Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-11-16 / 269. szám

•*«2 NOVEMBER 1«

2

W R t, n

Pj RT ÉS FAR TÉPJ TÉS

..............................................in

Ne

m folyt politikai munka ez^rt laza a munkafegyelem

a nasjy-zokolyi Beke tszcs-heu

Párt politikai miiakások fí^yelmébeí

A nagyszökolyi Béke term elő sző vet kezeli csoport az idei gazdasági évet 483 hold földön 63 taggal kezdte meg A tavasszal különösebb hiba nem is volt. ment a munka rendjén. Ez a pári-Vnrvezet és a csoport vezetősége részéről, elbizakodottságot váltott ki, »melynek káros hatása a későbbiek föl várnán jelentkezett,

meglazult a műn ka f egyelem .

Felütötte fejét a csoporton beiül az. a nézet; ..nem lehet megélni az itteni jövedelemből,’1 Mivel a pártszervezet nem világította meg az ilyen nézet helytelenségét, nem mutatta be a felvilágosító munkán keresztül, hogy a csoport az idei évben mennyit gazda gorlott. épített — állatállománya 56 szarvasmarhára. 10 lóra, 5 csikóra. 286 darab sertésre emelkedett, — a tagság egyrész8 otthagyta a csopor. tot, elment az iparba. Az itt maradt tagoknak cgvharmad része pedig ke ve set dolgozott. A munkafegyelem nagymérvű meglazulását a vezetők liberalizmusa okozta a fegyelmezetlen, munkájukat hanyagul végző dolgozókká1 szemben. Nem léptek fel Fellő érái 1 vei a hanyagok, a közös va gyón pusztítóival szemben, Így aztán —*• mivel a családtagok sem dolgoztak •— kevés volt a munkaerő. A kukori cgit csak egyszzr kapálták meg, de volt olyan tizenöt hold. amely kapá- latlan maradt Kovács Péterné a ku_ Iákhoz járt napszámba. Szabó Erzsébet és Szabó Rózsi az egyéni •épekhez mentek csépelni, A munikacsapa

tok szétbornlo't'tak. Ä hanyag munka következtében, megkárosodtak azok a tagok is, akik egész évben becsülettel végezték munkájukat.

Mivel a vezetők, elsősorban a párt titkár, az elnök, a brigád, és munka csapatvezetők, de a, becsületes tagok sem lépték közbe idejében, és megelégedtek a hanyagul dolgozók figyelmeztetésével csupán, az idei termés eredmények alacsonyak. Alacsony az ért is, mert harmadából szedették a kukoricát az egyéniekkel. A hanyag munka folytán még most is lábon áll a saxjú, a vetést még mindig nem fejezték be. Az elnök, a brigádvezető annak ellenére, hogy kevés volt a muri kaerő, nem végzett termelőmunkát. De nem dolgozott a pártszervezet sem, Danes elvtárs, a tszcs párttitkára érezte ugyan, hogy a szövetkezet politikai munkájának hiányossága milyen nehézségeket okoz, de későn- in dított harcot ennek megjavítása■ érdé kében.

Ilyen előzmények után sincs azonban Oka a csoport tagságának az el. keseredésre.

Helyre kell állítani sürgősen > a munkaszervezeteket,

ki keli építeni az agitációs hálózatot. A népnevelőkön keresztül meg kell magyarázni minden tagnak, hogy a sajátjukat pocsékolják a rossz munkával, a saját jövedelmüket növelik, ha becsületesen végzik a ieladatokatm Meg kell magyarázni, az mellett, hogy ■ t csoport zárszámadásakor munkaegységenként tizenöt forint, másfél kiló búza, e9:y küo kukorica, égy kiló búr ■ goriya, fél kiló árpa jut, — minden taginak megvan a háztáji gazdasága, állatállománya, tehát nincs öle pa naszrá. sírásra. A becsületes ' tagok, akik kivették részüket a munkából, áz aszályos év ellenére is jóval magasabb jövedelemhez jutnak, mint az egyéni gazdák/

Már most kell biztosítania a párt- szervezetnek, a szövetkezet vézetösé_ gének a következő év magas 'termés.- eredményeit, azt, hogy a fegyelem megszilárduljon, hogy a-z állam iránti kötelezettség teljesítésében is követen dő példát mutathassanak. Ennek érdé kében

a politikai oktatás nagy segítséget jelent.

Meg kell bélyegezni, el kell ítélni azokat, akik fütyülnek a közösség ér '' ■■ikezetlenül, rosszul de goznak, kimaradnak a munkából, rongálják. megkárosítják' a szövetkezet vagyonát. Ha a nagyszokolyi Béke tszcs kommunistái, vezetői nagyobb súlyt fektetnek a politikai munkára, ha az idei év hibáin okulva m-egvál_ toztatják munkájukat, viszonyukat a közösség érdekeihez, ha a kommunisták példát mutatnak, az eíkövetke. zendő gazdasági évben a magasabb terméssel, a fejlett agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a jő beszól gáltatással, a közös vagyon növelésével, valóban úttörői lesznek a falu új életének.

Sztálin elvtárs úttörő, elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt alap vető művét: „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban”, valamint Sztálin elv társnak a XIX. kongresszuson elhangzott nagyjelentőségű, messzi távlatokat feltáró be szódét, és a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának egész anyagát pártunk és államunk pöliti kai, ideológiai., gazdasági, kulturális és szervezeti tevékenységének vezér, fonalává kell tenni, s a mi viszonyainkra értelemszerűen következetesen kell alkalmazni, —• mondja az MDP Központi Vezetőség-ének október- 234 határozata, •

A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX, kongresszusának anyaga szá munkra. valóságos kincsesbánya. Még inkább az számunkra Sztálin elvtárs munkája: „A szocializmus l<özgazda sági problémái a. Szovjetunióban.” — Abban a mértékben, ahogy a népi de, mokráciák, megalapozzák és építik szocializmusukat, egyre inkább ha-, sonlítanak problémáik a Szovjetunióé hoz — mondotta Rákosi elvtárs a

K. V. október 23 i ülésén. Ennek alap ján hozott a Központi Vezetőség határozatot Sztálin elviárs új művének és az SzKP XIX. kongresszusa anyagának alapos feldolgozására.

Rákosi elvtárs azt mondotta: ,,Pártunknak kötelessége, hogy azonnal hozzáfogjon Sztálin elvtárs művének és a kongresszus anyagának tanulmá nyozásáhozA Ezt a hatalmas, számunkra felmérhetetlen jelentőségű: anyagot meg kell ismerni valamennyi párttagnak, de ezen túlmenő-leg, meg kell ismerni valamennyi aktivistának. Kádeúkonferenciánik, politikai isikolá ink az elkövetkező hetekben fogják tanulmányozni ezeket az anyagokat.

Az anyag mélyebb, alaposabb megértéséhez rendkívül nagy segítséget je. lentenek azok az előadások, amelyeket a központi és megyei előadó iro, da tart, A KV határozata értelmében a központi és megyei előadó irodi hat előadásból álló, előadássorozatot indít a megyében, a pártmunkások, párttagok részére Ennek az előadás nsk keretén belül pártmunkásaink, párttagjaink megkapják az SZKP XIX. kongresszusának anyagát, valamint Sztálin élvtárs ,,A szocializmus köz- gazdasági problémái a Szovejtunió- ban‘ című művét, előadás formámban.

Az előadássorozat első előadása, melynek címe: „A SZKP XIX. kongresszusának jelentősége” november 18-án este hat órakor lesz Szckszár- don a Páftoktatás Házában. Vidéken pedig november 20 án este hat órakor. Bonyhád, Paks, Dombóvár, Tamási, Gyünk,’ Du-naföldvár, Tolna, Báta-szék, Nagydorog, Simontornya, Gyulaj, Hő- gyész községekben, Szekszárdon az előadás után bemutatjuk a Kommunizmus építkezéseiről Készeit „Volga, Don csatorna építkezése” c. szovjet filmet.

Pártaktíváink, elsősorban a párt propagandistáinak megkülönböztetett gondossággal, elmélyüléssel leéli ta_ nu’.mányoziü a kongresszus anyagát, valamint Sztálin elvtárs zseniális útmutatásait. Éppen ezért, minden alkalmat meg kelp ragadni és k.i kell használni az alapos megértés érdeké ben. Ennek egyik legfőbb alapja, hogy hiánytalanul meghallgassuk ezeket az előadásokat, Az előadásokon való pontos megjelenésre ezúton hívjuk fel pártmunkásaink, párttagjaink figyel mét.

Pártoklatás Háza

Tanácsain h keményebben harcoljanak a hulákssahotátások ellen

Néhány szó az oktatásról

Napjainkban, amikor az osztályharc egyre élesebb, fokozottabb fel adat hárul egyre inkább pártszerveze_ teinkre' és tanácsainkra a falun. A kulákság, mint a kizsákmányoló osztály utolsó maradványa, egyre elve temültebb támadást folytat, hol nyíl tan, hol pedig alattomosan. Szeretné újra visszaállítani a régi rendszert, hogy továbbra is kénye-kedve szerint zsákmányolhassa ki a dolgozó parasztságot. Ezért minden lehetőséget megragad és akadályokat gördít nép gazdasági tervteiejsítésünk elé. Ezé két az aljas támadásokat csak úgy tudjuk sikeresen visszaverni, ha állandóan tanulmányozzuk pártunk pa_ rasztpolitikáját és helyesen alkalmazzuk a lenini hármas, de egységes jel szót: „Támaszkodja a szegény pa r asz te ágra, köss szövetsége: a közép parasztsággal és kíméletlen harcot folytas a kulákság ellen.”

Mivel napjainkban egyre inkább a falura szorulnak a kizsákmányoló ősz tályok maradványai, egyre nehezebb és nagyobb feladatokkal kell megbirkózni tanácsainknak. A kulákság egyre jobban megpróbálja szabotálni a tervek teljesítését, amire napjaink ban számtalan példa van, főleg az őszi vetés és a beadási terv teljesí. tésénél. Bizonyitja ezt. hogy megyénk ben a községekben a kulákság még a mai napig sem vetette el az előírt Vetésterületét, Fadd községben például Orgován József kulák 23 hold földjéből csupán két holdat vetett el bú zából és árpát egyáltalán nem vetett Telegdi András kulák szintén nem vetette el az előírt vetésterületét, sőt

egyáltalán még hozzá sem fogott. Bencze István járnák pedig csupán 500 négyszögöl földterületet vetett be no vember 10-ig, Tenge’ic községben Ra, bóczki Józsefn-é kulák asszony az előzőleg felsorolt társait követve. el szabotálta a vetési terv végrehajtását és nem vetett semmit.

Ezek a példák azt mutatják, hegy a községi tanácsok még mindig n"m harcolnak következetesen a kulákok mesterkedései ellen és e}nézik azt, hogy készakarva szabotálják a köz ség. valamint népgazdaságunk terv- teljesítését. Ezeket a lazaságokat sür_

A vas- és fémhulladékok egészévi gyűjtése mellett december havában megyénkben újabb, nagyobb szabású kampányszerű gyűjtés lesz, mely december 5-től 20-ig tart. A begyűjtés szervei a Melléktermék és Hulladék- gyűjtő Vállaltat, valamint a földmű vesszövetkezetek. Azonban a begyűjtés sikeréért akcióba lépnek megyénk ösz- sze's tömegszervezetei, A ..Vasnapok 1 eredményességének érdekében már jó előre felkészült a Megyei 'lanács illetékes osztálya, az ipari osztály. Nagy Béla efivlárs az osztály vezetője folyó hó 10-én létrehozta a megyei vasgyü.i- tő -akció bizottságot, melynek feladata a Vasnapok hulladékgyűjtésének az irányítása.

A begyűjtő szervek mellett igen nagy politikai szerep vár a DISZ bizottságra, mely mondhatnánk a mogősen fel kell számolni a községi tanácsoknak és következetes harcot kel; folytatniok azok ellen, akik a dolgozó nép ellenségei és mindent elkövetnek azért, hogy hátráliasisák az ötéves tervünket és a dolgozó nép fel emelkedésének útját, Az osztályharc fokozásának érdekében pártszervezeteink az eddiginél sokkal ■ nagyobb agitációs munkát fejtsenek ki, mutassák meg a kulákok igazi arcát, hogy lássák a község dolgozói, kik azok, akik akadályozzák a szabadpiaci íor galom beindulását és támogatják az imperialisták aljas törekvéseit.

torja a begyűjtésnek. Az akció bizottság,, melynek tagjai a Megyei Tanács részéről Nagy Béla elvtárs osztályvezető, DISZ részéről Páncél Gézám’ elvtársim, a MÉH Vállalat részéről Katz Lajos elviárs és a MÉSZÖV részéről Tóth Vilmos elviárs, széleskörű tervet dolgozott ki, mely biztosítani kívánja, hogy a ,,Vasnapok’1 meghozzák a kivanI eredményt, ezzel elősegítve népgazdaságunkat és az ötéves terv döntő évének tervteljesít-ését.

Az akció bizottság tagjai határozatot hoztak a legszélesebb körű felvilágosító és agitációs mnuka kifejtésére. Az agitáció és a szemlélteiö propaganda eil fog jutni megyénk minden üzemébe, a legkisebb községekbe is. Tervbevették az akció bizottság ki- szélesítését, egyéb tömegszervezetek, mint például MNDSZ, MSZliSZ. MSZT valamint a szakszervezetek

A Politikai Bizottság határozata az 1952/53-as oktatási év előkészítéséről, a halgató-k kiválasztásáról és az oktatás beindulásáról döntő jelentőségű pártunk életében.

Egyre nagyobb feladatok megoldása áll előttünk, amelyet sikeresen végi ehajtani csak elméletileg képzett elvi ársakkal tudunk, a marxi-lenini élenjáró elmélet Ismeretében. Az elmélet az a fegyver, amellyel eligazodj hatunk az egyre élesedő osztályharc közepette, amellyel a feszült nemzet közi helyzetben bátran szembe tu dunk szállni az imperialisták minden mesterkedésévei, és magabiztosan cselekvésre mozgósíthatjuk dolgozóinkat a Szovjetunió vezette béketábor további győzelmeire, példát állítva a kapitalista országok még kizsákmá nyolt dolgozói elé.

Az előbbi rövid elvi értékelést nem mindenben támasztja alá az a tapasztalat, amit november elsején a Politikai Gazdaságtan első évfolyama halt. gatóinak szekszárdi konferenciáján szereztünk. Ez a tapasztalat annál is szembetűnőbb, mivel a Politikai Bizottság határozata az 1952/53 as oktatásról, lényegében még friss, és mégsem tettünk meg mindent a határozat teljes végrehajtása éidekében. A mi konferenciánknak huszonhét hallgatója van. akik megkapták — bár egv kissé késve — az Útmutatót az anyag tanulmányozásához Felhívtuk a hallgatók figyelmét a közelgő konferenciára is. Ezen kívül a konferenciavezető helyettessel személye sen megbeszéltük minden hallgatóval -a konferencia időpontját, hogy a pon tos megjelenést biztosítsuk. Azonban a Városi Pártbizottság munkájának hiányosságából későn történt a kiválogatás. a hallgatók cserélgetése foly

tán kevés segítséget adhattunk az elvtársaknak az anyag feldolgozásához, ami kihatott a konferenciára és egyik fő hiányossága volt, az anyag gyenge elsajátításában.

A másik fő hiba a személyes meg beszólás ellenére a megjelenésben keresendő. Ugyanis 27 hallgató helyett 13 jelent meg a konferencián. Bátran lehet állítani, hogy a hiányzó elv- társak részéről a rnegnem jelenés az elmélet lebecsülésében keresendő. Ezt nem is lehet mással magyarázni. Felelős beosztásban lévő eivtársaknak a véleménye ez, akik hiányzásukkal igazolták is. Erre vall Kalmár József V. B, elnök, Birinyi Ervin, Pamuk Je nő, Kovács Lajos, Németh Zoltán, Nyirő András, Lux Barna, Lobi Judit, Horgos Lajos elvtársak távolmaradó, sa a konferenciáról. Ezek az elvtársak már az első alkalommal rosszul viszonyultak az oktatás' kérdéséhez.

Az oktatás fontosságának tudatában, jól felkészülve jelent meg Vár nai László és Joó László elvtárs a konferencián, megértve az anyag lényegét. Neon e lebecsülése az oktatásnak a nagymérvű hiányzás, amely késleltette a konferencia megkezdését is, és a többi elvtársxa is bomlasztó lag hat? Természetesen kihat az oktatásra ez a káros nézet. De kihat az is, ami a Terményforgalmi Vállalatnál tapasztalható — és hozzátehetjük a vezetőknél — hogy nem jó szemmel nézik a munkaidő alatt tartott konfe, renciát. Ezt azonban nem megtiltással érzékeltetik, hanem suttogva, ala; tomosan.

Nem csupán a mi konferenciánk hallgatói felé, de a többinek is azt ja vasoljuk, hogy ideje javitaní a fenti, vagy a még fel nem sorolt hibákon. Lássák be az elvtársak, hogy az elmélet elsajátítása tanulás útján lehetséges, a konferencia pedig a tanult anyag összegezése, A tanulás, a kon ferencián való pontos megjelenés, a jó felkészülés, s’ajátmagunk, dolgozd népünk ügye. a szocializmus felépíté sének ügye is.

Katona József konferencia vezető.

Olvasd a

Társadalmi Szemle

minden számát.

Elméleti fejlődésedet segíti elől

Még tavasz idején történhetett, hogy a mucsi Vörös Zászló termelőszövetkezet egyik igazgató- sági ülésén azt mondta valaki:

— Hát szóval mégse leszünk mi állattengész- tö szövetkezetiéi

— Aztán miért ne lennénk'? — kapta jel erre ti fejét Műoser Demeter, az elnök.

— Azért, tnert nincs több istálló. Toldoztuk, toldoztuk eddig a meglévőket, de tovább már nem lehet. Több férőhely nincs, akárhogy nézzük is!

"* Miloser elvtárs csak nézett, hallgatóit egy da. ral. Vagy sokára fordult oda a kérdezőhöz:

’ — Aztán, ha a fejed fáj, akkor levágatod, ho^ ne legyen vele több baj?

csönd volt a válasz. De a beszélgetés után megélénkült az élet Mucslban, ebben a dombok közé eldugott tolnamegyei faluba. Először csak (íz elnök, járkált a járásra meg a megyére és jött haza a hrossurákkal megrakodva. Azután embereket kezdtek keresni a, tagság közölt. Ki is derült hamarosan, hogy Krizsán András mindig ezer- tne.sjerkede.lt, ért az a kőnutvességhe.3, még egy építő brigádot is eltudna vezetni. Véli,kán Sándor asztalosok mellett dolgozott fiatal korában. Nem felejtette még el a mesterséget. Vágó Ferenc piáig, mint valóságos bognár lépett a. szövetkezetbe. 'Még egy pár ember hozzá és van brigád.

imwmnmrr

. . . és meglesz az istálló

De mi lesz a téglával? Megmondta- az elnök egyik brossurája, aminek Szénporos téglaégelés" volt a címe. Meg is érkezett hamarosan eaa nagy csomó szénpor a szövetkezetbe és Ézsiásék munkába álllak-. A csoda gondolta volna róluk, hogy Így értenek a téglavetéshez. Csak úgy égett, a kelők alatt a munka. Aztán meg füstölögni kezdett az erdő szélen a tábori kemence. Mire eljött az ősz, 140.000 tégla tulajdonosának vallhatta magát u sző vetkezel.

Munkához is látott az épilöbrigád. Fal nőtt ki a földből, mindig magasabbra. Erre persze a kétségbeesők kezdtek sirá-nkozni, hogy jó. jó, a fal meglesz, de mi történi1: a pallattaí, meg a tetővel?

— Nem a gólya hozza azt se! — vallotta erősen. az elnök. És csakugyan. Hamarosan nagy teherautó hozta a betongerendákat. Aztán a postás egy kis írást,. ,»Bontási, engedély”. Ez volt a címe a papírnak. És az engedély nyomán levelik kalapjukat a faluban gazdátlanul álló házak, a határban pusztuló tanyák. Lesz azonban elég gerenda, meg cserép. Ha összetoldozzák, nagyon megfelel az.

Most pedig már ott tartanak nuír Mucslban, hogy csak a betakarítás végéi várják. Ha az elérkezik .akkor minden mozgósítható ember az építkezésre, meg a bontásra áll és akárki meglássa februárra- bekötik .« teheneket a vadon-atúj. 100 férőhelyes istállóba.

És ha már eddig elérkeznek, nem állnak meg. ,A téglából* marad még, tellik abból jövőre néhány baromfiólra. És az Ézsiásék se felejtenek el jövő tavaszig téglát verni. Csinálnak azok jövőre, vagy 400.000 darabot. Telik abból még eladásra is! Ami pénzt érié kapnak, azon jön a cse- rép. a faanyag, meg a többi! Aki arra jár, nézze meg jövő Ilyenkor. Addigra már a, második, százas istállót, meg az ólakat, fiaztatókat is felépítik M ácsiban!

Lesz hely -u szaporodó jószág állománynak és jövőre már nem hálván liter tejel visznek a szabadpiacra és nem 40 süldőt hizlalnak eladásra, n Vörös Zászló termelőszövetkezetben, honon sokkal többet. A tagság hasznára.

Mert, ha az embernek valamije fáj, akkor nem operáltatja le, hanem segít a bajon. Segítség pedig midig van.

Megalakult a „Vas-aapak“ tolnamegyei akció-bizottsága