Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-11-11 / 264. szám
VILÁG PtfOLETÁffJAt A MAI SZAMBANt A. A. Gromlko «Ivtárft nagy beszédet mondott az ENS7- Uözgyülés 2. számú bizottságának november 6i ülésén. (2. o.) — Az iparitanuló korhatárt betöltött 17 —18 éves Hűk tíz hónap al*ti lehelnek szakmunkások (2. o.) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának ünnepségei megyénkben. (3. o.) S'ern László pro lesszor előadása a tolnaszigsti tapasztalatcserén. (4. o 1 DP 'TOL NA ME C YÉI PÄRTBIZO TTJ ÁGASAK LAPJA l.\. ÉVFOLYAM, 2#4. SZÁM. ARA SO FILLfcíi k KIM>, 1 »52 NOVEMBER M Az amerikai monopolisták uralma fokozza a dolgozók nyomorát Jugoszláviában A tilóista banda a tömegek aka- i ala elleném ősszel űzte Jugoszlávia és népeinek sorsát az amerikai és angol imperialista háborús uszítok bűnös terveivel. A jugoszláv nép árulói leértékelték a dinárt, megszüntettek minden korlátozást a vaiutaforqa- lomban, megszüntették az állam külkereskedelmi monopóliumát, az imperialisták rendelkezésére bocsátják az ország minden természeti kincsét és egész vanvonát. A belgrádi fasiszta diktátorok lehetővé tették az imperialistáknak, hogy háborús készülődéseikhez elrabolják Jugoszlávia hadászati fontosságú nyersanyagait, urai legyenek a jugoszláv piacnak és kezükbe kaparintsák a népgazdaságot. Titóék szolgai alázatosságukban egyre kevesebb színesfémet használnak fel a belföldi iparban, hogy annál több jusson gazdáiknak. Erről tanúskodnak a kivitel adatai. Míg a háborúelőtti Jugoszlávia évente körülbelül 5 ezer tonna ólmot exportált, addig 19őt-re ez a mennyiség 56.500 tonnára szökött fel, arni az egész ország ó]omI Hl i! ív . t.a,: i it.iv O—.J 32UZulck 7.. 'z 1951-ben előállított 453.281 tonna bauxítból 449.365 tonna, vagyis az egés-z termelés 99 százaléka exportra ment, az 1951-ben előállított 41.341 tonna krómból pediq 35.392 tonna hagyta el az orszáq területét. A jól megfizetett belgrádi lakájok sutbadobták az ország belső szükségleteit. Intézkedésükre minden ferrokrómot kiszállítanak Jugoszláviából. Azzal sem törődnek, hogy így a jugoszláv vállalatok egész sorának kapuit kell becsukni és a munkások százezreit kell az utcára tenni. Köztudomású, hogy a neqyedmü- lió jugoszláv munkanélküli azért áll kenyér nélkül, mert Titóék bűnös politikája felszámolja a nemzeti ipart és az országot a rossz- minőségű amerikai áruk értékesítési piacává alakítja át. Az Amerikába kiszállított jugoszláv nyersanyag mennyisége !950-ben ötször annyi volt, mint 1948-ban, 1951-ben újabb 25 százalékos emelkedés mutatkozott az előzöévi színvonalhoz képest. — Hozzávetőleges számítás szerint az amerikai trösztök 1952 januárjában legalább néqyszer annyi nyersanyagot vittek ki Jugoszláviából. mint 1951 bármelyik hónapjában. A titúista lakájok szolgalelkűsé- qe odáig megy, hogy a stratégiai nyersanyagokat nemcsak az Egyesült Államokba szállítják, hanem minden olyan országba, amelyet gazdáik megjelölnek számukra, j ilyesformán a titóista árulók például buzgón segítik a bonni bab- állam hadiiparának helyreállítását. A háborús bűnös Krupp üzemei ma jelentős részben a titóistáktól kapott ólom, réz és más nyersanya qok segítségével gyártják a fegyvereket. - Nyugat-Némelorszag j egyébként 1951-ben a második helyet foglalta el Jugoszlávia stratégia i nyersanyag-kivitelében. Jugoszláviában éhezik a nép, mert a Títo-fasisztak kegyeit élvező monopóliumok kiszivattyúznak az orszáqból minden mezőgazdasági terméket is. A washingtoni vezető körük lapja, a New S'ork Times rcuncoiben ezt írta: ,,A nyugati hatalmak a Tito-kormány tudomására hozták, hogy Jugoszláviának fokoznia kell a mező- gazdaság termelését és az agrártermékek kivitelét." Titóék tengerentúli gyámjai tehát arra kárhoztatják Jugoszláviát, hogy agrárország maradjon és élelmezze az imperialista országokat. Ilyen szellemben fogalmazták meg Titóék az idén kötött külkereskedelmi szerződéseiket is. Az 1952. évi jugoszláv-angol szerződés értelmében Jugoszlávia füs- tölthóst, vágottbaromfit, tojást, tengerit, lriss és aszalt gyümölcsöt, konzervét, stb. köteles exportálni. A június 16-án Francia- országgal kötött kereskedelmi egyezményben Tifóék óriási gabonamennyiség leszállítását vállalták. Jellemző, hogy három nappal nz egyezmény aláírása után Újvidéken egy szem gabonát sem lehetett a piacon látni. A belgrádi fasiszták Horvátországból roppant mennyiségű élömarhát és húst exportálnak, közben a lakosság számára a húsos étel a legritkább ünnepek közé számít. A rabló jellegű exportszállítások következtében a jugoszláv piacon rohamosan emelkednek az élelmiszerárak. Tuzla városában például a következő árakat jegyezték fel: bab kilogrammja 60 dinár, burgonya kilogrammja 15 dinár, tej literje 40 dinár, zsír kilogrammja 6-00 dinár. .......... Az imperialisták gyarmatává züllesztett Jugoszlávia ipari üzemeiben és bányáiban dolgozó munkások azonban ismerik siralmas helyzetük okait. Tudják, hogv a belgrádi kormány segítségét élvező amerikai trösztök rabolják el az ország természeti kincseit, tiporják sárba a nemzetgazdaságot, s elsősorban ez az oka a jugoszláv munkásosztály nyomorúságos helyzetének. A munkások titokban szer vezkednek és komoly harci feladatokat hajtanak végre, A szer- oiai fémmunkások az ,,egyetlen tonna stratégiai nyersanyagot se ■az amerikai háborús qyújtoqatók- nak" jelszó megvalósításával a múlt évben több, mint egvmilliárd dinár kárt okoztak a fasiszta államnak. A Vares-acélmüvek kohóinak kapacitását a fémmunkások különböző formákban megnyilvánuló ellenállása miatt csak 30-—50 százalékban tudták kihasználni. A Vares és Ljuba-bányák munkásainak 42 százaléka a múlt évben rendszeresen távolmaradt a munkától. A bojkott és a szabotázs váltogatja egymást azokban a jugoszláviai vállalatokban, melyeknek termékeit amerikai exportra vagy — amerikai utasítás alapján — háborús előkészületekre szánták. A bányászok és szállítómunkások határozott fellépése következtében a hadiipari rendeltetésű szén kitermelése 1951-ben 300 ezer tonnával esett vissza. A jugoszláv hazafiak, akik a Tito—Rankovics fasiszta klikk uralmának megdöntéséért, az imperialista rabszolgaság meqszünte- téséért harcolnak, kérdőre fogják vonni az árulókat, akik az országot koldusbotra juttatták. A jugoszláv hazafiak vissza fogják állítani országukban a népi demokratikus rendet, megteremtik a jugoszláv nép boldogulásának és jólétének nélkülözhetetlen feltételeit. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom emléküanepén kormányzatunk a megye közel 180 pedagógusát jntalnmla meg Szekszátdon díszes kultúrműsorra1 kötötték egybe a jutalmazási, ahol az általános leányiskola énekkara adott elő úttörő dalokát.. B?sc Zsuzsa gimnáziumi tanuló és Berta Pá; alia kínos isko'ai uliörő szavalt. A pénzjutalmakat beszéd keretében Tetnesi Mátyás clvtárs, a járási tanács oktatási osztályának vezetője adta át a járás 26 legjobb nevelő jé n®k. — Szocialista államunk küö nősképpen becsüli meg a nevelömun- kát, — mondotta. — hiszen az or s/ág legféltettebb kincsét, a do'gozó nép gyermekeit bízza a kezükre, hogy belőlük szakmai téren képzett, szocialista, jó békeharcos dolgozókat neveljenek —• és pedagógusaink eleget. is tesznek e magasztos feladatnak, és ezért jutalmazza őket kormányzatunk, Erdős Emil elvtárs, a liscsj általános iskola igazaytója. segíti társai pöl titkai fejlődését. Jó kollektív szellemet alakított ki az is ko ában és jó békeharcos munkáié ért országos békeküldött lett. 500 forint jutalmat ksnott. Illés L.ajos. tadelt pedagógus állandóan továbhképzi magát, fiatalabb neve1 ötársainak minden segítséget megad, jó kapcsolatot épített ki a löuncgszervezetckkel é.s minden társadalmi munkában ré-zt- vesz — megérdemli az 500 forintos jutalmat. Kőszegi Márton Medina szőlőhegyi pedagógus sikeresen álltái mázzá a szovjet tanítási módszereket, is-zehozta a dogozók esti iskoláját és mold a DISZ. munkáját, — ö sem ér dcmtelenü! kapja a 300 forintot. Bogár István — amellett, hogy vezetőié a? országoshírű népi együttesnek, jó tanító is. Iskolájában lecsökken'ette a hiányzásokat, szakszerűen felkészül óráira, 300 forinttal jutalmazza kormányzatunk lelkes munkáját. Berecz j kei Mártonná, tolnai tanítónő bábjátékszakkört l^lesite-U, */.ak tanári vizsgáját jelesen tette le. jó kollektívát alakított ki és a munkás szervezetek számára irodalmi esteket rrn dezett. jutalma 300 forint A -vek szárrii neve:ők közül Budáin i Ferenc. általános gimnáziumi tanár kapott megérd mellen 500 forintot. Vezeti o gimnázium énekkarát, a in elv sok váj rosi ünnepségen szerepel és Ragy el. ismerést vívóit ki. Budai János, a gimnázium hivatalsegéde is megérdemelten kapta a 200 forintot. Pontosan. rendszereiöen. mindenki megbecsül é-ében végzi munkáját és mindenütt ott van, aho; segíteni ke l.- Ez. n jutalmazás kétségtelen bizonyítéka volt annak, hogy do'gozó népünk núlv nagy megbecsüléssel fordul a tanárok és a tanítók felé, akiknek feladata a legmagnsztosabb: kiformálni a gyermekből a7 öntudatos, szocialista do gozó embert. Miért maradt le az ürgevári állami gazdaság a tervek teljesítésében? Annak, hogy az ürgevári állami gazdaság tervteljesctésben megyei vi. szonylai.ban az utolsó, nem kis részt oka az is. hogy a gazdaságban a tömeg-szervezetek nem végeznek politikái felvilágosító munkát. Nem magyarázzák meg a gazdaság dolgozónak mit jelent az, há a kukorica idő ben betakarításra kerül és az őrzi kalós/rmok -időben a földbe kér... n.e»k, A gazdaságban Staudt Ferenc, a szakszer veaet függetlenített vezetője a gazdaság vezetőségétől kérdezi, miért nem kaplak még meg a ó°lf!ozók a természetben járó kukorica juttató s-ukat. Pedig egészen biztos, Staudt elvtárs i-s biztosan tisztában volt azzal, hogy a gazdaság még november 5-re sem fojez'e be a kukorica betakarítását. Ahelyett, hogv megmagya rázta volna a dolgozóknak, mit je ént ez a lemaradás, a gazdaság vezetésé géi hibáztatta, mintha az volna az oka a kukorica betakarításban való lemaradásnak. Ha a gazdaság térvének teljesítő rét tovább nézzük, az: tapaszt a'juk, hogy az ürgevári állami gazdaságban még november 5-én is vetnek holott a minisztertanács határozata szerint az őszi kalászosokat október 20 ig el kellelt volna vélni Pedig a gazdaság traktorosai R.ap Ferenc, Hámán Kató. Garai János, Sas János vállalást tettek, hogy a gazdaságban a vetést határidő elölt öt nappal befejezik. A vállalást megtették a Irak torolok. A szakszervezet vezetősége .turíomásiiivelle ezeket a felaján!(í.so kát, munkája azonban nem ierjed odáig, hogy ebeket a vállalásokat ér lékelje. A dolgozók vállalása feledésbe merült, nem éreztek felelőssé, get adott szavuk valóraváltásáért. A szakszervezet amellett, hogy a kampánymunkákra tett felajánlásokkal nem foglalkozik, nem törődött azzal sem. hogy a gazdaság, hogyan áll a sáribesnyöi állami gazdaság verseny_ kihívásához való csatlakozásakor tett vállalásukkal, A gazdaság dolgozó; vállalták hogy a rejtett tartalékok feltárásával, jobb munkaszervezéssel és ónkö'.tséffcsök kerítéssel megtakarítanak 318.822 fo rimot. Amikor a MEDOSZ megyeb; zottsága megkérdezte a szakszervezet vezetőségét, milyen eredményt értek cl ezen a téren. Staudt elvlárs azt a választ adia, hogy eddig 5.500 forin tot takarítottak meg. Ez is visszatükrözte azt. hogy a szakszervezet nem gazdája a szocialista munkaver- senynek, mert ciideig 110 ezer forint a gazdaság megtakarítása. Az, hogy a szakszervezet a munkaverseny gazdája, még nem jelenti azt, hogy a gazdaság vezetőségének és a pártszervezetnék nem kell vele fogta Se ózni. mert n? me .-vári á. ami gazdaságban "egyik sem fog.!:\lkoz"r vele,. ahelyett, hogy a gazdasági te - adatokkal foglalkoznának a párUzeiy vezet titkára, Vajdia elvtárs és az igazgató, Bakos elvtárs között állandó el'entétek vannak, ami szintén rányomja bélyegét a gazdaságban a tervek teljesítésére Az ürgevári állami gazdaságban ezeket a hibákat a legrövidebb időn betűi fel kell számolni. A gazdaság vezetősége a párt, szervezette! hangolja össze a feladatokat, s úgy irányítja a tömegszerve ■zetekei. honv éken ven serit séfk a gazdaság tervének te1 jos-íiését. Akikor meg lesz a lehetőség arra, hogy a gazdaság elkerüljön az. utolsó helyről. Pesti Erzsébet megyei MEDOSZ Állami gazdaságait versenyt* a november 6-i értékelés szerint Az állami gazdaságok november 6-i értékelésénél az őszi munkák elvégzésében elsősorban kell említeni az álsúieperdi. a gerjeni é* a toln-n szigeti állami gazdaságot, ahol a globális tervteljesítés meghaladta ! 00 százalékot. Legnagyobb a lemaradás az ürgevári állami gazdaságban, ah 1 sok javítanivaló van még. hogv lemaradásukat behozva Telzárkózha-sátrak az élenjáró állami gazdaságok mögé. Az állatni gazdaságok versenyében a mélyszántásban első a gei jeni állami gazdaság 191 százalékkal. A többi á. ami gazdaságoknál ezen a téren még sok a tennivaló. meri lemaradtak a gerjeni állami gazdaságtól é-s 100 százalékon alul végezték el a mélyszántást. A veiőszántéus teljesítésében első a gerjeni állami gazdaság 138 százalékkaL. 2. a lolnaszigeti állami gazdaság 135, 3. az al'ó- lepordi 131 százalékos teljesítéssel, A többi állami gazdaságok is KM) százalékon felül teljesítették A vetőszántűs: lervüket, a fornádi állami gaz das-ág kivételével, ahol csak 97 száza ■ék s a tervte!je«ílé*. Szervestrágyázásban első a tolna szigeti cs a sárközi állami gazdasá; 122—-122 százalékos teljesítéssel, 2. ; nagylormás: 111). IS. az jlsópéii 10, százalékkal. A többi állami gazdasá goknáil lemaradás mulatkozik ezen s 'éren. de legnagyobb lemaradás var az ürgevári állami gazdaságban, aho 46 százalékra teljesíteiték a szerves trágyázási tervükéi. A tárcsázási munkák e’.végzéséné minden gazdaság teljesítette' tervéi ? nagylormásj és az ürgevári állam gazdaságok kivételével A nagyforma- si állami gazdaság 88. az ürgevár ál ami gazdaság pedig 8b százalékra teljesítene tervét. A vetési terv teljesítésében az ürgevári állami gazdaság kivételével minden állami gazdaság befejezte a vetési tervét. Ebben a munkában a legjobb eredményt a gerjeni, az alsólcperdi és a tolna- szigeti állami gazdaságok érték el. Ezekben a gazdaságokban ügy tudták elérni ezt az eredményt, hogy helve- sen szervezték meg a munkál, a legnagyobb gondossággal osztották e1! a gépi, ,a fogai és a kézi munkaerőt. A szervezés hiányát bizonyítja az ürgevári állami gazdaság lemaradása, ahol fi velési terv 92 százalékra van teljesítve. Az állami gazdaságoknál lemaradás mutatkozik a silózás terén, amit sürgősen meg keit! javítani, hogy a fejlődő jószágáll ománytík számára biztosítani tudják a téli takarmányszükségletet. A silózási versenyben a tol- naszlgeti áSl-ami gazdaság 50, a le» perd'pusztai 45, az alsópéii 40, a gerjeni átitatni gazdaság 39, a tornád! 38. a nagytormási 26. az ürgevári 21, sárközi 20, az alsóleperdi állami gazdaság p--dic 12 száza ókra teljesítette tervét. Igyekezzenek enné! * munkánál is behozni lemaradásukat, hogy ugyanúgy, mint a többi munkák ban. élenjárva példát mutathassanak a lszcs-k és az »«vénileg dolgozó parasztok felé.
