Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-07-11 / 161. szám

1052 JULIUS 11 w * Pt6 3 A Bolsevik Párt tapasztalataiból: A kerületi pártbizottság és a falusi népnevelők Irta: F. PONOMARJOV, et mozsarsziki kerületi pártbizottság tát kára (R j azany-terütet.) A feflrasá népnevelők most a bolse vik az» erejével és személyes példa- írurbábással a mezőgazdaság döntő felr adataómiaik megeüdiásána mozgósítják a kolhozok, szovhozok és gépállomások dolgozóit. A Rjuzany-berület mozBairszká kerü­letében ezidőszerint. több, mint 500 népnevelő dolgozik. A népnevelők nagy része középfokú, vagy felsőbb képzebteéggél rendelkeaik. Mintegy 30 mezőgazdasági szakember, 200 pe­dagógus, igen sóik élenjáró kolhoz pa­raszt, pártfurak cionárius és pártonkí- vüllii aktíva végez agitációs munkát. A ko’hozpar asztok politikai és kul­turális látóköre állandóan szélesedik: egyre jobban érdekli őket, mi történik a Szovjetunióban és világszerte. Ma gasabb színvonalú beszédekre, elő­adásokra és felolvasásokra van tehát szükségük. Mindez megköveteli az agitációs munka nívójának és a népnevelők képzettségének szüntelen eme ését. A kerületű pártbizottság minden tekin­tetben segítséget nyújt a falusi nép- nevelöknek. A kerületi és körzeti párt értekezletek kiváltó an alkalmasak a népnevelők nevelésére, elméleti színvonaluk és szakképzettségük eme­lésére. A kerület pártbizotlságvezetői ezeken az értekezleteken ismertetik a gazdasági és kulturális építés soron lévő feladatait, előadásokat tartanak a kommunizmus nagy építkezéseiről, a Szovjetunió külpolitikájáról, stb. — Mindén évben legalább 2 3 ilyen, ér­tekezlet zajlik le, többszáz falusi nép­nevelő részvéteiével. A kerület nép­nevelői legiutóbbi értekezletükön pél. dául megvitatták az emúlt mezőgaz- daiségd év eredményeit, a kolhozok szemrazafá és gazdaságii erősítése tarén előttük áffiló feladatokat és kicserélték tapasztalja taikat. A kerületi pártbizottság többízben tart körzeti értekezleteket is a nép­nevelők számára- Áprilisban például magas eszmei színvonlon folyt, lie a morozovoborkovszdci körzet népneve­lőimét értekezlete, amelyen megvitat­ták az agitációs munka feladatait a tavaszi munkák idején. . A mozsarszki kerületi pártbizottság ! nagy súQyt helyez a népnevelők okta­tására. A tantervekben fontos helyet foglalnak el az agitációs muuka módszertani kérdései. A ■ Dimitirov-kolhozbain tartott szemi­náriumon például a népnevelők ilyen kérdésekkel foglalkoztak: ,,Hogyan ke)J felkészülni a beszéd megtartásá­ra és milyen legyen a beszéd“, ,,A népnevelők beszédkulítúrája“, stb. A kerületi pártbizottság azzal is nagy segítséget nyújt az agitációs csoportok vezetőinek, hogy vezetősé­gi ülésein beszámoltatja őket munká­jukról. A Vörös Zászló kolhoz agátá- ciós csoportjáról egy üyen beszámo­ló során kiderült, hogy nem végez ak­tív munkát. A kerületi pártbizottság sürgősem gyakorlatai intézkedéseket tett az agitációs csoport munkájának megjavítására és ebből a céibó. több aktíváját kiküldte a kolhozba, akik kétnapos szemináriumot tartottak a népnevetök részére. A témák a kö­vetkezők voltak: „Lenin és Sztálin a bolsevik agitációról“, „Hogyan kell megszervezni a politikai oktatást a növénytermelő és traktoros brigádok- ban‘‘, „A nemzetközi helyzet.'1 Ilju­sin elvtárs, a kolhoz elnöke a közös gazdaság fejlesztési tervéről, Volkov agronómus pedig a gabonafélék és ipari növények magas terméshozamát biztosító, korszerű agrotechnikáról tartott előadást. A Vörös Zászló kolhoz agitációs cso­portjának munkája lényegesen meg­javult. A népneve ők rendszeresen fog­lalkoznak a ko lhozparasz tokkal elő­adásokat és felolvasásodrat tartanak nekik, A kolhoz az elsők között le- jezte be a tavaszi vetést, pontoson be. tartja a növényápolási munkák határ­idejét és mintaszerűen lelkészült az aratásra. A politikai munka fellendülése a kolhozokban elősegíti a gazdasági föl­adatok eredményes megoldását az egész kerülietbe.n. A mozsárszid kerü­let például a hús- és termékbeadás te­rén területi viszonylatban a máso­dik helyre kerüllt és nem kétséges, hogy a jó agitációs munka most a nagy mezőgazdasági csata idején is meghozza gyümölcseit. így agitálnak népnevelőink A dombóvári vasútállomás dolgozóinak 90 százaléka vállalt szocialista kötelezettséget Alkotmányunk ünnepére Hatalmas méreteket öltött megyénk üzemiben, vállalatainál a dolgozók szocialista fogadalma Alkotmányunk ünnepére. Lelkesen készülnek me­gyénk vasutas dolgozói is erre a nagy napra. Vállalásaik teljesítését össze­kötötték a Vasutas Nap jelentőségé­vel. A dombóvári vasútállomáson -a dolgozók S9 százaléka tett olyan fel­ajánlást. mellyel az 500 kilométeres mozgalmat szélesítik ki. Az ifjúmun­kások és a nők több. mint 00 száza­léka vállalt szocialista, kötelezettsé­get. Azonban ezek a nagytömegű munkaielajánl ások nem hozták meg az elmúlt hónapban azokat az ered­ményeket. melyeket joggal lehetett vol na várni. Az 500 kilométeres mozga­lom legfontosabb tényezőiben igen nagy visszaesés volt, különösen a személy és tehervonatok rendességé­nél mutatkozott ez meg június hó­napban. Míg :májasban a személyvo­natok menetrendszerűsége 90 száza­lék volt, ez júniusban 82-ra esett visz- sza. Ami még ennél is fontosabb, a tehervonat rendesség 62 százalékról 42 százalékra esett vissza. A dombó- ári vasútállomás ilyen munkája rá­nyomta a bélyegét az egész dunántúli forgalomra. Minden dombóvári vasutas dolgozó­nak, bármilyen poszton is végzi mun­káját, hazafias kötelessége, hogy munkaterületén felszámolja a szűk keresztmetszetet, a termelést akadá lyozó hiányosságokat. A feladatok megnőttek a dombóvári állomáson, de az a 10 százalékkal több elegytonna mennyiség, amivel többet továbbít mint az elmúlt hónapban, nem jogosít arra, hogy a menetrendszerűséget : vasút ,,rrastörvényét“ engedjék felhő rulni. Keressék meg ebben a kérdés­ben a hibákat és azokat sürgősen szá­molják fel. A június havi visszaesés sokat rontott a II. negyedéves terv teljesítésében. A II. negyedéves tervet- még nagyobb százalékban tudták voi na teljesíteni, ha az egyes munkate­rületek között a kooperációt még job ban kiépítik, a feladatokat közösen megbeszélik. Ennek ellenére értek el a II. negyedéves terv teljesítésénél Kistormás község levele Rákosi elvtárshoz: Minden begyűjtési ágban túlteljesítették a kistormásiak kötelezettségüket KEDVES RÁKOSI ELVTÁRSI örömmé' jelentjük, hogy községünkben az első félévi begyűjtési és pénzügyi-tervek jó eredménnyel zárultak. A sertésbeadás 101 százalék­kal, a tejbegyüjtés 133, a tojás- és baromíibegyüjtés 125, az adófizetés pedig 120 százalékkal zárult be. Ezt a. jó eredményt előidézte a tervek pontos elkészítése és azoknak lelkiismeretes el’enőrzése Köszönhetjük továbbá a pártszervezetek és a községi tanács, vala­mint a népnevelők lelkes íelvilágösító munkájának, a tömegekkel való állandó kapcsolatnak és a vezetők jó példamutatásának. Ennek követ­keztébe,? a dolgozók békeszeretö, országépítő akaratkészsége megerő­södött. és kialakult a beszolgáltatásban a szocialista verseny. Végül betudható a jó eredmény a Dózsa termelőszövetkezetnek, amely begyűjtését a gvönki járásban 103 százalékban teljesítette és a többi kö telezet-tségének is 100 százalékon felül tett eleget. ígérjük továbbá, hogy úgy a Dózsa isz, mint a község többi dolgozói az állammal szembeni kötelezettségünknek továbbra is elegzt fogunk tenni jó példamutatással. ■ mert tudjuk, hogy jó begyűjtéssel, ötéves ter­vünk célkitűzéseit segítjük elő, békénket és a világ békéjét biztosítjuk, az imperialisták agressziós törekvéseit pedig meghiúsítjuk. E'.vtársi üdvözlettel a kistormást Dózsa tsz és a község dolgozói nevé­ben: RÁTÁI JÓZSEF FARKAS MÁTYÁS BOZSŐ JÁNOS ,C”J elnök tsz. ü. párttitk VB elnök FEHÉR LAJOSNÉ alapszerv, pártiitkár komoly eredményeket. A személyvo­natok menetrendszerüségénél ő száza­lékkal, a gőztartási tervnél 4, a vo­natok szétrendezési és összeállítási tervénél 12, a A’onatok átlagos terhe­lésénél 5. a gurítási terv teljesítésé­nél 15 százalékkal magasabbak vol­tak az eredmények, mint az előző hő napokban. Solt olyan fiola ózó iun akik munkájukat példásan, becsüle­tesen végzik el a dombóvári vasút­állomáson. Ilyenek Kertész Géza. Horváth Gyula és Sarkantyú István és még a hozzájuk hasonlók. De van­nak olyanok is, akik hanyagul vég­zik cl szolgálatukat, lazítják a mun­kafegyelmet. a szolgálatba későn jön­nek, vagy ittas állapotban jelentkez­nek. Ezek a munkafegyélemlazítók nagy szerepet játszottak abban, hogy az eredményeiket nem tudták még nagyobbra növelni. Nemes vetélkedés alakult ki az élenjáró dolgozók között, ArersenÁraz­tok a szakma legjobb dolgozója cím­ért. Ez a verseny tovább folyik a Vasutas Nap és Alkotmányunk ünne­péig. Újabb szocialista kötelezettség­vállalásaik teljesítésével bizonyítják be a dombóvári vasútállomás dolgo­zói. hogy keményen és megingatha­tatlanul állnak őrt munkahelyeiken és azt a szégyent, melyet a vasúti tolvajok okoztak, ők becsületes dol­gozók még jobb munkával, a terv ’fol­té 1 j e sí t és ével lem ossá k. Lestyen példakép a vasutas dolgozók előtt Bognár Gyula vezető kalauz brigádja, Sáros, di József. Molnár Ferenc és Sütő Józsefi, akik a szakma legjobb dol­gozója címért folyó versenyben szak. mánként az első helyre küzdöttek fel magukat. A III. negyedéves terv teljesítésé­nél még szorosabbra fűzzék a dom­bóvári vasútállomáson az egyes szak­mák között a kapcsolatot, az egyes munkaterületen dolgozók között, hogy még magasabb, még szebb eredménye­ket tudjanak elérni, hogy még na­gyobb munkasikerekkel köszönthet sék a Vasutas Napot és Alkotmá­nyunk ünnepét. Népnevelőink szerte a megyébe^.1 lendültetes harcot folytatnak az ara­tás, csépiás, begyűjtés sikeres befeje­zésére való mozgósítás terén. Nem feledücezneík el ebben a nagyszerű küz­delemben az él1 enséges elemek Wtep- itezésérői sem, akik minden eszközzel igyekeznek dolgozó népünk munika- llendülietét csökkenteni tervünk telje­sítését akadályozni. A gyulaji [jártszervezet népnevelői is éles harcot folytatnak a kulákok eá én. Példát vehetnek róluk megyénk népnevelőd. A gyulaji népnevelők a község dolgozó parasztjait látogatva megtudták, hogy a községben vannak olyan kulákok, akik annak ellenére, hogy már érett volt a gabonájuk és pergett -a szem, még sem fogtak hoz­zá az aratáshoz. Leleplezésükre a szemléltető agitáció módszereit, is fel. használták. Plakátot rajzoltak, ame­lyen egy fa aJal-t a kulákok feküdtek, amint hanyattfekve a. nappal süttetik hasukat ahelyett, hogy dolgoznának Ezek jelképezték az olyan kulákokat, miint Márta József, Istovics István, atkiükmok a nevét is odaírták. A szemléltető agitáció másik olda­lát is eredményesen használják. Egy másik piák át ot is rajzoltak, ahol a. becsületes dolgozó parasztok tudva kötelességüket, felobogózoít kocsik­kal. viszik: .az első termésből az á - íamwaik. a dolgozó népnek járó gabo nát. A höl esdi népnevelők nagyon jóft tudták a ta\ralyi tapaszta­latokból. hogy a kulákok az idén is megkísérlik, hogy tiszta mag helyett asiiasikieset szállítsanak bz. Tavaly is leleplezték őket, s az idén is jói a körmükre néztek. Igazuk voiít, hogy kutyából nem iles7 szalonna, de a kukáikból sem lesz soha se becsü­letes ember. Megállapították, hogy egyetl-e-n kulák sem fertőtlenítette rak­tárát, tehát az idén sem akartak egészséges gabonát beadni. Sokszd2 becsületes dolgozó kenyerét akarták veszéíyeztctni. Felvilágosító munkájuk közben ezeket az érveket is felhasz­nálják. hogy leleplezzék őket és aljas munkájukat a dolgozó parasztok előtt. A népnevelők munkája nyomán a ta­nács megtette elteltük a Mj-eleniiési, hogy elnyerhessék méltó büntetésü­ké:. Megtanulják Aragre, hogy a dol­gozó nép államában nem liehet bün- tetiemüá szabotálni a nép államának rendelkezéseit, mert a becsületes do­gozók ébersége még annak kísérleté­től is elveszi a kedvüket. A becsületes, kötelességüket jól tel­jesítő dolgozó parasztok ezzel szem­ben jutalomban részesülnek. A nyári munkáknak jóformán még az elején vagyunk. Népi kormányunk juta1 inai még csak később kerülnek el dolgo­zó parasztjainkhoz. Tanácsaink azon­ban már most megkezdték az élenjá­ró dolgozó parasztok jutalmazását, A dombóvári járás minden községiében hetenként az élen­járó dolgozó parasztok közül kettő- három mozijegyet kap. Szombaton Dombóváron öt dolgozó paraszt kapott mozijegyet azért, mert jó eredményeket érlek el a? aratóé- c?ép és. begyűjtés munkáiban. Tárná- csalink köA'essék a dombóvári járás példáját, segítsék a dolgozó paraisizüó_ kai abban, hogy egyre mélyebbe» érezzék át pártunk és népi demokrá­ciánk szerető gondoskodását a kivá­lóan végzett munkáért. Miért nem biztosítják a zsákot a kombájnokhoz a biritói állami gazdaságban A déli nap sugarai valósággal'perzse­lik a földet. Egyre több gabonake­resztet lehet látni a halárban, egyre több a tarló s a felbén tott föld. A biritói állami gazdaság gabonatáblá­ján már messze ellátszanak a kom­bájnok A még lábonálló búza telt ka­lászaival az ember, a gépek jó mun­káját hirdeti. A gabonatáblában azonban állnak a kombájnok. A hiba, amiatt állnak, nem kicsi. Ním géphibáról van szó, a kom­bájnok kifogástalanul működnek. A hiba az, hogy nincs biztosítva a szük­séges zsákmenayiség, az elszállítás nem tud lépést tartani az aratással. — Ezen a táblán pedig csak úgy dől a mag — mondja Gyöngyösi István, kombájn-brigrádvezető — ezen a táb­lán meglesz a 14 mázsás átlagtermés. Nem nagyon pihenhet most a zsákos, ha megy a gép. — Ez az eset azt mu­tatja, hogy a biritói állami gazdaság­ban nem harcolnak az aratás mielőb­bi elvégzéséért, a szemvesztcség elke­rüléséért. Ezért kell a kombájnoknak állni órák-hosszat, amíg elszállítják a gabonát. A másik hiba az, hogy a brigád még háromnegyed kettőkor sem kapott ebédet. Erre is nagyobb gondot kell fordítani a gazdaság ve­zetőségének, hogy ne legyen emiatt sem fennakadás az aratásban. A kombájnok kezelői meg vannak elégedve a gépek munkájával. Az egyedüli hiba még az. hogty niin.es szalma gyűjtő, és igv, úgy kell össze­gereblyézni majd a szalmát —- mond­ják. Novák elvtárs, a gazda ság főag- ron ómuso mondja. ,,Ezeknek a. gépek­nek köszönhetem, hogy el tudtuk csé­pelni a repcéi. Ugyanis levágtuk (rend­re. A nagy melegben azonban nem lehetett felgyüjteni, mert minden mag kihullott volna, Mivel a kombájn, zárt gép, nem veri szét a szemet, elhatá­roztuk, azzal csépeljük »I a repcét. Egy kilométeres sebességgel járattuk a táblán, előtte kézzel szedték fel * rendeket és rakták a kombájn aszta­lára s így elkerültük a szemveszie- séget.“ Ezeket a gépeket meg kell becsütM, mert felmérhetetlen segítséget nyújta­nak az aratás mielőbbi elvégzéséhez, azonban minden feltételt meg tel te­remteni. hogy a munka zavartalanul haladjon. Erről nem szabad megfeled­kezni a biritói állami gazdaságba« sem. A gyűjtött barackmag árából fényképezőgépet vesz a tornácai bojtár fia Beszegödtem Tarnócára bojtárnálc Jó legelője van ott a birkának. így szó! a régi népdal első két sora, a második része azonban a nó­tának a fizetési feltételeket is közli: Fizetésem tíz forint húsz krajcár Megél, abból egy bojtár. Igen. de hogy él meg? Ugyanakkor, amikor a Zichy ..grófoktól“, meg az őket követő .,nagyságos uraktól“, egy egész esztendőre ezt a kézpénz javadalmazást kapta a bojtár, hat forintba, került egy pár csizma. Mibői futott ingre, szűrre, meg a gyerme­kek holmijára? Az a kis konvenció, mit a bojtár természetesen kapott, jól lakásra sem vök elég, abból bi­zony nem árulható!! semmit az a sze­rény bojtár, aki azt sem tudta, hogy miként siivegcije meg a földesurat. amikor az mellette ellovagolt. Tarnócán most már nem a grófok gazdálkodnak. A Béke tszcs-ben .-boj­tárnak“ lenni igén fontos, felelősség teljes, nagy szakértelmet igénylő fel­adat. I\ on esik Gyula és Kleneíser Jó­zsef, akikre a sertés, a tehén, mpg a birka nevelése, legeltetése, ellctése van rábízva, azonban nemcsak rend­kívül megbecsült tagjai, dolgozói a tszcs-nek. de a munkájuknak is meg­kapják az ellenértékét. A múlt évben kereken 400 munkaegységet értek ei. ért kap. Tudja, hogy a kislángi föld­műves-szövetkezet 1.44 forintot fizet .1 kiló barackmagért. Kiszámította, hogy ha csak egy részét gyűjti ősszé an­nak a barackmagnak, ami a tszcs kö­rül eih-ajigátódik, megveheti könnyen az árából a rég óhajtott fényképező­gépet, Ennek a gyűjtésében pedig mindenki szÍA-esen segíti, aki tudja, hogy népgazdaságunknak az ipar számára szüksége van barackmagra, erre az értékes nversanvagra. egy munkaegy ség 24 forint 50 fillér. Persze most a a rakáei óban a Pisla ebhez járult a sok tét mész étben i jut­fiúnak ; cr ag gyü j lésen felül tatás: megél abból ( gy bojtár!1' sok más dolga is lkad. Az istállóból Kon esik Ga ula 14 esztendős fia. 'kiha 1 latszik ..Szők in ék“. a hatalma* Pista aki Szt d; estelié r váróit jár :t zsem lesz mi tenyé.-z bikán ak mély, pa­közepi-kólába. nem e égsz ik meg. az uauzos íaugja. A’ mozié kol! tehát; apja kereset é ■ i •]. F ■nyképezőgépre jól érti ezt fáj a oga. ez! pedig a bbó! a pénzből a tarnóe ii bojtár f •j má akarja megvenni, amit a b a rack mag­a inestei •söget...

Next

/
Oldalképek
Tartalom