Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-11-02 / 258. szám

\m% NOVEMBER ?

NAPLÓ

3

A, J. lisiiiszkij elvtárs beszéde a koreai kérdésről az ENSZ - k osgy ülés politikai bizottságának október 29-i ülésén

Át alábbiakban közöljük Vj*in.?/.kij «lvtárf. bestédének . íu.ásodik részét.

Vi^iri<ts'/.k.I,j eivlárs l**zé.de további rezében leszögezte, hogy a ;>8. szélességi fok körzetében minden fegyveres incidens a dél koreaiak- részéről indult ki. 1 í>49 júniusa előtt ez incidensek többsége abból állt. hogy Iv'Zak-Korca terű irt éré lövöldöztek, júniustól kezdve a délkoreaiak egész alegységek kid kezdték megsérteni a 38. szélof-égi fokot, hogy területeket foglaljanak el Észak-Koreában. Ez fegyvere? összeütközésekre vezetett.

Emlékeztetnem kell arra. —- hangsúlyozta A. .1. V éinszkij. — hogy a koreai agresszió kérdése 1950-ben már szerepelt a Közgyűlés 5. ibt'-s- ?zakának nanirendjén. amikor az amerikai .küldöttség megkísérelte tagadni azt a tényt, hogy az amerikaik a lh?z!nmnn:sta kormány részvételével agressziót- követnek el Kúriaiban Ez a kísérlet már akkor telje* kudarccal végződött. A «szovjet k(i!- «lött*ég által elöterieéztett bizonyítékok leleplezték az Amerikai Egyesült Államoknak ezt a/. egész hamis szán <1 ikát: agresszióval vádolni Eszük- Korea kormányát és ezzel takargatni saját agresszióját.

Ei Szin Man 194-9 december 30-án nyíltan kijelentette. hogy az új évben (vagyis 1950-ben) kész meg valósítani az elveszített terület visszaesato'ását- vagyis Eszak-Korea elfogó ását.

1 .i Szin-Man nyíltan fe'hivta a figyel Tikjt arra. l.iogy a jövőben a d<o koreaiak nem fognak békéé j»o itikát folytatni és hogy gondolniok kel! arra. hogy ..az új esztendőben e nemzetközi helyzet megváltozásává! nekünk. '(vagyis a liszln maoisták na kt saját erőnkkel kell egyesítenünk Ér és Észak-K orcát.

Ebben az időszakban tettek látogatást a Távolkeleten Johnson, az Amerikai Egyesült Államok hidüry- rnin iszterc. Bradley tábornok, az amerikai hadsereg vezérkari főnöke ós John Foster Dude*, a külügyminisztérium tanácsadója, akik titkos tárgyalást folytattak MacArthur tábornokkal. Dulle? pedig — mint ismeretes — ellátogatott Dél-Koreába. felkereste a tervezett front-vonalat, megtekintette a terepét, a lövészárkokat, tizenegy nappal június 25. előtt, amikor a délkoreai fegyveres értik megtámadták Észak Koreát.

1950 június '20-án. öt nappal az Eszak-Korea elleni támadás élőét, Pulié* ezt irta Li Szin-Mannak: .Nagy je'en"őségét tu'ajdonitok annak a döntő szerepnek, amelyet az On országa játszhat abban a nagy drámában, amely most van kibontakozóban.“

(Számos hiteles bizonyíték van arra.. hogy a liszinmanista hadsereg hogyan készült Eszak-Korea megtámadására.

A lények feltétlenül megmntatják. hogy az agresszió délről Indult ki és Aéhesbn e tények közül egvet cáfolt meg és semminerníí ellen- bizonyitékot nem terjesztett elő

A vkoreai háborúra — hangsúlyozta Viciuszkij elvtárs — az amerikai tökésefenek volt szükségük, akik aggodalommá:] és rettegéssé figyelték a közelgő gazdasági válság jeleit és nagy reményeket fűztek egv megfe- I cl ő újabb „'ösztönzőhöz“, amely fel - lendíthette az Amerikai Egyesült Államok hanyatló gazdaságát. És ez az ösztönző meg is jelent a koreai háború formájában.

Acheson. azt állította — folytatta A. J. Visinszkij, — hogy az amerikai parancsnokságnak a fegyverszüneti tárgyalások során az volt az egyedüli célja, hogy a lehető legnagyobb biztosítékot nyerje az agresszió megismétlődése eben Az amerikai parancsnokságnak e tárgyalások során elfoglalt álláspontja azonban teljesen eile n tét es ezzel az áIlit ássa! I

A. J. Yisínszkij a tények egész sorával bizonyította, hogy ez az állítás mennyire nem fele] meg a valóságnak.

Mindezek ellenére — mondotta — a koreai-kínai fél ki tudta küszöbölni azt a sok ürügyet, amely akadályozta a megyezést a fegyverszüneti tárgyalásokon. A koreai-kínai fél rugalmas, mélységesen békevze.re‘0 és becsülete? módszerének eredményeként megegyezés jött léire a fegyverszüneti tervezet több, mint hatvan cikkelyében.

Xem jött létre azonban megegyezés az egyik fontos kérdésben, am elv valóban rendkívül éles formát öltött: a hadifoglyok kicserélésének kérdésében.

Visinszkij elvtárs ezután ismertette mindkét fél álláspontját ebben a kérdé-ben, leszögezve, hogy a többi között mennyire kedvezőtlen hatású volt az az amerikai javaslat, hogy az úgynevezett Nemzetközi Yörösk eresz/ Bizottság vállalja annak meg állapítását, vájjon a hadifoglyok é® polgári személyek, hazatérésre irá uyu'ó elhatározása nem kényszer eredménve-c.

Egészen szörnyü állítás ez! Az emberek azt mondják, hogy haza akarnak térni és egyszerre csak megbíznak egy külön bizottságot, vizsgálja meg, valóban haza akarnak-e térni, nem kényszer eredménye c ez a szándékuk. Ugyanilyen jellegű volt az amerikai parancsnokságnak az a javasévá is, hogy tekintsék polgári személyeknek azokat a koreai hadé foglyokat, akik 1930 júniusüó-e elölt Dél- vagy Észak-Korea állampolgárai voltak. Ez utóbbi javaslat elfogadása azt jelentette volna, hogy több. mini hatvanezer koreai hadifoglyot automatikusan a polgári személyek kategóriájába soroltak volna.

Íme, milyen ravasz cselszövény húzódott meg e jogtalan javaslatok, mögött! Természetes, hogy a koreai- kínai fél határozottan elutasította az amerikai fél e jogtalan követeléseit, amelyek célja csupán az volt. hogy visszatartsanak 105.OüO hadifoglyot, akik a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek soraiból kerültek ki. továbbá a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság erőszakkal elhurcolt többszázezer polgárát abból a célból- hogy ezeket a hadifoglyokat kiszolgáltassák D*a,ng Kai-Sek és Ki Szin- Man kény e-ked vére.

A hadifogo:vkérdő? vitája 19(52 júliusában, augusztusában és szeptemberében folytatódott* Közben július ■i én a felek a fegyverszüneti egyez- meny tervezet 51. és 52 cikkelyeiben is megegyezésre jutottak.

Az ENSZ politikai bizottságának október 30-i ülése

rcai háború mindkét fél számára ..ti-i'.tele'.remé'.ió feltételeken" u apu’.o gyors befejezése m“.lett A Irancia küldött buUmertp, hogy a genfi hadfi ogoiv ©gyc«nényp.cu az a megába, pitása. ame'y előirja va amennyi hu- difogolv hazate. építésé) a hadmű ve letek befejezése után, ..észszerű” és ..egészséges", mivel az el'.Ca Íré nyúl* hogy az ellenséges fel erőszakkal visszatartsa a hadifoglyokat. A francia külelőtt azonban közvetlenül e.i~ lilán elmélkedésbe bocsa tkn‘ott. amely, k szerint Koreában áPítótag ,,kii- lan legeli1’ körülmények v-rmnflk, amelyek ..igazolják az élt érést ettől a szabály Lók"

Franc Letörsz ág kénviselftie cppiujy. mint a-/ ango. küldött, kófic a sinv- je t küldöttséget, „magyarázza meg'’ n Szovjetunió álláspont iát a koreai hadifoglyok hazait lepitésének kérdő seben. búr. mint ismeretes. A. .1. Vi„ sinszikij elvtár?, a szovjet ktVdöUséq vezetője október 29-i beszédében vi. lágos és kimerítő választ adott érti? a kérdésre.

Newyork (TASZSZ): A Politikai üi_ zotts-ág október 30 án folytatta d ,.i\o íea egy esi‘«sere és újjáépítésére ala_ kult h.NSZ-bizol .-ág jelentésének” megvitatását,

Sourdis. columbiai küldött fe’.szóla. lá.-ában szolga, óikban ismétel te Achesen. állítását, a koreai hadifoglyok haza telepítésének kérdésében és ezzel kapcsolatban több rágalmazó ki rohanást intézett a Szovjetunió cl.tn.

Anglia és Franciaország küldöttei figyelmüket a haditogiyok hazatelepi lésének kérdésére összpontosították. Nem merték tagadni azt, hogy a hadifoglyok joga a hazatérésre általánosan elismert nemzetközi jogszabály, de megpróbálták különböző jogi csü. rés csavarással és a szabály érteimé nek eltorzulásával valamiképpen iga zolni. hogy van ..kivétel” ez a'ól a szabály alól.

Az. angol képviselő ellenezte a szovjet küldöttségnek azt a javaslatát, hogy létesítsenek bizottságokat a Koreai kérdés rendezésére,

Koppenot. Franciaország küldötte, szavakban szintén síkraszá’Jt a koA Masryar Népköztársasági Érdemrend II. fokozatával tüntette ki az Elnöki Tanács Illyés (íyula Kossuth-díjas íröt és költőt

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Illyés Gyula. Kossuth díjas ír&t és költöt 50. születésnapja, alkalmából, kimagasló írói és költői munkássága elismeréséül a Magyar NépköztÁrsasági Érdemrend II. fokozatával tüntette ki. A kitüntetést szombaton délelőtt Dobi István, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke nyújtotta át Illyés Gyulának. A kitüntetés átadásán megjelent. Szabó Piroska, a Népköz tár sorság Elnöki Tanácsának titkára, Darvas József közoktatásügyi miniszter, az író- szövetség elnöke, Jánosi Ferenc, a népművelési miniszter első helyettese, Erdei Sándor népművelési miniszterhelyettes. Kerek GáJror, a népm-ű- vetési minisztérium irodalmi főosztályának vezetője. Kónya Lajos. Kossuth díjas költő, az írószövetség főtitkára. Aczél Tamás Sztálin díjas és Kossuth-díjas író. Illés Béla Veres Péter. Kossuth díjas írók, Zetk Zoltán és Benjamin László Kossuth díjas költők.

Megállapodás Ná db es a s/udáni íüíisjellenségi pártok46 vezetői között

London (MTI): Mint a londoni rá dió és a Reuter jelenti, az egyiptomi kormány és az úgynevezett szueláni függetlenségi pártok vezetői közölt megállapodás jött létre <Szudán ,,ön_ kormányzata“ ügyében.

A jelenlegi megállapodás közvetlen előzményei a Nahasz kormány ama bejelentéséin nyúlnak vissza, mellyel n muH évben felmondta az 1809 ben Anglia állal kilcény szeri tett úgyneve_ zett kpndominiumi egyezményt. Az egyiptomi álláspont ekkor az voll, hogy „az egyiptomi korona szuverenitásánál: Szudánra i* ki kell terjednie.1' Az angol kormány élesen eile■ nezte az egyiptomi kormány követelését és a nemzetközi közvélemény megtévesztésére egyszerre csak a szudárH .'függetlenség* bajnokának szerepében kezdett tetszelegni. E sze rennek megfelelően világgá kürtő 1- ték, hogy a srudáni angol fókor- mányzó „alkotmány terv ez: tét” dolgo, rótt ki arra az „átmeneti időszakra, amíg Szudán meg nem kapja teljes

íüggellcnségct.'’ Ez az angol .sóidban álló szudáni politikusuk támogatásával kidolgozott „alkotmánytervezet'1 valójában csal: porhintés volt és azt célozta, hogy továbbra is biztosítsa az angol uralmat Szudán lehn,

A napolrban megkötött egyiptomi —szudáni megállapodásnak az a lé nyege. hogy a Nagib-fcle egyiptomi kormány — a Nahasz kormány álláspontjától eltérően - most „nagy vr>_ naiaibarí' jóváhagyta az angol imperialisták fent leírt tervezetéi A Nagib-kormány — mint a londoni rádió jelenléséből kitűnik. — csupa annyi eredményt kíván, hogy rende jenek a főkormányzó mellé egy ..i'i gyes tanácsadó bizottságot:' A tanár., adó bizottság két ssudánihól, eg angolból, egy egyiptomiból és egy semleges ország — India vagy Pa-, kisz.lán képviselőiéből állana.

A londoni rádió a kairói menőik, podáshan inglak javaslatokat kon. trnktfvaknak és ésszerűeknek n* veri.

Folytctijók sztrájkliarcukát a japán bányászok

Tokio (TASZSZ): Már 17 napja tart' ség harcot folytat a bányászok muri hat nagy japán szénbányatársaság héberének emeléséért 240 ezer munkásának sztrájkja Aj Október 31-én egy Kiusiu-szigeti szt-r.ájkolók a iapán bányaipari mun- bánya 28 ezer munkása bejelentette, kasok ?70 ezer tagot számláló orszá. hogy megtartja második 24 órás gos szövetségébe tartoznak. A szövet-1 sztrájkját.

párt», (MTI): A párisi rádió jelenti,» goszlávmi meghitt ja. hogy a titóista. hatóságok szabadon- i A párisi rádió értndUé.«« szei-m- «»: bocsátottak 11 náci háborús bűnöst, év végéig a IJugorzl-áviában még fog- A szabadonbocsáíotta-k között van v a tartott 23 náci háború? bűnöst is Franz Neuhausen je, Goring volt ju_ I szabadonbocsátják.

Si I Mj 1*0 Íj Í TIK A S HIKE K

Bécs (TASZSZ): Bécsben gyűlést ! nélküliség elleni harc egyik főeszkö.

rendezlek a munkanélküliek,

Mirmcke. a Munkanélküliek Bízott, ságának tagja beszámolójában rámu tatott, hogy a munkanélküliség az osztrák kormány gazdasági politikájának következménye.

Iiirmcke kiemelte, hogy a munkaTITOÉK AL4RCNÉLKÜL

Ex a térkép a szófiai „Tilóék álarc nélkül’• című kiállításon került nyilvánosságra. Mint a testet gennyes fekélyek — úgy lepik e! rajta a bőr tönölc és koncentrációs táborok egész Jugo?zlá.viaj. Megcáfolhatatlan okmány ez amely' a? egész világ előtt bizonyítja Tiio~Rankovic? fasiszta bandája négyéves véres uralmának eredményeit,

Rankovics titkos rendőr-égé. a fasiszta önkénvmak szervezett, bandája ítélet és kivizsgálás nélkül b börtönei. koncentrációs táborokba veti és nvilkolia a jugoszláv dolgozók lízez rejt.. Mint a hitleri merr?zá1'ás ideién, a lakosság ma is irtózottal tekint azokra a szirénázó, éjjel-nappa! cir- ká’ó fékéic rendőrségi autókra: a

Maricákra amelyekkel naponta százakat hurcolnak el.

Tito—Rankovics fasiszta bandája börtönökké: és koncentrációs táborokkal borította el n • egész országot Számos épületet börtönné alaki toltgk át és ismét használatba vették ti régi török várak kínzókamráit. — Mint a török rabság idején, vagy a német fasiszták alatt, bilincs kerül a ieníobb hazafiak kezére, a börtö nőkből a pribékek kiáltozása, az áldozatok sóhaia hallatszik. Rankovics börtöneiben, kinzókamrniban és hol ál táboraiban, jelenleg több, mint 250 ezer jugoszláv hazafi sínylődik.

Fé’vn » ii*Uö,,»''ríí

a Mfóistá banda a törtéHelemben ed. dig ismert iegvadállátlasabb kínzó.

sí módszereket alkalmazza a >tartóz - látott hazafiakkal szemben: kezdve az inkviziciós módszerektől — egészen a ..modern’' amerikai gyiiko'ási módszerekig. A goH-otoki. mamulai, viszi koncentrációs táborokban, vagy azokban. amelyeket 45. postaíiók, 45'4. postafiók névvel álcáznak, a szadista kínzást és gyilkol ősi módszerek semmiben som különböznek a hitlerista halállá borokban alkalmazottaktól.

Rankovics hóhérai ördögien tatáié konyak a. kínzásokban. Egyes céllá kát mélyen a föld alá építették, vén. amelvben fc állni -cm lehet, más-okban térdig ér a jeges víz. ismét másokban patkányok -zaladqá'ruik. Van_. nak különlegesen bűzös levegővel te, iített cellák i*. Elgondo'ni is nehéz, miiven szörnyű helyzetük van e bőr tönökben ép katakombákban'sínylődő áldozatoknak A fasiszta terror egvík áldozata akinek «iVerü’t mecszök ni-é. mondotta e'- a következőkét: ..A cellámba egész cím' b"hallalszőtt a bebörtönözötfek kiáltozása és jajgatása. akiket a titóistále ütlegeltek — Eavetlen olvan nővel sem találkoztam. akinek a börtönörök a kihallgatás alkalmával nem vertét- volna ki a fogait. Egy fiatal lány a kínzás után mpgnwfatf.a nekem vérző lábait és kezeit. amelyről a t>tóis+ál,- harapófogó val fenték le a körmöket. Amikor a toAictAv maon^-rén-kárn clő't haitnt fák ej ál Rovataikat, behavnts-otf hozzám a nehéz bilincsek csörgése “

* a legkülönbözőbb g-a7tr;ipkkr>’ folvik a hazafiak lönip"«1« ki-'ftá^? Pnr>r>\-jrs VT '•se! in. volt UDR őmaov. aki Romániába e*mi. grált. ’elen'ez‘e okokat. A* únvnevp zéM ..normá‘Íp h5».’«!" oví'Vo’á*; mód szer! a kővetke-vr>k“nnpn bnüiá^ végre: a nyári időszakokban Rankov irS

hóhérai arra kényszerítik a b*-hör tőn zölleket, hogy a tűző napon, ét-len- sxomjan a legnehezebb fizikai munkát végezzék, télen viszont, dermesztő hideg helyre állítják őket. Ezenkí vül még számos más kínzásnak vetik őket alá, ütlegelik őket. hajukat tépik és szöget vemtk az áldozatok körmei alá. Amikor egy egy hazafi a kínzás, végkimerülés, tüdőgyulladás és más betegségek súlya alatt össze, roppan, a táborparancsnokság az úgynevezett kórházba utalja", ahol. ahogyan az UDB szadistái mondják, „se gittnélc abban, hogy néhány napon belül meghaljanak.“ Csupán a dalmá- ciai. az adriai tengerme’-iéki és az adriai szigeteken lévő haláltáhorokban — B&lics ezredes, az UDB főorvosának kijelentése szerint — föbbszáz kommunistát g^ülkoltak meg ezzel a módszerrel.

Hány jugoszláv hazafi vesz+etfc é'e

• ét Rankovics többi börtönéiben és halál’áboraibán? Hány jugoszláv anva

osz'n'te el így fiát, gyermek ez apját. asszonyok férjeiket, fiatalok testvéreiket? Poptop választ ezekre csak Rankovics pribékjei adhatnának...

A ’uv f'nip'nüí'-ii kiöntött vére. amelyben térdig gázol Tito— Rankovics és bandája, megmutatja, hová jutott a ma Jugoszláviában uralkodó fasiszta rpod=zer. Dn pu«ka‘ns sah bilinccsel, börfőnrá-ccsal és szö- resdró‘tf>l n°m '«she’ :ppr»*örn: a ingó szláv do,go7Ók növekvő ellenál'áeát.

Azokat a hős hmosz'áV hazafiakat, akik néoüv s7absdcáoÁé-' harcolva, a faa,'z-»mia áMozaMj 'ettek — raeobosz

• ni in a. pén M;’"rVn mártír hol v*'« Mz-k é? százak állnak a f=>i=-»obad'4ó

K -3 f ^ 3 í y. rj p V*ÜA' irpdc p-ÜT 1 r*r ]

te-tan^k Ti‘o—R^nkovVp áruló bandája el en vívót harcukban.

Srln-rkn SsdnjUfvr íca

ze az Ausztria természetes kores-ke- dclmi partnereivel -- a népi decno, kratikus országokká) folytatott —- kereskedelem.

A gyűlés részvevői ogyhangúl-ag határozatot fogadtak @1, amely Irőve. teli n kormánytól, hogy azonnal te- gyen lépéseket az osztrák munkanélküliek helyzetének megjavítására.

Prága (TASZSZ): A Nemzetközi Diákszövetség titkársága a küszöbön, álló Nemzetközi Diákhéttel kapcsolatban felhívást intézett a világ diákjaihoz és diákszervezeteihez. A felhívásban a Nemzetközi Diákszövetség titkársága üdvözli a népok nemzeti függetlenségéért- és az oktatás deroo_ kratizálásáért. küzdő diákokat.. fel • szólítja a diákságot, hogy a Nemzetközi Diákhét alatt szervezzenek az egyetemekoo, főiskolákon, kollégiumokban és a diák klubokba^ gyűléseket. am? iveken v cg vem ok részt mindazok a különböző nézetet valló oiákok, akik őszintén békére töte- Kednok Vögver.ek részt a népek hé. koKonores-i-o-a küldötteinek megvá- hisz.tásában ér a küldőitek utazási k ö' t Bég ein e K összegyűjt éséb e n

Készüljenek az ifjúság jogai: védő nemzetközi értekezletre, amely Becsben 1953. februárjában ül össze. A gyarmati és függő országokban é’ő barátiunk mgsegüésn céljából indít- -ana’K- széleskörű gyűjtést.

Páris (MTI): Mint az Humanité ir- ia. a francoista rendőrség Madridban letartóztatott harminchárom szernél ví. A letaitóztatottakat azzal vád.'Dák. hogy a Spanyol Kommunista Párt központi lapjának, a . ,,Mundo Oh-e- ro”-nak tilko? röpiratait leysszte1- ték.

Az amerikai Associated Press ügynöks'ég eszel kapcsolatban megát- lapítja. hogy ..habár Spanyolországban időnként házkutatásokat tartanak és Ie‘artóz‘a‘ás0'k3‘ foganatosítanak. a kommunista csoportok mindig újjáalakulnak, mivel a pártnak mcl- qökerei vannak az országban.”

Tilíék szabadonbocsátottak 11 náci háfcnnis bi- st