Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-10-24 / 250. szám

*352 OKTÓTíER 24 N Ä P h O ♦> A mözsi gépállomás dolgozói a inunkafegrelcm megszilárdításával harcoljanak tervük mielőbbi teljesítéséért Javítsák meg munkájukat a megyei tanács és járási tanácsok versenyhi so tts ága i Gépállomásunk az őszi munkálatok «órán t e rvdlőirány za tá n.ak 24 ' százalé­kát teljesítet le az ‘0‘kt óber 10-i érté­kelés szerint. A hat brigád között folyó versenyben a legjobb eredményt a Petöl'i-brigád crte el, amely tervét 48 'százalékban teljesítette. Második •az ifi-brigád Í12 százalékkal, 3. a l o­rds Csillag 21 százalékkal. Komofv lemaradása van a Sállái brigádnak, mely őszi tervet 1G százalékra telje­sítette, a Táncsics-brigádnál még n.a- gyobb a lemaradás., mert ök csak 11 százalékát teljesítették őszi tervüknek. Az E'lőre-brigád foglalja el a szégyen­letes utolsó belvet, tervének 7 száza­lékos eredményével kullog a többi brigádok után. Az egyéni versenyben « legjobb eredményt Kiss János traktoros érte el» aki tervét 128 százalékra teljesítette. Ezzel az eredményével messze maga mögött hagyta nemcsak azt a négy társát, aíkik 70—92 százalékig teljesí­tették tervükéi, de a?t a többi dl tár­sát is, akik tervük teljesítésében a 4 százaléktól a 70 százalékig állanak. Kiss János október 1-tői 10-ig ter­jedő dekádban 278 százalékra telje­sítette normáját. Keresete ebben a dekádban meghaladta az 1300 forintot. Kardos László, aki őszi tervét 52 szá­zalékban teljesítette, ugyan ez alatt a dekád alatt 209 százalékra lelje sí lel te normáját, 010 forintot keresett ez- lailatt a 10 nap alatt, Áx a komoly lemaradás, ami gépállomásunk tervének teljesíté­sében mutatkozik, annak tudható be, hogy vaunak olyan hanyag traktorosok, mint Támer Ferenc, aki az őszi kampány alatt mind­össze 12 katasztrális holdat szállí­tott fel, így tervének mindössze 4 százalékát teljesítette. fl'ámer Ferenc elhanyagolta a gépek karbantartását is, amellett saját ru­hájára sem gondol köpenye sárban, piszokban' hever. Méltó társa neki Fotyondi Antal is, mindkettőjüket :]00—too forint pénzbüntetéssel súj­totta az igazgatóság, Ruzsínka Feren­cet pedig fegyelmi úton kellett eltá­volítani a gépállomásról, mivel erő­gépén vízhiány miatt hengerfej repe­dést idézett elő és így a gép egy hétig kiesett a termelésből. Ezalatt az idő alatt Ruzsinka még a csavarokat sem húzta meg a gépén. Nála volt észlel­hető a legnagyobb hanyagság is, így a teljesítésben is bálul kullogott. A fegyelmi bizottság büntetésből a kár megtérítésére kötelezte. Takács Ferenc is elhanyagolta gépének karbantartá­sát, a szabályozóba nem öntött olajat cs így a fogaskerekek teljesen tönkre­mentek, Elvesztette az első kerék függőleges csapszegét is, azzal sem törődött,, ha szerszámait széthagyta vagy leszántotta. A gépállomás veze­tősége őt is a kár megtérítésére kö­telezte. Lengyel Gyula traktorvezetőt azért büntette meg 10 forint erejéig a gépállomás vezetősége, mert a lakó­kocsiból az alkatrészeket és csavaro­kat kidobálta és a sárban hagyta. Mól nár László és Vajda István gépko­csivezetők ugyancsak 10—10 forint pénzbüntetési kaplak, meri a géptől behozott alkatrészt nem adták le a műhelybe, hanem azt kocsijukban Ivor doztá'k, a behozott ekefejel pedig nem a műhelybe adták le, hanem az üzemanyag raktárnál dobták le. Báli Györgyöt fegyelem lazításért sújtotta a vezetőség 20 forint bünte­téssel. önkényesen nősüLési szabad­ságra távozott. Ha megnézzük az élenjáró traktorosok alkatrész- és ü z e ra a n ya g fogyasztását, m e g áll ap-ít - hatjuk, hogy azok mindkettőből igen k evesét fogyasztanak. De Kiss Balázsnak, aki az elmúlt 10 nap alatt egv holdat sem szán­tott meg, igen nagy az üzem- anyagfogyasztása, sőt még a sze­A megye területén a mai napig 80G küldöttet választottak meg és előre­láthatólag még 250—280 küldöttet fognak megválasztani. Körülbelül 750 kisgyűlés volt mert több hclyen köz­ségi békenagygyűléseket tartottak. A gyűléseken nemcsak békeküldöt­teket választottak, hanem foglalkoz­tak o napi kérdésekkel, begyűjtés, adófizetés, de főleg a vetési munka latok problémáival. Például Madocsán a békebizottsági tagok a kisgyűlé- seken elmondották, hogy kész vetés re a földjük és most vetőmagot fog­nak szerezni és rövidesen bevetik a földjüket; egyben visszaverték az el­hangzott ellenséges kijelentéseket is. Készülnek a megye békebizottságai­nak békészaityrai, békemappái, béke­tarisznyái is. A megye legalább 40— 45 békebizottsága fog készíteni, és bennük összegyűjtik a község béke harcosainak leveleit és ezt a III. Ma. gyár Békekongresszusnak a küldöttei felviszik. Ilyen béketarisznyát készí tettek Decs, Nagymányok, Kocsola, reißt U leköti. Megfeledkezik arról, hogy a terv teljesítése mindnyájunk számára tör­vény és azt teljesíteni kell. Gépállo­másunk őszi tervét csak úgv tudja teljesíteni, ha megszilárdul a munka­fegyelem, ha a traktorosok megbecsül, lik a rájuk bízott gépeket, mint a nép vagyonát. Nem tévesztik szem elől. hogy a Szovjetunióban a Kommunista Párt XIX. kongresszusát ünnepük és szerle az egész világon, demokratikus országokban, így nálunk is, nnúnkafel- ajáldással ünnepeljük a szovjet -nép nagy ünnepét. Meg 'kell mutatnunk, hogy jó munkával, szilárd munka- fegyelemmel, tervünk teljesítésével harcolunk a béke frontján. Szabó István Mözs, gépáll1 -más Döbrököz, Dombóvár, Bonyhád béke. harcosai, Iregszemc.se, Dunaföldvár községek ’ b ékeb izofts ágai pedig bejelentették, hogy elíogadják « megyei békchizolt- ság felhívását (t ,,Béke utca” szerve­zésére. Dunaföldváron nagyon szét hullott a békebizottság. Most a kon. gresszus tiszteletére újjászervezik, " Eddig már 17 békebizottságot szervez tek újjá és még 10 megszervezését vállalták, /regszemcsén a kisgyűlése- ken vállalták a békebizottsági tagok, hogy a kongresszus napjaira az állam iránti kötelezettségüket, teljesítik. — Már közölték is a verseny állását. A Sztálán-utca vezet, de szorosan fel­zárkózik mögé a Damjanich utca is. Udvari, községben többek között Radványi Ferenc közép parasztot is megválasztották járási küldöttnek, be szolgáltatását, adófizetését már telje, sítetta és vetését is befejezte, jó bé keharcos és vállalta, hogy még ' 100 százalékon felül is ad be terményt a III. Magyar Bókekongrcsszus tiszteié, téré. Felemelt ötéves tervünk egyik alap. vető feltétele a szocialista, munka- verseny minél szélesebb körű k'szc- lesítése. Az ipari munkásság a szó. malista, munkaversenyben is példát mutat dolgozó parasztságunknak. Nem egy közülük már öléves tervé­nek befejezéséhez közeledik, vagy be Is fejezte azt. A jó példát követi dol­gozó parasztságunk is. Igv megyénk területén is komoly versenymozgalorn indult be az év elején azért, hogy dolgozó parasztságunk minél többet és jobbat termeljen és amellett mun­kálatait a minisztertanács határozata szerint megjelölt batáridőre. vagy határidő előtt elvégezze. Nézzük meg még is, mi lehet az oka annak, hogy a versenymozgalom kiszélesedése el­lenére is komoly lemaradások van nak nemcsak az őszi munkálatokban, de a begyűjtés terén, is? A Terseny beindulásakor dolgozó parasztjaink, ' termelőesoporija ink hosszúlejáratú versenyszerződést kö. töltek egymással. Ez a versenyszer- ződés azonban bekerüli az íróasztalok fiókfaiba cs ott porosodik. Legtöbb cselben nem ‘volt versenybizottság, amely a, verseny menetét ellenőrizte volna, vagy ha meg is alakult, csak pap iron szerepelt. Községi tanácsaink, de pártszervezeteink sem fektettek súlyt a verseny értékelésére. Ennek a következménye az lett, hogy a versenymozgalö'm ellaposodott, mond­hatjuk azt, hogy visszafelé fejlődött. Nem egy községben találkozunk olyan esettel, ahol a községi tanács ver­senytábláját valahol a sarokban lepi a por. Ilyen esettel találkozunk Gyünkön is, ahol annak ellenére, hogy mindössze 16 dolgozó paraszt áll egymással versenyben, melyből f) tanácstag a verseny során elég szép eredményeket, érlek cl, mint például Farkas Henrik, a. mező-gazda­sági állandóbizottság elnöke, aki el­vetette az őszi kalászosait, még min­dig nem népszerűsítette a tanács. Nem írta ki eredményeiket a verseny- táblára, mivel a versenytábla re nyil­vántartó szobájában áll üresen cs lepi a por. Már megkezdték az érté­kelés kiírását, de addig már nem jutottak, hogy a dolgozó parasztok neveit és eredményeit is ráírják a táblára. Hasonló esettel találkozunk Száraz-dón is, ahol a verseny táblán nem az őszi munkálatokban és a be­gyűjtésben jó eredményt elérő dol­gozó parasztok nevei és eredményei szerepelnek, hanem még a békeköl­csönjegyzés során elért eredmények. Községi tanácsaink megfeledkeznek arról, hogy a versenymozgalorn ki- szélesítéséhez szükséges az, hogy a versenyt rendszeresen értékeljék . is. és amellett a versenyben jó ered­ményt elérő dolgozó parasztok ne­veit és eredményeit a versenytáblán népszerűsítsék, ugyanakkor szégye- nítsék meg azokat, akik hátul kul­lognak a versenyben. Járási tanácsaink sein tesznek meg mindent a versenymozgalorn tovább, szélesítésének, valamint a verseny nyilvántartásának érdekében és ez is oka annak a komoly lemaradás­nak, ami megmutatkozik mind az őszi munkálatok, mind prd'g a most folyó kapásnüvények és az élőállat- begyűjtése terén. Ha megnézzük já­rásaink versenyjelentéseit, abból is megállapíthatjuk, hogy a járási taná­csok milyen komolyan elhanyagol­ják a verseny nyilvántartását. A leg. jobb eredményt elérő járások egyike a tamási járás, de versenyjelentést bői sehol vem tűnik ki, fingy melyik község milyen eredményt ért el ar örai. begyűjtés vagy az őszi rmmká- latok soriin. Különösen az egyéni dolgozó parasztok \ oivenyrnozgidmát hanyagolta el. amit legjobban bizo­nyít az. hogy nincs kitüntetve, hogy a 830 dolgozó paraszt közül, kik ér­ték el a legjobb eredményt és milyen százalékos arányban. így nem csoda, ha. nem is szélesedik a versenymöz- galom. De hasonló a. helyzet a dóm. bóvári járásban is, melynek ha meg­nézzük jelentéseit, szeptember 17-töl kezdve október 18-ig, megállapíthat­juk. hogy a járási versenybizottság megalakulása óta nem tartott értéke­lést, így nyilvánvalóan megbeszélést sem. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ezalatt az idő alatt hetenként sablonosán jelenít, faagy Szakos, Korsala, Nap és Dombóvár községek állanak egymással verseny­ben. Járásaink nem támaszkodnak meg­felelően a begyűjtési és a mezőgaz­dasági állandóbizottságokra sem és ennek a következménye az. hogy a verseny értékelése ennyire ellaposo­dott. A dombóvári járási tanács az október 4-i jelentésében a következő­ket irja: „Az egyént dolgozó par asz. tol: verse n y értékeléséi a versenybi­zottság kétkedőiként végzi. Most ér­tékelés nem történtNézzük meg mit írt október 10-án: „Az elmúlt héten a dolgozó parasztok- értéke1 é-sét. községi tanácsaink nem végezték". De hasonló a. helyzet a többi jelentések­ben is. kivéve az oklóber tl-il, ahol megemlíti, hogy a. burgonya begyiij. tés terén Duzs község dolgozó pa­rasztjai közül Tóth Jánosné nyerte a versenyt 165 „százalékkal. A szekszárdi járás pedig nemcsak, hogy az egyéni dolgozó parasztok versenyének ellenőrzését hanyagolta el, de a községek között folyó ver­senyt is két hónappal ezelőtt értékel­te utoljára. De nem különb a helyzet a bonyhádi járásnál sem. melynek az október 4-i jelentésében éppen úgy, mint az előbbi jelentésekben, a kö­vetkezőket olvashatjuk: ,.A verseny, bizottság legközelebbi értékelő ülését október 10-re tűzte ki, mivel 4-én ér­tékelni .nem tudott". A többi jelenté­seiben is csak a számok változtak, de értékelést egyszer sem végezlek. A paksi járás pedig még arra sem vesz fáradságot, hogy jelentést küld­jön a megyei tanácsnak arról, hogyan folyik a járás területén a verseny- mozgalom. A gyönki járás munkáját pedig világosan láthatjuk abból, hogy a járás, székhelyén mindössze 16 dolgozó paraszt áll egymással ver­senyben és azok versenyét sem ér­tékelik. Megyénk tejipari dolgozói kötelezettség­vállalásaik teljesítésével készülnek megünnepelni november 7.-ét Megyénk üzemeinek dolgozói ha­talmas lelkesedéssel készülnek meg­ünnepelni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának napját. Az üzemekben mindenütt termelési értekezletet tartanak, melyen megvi­tatják e nagy nap jelentőségét. A Tej­ipari Egyesülés üzemeinek dolgozói is termelési értekezleten tárgyalták meg e nagy nap jelentőségét. Az üzemek legjobb dolgozói egymásután tettek meg kötelezettségvállalásaikat a több. termelésre, a minőség megjavítására, önköltségcsökkentésre és egyéb fel­ajánlásokat tesznek, melyek teljesíté­sével előbbre akarják vinni üzemük tervének teljesítését. A tejipari dolgozók ismerik fel­adataikat, tudják, hogy mivel tartoz­nak, éppen ezért vesznek részt olyan aktívan a termelésben és a javasla­taikkal, bírálatokkal az üzemek veze: tésében, A november 7. tiszteletére vállalt kötelezettségekből kitűnik az, hogy a tejipari dolgozók éves tervü­ket december 1-re akarják befejezni. A Tejipari Egyesülés üzemeinek dol­gozói fogadalmat tettek, hogy az export sajtgyártási tervet 33 százalékkal, az export vajgyártási tervüket 30 százalékkal teljesítik túl. A belföldi sajtgyártás tervének 10' a pannonra sajtgyártás tervének 5 szá­zalékos túlteljesítését vállalták. Vál­lalták, hogy a savóidlözés tökéletesíté­sével a negyedik negyedévben 1200 kilóval több vajzsírt fognak termelni. A vállalásuk megtétele után hozzá­kezdtek annak maradéktalan végre­hajtása,hoz, azon dolgoznak, hogy büszke öntudattal jelenthessék az év végén Rákosi elvtársnak, hogy telje­sítették vállalt kötelezettségeiket. A megyei békebizottság hírei HETVEN ÉVE HALT MEG ARANY JÁNOS Ha végigtekintünk a magyar irodalmon, büsz­ke örömmel állapíthatjuk meg. hogy a magyar irodalom szinte egészében a haladó gondolatok, a kö.t’.sményekből és regényekből kilángoló for- vada'mi eszmék irodalma, Á magyar nép joggal lehet büszke rá, hogy sok-sok írója és költője va.amilyen formában mind a társadalmi haladást, a nemzeti megújhodást szolgálta. Balassi a török és német zsarnokok ellen írta harcra buzdító köl­teményeit, Petőfi és Vörösmarty az ország gyar­matosítókkal vívták költői csatáikat. Ady a pol­gári, József Attila a népi demokráciáért harcolt, — és ez a küzdelem még ma is tart, Ennek az évszázadok óta tartó irodalmi harc nak volt egyik kiemelkedő költője Arany János, a népi —: nemzeti irodalom megteremtője. Petőfi Sándor harcostársa. Ha végigtekintünk életművén — Az elveszett alkotmánytól a Toldin keresztül az Öszikék gyönyörű balladaciklusáig — minde­nütt kitűnik igazi, népi realizmusa, harcos haza­szeretete és népe iránt érzett hűsége. Minden művében keresetlenül, őszintén eleveníti meg a magyar parasztember gondolkodását, életét. Legszebb példa plebeiusi népiességére a Toldi, amelyért kortársai minden művüket szívesen oda­adták volna, ha ők írhatták volna meg ezt a gyönyörű, tizenkét énekre szabott népi époszt. A .Toldiban — Miklós nemesi származása ellenére paraszti hős, a nép fia, — elnyomottam kisemmi zetten él. akár a nép. Miklós a népmesék hát­térbe szorított, megcsúfolt legkisebb fia, aki vé­gül mégis diadalmaskodik. Arany költészete különös erővel szólal meg a szabadságharc idején, öntudatos tömegmozgósitó dalokat ír, amelyek közül nem egy eléri Pclöii forradalmi verseinek lélekemelő és csatára moz­gósító hatását. A szabadságharc . bukása után Aranv retkében összetört, úgy érzi. hogy kimerült költői vénája, de leikében égiett a gondolat: a kö1. tőknek ke.l megmenteni, életbentartani és to­vábbfejleszteni a forradalom gondolatát. Nyíltan nem írhat, ezért a zsarnokság a,.alt élő népek kö ­tőinek kedvenc műfajához: az allegóriákhoz nyúl és szimbolikus versekben (Szondi két apródja, Wa esi bárdok, Zách Klára) vádol, biztat és tanít. De mivel nem rátört kiutat ebből a szörnyű em­bertelen világból, egyre inkább magába zárkózik, elfordul a világtól. Hetven éve dobbant utolsót ez a nemes szív, egy népi származású, nagy magyar költőnek a szíve. Sokat tanulhatnak még ma is tőle. Sok ta­nú. ságot vonhatunk le életművéből. Aranv a rea­lista ábrázolásmódot tekintette az egyedüli helyes ábrázolásmódnak, és mai szocialista nöllöink nagy részu még mindig nem vívta meg a maga belső forradalmi harcát költészetében, gyakran téve- iy.gnek el a Jormalizmus útvesztőiben. Arany hir. dette a típusalkotás, a lényeget megragadó mű­vészet, a hősök jellemének bátor kifejlesztési el vét, — és mai szocialista realista költőink között bizony gyakran nem -találkozunk ezeknek a költői eszközöknek használatával. És végű! megtanulhat­juk Aranytól azt. hogy a költészetben élni kel a népi nyelv csodálatos szépségű kifejezéseivel. Életműve ma az egész dolgozó népé tett. Min denütt olvassák, szeretik és igen sokat tanulnak tőle. A műit irodalomtörténészei mindent megtet­tek, hogy politikai műveiről lemossanak minden ,,szennyfoltot“, művei-t megpróbálták kiemelni ha. ladó hagyományaink sorából. ..mentő körülménye­kéi“ kerestek tetteire, alkotásaira, gondolataira. ünnepelték és meghamisították! De —- mint Révai elvtárs mondotta, — a Iraladó irodalom csaknem valamennyi alakjával szemben jelentkezett ez az ünneplő meghamisítás, ha arról voH szó, hogy át hidalják vele azt a mérföldes távolságot, ami a magyar irodalom klasszikus óriásai és a reakciós Magyarország író-törpéi között tátongott. Mi nem engedjük, hogy Arany János forradalmi mondani valójának lényege elsikkadjon, mi dolgozóink ke zébe adjuk költeményeit hogy az ő szavaival és gondolataival; lássa világosabban dolgozó népünk mai boldogabb életünket. Azokért a nagyfokú hiányosságok­ért, melyek a verseny ellenőrzése és nyilvántartása terén megmutat­koznak, felelősség terheli a megyei tanács versenybizottságát is. Komo­lyabban kellene foglalkoznia a ver. senv kérdésével, nem elég az, hogy csak megbeszél, tűnődik és egyetlen határozott lépést nem tesz annak érdekében, hogy a versénviuozgaloin minél szélesebb körben elterjedjen, minél több dolgozó paraszt bekap­csolódjon a versenybe, melyen ke­resztül a most előttünk álló komoly feladatokat, az őszi munkálatokat, vetést, betakarítást és a begyűjtést maradéktalanul teljesíteni tudjuk. Elméleti színvonalunk emeléséi segíti elő or mir MntmiMLTATAS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom