Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-10-15 / 242. szám

TOLNAI TTLÁO PffOierÁMA! EGYESÖUETEKl r—— A MAI SZÁMBAN« 4 SroMetvdó KonrminhftA (bo-lft^'-ik) Párti« XIX. kon, i{rc£S£OM, (2. r-1 — Titóck szógyenle!«« ke.'"étkedéit folytadnak • görög h*iAli*k gyermekeivel. (2. o ) — A ;<tinUx**r&uiics határozatot holott « dolgozók egészség njfyi ellátásénak in®gl*vfré«áről és a betegségi biztosi lésre vonatkozó egv«s r«údclk «rések módoíhásárób (3. o) — A íyöelrf járás érte el a legjobb tojás- és bwcmjibcgyü) tési eredményi, (4. oldal ) J AZ M DP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 242. SZ VM aUA ÖOHLI.ÉK SZERDA, OKTÓBER 1ő \ béli«* erői legyősclietetlenek 4 Szorjelunió Konimunisla (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa Módosít ások az SZK(b)P szervezeti szabályzatában Hészleíek Sz, Hruscsov clvtársimk az SZIC(b)P Központi Bizottsága titkárának bcszántolójábál Az Országos Béketanács hatiro* eaI;íi értelmében november 22-én összeül ci Harmadik Magyar De­ls ©kongresszus. A kongresszus ösz- szehívasával a Béke Világtanács határozatának teszünk eleget, mert 1952 december 5-én kezdődik Becs­ben a népek békekongresszusa. E határozatnak értelmében készíi- lünk most seregszemlét tartani erőnk, a béketábor magyarországi szakaszának erői felett. Tolna me­gye békebizottságai mindenütt megkezdték előkészületeiket a kül- döttválaszló gyűlésekre s elhatá­rozták, hogy küldötteiknek szín- pompás, értékes kultúrműsorral egybekötött, gyűlésen adják át. a hékémegbizatést. Decsen a béke- bizottság népnevelői már a béke­kölcsön jegyzés idején felhívták a dolgozó parasztok figyelmét a Ma­gyar Békekongresszus jelentőségé­re -E napokban is két kulhírcso­port készül Decsen a falu kül­dött választó gyűlésére. Az MN- DSZ tánccsoport új sárközi tánco­kat tanul be. a földniüvesftzövet- kezet színjátszói pedig békeműsort, készítenek elő. Készülnek a falvak és üzemek dolgozói, hogy küldöt­teik majd a járási, megyei s az or­szágos kongresszuson mondják el, hogy au harcol a város, a falu Ma­gyarország mindén helységében a békéért, ötéves tervünkért, Hazánkban először 1943 júniusá­ban hívtunk össze békekongresz- szust. Az egyszerű emberek milliói számára a világ minden táján egy­re érezhetővé vált egy új világhá­ború veszedelme, mely fenyegeti otthonaikat, életüket. Ekkor kezd­ték az angol-amerikai imperialis­ták a támadó Atlanti Szövetségbe szervezni az imperialista orszá­gok kormányait. Az imperialista sajtó és rádió habzó szájjal szórta a Szovjetunióra, a népi demokrá­ciákra rágalmait. A népek felis­merték a veszedelmet s Parisban a béke híveinek első kongresszu­sán elhatározták: szembeszállnak fiz új provokációval, s a világ min­den békeszerető emberét egy tá­borba tömörítve, kemény, öntuda­tos. szervezett harccal meghátrá­lásra kényszerítik az új háború előkészítőit, megvédik a békét. ötéves tervünk kezdetén áll­tunk akkor. A magyar nép ekkor kezdte megvalósítani nagy ter­veit, lelkesen sorakozott fel a bé­ke védelmére. Az egész országban visszhangoztak, Rákosi Mátyás elvtárs szavai, amelyet a magyar nép büszke békeproqramként írt zászlajára: „Magvarország nem rés, hanem erős bástya a béke frontján.1' S azóta, a magyar bé- kemozgalom első jelentős állomá­sa óta nagy utat tettünk meg. Békemozgalmunk fejlődésének egyik legfontosabb mutatója az, hogy a magyar dolgozók milliói­nál a béke megőrzésének óhaját, -- a tettek, a békéért végzett min­dennapos munka váltotta fel. 1950 tavaszán amikor hét és negyed­millió magyar dolgozó írta nevét i stockholmi felhívás a'á s köve­telte az atombomba eltiltását, tíz­ezrek a nevük mellé irt púinkavál* lalásokkal adtak nvomatékot sza­vuknak. Most a Harmadik F.éke- kongre*szus előtt dolgozóink úira bebizonyítják, hogy nem csak óhajtják a békét, de kétkezük munkájúval segítik annak megőr­zését is. úgy, mint a Dombóvári Fatolhőtelfp békebizottsága és a vállalat dolgozói, akik a Harmadik Békekonoresszusra felajánlást tet­tek, hogv olyan versenyszellemet alakítanak ki üzemükben, hogy a békekongresszus naniára üzemük a ..Béketelep" nevet vehesse fel. A városokban, a falvakban, munkahelyeken, alakult békebi- •'nMsúgok naqy érdeme, hogy a Magyar Dolgozók Pártja útmutatá­sát követve az emberek tízezrei­vel megérttelték, a béke nagy ügyéért minden nap küzdeni és áldozni kell. A magyar dolgozók békeakarata azóta öteves ter­vünk, építő munkánk hatalmas erőforrásává vált. Az imperialisták provokációira a magyar nép a ha­za erősítésének tetteivel válaszolt. Ma már nincs olyan üzeme me­gyénknek, ahol ne szerveztek vol­na nagyszerű termelési győzelme­ket eredményező békemüszakokat. Munkások ezrei állnak békeőrsé- ge.n s kezdeményeznek békehetet. Sok faluban a béke jelszavával fo­lyik a vetés, a begyűjtés. Ma már az egész megye dolgozói teszik fel a kérdést: mit tettéi a békéért? A feleletet megvalósító terveink, be­gyűjtésünk, vetésünk egyre na­gyobbodó számai jelzik. Békemcrzgalmunk másik nagy­szerű eredménye az, hogy az el­múlt évek során szüntelenül nö­velte, erősítette népünkben a helytállás szellemét. Sztálin elv- '•árs történelmi szavait: ,,A béke fennmarad és tartós lesz, ha a né­pek kezükbe veszik a béke meg­őrzésének ügyét és mindvégig ki­tartanak mellette" — a békebizott- ságok, a népnevelők elvitték szin­te minden égve? magyar család­hoz, minden dolgozóhoz. S az em­berek megértették, a béke megőr­zéséért mindenki, személy szerint is felelős. A magyar dolgozók öntudato­san, erejüket, nem kímélve, be­csülettel teljesítik kötelességeiket: Felsönánán a békebizottsági tagok elhatározták, hogy a küldöttváí'asz- tó gyűlés agil.ációját egybekap­csolják az őszi munkák és a be­gyűjtés sikerével. Harcon a béke- bizottság tagjai bekapcsolódtak a „Járj házról-házra'-mozgaloinba s elhatárolták, hogy a Maqyar Bé- kekongresszus idejéig minden dol­gozó parasztot meglátogatnak. — Ahogy egész dolgozó népünk meg­értette, hogy munkájával kell erősíteni az országot, védeni a bé­két, úgy kell most, hogy minden­kinek vérévé, húsává váljék: a sa­ját posztján mindenkinek a leg­többet kell nyújtania, amit csak adni tud. Vannak, akikben békés illúziók élnek, akik azt kérdezik: miért akarunk többet, miért kell még jobban dolgozni, hiszen úgy is erősebbek, gazdagabbak va­gyunk, mint valaha. Békebizottsá­gaink, népnevelőink elsőrendű fel­adata, hogy az emberekkel meg­érhessék: azért építhetünk most békésen, mert már erősek va­gyunk. A háború veszélye azért nincs közelebb, mint néhány esz­tendővel ezelőtt volt, mert a né­pek békemozgalma mindeddig meg­hátrálásra késztette a háborús gyujlogatókat. Az imperialisták azonban nem mondtak le háborús terveikről —- a pri erőnktől függ, hogy elmenjen a kedvük tőle. A Szovjetunió vezetésével har­coló nemzetközi béketábor hatal­mas erővé lett. Erőgyárapodásá- ngk legfőbb forrása a kommuniz­must épitő Szovjetunió hatalmas fejlődése. A béke híveinek világ- mozgalma szivbőljövő lelkesedés­sel figyeli a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XIX. kongresszusá­nak napirendjén szereplő ötéves terv program mof, e hatalmas ki­állást a béke mellett, A magyar dolgozó nép, Tolna megye béke- harcosai napról-napra olvassák e kongresszus hatalmas átfogó Pro­gramm ját, a világ békéjéért élvo­nalban harcolók kiállását a béke mellett. A magyar dolgozó nép, amely szeretett vezérének, Ráko­si elvtársnak útmutatását követve grösiti a békefront magyarországi bástyáját, új munkasikerekkel, bé­kemozgalmunk további erősítésé­vel készül a Harmadik Magyar 0 ék eko ng r o- sz usi a. N. Sz. Hrujcsov plvtárs bevezető­ben a többi köpött rámutatott arra. hogv a XVIII. kongresszus óta a párt újabb pártépítési tapasztala tokke’, gazdagodott, amelyeknek vissz.a kell tükröződniük a párt szervezeti sia- báilyzatában. Egyben azt a körük ményt is figyelembe kel) vennünk,— mondotta. — hogy a múlt kongresz- szuson elfogadott szervezeti szabály­zat egye** pontjai elavultak. Ezzel kapcsolatban ki kell egészíteni és módosítani kell a párt szervezeti sza­bályzatét. fl párt ói elnevezéséről és a n?rt legfőbb feladatainak magbatározásáréi A Központi Bizottság »zerü'tt meg­érett annak szükségszerűsége, hogy párunk elnevezését pontosabban ha tározzuk meg. Javasolja. hogy aS/ov, jelűmül Kommunista (bolsevik) Párt­ját a . jövőben a ..Szovjetunió Kom­munista Pártjának1’ neveztük. A párt elnevezésének pontosabb meghatározása az alábbi megfontolá­sok alapján célszerű: Először, a ..Szovjetunió Kommn. ni&ía Pártja1’ pontosabb ehigveré-?- Ha igy nevezzük azt. a pártot, amely uralkodó párt. országunkban, ez’ job­ban összhangban áll majd a Szovjet unió állami szerveinek elnevezésé­vel. Másqdazpr, ma már mm szüksé­ges megtartani á párt kettős nevét — a kommunistát és a bolsevűkoi. — mivel a ..kommunista” és ,,bolsevik1’ szavak ugyanazt a tartalmat fejezik ki. Továbbá javasoljuk, hogy az első cikkely röviden határozza meg <j Szovjetunió Kommunista pártját és legfőbb feladatait a következő szer­kesztésben: .-A Szovjetunió Kommunista Párt irt a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség tágjaiból szer. vozetf, egv nemzetet valló kőtárau oisóák önkén les. harci szövetsége. A Szovjetunió Kommunista Pártja meg terem tétig a munkásosztály és a dolgozó Duraazif.ácr szövetségét és az 1917 es Októberi Forradalom gredmé- gyeképpen megdöntötte a kapitalis­ták és a földesurak hata'qiát, meg­szervezte a prolg'.áriátus dik'a'urá jár. felszámolta a kapitalizmust. meg. szüntpt'e embernek ember által való kizsákmányolását $ biztosította a szó ciaUs-ta lársi)dAöcn felépítését A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak ma legfőbb feladata, hogy a sz,ó. cia-liizrnusból a kommurizmusba valr) fokozató* átmenet útján felépít?? a komm'um.'Lct tarsadahvmt. szüntelenül emelje a társadalom anyagi és kul túrái is színvonalát, az’ iníómacioná - iizrrms és az egész világ dolgozóival való baráti Kapcsolatok 'megteremtésé- uék -jellemében nevelje a társadalom tagjait, állandóan erősíts? a szovjet haza aktív védelmé! ellenségeinek ag. ressziv cselekedeteivel1 szemben.11 A szervezed szabá’vzat első cik­kelye a lehető legtömörebben, d? tar talmi.ag mélyen tükrözi a pártunk ál­lt*} megtelt út bVa’mas eredményeit. ,meghatározza a legfőbb feladatait a ; jövőben. Ki lehet g párt ?ao»a ? A Kommunista Pért óriási jelentő «éget tulajdonít ? párttagság kérdésé, neki am-elv a pártépítés a'gpké-rdóto­Hoqv a Kommunista Párt tagjának megtisztelő címét és jetont.ősfgét méci magasabbra emeltük, javasoljuk, hogy a szervezeti szabályzat tervezetének azt a cikkeivel, amely megszabja, hogv ki Jöhet a párt tagja, új meg- íoga’maz&sban szerkesszük meg: ..A Szovjetunió Kommunista Párt jdnak tagúi lehet minden do’g.Ö7ó. más munkái ém nem zfákmányoló szovjet | á'Jamoo’’gár. aki elismeri a párt pro- grammiát és «zervezF.i szabátozátá', tevékeny íj,-, rés/i vp-’z. nnhak- mrciva lósitásábo-u.oxik a párt vai.mnv-l lyik szervezetében * végrehajtja o párt minden határozatát. A páTttog fizeti a megállapított tag. sági járulékot.” Az az utalás, a szervezeti szabá-’y- mtban. hogy a párt tagja lehet min­den dolgozó, más munkáját ki nem zsákmányoló szovjet, áKampó!pár megerősíti a párt elért vívmányait és vissza tükrözd azt a helyzetek hogy a Kommunista Párt * munkásosztály, á dolgozó parasztság és a dolgozó ér- te-miség tagjaiból áll. fi párlfapok kötelességé ről Mindenekelőtt javasoljuk beiktat­ni, hogy a párttag köteles minden esz. közzel őrködni a párt egységén, amélv a párt erejének és hatalmának leg fontosabb feltétele, Pártunk hatalmának és nagy gyp- zehneinek forrása mindig a párt so. raiqak megbonthatatlan, egysége és egyöntetűsége yofy és’ less. ’ Nem vé. ■eilen. hr»gy a párt ellenségei, a troc= kiéta búharinista árulók nem egyszer kíséreltek meg szakadást előidézni a párt soraiban és akarják megingatni a part sominak egységét. Pártunk a sztálini vezetés alatt porrá tó r,ta a lel nini zm us e-kcnvégehi ek mind azokat a kísérleteit, amelyekkel meg akarták bontani a. párt. sorainak egységét, A Kommunista Párt egyöntetűbben, tömörebben, egységesebben * és hataf- másgbban, mint bármikor azelőtt, sro. rosan égybeforrvá a Központi Bi­zottság és zseniális vezére és tanító ja. Sztálin elv társ körül, érkezett el XIX. kongresszusához, A pártpolitikai munka színvo­nala azonban még mindig elm*rad as élet kíván a1 mai tói, a párt által ki tű zö ft fétadg.íokt’01. Mindón pártszervezet, minden kom műn isik figvelrnéuck középpontjába keli helyeznünk a pártunk politikáját megtestesítő párthatározatok, vala­mint éz állami határozatok és irány elvek teljesítéséért folyó kitartó bar. cof. Még iobbng me<r keM szilárdíta­nunk a párt és az. állami fegyelmet, meg jobban meg kel; javítanunk a «tervezeti munkát, fokoznunk kel) a kommunisták aktivitását' a partézer- V etek életében és munkájába^ lévő giöüyosságOK elleni harcban. ­Fcyes pa?iszeivezetj vezetők nem eléggé harcolnak azok ellen, akik formális magatartást tanúsítanak a párt utasításai iránt, gyenge munkát feítenék ki annak érdekében, hogv a kádereket a. rájuk bízott ügy iránti ivagrsfokú felelősség szellemében ne. ve'iéfc. A másik hiha. ami előfordul pár inukban az;, hogy a kommunisták egy í’éfze helytelén'üi azt. hiszi, hogy pár, funkban kétféle'fegyelem van: egy az egyszerű tagok, egy pedig a vezetők Számára. Érthető, hogy a párt nem békéibe; meg a fegyelemnek az ilyen urasko de.' pár’elienés felfogásával. A párt és, sz állam érdekei min­den kommunistától fokozott, felelős- s’égérzéat követelnek a reá bízott ügyért, bármi, ven tiszt? ég el is tölt­sön be az i.llétö, megkövetelik a párt és állami fegyelem legszigorúbb meg. ta-tésát. A szervezeti szabályzatban felt-éKénüi rá keli mulatni arra, hogy a párt és ál-ami fegyelem meg -értésé r,4gy hiba. ami kárt okoz a pártnak és ezért összéegyeztethefetlen a párttagsággal. Ely társak! A pár! mindig óriási jé: erdő »éget tulaidgraho-t á bírálat és az önbírá lat és kü’önösen az alulról jövő bírá­lat féli esetésének, a hiányosságok fel­tárásának és a parádés megelégedett­ség- a munkasikerektől való elbiza­kodottság ellen) harcnak. Pártunk erem épp ssbban áll, hogy nein fél a bírá’attói és hiányosságainak bírála­téból energiát merit’ a további hala­dé'hoz. ke kel azonban i-menv. a pírt szervezetekben még mindig előfordul, hogv n birálatuak és az önbirálatnak a párt és az állam életében játszott szerepét lebecsülik. A bírálat és na önbírálat nem ritkán makacs ellenál­lásra talál egyes ...lakkozott'1 kommu­nisták részéről. Kiderült, hogy sok kárt, okoznak, a pártnak azok a kommunisták, akik - - bár vég nélkül hangoztatják a párt iránti odaadásukat, — valójában azon. ban nem tűrik meg. elnyomják az alulról jövő bírálatot, A leghatározottabb harcot ke3 foly. tatod azok ellen, akik akadályozzák a bírálat és a« önbírálat fejlesztését. Sztálin elvtárs arra tanít, hogy az ön bírálatra épp olyan szükségünk: van, mint, a levegőre, mint a vízre hogy nélküle, a- önbrrálat nélkül pár­tunk nem tudna előrehaladni. nem tudn^ kiküszöbölni fogyatékosságain­kat. Az önbírálat, pártunk alapvető tartozéka. A Kommunista Bárt a szov - jet társadalom irányító ,szervező ereje, országunk vezető pártja. 5z1-á„ Un elvtárs rámutat, hogy saját na, gunkn/j.k kell feltárnunk és kijavíta.- nunk hibáinkat, ha előrp akarunk ha. iadni, hogy rajtunk kívül senki sincs, aki feltárja és orvosolja azokat, Az önbírá latnak a.z egyik legkomolyabb fejlődésünket előre vivő erőnek kell lennie, A szervezeti szabályzat védelme aki kell helyezni azokat a párttagok ah akik bíráják a munkában mutatkozó hiányosságokat, meg kell védelmezni ők et a bírálat elfő j tóival szemben. Aki akadályozza az önbírálat fejlesz« té.-é.t. elfojtja a bírálatot s hivalko­dásául és magaszta lássál helyett esi ti, az nem méltó a párt tagjának meg­tisztelő címére. A szervezreti szabályzat lrimotvi.Í8> hogy a pórt tagjának joga van bár­mely nyilatkozattal, bármely párt­fórumhoz fordulni, egészen a Köz­ponti Bizo'dságto. A szervezeti sza- bányza-tban rá kell mulatni, lmgv a párttagnak nemcsak joga., de. köteles­sége is személyekre 'aló tekintet nél­kül közölni a vezető párt szervekkel, egészen a Központi Bizottságig. a munkáiban mutatkozó háuyosságo- kat, á szervezet) szabályzatban le kzll rögzíteni, hogy azokat pedig, akik. akadályozzák a párttagot e köteles­ség teljesítésében, szigorú büntetéssel kel! sújtani, mint a párt akaratának megszegőit. Súlyos hiba amely színién elter­jedt .a kommunistái egy része köré- íven — az igazságnak a párt e'ötl 'aló eltitkolása, a nem iggz. nem be­csületes magatartás a párttal szem­ben. Egyes funkcionáriusok megpróbál­ják szépíteni az ügyek adását, szem- fény vesztéssé!, a tervi el je^ítésröl szóló, jelentések kikerekítéscvel foglalkoz­nak. Akadnak vezetők, akik megszegik vagy megkerülik a szovjet törvénye­ket é.s nem teljesértékű, rosszminősé- gíi termékeket bocsátanak ki és ezt kiváló minőségűnek tüntetik fel, ami- vcl nagy kárt okoznak az államnak és a fogyasztók érdekeinek. A fenitek figyelembevételével java­soljuk bgikta'Bi a szervezeti szabálv- zatba, hogy a párttagnak' kötelessége, hogy ő.szin'e és becsületes legven a párthoz, ne engydje meg az igazság eltitkolását síé elferdítését és liogy az a kommunista, aki nem .mond igazat, és becsapja a pártot, a lesntasyobb bűnt követi el. $ nem maradhat myg a párt soraiban. Azt is elő kell írnunk s szervezeti szabályzí ühan, hogy a párti annak kö­tebes^ége megőrizni a párt­és ál'am­titkokat, liogv ]csy<? ul p o’itikai.'ag éber és hogy a párL­és á llamtitkok ki fecs-egé ve hűn'et; a párttá j szem ízen és összvt 'érbe! eilen a párttá gvásgal. M indie szem ei'őtt kHl fari a n u n k a kapital ista környez? toh m Ind le grra keil goh dőlnünk, hős y a szociális!* állam ell enségei (>i szágunkb a pnitió'­[Folytatás a 2, oldaton)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom