Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-09-30 / 229. szám
TOIMM NAPLÓ VtLÁO PROLETÁRJA!EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN: Hatalmas fejlődési távlatokat nyit mc-g a szovjet íp»r, mozőgazd&sig előtt az 1751—55. évi ő éves terv'. (2. o ) - Miért hívta meg Churchill Tüót? (2. o ) Békét, békét a viíégnBk, de ne zsarnokkény tel .. . (2. o.j - Az ürgevári ííllamí gazdaság több, m’o. kétmillió forint beruhá- zést kapott ebben az évben ötéves tervünktől. (3. o.) — Szépen zöldül a feddí dolgozó parasztok csziárpája. (4. o ) A termelési értekezlet jelentősege Eddigi munkánkkal nagyot alkottunk, nagy sikereket értünk el úgy termelési, mint kulturális vonalon ötéves terveink eddigi szakasza alatt. Hazánk agráripari országból ipari országgá lett. Ez mind annak az. eredménye, hogy pártunk helyesen tűzte ki az eredeti ötéves terv felemelését. Az eltelt időben már bebizonyosodott, hogy a felemelt ötéves terv reális, azt minden részletében lehetett teljesíteni. A terv teljesítése törvény minden dolgozó számára. Ez <i tudat leginkább akkor nyilvánul meg, amikor eqy-egy üzemben termelési értekezletet tartunk, melyen megvitatják a munkák so- íán szerzett tapasztalatokat és javaslatokat tesznek a dolgozók a munka további megjavítására. — Dolgozóink viszonya a termelési értekezletekhez gyökerében megváltozott. Ez előtt egy évvel még számos helyen tapasztalható volt megyénk üzemeiben, hogy a dolgozók közömbösek voltak a termelési értekezletekhez, nem szóltak hozzá a beszámolóhoz, javaslataikat elhallgatták. Ma már elmondhatjuk, hogy ez gyökerében megváltozott. A szeptember hónapban lezajlott termelési értekezletek bizonyítékok arra, hogy az üzemek dolgozói mennyire magukénak érzik a terv teljesítését, mennyire vérükké vált már a terv teljesítése. Ez a megváltozott viszony a termelési értekezletekhez nem magától jött, üzend pártszervezeteinknek, szakszervezeti bizottságaink fáradságos munkájába került, míg el tudták érni azt, hogy a dolgozók aktívak a termelési értekezleten. Különösen tapasz!álható ez a lelkes hozzászólásokból a téglagyáraknál, ahol nem egy helyen a dolgozók bírálatot gyakoroltak a vállalatvezetés, n műszaki vezetés felé észlelt hiányosságaik alapján. Bátran felvetették a hiányosságokat. A vállalat vezetősége pedig a legmesszebbmenőkig igyekezett ezeket a hibákat orvosolni. Ha vizsgáljuk a szeptember havi termelési értekezletek színvonalát, meg kell hogy állapítsuk: a beszámolókra műszaki dolgozóink nem kellő lelkiismeretességgel készültek fel, hiányosság ezen a téren még nem egy helyen előfordult. Természetes, hoov ilven helye' en dolgozók sem tudták kellően kifejteni nézetünket, mivel a beszámoló hiányos volt. Tapasztalható, hogy a nem népszerű feladatokkal kevésbbé foglalkoztak a beszámolók, különösen a munkafegyelem megszilárdításával keveset foglalkoztak. Ezt el lehet mondani minden üzemről megyénk területén. Ami abból adódik, hogy műszaki dolgozóink nem mernek ehhez kérdéshez kommunista határozottsággal nyúlni, elfelejtik Rákosi elvtárs tanítását: „Olyan légkört kell kialakítani üzemeinkben, gyárainkban, hogy az öntudatos, fegyelmezett dolgozók maguk vessék ki soraik közül a fegyelmezetleneket, lógósokat, notóriusokai.' A kisebb hiányosságoktól elte-. kinlve megállapíthatjuk: a termelési értekezletek színvonala nagyot javult. Most az a feladat, hogy ezt a javuló tendenciát tovább fejlesszük. Erre nagyon jó alkalom lesz az október hónapban megtartandó termelési értekezletek. Különös gonddal készüljenek erre fel gazdaságvezetőink, műszaki dolgozóink. A termelési értekezletek beszámolói foglalkozzanak az üzem harmadik neqyedéves munkájával, vesse fel a beszámoló a termelés során szerzett tapasztalatokat, eredményeket és a felmerülő hiányosságokat.. Megyénk területén több kender- gyárban jó módszert alkalmaznak. A soronlévő termelési értekezleten beszámolnak arról, hogy az egy hónap eltelte alatt a dolgozók által felvetett javaslatok mennyiben lettek megvalósítva. Iqy látják a dolgozók, hoqv mennyire viselik szívükön a műszaki dolgozók javaslataikat, mennyire intézik annak sorsát. A tapasztalat, azt bizonyítja, hogy ez a módszer bevált és ennek alkalmazása mind több dolgozói tesz aktívvá a termelési értekezleteken. Mind többen teszik meg észrevételeiket. Ezt a módszert minden üzemben el lehet terjeszteni. A negyedik negyedéves terv beindulásakor fokozott gondot kell fordítani a gazdaságvezetőinknek a munkafegyelem megszilárdítására. Gerő és Vass elvtársak nem egv esetben hívták fel gazdaságvezetőink figyelmét a munkafegyelem megszilárdítására. A munkafegyelem lazasáaát úgy jelölték meg, mint a terv teljesítésének egyik fő akadályozója. A munkafegyelem megszilárdítása elválaszthatatlan attól, mennyire küzdenek érte az üzemek, műszaki vezetői, mennyire élnek azokkal a iogokkal, mélyeket kormányunk rájuk bízott. Minél szilárdabb üzemeinkben az em'sze- mélyi vezetés, minél nanvobb a műszaki vezetők tekintélye, minél jobban támogatják pártszerve- teink, öntudatos dolgozóink a fegyelem érdekében következetesen fellépő műszaki értelmiséget annál nagyobbak lesznek tenrm’é- si eredményeink. Ezt szem előtt kell tartani műszaki vezetőinknek, munkájukban támaszkodjanak a pártszervezetre, az élenjáró dolgozókra, akik e7t a harcukat a legmesszebbmenőkig támogatják. Egy termelési értekezlet fordulópont egy üzem életében. Éppen ezért úgy kell előkészíteni az október havi termelési értekezleteket, hogy az avökerében felszínre hozza a munkák során előforduló hiányosságokat. Már a termelési értekezleten irányítani kell a hozzászólásokat úqv, hogy azok a felvetett hiányosságok kijavításának módiát is megmutassák Engedjék felszínre törni a dolgozók alulról jövő alkotó kezdeményezését és ha az megvalósítható, el kell érni, hoov a következő termelési értekezleten már arról számoljanak be, hogy a módszerrel, melyet az előző termelési értekezleten a dolgozók felvetettek • milyen eredményeket érnek eh Készítsék elő szakszervezeti bizottságaink úgy a negyedik negyedéves terv első termelési értekezletét, hogy az gyökeres változást hozzon a termelésben, ezek nvo- mán érjenek el az üzemek, vállalatok dolgozói mind szebb eredményeket a tervek teljesítésében. Tolna megye ilulg<»/wi örömmel jegyeznek blliCliÖiCSÖHt A szekszárdi járáshun a népnevelők egyre jobban belelendülnek a Harmadik Békekölcsön- jegyzés harcos agüúciójúba. Elmondják a dolgozó parasztoknak, az egykori zselléreknek, cselédeknek, hogy ma már gondtalanul élnek, igen sokuknak rádiója van, főidet kaptak népi demokráciánktól, sokan házat építettek, községük orvost kapó IC villanyt, kulbírházat, könyvtárat, ártézi kutat kapott igen sok község. Sok községben mozit ndott az ötéves terv a falu dolgozóinak, s mindezt a békekölcsönök jegyzésével segítették elő, ■saját maguk. S lia községük most elmarad a békekölcsön-jegyzésben, akkor ezzel saját maguk, saját községtik fejlődését gátolják. Az ellenség a járás leriilctén eleinte a rossz termést fújta, ezzel akarta megakadályozni a békekölcsön-jegyzés sikerét, s a vetést is. A népnevelők felvilágosító munkája nyomán, rámutattak arra, hogy a községben igenis van vetőmag, mert minden gazda»’ még feleslege is maradt a beadás teljesítése után. A jó agitáció után megkezdték a vetést a cserélt vetőmaggal. Az állami gazdaságoknál az agitátorok jó munkája nyomán nemcsak a békekölcsön-jegyzésben értek el jó eredményeket, hanem a dolgozók között megnőtt a munka termelékenysége is, s legtöbb dolgozó munkáján keresztül is kifejezésre jultatta népi demokráciánk iránti báláját azzal, hogy több és jobb munkát végez. így alig pár nap alatt 300 hold őszit vetettek el az állami gazdaságban. A bonyhádi járásban Klsvejkc község, amelyet többségében .székely telepesek lakják, a népnevelők, mint Lovász Béla elvtárs elmondotta, hogy a múltban a székely nép hogyan élt és most a népi demokráciában földet kaptak, gyermekeiket iskoláivá járatják, tanulhatnak. A lengyel! népnevelők minden este megbeszélést tartanak, ahol kicserélik tapasztalataikat, bevonják a népnevelő munkába a jól jegyző dolgozó parasztokat. A zotnbai Vörös Csillag termelőszövetkezet jó agitáeiós munkán keresztül viszi sikerre a III. Békekölcsön-jegyzést, A népnevelők elmondják a tagságnak, mit kapott termelőszövetkezetük eddig államunktól és mit fog ezután még kenni, Bámulatnak, hogyan éltek azelőtt a dolgozó parasztok, a cselédek, a napszámosok, kiuzsorázva a földesúrtól, a kóláktól, •S hogyan élnek most. A jó agitáció és a példamutatás eredményeként eddig már 30 tagja a termelőszövetkezetnek lejegyzett, s az átlaguk több. mint ö(M) forint. A zotnbai Béke termelőszövetkezet, mely versenyben van a zombai Vörös Csillag termelőszövetkezettel. a népnevelők harcos agitációja nyomán minden esélyük megvan, hogy győztesen kerüljenek ki a párosversenyből. Öt család kivételével eddig a termelőszövetkezet minden tagja lejegyzett és átiagjegyzésllk eddig magasabb, mint a Vörös Csillagé. A gyön ki járáshnn a népnevelők az esős napnkat kihasználva, elmentek a dolgozó parasztokhoz napközben is agitálni, s ennek eredménye lett, hogy úgyszólván mindenütt jó eredményeket értek el. Kis- székelyben Karma József népnevelő, I>Í.SZ“t»g, akinek foglalkozása napszámos, .300 forintot jegyzett. Ifjú Lap György tszcs tag 200 forintot jegyzett. A dolgozó parasztoknál folytattak agitáeiót, s egy családnál két- bárom óra hosszat is eltöltőitek, s elmondták, miért kell minden becsületes dolgozó parasztnak békekölcsönt jegyezni. Szívesen hallgatták őket, s csodálkozva mondták, hogy ők még nem is hallottak ezekről a dolgokról, s különösen a budapesti földalatti vasút építése tetszett — amit eleinte cl sem akartak hinni. Ifngyész községben a népnevelők és a kommunisták példamutatása nyomán jól folyik a békekölcsön-,jegyzés. A népnevelők versenyben állnak egymással. Pclrovics Gyula népnevelő tegnap 2009 forintot jegyeztetett le, míg Friedmann Vilmos versenytársa lö00 forintot. így agitál a békekölcsön sikeréért Szalui József né ő őcséiiy községet a kapitalista rend szerben a legnagyobb e.maradottság jellemezte. Nem törődött a dolgozó parasztság érdekeivel senki. A dolgozó parasztság élele és osztályrésze a kizsákmányolás és á nyomor volt. A dolgozó parasztság fiai nem tanul hatlak, mert azt tartották az urak és a ku'ákok, hogy elég. ha annvi nsze van a parasztnak, hogy az eke szarvát meg tudja fogni. vagy ha esik az eső, az eresz a’á álljon. A felszabadulás után megváltozott öcsén y község dolgozó parasztságé nak a he.yzye. Nem kellett kilenee dért. tizedért dolgozatok, saját bir ‘okuk lett az a fö'd. amit a földes- úrnak vagv a kúráknak robotban dolgozlak meg Az ötéves terv keretén belül hatalmas fejlödf-s állóit be a község éleiében. Befejeződött az új tanácsháza építése, kultúrhazaf kap ta,k berendezéssel, egv artézi kutat fúrtak, szivattyút kaotak hozzá víztoronnyal napköziotthon! építettek, új iskoláié! szere lést kaptak, rádiót. kémiai és fizikai kislaóoiatóriumol és nem egy dolgozó paraszt fia tanul közép- vagv felsőiskolán és teljesít szolgálatot mint tiszt néphadseregünknél. Ezeket, az eredményeket jól isme ri minden népnevelő és ennek tudatában indultak népnevelőmunkára szeptember 25 én, a Harmadik Békekölcsön jegyzés beindulásakor. Ezzel a büszke tudattal indult útjára Szalai Józseiné népnevelő, aki mindig akti van vette ki részét a népneve/őmun- '• kából,- most is jó eredményt ért ei népnévelömunkája alkalmává!. Főleg az asszonyok között végzett jó műn. kát. De mielőtt kiindult népnevelőmunkájára. saját maga is 5U0 forintot jegyzett, hogy példamutatásával és harcos agitáeiós kiállásával győzze meg asszonytársait a békekölcsön je lentőség érői. ■ Szarai Józsefné minden asszonynak elmondta, hogy milyen élete volt az öcsényi asszonyoknak a múltban, amikor lenézett és kizsákmányolt tagjai voltak a múlt társadalmi rendjének. ma pedig ezzel szemben mi- lven megbecsülésben részesülnek és egyenlő jogot élveznek a férfiakkal. Egyenlő munkáért, egyenlő bért fizetlek. mindenki tanulhat és taníthatja családját, amire sok példa van Öcsény községben is Nem egv do1 go zó paraszt fia traktoros, vontatós és szerelő az á'-lami gazdaságban vagy gépéi, omá.son, amire a muMban lehetőség nem volt. sőt sok esetben mérnökök örültek annak, ha gépésznek tudtak élhelyezkedni. Meg mulat ja azt is Szálai Józsdné népnevelő, hogy mi Iyen kulturális fejlődésen mentek keresztül a községben ez ólait a rövid pár év alatt. Jó agitációjqval elérte azt, hogy a kölcsön jegyzés első napján 10 dolgozó parasztasszony 4.300 forintot jegyzett le. A jó népnevelő munkájának eredménye az is, hogy ahová 6 kimegy népnevelő munkára, o‘t nem igen fordul elő az. hogy ne jegyezne békeköt, csont szívesen bárki is. Ez! bizonyítja GaLág Erzsébet 75 éves őcsényi. lakos jegyzése is, aki azzal a boldog tudö'tta'í adta 300 forintját, áramunknak, hogy ezzel elő-egíti az ö'évcs tervünk nrie’őbbi befejezésé! és a bé. ke megvédését. Galág Erzsébet 75 éves asszony elmondja azl. hogy örömmel és tiszta szívből járul hozzá 300 forintjával a béke megvédéséhez, mért ő már két világháború szörnyűségét átélte s nem akarja azt. hogy egy újabb háborúval a fiatalság százezreit mészárolják ártatlanul, mint jeten’eg Koreában. ,,Az én forint jóim segítik- a békét és n fiatalságai, hogy égy békés és boldog virágzó életet élve ne kelfjen nekik annyit nélkülözni. mint nekem a kapitalista rénd„ szerben Remélem azt. hogy a békekölcsön jelentőségét n többi dolgozók és paraszt asszonyok is ugyanúgy megértik és segítik országunk építését, ami most ténylegesen a miénk, a dolgozókéA Gépállomás! dolgozók szlísiaátiovista kifiinlclési A földművelésügyi min ksz téri um 51/1^§S. ez. u tartása alapján az alant felsorolt gépállomási dolgozók szia. háflovi«ta kitüntetési kapnak. más (Tolna megye) traktorosa nyújtott műszakban 155 százalékban töl- jocítette tavaszi, nyári együttes tér- vét. 87 százalékos üzemanyagfogyásatás mellett. A sárközi úlEami gazdas«^ dolgozói lelkesen lesznek részt a békéköícsönjegyzésfaen A sárközi állami gazdaság dolgozói Is örömmel fogadták ,a szeptember 25-én, Véggel a Hl. Békekölcsön-jegyzés hírét, üzemi értekezletre jöttek össze, ahol az események megtárgyalása után a gazdaság vezetőinek példája nyomán megkezdték a kölcsön jegyzését. Hága László üzemegység- vezető 1200 forintot, Eszensz László T)0>nkó -László, Kató József 1200, Bomba Ákos 1000, Házi István pedig 750 forintot jegyeztek. Horváth M'hály traktoros IfHM), Wi ekj József traktoros pedig 1200 forintot, míg Eszik Miklós traktoros segédvezető 1000 forinttal járultak népgazdaságunk tervének nicgva!tisztásához, a béke meg védéséhez. S zlah 6 no vista oklevéllel: A traktorvezetők közül: Právifs István, a dalmandi gépállomás (Tolna megye) traktorosa nyújtott műszakban 179 százalékban teljesítette tavaszi, nyári együttes tervét. 95 szá. z a lók os i i z e man y ag f og y a* z t á * mellett. Gaddr Ferenc, a dalmandi gépállomás (Tolna megye)' traktorosa nyújtott műszakban 170 százalékban teljesítette tavaszi, nyári együttes tervét, 89 százalékos üzemanyagfogy aszta s mellett. Tűzkő László, a dalmandi gépál'o Gábor István, a dalmandi gépáÜOk. mii* (Tolna megye) > traktorosa nyújtott műszakban 149 százalékban l«*L jcsítctfe tavaszi, nyári együttes tervét. 87 százalékos iizemanyagrogya**- tás meilett. Szabó Mihály, a bonyhádi gépállomás (Tolna megye.) traktorosa nyújtott műszakban 148 százalékban tel- jesílofte tavaszi, nyári együttes tervét. 98 százalékos üzcinanyagfogyasz- I;ís mellett.. ugyancsak 1200 forintot jegyzett. Kasza Aurél igazgató 3.000 forintos jegyzéssel mutatott példát, havi fizetésének 155 százalékát jegyezte kölcsönbe. Radios Géza és Renkó Mihály 133 százalékát jegyezték havi fizetésüknek, mindegyikük 2000 forintot jegyzett. Hasonló értekben jegyzett Ma- gyni'j Géza is, míg (inlián Nándor 1 .500 forintot, Mayrr Lászlóné 800,
