Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-09-12 / 214. szám

N Ä P I. O 1952 SZEPTEMBER 12 A Második Békekö csőn eiső sorsolásán 116.700 nyereményt húznak ki A második békekölcsön első nye­reménysorsolása alkalmából a követ­kező nyereményeket húzzák ki: 1 darab százezer forintos főnyere­mény 23 darab ötvenezer forintos nyere­mény, 46 darab huszonötezer forintos nye­remény, 117 darab tízezer forintos nyere­mény, 347 darab ötezer forintos nyere­mény! 5.300 darab ezerforintos nyeremény 17.300 darab 500 forintos nyeremény, 03.066 darab 300 forintos nyeremény. összesen lf6.700 darab nyeremény 47,674 800 forint értékben, A sorsolás húzásainak technikája: Az ezer, ötszáz és háromszáz fo­rintos nyereményeket sorozathúzással sorsolják ki: egyszeri búzással száz nyereményt. Ezeknél a húzásoknál minden olyan kötvény nyer, amely­nek sorozatszáma és sorszáma a ki­húzott sorozatszám mellett feltünte­tett százas csoport számhatárain be­lül esik. A 25 ezer. 10 ezer és 5 ezer forin­tos nyereményeket a 300 forintos so- rozafhúzásokkal együtt sorsolják, úgy, hogy a háromszáz forintos nye reménnyel kisorsolt százas számcso­portból a második kerék igénybevé­telével egy kötvényszámot húznak ki. Ez a számú kötvény nyeri a harma­dik kerékből kihozott nyereményle­vélkén feltüntetett nyereményt. te­hát huszonötezer, tízezer, vagy ' öt­ezer forintot.. Az' ötvenezer forintos nyereményeknél, valamint a százezer forintos főnyereményeknél nem ve­szik igénybe a harmadik kereket, ha­nem előre, szóban bemondják a nye­reményösszegeket. A magyar szövetkezetek készüknek a nemzetközi szövetkezeti napra A nemzetközi szövetkezeti nap méltó, megünneplésére készülnek a magyar szövetkezetek. A Szovjetunió szövetkezeteinek kezdeményezésére a haladó szövetkezetek tagjainak milliói szerte a világon a nemzet­közi szolidaritás a béke harcos megvédése jegyében ünnepük meg minden év szeptemberében a nemzet­közi szövetkezeti napot. Az idén is szeptember 14 én a vi­lág haladó szövetkezeteibe tömörült dolgozók, élükön a .nagy Szovjetunió szövetkezeteivel, gyűlölettel bélyeg- zik -meg az amerikai iiTmerialisták eszeveszett háborús készülődéseit, a Korea elleni baktériumháborút, a tör­ténelem legszörnvűbb gaztettét Éle­sen elítélik a Szövetkezetek Nemzet közi Szövetsége vezetősége többsé­gének a háborús gyujtogatókat tá­mogató, a szövetkezeti mozgalom egy­ségét veszélyeztető, a békeszerStö szövetkezeti tagság érdekeivel ellen létben álló magatartását. A magyar földművesszöveikezetek és kisipari termelőszövetkezetek több. mint más- félmilliós (aqsága jó munkával ké­szül a nemzetközi szövetkezeti napra. A nemzetközi szövetkezeti nao méh tó megünneplése érdekében, a SZÖV­OSZ és az OKISZ vezetősége felhí­vást bocsátott ki amelyben felhívja a. löldművesszövetkezetek minden tagját, vezetőjét és dolgozóját, hogv a termelés fokozásával, munkájuk megjavításával, a verseny kiszélesí­tésével, munkafeiojánlásokkal. a já­rási ünnepségeken való tömeges részvételükkel ís juttassák kifejezésre a béke ügye melletti helytállásukat. A felhívás a földművesszövetkezeti ta­gokhoz, vezetőkhöz és dolgozókhoz szólva hangsúlyozza, a szövetkezeti vagyon fokozott védelmével a ter­melőszövetkezeti mozgalom fejleszté­sével, az állam iránti kötelezettsé­gek maradéktalan teljesítésével ké­szüljenek a nemzetközi szövetkezeti naom. A felhívás kiUön szól a szö­vetkezeti kereskedelem dolgozóihoz, a kisioari termelőszövetkezeti tagok­hoz és vezetőkhöz, kötelességekké feszi, hogy munkájuk további javí­tásával, a tervek teljesítésével és túlteljesítésével szövetkezeti mozgal­munk továbbfejlesztésével készülje­nek a világ haladó szövetkezeteibe tömörült dolgozók nagy seregszemlé­iére, a Nemzetközi Szövetkezeti Napra. Bukarestbe akkreditált jugoszláv diplomaták újabb provokációja Bukarest (Agerprcs) Szeptember 3-án a Bukarest és Constanza között közlekedő vonat utasai észrevették, hogy három ember fényképfelvétele­ket készít a feketetengeri határövezet­ben, ahol tilos a fényképezés. Bár az utasok ismélellen felhívták a há­rom egyén figyelmét arra, hogy meg­sértik az érvényben lévő törvényes rendelkezéseket, a figyelmeztetésre rá 6em hederítve, tüntetőén folytatták a fényképezést. Az igazoló iratokból kitűnt, hogy a három ember: Hrnjak Ljubomir bukaresti jugoszláv ügy­vivő, Hadzsi Pavlovics Dimitrije és Maries Vladimir, a bukaresti jugo­szláv nagykövetség két attaséja. A teltenért jugoszláv diplomaták vona­kodtak átadni a filmtekercset az ille­tékes szerveknek, sőt még ők lármáz­tak és szidalmakat szórtak a Román Népköztársaságra. Szeptember 4-én a külügyminiszté­riumba felkérték TIrnjakot, hogy szol­gáltassa be a felvételeket. A jugo­szláv ügyvivő a külügyminisztérium­ba visszatérve egészen más filmteker­cset adott át a vonaton készült fel­vételek helyett. A jugoszláv diplomatáknak ez az eljárása és magatartása szöges ellen­tétben áll az akkreditált diplomáciai képviselők magatartását meghatározó nemzetközi j ossz a bá Ívokkal. Óriási léptekkel haled a munka a Turkmén-íőesatorna építkezésének kürze ében Tahia-Tas (TASZSZ): 1950 szép 1 tember 12 én hozta njeg a szovjet kormány határozatát a Turkmén fő­csatorna építéséről. Azóta Tahia Tasba,. ahonnan a csa. toma kiindul, különféle gépek ér keztek. Tahia Tashoz új vasútvonal vezet j\ csatornaépítők lakótelepe sokszáz lakóházzal középületekkel és kultúrintézményekkel bővült. A dolgozók készülnek a sivatag elleni döntő támadásra. Megkezdték egy táplálócsatorna építését. amelv azokat a földszivaltyúkat látja el vízzel, amelyek a Turkmén főcsatorna építésén fognak dolgozni. Lendületesen dolgoznak Kazan, dzsikváros építésén is. Több villany­erőtelepet. famegmunkáló üzemet és javítóműhelyt helyeztek már , itt üzembe. A munkások számára kor szerű lakóházak épülnek. Ezekben a napokban a SzK(b)P X7X. kongresszusának tiszteletére bri­gádok, műhelyek, egész építkezési részlegek vállaltak sztahanovista műszakot„ Húszezer új munkáslakást épí'ensk Sanyira han Peking. Sanghajban új munkásla- kasok építését kezdték meg. A sang- haji lakásépítési terv húszezer mun­káslakás építését irányozta elő. Az új munkáslakásokat a hatalmas város 9 különböző kerületében építik fel. A sanghaji városi tanács eddig több mint ezer élmunkás családot helyezett el százhatvanhét új, kétemeletes ház­ban. Sikerrel végzik a mezei munkákat a hős koreai parasztok Pliénjan (TASZÍSZ): .Júliusban és augusztusban az amerikai légierő ke. gyellen támadásokat hajtott végre a koreai falvak ellen. A koreai dolgo­zó parasztok, válaszul az amerikai beavatkozók gaztetteire, megkétsze­rezték erőfeszítéseiket. Annak ellenére, hogy az amerikai repülőgépek bombákat, szórnak és gépíegyvertüzet zúdítanak a földeken dolgozó parasztokra a csumiz ara­tása és csépléss gyorsabb ütemben és nagyobb siketrel halad, mint a múlt évben. Mindenütt megkezdődött a szénakaszálás A Marshall-ferv — a háború, az elnyomás terve "1 947 június írén a Harvard egye­temen Marshall tábornok, az USA külügyminisztere beszédet mon­dott. MarshaGl bejelentette, bogy Amerika kész „segítséget nyújtani“ Európának az .újjáépítésijén.. Az - USA vezetőinek nyilatkozatai azonban fél­reérthetetlenül bebizonyították azt is, hogy ez a „segítség“: nem önzetlen, mint ahogy beállítják, hanem az euró­pai országok gyarmatosítását tűzj ki célul, A Szovjetunió, a népi demo­kratikus országok, a kommunista pártok és a haladó emberek milliói érié leleplezték a Marshall tervet és harcot indítottak ellene. Nem így lettek azonban a nyugat- európai szociáldemokrata pártok. A jobboldali szociáldemokraták burzsoá gazdáikkal együtt hazaáruló módon dicsőiteni kezdték a Marshall! tervet, Amerikát Európa megmentőjének ne­vezték, a Szovjetuniót pedig azzal rágalmazták, hogy meg akarja akadá­lyozni Nyugaí-Európa újjáépítését. A kölcsönt kérő 16 nyugateurópai ország megalakította az Európai Gaz­dasági Együttműködés Tanácsát, majd kinyújtotta kérő kezét a tep- gcrentúli „jótevő“ felé. A tengeren­túli ,,jótevő“ azonban, hogy.a nyugat- európai országokat még jobban meg­puhítsa, megalázza, nem nagyon sie­tett: csak 1948 áprilisában hozott tör­vényt a terv lebonyolításáról. A terv­vel együtt természetesen kimondot­ták a „kötelességeket“ is, melyeknek legfőbb pontjai a következőképpen hangzanak: \ „segélyben“ részseülő országok tartózkodjanak iparuk fejlesz­tésétől, mert az ipar fejlesztése csa­pás lenne a tervre. Az érdekelt or szágok kötelesek külön számlát vezet­ni a kölcsönzött áruk eladásából szár­mazott összegről, s ezt az összeget csak az Egyesült Államok jóváhagyó sóval használhatják fel. Minden évben jelentést kell tenni az Egyesült Álla­mok elnökének a „segély“ felhaszná­lásáról. A „segéllyel“ együtt engedé­lyezni keill az amerikai „megfigye­lők“ és ellenőrök érkezését és műkö­dését. Több támaszjjontot kell bizto­sítani az amerikai hadsereg részére. A „segélyből“ részesülő országok nem kereskedhetnek más országokkal — különösen a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal — csak az USA en­gedélyével. Az érdekelt országok külpolitikája nem lehet ellentétes az USA külpolitikájával, s ha az illető országok a körülmények megváltozása folytán — itt az amerikai imperialis­ták elsősorban Franciaországra és Olaszországra gondoltak, arra, hogy győz a nép —- nem felelnek meg az Egyesült Államok érdekének, akkor az Egyesült Államoknak joga van beszüntetni a „kölcsönt“. Ezekhez a feltété'ekhez nem kell kommentárt fűzni. Önmaguk is meg­mutatják. hogy az amerikai monopol- tőkések diktátori arcátlansággal köve­Megnyito’ták OmiUincban a ,.doüg07Ók kultúrpalotája!44 Peking. A pekingi lap jelentés sze­rint Csungkingban, Délnyugat-Kína ipari központjában, megnyitották a „Dolgozók ku!lúrpaIotájá“-t. Csung- king népe örömmel ünnepelte a kul­túrpalota megnyitását. A 'kultúrpalota épílését a mult év júliusában kezd­ték meg. telték az önállóság teljes feladását, A nyug.ateurópai országok burzsoá és szociáldemokrata vezetői pedig oda­dobtak mindent e falánk vadállatnak, azzal a jelszóval, hogy „inkább vesz- szen minden, de mi egyelőre még megmaradhassunk“. zután megindult a szállítás. Nyugateurópa főleg gépeket, akart cs a szüksége« élelmei. Gépet azonban csak elenyészően keveset ' kapott — az a kevés gép is fő’eg amerikai érdekeltségéi gyárakba ván­dorolt. — Élelmet már többet küld­tek az amerikaiak, de nem a szük­ségeseket. Svédországnak például bú­za kellett volna, keveset kapott, Hol­landiáinak főleg műrtágya. kellett vol­na, szintén keveset kapott. Annál több vajat és szárított gyümölcsöt szállí­tott neki De nemcsak Hollandiával, hanem minden „segélyben részesülő“ nvu- gateurópai országnak ez volt a sorsa. Az amerikaiak megfojtották a nem­zeti iparokat, mint Franciaországban a repülőgépgyártást, Olaszországban a gépkocsigyártást, Belgiumban a szén bányászatot, Törökországban a do­hánytermelést, stb. A nemzeti iparok megfojtása után a Marshall terv szál- Cíímánvait főlég már fegyverek tették ki. Az amerikai monopóliumok ar. el­adatlan ócska áruikat vitték ki Nyu- gat-Európáha és azt hangoztatták, hogy ezzel megmenekülnek a válság­tól. A válság azonban elkerülhetetle­nül kitört Amerikában is, mert * Marshall kölcsön összegét a tömegek megadóztatásából préselték ki, s a tö­megek vásárlóképtelensége egyre csők ken, az eladatlan áru egyre több. A válság a Marshall tervvel exportáló- dott Nyugat-Európában is. A meg­fojtott iparok munkásai az utcára kerültek, az árak emelkednek, mert a kormányok a fegyverkezésben látják a kiutat, az adóprést egvre jobban megszorítják, a tömegek vásárlókép- telenségct itt is növelik s ezzel a. vál­ságot egyre jobban mélyítik. A Marshall terv csődbe került. Az amerikai imperialisták a Marshall terv álltai megpuhitott országokat bele- kényszerítették az Atlanti Tőmbe. Az Atlanti Tömb a Marshall terv foly­ta tása, TVÍyugat-Európa tömegei egvre elé­-*- ■ gedetlenebbek. Nem sikerült az amerikai imperialisták terve, ők a Marshall terv kibocsátásakor azt gon­dolták, hogy a Marshall terven ke" resztül csökkentik majd a kommu­nista pártok befolyását. A kommu­nista pártók befolyása és ereje azon­ban csak nőtt, Franciaországban, Olaszországban, Nyugat-Németország- ban, Belgiumban, s minden nyugat­európai országban. A kommunista pártok a nemzeti függetlenségért, a hazaáruló kormány megdöntéséért, a béke-kormányért vezetik harcba a tö­megeket. Hu’o óm koreai m\ fcoiwv a!sku!f a lm H^pközlársaségöan Peking (TASZSZ) Kirin mandzsuriai tartomány öt körzetében élő félmillió koreai megalakította helyi kormányát. Az autonom koreai népi kormányt a tartományban élő nemzetiségek kép­viselőinek értekezletén hívták életre. A dolgosé nők tömeges elbocsátása: a hivatalos titóista politika réssé Kidrics, a Tilo-banda hírhedt gaz­dasági ,,szakembere” nemrégiben be­szédet mondott Jaszenicúban és kije­lentette: „A nők meg tudnak élni anélkül is, hogy alkalmazásban lenné nek,“ Ennek av imperialista ügynök nek a szavai rávilágítottak a. belgrádi fasiszták aljas tervére, arra, hogy kíméletlenül elbocsátják a nőket az üzemekből. A nőit tömeges munkanélküliség gét már a titóista sajtó sem tudja tagadni. A ,.Narodni Liszt” cí­mű titóista lap • statisztikája szerint, ha az 1949-ben toglalkoztatolt nők számát 10U nak vesszük akkor ez a Szám 1950 ben 87-re, 1951 ben pedig Td.re csökkent. A tap beismeri, hogy o.z elbocsátott nők 69 százaléka csa­ládanya, aki kizárólag sa/ái kereseté­ből él. A „Narodni Liszt“ adatai so­kai mondanak, de korántsem mutat_ ják meg a teljes igazságot. Erről ta­núskodik többek közölt az is, hogy a „L/udszka pravica“ című titóista lap megírta: 1951-ben csupa,, Szlové­niában 14 ezer dolgozó nőt bocsátot­tak el. A Tito-fasiszlák központi szócsöve. a „Borba” is beismeri, hogy ,.o rnup kaerö csökkentése során a kereske­delemben elbocsátott dolgozók 70 százaléka nő volt”. Hasonló a hely. zet a könnyűiparban, a textil- étel. mi szer és más iparágakban is. Nem teljes adatok szerint Jugoszláviában ma több, mint 130 ezer munkanélküli nő van 130 ezer munkanélküli. éhes nő — szörnyű vád a fasiszta Tilo- banda eilen, élő bizonyítéka annak a tragédiának, amelyet a jugoszláv nép napjainkban átél. A nyomor és az éhség szörnyű el­keseredést vált ki a munkanélküli nőkből. Sokan közülük a prostitúció karmaiba hullanak, mások öngyilkos_ sággal végeznek életükkel, vagy meg ölik gyermekeiket. A belgrádi sajtó rendőri ('Tónikájában mind gyakrab ban bukkannak lel a jelentések a nyomor áldozatairól, a jugoszláv dol­gozók tragikus sorsáról akiket a Ti. to-íasiszla rendszer lassú éhhalálra ítélt. A Jiwlia“ január 19 i száma a közönség szórakoztatására ri­portot közöl egy négygyermekes anyáról, akit elbocsátottak munlcahe- lyéről. Az asszony, akit őrületbe kér. getett a nyomor és a szomorúság be_ dobta csecsemőiét a Száva folyóba. Legalább az ne szenvedjen—mond­ta a szerencsétlen anya, A nők kegyelten elbocsátása az üzemekből és az igazgatók egyéb önkényeslcedésRi nagy elégedetlenné get váltottak ki a dolgozó tömegek­ből A néptől való léteimében a Tito- banda különböző mesterkedéseket loly tat, hogy becsapja a dolgozókat. A* egyik ilyen kísérlet az, hogy TU óék valamiféle „bizottságokat” alakítanak, amelyek — mint a ,,Borba“ írja. „kivizsgálják a nők alkalmaztatásá­nak lehetőségeit.” Ennél nagyobb al­jasságot és képmutatást aligha le­het találni.1 A jugoszláv dolgozók hiá ba véirnának bármit is ezektől a. „bi­zottságoktól’', hiszen a Tilo-banda ép­pen azt az utasítást kapta imperia­lista gazdáitól, hogy állandóan csök­kentse* a közszükségleti cikkeket gyártó ipar termelését, ami egyet jelent a munkanélküliség állandó nö­vekedésével. A nők tömeges elbocsá­tása tehát annak a hivatalos titóista politikának egyik része amely az amerikai imperialisták utasításának szolgai végrehajtását jelenti. A titóis­ta ,.bizottsá-gok“ alakítása nem más, mint egyszerű szemfényvesztés, amely- lyel a belgrádi fasiszták port akar­nak hinteni a jugoszláv dolgozók szemébe. A jugoszláv nők, akiket példátlan nyomorba taszított, a Tito. banda, világosan látják, mit jelent a belgrádi fasiszták uralma és kit szolgál ez az uralom, A jiignmxtáv »«*■’ éppen ezért z ’ mind nagyobb tömegekben csatlakoznak a Tito banda megsemmi­sítéséért folyó széles népi küzdelem­hez,. SZTOJKOV1CS SZLAVKO Ezzel érveljenek békebizottságaink ! Közokíatás a kapitalista országokban Az Amerikai Egyesült Államokban a lakosság 30 százaléka, egyálta­lán nem járt iskolába. Az elmaradottság olyan nagy, hogy a katonai szol­gálatra bevonuló fiatalemberek 12 százaléka szellemi fogyatékosságai miatt alkalmatlan. Jugoszláviában a költségvetés 75 százalékát hadicélokra fordítják. A közoktatásra azonban még egy százalékot sem fordítanak. Nyugat-Németországban a tanárok 65 százaléka a rendkívüli alacsony fizetés miatt a kávéházakban és expresszókban kénytelen dolgozni, mint pincér. Angliában 600 olyan iskolaépületben tanítanak, amelyet már 20 évvel ezelőtt lebontásra ítéltek. A kormány azonban fegyverkezésre költi a pénzt. Az Angol Tanítók Nemzeti Szövetsége áprilisban megtartott konferenciá­ján az angol tanítók panaszkodtak a düledezö iskolaépületekre, arra. hogy az iskolák falai tatarozatlanok, a tetőik beáznak, kevés a tanterem stb. A közoktatásügyi miniszter erre azt felelte, hogy semmi reményt nem lát a javulásra, mert kiszámították, hogy a jelenlegi állapotok mellett is az 1952153-as iskolai évben már 1.500.000 gyermek Szajnára nem tudják biztosítani a tanulás lehetőségét. Törökországban az iskolákat börtönökké ál-akit ják át. Nem törődnek a lakosság oktatásával. Az 1950. évi törökországi népszámlálás hivatalos adatai szerint 10.000 török állampolgár közül Jnindössze csak 3-16 tud írni és olvasni. Így törődnek a kapitalista országokban a közoktatással. A közel százkilométe­res sebességgel közeledő vonat lelassít és nagyo­kat prüszkölve végülis megáll. Az egyik első- osztályú fülke ablaká­ból türelmetlen hang hallatszik: „Hé. mi lesz az indulással? Talán itt rekedjünk ebben a ko­szos fészekben?“ „11a úgy tetszik, igen“ válaszol nyugod­tan az ablak előtt ép­pen elhaladó vasutas — „a New-York Cent­ral tröszt vasutasai be- sziinlették a munkát. Mindaddig, míg ember­ségesebb bért nem kap­nak.“ Az elsőosztályos gent­leman « felvilágosítás hallatára valóságos düh rohamot kap: ,,Micsoda disznóság ez, azonnal intézkedni kelC. Értesí­tem a rendőrséget. Majd azok ellátják a maguk baját. Hol van a for­galmista. őt teszem fe­lelőssé a vonat törvény­telen leállításáért“, ,,NTe igazgassa magát, jó uram az országban ÖO.OÖO forgalmista áll sztrájkban és maga pont ezért az egyért jön ki a sodrából?“ — szól egy kopotlöltö- nyü öreg, töpörödött bácsi és öreg szemében mosoly bujkál. Az izgalott ulas vá­laszra sem méltatja az öreget, leszáll a vonat­ból és sietős léptekkel megy az állomási tele­fonfülkék irányába, ahol már többen szo­ronganak. „Engedjenek kérem — hangoskodik —• nekem személyes kapcsolataim vannak a város rendőrfőnökével“. „Ne törje magát fe­leslegesen, uram“ — válaszol csendesen a szőke telefonos kisasz- szony —• „úgysem tud telefonálni. Az ors£.#; 300.000 teCefonalkahna- zottja is sztrájkba lé­pett.“ Az elsőosztályu utas nem szól semmit. A né­ma telefonvezetékek a másik Amerika hangját közvetítik. A másik Amerika

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom