Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-09-02 / 205. szám

1&52 SZEPTEMBER NAPLÓ VAR T ÉS PÁRTÉPITÉ S * A sárpilisi pártszervezet javítsa meg eddigi in unkáját, hogy érvényt szerezzen! az állam iránti kötelezettség teljesílésének A Központi Vezetőség’ legutóbb Illésén elhangzott Farkas Mihály Horváth Márton elvtársak beszéde megszabta feladatainkat és irányt mutatott az előttünk álló feladatok végrehajtásához. Azokban a közsé­gekben, vagy járásokban, ahol a párt bizottságok és pártszervezetek veze tői megszívlelték és tanulmányozták a Központi Vezetőség ülésen elhang­zott referátum anyagát ott eret menyesen megy minden munka es meglátszik a termelés, és az állam iránti kötelezettség teljesítésében, va larnint az üzemeknél a terv teljesíté- oénél is. Azok a pártbizottságok, ahol rendszeresen foglalkoztak a Központi Vezetőség ülésének anyagával helye­sen tudják irányítani' pártcsoportbi /almiakat és a népnevelőcsoportokat. Ennek eredménye meg is mutatkozik a pártszervezet munkájában és terv teljesítésben. Megmutatkozik azonban az is, oho] a pártszerveze­tek nem foglalkoztak a Központi Ve­zetőség útmutatásával, ott a népne­velők munkája hiányos volt, de hiányos volt a tömegszervezetek kö­zött végzett agitáció cs kapcsolat el­mélyítése is. Amíg egyes községek becsületesen eleget lettek az állami kötelezettsé­güknek. addig vannak községek, aho] elmaradlak és irolsóként kullogtak a beadási kötefezeitseg teljesHéscben. így van ez. Sárpilis községben is, ahol a globális begyűjtési leroel csupán 76 százalékra teljesítettek. A községekben igen jelentős számmal vaunak kuiákok és ezekből mindösz- sze négyen teljesítették beadási kö­telezettségüket, a többi még most is adósa államunknak. A pártszervezet vezetősége nem használta fel mun­kájához a Központi Vezetőség ülé­sének anyagát, ellaposodott az osz­tályharc, nem harcoltak az osztály ellenség ellen és nem is követelték meg tőlük, hogy minden körülmény között teljesítsék'az állam iránti kö­telezettségüket, Elfeledkeztek arról, hogy a község munkáját nagyban segíti a gépállomás, melyet az ipari munkásoknak köszönhet Sárpilis község is. De emellett az. ötéves terv keretében most készül a községben egy artézi kút és lehetőség van arra is, hogy a község régi kultúráját fej­lesszék. Ehhez minden támogatást megkapnak kormányzatunktól, amire példa a sárpilisi kultúrgárda állandó fejlődése, mely a múlt rendszerben nem volt lehetséges. Sorolhatnánk még tovább, mert nem egy sárpilisi dolgozó párasztfiatal tanul középis­kolában, ipari szakiskolában. Lehe­tőség van arra ma már, hogy a dolgozó parasztok fiai, lányai trakto­rosoknak tanuljanak, vagy tiszti is­kolára menjenek néphadseregünk­be. hogv tudásuk felhasználásával védhessék a békét és békés építő •munkánkat. A község munkájáért és azállam irán­ti kötelezettség tel jesítéséért elsősor­iban a pártszervezet vezetősége és tag­sága együttesen felelős. Rákosi elvtárs mondotta: „Mindenért ami ebben az országban történik, mi kommunisták vagyunk felelősek“. Ezért nagy fele­lősség terheli a Sárpilis községi párt­szervezet vezetőségét és tagságát. A község pártvézetősege, ha megszív­lelte volna a járási titkárok országos értekezletének és a Központi Veze­tőség június 27—28-i ülésének útmu­tatását, eredményesen mozgósíthatta volna a népnevelőcsoportokat a bi­zalmiakon keresztül a legdöntőbb fel­adat, a begyűjtés sikeres végrehajtá­sára, Ezé azonban nem történt meg, sőt ahelyett a volt párttitkár, Szabó Pál még csak taggyűlést sem hívott össze. A párttagság és a pá-rtesoportok elhanyagolása me lett elhanyagoliák a lömcqszervßzetek és főleg 3 DiSZ-e! való fogfaikozást. Bélényugadtak abba. hogy a DÍSZ-bc beférkőzött az ellenség és kihasznál­va lehetőséget, szétzüllesztette az ifjúsága szervezetet. Megtűrlek, hogy a DISZ-be olyanok kerüljenek be, mint Köncöl Erzsébet kutak csemete, aki befolyása alá kerített sok becsü­letes fiatalt.. Ez az oka annak, hogy a DISZ semmilyen munkát nem vég­zett az aratás, cséplés és a becsüjtés irleje alatt. De nem is végezhetett, mert a pártszervezet kiengedte a kezéből clfeledkezett arról, hogy a DISZ-szcrvczetet tfeladatokkal kell megbízni, időnként beszámoltatni és állandóan segíteni. Biztosítani kelleti volna a DISZ-ben a pártvezetést, ami nem történt meg. De netn történt inog az élenjáró dolgozó parasztok bevonása sem a népnevelő munkába, ami pedig komoly segítség lett volna a pártszervezetnek a begyűjtés mun­kájában. Ez. az oka annak is, hogy ezideig még nem történt belépés a meglévő tszcs-be sem, mert elhanya­golták a népnevelő munkát, elhanya­golták az élenjáró dolgozókkal való foglalkozást. A sárpilisi pártszervezetnek ezt a hiányosságát a legsürgősebben fel kell számolni és a pártszervezet élé­re került Molnár József titkár elv- lársnuk komoly munkát kell végez­ni. hogy az állam iránti kötelezett­ségnek eleget tegyenek, és az elha­nyagolt pártszervezetet megerősít ve I sikeresen és eredményesen vihessék a falusi osztályharcot. Több gondol kelt fordítani a tömcgszervezelek, köztük I ól cg a DISZ megerősítésére, a (eloilágositó munka és a tömeg, agitáció kiszélesítésére. Ezt pedig csak úgy tudják megvalósítani, ha állandóan tanulmányozzák a járási titkárok országos értekezletének és a Központi Vezetőség legutóbbi ülésé­nek anvagát, mrlv iránt mutat min­den kommunistának az eIöttiinie álló feladatok végrehajtásához. Fel kell számolni a megnyugvást, sokkal kö­tél kez.etesebben kell vívni az osz- tálvharcot, nagyobb gondot fordítani a tömegkapcsolat elmélyítésére és tö- megagitációra. Nagyobb gondot kell fordítani a nevelő munkákra, mint eddig és legdöntőbb feladatok egyi­kének tekinteni a meglévő tszcs meg­erősítését és újabb sezrvézését. Haza­fiasságra nevelni a dolgozók széles tömegét, elmélyíteni a béke jelentő­ségét és fontosságát és alkalmazni mindazokat a feladatokat, melyeket a Központi Vezetőség ülése elénk tűzött ki feladatul. Dolgozó parasztjaink leg jobbjait üdültetésben részesíti államunk A termén yb egy üj t és ben legjobb eredményt elérő f öld műves sző ve t ke zeti dolgozókat jó munkájuk jutal­mául a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete kéthetes'in­gyenes üdülésben részesíti. Eddig több olyan dolgozót küldtek földmű, vesszövetkezeteink üdülésre, akik ki­váló murtkát végeztek a terménybe- gvüjtés ideje alatt. Bikácsról Berta József. Iregszemcséről Horváth József Simontornyáról Varga József, Mucsi­ból Osztafin Mihály. Kétyről Ferenc/! Vilmos Szentgálpusztárói Matuz Ist­ván .terményfelvásárlókat, Högyész- röl Ziebel János, Nagydorogról pe­dig Laczhegyi Győző adminisztráló, rókát, Toltnanémediből pedig Süveg- jártó István ügyvezető részesül ab­ban a nagy megtiszteltetésben,, hogy hazánk legszebb üdülőjében. Mátrá­im eden Hévízen, Hajdúszoboszlón. Visegrádon és a Balaton legszebb üdü íőiiben pihenhetik ki fáradalmaikat. PárosversennyeJ, naprakész nyilvántartással a begyűjtési harc győzelméért A szerveseit munkaerőtoborzás jelentősége \. Jó begyűjtés alapja a jó nyil­vántartás. Megyénk községeiben a begyűjtési nyilvántartók ezzel a jelszóval indullak harcba a be­gyűjtési tervek maradéktalan tel­jesítése érdekében. A községekben működő nyilvántartók egymással párosversenybe léptek, hogy a nyilvántartást pontosan vezessék, azt naprakész állapotban tartsák és az állandó bizottságokkal a kapcsolatot még szorosabbra ve­gyék. A Közalkalmazottak Szakszer vezeténck Területi Bizottsága fel karolta a nyilvántartók kezde­ményezését. A versenyt az egész megye területére kiszélesítette és cgy vándorzászlót létesített, me­lyet a begyűjtési kampány után „a megye legjobb begyűjtési nyil­vántartója'4 kapja meg. A be­gyűjtési verseny első szakasza augusztus ‘20-án, Alkotmányunk ünnepén zárult. Ekkor értékelte ki elsőízben a nyilvántartók ver­senyét a Közalkalmazottak Szak- szervezetének Területi Bizottsága és a Megyei Tanács begyűjtési osztálya. Az értékelés szerint a megye legjobb begyűjtési nyilvántartója Hága József, tolnai községi tanács dolgo­zója lett, aki megkapta a területi bizottság várniorzászlóját és értékes könyv­jutalomban részesült. Ugyancsak értékes könyvjutalomban részesí­tette a kerületi bizottság a máso­dik, illetve a harmadik helyezet­tet is. A szakszervezeti tagok a közsé­gekben, a községi tanácsoknál páros versenyekre léptek egymás­sal. Többek között Nagykónyi és Pari, Kisdorog és Tővel, Szakadáí és Diósberény, valamint Mőcsény és Gráboc községek nyilvántartói léptek egymással versenyre. Azo­kon a községi tanácsokon, ahol a nyilvántartó szakszervezeti dol­gozó munkaversenyben volt, ott megjavult , a begyűjtési nyilván­tartás kezelése, ezzel egyidejűleg a begyűjtés is. Az augusztus 20-i verseny lezá­rása után most az a feladat, hogy tovább fokozzuk és szélesítsük .a verseny lendületet, hogy további jó munkára állandó naprakész nyilvántartásokkal segítsük elő az őszi kapások, és élőállat be­gyűjtést. A munkaverseny még szélesebb rétegre való helyezéssel biztosítsák a nyilvántartók, hogy november 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évforduló­jára megyénk begyűjtési terveit maradéktalanul teljesíteni és túl­teljesíteni tudja. Ebben a mun­kában a nyilvántartók támasz­kodjanak a párt állandó segítsé­gére és útmutatására. Szervezzék és mozgósítsák a begyűjtési állandó bizottságo­kat, azok aktívahálózatát. Legyen előttünk az a feladat, hogy hasonlóan, mind a gazdaság többi területén ők is folytassa­nak kemény harcot a tervek ma radéktalan teljesítésére- Tekintsék a tervet törvénynek, hogy az minden részletében teljesíteni kell. Éppen ezért szükséges, hogy feladataik megoldásában a dolgo­zók tömegeire támaszkodjanak. Feladataikat csak így tudják eredményesen elvégezni. A községi nyilvántartók előtt továbbra is komoly feladatok megoldása vár. hogy a rájuk vá­ró feladatot helyesen és pontosan tudják megoldani, ahhoz a szak- szervezeti bizottságok még foko­zottabb segítséget nyújtanak. Vegyenek példát a községi szak- szervezeti bizottságok a tolnai szakszervezeti területi csoport munkájáról, amely bebizonyítot­ta, hogy, ahol jó szakszervezeti munka folyik, ott megjavulnak az eredmények gazdasági vonalon. Éppen ezért a szakszervezeti bi­zottságok az eddiginél következe­tesebben harcoljanak az állami fegyelem betartásáért, mozgósít­sák erre a tanács apparátus összes dolgozóit. Politikai felvilágosító munkával segítsék és biztosítsák a beadási kötelezettségek határ­időre történő teljesítését, hogy ez­zel is segítsék ötéves tervünk ba­táridő előtti teljesítését, a be­gyűjtési tervek maradéktalan végrehajtását. Közalkalmazottak Szakszer vezete Területi Bizottsága. Hazánkban napról-napra új gyárak, takásépületek, vasutak és új bánya­üzemeit létesülnek. A szocializmus építése hazánkban egyre gyorsabb ütemű, s természetes, hogy ezzel egyidö-ben feladataink is egyre nő nek. Megnövekedett feladatainkat, hataihnas méretű termelőmunkánkat sikeresen csak úgy tudjuk elvégezni, ha a szükséges munkaerőket terv­szerű és szervezett toborzás útján biztosítjuk. Toborzásokkal tudják biztosítani nagyobb üzemeink, válla latain-k tervük teljesítéséhez szüksé­ges munkaerőt. Megyénk területén az eddigi tapasztalatok azt bizonyít­ják. hogy a toborzások jó eredmény, nyel zárultak. Különösen a bonyhádi járás az. amely legtöbb új ipari mun­kást adott a népgazdaságnak, A leg­utóbbi országos értékelés szerint is a bányász toborozásban országos első helyezést értek el Ezt mind annak köszönhették, hogy helyesen szervez ték községekben a toborzók munká ját. Cikó községbeny Tantás elvtárs vb. elnök a járás valamennyi közsé­gét versenyre hívta ki, hogy 300 szá­zalékra teljesíti a toborzási tervét. Felajánlását máris 340 százalékra tel­jesítette. Hasznos volna, ha megyénk valamennyi községében, ugyanúgy, mint Cikó községben. támogatnák, elősegítenék a párt- és töm eg&z er ve­zetek vezetői a toborzók munkáját. Különösen nagy jelentőségű az. ha a DISZ szervezet aktívan résztvesz a toborzásban és elsősorban a DISZ la gokat küldi el a.z iparba dolgozni. ,.Hatalmasan fejlődő iparunk mun­kaerőszükségletének kielégítésére, részben pedig az iparból vezető át tárni gazdasági és kulturális munká­ra kiemelendő dolgozók pótlására az öt év alatt 300.000 új ipari munkás­ára lesz szükség — mondotta Gerő elv. társ. amikor az ötéves tervet beje­lentette. Magában ez a szám. ha el­olvassuk. megszabja feladatainkat. Megszabja azokat az irányelveket, ami szerint cselekedni kell a járási és községi tanácsok vezetőjének, hogy biztosítani tudjuk egyre fejlődő iparunknak a szükséges munkaerőt. Az eddigi munkák alatt különösen az aratás után a munka-könyv igénylés, az é’lenség híresztelésére, mind na gyobb méreteket öltött. A dolgozók igényelték a munkakönyvét, de nem adtak az i.letö váLalamai munkába. Különösen Pakson és Bonyhádon volt ez az eset. Az e'-l-enség azt hiresztevte, hogy „kenyérjegy lesz és akinek nincs munkakönyvé az nem kap je­gyet." Ebből igaz az. hogy nép­gazdaságunkban többet nem log visz. sz-a térni a jegyrendszer. Tervgazdál­kodásunk bÍ7,tosíija minden dolgozó polgárának a megélhetést, munkája után Különösen említésre méltó a munkakönyv igényléseknél előforduló bürokratikus intézkedések, ami leg-, inkább a községi plébániáknál íordut o!ő Faddon dr. Kovács János pléba nos azoktól a dolgozóktól, akik a munkakönyvükhöz szükséges kereszt­levelet kérték'. 10 lórim kiállítást di­jat kért, annak ellenére, hogy n mun. kakö-nyv kiállításához semmiléli irat. bármilyen helyen, a dolgozó különö­sebb költségébe nem kerül. A felieméit ötéves terv még na­gyobb feladat megvalósítását írja elő, Ezzel egyidejűleg természetesen emel­kedik ay életszínvonal, emelkedik dolgozóink jólléte. A felemelt terv még több új ipari munkás beállítását teszi szükségessé. Éppen ezért szük­séges. hogy tanácsaink és községi tömegszervezeteink adjanak meg min den lehetőséget és bátorítsák azokat a dolgozókat., akik az iparban akar­nak elhelyezkedni munkára. Segítsék a munkaerő toborzókat és a munka­erő nyilvántartókat. Ne úgy mint a dombóvári járásnál, ahol a munkaerő gazdálkodási előadót, a járási tanács állandóan helyezgeti, nem állandó a munkája. Ez természetesen megmu­tatkozik a 10 százalékos terv telje­sítésében, szemben a bonyhádi elő­adó 282 százalékával. A toborzást, mint szocialista építésünk áltfandó jellegét kell tekintenünk mert a mun kaerök körüli hiányosságok megszün­tetése csak a saját erőfeszítésünk következtében lehetséges. Megyénk terű 'étén is állandó toborzás folvik a.z ipar és a szénbányászat számára. Az ősszel csak 200 új vájártanu'ót iskoláztatnak be. A fiatalok to-boro- zásánál minden támogatást meg kefl adni a DISZ szervezeteknek, hogy mennél több fiatal sajátíthassa el a vájár szakmát, a bányászat techniká­ját. Kössünk gyapottermelési szerződést A' gyapottermesztéssel népgazdasá­gaink egyik igen fontos nyersanyag- ellátását biztosítjuk. Éppen ezért kor_ mányziatunsk különböző kedvezmé­nyekben részesíti dolgozó parasztsá­gunkat. Az elmúlt évben a szerződés kötés olyan időszakban történt, ami­kor a dolgozó parasztság kis birtok- á'lomanyának megfelelően már elké­szítette üzsmtervét és ezért sokan ki. maradlak a gyapot-termesztésből és nem. élvezhették annak előnyeit. Kormányzatunk ezen a téren is újabb kedvezményt nyújt dolgozó pa­rasztságunknak és a szokástól elté­rően már most kora ősszel lehetősé get ad a gyapot szerződéses kötésére. A korai szerződés e!őnye az, hogy a dolgozó parasztság idejében megis­meri a szerződéskötéssel járó felté­teleket és megfelelően fel tud ké­szülni a gyapot termesztésére. Azok a dolgozó parasztok, akik idejében még szeptember elején megkötik a gyapottermelési szerződést megfelelő agrotechnikával megteremtik előfel­tételeit a jó termésnek. Idejében el­végezhetik a kijelölt területen a tar lóhántást, trágyázást, őszi mélyszán­tást és így jó előre elkészített por- hanyós talaj áll majd rendelkezésük­re a gyapotvetés idején. Éppen ezért minden dolgozó pa­rasztnak érdeke, hogy szeptember 1-től 30-ig szántóföldi területének megíelelő nagyságához mérten kos sört gyapottermelési, szerződést és felhasználja mindazokat a kedvezmé­nyeket, melyeket- kormányzatunk dol­gozó parasztságunk számára nyújt. Az elmúlt évben már több dolgozó paraszt kísérletezett a gyapottermelés sei és a kísérlet jó eredménnyel járt. Pasinszki Antal mözsi dolgozó pa­raszt 1951 ben 400 ölön termelt gya­potot, melyért 3809 íorint készpénzt és 14 méter kedvezményes textilvó- sárlúsi utalványt kapott. Ha Pasinszki Antal termését, átszámítjuk a kalaszt- rá'is holdra világosan láthatjuk, hogy sem kapás, sem egyéb gabonanemű- ek nem hoznak olyan jövedelmei, mint a gyapot. Hasonló termés ese­tén 15,236 forint kézpénz, 55.63 mé­ter textilárut jövedelmez, egy ka- tasztrális hold gyapot termése. Tesedik Pál várdombi dolgozó pa­raszt az elmúlt évben 400 ölön. ter­melt gyapotot. Terméséért 3360 ló­rim készpénzt kapott. Ezt átszámítva egy katasztrális holdra. 14.476 lorini­nak lelel meg a jövedelem., ami me 1. lett még 45 méter kedvezményes textilanyag is jár. Ezek mellett a kedvezmények mellett a termeltető vállalat a szerződést körő dolgozó pa­rasztok részére szántási hitéit is nyújt. A termés-átadásig kamatmen­tes hitelei biztosítja a műtrágyát a vetőmagot és a növényvédő szereket. Ezenkívül termelési előlegben is se­gíti a termelőkéi. A „Manchester Guardian44 cikke a Krupp-ügyről Lomion (MTI): A „Manchester Guardian“ bonni tudósítója a Kruppnak juttatandó „kártéríté­si“ eljárás részletezése után meg­állapítja: Krupp mindezek után nemcsak a világ egyik legnagyobb készpénzegyenlegének birtokosa esz, hanem megtartja a Krupp- család több vállalatát és érde­kel lségét is Ha Krupp ismét fegyvereket akar gyártani, ennek nem lesz semmi akadálya. A „Manchester Guardian“ leszö­gezi. a nyugati hatalmak nagyon sötét űzelmekbe keverték magu­kat, midőn elhatározták, hogy pénzbeli kárpótlást fizetnek Kruppnak, az elítélt háborús bű­nösnek. A lap végül megállapítja: fel’ tehető, hogy a Krupp-csalárl, amelynek pénzgüyi birodalma sértetlen és ipari vállalatai felé­nek tulajdonosa maradt, ismét a német politikai élet miudenre el­szánt elemeinek középpontja lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom