Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-08-30 / 203. szám

1952 AUGUSZTUS SO HBPlrf a Leleplezik a kulákokát — fejlődnek a tsz-ek Zombán Horváth Márton elvtárs a Központi Vezetőség június 27-ú illésén tartott beszámolójában élesen rámutatott azokra a jelenségekre, melyek a szo­cializmus építésének útját állják és gátolni igyekeznek a dolgozó nép felemelkedését. Ezek közé a jelen­ségek közé tartoznak többek között az imperialista ügynökök, a klerikal! reakció és a tőkés világ visszama­radt utóvédjeinek, a kulákoknak ak na munkája. Ma mar a kulák nem tá­mad nyíltan, mert megismerte dolgozó nép öklét, amely minden esetben, előbb, vagy utóbb, de le­sújt azokra, akik útját állják fel- emelkedésének. A kulák igyekezete ezért oda irányait, hogy megbújva a szocialista szektorok, állami gazdasá­gok és tszcs-k biztosnak látszó fe­dezékeibe végezzék el romboló mun­kájukat. Termelőszövetkezeteink évről-évre nap ról-napra egyre jobban meg­szilárdulnak. Ha Zomba község ter­melőcsoportjainak életét és fejlődését vizsgáljuk szembetűnik az az óriási eredmény és a dolgozó parasztok életszínvonalának az a nagyszerű emelkedése, melyet a termel besöpör­tök alakulása óta napjainkig ész­lelhetünk. Zombán három termelő­csoport működik.A legmostohább kö­rülmények közölt alakult 1949-ben a \ürös Csillag. Kizsákmányoló urasá­gi cselédek hívtuk életre, pár darab tehén, alig pár igázló birtokában és ma saját torzsául}'áj a, anyasertés állománya, traktora, aratógépei, vil­lanyhajtású darálója és fejőgépje van. Hasonló a helyzet a Béke és a Szabadság t«zcs-knól is, ahol jó ered­mények mutatkoznak. A szorgalmas íszcs-tagok munkájuk után magas munkaegységben részesülnek, pénz­ben és természetben« juttatásban, rá­diót, kerékpárt és más olyan köz­szükségleti cikkeket vásárolhatnak, amelyre a múltban nem is gondol­hattak. Termelőszövetkezeteink há­lából és szeretőiből pártunk és Rá­kosi elvtárs iránt az idén is 100 szá­zalékig teljesítették gabonabeadási kötelezettségeiket. Az eredmények láttán a termelő- szövetkezetek példamutató útjára lépnek az egyénileg dolgozó parasz­tok. Ennék egyik megnyilvánulása volt, amikor Fazekas Pál dolgozó paraszt elhatározta, hogy összehívja az utcában lakó dolgozó társait és még augusztus hónapban új csopor­tot alakítanak. Jó szövetkezeti tagok lesznek az olyan egyénileg dolgozó parasztok, mint Ambrus Imre, aki J03 és Lovász Ferenc, aki 102 száza­lékban telt eleget gabonabeadási kö­telezettségének. Dolgozó parasztsá­gunk tudja már, hogy békénket, to­vábbi fejlődésünket, életszínvonalunk emelkedését csak úgy biztosítjuk, ha 10 százalékban teljesítjük államunk iránti kötelezettségeinket. De tudja az ellenség, is és ezért mindent elkö­vet. hogy a termelőszövetkezetek fej­lődését megakadályozza. Borbély Pál 7ombai kulák belépett a tszcs-be. A vezetőség és a pártszervezet már be­lépésekor nem jó szemmel nézfcn ezt, mert Borbély Pál kulák feloszv toíta földjét a családtagjai között ős így sikerült bejutnia a termelőcso­portba. No de nem azért kulák a kulák, hogy ne maradjon hű önma­gához. Borbély Pál, akinek életcélja \ult mások kizsákmányolása, most is ezen spekulált. A szántóját a tagság­gal dolgoztatta meg és a mások által learatott szénát egyedül akarta ha­zavinni. Horváth Márton elvtárs a/.t mon- .dotta Ixiszámólójában, hogy a szo- eia'izmus építésének egyik legna­gyobb eredménye a dolgozók öntuda­tának megerősödése. F./.t bizonyítja az is. hogy a tsz tagsága öntudatban megerősödve követeli, hogy Borbély Pál kuljkot minél előbb távolítsák cl soraikból. Most a pártszervezeten van a sor, hogy a tagság követelésé­nek élére álljon és a kulák eltávo­lításával biztosítsa a tsz. továbbfej­lődését. De belenyúlt a párt.szerve­zet a nagytormási állami gazdaság agronóniusáriak, SzxHigmann Mátyás kulákcsemetének dolgaiba is, aki a becsületes dolgozókat akarta eltávo­lítani. Nem szabad e csokorból ki­hagyni Mocsári és Marsai urakat sem, akik úgy aíkarták szabotálni a tervet, hogy a másod vetést csak a földjük szélén végezték el. míg a közepét kiliagytlák. Azt hittek, hogy túljárhatnak a dolgozó nép ébersé­gén. Mint díszvirág a csoportban ott virít Kuhl M/írton 30 holdas kulák, aki nem átallotta megfenyegetni sa­ját otthonában a tanácselnök helyet­test, mert kivetették rá a sértésbe- udást. Nála egy kis csalás nem >zá- mít, négy sertés helyett csak hár­mat tartott nyilván és a nagyokat kieserélte kisebbek kel. érthetetlen módon még mindig he­lve van a zombui Szabadság tszcs- ben Wenk és Wiedemann „jó dol­gozó“ 27, illetve 55 holdas kulákok­nak. akik az áttelepítés idején búj­tak meg a termelőcsoportban. B méljük, hogy Szentgálon is hamar kinyílik a tagság szeme, és kibújik majd a szög a zsákból és rájönnek, mi rejlik a két „jő Kulak munkája mögött. A fényes ünnepségek, melyek or­szágszerte és így községünkben is lezajlottak az Alkotmány ünnepén, rémesen bizonyítják, hogy dolgozó­ink zöme szereti és ragaszkodik az alkotmányhoz, él az abban lefek­tetett jogokkal és teljesíti kötelessé­geit. Termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink au­gusztus 20. után újult erővel harcol­nak a termelésen és az ellenség le- ezésén keresztül a bob1 vg életért. Szarka János községi párttitkár, Zomba lepi 9hA tamási Ünnepi Vásárban olyan ííruboséget láttam. amilyen csak a mi szabad hazánkban lehet44 \ bonyh/Jdi tanácselnök szobájá­nak ajtajúin hallkun kopogtatnak. Bállá Jeiik'5né dolgozó parasztasszony lép be. Kovák elvtárs tanácselnök hellyel kínálja. Bállá Jenőné szinte kön nyékiig meghatva kezd beszélni: „Köszöntőm az elnök elvtársnak, a pártnak és szeretett Rákosi elvtárs­nak, bdgv megélhettem azt az időt. amiko/r szorgalmas munkámért meg­becsülést és tiszteletet kapok“. Bailu Jenőmét, aki gabonabeadását 142 szá­zalékban teljesítette, a tanács Tamá­siba küldte az Ünnepi Vásárra. Bal- láné,. amikor megköszöni a megbe. csül/ést, visszagondol a múltra is. „Keserves és kínos volt az , ,ú t, am/zlyet életemben a felszabadulásig megtettem. Kulákok kizsákmányolt- ja voltam és éhbérért dolgoztam a lé Cjl ágy árosnak, .— emlékezik vissza Ballá elvtársnő életének szomorú iélfőszakáról. — 1919-ben mint „büdös kommunistát“ kiüldöztek Makóról és a lekor kerültem Bonyhádra, de sor­som nem változott. Egyik kizsákmá- Tivolótól a másikhoz kerültem, így döngettem magamat és családomat, ettem a bizonytalan napszám keserű Tenyerét. Gyermekeimet nem tanít­hattam. amikor fiamat inasnak akar­tam adni, azt mondták, nem lehet. mert nincs négy középiskolája. így folyt az életem egészen 1945-ig és ekkor egyszerre megváltozott min­den. A hős szovjet katonák felsza­badították hazánkat és mi, akik ed­dig elnyomatásban ellünk, szaba­dokká lettünk. Földet kaptam és most már a magam gazdája lettem. Azóta évről-évre azon voltam, hogy Letartóztatták a /közvagyont sikkasztó gyönki könyvelőt Németh Géza, a gyönki földműves,. Szövetkezetnél dolgozott kilenc hó­napon keresztül, mint könyvelő. Ez­alatt az idő alatt látszatra rendjosen dolgozott. De a könyvelés alaposabb vizsgálata és magánéletének feltütrása egész más képet mutatott. A vizsga, lat.során lehúzott a lepel a köteles­ségszegő, sikkasztó könyvelőről. Azon a címen, hogy a pénztáros tá vol van, a szövetkezet bollkez élőjé­től átvette a napi bevételeket és azt nem fizette be a pénztárba teljes egészében, hanem pár száz forintot saját céljaira használt fel. A szövet­kezet vezetőségét kijátszotta, amikor észrevették, hogy 320 forint hiány van, azt mondta, hogy nyitó!!!: asztal- fiókjából tűnt el, tudja, hogy ő fe­lelős és befizeti. Szívesen járt, el az OSZH kirendeltségre pénzt felvenni, így. lehetősége nyílt arra, hpgy sza­bad íelvásárlásra íelvett 5000 forint ból csak 4000 et fizetett be a szövet, kezet pénztárába. Szívesen, vállalko­zók arra is, hogy a tamáái Beisped­nek járó fuvarköltséget hazautazása alkalmával elintézze, mivel úgyis Ta másiba-n lakott. Egyizben 1800, má­sodízben pedig 800 iorint kézbesíté­sét vállalta, amit elfelejtett továb­bítani. Ezen cselekedetével Németh Géza közvagyon sikkasztást követett el és 4800 forinttal károsította meg a szövetkezet tagságát. Hogy ezen üzel­mek nyugodtan végezhesse, annyira összekeverte a szövetkezet könyve­lését, hogy alig lehetett rajta eliga- x>dni, Amikor a félévi mérlegkészíté­seknél várható volt hogy sikkasztá­sok felszínre kerülnek, idegkimerüit- ■ségére hivatkozva távolmaradt a munkától. A vizsgálat alapján a szö­vetkezet fegyelmi bizottsága állása ból azonnali hatállyal elbocsátotta, a szövetkezet vezetősége pedig megtet­te el.ene a feljelentést, Németh Gé­zát a rendőrség letartóztatta és bí­róság előtt fog feleim bűnös tevé­kenységéért. BÓKÁNY1 GYULA MÉSZÖV dolgozó. a munkában és a haza iránti kötele­zettség teljesítésében az elsők között legyek. Beadásomat ebben az évben is 142 százalékban teljesítettem. Szomszédaimnak igyekeztem meg­magyarázni, mennyire fontos, hogy teljesítsük államunk iránti kötele­zettségeinket“. Egy levelet mutat meg Bállá elv­társnő katonatiszt vejétől. Pócsi Béla elvtárstól kapta. . nagyon örü- liik és büszke vagyok anyikára, hogy ilyen jól megállta helyet. Igye­kezzen továbbra is, járjon mindig élen a beadással, mert minden szem gabonával a hazát, a békét védi". — Meg is fogadom a vöm szavát — mondja Balláné, A júniusi béketa­lálkozón jól eszembe véstem, hogyan kell a békéért harcolni azok ellen, akik újra lángba akarják borítani a világot. Egészéoi tojás- és baromfi- beadásomat már május 1-re teljesí­tettem, mert tudom, hogy ezzel is a békét védem. Büszke vagyok arra, hogy tagja lehetek annak a pártnak, amely ebben az országban megte­remtette a jólétet és minden erejé­vel azon van, hogy a dolgozók élet- színvonalát emelje. Úgy érzem, nem elég az, ha csak jól dolgozom, fon­tos az is, hogy tudásomat gyarapít­sam. és ezért szemináriumra is je­lentkeztem. Amit fiatal koromban nem tudtam megtanulni, megtanulom most, amikor a párt lehetővé teszi, hogy mindenki tanulhasson. Felejthetetlen emlék maradt számom­ra a tamási ünnepi Vásár. Láttam a sok mezőgazdasági gépet, kombájnt, amelyek nehéz munkánkat könnyí­tik meg. De ezenkívül olyan bőséget láttam ruhaneműben, lábbeliben, ételben, italban, amit csak a mi sza­bad hazánkban lehet. Láttam azt, mennyi terményt vittek piacra a termelőszövetkezetek is“. Hamis vád alapján ismét halálra ítéltek és kivégeztek egy amerikai négert Newyork (TASZSZ): Mint a ..Daily Worker“ közli, augusztus 25'-én Richmond város (Virginia állami) börtönében villamosszék­ben kivégezték Albert Jackson 22 éves négert. Azzal a szokásos ha­mis váddal ítélték el, hogy „erő­szakot követett el“. Az állampolgári jogok védelmé­re alakult szövetség tiltakozott az újabb néger gyilkosság ellen. Patterson, a szövetség titkára rá­mutatott. hogy sem a demokrata párt, sem a köztársasági párt nem méltatta figyelemre u kü­lönböző sezrvez.etek tiltakozó pék­éi óit­A káderoktatás előkészítősének tapasztalatai A Politikai Bizottság 1952. június 5i határozata kimondja: Oktatásunk eszmei, politikai színvo­nala emelésénél,- íö eszköze a marxiz_ mus-leninizmus klasszikus müveinek elsősorban az SZK(b)P történetének széleskörű tanítása Az elmúlt év tapasztala­tai a:zt bizonyítják, hogy nem a leg^ jobb munkát végeztük, azért az 1952. 53 a.s pártoktatási évben az eddigi tapasztalatokat leszűrve. javítsuk meg az év oktatási munkáját A marxizmus leniniamus az a tudó. many, mely feltárja a társadalmi fej­lődés törvényeit és megtanítja, hogy ezeket a törvényeket hogyan kell al kalmazni jelenünk és jövőnk kiala­kítására. Párttagságunkat fokozottan kommu­nista nevelésben kell részesíteni, ezért o!yan propagandistákra van szükség,, mint a Politikai Bizottság május 17-i határozata is kimondja, akik alaposan ismerik pártunk poll tikáját, gazdag tapasztalatokkal ren­delkeznek a gyakorta ti munkában és szabadon tájékozódnak a belpolitikai és nemzetközi helyzetben, választ tudna-k adni a dolgozók kérdéseire, meg tudják magyarázni az egyes el­méleti problémákat és szilárd meg­győződésre. állhatatosságra nevelik a haliig a lókat. A régi propagandisták mellett nagy számban bevonjuk a legjobb pedagó_ gusikat, mint Illés elvlársal. Csató elvtársat és Pécsi elv.társat, akik az 1952—53 oktatási évben konferencia és prop. szem. vezetők lesznek. A Politikai- Bizottság június 5-i és a Központi Vezetőség június 27 i hatá­rozata értelmében a propagandisták­nak céltudatosabb munkát kell vé­gezniük a harcos materialista neve­lés terén, tudatosílaniok kell. hogy a marxizmus-leninizmus a proletáriá- tusnak legfontosabb fegyvere az osz­tályharcban. A Központi Vezetőség legutóbbi ülésének útmutatásai nyomán a kon ferencia vezetőknek igen nagy gon­dot kell fordítani az ellenséges el­méletek leleplezésére. Harcolnia k<M a dolgozók tudatá­ban meglevő kapitalista maradvá­nyok, a szociáldemokratizmus, kiéri- kálizmus megnyilvánulásai e]'l»en és erre a harcra kell nevelni a hallga­tókat, A szekszárdi járási pártbizottság a káderképző konferencia propagan­distáit biztosította 5 hónapos, 3 hó­napos pártisko'át végzett elvtársak- ból és szép számban pártfunkcioná­riusokat is bevont a konferencia vezetésébe. A beszélgetés során elmondták az elv társak. nrbyen kitüntetésnek ve­szik az: a megtisztelő pártmegbiza- tást. hegy oktatók lehetnek és a dol­gozókat igay. kommunistákká nevel­jek. Járásunk területén a legjobb pártfuníkcionáriusokal, köz­ségi tanácselnököket és azokat az elvtársakat, akik a tavalyi oktatásnál eredményesen végezték öl a közép­fokú politikai iskolát, bevontuk a káderképző konferenciákra. Ezenkí­vül a legjobb pedagógusokat, mérnö­köket és orvosokat. Az 1952—53-as oktatási évad előkészítését nemcsak az ágii. prop. oszlá.y végzi egyedül; a7 osztályok együttműködésével ér­tük el azt, hogy o-'van elv társakat is bevontunk propaganda munkába, mint dr. Bérező László, aki a közép- hidvégi állami gazdaságban agrártu­dományi egyetemi tanár. Az eddigi hallgatók kiválogatásá­nál hiányosság az, hogy azokban a községekben, ahol káderkonferenciát szervezünk, még nem beszéltük meg kellő alapossággal a községi függet­lenített titkár elvtársakkal. Ezeken a helyeken egy oktatási bizottság ala­kult, amely rövidesen hozzá fog eh­hez a felelősségteljes munkához. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyít já,k és a beszélgetések során e.mond­ták az elvtársak is azt, hogy nagy megtiszteltetésnek tekintik azt, hogy az 1952—53-as oktatási évben részt, vehetnek felsőbb fokú pár tok látásban és elmondták azt. hogy jó tanulásuk­kal hazánk szocialista építését se­gítik elő és gyorsítják. A Központi Vezetőség legutóbbi ülésén hozott határozatok megoldása nem képzelhető el párttagságunk el­méleti színvonalának ál.andó eme lése nélkül. A Politikai Bizottságnak a.7 oktatásról szóló határozatának ! végrehajtásával, a hal gat ók gondos kiválogatásával, az oktatási év el­készítésével segítjük elő a párt poll, tikai tömegmunkájának további javí­tását a Központi Vezetőség irány­elveinek teljesítését: ezzel teszünk eleget pártunknak, Rákosi elvtársnak! ' flüuszknrchi Jánosné a szekszárdi járás ágit prop. titkára Mivel fogjaIkoxxoii az Élet és Tudomány? A Magyar Természettudományos Társaság augusztus 26-án a járási ku.túrházban Élet- és Tudomány an- kétot rendezett. A cél az volt, hogy a dolgozóktól véleményt kérjen a lap munkájáról és ezáltal minőségi­leg jobb legyen a szerkesztés s az eddigiinéi nagyobb mértékben szolgál­ja ifjúságunk nevelését, jobban moz­gósítson a termeié« fokozására és eredményesebben segítse a klerikális reakció eilen folyó harcot. Az ankéton 24 en vettek részt. Kü­lönböző vállalatok dolgozói jöttek et, meg jelentek a DISZ szervezet ré. szótő!. az iskolák részéről pedig tudó­sok és tanárok. Szilágyi Vilmos elv­társ. a szerkesztőbizottság tagja is­mertette a lap fejlődését 1945-től napjainkig. Ismertette azokat a har­cokat, amelyek révén ez a tudomá­nyos hetilap megszületett és amelyek által felküzdötte magát o-lyan fokra, hogy a , kulíúrforradaiom szerves ré. szévé váljon. Ismertette valamennyi rovat célkitűzéseit és a jelenlevők véleményét, javaslatát kérte külön minden egyes rovatra vonatkoztatva. hogv munkájuk ezáltal is javuljon é fejlődjön. A hozzászokások alkalmával első­nek dr. Sas Ernő beszélt. Helyeselte a ..kísérletezzünk, gondolkozzunk“ rovat népszerű bemutatásait, javaso ta azt hogy a fényképek helyett In­kább magyarázó rajzok legyenek, ame ívek még érthetőbbé teszik a kísérle­teket. Imre László tanár javaslata az volt. .hogy az Élet- és Tudomány bővebben ismeri esse hazánk természeti érde­kességeit mintegy útikalauzként, Kü ■önösen vonatkozik ez a Balatonra és környékére. Ezenkívül foglalkozzon különböző gyakori kisebb betégsé gek gyógymódjaival is. Ezt azért tar! ja fontosnak, hogy minden apró be­tegséggel ne szaporítsák a SZTK be. terének számát, Mencz József igazgató igen értékes és rész.etes hozzászo ásaban fejtette ki mennyire fonio- az. hogv a szer kesztésben figyelembe vegyék az is kólái tanítás menetét. így a tanulók a leközölt cikkeket felhasználhatják iskolai tanulmányaiknál. Fontosnak tartotta' azt is, hogy hazánk földraj­zát részletesen ismertesse, hasonló képpen a nálunk előforduló ritkább és nem mindenki által ismert állat­fajtákat. Javasolta azt, hogy az egyes községi vagy megyei leírásoknál és ismertetéseknél kapcsolják be az ifjú ságot a szerkesztésbe. Ez feltétlenül növeli az Élet- és Tudomány olvasói, nak számát. Még azt is kérte, hogy nyissanak rovatot ..Hogv éljünk egész ségesen és okosan“ címmel. Németh Zoltán tanár hozzászólásá­ban javasolta, hogy nemcsak a hazai, hanem a küSfö di neveztességekró; is írjanak. Különösen a Szovjetunió nagy építkezéseiről, amelyekből mi is sokat tanulhatunk. Igen fontosnak tartja azt. hogy mindig időszerűek legyenek a cikkek. Például a fagy­kárain alkalmával tudomoányos ma­gyarázatot kellett volna leadni a ké­sői fagyok okáról és az egyes nö­vényfajták ápolására vonatkozólag. Ez elősegítette volna a termelés fo­kozását és segítették volna a dolgo­zó parasztok munkáját. Fontosnak ta­lálta még azt, hogy az aszályos nyár alkalmával színén tudományosan mutattak volna rá. hogy ez miért van és mit kell tenni, mert a klerikális reakció minden eszközt így ezt is felhasználta a maga javára, Németh Zoltán meglátása sze­rint az utóbbi hónapokban javulás állt be minőségileg a szerkesztésben. Sokkal közérthetőbbek a cikkek an­nak ellenére, hogy a magyarázatok tudományosan vannak írva, Ezután még többen hozzászóltak akiknek hasonló volt a véleményük. Szilágyi elvtárs válaszol: a felszó­lalásokra és megálilapi'oita azt hogv ez az ankét nagy segbséget nvvit a szerk eszi őség munkájához, mert ma­guk a do.gőzök és az o!vasúk adják m?g az irányt mu.«kéjükhöz,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom