Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-07-06 / 157. szám

IM* TOUTS • NAPLÓ n l a sá rnap nagygyűléssel ér véget a Béke Világtanács berlini ülésszaka Berlin (MTI) A Bék« Vílágtaftácí berLini rendkívüli ülésszaka vasárnap délelőtt a sportcsarnokban tartandó nagygyűCésscl ér végéi. A nagygyűlé­sem Joliot-Curie professzor, A Béke Vüáigtanács elnöká és a világot átfo­gd hatalmas bék«möz<galcMb több mák vezelö s »óméi via égé szó! a nőmét fő­város lakosságához­A Béke Vllágianács » telje* ülé­sen áttéri a berlini ülésszak napi­rendjén szereplő harmadik pontra, a fegyvérkeeési veramnyel és a* üt hatalmi békeegyezmérinyel össze­függő kérdések tárgyalására. RTíb-et a napirendi pontihoz első­nek Jean Laiffitte, a Béke Világi a- n.ács főtitkára «ólt hozzá. I-affitte hangsúlyozta, hogy az ötihat alatti bé­ke egye nmén véért folyó harc n©m érhet véget a folyamatban lévő aláírásgyűj­tő akcióval. Ezt a harcot még széCé- sobb keretek között kell folytatni mindaddig, amíg az öt nagyhatalom képviselői megkötik és aláírják a bé- keegyemiémyí. Minden becsületes ember öthatalmi béke gye zimény létrehozását követeti, mert a háború elhárítására nincs ha­tásosabb eszköz, mint a nagyhatalmaik egymásközötti megjegyezés«. Mozgalomnak még sohasem volt annyi híve. mint á mi mozgal­mitoknak. E* azt Jelenti, hogy reá* lis kilátás van a béke megmen­tésére. Az ez év végén zn-eigtartaadó világ- kongresszus előkészítését rnándcn or szagban újabb békeharcosok toborzá­sával kell összekötni. Ki kell szélésí- beniüntk rooHgal-münk eddigi kereteit, be kell vonnunk « béíke küzdelembe mindenkit, aki ellenzi « háborút. Az emberiség félé tttoz^aknurtk mögött állL M-cet az * V^fontosabb felada­tunk, hogy megnyerjük a békéért fo­lyó harcnak az emberiség másik félét is — hangoztatta Jean Laiffitte. Infeld professzor, lengyel küldött rámutatott: Meg kell győznünk Amerika lakos­ságát arról, hogy a világ békéjéért vivőit küzdelemmel az amerikai nép boldogságáért és boldogulásáért is harcolunk. Bemal a,ingni tudós részletesen is­mertette az ENSZ leszérelési bizott­ságában folyó tárgyalásaik irtai állá­sát és kijelentette, hogy a bizottság munkája mindeneseiben az amerikai­ak aknamunkáján szenvedett hajótö­rést. Az amerikai imperialisták bélkéLle- F&eS tevékenységét Alekszandr Kornyéj csuk szovjet Idildőtt ismertette. Hang­súlyozta, hogy az amerikai háborús uszítok csak a népek nyomására egyez­tek bele a leszerelési bizottság meg­alakításába. KornVejesuk példák hosszú során mutatta be, hogy az Egyesült ÁLamok ás csátlóaai mint változtatják az ENSZ leszerelési bizottságát a hadse­regeik további felfegyverzését előmoz­dító bizottsággá, A szovjet küldött felhívta valamennyi ország haza- fiait, hogy fokozzák Harcukat az öfhatalnii békeegVeztnény megköté­séért. a töm égi r fásra alkalmas ha­dieszközök betiltásáért továbbá azért, hogy az öt nagyhatalom a jelenlegi színvonalhoz képest 33— 90 százalékkal csökkentse fegyver­zetét és fegyveres erőit Éugénie Cotton asszony, g Nemzet­közi Demokratikus NösZövetség Sztá- lln-békedüj fal kMüntetett elnöke fel­hívta a nénhet nőket, hogy erőteljesen vegyenek részt népük békeharcában. . A Biztonsági Tárnics július 3>i ülése Newyork (TASZSZ): A Biztonsága Tanács július 3 i ülésén az Egyesült Államok küldötte újabb provokációs és rágalmazó jellegű határozatterve­zetei terjesztett elő, indítványozta., hogy ,,ítéljék el1 a® Egyesült Al'támoik ellpn irányuló haizug vádak emelésé­nek és terjesejtésének gyakorlatát.“ Kiiljeléntette: ,Jvíem szorgalmazza“ a ha'ladéktalan szavatsást, hogy a Biz­tonsági Tanács tagjai tanulmányozhas­sák azt. Maliik eMárs, a Szovjetunió kép­viselője hamgsú yoata: A szovjet lcüiL- döttségtnek nem kelil idő az Egyesült Államok legújabb rágalmának tanul­mányozására. Ismételten leszögezte, hogy a Szovjetunió étíenzi minden olyan kérdésnek, vagy határozati ja- '.’Vitfatnak a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság képviselői távollétében történő megvitatását, amely a Koreában bák­térium fegyvert alkalmazó arn,erikáj csapatok, eljárásával függ össze Az amerikai küldöttség és ajz Egye­sült Államok kormánya — mondotta Maliik élv-társ — á kérdések amerikai, — nem pedig nemzetközi — tárgyalási módját akairja a Biztonsági Tanácsra kártysizierí térti. A Szovjetunió képviselőié végül til­takozott a Biztonsági Tané-os ütésének idÖE'lőttii befejezésére elöberjesztett amerikai javaslat élten és indítványt terjesztett élő, hogy a Tanács kezdje meg a napirend következő pontja, az új ENSE tagok felvételéről szóló ja­vaslat tárgyalását. Gröss, az Egyesült Államok képvi­selője ellenezte á szovjet küldött hu dítVányait. Maliik elvtárs válaszéban felhívta a Biztonsági Tanács tagjainak figyelmét, hogy az amerikai küldöttség azért nem hajlandó megtárgyalni ezt a kér­dést, mert áz amerikai külügy'thinisz- lérium néni tud állást föglkifni, tdvább- ra rs mákaéSül ellenezze e a lé állam felvételét, vagy valamiképpen mó­dosítsa é ézt a% á'iúspontot. E2ér! van szüksége az amerikai küldöttnek, hogy halogassa a kérdés tnegvitatá-sát. Az amerikai küldött kijelentése —, hogy a tagfelvételi kérdés megvúitáiásavai kapcsolatban nem számít „pozitív eredményekre'1 — azt mutatj-a, hogy az Egyesült Áliiamoík küldöttsége meg akarja akadályozni a kérdés sikeres megoldását, A7 ameriikai kü dött már előre balsikerrel fenyegetőzik. Az amerikai-ang-ol tömb kéviseiői leszavazták azt á szovjet javaslatot, hogy a Biztonsági Tanács haladékta­lanul lássbn hozzá a tagfelvéietj kér* dés megtárgyce’ásához. Az amerikai- angol tömb elfogadta a Biztonsági Ta­nács ülésének időelőtii befejezéséről szóló jávasiátot. Csujkov hadseregtábornok li tako/ó levele a németországi amerikai és francia lőbiztodio/. BerHm (TASZSZ) : Csujkov hariséiöu j tábornok, a németországi szovjet e.- tenórző bizottság elnöke július 2 án levelet intézelt a németországi ame­rikai és francia főbiztoshoz. Leve é- ben tiltakozott amiatt, hogy ameri­kai és francia repülőgépek jogsértő módon berepültek a Német Demokra­tikus Köztársaság légiterébe. Csujkov hadseregtábornok több konkrét esetet sorolt fel araiak bízó nyitására, hogy amerikai és francia repülőgépek durván megsértették a Német Demokratikus Köztársaság te­rületé fölött érvényes repülést szabá­lyokat Rámüt«tóit. hogy ezekre a jóg ülő cselek tn én vekre annak e .leltére kerü t sor, hogy a szovjet meg-tál lo csapatok főhadiszállása ficjyo.fté'.'ét'o az amerikai és francia katonai llútó- 9ágoka,t.. Csujkov hadsereg tábornok kövé'c te: tegyenek szigorú intézkedéseket az amerikai és francia répü'ögdoek jogsértő repüléseinek megakadó'•««• zására é- hangsúly ózta. hdg-y n j orr sértő repülésekért teljes égé-.éhen az amerikai és a francia mogszá ó haló- só gokra hárul a íéleősség. Hagasrangú amerikai repülőtisztek titkos tárgyalásokat folytattak Koreában Nem sokká! a Jalu menti viz.ierőmü vek éllen intézett terrortámadás után 1 magas rangú amerikai repülőtisztek egy csoportja érkezeti Koreába, hogy újabb katonai kalandokat készítsen elő. A magasrangú amerikai lepülötisz. tek titkos értekezletei folytattak ame rikai katonai parancsnokokkal. Tartsuk be a tűzv az aratásnál A minisztertanács határozata és a belügyminiszter utasítása alapján a helyi térrácsok irányításává«! megkez­dődött a t e rm ény beta ka rí tás. Nép­gazdaságunk szempontjából igen fon. tos. hogy a betakarítást gyorson és lözkiá-rmétitesen hajtsák végre. Termő öveink tűzvédelmét csak társad«Imi alapon lehet biztosítani. Ezért a taná­csok már jó élőre megszervezték a Figyelő és tűzkészültségi szó gütetet, E szolgálat elvégzésében a DISZ fia­talok kelti, hogv példát mutassanak, Az aratás megkezdésénél helyes, ha betartjuk a tűzveszélyességi sorren­det. Először mindig a vasút és az utak mentén Irezdjük meg a,z aratásit. A «aratott, gabonát az előírt tűztávol­ságra. hordjuk össze, tűz ellen védő- szántássai óvjuk. Mielőtt a behordast megikeizdenénk. igen fontos nemcsak egész-ségügyi, hanem tűzvédelmi szem pontból is, hogy udvarainkat szérűin­ket kitakarítsuk és gondoskodjunk a szükséges tűzvédelmi eszlcözökről (víz. szikracsapó, veder, ebb ). Lehetőleg Egv keszoni megfigyelő mégállnpí tolta: az amerikai repülötábnmokok titkos tevékenységé és Van Elért ki­jelentésé arra mutat, hogy az nntá- rikai ngresszorok újabb összeesküvő^ seket szőnek. A koreai kínai népi erői; azonban éberen őrt állnak az ameri­kaiak minden újabb katonai ka'and- fával szemben. édelmi szabályokat és csépiésnél minden dolgozó paraszt közös szérűh csépeljen, mért ez nemcsak á cséplési munkálatokat gyorsítja, a gép Űré« járatának idejét csökkenti, de tűzve- ,ie mi szempontból is nagyjeiélrtőségű. A bélsőségre való behordás vészé'yél­teti egyéb építményeinket is, éppen ezért ide csak kétszáz kereszten a uI és az előirt tűztávolságok betartásával lehet behordani. Csépvésnél leggyakrabban h trak'o. rok k'ipuffógócsövébo! kipattanó sók rákbó kelétkezuek tüzesetek. .A ki- puffogócaore szik ráfogó1, kéM tenni, cséplésnél dohányozni nem lehet, csak Uz erre a célra kijelölt területért. Nagyon gyakoriak a gyermek játék­ból keletkezett tüzek Különösen özek­ben az időkben fontos, hogy gyerme­keinket napközi-ott hon okban helyez­zük él, mert ozze is életüket és né­pünk vagyonát védjük. A tűzvédelmi szabályok betartásával elősegítjük szo- ciaksita hazánk építésé' a béke védel­mét. Ismerkedjünk meg a fold országaival JUGOSZLÁ VIA J ugoszlávia térti le le 255.000 négyzetkilométer, lakossága 14 málliió. amely főleg egymással roköp délszláv népekből, szerbekből (az össz_ lakosisáig 39 százaléka), horvátokból, sz övének bői, macedónokból és cína- goriakbó) áiltl, kiknek bár nyelvük kö­zös, de a fejilődés különböző fettételei miatt elkülönültek egymástól. Külön szokásaik, külön iroda műk és művé­szetük alakult ki. A szerbek és crna- goraáak clfiil, a höfvátok és szlové­nek latin betűvel írnak. Felszíne nagyobb részben hegyes, az egymással váltakozó vö'gykatlanokait és. fennsíkokat folyók szelik át. He­gyei eérik- sőt helyenként meg is ha_ *atdják a 2500 métert. Az ország egy- harmadát erdők borítják, de vannak szinte teljesen kopár részed is, mint például a Horvátország nyugati részén és az Adriai tenger partján fekvő Di­nára hegység. Az ettől északnyugatra fekvő. Kársát mészkőhegységben a ví-z (öldaiatti folyókat és barlangokat ho­zóit létre. Ezekkel az úgynevezett karszt-jelenségekköl a többi mészkő hegységben is talá kozhatunk. A bar­langokat és a földalatti folyókat a ju_ gosizláv nép mindig a megszállók el­érni harcra használta fel. 1940 és 45 közölt is ezek voltak a német meg« válók elleni támadások kiindulópont- jai, Éghajlata eltérő. A déli részek ég­hajlata inkább földközitengerij míg északabbra és főleg a belső terüle­tek éghajlata mérsékelt. Folyói közül a Duna, Tisza, Dráva és Száva jelen­tős hosszúságban hajózhatók, a többi fúvói nem hajózhatók. Különböző ásványi kincsei között a leg jelentősebb a réz, króm és bauxit. vaunak vas, szén. arany és ézüstbá- nyái is, ámbár vasból és szénből be hozatalra szorul. Jugoszláviát a Szovjetunió szabadí­totta fel a fasiszta elnyomás alól. Ez megteremtette a jugoszláv népnek azt a lehetőséget, hogy hat önkormány­zattal rendelkező köztársaságból. Szer biából, Horvátországból, Szlovéniából Macedóniából. Bosznia-Hercegovinából és Crna Gorából Föderatív Köztársa­ságot létesítsenek. De Titoval az élén egy hazaáruló klikk az igazi hazafiak gálád megté­vesztésével és üldözésével magához ragadta a halaimat, Jugoszláviát fa­siszta réndörállartífná alakították át és szőröstül-böröstüí eladták az impe­rialistáknak. Jugoszlávia mezőgazdasági ország. Nagyipara alMg fejlődött ki. A lakos ság 87 százaéka falun él, a városok­ra csupán 13 százalék jut. A jugoszláv nép a felszabadul ás után fel akarta építeni a szociaildZihiüst, iparosítani alkarba az el maradóit országot. A Tito klikk erre előhozakodott saját ..ötéves tervével“, amit csak a nagyzási hó­bort ,,ötéves tervének“ nevezhetnénk. A népi demokratikus országok az ötéves tervek előtt még előzetes' ter­veket dolgoztak ki és hajtották végre, amelyek főként a háborús károk meg­szüntetésére szogáltaik. Ilyen veit a mii hároméves tervünk is. A titóisták azonban — bár a háborús pusztítások elég nagyok voltak, — semmi ilyen előzetes tervet nem tűztek ki. ők mindjárt az elején a szocializmus épí­téséről beszélitek, a melye; lényegébe^ az „ötéves tervben" akartak végre­hajtani. így a Titóisták nem keveseb­bet tűztek ki. minthogy 1947— 1951-ig a7 1939-es évi színvonal 594 százalékára emelik az ipari termelést, a terme őeszközök előállítását pedig 725 százalékra, Ezek a számok már maguk ban véve sem egyebek a fali- teiszlikummál, melyet a titofasiszták, a többi között azért tűztek ki. hogy le­járassák a szocializmus eszméjét a jugoszláv nén előtt. Még a Szovjet­unió sem tűzött ki maga elé ilye.n ha talmas százalékú feladatokat, amikoT az iparosítás a legnagyobb ütemben folyt. Egyet en népi demokratikus ál­lam séta tűzött maga élé ilven ma­ga,s százalékokat, bár közülük a leg­többen jóval nagyobb ipari potencia vaj és a termelés fejlesztésének jóval nagvobb feltételével rendelkeztek, min; Jugoszlávia. A titóisták térvei sze­rint, Jugoszláviának öt év atát-í inari nagyhatalommá k:lieft volna fejlőd­nie. Es mindezt olyan soviniszta sza vakkal fűszerezték, hogy .,Jugoszlá­via képes önáTóan is felépíteni a szó. rtálizmust“, tehát a. Szovjetunió nél­kül. Ma már a.zcmbcrn tudhatjuk, hogy mi lett ebből az „ötéves tervből“. -« Jugoszlávia gyarmattá Vált, a nyers­anyagokat kiviszik, az amerikaiak ak­názzák ki. Az amerikaiak aknázzák kii és Viszik ól a rezet, krómot, bauxL tot, az amerikaiak aknázzák ki az óla jait, a legfonlosabb gyáraik, bányák és tá/-őheyé,k az amerikaiaké, a jugoszláv bankokat összevonták egyesítették a fótoifasiiszfták. hogy átadhassák az im. peimálistáknaik. A Tlto-bandának azon­ban nem. volt elég az ország teljes eladású. Még ő fizetett kártérítést a jugoszláv tutinké sok verejtékes mun­kája árán a kizsákmányolásért. A titofaáiiöZ6áik megfizették a háborúban megrongált, korábban államosított üzemeket, kártérítést adlak azokért a? üzemekért, melyeket, az angolameri- kaii é,s- más tu aj honosok már rég elad ta k a ném e t mo no p öltők és eknek, a Legfontosabb üzemekm n,em jövedel­mezőkké nyilvánították és visszaad­ták régi tulajdonosaiknak és végül megalázó feltételek taélíétt kölcsönö két. fékteitek be és ezeket a kölcsö­nöket az imperia listák kezére játszott üzemekbe ruházzák be. A fasiszta Ti­to segítségével tehát, a jugoszláv nép­ről heim egy. hanem három bőrt húz nak le a jenki bankárok. Jugoslavia példája bebizonyítja azt is: nincs szo­cializmus a Szovjetunió nélkül. Ha az amerikai és más imperialis­ták három bőrt húznak le a jug-o,szláv dolgozó népről, akkor Tito a negye­diket húzza :e. A belgrádi áruló és klikkje fényűző életet él, még a jugo­szláv munkások átlagos havi keresető 3000 dinár, eg,y férfiing pedig ugyan- ösak 3000 dinárba kerül. A jugoszláv népet s'0*hagiem zsákmány ól iák ki úgv, még, mint ma. De a jugoszláv parasztság helyzete sem rózsásabb. A dolgozó parasztság égy részét a titóista álszövetkezetekbe, a zadrugákba kényszer ítélték. Ezek­ben a „szövetkezetékben“ kulákok a vezetők, a jövedelmet is a bevitt föd után állapítják meg, ami megint Csák a kulákdkrák kedvez és a kulákok tetszés szerint az ö saját földjü­kön dolgoztatják a parasztokat. Nem véletlenül mondottá már nem egv ku- iák. hogy ..sóséin volt még annyi cse­lédem, mint most.“ A parasztok azon ban otthagyják a zadrugákat. A tito. fasi,sziták erre a egkímélietlenebb ter­rorral válaszolnak: Macedóniában pél­dául 50 parasztot ítéltek halálra, mer- otthagyták a zadrugákat. Azonban a nem zadrugéhban lévő parasztság helyzete sem jobb. 70 ezer kulákgazdasáo Va^ Jugoszláviában, de e? két és félszer több földdel rendelkezik, taint, a 629 éttér dolgozó parasztgazdaság. Ez azonban még korántsem ad teljes ké­pet a parasztság kizteákmáhyoiásáró. Az adók iis szédületesen emelkednek. 1951-ben háromszoroséra vetették ki a parasztgazdaságokra kivetett állami adók összegét és megihátomszorózták a7 egyházi adók összegét. Az adóki­vetést a helyi bizottságok végzik, éneknek a zötne pedig külékokból áll, akik természetesen a dogozó parasz­tokra hárítják a kulákok aftiúgyis csökkentett adójának nagy részét is. A jugoszláv parasztságra olyan ' ma gas besizolgáitatási mennyiségét vetet­tek ki a titóisták. hogy a jugoszláv parasztnak még az egés7 termése i? kevés sokszor. Erre az udbások körül fogják a fülvákát és elrabolják a ju goszíáv parasztok termését. Jugoszláviában ma a háborús fa­siszta terror dühöng. A költségvetés 70 százalékát fegyverkezésre fordítják köze egymillió ember van fegyverben. 250.000 ellenálló munkás és paraszt sínylődik Rank-ovtcs börtöneiben., két_ millió embert hajtották kértyszemfun kára a katonai építkezésekre. 20 ezer forradalmi gondolkodású tiszt és ka­tona szintén börtönökben és koncen­trációs táborokban sínylődik, ezzel szemben 20 ezer hitleristákkal együtt­működő háborús bűnöst bocsátottak szabadon és természetesen magas he. lyp1- -r osztották bé őket. % jugoszláv nfpet a Szovjet- ■ * unió és a népi demokráciák e _ :en akarják uszítani. A jugoszláv saj­tó. rádió a ..szovjet tömb" háborús készülődéseiről üvöltözik, a jugo­szláv művészetét fasizálják és a - há­borús hisztéria szolgálatába állítják. 1950 ben például Belgrádban 3.200 szór játszottak amerikai fi ni ekét. 3-760-szor angolt és mindö-sze 270 szer jügoézláVot. Ezek a filmek kö­zött a7 „Őrnagy és a kisfiú“ például azt. akarja elhitetni a jugoszláv nép­pel. hogy az amerikai gengszterek, akik vegvifegyverrel és baktériummal irtják a lakosságot Koreában, nem is agt es szórók, hanem íöídreszálU an­gry a ok. A jugoszláv dolgozók azon­ban bojkottál iák a sajtót: egyszerű en nem veszik meg, a filmeket nem ritkaság, hogv üres nézőtér előtt játsz- szák; a szkópljéi Haladás film színház­ban az egyik előadáson 10_ T2 ember Volt óit. a nézőtér sötétjéből pedig mindenütt olyan hangok hallatsza­nak: „Adjanak szovjet filmeket." A jugoszláv nép hatco’. A jugoszláv munkásosztály nerh tűri a kiáfusr- tást. nem tűri. hogv négy bőr; nyű? zanak le róla A dolgozó parasztság nem. hajlandó kényszermunkán dol­gozná, azért izzadni és verejtékezni, hogy a titofasiszták és az imperialis­ták zabáLják fet terményét. Egyre magasabbra csap a harc lángja, egy­re szervezettebb lesz. A harc vezetője az in téma. ^ ciona,lista munkásosztály. Ha­jókat süÚyestffenek él. minit például a Proletauka és Koszrmai nevű fegyvert- szállító hajókat. Hadiaíiyagg-várakat röpítenek a levegőbe, mint például a Zvecssn-gyárat, vonatokat siklatnak ki, stb. A jugoszláv munkások ugvan- akkor mind szervezettebb formákban, illegális csoportokat: alkotva bojhotlál- ják a títóiBtá, álcázott fasiszta szer­veket. A titóista szakszervezetek bű például félmillió tag lépett ki rövid idő alatt, A jugoszláv dolgozó parasztság itt a legkülönbözőbb módon, sokölda'ú- an harcol. Ezerszámra szöknek meg az „önkéntes muhkábó:“,. ellenállnak a titóista ra b 1 ó f osztogat ók nak, fényes nappal megölik az UDB kegyetlen ke. dó tiáztjéít. mint például Pr tárén ben., kaszákkal és baltákkal fogadják a fa­siszta rab!ófosztogatóka,t. kilépnék az úgynevezett „Népfrontból“, stb. Á dolgozó parasztokat, a munkásosztáív is segíti, többek között azza" is, hog„ szabotálja a mezőgazdasági gétmk megjavítását, vagy megrongált géne­ket küldenek ki. Csupán Horvátor­szágban 800 cséplőgép esett lei étért a munkából a, műit évbén. „Számunkra nem kétséges — mon­dotta Rákosi elvtárs, — hogy ä lügo- szláv dol-gozó nép, amely ü második világháború alatt bátran felvette a harcot két fasiszta nagyhatalom ter­rorjával és véres elnyomásával, s^ét fogja zúzni a jármot, amelyet most az amerikai imperialisták érdekébén Ti[o és bandája raktak a nyakukra. Mi tudjuk, hogy egyre erősebb és egyre nyíltabb a dolgozó nép ellénál. lása Titóék ja: nicsár diktat úr áj ával, rendőlerrorfával szembén és hogy ezt az ellenállást fűti az a tudat, hogy mögöttük á’t, velük éréz át egész ha­ladó emberiség, élén a hatalmas Szov. jelűnióval. a népi demokráciákkal, a felszabadult Kínával Ez a meggyő­ződés ag nelcik 17rőt és kitartást küz­delmeikben. Velünk együtt biztosak bénne, hogy bármily nehéz az a harc. csak azzal végződhetr hogy a jugo­szláv dolgozó nép újra visszanyeri szabadságát és újm visszatér oda, ahonnan a!jas. gaz veiétől kárán*o*- ták: a szocializmust építő, békét vé­dő országok családjába.' Magyar László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom