Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-08-23 / 197. szám

TOUKA1

sr

NAPLÓ

íg$t-v. 'j.wÉiííi ■’* %

AZ M D P TOLNAMEGYEI

l,%. ÉVFOLYAM. 197. SZÁM

\IM 50 FILLÉR

$ruÁ6 p/foierÁRJAt eevgjűijerrtci

A MAI SZAMBA.Ai

Rákotd Mátyás ejvtárn lidvör.lötávi»*ttta * Komán Ncpkör.tnrs»ti»sr felsMihmiulá&únfi k njole-adik évfordulója alkalmából (8. o.) — Dolgozó népink növekvő életszinvonalát mutatta a tamási Ünnepi Vásár- (3. o ) — Gyorslist« az ölévea Torvkölc.iüöo sorsolás csütörtöki húzásáról (4 c.) — Dolgozó parasztok kössenek bérsllózásl megállapodási * földmfiTesszöTctkezctekkel. (4, o)

IÜÜ1é»:A P.

SZOBIBA T, 1952 A LG. 33

lat a lm as lépés a kommunizmus felé

Történelmi jelentőségű esemény, il adott hírt a rádió, a sajtó, tör- unelmi jelentőségű hír fogialkoztat- t a Szovjetunió., a népi demokrá- ák és a világ dolgozóit: A Szov- ;tu.nió kommunista (bolsevik) Párt- i Központi Bizottsága 1932 október • re összehívta a XIX. pártkongresszust. A világ minden tájáról közöntik — együtt a szovjet néppel — békéért harcoló százmilliók Lenin— /túlin dicsőséges, harcokban meg- izett, új világot, új társadalmi ren- rt építő pártját, amely a történelmi jelentőségű XJX. kongresszusára cszül.

A legutóbbi négy évtized embere ;jyan hatalmas töténclnü változáso- at élt meg, amilyeuJben a f öld em- erétiek akár üt évszázad alatt sem ült része. A Löld egy hatodán VO egeit) tötték a burzsoázia hatalmát, legvaiósult a munkásosztály batal- la, a Szovjetunióban felépült a szo- iOÜzmns és ez a hatalmas, szabad, jggetlen, jólétben élő nép Hősi. Ön- dáldozó harcban legyőzte az embe- ö'C, az. emberi civilizáció leg kévét iéuobb ellenségét, « fasizmust, ^szabadította Kelet és Középeurópa epeit, amelynek 100 milliós tömege .agy példaképének nyomán építi a íocializmust. Lerázta magáról a yarmaíi elnyomást Ázsia leghatal- lasabb népe, a kínai nép, — döntő ereséget szenvedett az impcrializtos. A második világháború után íegke/dűdüU a Szovjetunióban a ommunizmus építése.

Ilyen hatalmas világtörténelmi ese- íényeknck leheiiink szemtanúi cs zekuek az. eseményeknek formálója, ót.úcsolója, az események harcosai- ak példaképe nz. a párt, amely XIX. ongre-sszusa ra készül. A Bolsevik árt vezette küzdelmek során ju- )tt el a szovjet nép ahhoz a fejlő- éshez. hogy megkezdhette a kom- tumzTiius építését cs most a Boisei.k Párt mutat utat ismét a szovjet olgozoknak' az ötödik ötéves terv úrvezetőn keresztül, hogy milyen fel- de tok megoldásán keresztül lehet gyre közelebb kerülni a kommunista ársadaíoru megvalósításához.

Lenyűgöző számok azok, amelyek Szovjetunió ötödik ötéves tervének e rvezetébeu szerepelnek, olyan ejlódést mutatnak, olyan célokat Őznek ki, amilyeneket nép a Lürté- iclem során még soha nem tűzött uagá elé. A tervezet számai hűen dsszatükrözik Sztálin elvtárs .1939- >en mondott szavait: „Túlszárnyal- uk 3 főbb kapitalista országokat a ermelés technikája és az ipari fejődés üteme tekintetében... De nem elegendő... Túl kell 'árnyalnunk őket gazdasági tekintet, •en is". Sztálin elvtárs ebben a be- zédébeu úgy határozta meg a szövet dolgozók feladatát, hogy csak ha úlszárnysiták a kapitalista országost gazdasági tekintetben: „. . ,csakis ikkor számíthatunk arra, hogy or- Hágunk teljes mértékben el lesz lát. k. fogyasztási cikkekkel, hogy bö- egesen tesznek termékeink és lehe- őség nyílik arra, hogy áttérjünk a kommunizmus első szakaszáról an- tak második szakaszára".

Túlszárnyalni gazdasági tekintetűn a kapitalista országokat, bőaé- •eseu termelni fogyasztási cikkeket - ez a kommunizmus második szakaszának célja, a megvalósításának el tété le. Ezt a-célt tűzi ki a tervezet, mikor elsősorban megállapítja.- .,öf T? alatt az ipari termelés szírmona- áriak ^ növekedését körülbelül 10 zúzalékban állapítsa meg..."

XIX. kongresszus. 70 százalékos mdkedés ipari termelésben 3 év dali I Ez, a Szovjetunióban leheísé- es csak. A legfejlettebb kapitalista uszagok az USA húsz évre vissza- nemileg nem tud felmutatni több 3btt évi isd százalékos ipari terme- 3

S emelkedést, ha az 'átlagot számolok. Ha pedig* olyan országot verünk. mmt Qlaszország. akkor a armeloe-zközök gyártásában olyan

fonío-s, szerszámgépiparban olyan adatokat találunk, hogy a gépek ter- nidőképességét csak 60—70 százalékban használják ki. ami magában is mutatja, hogy milyen lehet az ipari termelés helyzete. A Szovjetunió ötödik ötévé* tervének tervezete így folytatja: „A legfontosabb ipari termékfajták termelésének növelését 1955-ben 1950-hez viszonyítva hozzá, vetőlegesen a következő méretekben írja elő: nyersvas 76 százalékkal, ... gőzturbinák 2J-szeresrp, . .. pfc- turbinák 7.8-Szeresre ... " és így tovább. A legfejlettebb társadalmi forma megvalósításának előhírnökei ezek a számok. A fokozódó jólét mutatói azok a tények, hogy 61 százalékkal növek-zik a gyapotszövetek, 34 százalékkal a gvapjúszövetek, 33 százalékkal a bőrlúbbeliek termelése. mí£ a hústermelés 92 százalékkal a konzcrvtermelés 2.1-szeresére emelkedik.

Hatalmas fejlődés előtt áll a szovjet mezőgazdaság is, mert mint a tervezet számai mondják, a gabona össztermelés eredményének 44)—50 százalékkal kell emelkednie, a ou- korré palermói ősnek 63—”0 százalék, kai, n szalonna cs hústermelésnek öt esztendő alatt 80—90 százalékkal kell növekednie. Még a legmerészebb képzeletet is felülmúló modern mezőgazdaság az. amely ilyen feladatok megoldására képes és szinte beláthatatlan az a fejlődés, ami a szovjet rne- zdefazdaságiban végbemegy a terv feladatainak teljesítése során. Uj, legmodernebb talajművelő emberi munkaerőt felszabadító gépek ezrei jutnak ismét a szovjet szovhozokba é* kolhozokba, hogy segítsék a falu dolgozó népét, segítsék a falu és város közötti még meglévő különbségi eltüntetését, a terv végrehajtását.

A jövő még boldogabb, még szebb életéről beszél a tervezet, amikor megmutatja, hogy a szovjet emberek reálbére milyen arányban növekszik az ötödik ötéves terv végrehajtóvá során. A munkások és alkalmazottak reálbére 33 százalékkal, a kolbozpa,

r.asztok pénzben kifmezett jövedelme

4-0 százalékkal emelkedik, míg a szociális biztosításra fordított összeg: 30 százalékkal emelkedik.

A terv ezenkívül hatalmas mértékű kulturális fejlődési feladatokat is tűz ki. amikor megállapítja, bogy elő kell készíteni az általános iskola tíz- osztályos oktatását.

Amíg a kapitalista országokban a munkások és alkalmazottak reálbérének állandó csökkenéséről, a parasztok tön krém (.késéről kapunk állandóan híreket, amíg arról számolnak be a külföldi lapok is, hogy például számos francia munkás nem tudja iskolába járatni gyermekét, mert nincs cipője, amíg arról kapunk újra és újra hírt, hogy Tito-Jugoszláviájában nem a dolgozóké az iskola, addig a Szovjetunió ötödik ötéves tervének tervezete a szovjet emberek boldog életének még boldogabbá tételéről, hatalmas anyagi és kulturális fejlődésről, békés építőm unkáról, természetátalakitásokról beszél.

A tervezet világtörténelmi jelentőségű az emberiség életében. Most méginkább látják a világ dolgozói, hogy az ő jövőjüknek építése is folyik a Föld egyhatodáu és láthatják, hogy milyen felemelő célokat, milyen nagyszerű alkotásokat tűz feladatul ez az építő munka.

Mi, magyar dolgozók, a mi jövőn I két is látjuk a tervezetben és új, az eddiginél nagyobb tettekre keld, hogy lelkesítsen bennünket magyar munkásokat és dolgozó parasztokat is a tervezet nagyszerűsége. A jövő boldog, mégboldogabb életének tükre a tervezet, mert mint megái lapítja: „....az ötödik ötéves terv teljesítése hatalmas lépés előre a szocializmus ból a kommunizmusba való átmérőét útján1*,

A Szovjetunió Kommunista Pártja módosított szervezeti szabályzatának tervezete

Moszkva, augusztus 21. (T.4SZSZ) A „Pravda" augusztus 20-i száma közli a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja módosított szervezeti szabályzatának tervezetét, amelyet a part XIX. kongresszusán terjesztenek elő.

A módosított szervezeti szabályzat szövege: fNegyedik napirendi pont.)

A Szovjetunió Kommunisia Parijának szervezeti szabályzata

T. A párt. Párttagok, kötelességeik és jogaik

1 A Szovjetunió Kommunista * • Pártja az egy nézetet, valló kommunistáknak, a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értei- ntLég tagjainak szervezett önkéntes harci szövetsége. A Szovjetunió kommunista Pártja megteremtette a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, majd az 1917-es Októberi Forradalom eredményeképpen, megdöntötte a kapitalisták és a föl- desurak hatalmát, megszervezte a proletariátus diktatúráját, me-gsziin- teite a kapitalizmust, megsemmisítette az embernek ember által való kizsákmányolását, s biztosította a szocialista társadalom felépítéséit

A Szovjetunió Kommunista Pártjának ma legfőbb feladata, hogy a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján felépítse a kommunista társadalmat, szüntelenül emelje a társadalom anyagi és kulturális színvonalát, az internacionalizmus és az egész világ dolgozóival való baráti kapcsolatok megteremtésének szellemében nevelje a társadalom tagjait, állandóan erősítse a szö\jctnazH, aktív védelmét ellenségeinek agresszív cselekedeteivel szem. bem

O A Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja lehet minden dolgozó, aki nem zsákmányolja ki más munkájút, a Szovjetunió polgára, elismeri a párt programmját és szervezeti szabályzatát, tevékenyen segí ti annak megvalósítását, dolgozik ? párt valamelyik szervezetében végrehajtja a párt minden határozatát,

A párttag fizeti a megállapított tagsági járulékot.

A párttag kötelessége, hogy:

a) állandóan őrködjön a párt egy spgen, mint a párt erejének és hatalmának legfontosabb feltételén;

b) tevékenyen harcoljon a párt- határozatok végrehajtásáért. Nem elegendő, hogy a párttag csupán egyetértsen a párt határozataival kötelessége, hogy harcoljon c határo zatok megvalósításáért. A kominunis iák passzív és formális viszonya n párthatározatok iránt, gyengíti a párt harc képességét és ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággal;

c) mutasson példát a munkában elsajátítsa munkájának technikáját, szüntelenül emelje munkájában szakmai képzettséget;

d) állandóan erősítse kapcsolatait a. tömegekkel, idejében reagáljon a dolgozok igényeire és szükségleteire, megmagyarázza a partonkívüli tömegeknek a part politikáját es határozatait, emlékezetébe vésse, ho-gy partunk ereje és legyőzhetetlensege a néppel vaió eleven es elszakíthatatlan kapcsolatban rejlik;

e) emelje öntudatát, sajátítsa el a marxizmus-lenuiizmus alapjait;

t) megtartsa a párt és állami fegyelmei, amcjy egyaránt kötelező minden párttagra. A pártban nem lehe.t kétféle fegyelem; inás a vezetők és más az egyszerű párttagok számára. A pártban egy a fegyelem, egy a törvény minden kommunistája nézve, érdemeitől és tisztségétől .függetlenül. A párt- és az állami fegyelem megszegése súlyos hiba, amely kárt okoz a pártnak s. ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággal;

g) fejlessze az önbírálatut és az aiuiról jövő bírálatot, tárja fel é^ igyekezzék kiküszöbölni munkája hiányosságait, harcoljon a munkában a látszatsiker, az önteltség ős az önelégültség ellen. A bírálat elfojtása súlyos bűn. Aki elfojtja á bírálatot •s hivalkodással és magasztalánai helyéttesíti a? nem maradhat meg a párt soraiban;

h) személyekre való tekintet nélkül közölje a párt vezető szerveivel — egészen a központi bizottságig — a munkában észlelt hiányosságokat. A párttagnak nincs joga, hogy eltitkolja a rendellenességeket s közömbösen viselkedjék a párt és az állam érdekeit sértő, helytelen cselekedetekkel szemben. Azt. aki akadályozza a párttagot e kötelessége teljesítésében, mint a párt akaratának megszegőjét szigorú büntetéssel kell sújtani;

i) őszinte és becsületes legyen a párthoz, ne titkolja el és ne forgassa ki az igazságot. A párttag, aki nem mond igazat, vagy becsapja a pártot, a legnagyobb bűnt követi el s nem maradhat meg a párt soraiban;

j) megőrizze a párt- és államtitkot, legyen politikailag éber. s vésse emlékezetébe, hogy a kommunisták ébersége minden munkahelyen és minden körülmények közt szükséges. A párt- és államtitkok kifecsegése bűn a párttal szemben $ Összeférhetetlen a párttagsággal;

k) bármely heben, ah ..••a- y .páni

állította1, rendületlenül hajtsa végre a pártnak a káderek helyes. __politikai és «zakmni képzettségük szerbül — kiválogatására vonatkozó utasításait. Ezeknek az utasításoknak megsértése, a funkcionáriusok kiválogatása cimboraság. személyes ragaszkodás. fyfv vidékről való származás, családi kötelékek alapién, összeférhet ellen a párttagsággal.

4

A párttag joga., hogy:

0 ) részbegyen a pártgyű!é sek m vagv a pártsajtóban a párt politikai kérdéseinek szabad és tárgyilagos megvitatásában;

b) a. párt gyűléseké« bármely pártmunkást megbíráljon;

e) résztvegyen a pártszervezetek választásában, mint választó és választható ;

d) személyes meghallgatást követeljen mindazokban az esetekben, amikor az ö tevékenységéről vagy magatartásáról hoznak döntést;

e) bármilyen kérdéssel és beadvánnyal forduljon a párt bármely szervéhez, beleértve a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságé t is.

£ A tagfelvétel a pártba csakis '■ ’ egyénenként tehetséges. Uj tagokat azon tagjelöltek sorából vesznek fel, akik jelöltségi idejüket betöltötték. A párttagok soraiba csupán öntudatos, tevékeny és a kommunizmus ügye iránt odaadó munka, sok. parasztok és értelmiségiek kerülhetnek.

Párttagnak csak az vehető fel. aki IS. é.-etévét betöltötte.

A tagfelvétel a jelöltek -sorából a következőképpen történik: aj a tagul belépni kívánó bárom olyan párttag ajánlását nyújtja be, aki legalább három éve tagja a pántnak. s aki a közös munka alapján iega.ább egy éve ismeri öt.

Első megjegyzés Ha kemszomolistát vesznek te! a párrba, a Komszo- mot kerületi bizottságának ajánlása' egy párttag ajánlásával egyenlő.

Második megjegyzés. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi. ottságámaik tagja; és póttagjai tar torkodnak sz ajánlástól..

b) A pártba való fevéíel kérdését az. alapszervezet taggyűlése vitatja meg és dönti el. Az a,lapszervezet határozata n kerületi bizottság, olyan város-okbar, pedig, ahol nincs kerületi felosztás ?. város-: pártbizottság jóváhagv-á-m után lép érvénybe.

A pártba va.ó felvétel kérdésének

megvitatásakor nem kötelező az. ajánlók je ferdéit e.

ej A fiatalok 20. életévük beltöltéséig csak a Komszomolon keresztül léphetnek a pártba.

d) Más • pártok volt tagjai ugyancsak az alapszervezeten keresztül s csakis a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának jóváhagyásával vehetők fel a párt tagjai sorába^ öt párttag ajánlására, akik közül három tíz éve tagjai a pártnak kettőnek pedig forra-dalomelőtti párttagsága van.

f. Az ajánlóik felelősséggel tar- v * hoznak ajánlásuk helyességéért.. H A tag jelölitek sorából felvett 4 * párttagok párttagsága attól a naptól számitódik, amikor az Illetékes alapszerveyet taggyűlése határozatává1! párttaggá fogadta cl az iilető elvtársat.

O Minden párttagot, aki egyik - * szervezet körletéből másik szervezet körletébe átköltözik. utóbbi szervezet besorolja tagjai közé.

Megjegyzés. A párttag átköltözése egyik szervezet területéről a másikéra. <i Szovjetunió Konununisita Pártja Központi Bizottsága általi meg alapított szabályok szerint történik

Q Azok a párttagok és tag jelöl ^' fele, akik három hónapig elfogadható ok nélkül nem fizetnek tag sági járulékot, a pártból autó ma tiku san kiváltnak tekintendők; erről az alapszervezet megíe’-eló határozatot, hoz. Ezt a határozatot a kerületi vagy városi pártbizottságnak jóvá kell hagynia.

f /A Valamely kommunistának * ■' * pártból való kizárásáról an nak az álapszervezetnek a taggyűlési« dönt. amelynek tagja a kizárásra kerülő párttag. A kizárást a kerü’éti vagy városi, pártbizottságnak jóvá kell hagynia. A kerületi vagy városi pártbizottságnak a kizárásról szóló határoz-afa akkor, lép érvénybe, amikor a területi vagy határterületi pári-- binotitság illetve a szövetséges köz társaság kommunista pártjának központi bizottsága jóváhagyja.

Amíg a területi, határterületi pártbizottság, V3gy a szövetséges köztáy s-aság kommunista pártjának központi bizottsága nem hagyja jóvá a kiaá. ráiSi' határozatot. addig a tagsági könyv a . párttaginál marad s a párttag jogosan látogathatja a zárt párt- gyűléseket.

j J Az alapszórvezet' nem hozhat * határozatot olyan kommunis_ Iáknak a párt bő] való kizárásáról, aki a Szovjetunió Kommunista Pártja. Központj Bizottságának, valamely szövetséges köztársaság kommunista pártja központi bizottságának, határ, területi, területi, -körzeti városi vagy kerületi bizottságának tagja.

A szövetséges köztársaság kommunista pártja központi bizottsága, a határterületi, területi pártbizottság, a körzeti pártbizottság, városi kerületi párt bizottság tagjának a párt bízott ság vagy a párttagok sorából váló kizárásáról az illető bizottság teljes ülése a szavazatok kétharmad többségével dönt.

í 'j) A Szovjetunió Kommunist»

* Pártja Központi Bizottsága tagjának a központi bizottságból vagy a párttagok sorából való kizárásáról a pártkongresszus, vagy- —- két kongresszus közti időben a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma határoz, a plénium tagjainak kétharmad többségével. A kizárt közpo-nfi bizottsági tagot automatikusan a- központi bizottságnak a? a póttagja • váltja fel, aki a kongresszuson a központi bízó ttság ; ag je I övijeinek meg választé - a - ko-r megállapított sorrend szerint következik

j *-> Ha a párttag bírói úton ü’dö *-• * zö't bű-ncsélokményt követet el. a párttag kizárása a közigazgaiási és bírói hatóságoknak a bűntettre vonatkozó közlése alapján történik meg 1 4 Amikor a pártból való kizá. — -* résró; hozmaik határozatot, a legnagyobb óvatosságot és elvtársi gondosságot kell 'biztosítani és tigvci(l ni jhűét h második' oldalon}