Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-08-20 / 195. szám

V A P T. Q IMS AUGUSZTUS » KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK A honolului értekezlet körül A rtiulf héten rajlátt le Honoluluban az Egyesült Aflanlok, Ausztrália és L'j-Ziélantl külügyminisztereinek érlc- keZÍété. Allot ismeretes. ez a báróin álUni löjtebésj úgynevezett ..kölcsö­nös biztonság! SZcrődért“ kötött egy» mással. Az értekezletet most azért hívták össze, hogy siérvfefceUléa iétrv- hoZZanak egy Újabb agresszív c.sopor- tcsúlást és itiegtáinyalják azokat áZ intézkedéseket, áttielyék áz Atlanti Szövetséghez hason lé átfogó Gscndcs- óeeáúbTönih létrehozását szolgálják. A hivatalos kommüniké szerint az értekezlet résztvevői a három ország külügyminisztereiből niegrtlakitOtíSk á rseadéséepánl Szövetség Tanácsát, cutely éi énként ing üléseket tartant Washingtonban ezenkívül szintén ate- t:‘*”ak égy állandó szűrve! a három átlátó küliigytninlsrterheh cttesctöűl. A Tannes keretén belül működik a há­rom kormány katonai képviselőinek csoportja, amely útmutatásokkal tálja el a Tanácsot „a katonai együttmű­ködés kérdését bimu, valamint járásia­tokat terjeszt a három ország véz.ér- karl főnökei rlé. A határozatok semmi kétséget nem hagynak a (.sendesóecáiii Szövetség lámádét jellege felől. Ugyanez a kommüniké rámutat arra, hógy a hnnolohil értekezleten fontos helyét foglalt él ä tikul» kiszélesítésé­nek kérdése, mégpedig több ázsiai or­szág bevonásával. \ külföld! A újtól)on napvilágot látott értesülésekből kide­rül, liBgy elsősorban lapnhröl vau szé. A ittpán kiilügj miniszter éppen az ér­tekezlet napjaiban félt egy nyiíalko- Zálót, amrlv ben fülűül adta* hogy Japán vezétő köfrt késtek résihenhi 9 Csendesőeéánl Tömbben, Uj-Zéland és Ausztrállá azonban tiltakoznak ez. ellen, egyre növekvő riadalommal szemlélik a japán mllMarlzinus feltá­madását JHkzcu ni cg tíz év áéíii mull el azóta, hogy a japán hadsereg leigá­zássá! fenyegette éirket az orsiágo» kát. A külföld! Sajtó közli, hogy a honolului értekezleten Acbcson meg­kísérelte eloszlatni Uj-Zél«ndnak és Ausztráliának Japánnal kapcsolatos gyanúját és Ily módon elökészttenl utóbbi bekapcsolását a Cséádesóeeáni Tömbbé. A külföldi sajtó szerint Hotiolulu- ban megtárgyalták India, Indonézia és Burma bevonásának kérdését is. E feladat megoldása még komolyabb akadályokba Ütközik, mivél ezeknek az országoknak a közvéleményé hatá­rozottan ellenzi a részvételt bármi* lyen kálónál tömbbén. Jellénrizö ebből a ézéinpóntból Indo­nézia élesen 'negatív állásfoglalása Quirl no fiilöpszlgéll mlnlsztérélnük nyUalkózafával széniben, aki augusz­tus 4-én Manilában kifejtette, bogy In­donézia kész Csatlakozni a Cséúdes- óceánt Egyezményekhez, és csupán a meghívást varja. Amint az ANTARA- hírügynökség közli, Vilupo Indonéz miniszterelnök kijelentette, bogy Indo­nézia nem gondol semmiféle inrgesíye- rósrc és nem óhajt belépni sem mi lyen .»Védelmi szövetségbe“. Érdekességként meg kell jegyezni, hogy a honolului értekezleten nem Tóit képviselve Anglia, amelynek pedig jéle.ntős érdekei fűződnek a Csendcs- óceán medencéjéhez. Az angol sajtó nem is titkolta bosszankodását emiatt. A „limes“ az angol képviselő távol- létét „különös“ ténynek minősítette. A .,í)a!l Mall“ erélyesebben reagált és Anglia egyenjogú részvételét követelte * Csemlesóecáiil ügyekben. Anglia ki­járása az értekezlet munkájából, fel­fedi az Egyesült Államoknak azt a szándékát, hogy e támadószrücmü egyezményt egyidejűleg a dólkelct- ízssial amerikai pozíciók megerősíté­sére Is felhasználja az angol érdekek rovására. A háborús gyujtogatók ter­veivel szemben tanúsított népi ellen­állás és az imperialisták táborán be­llit uralkodó komoly ellentétek azok az akádol'Vok, amelyek az agresszív Cscndesóeleánl Tömb amerikai szer­vezőinek útjában állnak. * A jenkik demokráciája Óéi-Koreában A délkoreai Jondon kerület Szano.s- W körzeti székhelyén szokatlan gyű­PARTÉ Pl T ÍS fli»u'izswi'affnw«BnmMiUMHt>LgrüH!pp í Útnuttfttósf nyu|t <5 míndennoed pórtmunkóbon lésre kcriMl sor. Valamennyi részi vevői fegyveres fenyegetéssel űztek ide. A gyűlési körülvevő katonák és rendő­rök puska- és géppisztoly csörömpö­lése közepette kellett dicsőíteniük az augúsztus fí-re kitűzőit ügyitevezeH elnökválasztásokat ék aláírni act a le­velet, amelyben feltétlen támogatási ígérnek KI Szín Maiinak. Ugyanilyen megrendezett jrlenete'kre került sor Keszno és UkeshbP kérőietek falvai­ban. A nép , akaratnyilvánítása“ minde­nütt hasonló módon folyt és éz volt U Szín Man terve. Amikor meggyőző­dött arról, hogy még az úgyitevezett délkoreai nemzetgyűlés képviselői kö­rött géni kapja meg a kellő támoga­tási, ezért határozta Cl, hogy „általá­nos száváfcás“ alapján biztosítja meg- válksztáSát. Az ligynéveZelt választások minden részletét a ..mogszáílő trluitivlrátus“ dolgozta t^t — Mueclo amerikai követ, Clark amerikai főparancsnok és ián Elect, á Koreában tartózkodó R. ame­rikai hadsereg parancsnoka. Mindent megtelték, hogy az amerikai titkos­szolgálat régi ügynökét Ismét a báb­elnöki pozícióba juttassák, Aliul isme­retes, Li Szili Mart az amerikai meg­szálló hadsereg kötelékében érkezett 11145-ben Koreában. Valójában semmiféle választást had­járat nem vtllt. Ortpán néhány flapp&I a választások előtt engedtek meg for­ma kedvéért néhány úgynevezett elten, zéki elnök- és alelnük-jelölt előterjesz­tését, Amint a párizsi rádió mégjegyzi, Szöulban nem vóH érezhető n válasz* lások közeledésé, a háZak falán nem volt semmiféle plakát. !,l Szín Mao legjobban á gumibotban ék a rendőri revolverben bizakodott, amelyek áfc ő győzelmét vbltak hivatva biztosítani a VáSasztááokon. — Délköréül csapatok ék a rendőri erők teljes fegyverzetben ŐrtÉÍáfc ma a délkörért! választást körzeteket — közölte a tokiói rádió. Nemcsak Őrizték a körzetekét, ha­nem erőszakkal hajszolták oda a vá­lasztókat ék kényszérilették arra, hogy Lt Szín Maiira szavazzanak. Az amerikai megszállóknak, a ha­misított délkoreai választások Szerve­zőinek mindén Okuk megvan arra. hogy elégedettén dörzsöljék tenyerü­ket. Ugv aunkkor azonban, amikor biz­tosították szuronyaikkal a* egész Ko­rea leggyfllöltébb emberének. Él Szín Maiinak ».győzelmét“, szemléltető lec­két adtak a délköre«! lakosságnak az amerikai demokrácia gyakorlati meg­valósításáról. * A belgiumi eseményekhez A belga kormány 24 hónapra emelte a szolgálati időt a belga hadseregben. Ez az intézkedés a katonák aktív el­lenállásával találkozott. A csapategy­ségeknél zendülések törtek ki, ame­lyek július végén már tízezer katonára terjedlek ki. A belga hatóságok a megtorlás út­jára léptek, mindjárt az cLső napon többszáz katonát letartóztattak. Ez azonban csak olajat öntött a tűzre. Amint a belga és holland sajtó meg­jegyzi, a tiltakozás lángja napról* nápra növekedi e egyik laktanyáról a másikra csapolt át. Augusztus első tíz, napjaiban a megmozdulások mind a Belgiumban, mind a INyugabNéniel- ocszágban tartózkodó béig« esápat- rgyaégók körött tömeges Jelleget öl­tötték. Különben a belga megsfcáíiő áérégék katonái összetörték »Z amerikaiaktól kapott gépkaraikat, saját ágyaikat pe­dig ki bajig ál Iák a laktanyák ablakain. OsscndoZfbau két szállító Azáfcad ka* lónál megtagadták á gépkocsivezetést. Wetdenben a katonák elhagyták a laktanyát és eltávoztak a Városba. A belga páncélos hadosztály t. fcáázló- aljá a nyugatöé'metrtrszági DUZértben megtagadta a diswmfeáetet áz ott tár" tózkódé belgiumi amerikai követ előtt, ÄZ Utóbbi napokban Belgiumban 18 sok új helyen mozdullak meg a kato­nák. többek köz-rötl az utászok egyik táborában, a I Jege-környéki lakta­nyákban, stb. A Belgiumból Hollandiá­ba érkező szemtanúk közlése szériát az Országban rendkívül feszült a hely­zet. Egész Belgiumban fokozódott a munkások sztrájkmozgalma a kato­nákkal való szolidaritás jeléül. A SztrójUolók követelték h kálónál szol­gálát? idő csökkentését és adóknak a katonáknak sz ab ad lábfáhéíy é zését, akikéi a Hatóságok a niHHaeHtaelIéncs rtiozgalo-íubftn való részvételéért tartóz­tattak le. AuguszKiis íf-én Belgtomban áltálá- rtös 24 őéás HHakőZÓ srtfájk tóit a katonai szolgálatit idő meghoászabbf- tAsa elten. A sztrájk a szákadár szak­szeri eretek réZ.etöinék kísérletet eile- oéiN» sikeresou zajlott le. Bósztvettek benne gyárak, üzemek munkásai, tá- Sulasok, a rlI!ámoifcűztekedés dolgozót, kikötői rakodómunkások éa tengéré- szfek. Egyedül Liegeben százezer em­ber hagyta ábbi a munkái. Az álta­lános sztrájkot mirtdenütt sokezres tiltakozó-tűn tetősek kísérték s háboríts előkészületek ellen; A tüntetések ».Él* Jen a béke“ jelszóval folytak. A nyugatéurópat sajtó úgy beázét a belga hadseregbe« IczajJoU nagyará- rtyú megmozdulásokról, mint a támadó Atlanti-tömb fegyveres erőinek sorai* ban kitört zendülésről, amelynek tag­jai szembeszegüllek Rldgway tábornok milHaHzálá.si paranesalrcl. A ,,WeIt atn Sonoabend“ című düsseldorfi tap a belga munkások tiltakozó mozgal­máról a következőket Írja: ..A belga kormány a katonai szol" gálall Idő meghosszabbítását arra a kötelezettségre alapozta, hogy belga hadosztályokat kell kiállítani az euró­pai hadsereg számára. A belgiumi ese­mények jelentősége ezért túlnőtt egy ország keretein“. ■ > A belgiumi események — amelyek során mini Ismeretes, a kormány vé­gül is kénytelen volt megbátrálni és a szolgálati időt három hónappal csök­kenteni — arról tanúskodnak, hogy az Atlamtl-törab fegyverkezési prog­ramjának végrehajtásában hatalmas rés támadt. Tolna me«ye földművesszövetkezetei felkészültek a tamási Ünnepi Vásárrá Tolna megye földffiűve&szövetkező- lei lelkesem készültek, az augusztus 20-i tamási ünnepi Vásárra, hogy a, munkásság és parasztság szilárd szö­vetségét a, kiállított áruféleségeken keresztül is b emu taksák. Hatalmas árubőság várja a beadá­sukat teljesritö dolgozó parasztokat, akik a földmű vessző vetkezetek és ter­mel öszö vet kezetek szabadfelvásárló sátraikban felesleges mezőgazdasági terményeiket árulhatják vagy be­szerezhetik. Közel negyven sátorban és pavilonban több mint ötmillió fo­rint értékben mutatják be földmüvos- szö vet kőzetei nk a szocial ista ipar ter­mékeit. A legfinomabb gyapjúszöve­tektől kezdve Olcsó férfi, női, gyer­mek készr libákat, ba kán csókát, cipőt, rövid kötött ős diva1 áru cikkeket, me 7.ö{razdfnjági és háztartási, villamos­sági felszerelésekét és é!elmis.zeráru. kát vásároKharnak. Két szövetkezeti vendéglő, három italbolt és cukrászda, borkóstoló és tejesérdn, halászcsárda é6 lacikonyhák, több mint, 10.000 adag hideg és meleg ételekkel és nagy- mén nykségü frissítő italokkal várják a dolgozókat. Az Ünnepi Vásárt felejthetetlenné teszi a sportbemutató, a fővárosi és megyeri kultúrcsoportok szereplése. A dombóvári, paksi, duna.f öld vári, bony, hádt, deesi és pincehelyi, földmüves- szövetkezeiek kultúrbrigádjai, a népi hagyományok felszínre hozásával igye­keznek szórakoztatni az Ünnepi Vá­sáron megjeleni dolgozókat. A tamási Vörös Szikra t érmei ős zö- vftkftzet i-» nagyban készül a vásárra. Legszebb állatait, mutatja be, azonkí­vül tejet és tejterméket, n kértó&zrt pedig paprikát, káj ö^z.tát és egyéb kertészei i cikk ék*!. ' Tzi áiúióítá&fa. A paksi járási Szövetkezetek Szövetségének begyűjtési versenyé A június havi Ogl-vpzétoi értekcflet ] rn érlégeLté a pá k fii jáeá » föbimövessrtö- vet,ke7etearó váró komóly rrtiUnkúb nieíy j a bógyiijíé'STitél fog rájuk hátadhd» Az I ög^t#iéti5Jc átéreaték teljes «üt,várnál i párluriik habá>rő*áiáb Itegiy minden w í zótő fette’iős a fóáibízótt terv le!jrés-íté»;- ért. Tudták az iiigyveeet«k, hó^y jó urunk át e»ak akikor tudnák ól térni, ba ! szarosán Agyút fim ő k ödnek á juirttal, a ! táitáPesfel ék * begydíjtóst verséúiyben I végzik. Értért a júölús 5-i ü^atetefői értekezlet vérSényre litvta ki a SzoA- értkrdü jénás íigyvézétőit. A VersenytÍMZottság értókéhé á paksi jáiuási srtöv&bkoáelék begyűjtési verse­li vét» A SKŐvrtlkeee'léfc ver «én y ében el­ső a bikáért *feßt-«Uke«6l, Bíkács globálisa a 110 százalékban telje sí te He tervéi. Miiül szövetkezeti kör-'é^t; a főtdmöv’v sfcövetkezetnek munká ja kön'nyaldi Vo]1^ in irrt az egy óm gazdáll-xnló községek, szövetkezeteinek. A vezetőségbe bégy egyénileg dolgozó gazda vári, akik 100 SzüVrtt v'ikibán teljesítették bOadásuikat, A kü Időitek köaött egyénileg térin éllő Sz; Il­iért csak négy Van, ezek közül három teljesítette beadását 100 százalékban. A begyűjtési versenybért második Paks, Pakson a szövetkezet nem gyüft, de a szövetkezet személyes agílAeíóVúl hőZzájáfrüJt « bégyüL léshez, Páksoft, miután & párt niégifosadta a tanáos és a szövetkezet, valamúrt többi töfínfegszértóréfe, á be- jfvi'ijtes tnéglepóén jól sikerült. Mfg rt mn lit években Paks Hu Uáf öld várrá! ógyült haladt áz Utoksó'k közölt, addig rtz idéii Paks étlfS tört. Pakstá ráillik Hóik ovi elvlársmaik az á mondása, hogy „rt politikái munka mánAsCgöt a bé- g>*ü jtésSel tudjuk legjobban ni Arii i.u I Pakson a párt ilányflótsáiVa.1 kuftúrgár- da a&akfult, mely köszóntöttte a jól tel­jesítő gabdákiat. Volt olyan gtartda. s'k-i 1Ö0 sftáza!éUra trt'jésítöfte kőtelezettáé- gjéfl, s mikor hallgatta A hangos be­mondón kérésziül a jó! leljesilőkiiek kü SdtÖít magyar dal okait, fdikétreste Pácrtolai éHriiáí«iát, a helyi pábltiíikárt, hogy őt ötfiérl nőm köszőrótrik fél, ami- kór 6 is trijesítótté A cséplőgéptől be­adási kötelözeHsögät. A pakrt szövet­kezet ugviane-sak kivblte résszé! a moz- gtalimd tftürttkálbdl. A snincs ágtMáció té­rtén jó munkáit végzett. A böteskeí föl«imüvesa»övctkezct ügyvezetője, Kömény elv társ naponta órtékélte a verseny állását éh art nfl- pöntá közútié, versén y tár sóvá. 1, A tftá- doósai sííővolkezifeUcl. A bölcsikef szövetkezel SKórosan együttműködött « párttal és « ta­náccsal, s miikor a lermétiybegyűj- té* nem akart megindulni, 12 kis- gyűléat szervertek a kör»égben, aminek meg is volt ae eredménye, mert Bőlcske első lett a begyiij tésben. Az epedtményok elér ősiét segítette a felfigyel őbizotl súgok, v,alá minit a kül­döttek példamutatása Is. Borbély Ist­ván küldött, 13 holdás középparafzf. ak-mek a beadási kőielezeUségen felöl m*Ág négy mázsa búzája maradt szi- badifórgaíosrtra, Ugvanilyén Janóiig Endre 4 holdss kifjpanasrt, akinek J mÁitAk búrtája ínáradt szabadtiorgálóni- ra, A járás negyedik hélyeZettjé China- SMmtgyörgy. Itt már nem moridhatjuk el, hogy a mozgalmi! munka merítő Uh a 'kívánt márkáikét, tót már az éléenédg hangja ks érvényesük,. Például Bód ii Gyulámé, ki^pa,rasrt féJéségú fc-ni akár» ta téljérttérti beádását, a tánács efezá* Kló Itatta. A párt és á tanács le’éplez'é az éllenísióges mégnyiivátfiuitásokát. — Múmkájrnkbáti ti,agy segítségét nVujtött a szövetkézét és Az MNDSZ nőpKévc- lői h. & niójrtievélő munkából kivét te részéi Bőse rőrőrtóhé igazgialósági |ág, Lemcvéa Mária köaiytelő és Eli IS Er­zsébet pénztáros. A \ erven \ibi z Olt Mg ért ékelt é a ger- jéni szövetkezet muhkájül js. Miután Gbrjen a múlt élben a begyűjt ősnél a jáiúisban a második VóSl. s így a bi­zottság kíváncsi volt arra, hogy nw ttz ők a a móSitáU i lemaradörnak. Érré a Váltászt még js kapta, mihtán a járási tanács kiküldötte az elszáim olt áfás cl- lchőrz.fee közbén hiegtaláh P. Tabá Jó- Zs<éf 23 holdás kukáknál a pad 1 ásón el­bukva 15Ö kiló búzát és 13Q kiló tisz­tát. Nagy József kutáknád a pajtában i«zárta álé dügiú 15f) kiló lisztéi és tó Irfte bábot. Sí. Vajda Jó*.?ef 24 höld ás ku'álonál kél se’rí&sit fa lóit ak héjéiba tettemül. PerSze Gerjen teljesítet­te síértéisbésdárt térvét. Ezen nem ;s lehet csodálkozni, m-htel a községibén töbib hásomszőru kuklk van, miftt, Sz. Va jda Jó'zséf. A versénybizottság megtárgyalta Ke­resztes Imre járási váJasrtmányj tág jó munkáját. Keresztes Imre éMárs ?./. áprinits 2Ö-4 válaSztmáinyi üléséit) 'ver­senyre hívta Kovács András dúnaföld slári dolgozó paraszt váHöSzlrnáp-yíj t3- got, hogy beadását 103 szááalékía tél. jesítri ék 8 M. T. áltál él őirt ágTötoohni- kai előírásokat betartja. Keresztes élv­társ ezideig a versenyben rézét, mi­után a beadását 1)0 szó.Zaláikban tétje- étfletté s 12 máfcsáá tenm'ésátlagot éft él. Mikor Varga elrtárs, a pártbizott­ság titkára megkérdérte., hogyan érte él ezt a jó termiért, akkor KérCíztes olvtáns art nála szobit a. hogy körétté a szovjet agrótér.hndk'áii rtőd széf ékét &* betartotta a írtihltsztorté.náca lialánoZa­lát. Kömá.cs András durtaföldvárl dolgozó parasrt, ak-rt Ketcszttes elvtárs htvjtt Ikí veréertjTC, szthtién ÍOÓ százalékban teljésül étté beadását. A válfisrttmá jV értékelte még a járási VdíáS.Ztött. fsér­vek egv^mii paraiázit dolgoZóraidík példa, timta fását a begyűjtésben és ' mégá.l 1 a - pítolta. hogy Kcfresztes kriré 11Ö Stíi- «allékban., Godina JózsSefné igazgató- sági tag 11Ö, Badis Benőné igazgató- Ságii tag 100 és Oláh Dámiiölné fél- ügyelöbizóttságí tág szrimtién, löt) saá- zaíéklsan téljertlőtte beadását. A paksi járási szövetkezetek versenybizottság*. Becsüljünk meg minden takarmányozásra alkalmas anyagot A rendkívül száraz és melftg idö- jtáráis következtében « legelők m\n nyújtanak kellő mennyiségű és minő­ségű táplálékot ál la tóink számára. Ál­lataink zavartalotn. ttentnidlésértcik és n niÖwnd'éfká.riatPk EawrrLalan féjlödtősá- nek biizttoisfifátSia étvb'íki'tbeu mindem öl kell követnünk, hogy a takarmányo- zisbnn zavarok ne álljanak élő. Ez.lril- lönöskiéppeJt teszi feladatunká a taikar- naábyozásra alkalmas anyagok meg- becsülié.sfc't. A tavaszi Icalás-osa'k szalmája, —■ ha azt megfol-Mcn tároljuJi — kiváló szénapótló takarmány lesz a tói folya­mán. Ugyancsak növelj « takarmány­ba zits.t « gaiboniBifÓlék 'türelkje és pely­va,ja, Mind a takaimvnyozásrn alkal­mas szalmák, minit a polyvák. törekek kaztezásá.ná.l arra kclil törckiedinii. hogy sz, minői ki.sofib vőszilcséggel legyen megóv haló a fc’basz.nálá'sg. A szalma török, pelyva kazlak helyét úgy vála.sz- sziuk meg, hogy oda a csapadék, víz ne folyhasson a kazJak alá. Kazlak helyűül telieíőlog magasabb fekvésű helyet vá'nam*7,un.k ki abban az. eaótben. ha köniytelenek volnánk mólyebb fek- vósű helyen kpzilazni úgy mégf&telő árk olAssist] góndezskod junk ä kszlak körn I» kére futó r‘*,padók é'vézwősé­ről. A jzáúnákafkuk bos^ztjuígát úgy mórét ezrük és a kazlak tctőzértél kétlő időbért úgy kezdjük cl, hogy mfnden kazalnak réndés teteje lógs-en. Vi­gyázzunk, hogy a pelyva, törek-kaz­laik ne nyúljanak, ne terűd jenek, né laposodjanak el, Legjobbak a 2 méter szélmré rakott, 2-2 és ^ méternyire magas, tömötten és egyéntelesen ra­kott, jó vastagon beszaltmázott polvvvi. kaz'lak. A tavas ni kalászosok szalma- kaizlta i1, a pelyva és törekkazla.kát ősziek szinte jóval alaposon tetőzzük be, hogy no kezdje ki a kazlat a ÄZfl, nyomatokkal fogassuk 1c, Az így l)©- kazftazottt takarmányszalma, tőrök cs polyva kiváló téli takarmány lést. nőm kezxii ki a szél és nőm áz'tk be. A réteken és lucernafö'ldeken lévő s séma,boglyáikat — különösen egyéni giazdá.kcdóknál — niifclŐtbb hordjuk be a éaérüskertbe, rakjuk kazlakba, paj- itába. Kazüaíkibú vahó tárolás esetén megaxtfekvésíi helyen kázalozzunk. és ős,ziek szalmájával alaposan fedjük l>é n kazlakat. A száraz jdőbCn hrtbófdoM c$ kellő gondossággsl tároílt szí1 akar- lak v«»tes/:£fment.e*.en tar'balók el a fcllteszntü'Arg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom