Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-08-20 / 195. szám
NAPLÓ 1952 AUGUSZTUS 29 KÉPEK A SZOVJETUNIÓ ÉLETÉBŐL ÉPÜL A K U 3 B I S E V I GAT IRTA : L. KOVAL JOV A fejtés felső csücskéből, ahol A asziljev Klementyev exkavátora áll, jól Iá illa tó a kristálytiszta Lescsovo- tó. Mögötte a széles Voloska siet a A olga felé s idézőidéi a l yeljacsij- eziget erdős rengetege. A jobbparton a Zsiigiuli-liegy.ség lilás színiben úszik, « széles völgy be ö pedig a 'Volgán túl legfiatalabb városa, a lendületeseit fejlődő Zsigulevszk házai -f eh ériének. fl világ legnaoyobb viziépitkezése ’A területen, ahol Klementyev exka- vátora dolgozik, hatalmas1 munka folyik. A jobbparton, mint vaiami acél- és kőeröd ítmény emelkedik majd a záró-gát. amely körülveszi a vízierő- xn ú alapárkát. A. bal parton épül a bukógát. Vaszilij Klemeutyev néhány héttel ezelőtt, június 16-án emelte ki az első markolókanál földet, amely az. épülő duzzasztómű zárógátjába került. Azóta a hatalmas, széles töltés, amelyen tucatszám férnének el a hatalmas tehergépkocsik, keresztülvágott a Lescs.ovo-tavon és a Volöská- hoz közeledik. l.z az épülő zárógát a Kujbisc\i A' íziei őmúnek, amely a világ .■ legnagyobb viziépitkezése lesz. egyik legfontosabb része. Tizenegy és félkilométer hosszúságban épül. magassága 33. a lapszél essége közel 80 méter és építésénél több. mint 6 millió köbméter földet használnak fel, A fölldgát védelme alatt emelik a másfélkilométer hosszú bukóigátat, amely feltartóztatja az ötezer négyzetkilométer kiterjedés« medence vizének nyomaSdt. Lelkesen és eredményesen folyik a munka. Büszkén beszélnek az exkavátorkezelők jó teljesítményéről: Borisz Kovaljenkü brigádjáról, amely egy hónap alatt 102 ezer köbméter földet emelt ki. Klementyev brigádja megfogadta, hogy havi leijesítményüfcei 185 ezer köbmélerre einehl fogadalmukat, amit Sztálin elvtársnak tettek, a gépkezelofülké oldalára is kiírták és — 110 ezer köbméter föld kiemelésével teljesítették. A sikerek még nagyabb teljesítményekre lelkesítik a kujbisevi gátépítőket. Az exkavátorkezelők mű- szakonkint 1000 köbméter föld kiemelésével kezdték, ma már túlhaladták a 2500 köbmétert . . . Vaszilij Klementyev javaslatára az exkavátorke- zelők, a billenőszekrényes tehergépkocsik vezetői, a földgyalugépészek és traktorosok komplex brigádokba tömörültek. Azóta gyorsabban kerti! a föld a záró-gát egyre szélesedő, erősödő testébe. A volga-doni építők jó munkája, a Lenin-csatorna megnyitása további eredményekre lelkesítette a kujbisevíeket. A zárógát szcnimellátha- tóan növekszik. A LcscsovoTtó kék vizét az építők fokozatosan a A Olgába vezetik át, a I'yeljacsij-sizgel homokos partjait há'rom hatalmas szívó-kotró vájja, s a tíz- meg tízezer köbméter földet hosszú.'csővezetékeken továbbítja a záróját építéséhez. A szigeten is- nagy munka folyik: a kijelölt útvonal mentén, mintegy 4 kilométeres hosszúságban egészen az ásványi talajig letarolják a növényi réteget. Ez a terület is beleolvad a hatalmas zárógátba, s ezzel egy idejűleg az áramlási sebesség csökken Lésére vízterelőgátat is építenek. Már nincs messze a nap, araikor a tizenegy-kilométeres földgát körülöleli a Volga balpartjának hatalmas területét. Akkor azután megkezdődik az. új feladat, a duzzasztógát építése, amelynek aránymit egyetlen adat érzékelteti: o duzzasztógáiba 1,859.889 köbméter he?oní építenek, az egész kujbisevi vízierőmű építkezésénél felhasználásra kerülő betonmennyiség több mint negyedrészét. Nappal és éjtszaka, tűző napsütésben és viharban szüntelenül dübörögnek a gépek a Volga és a Les- csovo-tó pariján. A kommunizmus új nagy építkezésén dolgoznak. Munkaverseny a Bányásznap tiszteletére Hajnal a Kara-Kum sivatag felett Olyan ez. mint a hajnal ... A nap még' nem kúszott a látóhatár fölé. de fényét már a földre sugározza. A Turkmen Főcsatorna építését sem kezdték meg de a sivatagban már épül a város a csatorna dolgozói, üzembentartói számára... Kazandzsik várost a a hatalmas Köpet Dag hegység lábánál terül el. Egv évvel ezelőtt még vigasztalan kép fogadta itt a.z embert: száraz, kiégett sztyeppe, hervadt, gyér növény zct szétszórtan épült döngölt agyagházak, amelyeknek fehér fala megsárgult a nap szüntelen perzselésében. A szél állandóan kavarta a port s az éles szemcséket az emberek arcéiba vágta. Víz híjján Kazandzsik egész környékén alig láthattál zöldé, lő növényt. Most: a kőfaragók kalapácsának és az ácsok fejszéjének csattogása köszönü az embert. A munka, az építés vidám zenéje. Mindenfelé fa- és kőházak épülnek; a város nyugati szélén, ahol a múltban kiégett sztyep. pe sárgállott új lakótelep fogad. Az építési igazgatóság körül facsemeték földelnek. Haratov, az építkezési kör. zet vezetője olyan gyengéden simogatja meg az egyik fiatal fa lombját, mint egy kisgyerk szőkefürtös fe_ jét. — Tízezer csemetét ültettünk el — mondja hangjában melegséggel és örömmel. — És lám, gyökeret vertek/ Az irodában, a faírafüggesztett tervrajzokból elénk tárul Kazandzsik jövő képe: középen hatalmas tár parkkal és virágágyakkal, a közelben emelkedik majd a Szovjetek Há. a, aztán a kultúrház, posta., színház szálloda, valamivel távolabb a sport telep. Nyugaton épül a város ipari negyede, a Kazandzsik-tó partjánHaratov lelkesen magyaráz: — Három oldalról erdősávokkal védjük városunkat a sivatag forró lehellete ellen, a negyedik oldalon a Kopet-Dag nyújt védelmet Milyen derűs érzés a jövőre gondolni. milyen szép lesz a városunk . .. Már zöldéi a Diahk fehér padok hívogatnak a pihenésre, erre halad majd a Turk mén Főcsatorna, amelyen kivilágított gőzös úszik! . .. Csak a homok, azt tudjuk alaposan lekötni! Erről] a kérdésről Pozsarsrakij. az er. dösítés vezetője beszél: A csatorna megépülése után öntöző csatornák, új utak szelik ke resziíül kasul a vidéket. Termékeny élet kezdődik: szántanak, vetnek ül. te-tnek ... De ha a sivatag felől meg- indulna a szél. maga előtt kergetve a homolkfelhőket, betemetne mindent: csatornát, utat. legelőt, gyümölcsöst. Ezt kelti megakadályozni! Feladatunk: 500 ezer hektáron lekötni a sivatagi homokot! Az erdősítési brigádok két esztendeje tanulmányozzák, hogy milyen íülélék, cserjék, növények élnek meg a sivatagban. Megállapították, hogy füveket és cserjéket csak sajátos eh járással Lehet vetni. Nádból font óriási szőnyegek let elütésévé;, akadályozzák meg, hogy a szél kifújja az elvetett magvakat. A Turkmén Fő csatorna mentén széles, zöld bástyát vonnak magastörzsű fákból. Szilfát, tölgyet, akácot, fenyőt, különböző gyümölcsfáikat ültetnek egyes helyeken -sízub tropikus növények zöldéinek majd: fügefák, eukaliptuszok és datoly ap álmák. A pusztító szél a mindent betemető homok meiile-t't van még más veszedelem is, amely fenyegeti az épülő szovliozok. kolhozok gabona- termését, selymes gyapotföldjeit, dús legelőit... Mindest elpusztíthatják a nagy gyorsasággal szaporodó rágcsálók. De az ürgék, ugróegerek és egyéb rágcsálóik eífen is készül a védelmi terv, Mint valami hatalmas szőttes szá lai, úgy kapcsolódnak egymásba a különböző munkák a Turkmén Főcsatornánál. Egy célért dolgoznak építők, agronómusok) hidrotechniku- sok, erdő-ültetők, zoológusok. És a nagy munka körvonalai már kibontakoznak. Olyan ez- mint a hajnal... A nap még nem kúszott a látóhatár felé, ele fényét már a földre sugározza. A hajnali aranypiros fénye ott ragyog a Kara Kum sivatag fölött. A szovjet emberek augusztus utolsó vasárnapján ünnepük « Bányásznapot. A Lenin-csatorn a megnyitása új lendületet adott idén a Bányásznap tiszteletére indult munkaversenynek. A Donyec-medenee élenjáró bányaüzeme, a „Krasznoarraej- szkugolj“ tröszt 40. számú bányájának kollektívája új munkagyö /.elmekkel ünnepli az immár hagyományos bányászünnepet. A sztahanovisták naponta átlagban Í20~130 százalékos teljesítményt érnek cl. Képünkön V. N. Tkacsenko szánkómba jnkezelő (jobbolda* Ion) és B. 1. Papnu üzemvezető látható. Esőzíeto gépek A szovjet szovliozok és kolhozok a mezőgazdaság minden területén alkalmazzák a Ieghaladottabb agrotechnikát. Ennek a segítségével történik a talaj megmű velésc is. Nagyrészt az élenjáró agrotechnika alkalmazásának köszönhető, hogy a szovjet mező- gazdaság évről-évre egyre nagyobb terméseredményeket ér el. A képen ~ mint látjuk az Abház SzSzK egyik konyhakertészeti szovhozában esőztető gépek segíts ségével biztosítják a talaj kellő nedvességét. Moszkva — a tudomány központja Moszkvában van a Szovjetunió legtöbb tudományos intézménye, mindenekelőtt a Szovjetunió Tudó arányos Akadémiája, amelynek 56 világhírű tudományos kutatóintézete van. Az Akadémia összefogja a szovjet tudományos munkások különböző csoportja inak tevékenységét, munkájukat a fontos népgazdasági feladatok megoldására irányítja, a támémjon GARIN: £C/Y ÖREQ MUNKÁS JUBILEUMA (laeljahinsak lakói reggel a. helyi újságot fellapozva, ezt a levelet olvashatták: ,,Tisztelt szerkesztő elvtársi Kérem, hogy az újság hasábjain tolmácsolhassam köszöneíemet mindazoknak a szervezeteknek és személyeknek, akik 75. születésnapom alkalmából és munkássá gom 62. évében üdvözölték. J. 1. Gajev?' Vájjon kJ írta ezt a levelet? Ismert tudós, népszerű színész vagy egyetemi tanár? Nem! A levél írója Jeremij Ivanovics Gajev, egyszerű munkás, aki a város öntödéjében öregedett mégha az üzem klubjában — a tiszteletére rendezett estélyen — ismerkedtem meg vele A munkások családjukkal együtt jöttek el és mint ünnepélyes alkalmakkor szokás, sokan viselték kitüntetéseiket. Voltak itt kohászok és bányászok, munkások az új cseljabinszki üzemből és a, gépgyárból, de eljöttek az estélyié a városi pártbizottság és a helyi szovjet képviselői, valamint a városi komszomol-szervezet funkcionáriusai, továbbá a tanítók és a színészek is. A klub színpadát virágok borították. A színpad közepén pedig népes családja körében ott ült az ünnepelt. Jeremij Gajev alacsony növésű mozgékony, ezüst szakállú, koránál sokkal fialalabbnalc látszó ember. A jelenlévők egyenként felmentek a színpadra és átadták ajándékaikat: rádiókészüléket, órát, csinos szobrocskát vagy vázát, majd szétnyitot. tálc és íelolvasták a színes szattyánbőrbe kötött,. aranynyomású üdvözlő irat okai. Mivel a többség barátokból és munkatársakból állt, a beszédekből mindvégig hiányzott a hivatalos, ünnepélyes hang és egészen családiason végződtek. Például így: — Élj vagy százhúsz évig, barátom! Sőt ha úgy tetszik, még ennél is tovább Minden beszéd után koccintottálc az ünnepelt tiszteletére, a fúvószenekar „tuss“ ra zcnditell. — Mindenki lelkesen ünnepelte az üreg öntőmű tv kast. Hzután Nyina 'Jeremijevna, Gajev tanítónő Iá. nya köszöntötte meghatott szavakkal apját. — Biinxkék vaayun-k.ltvfty olyan apánk van, akit szeretnek és megbecsülnek. Köszönetét mon- uunk neki es anyunknak azért, mert ietneveuek bennünket és úgy nevettek, hogy a kommunizmus ragyogó jövőjét építhetjük ma. Öle oltották belénk a szeretetet a munka és a haza iránt.. . A mi édesapánk nem tud meglenni munka nélkül. Már régen itt az ideje a pihenésnek régen nyugdíjat kap, de semmiiéle rábeszélés nem segít. Min. dig ugyana7 az érve: „Nekem a munka pihenés, munka nélkül pedig nem tudok élni, mert ha nem dolgozom, megöregszem!‘‘ Ma kijelentette, hogy munkásságának hetvenedik évét is meg akarja ünnepelni — mondta Nyina Jeremijevna. . • Másnap kora reggel a gyárba vezető úton találkoztam Gajevval. Vájjon hogyan festhetett ez a gyár hatvankét évvel ezelőtt, amikor Jeremij Gajev mint tanonc került a-/ öntődébe? — Látja, ezen a helyen állt a mi öntőműbe lyünk — emlékezik vissza. —- Most itt raktár van. Mi, tanoncok így futottunk —- mondta előre indulva, miközben magasra emelt kézzel lehajolt. — hogy fáklyákkal világi lsünk a7 embereknek, akik az olvasztott vassal teli öntővedreket vitték. A műhelyben még nappal is sötét volt... Kétszer is szenvedtem súlyos égési sebeket a szik- rázó folyékony vastól... Még rágondolni is rossz. Gajev heveset beszél ■ munkasikereuöl. Még szerencse, hogy egy könyvben olvastam, miként járt túl ez-a szerény, ember az amerikai teclini kán Az első ötéves terv éveiben történt. Av Ural ban Szibériában új gyárakat építettek, az ország keleti részén új, nagy teljesítményű, acélgyárán létesültek. A magnyitogorszki és a kuznyecki óiiáskohóknak tökéletes felszerelésre volt szüksé. gük. Már pedig egyes alkatrészeket, mint például a kemencekémények hűtőjét, kizárólag Amcriká ban gyártottak. Amikor a cseljabinszki öntőmunkások ezt megtudták, vállalták, hogy a saját erejükből kiöntik a hűtőket. Ar első kísértelek, nem sikerültek.. Ekkor Jeremij ivanovics á:z öntvény részére olyan formaszekrényt készített, amely a seiejtet lehetet. lenné tette. Az ország eisőrenclű kohászati felszereléshez Jutott. Azóta hosszú idő telt el Az uráli hegyekben é,s Szibéria sztyeppéin már gigászi nagyolvasztók, óriási Mai Un művek működnek, nagyszerű hengersorok óriási acéltuskőkbói pillanatonként rendkívüli nagyságú acélrudakat hengereinek. Ez az öreg munkás pedig, aki 1933 ban még Mihail Ivanovics Kalinyin kezéből vette át a Munka Hőse kitüntetést, ma is serényen dolgo zik. Tisenöt évvel esetett jelent mep MoiS7_ kvában Gajev könyve: „Egy öreg munkás elbeszélései“ címmel. Ez az. egyszerű történet egy derék olvasztár életéről beszél, arról, hogyan becsülnek meg a szovjet országban minden dolgozót. voli vidékek tudományos erőit bevonja a központi kutatómunkába és új feladatokat ad a tudományos intézményeknek. Tudományos üléseket rendez az ország városaiban, segít a szövetségi köztársaságok tudományos akadémiáinak, s a tudomány és termelés területén irányítja az líjítómozáalmat. A Lenin Mezőgazdasági Akadémia 14- tudományos kutatóin főzetével, s közel 50 kísérleti állomásával és telepével szintén fontos szerepet tölt be. A biológia elméleti kérdéseinek kidolgozásúval, a mezőgazdaság tudományos alapon álló megszervezésével, új, magas termésűozamú gabona-, ipari növény- és gyümölcsfajták nemesítésével, a mezőgazdasági munka észszerűsilésével, a mezei munkák villamosításával; az erdőtelepítések tudományos iráuvitásával, öntözési módszerek elméleti kidolgozásával sfb. foglalkozik. Az orvostudomány terén a 25 ku- tatointézetLel rendelkező Orvostudományi Akadémia fejt ki értékes tevékenységet. A maga munkaterületén hasonlóképpen szép eredménnyel dolgozik a pedagógiai, építészeti, művészeli és társadalomtudományi /akadémia. Moszkvában több, mint 430 tudományos kutatószerv működik. min teg v 25.000 tudományos munkatárssal. Moszkvából sugárzik szét a világ minden iájára a marxizmus-leniniz- musnaJe, az emberiség élen járó elméletének fénye. A szovjet tudósoknak a ló tudományágak: a biológia, fizika. matematika, technika stb. terén kivívott eredményei világszerte ba- lalmas visszhangot keltenek. A szovjet tudomány kivívta a világ hala- f lószel 1 an ű tud ósaina k elism érését. V tőkés országok tudósai, a reakció minden ármánva ellenére, tekintélyt látnak a szovjet tudósokban, akik lankadatlan munkájukkal, lelkes kutatásukkal új és új győzelmeket aratnak a tudomány területén.
