Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-08-09 / 186. szám

NAPLÓ 1852 AUGUSZTUS 8 Megváltozott síz életünk« amióta a esoportban dolgozunk — mondja Cziráki József né, a pincehelyi Rákóczi tagja Zúg 8 cséplőgép, i a körülötte dol­gozó munkások valóságos porfel­hőbe vannak burkolva. A pincehelyi Rákóczi termeloesoport a zabot csé­peli, A búza csépiét*évei már végez­ünk, suég a zab és a tavasziárpa csép íése van hátra. — Még két nap és végeztünk a csép léssel — mondja Mi. teó eivtárs, a csoport elnöke. Miliő eivtárs elmondja azt is, hogy az aratást 5 nap alatt végezték el, jú­lius 17^e körül. Most a növényápoüá *i munkák folynak. Egyszer már el­végezték 60 hold kukorica pótbepor- ríösöU ,s most 5 hold napraíorgojuk póibeporzását végzik. Elvégezték már a gyapotkacsOlást i-s és most takács atka ellen permetezik. 5 hold má- sodvetésü kukoricájukat, a cukor- és f akar many répát is m-egkapálták és még 1000 öl nyári ültetéisű burgonya tökögetése van vissTja. A termelő- eső port gondoskodott arról is. hogy jószágáilományukat ellássák takar­mánnyal, ezért 27 holdon vetettek másodnövényként kölest, pohánkát és tarlóré-pát. Aratják már a kendert is és ha nem lesz fennakadás, a 10 hóid kender aratását 2 nap alatt el­végzik. 1949-ben 9 ember határozta el, hogy- meg változtat ja életét. Szlobo •da. Miklós, Cziráki József, Bükkös dl Jstván, G&llár József és a többiek el .hafáTocslijk, hogy szaki tarnak. a múlt­tal és új STseJbb életet kezdenek, a «ssoeáalis'tia gazdálkodás útjára lépnek. Néháriyuksifak volt öthat hold föld­je, á többiek pedig földnélküriek vol’t&k. Azelőtt cselédként éltek, a fehsz'ahaduiMs után a nrnguk gazdái leltek. Gazdálkodtak a maguk mód- $áa és tel iesMették az álltammal szem­beni teótc&eaettségüket. Nem sok idő kéM-ett ahhoz, hogy felismerjék; az egyéni gazdálkodás nem nyújt olyan tehetőségeket dolgozó parasztságunk Bak, mint g szocialista nagyüzemi termelés. 1949 szeptemberiben alakí­tották meg n termelőcsoportot és «z osztrák önkényuralom ellen küzdő mgy szabadságharcosról, Rákóczi Fe­rencről nevezték el. A gazdálkodást 180 hóid földterületen kezdték meg. Mivel igésálilatadk nem voltak, a gépálílornássatl művel,tették meg föld­jeiket. Állatállományuk kezdetben mindössze 2 ökör vöt, tehát jófor­mán a semnribőt kellett megteremte­ni gazdálkodásuk alapjait, b • f. i2' 1 bebizonyította, Mar az első ev [hogy helyes utat •■ választottak. A gépi munka segítségével jó termést takarítottak he. Többek között a 14 mázsás tavaszi árpa termésük is messze felülmúlta az egyéni gazdá­két, Államunk segítette őket és 10 darab anyasertest, 13 tehenet és apaálltatokat adott, hogy ezzel lerak hassák állattenyésztésünk alapjait. Az ehő év eredményeinek láttán 21-re szaporodott tagságuk, Már a kezdeti eredmények is több gazdát meggyőz­tek arról, hogy ez az egyedüli he­lyes út. Kemény munkában telt el az első év és ekkor még jobbára csak a férfiak doügpaiak; legtöbbjük több mint 200 munkaegységet ért eü és az évi jövedelem munkaegységenként 15 formt volt. Jó eredményeket hozott a tavalyi év, a taglétszám 25-re szaporodott. Tavaly is szép termést takarítottak be, így közel 4 kiló búza, 3 kiló ár­pa és egyéb termények jutottak. Egy munkaegység jövedelme 36 forint volt. A becsületes munkának most mutatkozott meg igazán az eredmé­nye. Valamennyien szép jövedelemre tettek azért, s a jövedelemből tudták fedezni szükségleteiket. Cziráki Jó zselék például 8.600 forintos bútori vettek És emellett még ellátták ma­gukat ruhával, lábbelivel is. De nem­csak Cziráki Józsefek vásárolnak, ha­nem a többi tagok is. Sok háznál már rádió is szól. Ezeket a7 eredménye­ket a kívülálló dolgozó parasztok is figyelemmel kísérik. A gyapotföudön dolgoztunk mondja Cziráki Jó- zsefné, — s 7—8 asszony jött oda hozzánk érdeklődni, hogyan élünk, van-e látszata munkánknak, Azt fe­leltem, nem kel! sokat mondani, csak annyit: nézzék meg odahaza a szek­rényt mennyit vásároltunk már az idei munkaegység előlegből, Czirákiné még elmondja azt is, hogyan válto­zott mpg m életük, amióta a pác portban dolgipzriák. —- Tizenegy év óta vagyunk házasok. Kezdetben jó formán semmink sem volt. Do1 goztunk és mégsem volt eredménye. Most az alig 3 év alatt mindennel el tudtuk rnagunkát látni. Bútorunk van, ru­hánk vari, rádió szól otthon, amelyről azelőtt még álmodni sem mertünk. . tagjainak sok nehézség pt kei lett legyűrni, míg a mai eredményekhez eljutottak. Ma már 32 szarvasmarha, 13 ló, 175 sertés és 142 baromfi a közös állat­állomány. Még ebben az évben is keli', nehézségekkel kuzdeniök, azon­ban ezek a nehézségek, ha a. tagság szocialista öntudattal Legyőzi azo­kat, még erősebbé, össze!oírottahbá teszi a i.eimé.őcsoportot. Minden csoportlapnak azon keld lenni, hogy családtagjai is résztv-eg.yenek a műn kákb-%1 és ezzel tegyenek még na­gyobb jövedelemre szert. Dolgozza­nak úgy, mint, Petkó Ferenc család ja, akik minden munkában résztvesz* nek. A 13 éves Petkó Erzsébet eb­ben az. évben 50 munkaegységet ért már el. Nagy feladat vár a termelő- csoport pártszervezetére az ©'követ' kező időkben. Minden erővel azon kell lennünk, hogy szilárdabbá és összeforróttabbá tegyék a termelő csoportot. A párttagok eddig is pél­damutatóan dolgoztak és példát kell mutatni ezután is, hog-y szilárd mun kafegyetmet teremtsenek, s új, na­gyobb eredmények elérésével gazda­gítsák a termelőcsoportot, s ezzel az egész tagságot. A pincehelyi Rákóczi i©rmeí ócsoport eddig szép eredménye­ket ért el, ezeket az eredményeket még tovább ke’ö. tokozná, meg .kelti győzni az egyépi dolgozó paraszto­kat hogy- a áTiocigtísta 'nagyüzemi. qazd#kodás a még szebb, még bök dogabb jövő fejé vehető egyetlen út. (bognár) Előkészületek am őszi vetésre A Szovjetunióban még javában folyik az aratás, és a. cséplés, a kol- hozparaszlok, a gépállom;Lsok és szov- bozoik dolgozó] azonban már most gondolnak az őszi vetésre. Már ké* szülnek is ezzel kapcsolatban a rész­letes munkát ervek. Á búzatermelő vidékeken az őszi gabonafélék nagyrészét, főleg az őszi búzát, különböző elő vélemények: őszi búza, árpa, napraforgó kukorica vagy füvek után, vetik. A nem fékéi elöld övezetben az cézi gabonafélék, de főleg a rozs vetése, bükköny, korai burgonya ás más. ugaron termesztett elövetömények után történik. A bük. könyföldek tarlójának az őszi vetés alá történő előkészítésével kapcsolat­ban az a, nézet alakult ki, hogy a bükkönyö-s keverékeket minél előbb le kell kaszálnj s utána nyomban fel­szántani a földet. Viták folynak azonban akörül; mi A nagykónyi gépállomás dolgozói oi €séplé§ gyors befejezéséért A gép ja vitások ideje alatt komoly epuakát fejtettek ki nagykónyi gép­állomás dolgozói, annak érdekében, hogy az előttük álló szántás, aratás és oséplési munkákat idejében el tud- 'ják végezni. Ennek tudható be az is, í?ogy a csépié® ideje alatt a 21 csép Kgépnél nem volt komolyabb géphiba, és így nem is kellett napokig állmok, Á gépállomás 70 dolgozója egymással versenyben végzi a cséplést, tarlóbuk- haiást„ A cséplést augusztus MUre, eaántási tervüket pedig augusztus 2Ó- ra befejezik. A eséplés sarán végzett Jp munkájáért dicséret illet meg Furjáo Imre 18 éves DLSZ-tagot, 8^0-as gépévé? 17 nap alatt 18 va­gon gabonát csépelt el, keresete pedig meghaladta az 1740 forin­tot Bödő István ugyancsak jő eredményt ért el, 17 nap alatt 21 vagon gabonát csépelt el, 900 as cséplőgéppel. Kere­sete 1882 forint. Napi normája átla­gosan 140 százalék volt. Szép eredményt ért el Nieder István I», ő is 140 százalékra teljesítet les nor­máját. De sorolhatnánk még tovább azoknak a dolgozóknak neveit, akik a cséiplés során túlteljesítették napi nor­májukat. Ezek az eredmények bebizo­nyítják, hogy a dolgozók a szocialista ínunkaversenycn keresztül a végzett munka mán járó díjazással saját élet- színvonalukat emelik. Az eredmények eléréséhez hozzá járúl? a jó agitációs felvi’.ágQSÜó munka, amit a cséplőgépeknél. Tegez­nek, Petrázs elvtárs, a gépállomás párt titkára és Kiss elvtárs, a gépállomás vezetője rendszeresen foglalkoznak a dolgozókkal, különösen a DISZ fia­talokkal. Minden e«ép!ógépnél megszervez­ték « népnevelő csoportokat, ame­lyeknek tagjai felvilágosító mun­ka* végesnek a dolgozó paraszt­ság között. Munkájukkal meggyorsítják a begyűj­tés üteméi. Ebben a munkában is élen jár Furján Imre DiSZ-tag, Bödő Ist­ván, Nieder István és még többen má­sok, Munkájukhoz nagy segítsége! kapnak a sajtóban megjelent útmuta­tásokból. Minden cséplőgépnél meg­szervezték az ebédidő alatti sajtófel­olvasást. A nyári mezőgazdasági munkálatok ideje alatt n gépállomáson .serény munka folyik. Elkészülnek az őszi munkálatokra, hogy a következő gaz­dasági évet minden zökkenő nélkül meg tudják kezdeni. Már most javítás alatt állnak a magtisztító gépek és a velőgépek, hogy azok időbeni kijaví­tásán keresztül biztosítani tudják a térig el ör.sopartak na k, egyéni dolgozó parasztoknak a vetőmagvak kitisztí­tását és a vetés gyors befejezését, ami jövöévi kenyerünk biztosításának elő­feltétele. Uehőcz István járási sfemjü. kor kell kiszedni a burgonyát, ha utána, őszj gabonaféle következik: Legtöbben — tévesen — úgy véleked­nek, hogy a burgonyaczodésnek az őszi vetés előtt legalább egy hónap­pal meg keil történnie, A Moszkvai Tyirnirjazev Mezőgazdasági Akadé­mia kísérletei megmutatták, hogy — az általános véleménytől eltérően — a burgonya kiszedése után tíz nappal, elvetett rozs terméshozama nem csők_ kent. Ráadásul a július 2ö-i helyeit augusztus 10-én kiszedett burgonya termése sokkal jobb volt. Augusztus első dekádjáb.m még a korai, fajták gumója is erőteljesen fejlődik. Érdemes megemlíteni, hogy például a feketeföld-övezetben az őszirazs vetés« őszi gabonafélék után jól si­került. A Tyirnirjazev Akadémia há rom éven át folytatott kísérleteiből ki­derült, hogy a rozs. rozs után vetve sem­mivel sem hoz rosszabb termést, mint a burgonya után. Ebben az esetben azonban olengedheletlen a gyors tar. lótörés s az őszi és tavaszi fejtrá­gyázás. A lentermelő vidékeken az őszi rozs bő termést szokott hozni, ameny. nyiben sárga érettségben takarították be a lent. Az őszibúzánál a jő termés egyik fontos előfeltétele, hogy az elővete- mények letakarítdsa után okszerűen és a helyi viszonyokhoz alkalmaz­kodva készítsék el őa talajt a vetés­hez. Az Dsszszövetségi Tudományos Olajnövénvkutató Intézet például a Kubán vidékén kísérletekkel bebizo­nyította, s a gyakorlatban is beigazo­lódott, hogy a helyesen ápolt napra­forgó és kukorica után öszibúza alá kerülő föld nem igényel szántást: ele. gendő kultivátorozni és boronálnj ve­tés előtt. Egyébként, ha száraz az ősz, a betakarítás után felszántott napraforgó- vagy kukoricaföld sok­szor olyap rögössé válik, hogy csalk nehezen sarjad a vetés. A gabonafé­lék után őszibuza alá kendő földeket^ a kombájnhoz kapcsolt tarlóhántóval végzett tarlótörés, illetőleg a tarló feltörése közvetlenül a kombájnnal végzett, betakarítás után nagymérték­ben megjavítja a rákövetkező szántás minőségét. Azonban ez az-- eljárás som alkaltmaz/ható minden esetben, mert bizonyos körülmények között a talaj túlságos kiszáradásához vezethet, Éppen ezért <& őszi vetés előkészíté­sének rendjét mindenütt a. nyár má­sodik felének időjárási viszonyaitól függően kell megállapítani. Jó eredményeket értek el a hallgatók a% egyetemek és főiskolák levelező tagozatán Át egyetemek és főiskolák levelező tagozatain befejeződtek a vizsgák, A budapesti és a miskolci mű egyebemen, a közgazdaságtudományi egyetemen, az Eötvös Lóránd tudományegyetem bölcsész- cs jogászkarán, valamint a budapesti pedagógiai főiskolán a hall­gatók tervszerűen * rendes anyagot tanulták. A tanulásban útmutatók se­gítették a hallgatókat, ezenkívül min­den hónapban konferencián veitek részi, amelyen az egyetemi oktatók segítségével megbeszélték a tanulta­kat, A lezajlott vizsgák tapasztalatai azt mutatják, hogy a hallgatok nagy­többsége lelkesen és Dagy forgalom­mal tanult. Különösen jó eredménye­ket értek e! a. villamosmérnöki karon, ahol 4,18, a közgazdaságtudományi egyetemen, ahol 4 09, a bölcsészkaron, ahol 3.8 a tanulmányi állag. A ki­emelkedő eredmények mellett jó ered­ményt értek cl a többi karok hallga­tó} is. Auguezni' 20-ár.) Tamásiban játszik a megyei labdarúgó válogatott W*én fél 6 órai kezdői tel Szeksiárdon mérkőzik az A) és íi) válogatóit Augusztus hó 20-án Tamásinuk nagy eső menye tesz. Li alkalommá.) (‘amúsibau sze­repel a megyei válogatott labdarúgócsapat« A megyei, 'uiogaloit ellenfele az NB IU keleti Csoportjában vezető Budape-ti lo­komotív csapat tesz. bűnek a mérkőzésnek: a Tumuvdfcau \*ló megrendezésév el kívánj K a 1 SB lionoráliii a tamási dolgozók öntevé-. kény munkáját és a sport iránti lelkesedé­séi, amikor jói észt társadalmi munkával lelátót ét» öltözőt építettek a Petőfi szép- fekvésű pályáján. A sportkört a Petőfi sportközpont kétségkívül szép unvagi támo gátasban részesítette, azonban, hogy a lelátó és öltöző elkészülhetett, abban hatalmas ré­sze van az ottani sportolók önkéntes mun­kájának és Tamási sportkedvelő dolgozóinak taniogatusának és nem utolsó sorban a ta­mást üzemek segítő készségének. A TSB gondosat) előkészített csapattal kí­vánja feje mi a küzdőiméi az igen jóképes­ségű budapesti Nß H-es csapattól és már most vasárnap megkezdi az. előkészületeket. Ezeknek az előkészületeknek az első á fonni - »9 a vasárnap délután fél á órai kc/do.ttel S/ekszardon megrendezésre kerülő ro-tam.ér kőzes les/., melynek keret-eben a T5B által meghívott játékosokból összcál'itandó A) e» Bt válogatott méri össze erejét, r-zekszavd sportkedvelő közönsége nem kwesabb, mim 23 közel egyenlő képességű játékost láthat majd a pályán egymás ellen küzdeni a vá­logatottság kiharcolásáért. A TSB a meghí­vott játékosok nevét nem hozta nyilvános­ságra. A szóbanforgó játékosokat egyesüle­tük útján hívta meg a válogatott rostára. lizt az előkészületet követi majd a 17 rn megrendezésre kerülő' mérkőzés, amelynek alapján véglegesen kialakul majd a megyei válogatott csapat, amely a legméltóbban .cépvibeltieri majd a megyei labdarúgást a 20-i mérkőzésen. A 17-i" mérkőzés színhelyét egyelőre még nem jelölték ki. Nyilván azt varja a JSB. hogy cpves városok és köz- i.ségek kérni fogják a 17-i mérkőzés megven- ídezésének a jogát. A mérkőzésre még majd visjzalrrljnk vasárnapi számunkban. Most csak annyit Bocsátunk előre, hogy bízunk a válogató bizottság jó munkájában és azt várjuk, ho$v a válogatás mcgejtése alapján valóban majd a legjobb ti fogja megyénk színeit képvj- -selni a válogatott viadalén. Gyér mezőnyök a megyei ifjúsági its zóba jnohmgo ko n A lüö méteres serdülő leány mell úszásban? Takács (Tolna) országos csúcsot úszott Vasárnap délután a. város! Népfürdőben rendezte a TSB az ezévi ifjúsági úszóbaj r.oksagokat. Á bajaoki versenyén gyér mezőnyök álltak rajthoz, ami azt .bizonyít­ja, hogy a megye bizony eléggé rosszul áll az ifjúsági úszókban. A jövő szempontjából azonban már biztató a helyzet. Rengeteg serdülő várja ifjúsági korát. Most viszont az egyesületek nem kívánták serdülő ver­senyzőikkel elveszteii a serdülóséget az ifjúsági bajnokságokon való indulás miatt. A bajnoki versenyen különben rendeztek egy serdülő számot is, melynek keretében a toinai Takács országos serdülő csúc-ot úszptt a 100 méteres leány mellúszásban. A bajnoki verseny részletes eredményei külön­ben a következők: Fiúk: )00 m. pillangó: Bajnok: üdvardi (Sz.t t:2>4. <!. Báes Bonyhád 1:20.2, 3. Gál Fonynád f :33.2, i. Jenői Bonyhád 1:30. 290 m. mell: Bajnok: Steinbach Tolna 3:51.2. 100 m. gyors: Bajnok: Link Tolna 1:13.8. 2. Udvardi Szekszárd l:14.<t, 3. Vida. Tolna 1:14.6. m. g^ors-' Bajnok: tsgura lt. Tolna 2:3C.3, ,2. király Bonyhád 3:23. 409 in. gyors: Bajnok: Ugum H. Tolna 6:i)\b megyei ifjúsági csúcs. 2. Király Bony- bád r: ül .1. 4*300 <», vegyesváltós Bajnok: Tolna 4:32.2, 2. Sjf.ekszárd 6:14. 100 w- mell: Bajnok: Steinharh Tolna 1:33.0, 2. Bcrkuer Bonyhád 1:4!. Lányok: 100 vn. mell: Bajnok: Hermann Tolna 1:3' 200 jm. mell: Bajnok: Hcrmano Tolna 3:30.4. 4xt00 m, vegresYnUo' Bajnok; tolna 6:43.8, kiegésizító számként Takács (Tolnai kísér­letet tetf a 1000 méteres serdülő leánv mell úszás csúcsának a megjavítására, amely tej jen sikerrel járt, mert 1:30.2 mp-es időt ért el. Mint látható, a Bajnoki versenyen jobbár» csak a inlnatók képviseltették magukat. Utáuak Bonyhád, majd pedig Szekszárd kö­vetkezik 1—2 versenyzővel. Tehát a bajnoki verseny roagmiitatta, hogy ezen a téren még alapos tennivalók vannak a megyében. A nagyszokolyi Béke SK nem hajlandó résifYonni @ A magyar sportolók helsinki olimpiai sze­replése lázba hozta az egész ország dolgozó­ját, ifjúságát. A nagyszerű szereplés úrin joggal várható, hogy az ifjúság még nagyobb lendülettel kapcsolódik be a magyar sport­életbe. melynek eredményeképpen a menv- nyisegi fejlődés után joggal várható a minő­ségi fejlődés is. Ezt a célt akarja szolgálni többek között a szpártákiádok szervezése és rendezése, amelynek eredményeképpen fel­színre kerülhetnek azok a tehetséges fiata­lok, akikre a jövőben a melbörni (Ausztrá­lia) olimpián számíthatunk. Erre nem egy példa van. Itt van például az olimpiai bajnokságot nvert Csernyák Jó­zsef esete, aki a londoni olimpia idején még csak 16 éves kőfejtő volt s 4 évre rá már aranyérmet szerezett nemcsak megának, ha­nem a magyar dolgozó népnek is. A Béke Szpártákiád a béke ügyét is szolgálni akarja s e.mellett kiválóan alkal­mas, hogy a sportkörök és a megye is teljesíthesse a sportfejlesztési tervét. Éppen ezért fehér hollónak számít a nagy­szokolyi Béke SK. elnökének levele, melyet a tamási TSB elnökéhez intézett. E levélben kijelenti, bogy Nagyszokoly községben nem lehet megszervezni a Béke Szpártákiádot. E levélből még az is kitűnik, hogy Kovács Miklós nemcsak hogy’ nem rendelkezik jó szervezési készséggel és azokkal a képes­ségekkel. amik egy verseny megrendezésé­in/ szükségesek, hanem az is, hogy a járá­si TSB elnök fáradjon ki a községbe és ren­di zze meg a Szpártákiádot. Kovács Miklós spoj-tflnök sem most, sem később nem haj­landó versenyeket rendezni. Továbbá nem kívánja az irányítási, ne szabjon határt a munkában, hogy hogyan élje le a sportkör a maga életét. Tehát lényegesen túlmegy a megengedett határokon és levelének ez a része „Az ifjúság szól“ közmondást jotlotj* eszünkbe. Kováes elnök levelét azzal zárja, hogv a levélváltással nem ijeszti meg a JTSB elnöke, mert az ő elnöki funkciója nem elvan állás, mint s JTSB elnökség és n lövőben nevére nem kér semmiféle posta, küldeményt. Pl levélhez többet pem szólunk, mert a járási TSB elnök bizonyára meg fogja talál­ni a módját arra, hogy a nagyszokolyi sportélet fejlődésének a gátját elvegye a fejlődés útjáből- E levél tartalmát csak elrettentő például közöltük a ra'cv« sp°rt- köri vezetőinek az okulására abból a cél­ból, hogy bemutassuk — miként nem sza­bad egy sportkört vezetni! A sportköri vezetés kemény és aaorsos munkát követel. A sportköri elnöknek és a vezetőségnek valamennyi sportolónők *r ügyét szívén kell viselnie. De szívén kell viselnie * spartfejlesrtési és az MHK kér elésnek az ügyé-t is! A sportköri elnökségtől függ a sportkör jő munkája is. Ma egy sportkör élén nem odavaló s nem megfelelő vezető áll, akkor hiába vannak kiváló sportolók, azok el fognak sikkadni, nem fogjuk tudni őket fel­színre hozni. Tehát okuljon valamennyi sportelnők Et> rács Miklós esetén . .. A Dunaföldvári Spártaknsz és a Budapesti MA VAUT folyó hó ? -án barátságos labda- rúgómérkőzést játszóit. A mérkőzés eredmé­nye 5:2, — Dunaföldvári DISZ—Dunaegyházi DISZ barátságos mérkőzésének eredménye 2 í. HÍREK SZOMBAT, AUGUSZTUS 9 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR; 11/1. sz. Áll. gyógyszertár, NÉVNAFi Illés, — IDŐ JÁRÁS JELENTÉS: — Várható időjárás szombatoa estist: Feltiöátvomilá&ok, több helyen zápor- esove], zivatarral. Mérsékelt, időnként élénk délnyugati-nyugati szél. A meleg keleten js mérséklődik. Várhaló hő­mérsékleti értékek az ország területé­re szombaton reggel: 16—19, délben nyugaton 27—.10, keleten 30—'33 fok között. TOLNAI NAPLÓ Felelős szerkesztő: SOMOGYI LASZIÖ. Felelős kiadó: KIBaLT USZLÓ Szerkesztőség tela,'ons2ám»; 22-10 Kiadóhivatal teiefonszáms- 20 IQ. Szekszárd, Széchényi-inra 18. M- N. B. egyszámláét«:» 00.878 Oft' - 3g. Előfizetési díj: havi tt — for ist Bara n yaineg vei nzikra Nyűmet» Pée*. Munkácsy Mihály utr* 10 «R. Telefoni 20-27 A nyomdáért feleli MLU-ES BE2SÖ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom