Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-07-01 / 152. szám

/ VlLÁO Pit CL STA .7JA í£úV£SÚL3ETEKl APLO r 4 MAT SZAMBA Ni ---------------------A Ho rváth Már Lón elv társ beszámolója 8 Körponti \ox*46­üléséa (2. o.) — A pincehelyi községi párlvczetöség 9 )Ol {e-lkt-sziielte a dolgozó pc.raWk-kat a nyári munkák si­kere» elvégzésére, (3, o.) — A Tcln£?tn®gy®i Téglagyárt Egyesülés iiaejnei közül a Dombóvári I. üzeni került ár- élre. (3. o ) — Kimagasló eredményeket érnek el a Pak&i Konzervgyár dolgozói a moggy^zezon alatt. (4. o,] 11 M D P TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTTJÄGANAK L APJA IX- ÉVFOLYAM 1»2. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD. 1952 JULIES 1 párt felvilágosító munkája a tömegek között Horváth Márton elvtárs beszámolója a Központi Vezetőség ülésén Az MDP Käzpopti Vezetőségének ülése A Magyar Dolgozói Pártja Központi Vezetősége 1952 jtinin«» 27-én é® \.Krén ülést, tartott. Az illés napirendje a következő volt: í. A párt felvilá­gosító munkája a tömegek között (előadó Horváth Márton elvtárs). 2. A párt munkája az ifjúság között (előadó Farkas Mihály elvtárs.) A Közpoáti Vézetojséf hehaló vita után, melyben Rákosi Mátyás éh-társ is felszólalt, mindkét hlizámoló politikai Irányvonalát egyhangúlag jóvá­hagyta. ___________________________________________ A KöípVtti Vezetőség ifiósén tartott ímolóYlejéi Horváth Márton elv- a szJcialiariug ép it (lében elért inényehkről beiéit, |ang®úly< legjel<\tő Ab gfyözel ütünk ad nép rfatudltának fejlődése. > t öntudktMi* 'hjlődéslfoen dör >. van p\t';mls felviÚtSMjiító mi nak. l^nlil üesebb, állandói {gazdagabban év ü ős ewsebben a termelés felé f r< íló agiíaé-iónknak. E kedvezd fe ő-es azonban nem ál­talános. Pártuní yakorlatalazt bízó nyitja., hogy páis érvezotei^k és párt hizotte&gaihk e% jelentős része mén mindig nem ismr ? fel eíég|é áz ági. íáeió döntő jéld iségét a tömegek nevelésében é^ tozg&ításáttan néha pártunk ' íitírozatainrik egész *ora hangéul} za ezt, _ Mi ma! aniiza — folytatta Ho rváth elvti -4 szembetűnő ered­ményeink *ne f Is agitációnk gyen. geeegét? Előír: az önelégültség, az eredményeket 'orö meg pihenés. Rá­kosi elvtárs ékezetes 19öt) február lö-i beszédéi) már f,igyfi>rri«ztetett ennek vészéi . e,; amikor ezt mon­dotta; ..Ahol flliu^ttlzik az. önelégült- *•.£*», az elbi 'diTttság. az a szel­lem. hogy g erősek vagyunk egyedül is, y nírtr* szükségünk á dolgozó I gék támogatására. oH rögtön lazul és később elvész a pái a tűni egek egész­séges kapesi í. Pártunk elszigr- telödlk i igozó néptől.“ Sok part fűn ki riusunk úgy gondol kozik, hogy * rtvezétés jó pölili- kája. a helyes L és állami intézke­dések. eddig i zerzett tekintélyünk bizonyos érteim önmagukért ági tálnak Pártbi lágaiirk gyakran a könnyebb vég lóg ják meg a fel­adatot: túl egyiuan támaszkodnak pártunk vezeti megnyilatkozásai­ra. az agitácit .ponti eszközeire, a sajtófa- és rái. Túl egyoldalúan támaszkodnak , hogy pártunk po­litikája, állaim intézkedései „önma­gukért bősz óin Természetesen hü­lyéé, ha mind támaszkodnak, de nein belyés, h ndez megnyugvás, ban. az éredm \kel való megelé­gedésben, a hö)lítikai tömegmun- kn, lebecsülései yjlvánul meg. El­lenkezőleg: a V 'kintélyé és jó po­étikája, . a tön jó hangülala és odaadó hűsége ürügy a pihenés­re, hanem ok Jrosebb mozgósí tásva, a nagyoUdátök vállalásá­ra, és alaposabV-gzésére. A tömégfclvijtó munka lebe­csülésének mád,! a párt mono- po'helyzetével jsolatos. Vannak. akik úgy képzi agy a hatalmon lévő osztály él szántára nincs olyan jelent o se őz és és tö­mégmozgósitás hiteseinek, mint it hatalomért Vi\rc szakaszában. De ha a kérőiképpen is áll ma, á. lényeg ua maradt. Az el­lenséget szétverItömegek-et meg- I nyertük párlunkhinkánk számá­ra. Kivívott gTlukét nem for­díthatja visszájái,,í más, csak ha kárbátesszük kel |la megpihe­nünk babérainkdh-,om látjuk to­vábbra is eíéöre4Ct és napi fel­adatunknak és Idgtinkiiék a tö­megek megnyer« mozgósítását. Az önhittség., azjodottság és az óbból folyó oppójns az ellenség szövetségesévé y 1 ^.ajtadlyozza erőfölényünk kil%át. a veresé­get szenvedett ^jnegsemmisíté- Sfét. Az éles P° is ideológiai harc eltompulá?á|!.n,-]atia6i aó_ •ninisztrativ rp,i-okknl való helyettesfitéi&éhez l egyértelmű \7. ellenséges idoct,.) vívott ak­tív harcról való \ pólilikai nevt;) ]ehocsiiié. véüVs. a fnegny u t4rtguIatánák !égüd 1 yósa’o^zjj,énve: az elleneéggel vívott harc és az éberség gyengülése. A szoeiáldeniokratizmusról Általános jelenség a szociáldemo. feratizmus veszélyességének lebecsü­lése. Sokán elintézettn,ck vélik a kér­dést azzal, hogy nyílt szociáldemo­krata szervezetekbe nem ütközünk többé. Tudnunk kell: ha kiizdenünk kell egyes munkásrétegek elmaradott­ságával, ha fontos harci kérdésként vetjük fel a munka- és bérfegyelem ügyét, ha a munkaverseny itt ott for. máiissi válik, ha felüti fejét a dema­gógia. ha ellenséges kártevő munkába ütközünk üzemeinkben — akkor nem­csak áltálában „polgári maradványok kai'1, hanem konkrétan szociáldemo­krata ideológiával, esetleg szervezett szociáldemokrata tevékenységgel ál­lunk -szemben. Üzemeinkben fna is akadnak olyanok, akik tudatosan, vagy öntudatlanul szociáldemokrata nézetekét hangoztatnak é< . utánpót­lást“ kapnak a munkásosztályba be­áramló deklasszált elemektől és az új munkások legelmaradottabb rétegei­ből, A lég tolj esőbb mértékben szerű, amit; Rákosi elvtárs a szociál­demokrácia leleplezéséről mondott már a DlőZ-köttgresszuson. Rendsze­resen meg keil mutatnunk a szociál­demokrácia áruló magatartását az osz­tályharc íegkiélezeftebb történelmi szakaszaiban: az lfl-14—18-as impe­rialista háború ügynökei, az lÓÜlEes proletárforradalom orgyilkosai, Horthy fehérlerrorjának segédcsápatai, !9'4'5 után a reakció álcázott szövetségesei, akiknek veszélyességét különösen fo­kozta, hogy a munkásosztályon bellii vetették meg lábukat. Még kell mutat­nunk mai nemzetközi szerepükét az imperializmus támogatásában. Mindezt elsősorban az ifjúság számá­ra. amely alig isiúeri tevékenysé­güket. a volt szociáidéfnokrata mun­kások számára, akiknek a szoviálde- mokraíizmús elleni élesebb ideológia­harc testvéri segítséget jelent a kom­munista ideológia’ és öntudat megszi­lárdításához. Ennek az ideológiai harcnak ugyanakkor számottevő napi gyakorlati jelentőségé is van. Alátá­masztja harcunkat a szociáldemokva- tizmus helyi, üzemi aknamunkája el­len, amely fegyelmezetlenségre, bér­éé táppénzösaláérá uszít, rémhíreket terjeszt, de ha kel), szabotál is. Ön­elégültségünk miatt és éberségünk hiánya következtében nem" egy helyen tapasztalható bizonyos szociáldemo­krata tömörülés olyan budapesti és vidéki nagyüzemekben, amelyekben a fordulat óve előtt erős szervezeteik voltak. Az ilyen üzemekben u terv gyenge teljesítése, a magas selejtszázalék, egyes rétegek politikai magatartása, arra,' enged következtetni, hogy egvik- másikban bizonyára szervezett ellen­séges szoedém tevékenység folyik. A szociáldemokratizrnus elvi és gya­korlati leküzdése a kapitalizmus be­folyása ellen vívott harcunk legfon­tosabb feladata üzemeinkben. A klerikális reakcióról Vem kisebb hiba, hogy párt- és ál- hun; szervezeteink elhanyagolják a klerikális reakció elleni, harcot és újra tér! hódítanák áz egyházi reakció „ár­talmatlanságáról“ szóló illúziók. Ä Mindszenty- és Grősz-per, a Wall Street és a Vatikán magyarországi megbízottait,a mért csapások persze az ellenség számára súlyos verségét je­lentettek, az egyházak és az állam kö­zött létrejött megegyezések perszó né­pi demokratikus rendszerünk erejét hi zonyitják és kétségtelen eredmény a papi békemozgalom erősödése is, de mindez még nem jogosít arra, hogy most már áZt higgyük: Mindszénh és Hrrísz embereiből, a tegnapi farkasok­ból már? ártalmatlan bárányok lettek. Megengedhetetlen, hogy pártfunkció náriusaink és tagságunk egy része el­feledkezik Központi Vezetőségünk 1950 június 1-i határozatáról és op­portunizmust tanúsít az osztályharc­nak ezen a frontján. Tarthatatlan ál­lapot, hogy egyes helyeken pártfunk­cionáriusok résztvesznek egyházi meg­nyilvánulásokon. Hogyan neveli népét., hogyan végzi majd párbnunkáját, amelynek eívá- }aSZÍhatatJ<Ln része a klerikális reakció elleni harc, aki saját gyermekének nevelésébe olyanoknak enged bele- szólást, akik a le ki terror minden eszközét felhasználják arra. hogy szembefordítsák a gyerekeket az ál­lammal ,az iskolával, a tanulással és nem utolsó sorban a kommunista szü­lőkkel is.' A mi elvtársaiiníoa-t gyakran me-ípté­veszti az. hogiy az egyházi reakció, anie!v Mflndszenby és Gr asz példája ■ ból megtanulta, hogy a. mai erővL- saanyok melle H merev even állással dJsősoiriban ő jár pórul — taktikát val- ttoz, tatsaftt és kény saséi üségh ól részben .,demekrutának’1 äicazrza magát, A mai álláspontunk minidig is az volt, hogy a fekete reakció leleplezés?. méLett támogatni kell a. béke ügyéhez és az államhoz hű papokat és bizonyos ke retek között be is kell vonni őket a békém ozgialomba, bár ugyana.klkor óvakodni kéül a po'itikai vagy vaó'ási tevékunysiégíikkel kapcsolatos iliííúzL ókitól Sok helyén.- ne icsak a bélve hívének Ismerik ©! az ilyen papot, ha­nem mindjárt be is vonják a tszcs be, mint Kuncsorba községben történt (Szoilnok megye), sőt felíkérik, hogy a tsizcs-vezeiőségfben lássa el a gazda­ságii vezetést, mint Nemesbük község bem (Veszprém megye). A k iéflkáftis reakció módszerei rémd. kivüil Váűtozatoéaik, méltóak az aiiikal- mazkodiás és szem forgatás évezredes jezsuita hagyományaihoz. Fel .kell szá­molnunk a$ egyházi reakció áiliítóéa gös „békés“’ szándékalvál kapcsótalcs hamis elképzeléseket. Rendszeres pro, pagandaanunkávail világossá kell termi a párton belül azt a százéves marxi megáliJapítást, ho,gy a vallás ópium a népnek. Funkcionáriusainktól, ödituda- tosabb párt tagjaitok lói -meg kell köves télni, hogy ezen a léfen is, egyénileg is mutassanak példát a párttagság egészének, sőt ezt pártszerű formában számon is kell kérni azoktól. akik erről megfetedfceZnek, akik résztvesz- nek (vagy máskép segédkeznek) egy­házi rendezvényeken, vagy gyerme­keiket hittanra járatják Figye.'»mézb£it_ ni ked párttagjiainkat is a helyes kommunista magatartásra, 3 ahol szük­séges. alapos nevelő, felvilágosító munkával segíteni kell őket. abban, hogy a kommunista párttaghoz mél­tatlan vallásos elmar adottságot le­küzdjék magukban. Nem kisebb akti­vitást kifejtenünk a kevésb’oé ön­tudatos etemek, a párfconkívülti hívők tömegei közt. Nem szabad megengedni, hogy elhalványuljon, aiz az éles fény, ame,yet Grosz és cinkosainak Lelep­lezése a klerikáillis reakció földalatti, sötét tevékenységére vetett és sokkal, tervszerűbben és intenzívebben kell. felhasználni a népneveőmunkában eri­kák a pernek a tanulságait. Tovább kell szélesíteni az etöadásos természet, tudományos és világnézeti fölvilágo­sító munkát, Különös figyelmet kell fordítaná olyan, poilitikailag és gazda­ságilag fontos rétegre, mint a bá­nyássz ság — a nők jelentős tömegeire és az ifjúságira, amely a klerikális re alkotó erkölcs- és fegyelemrontó te­vékenységének központjában áÜL A kulákok aknamu n kájáró l Az opportunizmus egyik tegsú’yo- sabb megnyilvánulási formája flz a megengedhetetlen liberalizmus, ame­lyet falusi párt- és tanácsszerveink nagy része a kulákokkal szemben ia. husit. A falusi osztályba re első vena- iában harcoló ©vtársaink gyakran éppen, a fö ellenséget; tévesztik szem elől. Megleledkn«tldk arról, hogy ma Magyarországon a kizsákmányoló ősz tályoik legerősébb és utolsó képviselő­je a kulák. Nem nevezhető másnak, mint az osztályérzék eltompul ásónak az ä gyakorlat, hogy gyakran q hu­ták beadási terheit hárítják, át a dol­gozó parasztok váltóira, ahelyett, hogy érvényt szereznének államunk rendelkezéseinek, amelyek tudvalévő. leg a dolgozó parasztot védik a hu­tákká' szemben és nem megfordítva- A siertiésbeadási kötelezettség elszá­moltatása során a hátralékban lévő ku/lákok közül országosan mindössze 10 százaléknál történt igénybe vétek Somogybán csak a kuíákok 60 száza­lékára vétettek ki sertésbeadást de ebből ia csak 30 s-zázuék teljesített határidőre. Fejér megyében a dolgo­zó parasztság 88.2 százaléka, a kulá­kok 45.7 százaléka teljesítette sertés, beadási kö telez« trtségét. Miközben egyes tanácsaink a kulákokkal külön­bekét kötnek, a hiányt jogtalanul ki­vetik; a dolgozó parasztokra. Például! a seregéiyésó kulákok 67 sertéssel tar. to.znák, de ahelyett, hog^f rajtuk ke- fiEBtek volna, egyszérüe-n kivetették a’zökra a dolgozó parasztokra, akik már teój-esitetbék kötelezetiségtfket. —■ Vonna,k párt- és tanácsszerveink., pel. diául a mátészalkai járási begyüj-tésf osztály, ameyek azt vá’ásztóJják er­re, hogy a kulákok szegények. Tenné seetesen: a kizsákmányolás „jogában“ korlátozott kulák, különösen ha nem nagyon fűlik a foga a munkához, re­mélhetőleg valóban „szegényebb“, mint voCit. S az is természsstes, hogy a becs-üáé tosen do'lgozó paifaszTtok egyetlen kategóriájára sem ülik ma már a „szegény“ jelző. Vájjon tudják-» e egyes falüsi párt- és ianácsszerve- ink., hogy az ilyen „vedd, ahol éred“’ begyűjtéssel a pánt helyes paraszti o sastáily p o Iá tiké iát helyi 3óte sitik ész • revét lenül ellenséges osz-tálypoiMlká- vaí? A tények azt bízónx’itjáik. hogy táuácsazefveinik a kulákok nagy ré­szére nem vetetitek ki hízottsertés be adási kötelezettségét a félévi -kíi'iönM. vetés keretében. Nem követelik mea a földjüknek megfelelő számú állat tar­tósét és eltűrik, hogy a kulákok az áj ijaitiálitomány •lecsökkentésével szabo­tálják beadási kötoieztettségiüíkét. A Központi Staisztikai Hivatal jelenté­se szerint egv év alatt kerek százezer kát. holdra tehető az a kulákföldterü- tet, ameúyét a fennálló rendülik ez estek mégfééidéséve.} a heyí tanácsok külön­böző címén nem kulákfölddé minősí­tettek. Eltűnik a kulákföld. sokszor a kulák és a»z álfiatáli icwnánya— később a kulák megkerül, mint „új belépő dolgozó paraszt a tszcs-be“, a földje pedig valamelyik sógor, vagy koma „dolgozó paraszti tulajdonaként“. Elég tesz egyetlen ?zég ventotes példa erre. A csongrádmugyei Csorvás köz,ség Kiss Imre termelőszövetkezeté arról az elvtársról van elnevezve, akit két éve a kulákok álilatiasah meggydkö'.­tak. Ennék a szövetkézéinek a Veze­tő tisztségeibe kulákok épüli dk be és k'iüidözték a dolgozó parasztokat, Kúilák volt a tsz-elnök a tanácselnök és a tsz párttá ükár, akinek a múltban 26 hold földje és fűszérüztete volt. Minderről tudott a járási bizottság, de mindaddig szemet hunyt, amíg a sajtó és a felsőbb pártszervek közbe nem léptek. Amint mondták, attól félitek, hogy a szövetkezet felbomlik, ha a ku- láko kat kizárják. Fel kéül vetni elviársak: mi az aiap^ ja az i:Lyan nem egyedül álló, rothadt opportunista magatartásnak? Az éberség és az osztályérzék eiiompulá. sa és sok esetben címbörálós az e’den- séggtel.. Fel kel lépni a falusi foivilá- gosító munkában a kulák veszélyessé­gének lebecsülésével, a „szétvert el­lenség“ haágulatávail szemben. Fel kél: tárni a. fald népe előtt a mai meghunyászkodó kulák múltbeli távé kenységiét. Meg kell szólaltatni azo­kat, akiket közvetlenül kizsákmányolt, volt cselédeit napszámosokat, igatköl- csönvevöket. A falusi agiitácíóban a kulákságot nemcsak személy szerint, hanem mint ellenséges osztályt is le kell leplezni, amely a nagybirtokrend­szer utóvédjte, az imperia> isták hábo­rús terveinek szövetségese. Hábo-rú, árán szeretné visszanyerni régi ki­zsákmányoló szerepét a nagybirtok, rendszerrel, a csend őr terrorral a dől. gozó par asz: ok nyomorával együtt. A kulák „passzivitása.“ — ha ugyan ért az e'.bujást passzivitásnak tehet ne veznj — csapda, arnekvei a dolgozó parasztságot akarja megtéveszteni. A. törvény -adjes szigorával kel lesújta­ni a feketevágó, adócsaló, a beadást és a földmegművelést szabotáló. a rémhírterjesztő, a szövetkezetbe csa. tárd módon befurakodó kulákra. A', egészségvédelem kérdéséről Az osztályerdek eltompulása nem csupán a falusi osztályharc, hanem az ipar- 'területén is je tentlcezik. Egyre gyakrabban 'találkozunk különösen ál­lami- és ezaksaervezeti funkcionárlu. soknál" olyan jobboldali opportuniz­mussá’1. amely utam keres „elvi“' alá­támasztást, de anmá1; sűrűbben jelent­kezik a napi munka gyakorlatában, a dolgozók irányában, tanúsított lélek­telen, bürokratikus magatartásban, kü­lönösein. a munkavédelmi intézkedések bűnös elhanyagolásában. Hasonló nemtörődömség mutatkozik a túlóra^ tatások tterüílletén. A munkások pilitené- sí jógánalí együk '.egdurvább m.egsér-- tés-'e, ha az igazgatók nem bvatesítják a dolgozóknak a heti rendszer?s szar had-napot. Mindez nem egyéb, natnt a dolgo­zóknak -a koáiektív szerződésre, a munka biztonságára a pihenésre vo­natkozó elemi jogainak semmibevéte­le. Nem kis számban, akadnak egyéb­ként becsületes, munkássorbód kike­rült eSvtárs-aink, akiür az igazgatói és raíiPirztériumi ífóasátálók melléit nem csupán uj munkákörükhóz szükséges szaktudást .igvokezt-.k elsajátítani, ha­nem rájuk iapatít va aini a regi igaz­gatói és nibiii&ztériumi hivatalok T.öte_ nyes, a dolgozókat .lebecsülő, a mun­kások éiietbiz tons ágát és jogait sem- mibévevö széHemébőJ. Varrnak «zak.- szterVezeti funkcionáriusok, akikre mintha ráragadt volna valami a régt szakszervezeti vezetők — enyhén,szól­va — bürokratikus magiatartáteából. A.z óílíyen elvtársakat alaposan fel kell éb­reszteni Az az igazgató, aki az üB és gyakran a pértsasrVéztefc halígiató- lagos jóváhagyásával elsősorban a munkások biztonságát szolgáló ki­adásokon tákarékoskodik, az pazarét a dolgozóik életéve! és egészségével és nem méltó arra., hogy a pro tetár dik­tatúra idején igazgató legyen. Az ilyen elijárás nemcsak bűnös, hanem ostoba is. Miféle ..'takarékosság“ az, ha éti néfc következtében sok munkanap esik ki és munkabér, helyett táppénz- fizetés terheli az államot. Nem vétek len.j hogy Komló egyszerre ,,vezet’“ a munkavédelem bűnös elhanyago ósá _ ban és a terv nemteíjesitésében. A munkavédelem elhanyagolása, a ter­helésre is káros túlóráztatás- a tőivé- nyes pihenőnapok semmibevétele, a szállások, üzemi konyhák, az elérni hi­giénia elhanyagolása egy úttá. a műn kásos-ztáíytól való elszakadás tünetei az ilyen jelenségekért felelős funkció- níáiriusoik részéröl. E jtelensógek terme szetesen nem általánosak, de e éggé elterjedtek ahhoz, hogy a lélektelen bürokratizmus visszataszító megnvjb vánulását lássuk bennük amely eliten ftelvilágosltó munkáhikban is te1 keli vennünk a harcot. A veze tés szín vonó id hoz A tömegek meggyőzésének légkirf vóbb hiányossága, amely szorosan összefügg az ellenség elleni harc gyengülés év el és agitációnk 'elkényel­mesedésével, az, hogy pártbizottsága ink hagy részénél a tömegmo.<gós'itás és poitíkai név'előmúhka helyeit, az állami feladatok közvetlen végzése kerül előtérbe. Ez a hiányosság olyan jelentőségű, hogy nemcsak a tömegmunkáf, hanem az egész helyi pártvezetés jó kiala­kításé t akadályozza. Sziálip elviéfs így határozza meg a vezetés legfonto­sabb feladatát: „Mit jelent a rezeié.?, l»a a párt politikája helyes, s az élcsapat és az osztály közti helyes viszony za­vartalan? A vezetés ilyen fettéte­lek mellett azt jelenti, hogy meg tudjuk győzni a tömegeket a pár! politikájának helyességéről, olyan jelszavai»:at tudunk kiadni és meg­valósítani, amelyek a tömegeket (Folytatás a 2. oldalón)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom