Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-02-05 / 29. szám

SM« FEBSUA3 8 NPPt.6 Békehixoiiságaink a Rákosi elvtárs ^születésnapjára indult versenymozgalom idén | PA jR 7 ÉS PÁ RT ÉPtlfiS Nütgrf írónk, Móriaz Zeiguncmd na­gyon sszerette hazajárt, óhajtotta, hogy taasDáirík gazdaggá és erőssé váljon. ■— 4gyik könyvében a következőképpen Kínodozik a sminkenéjcüil kubikosok 4!«bérók .. Harmbncerer munkás <t hever a gyatra, házakban ott tök ifik az eg>é«z belief, a subájukba a fű- íeiíier) lakásban, és szájjá’k a rossz rsempészett dohányt vagy falevelet .. . 'Pel lehetne 30 ezer emberrel építem az országot Utakat, házakat, iskolá­ikat, múzeumokat, csak kellene vala­ki, aki munkába tudja állítani a 30 ezer munkásf‘ Majd tovább így ír: wDe hol van az az ember, aiki élég erós lehet arra, hogy kézbe vegye en­nek a nemzetnek a sorsát. Akiben va­lóban nemzeti érzés és nemzeti akarat éljen.. /* A Szovjetunió fe!«xaS»adciástt nyomán ilyen ember ebben az országi­ban, aki pártunk kábításai állapján kezébe vette ennek az országnak, most már a nép országának ügyét és » »agy regényíró 30 ezer kubikosa nem fekszik többé fű tetten lakásban tétlenül, hanem ott van qz ötéves terv 650 ezer új munkása között. Ez az ember pártunk és egész dol­gozó népünk szeretett, bölcs vezére, Rákosi erviars, akinek 60 születés napja mé tó megünneplésére készül országunk népe. Megyénk dolgozói .is hálájukat és köszönet ükét azzá, fejezik ki, hogy a béke meg­védése területén a termelés minél magasabbra eméliése érdekében ere­jük .legjavát adják. Hegyé«I* békebizotíságai is hatalmas arányban kiveszik részü­ket ebből a kemény harcból. Kisgyű- toseken. értekezleteken és egyéni fel­világosító agditác.iós munkán keresz­tül segítik dolgozó népünket, hogy ezek a vállalások e nagy napra, már­cius 9 re eddig soha nem látott ered­ményeket hozzanak. A dombóvári iű- föház békebizoltsága is üzemrészen­ként tartott röpgyűléseket, amelyeken a dolgozók felajánlották, hogyr ]. ne­gyedévi tervüket e nagy nap tiszte­letére 10 nappal előbb beiejeúk. — Egyéni vállalásokkal] is alátámasztot­ták azt a lelkes akaratukéit, mellyel ezt a, szép eredményt el akarják érni. Horváth 11. István és Berta Vendel mozdonyvezetők. Szabó /. István és Porgúcs János tűtök a mozdonyukkal mosástól mosásig mozgalomban elért 2€ ezer kilométert 30 ezerre emelik lel. Orbán György esztergályos úgY akarja bebizonyítanii hogy igaz har­cosa békénknek, hogy 1952. évi ter vét 2 hónappal előbb befejezi. százalékkal teljesíti túl. Pap Antalv.é tilos 10 százalékkal terme1 többet vál. tolása szerint. E néhány példa i$ élénken bizonyít­ja hogy bckebizoUsógaii-nk is erőtel­jesen bekapcsolódjak Rákosi elvtárs mete-snap ja méltó meg-ünneplé-ének előkészítésébe; Világosan látják ,hogv ez is szerves része a békéért főivé keménv harcnak. .yöisetrk f>8 harcoljiiiily etiviitt e«alp*liin-kért. a bekért Gyertek dtp $ gozni a hányákba-Népi demokráciánk ma minden ein. bér számúra biztosítja a ■ munkaválla­lási lehetőséget, 'éllentétben a tőkés országokkal, ahol egyre nagyabb lesz a munkanélküliség, mely a nehéz meg- é'helésrt cs nyomort hozza magával. Minden becsületes, gondolkodó ember éljen tehát ezzel a lehetőséggel és fog­lalja el a helyéi a munka frontján. Munkatársak! Bányáink hívó sza­va száll felélek. Jöjjetek a hánya­tni, jöjjetek és segítsétek a régi széncsata hőseit az új csaták meg­nyerésében. Segítsétek munkátok­kal, hogy a mezőgazdaságnak több gépet, minden falunak vil­lanyt, minden háznak rádiót ad­hassunk. Munkátokkal a saját élet- színvonalatokat emelitek. A múltban a földalatti dolgozókat Lenézték a rendszer urai, ma minden­ki tisztelettel és .szeretettel télőint rá: juh, nem ritkaság napjainkban, hogy azok a bányászok, akik komoly mun­kájukká! komoly eredményeket értek el, kitüntetésben és jutalomban része­sültek. Minden dolgozónak lehetősége van sztahanovista kitüntetés elnyeré- sérc. A nők részére ugyanúgy megvan adva a lehetőség, mini a férfiaknak a széni enne lésben való résztvevősre, A múlt rendszerben csak másodrangu embernek ismerték el a nőt. Ma egyen­jogúak a férfiakkal és ugyanúgy ki­vehetik minden munkában a részüket, mint a férfi. Dolgozó nők, jöjjetek ti Is és se­gítsétek a férfiakat munkájukban. A bányagép kezelését minden nő ei tudja végezni, aki fizikailag jobban bírja, az a fejtésbe is me­het dolgozni. Dolgozók, dolgozó nők, tudjuk, hogy meg fogjátok érteni a bánya hívó szavát. Jöjjetek és harcoljunk együtt csaladunkért, a békéért, a szo­cializmus építéséért. Hogyan ^íü a politikai okfata« a mimloiinapi munkát Minden munkaviszonyban lévő dolgozót el kell látni újtipuíoi munkakönyvvel A XXI. kerületi tanács VB mint rendőri büntetőbíróság Müller Sebes­tyént, a Magyar Posztógyár igazgató­ját pénzbüntetéssel sújtotta.. mert köz­vetítés nélkül vett fel vállalatához egv olyan munkavállalót, aki volt műnk? helyéről önkényesen távozott. Az indokolatlan m unka erőkul lámz ás nagy károkat okoz a népgazdaságnak és hátráltatja á tervteljesítíást. Ennek megakadályozására már az elmúlt év­ben rendeletét hoztak, amely előírja, hogy önkényesen kilépett, vagy fegyel- rtiileg elbocsájtott munkavállalót csak közvetítés igJénybevéíeléveJ szabad al­kalmazni. Megbüntetik tehát azokat a vállalatvezetőket, akik a rendeletet nem tartják be Sok a tennivaló a munkakönyv fe­gyelem megszilárdítása terén is. Min ■ den munkaviszonyban lévő dolgozót el kell látni újtípusú mur.kakönyvvel. Ez alól nincsen kivétel. A vállalatvezető éppen úgy munkakönyvét kap, mint a segédmunkás. Az elmúlt évben a mun­kakönyv kötelezettségei A háztartási alkalmazottakra is kiterjesztették. Mégis akadnak még olyan munkaadók, akik munkavállalókat munkakönyv nélküli foglalkoztatnak. A dunaveesei járási taács VB, mint büntetőbíróság legutóbb doktor Kocsis Imre ügyvé del 2000 forint pénzbüntetéssel súj­totta, mert háztartási alkalmazottjai munkakönyv nélkül foglalkoztatta. A keszthelyi járási tanács VB. pedig egy vállalat, és pedig a Veszprémmegyei Tatarozó Vállalat keszthelyi építésve­zetőségével foglalkozott a munkakönyv ügyek felületes kezelése miatt. Az igazgatót 1000 forint pénzbírsággal sújtották, mert a vizsgálat során ki­derült, hogy két dolgozót munkakönyv nélkül alkalmazott. A Politikai Bizottság 1951 május 17 i határozata megszabja az 1951 — 52-os oktatási év tennivalóit szá­munk : a. .Irányt mutat nekünk “s konkrö;tg, megszabja nekünk a ' fel­adatainkat, figyelembe véve azt, hogy ml: követe! meg tőlünk r. fejlő­dés folyamata úgy> hogy meg tudjuk áMui helyünket a szocializmus ópité sében. Szckszúrdon városi viszonylatban ha végignézzük az oktatás terén van még sok tennivalónk ahhoz, hogy a Politi­kai Bizottság határozatát maradékta­lanul végre tudjuk hajtani. Megmutatkozott most. hétfőn is. amikor a, városi pú rtbizot tságnak módjában állt minden szemináriumot egyszerre ellenőrizni és helyzetképet kapni az oktatásról. Az ellenőrzésem tapasztalt dolgok nagy segítséget ;id- tak a városi pártbizottság munkájá­hoz; megtudtuk, hogy hol mi a tenni­való és hogyan kell javítani a mun­kánkéin. Nagyon szépen kijött például a Népbolt középfokú szemináriumon, hogy a Népbo’t központban, nem ka­rolják fel az újító mozgalmat, az üze mi bizottság nem véleményezi a kez­deményezést. elfojtja azzal. hogy „csináld meg -- a dolgozók köteles­sége újítani!'' ^ munkftverseny kam­pányszerű, a felajánlást nem értéke­lik ki. A verseny felel ős a munkáját hanyagul végzi, az UB bét év óta há­romszor ülésezett, az UB elnök a kri­tikát visszautasítja. A felajánlásokat a dolgozók már nem tartják érde­mesnek leírni mert. az a meggyőződé­sük", hogy abból csak papírhahnaz lesz, amit hónapok múlva — mivel, ho<j\ az egyik oldala ' -zta. ment jegyzettömböt visszakapják. A told- muvesszövetkezet. és a Népből* ho­napuk óta párcsvers< nyben vanhgk, de senki sem tudja , verseny állását és eredményét H t értéke jtik ezt a szemináriumot, merj kel! állapítani hogy rendkívül jó szeminárium volt. Azét-:, mer: az anyagot kibövitették, helyi .konkré­tummal és a szeminárium ha: Ic/itói hozzásegítették a Népből vez-"'-ősé­géi ahhoz, hogy a hal o:tak után ne­kiüli jón sürgöcen a hibák -ki ja vitásá­hoz úgy. hogy az üzemi pártszerve­zet az UB és a vállalatvezető iqye kezzeu úgy vinni a dolgot, hogy u hibák miné. előbb ki egyenek- • ja­vítva. Mi szükséges ehhez? Az, hogy n pártszervezel sokkal többet ellenőriz­ze és támogassa a munkaverseny für­dését és az OB pedig vetkőzze le . a tunyaságot cs sokkal jobban törőd­jék az alulról jövő kezdeményezések­kel. De ez például szolgálhat a töb­bi üzemi pártszervezet és vállalat fe­lé. mert ott, ahol jól megy az okta­tás. ott lei merik hozni a hibákat és ki is tudják javítani. Külön dicsére­tet érdéinél meg Bukva elvtárs. a sze­minárium vezetője, aki arnnek elemé­re hogy sokoldalú elfoglaltsága van, minden igyekezetévé azon. van> hogy minél jobban kialiakiuljon a kollek­tiv szellem a szemináriumon belül. Róla példáit vehetnek a többi propsr gandiisták is. Császár János MDP Szék szár d váré; I párt­bizottság cigit. prop. titkár. Etaelji lerfRElfiszüve') ezefeink tagságának poüiütai és szakmai ludasát A tnáxai békeliiísott««« tó lelkes jó felvilágosító munkával készül a hétfőn megtartandó béke- giy ülésre, Kultúrműsorral is színeseb­bé akarják terűm ezt a jelentős estét, amelynek: nyomán még nagyobb ered­ményeket 'akarnak elérni a béke meg­védése terén. A furkópusztal ker.derryó~ dolgo­zói is békebizo tlsógiuk harcát váíla- , fásaikkal!, fölajánló sarkkal segítik. — Tata} Sándor segédművezető verseny­re hívta ki Papp Antal csoportveze­tői. Braun Mihály tilolós tervét 15 A mezőgazdasági szakoktatás to- , vábbfejles-ztésére több, mint egyne- j gyed milliárd forintot szavazott meg ! az országgyűlés. Az összeg egyrészéi t az isko-'ai oktatás kiszélesítésére, má- j sik részét pedig tanfolyamok rendező. - sőre, a mezőgazdasági dolgozók j szaktudásának továbbfejlesztésére for- I dítják. Alapfokú tamfolyamokon mintegy 87.000 gép állomási és termelőszövet­A szövetkezeti mozgalom gyorsüfe- mű fejlődés ének egyik alapvető felté­tele termelőszövetkezeteink megszilár­dítása. Ezen keresztül lehet megszilár­dítani, a munkafegyelmet, aminek az eredménye t.ermelőszöveltozeteink ter­méshozamának emelése, ami elsősor­ban a tagság, életszínvonalának eme­léséi jelenti. A tagság életszínvonalá­nak emelése pedig elősegíti az egész ország dolgozó népe életszínvonalának emelését. Mindezt csak úgy tudjuk megvalósí­tani, ha állandóan emeljük a termelő­szövetkezetek tagságának politikai és szakmai ismeretét- Ezt az alapvető feltételt ri'merte fel a tamási Vörös Szikra termelőszövetkezet tagsága is akik csoportgyűlésen tárgyalták meg, kit küldjenek iskolára a szövetkezet legjobb dolgozói közül a féli hónapok, ban. A háromhetes szakiskolára már az első csoportban hét hallgatót küld. tek, és továbbra is állandóan súlyt he­lyeznek az oktatásra, a szövetkezeti tagok szakmai nevelésére, mint a fej­lődés jelenlegi szakaszában a legfonto­sabb tényezőre. Erről a feladatról a mucsi Vörös Zászló sem feledkezik meg, onnan is az először meginduló tanfolyamokra öt hallgatót küldtek, mert felismerték, hogy a termelőszövetkezet fejlődése most már attól függ, hogyan tudják ki­Egyre gyakoribbak a szabotázsok Tiío Jugoszláviája bait Tito és RankoTtcs fasiszta bandája csak vad, középkori terror közepette képes fenntartani az angol-amerikai imperializmusnak alárendelt, népelle­nes uralmát. A nagyszerű jugoszláv hazafiák az ország minden becsületes dolgozójával karöltve, a fasiszta mód­szereik ellenére is nap, mint nap fo­kozzák szabadságharcukat az impe­rialisták tiroista lakájai ellen. A jugoszláv nép szabadságharcának élén áíló jugoszláv munkásosztály sztrájkokkal és szabotázsokkal akadá­lyozza meg a hadászati szempontból fontos nyersanyagok kapitalista álla­mokba való kivitelét és fullasztjfl ku­darcba a tiloi.vták háborús gazdasági terveit. A .,Rankovica‘*-i motorgyár, a „Pro­letár" fémművek“, az Október 20.‘-- gvár, a „Jugosztroj*, a „Tclcoküva”. 8 „Sumadiea“ vasipari müvet: és az „fvo Lola ííibar ‘ gyár munkásai ál­landóan csökkentik a termelést. A belgrádi munkások 30 százaléka egy­általán néni hajítandó dolgozni n ti totst ák számára. Még * tPoásta sajtó Is gyakran kénytelen foglalkozni a jugoszláv munkások fokozódó ellenállásával s az egyre gyakrabban előforduló sza. botázscsclckményekkel, A „Borba“ cí­mű szennylap nemrégiben bevallotta, bogy a bányászok a legutóbbi tervév egyetlen negyedében 160 ezer tonná­val termeltek kevesebb szenet az elő­irányzott mennyiségnél. A jugoszláv dolgozók szervezett harca előbb a tervek időtartamának két-három évvel való meghosszabbí­tására kényszerítette a titoistákaí. Ezért voltak kénytelenek lemondani a tervgazdálkodásról és megszüntetni az állami tervbizottságokat. A jugo­szláv dolgozók harcának egyik leg­gyakoribb formája a munkahelyről váló távolmaradás. A fiumei „Pule“ és ..Rjéka“ gyárban például a mun­kások 40 százaléka nem jelenik meg munkahelyén. A munkások és alkal­mazottak hiányzása miatt Belgrádban 2 millió munkanap ment veszendőbe. A jugoszláv bányákban, ugyancsak a hiányzások miatt, 50 százalékkal esett vissza a termelés. A „Primőrje“-gyárban, a var esi és nisi vasgyárban a sznsáei öntödében, a „Gradic'S a „Mcntrega“, a „Kactuia“ gyárakban, valamint a rjekai „Adu Aliaítyi“ műveknél, a „Graditelj gyárban és a ljubljanai „Ramkov* üzemekben a munkások fellázadtak Tito fasiszta rendszere ellen. A jugoszláv közlekedési munkások is fokozzák elszánt harcukat a Tito- klikk ellen. Szándékosan tönkreteszik a mozdonyokat, a vasúti kocsikat és 30—50 százalékkal több anyagot hasz­nálnak fel kijavításukhoz. mint amennyi szükséges. Egyre gyakoribbak a szabótázscse- lekmények. A munkások a belgrádi villanycentráléban egyetlen szabotázs- cselekménnyel 12 millió dináros kari okozta a titoistáknak. Ugyanott rnás alkalommal 25 millió dinár értékű be­rendezést és nyersanyagot pusztítottak el. majd bárom kazánt tettek tönkre. A dolgozók teljesen használ hatatlané tették a jablaneai vizierőmíivet. A jugoszláv hazafiak nemrégiben a Belgrád-Szarajevo-i vonalon nagy­mennyiségű hadianyagot röpítettek a leve1e/»őbe Nishen f él;7vu itotink eev katonai raktárt és a „Gennec“-gyár- ban számos robbanást okoztak. A Belgrád-Gyergyclija vasútvonal fel- robbantása után a vonatok hosszabb ideig nem közlekedhettek. Jugoszláv hazafiak semmisítettek meg Rjekában a „Koszmaj m-vű gőz hajót és okoztak tetemes károkat a „Sábáé“ nevű óceánjáró hajón is. Egymásután háromszor tették tönkre a „.Skoplje“ nevű gőzös főmotortenge- lyét. A szabotázs-cselekményekhez so­rolhatjuk a ljubljanai vasúti javítómű­helyek íelgyujfását is­A jugoszláv delgozók felszabadító harcainak fokozódó hevessége bizo­nyítja. hogj a jugoszláv nép az ille­galitásban hősi küzdelmei fo'víatő kommunisták vezetésével rövidesen megtalálja módját, hogyan seperheti ki országából a véi*esbezű titoisia banditákat. A jugoszláv dolgozók lu<i- ják. hogy csak akkor szabadulhatnak meg az imperialista és a kapitalista kizsákmányolás igájából, fia a végső győzőimig folytatják elszánt szabad­ságharcukat és hazájukat visszaveze­tik a béke és a szocializmus táborába váló szakemberekké képezni valamennyi termelési ágiban a munkáiban, résztvevő tagokat, hogy a munka mimlen terüle téré szakembereket neveljenek most a téli hónapokban, miko<r a mezei muti- kák szünetelnek. A termelőszövetkezetek lansága mind jobban megérti, hogy a tudó« ha- talom, s hogy állandóan szilárdítsuk a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmát, igyekeznek még,jobban tanulni és többet termelni, mint tegnap- Ezek közé az öntudatos tagok közé tartozik Minker Veronika, a högyészi Uj Barázda termelőszö­vetkezet tagja, aki rész tvett a brigád- vezetői iskolán és a tanulók legjobb­jai közé küzdötte fel magát szorgal­mával. De nem fog megelégedni azzal a képzettséggel, amit a brigád vezet öí iskolán elsajátított, bár sokat tanult, de úgy érzi, hogy még sokkal többe1 kell tanúim, hogy kiváló szakembere lehessen a szövetkezetnek. Tapasztalható több járás mezőgazda- sági osztályánál, hogy nem tartják ál­landóan figyelemmel a dolgozók egyre nagyobb mértékben kibontakozó tanu­lási vágyát. Ezeket a hibákat ki kel! küszöbölni, hogy mielőbb megvalósít­hassuk a művelt, boldog, jólétben élő dolgozók Magyarországát. KÖNYVISMERTETÉS K K. Tyimirjazev: A növények élete 'Művelt Nép Könyvkiadó A nagy orosz tudós életét és muri kássúgát ismerteti ez a könyv. Tyimír- jaz-ev a tudomány j'elüfouulhatafia-n népszerűsítője tol. Nemcsak a tudo­mányos kutatómunkát tartotta fontos, nak, hanem a^t is, hogy a tudományt a legszélesebb nép rét egek között kell népszerűsíteni. Szilárd, meggyőződése volt, hogy a tudománynak a népet kell szolgálnia. A „növények éleié' című munkája a tudomány népszerű­sítésének mindenkor követendő pél­daképe marad. Ez a könyv a nagy orosz tudós beszédeit és leveleit tar­talmazza s ezek a levelek, mini lán­goló szovjet hazafit, a tudomány ha­ladásának tántoríthatatlan harcosát mutatják l><-. A növények élete tíz elő­adásban fejtegeti a sajt, a mag., a gyökér, a szár, a növekedés, a virág és a termés kérdéseit és világos, köz­érthető stílusban beszéli ei az olva­sóknak e kérdésekről alkot ott vélemé­nyét. A könyvet számos raj/ fénykép egészíti ki. kezeti .dolgozó sajátítja el az idén a munkáját segítő ismereteket. Ősszel Mezőtúron többmillió forin­tos beruházással új gépesítési techni. kum létesül a mind jobban kiszéle­sedő gépál-lomási hálózat szakembe­reinek képzésére. Az összes bentla­kásos mezőgazdasági gépesítési szak­iskolákban 4000 szakembert képeznek ebben az évben. Ezévben még jobban kiszélesedik a mezőgazdasági szakemberek képzése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom