Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-04-08 / 82. szám

2

KAPtÓ

1*Ä2 ÁPRILIS' S

Ms V. Nyeszljerov beszéde a moszkvai oemzefkozi gazdaság! értekezlet április 4*1 ülésén

Moszkva (TASZSZ) M. V. Ny esz íye'rov beszéde bevezető részében hangsúlyozta, hogy ez az értekezlet minden eddigi nemzetközi gazdasági értekezletnél átfogóbb jellegű, de eredményei sokban függenek a résztvevők kívánságától és jóakaratától.

Ezután a Szovjetunió KereskedeCnii Kamarájának nevében kijelentette, hogy

a Szovjet unió ki akarja széles» leni kereskedelmi kapesolatait a többi országokkal.

Foglalkozott azokkal a mesterséges akadályokkal, afmdvek á? utóbbi idő. heti a ".kereskednimi kapcsolatok (fenntartása és kiszélesítése elé hárultak, maj-d hangsúlyozta, hogy a szovjet kereskedelmi szervezetek mindig szigorúan eleget tesznek vállalt köície- zeítségeiknek és nincs szándékukban bark;: is kiszorítani a nemzetközi piacokról. *'

A gazdasági rendszerek különböző söge nem lehet akadály az orszá gok közötti együttműködés fej lödfee. szempontjából.

A továbbiakban hangsúlyozta Nj-esztyeróv. hogy a Szovjetunió küi_. kereskedelmi ■ forgalma állandóan emelkedik és egyes országoknak ' a .Szovjetunióval szemben foy’tatolt kereskedő imi korlátozása; nem akadályozták meg a gazdasági tervek sikeres r-teljesítését és a népgazdaság szüntelen fejlődésé!, sőt n Szovjetunió 1951 évi ipari. termeiévé kétszeresen meghaladta, az 1940. évi színvonalai, egész, sói termelési ágban pedig még jelentősebb az. emelkedés. Ezután, a Szovjetuniónak a népi demokratikus államokkal . létrehozott kereskede.mi kapcsolatairól beszélt, majd elmondta, hogy a Szovjetunió a nyug a {európai amerikai, d.éikeie-t-ázsiai, közép, kel«ti év afrikai országokban. ,valati» int Ausztráliában olvan árucikkeket

vásárolhatnak, amelyeket azok. expor- tálni szoktak és nagy . mennyiségben adhatnak el nekik ókét érdeklő szovjet gyártmányú árukat.

Ilyen módon a bábéirúntáni maximális évi öt milliárd rubellel szemben, évi tíz tizenöt millárd értékű áruforgalma lehetne az említett országokkal a Szovjet, uniónak.

Hangsúlyozta, hogy ennek igen nagy jelentősége lenüé az illető országok lakosságának foglalkoztatottsága szem pontjából. Egész sor ország külön böző iparágainak hatalmas és szilárd felvevő piaca lehetne a Szovjetunió, ugyanakkor pedig nagymennyiségű különböző termékeket adna el a rászoruló országoknak.

Hangsúlyozta Nyeszlyerov a szovjet angol kereskedelem növelése előtt álló nagy lehetőségeket. Ugyanez áll a szovjet-francia, szovjet-olasz, szóvá jet-holland. szovjet-belga viszonylatban, valamint, a Szovjetunió és a Skandináv országok, Svájc, Nyugal- Némeiország, Ausztria viszonyia-táhim is. Emlékeztetett arra, hogy a háború előtti időben sok amerikai cég nagy áruforgalmat bonyolított le a szovjet k ü Ik ért skedeiini szervekkel. Ennek cíújilására és kiszélesítésére nagy lehetőségek vannak,.

Ugyancsak mindkét fél számára előnyös volna a Szovjetunió és a latinamerikai országok közötti ke i'cskedelein fejlesztése.

A szovjet külkereskedelmi szervezetek hely-reállitaná-k a kereskedelmi kapcsolatokat Japánnal is. A szovjet kereskedelmi szervezet » kölcsönös előny alapján szívesen fejlesztené kapcsolatait a délkelet-ázsiai,, valamint a közel- és középkelétí országokkal is. A szovjet ipari szervezetek technikai segítséget nyújtanának ■ az ipari üzemek, vilianyteiepek és öntözőrendszerek tervezésében cs építésé- l>en.

A Szovjetunió szállítana ezeknek az országok n ak trak fórokat és egyéb mezőgazdaság*. gépeket is, ami elősegíteni n»ezőgazd.aságuk • fejlődését.

Nyesztyerov bejelentette, hogy a szovjet kereskedelmi szervezetek nemzeti valutáért is adnának el árukat, ezek ellenértékét az illető országokban, használnák fel. Az ügyletek el számolását a Nemzeti Bankokon keresztül, végeznék,

Végül ismét annak fontosságát hangsúlyozta, Nyeszlyerov, hogy

meg kei) szűnnie a nemzetközt kereskedelemben a megkülönböztetés minden formájának. A nemzetközi kereskedelem fejlesztése sokmillió ember érdeke. Befejezel süt idézte 3. V, .Sztálin szavait; „Aki békét akar és kereskedelmi kapcsolatokra törekszik velünk, az mindig támogatásra talál nálunk.“

Osstrouitymio-v professzor fogadást adott a moszkvai nemzetközi értekezleten részvevő tudósok részére

Schuman úr garanciát kíván

Schum&n francia kiiliigymyűsz. ter a nyugati hatalmakhoz intézet( szovjet jegyzékkel kapcsolatban kijelentette, hogy garanciái Ríván hogy az egységes Németország szabódon beléphet ugyanazokba a szövetségekbe, amelyekbe Nyugat- Ncmefország belépett.

íme a kétkülacsos áruló politika iskolapéldája! Schumann úr „nem utasítja el" a szovjet jegyzéket. Hogyisne! Úgy is túl sok már az Öntudatos ember, mégtöbb legyen?

Inkább „elfogadja ’. ha garantáltan

teljesíti k „egy kikötésér. Hogy ez a „kikötés“ homlokegyenest ellenkezik a szovjet jegyzék teljes tartalmával és a világ népeinek akaratával, az már neki mellékes. Nekünk azonban nem! És, ha Schumann úr feltétlenül garanciát kér a Szovjetuniótól és a világ népeitől, hát kaphat. A történelem meg állítására nincs garancia. Ezt ga. rant ál jak!

JÁTÉK A

Az Egyesült Államokban tett látogatása : alatt Halslein professzor, a nyugatnémet külügyminisztérium államtitkára, módfelett beszédessé vált. Alig jelent meg a sajtóban a szovjet kormánv jegyzéke a német békeszerződéssel kapcsolatban, a. bonni diplomata (Áchesonnál tett látogatása. utá-n) sietve bejelentette a szovjet javaslatok „elutasítását.“. Bonnban ezekben a napokban még .meglehetős kavarodás volt, Holstein azonban már világgá. kürtölte a ...nyugatnémet szempontokat''. Ezt a gyorsaságot és határozottságot egyébként meg lehetett érteni, hiszen Holstein nem volt túlságosan messze a bonni politika ih. fet-iorrásától.

Később Ha,lstein kifejtette a jövő Európájára vonatkozó nézeteit - is. Szerinte „Európa egyesítésének vég célja" sem nőm több sem nem keve sebb, mint Európa valamennyi részének egyesítése egészen az.... Uraiig.

Amint a „Der Kurier című nyugatnémet lap kifejti, ,,területi korlátozásokkal koil kezdenünk. Ha arra várunk, amíg minden állam önként beleegyezik, soha nem jutunk ered-- menyre11.

Halslein prolessomak csak megköszönni, lehet a bormi politikai célkitűzések világos meghatározását: út- hói „Drang nach Osten“ ás leplezetlen agresszív tervek Kelet-Európai országai és a Szovjetunió elfen, A hitleri jelszavak bonni, változata!

Nevetni lehetne az Uraira áfiíiozó Halstein örült tervein de ug\'a&CLZok~ ban a napokban, amikor a némtet nép a német békeszerződés tervezetéről szóló szovjet javaslatot vitatja meg. a bonn; báb-diplomata washingtoni beszéde a hitleri őrültségek refrénjével, — baljós szirpptoma. A német revans-szellem feltámasztására irányuló. politika veszélyes játék- a tűzzel.

K. Oszirovítyanov, a. Szovjetunió közgazdaság:' intézetének , igazgatója fogadóst adott a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezl-ejen résztvevő tudósok tiszteletére. Á fogadáson a kő zgazo a sá gtud-omá n y.na k k ö r ü 1 be I ii<

száz »eves művelője ,jelent weg a különböző küldöttségek tagjai közül. Osz’trovityanov üdvözlő beszédére Lange lengyel professzor válaszolt a vendegek nevében.

A Biztonsági Tanács ülése

Xevvyork .1 ASZSZ A Biztonsági

Tanács április 4-én tartott ülésén foglalkozó:* azzal a. kérelemmel, amelyet 11 ázsiai és. afrikai ország Afganisztán, Burma. Egyiptom. India, Indonézia,. Irak, Irán, Jemen.-. Pakisztán. 5zaud Arábia és a Fülöp-szígcíek) terjesztett elő. hogy tűzzék a Biztonsági Tanács napirendjére a tuniszi kérdést.

Ttti»i.s/.híui ugyanis a francia gyarmati hatóságok elfojtani igyekezve a növekvő nemzeti felszabadító mozgalmat — katonai termrrend szeri vezettek be és kíméletlenül üldözik a helyi lakosságot.

■ k Biztonsági Tanácsban elnöklő Bokhari Sah. pakisztáni küldött elő terjesztette ;» 11 ázsiai és afrikai ország kérését.

Elsőnek Franciaország képviselője szólalt fel. \ n ázsiai és afrikai ország ' kérését „alapiak).» propagandának és rágalmazó'* kérelemnek nevezte és igyekezett meggyőzni a Biztonság: Tanács tagjait ,a tuniszi kérdés napirendre tűzésének ..célszerűi, fenségéről“. Végűi kijelentette, hogy a. kérdés napirendre tűzése ellen szavaz.

Santa Cruz, a chilei küldőt!, amellett foglalt állást, hogy a tuniszi kérdést tűzzék a Biztonsági Tanács napirendjére.

Azok az ázsiai és afrikai országok, amelyek kérik ti Biztonsági Tanácsot, hogy tárgyalja meg a tuniszi kérdést mondotta Santa Grúz —- az ENSZ tagá11 amok csaknem egynegy edét és az egész föld kerekség lakosságának körülbelül egyb armada t képviselik.

So.khari Sah, Pakisztán képviselője, tényeket sorolt fel a tuniszi .terrorról . cs arról, hogy a francia hatóságok üldözik a tuniszi lakosságot. Kijelentette, hogy a tuniszi hej és a francia helytartó.. közötti egyezményt a tuniszi bej. ,,a ; neki szegezett pisz- loi.v“ hatására írta alá.

Brazília képviselője felszólalásában sikraszálit-a 11 ázsiai, és afrikai ország kérése mellett.

A nők helyzetével foglalkozó ENSZ-bizottsáe fe o; várni a ti és függő országok asszonyainak

eV re < e

helvzetéről tárgvált

Genf (TASZSZ). „y nők helyzetű- ve! foglakozó' ENSZ-bizotisá-c; VI. úi-ésízerkán a gyarmati és függő országokban, é'ö nők helyzetéről tár- SYp'A.

Az ENSZ titkárságának be jelente- veiről folytatott vitából kitűnt, hogy a gyarmati és függő országokban a nők politikai, gazdasági és szociális téren csaknem teljésen jogíosztottak.

Franciaország, Anglia és az Egye suit Aflamok képviselői fetazókiüw saikban igazodni ..igyekeztek imperialista gyarmati poHtikájuka-b Arra bivátkoztak, hogv a gyarmati és függő országokban alacsony a kúítturá. %. szinvo-nal, meggy ők ercse-de tt szokások és hagyományok vannak, a me veken véleményük saerint -— nem szabad váiloatatni, mere oz ..orosza kos beavatkozás“ lenne az elmaradott népek bérügyéibe.

A bizottság zárt ülésen tárgyalt a gyarmati és függő országok egészség ügyi kérdéseiről. zárt ülésre egyes polgári nőszervezetek képviselőit hívták meg. A Szakszervezeti Vi* * lágszövetség és a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség képviselőit ‘mindennemű indokolás nélkül megfősz- ■■ettnk, attól a lehetőségtől, hogy részt- vegyenek, az ütésen

Kaíinows-ka, Lengyci-o r.vzág képviselője rámutató®:, hogy milyen kimé letlenül kizsákmányolják a nőkét a gyarmati és függő országokban, ajtói a nők 90~95 száaalé-ka írástudatlan.

P.opova. -a Szovjetunió képviselője hangsúlyozta, hogy Franciaország. Anglia, Belgium, Hollandia és az Egyesült Államok igazgatói, hatóságai a gyarmati és függő országokban a helyi lako-S'Stág és különösen a nők féktelem kizsákmányolásának poI itiíkiiját folytatják.

A Szovjetunió és BjelorussZia küldöttsége' együttes javaslatot tett: a gazdasági és szociális tanács tegyen haladéktalanI intézkedéseket a nők jelenlegi jogfosztott helyzetének felszámolására á gyarmati és függő országokban. tegyen konkrét és hatásos lépéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a nők részvételét a közoktatásban, tegyék meg a szükséges intézkedéseket az egészségügyi és az egészségügyi felvilágosító munka terét.

PJopova tiltakozó te a bizottság elnökének önkényes döntése ellen, mellyel nem engedte be az ülésre a sok millió nőt e-gy&sit.ő demokratikus szervezetek, a Szakszer veheti Világ, szövetség és a Nemzetközi Demokratikus Nószövetség képviselőt;.

Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának felhívása

Roma (TASZSZ). Az Glas., Kommunista Párt Központi- Bizottsága felhívás:; intézett, az olasz néphez a május 25-re kitűzött községi válasz,fásokkal kapcsolatban.- A’ felhívás m-eg- áillapitja, bogy azokban az országrészekben. tartanaik válásafásokátf, ahol ..különösen élese» érezhető a •lakosság többségének bizonytalan helyzete és nyomora“, álról továbbra is fennáll-nak a ’atifundiu-m-o-k és a munkanélküliség egyre fokozódik. A. Kommunista Párt egységre szóiát ja fel -a dolgozókat, mert csakis ezen az ú*o,a lehetséges D el - Ok« zor szag,

Róma, Nápolyi Szicilia, Szardinia és egész Olaszország újjáélesztése.

Ezt azonban nem lehet, elérnimíg a. ko-rmánv jéteulcgi. politikája, gyökeresen meg nem változik, -— fo-ly- taFja a te hívás — amíg fő» nőm számolják a klerikális párt uralmát és a korrupciót, amíg újra meg nem teremtik a demokratikus, erők együttműködését és egységé: az ország újjáélesztése- érdekében.

Ennek, az újjáélesztésnek eszközei feltétlenül magdallá-.hatók. Elegendő, ha előnyben részesítik az 'újjáépítési kia-dásoka: a fogvvcitkczésl költségekkel szemben Ezt meg lehet tenni, hfez-en 'ma s-enkisstn lertyege-iii Olasz- or-sziágo; háborúvM. Meg lehet tenni, ha Olaszország áttér a béke és . a minden néppel valló együttműködés Dolinájára.

DELHI

Csaknem Imiiden indái lap első oldalán, vastagbeíűs cím alatt közölte Sztálin elvtársijaik az amerikai lap- szerkesztők kérdéseire adott válaszát. A váltasz szövegét a Reuter, az. United Press vagy a Reuter indái fiók ügynök s-ége, a Press Trust Of India tudósítása alapján közölték.

NEW YORK

Az am erikái polgári sajtó minden módon kisebbíteni igyekszik az esemény jelentőségét.

| A Scripps-Howard üjságtröszl műn. 1 katársa Sztálin elvtárs válaszáról j szóló' cikkében azt írja, bogy sokakban „önkéntelenül is felmerül a kérdés, nem vt>ina-e lehetséges végül is ker-&k asztal-konferencia összehívása

és az oroszokká! folytatott .tárgyalói sok útján rendezni a hidegháborút'.

RÓMA

Az Avanti vezércikkében kommentálja Sztálin elvfárs válaszát.

BANGKOK

A thaiföldi lapok vasíagbetűs címek, alatt közölték Sztálin elvtárs válaszát.

A Szili íaivánbao című lap ■ ezeket írja: Sztálin ismét megerősítette, hogy a kapitalizmus és a komm un iz-, ruus bókésésen élhet egymás .■meüett.

MONTE VIDEO . t .

A Verdaíl című uruguayi lap kősói-., te Sztálin eívtárs válaszának lelje«»; szövegét. Ezek a szavak a béke szavai; amelyek minden népet lelkesítenek a békeharcban — írja a lap.. ,

K . J, VofosíIov ni«f sai fi látogatása Sztá I in városba ti

Klimmt Jetremovics. Vorosiiov mar. sáli. a Szovjetunió Miniszte-rtaDácsának elnöldi&íyQtiesc. a Szovjetunió jKommunista Pártja Po-lifikai BízótAá- | gának tagja, a hazánk.ban tartózkodó íszovje-t ikonnánykiildöttség vezetője j Alekszandr Jefremovics Bogomolov, a ISzovjetunió -küiügyminisaterhelyettese, í Gerő Ernő álíatominiszter kísáretébeai j vasárnap meglátogatta Sztá-Ltavárost 1 és a Sztálin Vasmű építícezés-ét, A szovjet vendég-eket a s-zitáiinvárosi dO'lgQZÓk hevében Földes László, a

pártbizottság titkára és Sebestyén János a. nehézipari berulraz-ási vei iafet igazgatója üdvözölte.

Vorosiiov. marsall elismerését fejezte Rí azért a hősies építő munkáért.. amellyel a magyar dolgozók rövid két év alatt a pusztaságból új városi és gyárépületeket varázsollak elő: Elbeszélgetett kiváló sy.tálivvárös»

sztahánovistákkal, mérnökökkel ar építkezés problémáiról. Búcsúzáskoi további sikereket kívánt a nagy SzGi- lm nevét viselő mü építéséhez.

I asarnetft teste hazautazott a felszabadulási iin népségekén reszt vett szovjet kormányküldöttség!;

Benin (MTI). A bonni szövetségi gyűlés legutóbbi trésén nagy több ségíjél elvetették Debtor igazságügy- miniszternek Max P.eimann, a Német Kommunista Párt elnöko mente;mi .0-7ónak fdfKigígesítését követelő íncKványát. Relmamit azért akarták- bíróság elé áűtani, mert — az igazságnak megfelelően — „fasiszta szer vezetnek’1 nevezte az úgynevezett

„Függő.Ven. Német Ifjúságii Szövet.

séneL11

KÖV!»

liiUOIJH UHU K

Az angol UeJyi. kcpv-iselöteslüieli választások során a konzerválhok egyre több vereséget szenvednek. Londonban a konzervatívok mandátumaik több, mint 10 százalékát elvesztették. lüdékeu is sok ' vereséget szenvednek Churchill pártjának jelölt

Artajo, I'ranco-Spunyolország külügyminisztere körutat tesz a Közelés KözépkeCet országaiban hogy esv Spanyolországgá!. Olaszországgá:, 1 ö- rökorsz-ágg-al és Görögországgal közös katonai tömbbe vonja az arab államokat. Az arab országok fővárosaiban különleges biztonsági intézkedéseket tettek a francoisí.u miniszter cl- i e n 5 t ii n t e t é s e k megakad á! y o zá s á r a.

Francia iüfatesok a tuniszi meotorló intézkedések ellen

Pária (Mi n YitryXhatítlori községi tanácsa egyhangú határozatot fogadott ól, amelyben élesen tiltakozik a tuniszi megtorló intézkedések ellen. Ilyen értelmű határozatot fogadott el legutóbb a Nancy-1 bé.ketanács, a páriskörnyéki lvrv-i nagyipari dolgozók szak“/*' n czete és számos más szervezet is.

j A hazánk talsaabaduílása 7. évforduló j inai-: ünnepségein rész-iveit szov. ijefc kormariykírdöíuség vasárnap este i elutazóit Budapestről, A Szovjetunió ; kormái: ykükl&ts-ágénck vezetője: K’i J meat Jefiemovjcs Vorosiiov marsall. a SzoVj-e:uni6 Minisztertaná csónak elnökhélyeríese, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottsága, naiv tagja, valamint a. küddöltiség tagjai: Aicxandr Jofromovies Bogomolov. a Szovjetunió kültlgynrlniszterhel.ytv.ese ős Jevgenyij DimMrijevics Ktoraijov, a Szovjetunió budapesti nagykőveip búcsúztatására c Keleti pályaudvarán megjelent népünk sze.

Telelt vezére, Rákosi Mátyás, a 'Magyar dolgozó!:: Pártja íőtíikárcL &t volt a búcsúztatáson Dobi István, a. Minisztertanács elnöke, továbbá c Magyoy- Dolgozók Pártja PoHtikXŰ Bizottságának és Központi Vezetőségének, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának számost tagja, valamint g baráti álla~ .ok budapesti képviselői. A. szovjet, kormányküldöttséget, a határig ©.kísérték Gero Ernő ál-Jamra iatoztei, Kits Károly külügyminiszter és Szabó 1st. van altábornagy, honvédelmi mini.s?- terhe-lyettes. a Magyar Dolgozók Pártja P-olitikai Bizottság inak tag iát

ívekkonen ininissíereinők hussifie

He’sinkt (TASZSZ). A FímuSzov- jet. Társaság április 6-án Helsinki- ben ünnepi gyűlést rendezett a Szoi>- jet-Finn Barálsiígi, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 4. évfordulója alkalmából.

Az ünnepi beszédet Urno Kékkő, nen Hun miniszterelnök mondotta — A katonai együttműködés kötelezettsége — mondotta — az agresszi vagy a-i egressz-iós fenyegetések visszaverésére — ami a Szov jetiunó és Finnország között kötött barátságk együttműködési ég kölcsönös segélynyújtási szerződés pontja; között szerepel — Finnország részére biztosi lók a héiborús veszély ellen, biztos:, ték a háború ellen, biztosíték a béke megőrzésére.

A finn nép nevében kijelenthetem, hog„ nii. hímek rendkívül sok1 ra becsüljük an a lényt, hogy •* Szovjetunió és országun-k kapcsold, taiban barátság í* lúi csönös bízó. lom jött létre. Hornodon mi, finnek elértük azt a célt, amelyet, nemzed érdekeink követelnek, hogv meg ín. gathata(lan alapon láthassunk hozni országunk építéséhez cs kultúránk fejlesztéséhez.

! Az országaink közötti kapcsold (ok fejlődése' példát mulatott az. egcs; j világnak arra, hogy milyen kiváló ! eredményeket hozhat j népek között- |kölcsönös megértés megteremtésér4 I irányuló őszinte óhaj. Ezek a kap csőlátók meggyőző példái a népe* kölcsönös gyakorlat; együttműködésének ei béke fenntartása érdekébe?!

\ bonni szövetségi gyűlés megtagadta Ma \ Reimann mentelmi jogának felfüggesztését

Sztálin elvtárs nyilatkozatának nemzetközi visszhangja