Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-06-04 / 129. szám

1952 JUNIUS 4 N & p l a A PÁR T ÉS PÁR rÉPÍ TÉS * Két alapismereti tanfolyam tanulsága A marxismus-leninizraus tauulmá- nyózása szocializmusunk minden «ktív és tudatos építője, eLsősorbun pedig a pártkáderek számára élet- szükségletté vált. Most az alapisme­reti tanfolyamok záróvizsgájának tanulságait leszűrve megállapíthat­juk, hogy a hall Igátok túlnyomó többsége ezt meg is értette, Sajat munkájukban vették észre, hogyha minél mélyebben és alaposabban sa­játítják el a marxizmus-len in izmust, annál nagyobb sikerrel oldják meg szocialista építésünk, a béke fokozott megvédésének hatalmas feladatait, annál biztosabban tájékozódnak az egyre élesedő nemzetközi helyzetben. A Bonyhádi Cipőgyárban már az előkészületek is az,t mutat­ták, hogy ez a záróvizsga külsőségei­ben is messze felülmúlja az előbbie­ket. A szépen kidekorált terem, a hallgatók ünnepi ruhája és az asz­talokat díszítő virágcsokrok méltán mutatták, hogy az alapismereti tan­folyam hallgatói, akik valamennyien megjelentek, ünnepnek tartották ezt a napot. A pártszervezet jelentős se­gítsége eredményezte ezt. Szinte ter­mészetes is, hogy e nagy napon loáncsik elotárs, a pártiitkár is meg­jelent, hogy személyesen győződjön meg arról, milyen felkészültségről tesznek tanúságot a hallgatók. A oál- lalatvezetöség is állandóan figyclem- vtel kísérte a tanfolyam hallgatóinak munkáját, s most a záróvizsgán Osztermayer elotárs, a vállalat veze­tője is résztoett a vizsgán. A tanfolyam vezetője, Garai elv­társ az ünnepi hangulatnak megfele­lően méltóképpen vette ki részét a felkészülés munkájából. Részletesen, jól kidolgozta az egyes kérdéseket, melynek nyomán a hallgatók bebi­zonyították, hogy nem hiába töltöt­ték el a tanulásra fordított időt. Egyúttal az anyag alapos ismerete mellett harcos békeakaratukat is nyilvánították. A többi, közt Mi kéri elvtárs például a munkaversenyekke] kapcsolatban elmondotta, hogy ez­után ő úgy szervezi meg a munká­ját, hogy még többet tudjon termel­ni, hogy példát mutathassanak a többi dolgozóknak. Elmondotta, hogy különösen nekik fontos az, hogy ne csak a tanulásban, hanem « termelésben is élenjárjanak. E záróvizsga híven tükrözte, hogy St pártszervezet együttműködése a vállalatvezetöséggel kiváló politikai munkát eredményez s 'ennek nyo­mán egyre jobb termelési eredmé­nyek is születnek. A jó eredmény el­érésében jelentős része van a párt- csoportok jó munkájának is. Rend­szeresen, hetenként értekezletet tar­tottak: a pártcsoportbizahniak és ter­mészetesen ennek kapcsán figyelem­mel kísérhették az oktatási munka jó menetét, mely egyik rúgó ja volt a növekvő termelési eredményeknek. A tanfolyam legjobb hallgatóit ju­talomban részesítette a pártszervezet. Olyanokat, mint Égi Erzsébet, Eredth István, loáncsik Lajosné, Horváth Miklós, Ámbrusits Mihály, Vozdeczki Vencelné elvtársak és elvtársnők. A Bonyhádi Zománegyárhan azt tapasztaltuk, hogy bizony a szer­vezés körül voltak hiányosságok. Tizennégy hallgató közül például csak 10 jelent meg. A párttitkár elv­társ Csák helyettest küldött a záró­vizsgára, pedig egy kis áldozattal ő maga is megjelenhetett volna. A vállalatvezető elvtárs sem jelent meg, sőt még helyettesről sem gon- goskodott. A cipőgyári nagyszerű előkészületekkel szemben itt bizony nem láttunk semmit a dekorálás te­rén- Szinte természetes, hogy a hangulat is egy átlagos szemináriumi esetnek felelt meg. Amellett, hogy a kérdések megtárgyalása során kijöt- tek, tisztázódtak az elvi kérdések, hi­bául róhatjuk fel, hogy a 10 megje­lent hallgató közül is általában né- gyen-ötén szóltak hozzá rendesen, felkészülve. Sőt két hallgató csupán egy-két szót szólt egész idő alatt. Két záróvizsga, s mily óriási különbség. A Bonyhádi Zománcgyár pártszervezete számára legyen ez tanulság, s törekedjenek arra. hogy a cipőgyári tapasztalatok sürgős átvételével a többi záró­vizsgák megfeléljenek a követelmé­nyeknek. Meg kell érteniük, hogy e Népgazdaságunk fejlődésének egyik legjelentősebb tényezője erdőgazdaságaink tervének telje­sítése, vagy túlteljesítése. Hatal­mas építkezéseinkhez nagymeny- nyiségű faanyag szükséges, bá­nyáink csak úgy tudnak nap, mint nap többet termelni, ha a kellő mennyiségű bányafa áll rendelkezésre. Erdőgazdaságaink dolgozói tudatában vannak mun­kájuk fontosságával ' és ezért igyekeznek jobban dolgozni, hogy tervüket teljesíthessék és túl is teljesíthessék. Eredményes mun­kát végeznek a németkéri erdé­szeti üzemegység dolgozói, ami negy'edéves tervük túlteljesítésé­ben mutatkozott meg. A németkéri üzemegység T. negyedévi termelési tervét 102 százalékban, tisztasági ter­vét 123 százalékban, szállítási tervét 135 százalékban, mag- gyűjtési tervét 110 százalék­ban teljesítette. Az nzetnegység dolgozói most újabb eredmények eléréséért in­dulnak harcba, újabb niunkafel- ajánlást tettek, bogy a IT. ne­gyedévi tervüket még magasabb százalékban teljesítik túl. Az egész világ dolgozói közt egyre jobban terjedő bókemozga- lom jobb munkára serkent min­ket is. Ali, simontornvai dolgozók, nem akarunk lemaradni, hátra- huzódni ebben a küzdelemben, s ezért eddigi hiányos begyűjté­sünk megjavításával gátoljuk az imperialisták háborús terveit. Ki fogjuk javítani a sertésbegyiij- tésben eddigi hiányosságainkat, lelkiismeretes munkával segítjük elő ötéves tervünket. Felszámol­juk a. munkafegyelem hiányossá­gait a tanács apparátusában, s szigorúan eljárunk a fegyelme­zetlenek ellen. A fagyveszély előtt mozgósítot­munka elhanyagolásával a termelés területén sem tudnak maradandó si kereket, egyre fokozódó eredménye­ket elérni, ha most jól is megy a termelés. De tanulságul szolgálhat megyénk minden pártszervezetének, propagandistájának és hallgatóinak is. Különösen most döntő jelentősé­gű ez, amikor nap. mint nap látjuk, mint ezt a franciaországi esőmén vek, Duclos elvtárs és a többi elszánt bé­keharcosok ellen elkövetett aljas me­rényletek mutálják, hogy az imperia­listák gálád terveik megvalósítása során semmitől sem riadnak vissza. Mi azonban, és ezt a járó vizsgában is me,g kell mutatnunk, magyar kom­munisták és pártonkívüliek egyaránt a Magyar Dolgozók Pártjának és Rákosi elvtárssal egyre fokozódó szi­lárdsággal állunk őrt a hatalmas Szovjetunió vezette béketábor .ma­gyarországi szakaszán. Stadler Pál öt tagú munkacsa­pata felajánlotta, hogy a részük­re előírt II. negyedévi, 65 köbmé­ter faanyag kitermelését a határ­idő előtt 10 nappal befejezik, a szerfakihozatalt pedig az előírt 25 százalék helyett 30 százalékra emelik. A munkák elvégzésében versenyre hívták ki az üzemegy­ség összes munkacsapatait. Orsós Sándor négytagú mnn- kacsapata vállalta, hogy a ré­szükre előírt 58 köbméter fa­anyagot a határidő előtt 15 , nappal kitermelik, a szería- kihozatali százalékot 32 száza­lékra emelik. Jávori József brigádvezető felajánlotta, hogy a II. negyedévi 165 köbméte­res olőhasználati termelést 15 nappal a határidő előtt be­fejezi. az előírt 165 mázsa cser­zőkérget június 20-ra kiter- melteti. Az erdőápolásban Balázs József munkacsapata az előírt 60 hold erdőápolási munkák 15 nappal a határidő előtt való elvégzését vállalta és ezekben a munkákban versenyre hívta ki a dunaföldvári és a gyapai erdészkerületek mun­tuk a gazdákat a füstöléssel való védekezésre. A fagykár után dol­gozó parasztságunk azonnal hoz­zálátott a károk helyreállításá­hoz és igyekeztek azt a legrövi­debb időn belül helyrehozni. Ezúton szeretném megkérdezni azt is, miért nem szólal már meg Simontornyán a versenyhíradó, amely több. mint egy éve készül, de ezideig csak a hangszórók let­tek ideszállítva, felszerelve azon­ban még most sincs. A hangos- híradó pedig nagy segítséget tud­na adni népnevelő munkánkban. Pajor László levelező, Simontornya. A németkéri erdészeti üzemegység dolgozói II. negyedévi tervük túlteljesítéséért indulnak harcba kei Scirt. Meggyorsítja begyűjtését Simontornya, hogy fokozottabban vegyen részt a békehareban Á szovjet vasutasok mar most felkészülnek a gabonabegyüjtésre Az árulás, a gabonabe gyűjt és si­kere nemcsak a mezőgazdasági dol­gozók érdeke u Szovjetunióban. A begyűjtésben érdekelt az egész szov­jet nép. különösen nagy felelősség hárul a vasúti szállításra. A vasúti dolgozók már most, jóval a termes betakarítása elölt, felkészülnek a ga­bonaszállítás nagy feladataira. A szovjet vasu tasok a terményhegyü l- tó állomások dolgozóival együttesen beszélik meg az intézkedéseket. I vasutasok gondoskodnak a gép­állomások.< » kolhozok és a szoolio- zok, valamint a szállítási központok megfejelő üzemanyag ellátásúról Mindent elkövetnek, hogy a gyárak­ból kikerülő új mezőgazdasági g-- pk: az Ú, kombájnok, aratógép A cséplőgépek, traktorok és magtisztí- tógépek időben eljussanak rendelte­tési helyükre. Az északkaukázusi vonal timo- seoszki szakaszának vasutasai is ta­karítják már a raktárakból a mull évről visszamaradt gabonái. Jó előre elvégzik a gépi rakodás összes anya­gi és technikai fázisainak előkészí­tését, rendbehozzák a rakodógépeket, k javít jak a mérlegeket, szállítószala­gokat és önműködő adogatókai. Az előkészületek során különösen nagy figyelmet fordítanak vasúti te­herkocsik rendbehozatalára, hogy elegendő mennyiségű szerelvény áll­jon majd a kenyérgabona szállításá­nak rendelkezésére. ( kijavítást úgy végzik, hogy a kocsiból egy gramm kenyérmag se szórödhassék ki. Át meneti tartalékokat teremtenek fe­dett vagonokból. A vasúti dolgozók fontos népgaz­dasági feladatnak tekintik, hogy az áruszállítás költségéit a legkisebbre csökkentsék. A vasúti, szállítási, költ­ségek mérsékelésére szállítási terve­ket dolgoznak ki. hogy csökkentsék a szállítási távolságokat, az ellen­irányú szállítások vagy a párhuza­mosan indított szerelvények számát. A szállítási költségek csökkentését elősegíti az áruforgalom tervszerű összpontosítása a nagy átbocsátóké­pességű. vonalakra, a szállítás lök’'lé­tesítése: n gőznonialás helyett villa­mos, vagy motorosvontaiás alkulina­Yessünk silózásra másodvetésü takarmánynövényeket A másod vetésű takarmány növé­nyek termesztésének az a célja, hogy ugyanarról a területről egy évben két termést takarítsunk l>e. Ezt a kettős termelést csak korlátozott mér­őkben lehet folytatni, mert a trágyá­zás!, talaj művelést, növényápolást nem lehet olyan mértékben elvégez­ni. mint például a kertészetben. A kettős termeléssel a gazdaság jöve­delmezőségét növelni tudjuk, több lesz az olcsó zöld, vagy silótakar- máuy. A másodvetés nem zsarolja ki a földet, akkor ha a termesztett takar­mányt a gazdaság állat állománya fogyasztja el, ugyanis az a táp- anyagmennyiség, amelyet a másod- vetésű növény kivont, állati, trágya formájában visszajut a talajba. A másodvetésnek, vagy a tarlóvetésnek sikere elsősorban attól függ, milyen az időjárás és az előtte termesztett főtermény tűikor kerül le, a talaj mivel táperővel rendelkezik és végül hogy sikerül-e a tarlóvetés fejlődésé­hez megfelelő talajmunkával kellő nedvességet biztosítanunk. Igen fon­tos, hogy a főnövény letakarítása után a tárcsázást azonnal elvégezzük, hogy a talajban lévő nedvességet megtartsuk a másod vetés részére iá. Ahány napot késünk a másodttö- vény vetésével, annyi héttel késik az elvetett növény beérése az ősz folya­mán. Helyesen járunk el, ha akkor ve­lünk. amikor a keresztek még a tarlón vannak. Másodvetésű, takar- múnytermesztésre alkalmas növények a csalamádé, a silókukorica, napra- / orgócsahvnádé. szudánifü, kötés, moliar, pohánka, fehérmustár, tarló- répa, takarmánykáposztat stb. Min­denesetre a másodvetésű növény szabja meg azt az időjárástól függő­en. hogy melyiket mikor vessük. Ha sikerül jó talajon, jól előkészített ve­tőágyat biztosítani a másodvetésű ta­karmány növényeknek és arra kellő mennyiségű csapadék hull, akkor ősszel betakarítani, amelyet f el szecs­kázva és besilózva tartalékolhatunk olyan időre, amikor már nincs zöld- takarmány. A jó minőségű silóta­karmányt minden állat szívesen eszi, ugyanakkor nagymennyiségű abra­kot is takarítunk meg. Dolgozó pa­rasztságunk elsőrendű érdeke tehát, a másodnövények termesztése. Minden íöldművesszövetkezet ügyvezetőjének kötelessége, hogy képezze magát Pártunk és kormányzatiunk a mun­kásosztály legjobbjait különböző is­kolákra küldi, ahol a vezetéshoí szükséges tudnivalókat elsajátíthat­ják. Ezek mellett az iskolák melleit minden területen folyik az oktatás, úgy üzemekben, mint vállalatoknál. A szövetkezeti hálóz atban egyéni tanulásokon, konferenciákon keresz­tül történik az oktatás és bővítik ki eddig szerzett tudásukat. Amíg sok száz földmű vessző v etke z e t i alk ál m az o 11 iskoláikon tanul rohamosan fejlődő szövetkezeti hálózatunk káderszük. séglete megköveteli, hogy szövetsé­günk érdemes alkalmazottaiit egyéni tanulásba bevonva továJbbképezze. Az egyéni tanulás három fokon fo­lyik szövetségünknél Azonban az ügyvezetői továbbképző középfokúi tanfolyama a múlt. hó 22-én, enni a Tnlnamegyei Szövetkezetek Szövetsé­gének házában voU megtartva.. Ez az oktatás középfokon 26 ügyvezető és a. MÉSZÖV dolgozók bevonásával induH meg. Az oktatás eredménye meg is mutatkozik a mindennapi mun_ kánkban, úgy politikai, mint. szak­vonalon. Egv_egy ilyen konferencián sokat lehet tanulni. Az utóbbi konfe­renciákon a szocialista kereskedelem kérdéseivel és feladataival foglalkoz­tunk, mely minden szövetkezeti ká­der számára elengedhetetlenül fontos. Az oktatásunkban azonban lemorzso­lódás veszélye ütötte fel a fejét és lassan fokozódik a lemorzsolódás, amit megmutatott az utolsó konfe­rencia is. Nem tudom elképzelni, hogy azok az ügyvezető elvtársak, akik a kon­ferenciákról rendszeresen távolma­radnak, hogyan tudják megállni he­lyüket, a szövetkezet élén. Hogyan tudnak jó munkát végezni, Lengyel István a medinai. Mezei Gyula ct paksi, Fehér Vendel a gerjeni, Németh András a dunaszentgyörgyi, vagy Boldizsár József a németkéri ügyve­zető elvtársak, akik az utolsó lton_ / er end óm sem vettek részt. Az. előtár, saknak tisztában kell lennie azizal, hogy ilyen megtisztelő és felelősség- teljes helyen, mint a földművesebbve_ kéziét óién állni és vezetnk nem könnyű feladat és csak úgy oldhat, juk meg. ha állandóan fokozzuk po­litikai és szakmai tudásunkat. Nekünk nemcsak arra kelil felkészülni, hogy tanuljunk, hanem .hogy taníthassunk is és ezzel egy újabb követ helyezünk el a szocializmus felé haladó épülő hazánk felépítésében. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy tanu­lásunkon keresztül erősítjük a béke ügyét és hatalmas csapást mérünk az imperialista halálgyárosokra és a baktériumfegyvert használó háborús uszítók táborára. HEIM JÓZSEF ügyvezető, Majna. Budapesten vendégszerepeit a 73/2. Építőipari Vállalat kultúrcsoportja Három hónapja vagyok tagja az Építők kulltúrcsoportjának. A mando­lin zenekar megalakulásakor nagy lelkesedéssel csatlakoztam én is a né. hány tagból álló lelkes kis csoport­hoz. Munka után minden este szívvel lélekkel gyakoroltunk. Kulitúrosoportunk célja nem a sze­replés volt, hanem dolgozóink szóra­koztatása. Ennek érdekében lieten. kint látogatásokat tettünk munkahe­lyeinken, munkásszállásainkon és szó­rakozást nyújtottunk dolgozóinknak. Lelkes munkánk jutalma nem maradt el, Szakszervezetünk méltányolta szorgalmunkat és módot adott zása, az áruforgalom hatásosabb és célszerűbb megosztása a különféle szállítási módok között. A szállítás ilyenmérvű észszerűsí- tése rendkívül nagy jelentőségű, mert a fuvarköltségek hányada — te­kintettel a Szovjetunió hatalmas tá­volságaira — a gabona termelési és forgalmi költségeinek végösszegében igen tekintélyes. Elég, ha megemlít­jük, hogy a szovjet állami kereske­delem forgalmi költségeiben a fuvar­költségek részesedése például meg­haladja a 20 százalékot. A szovjet vasúti dolgozók lelkes előkészületei az egyik legnagyobb biztosítéka a termésbegyiijíés teljes sikerének, a terménybe gyűjtési leró lel jesítésének. arra. hogy Budapesten is szerepel­jünk. Május 24_én. reggel indultunk első nagyobb szereplésünkre. A pesti szak társak nagyon kedves fogadtatás, ban részesítettek bennünket. Ebéd után a műsor megkezdése előtt mó­dunk nyílott bepillantást nyerni több fővárosi k ült úrcsoport munkájába, ahol igen sok hasznos tapasztalatra tetötünk szert. Majd ie*sit«, pontosan 3 órakor, az izgalom tetőfokán kez­dődött meg a műsor. Pesti hivatásos művészekkel felváltva szerepeltünk. Kimondhatatlan jó érzéssel töltött él bennünket az a lelkes taps, amellyel a közönség a mi műsorszámainkaí is jutalmazta. Elismerésük nyomán elmúlt minden szorongásunk és színre önmagát múlta felül minden szereplő, így minden számunk szép sikerrel ért véget. Műsor után a pesti szaktársak által a mi tiszteletünkre rendezett táncmulatság nyújtott, szórakozást, majd másnap sok szép élménnyel és sok hasznos tapasztalai tál gazdagod­va indultunk haza Székszárdra. hogy most már több tudással és még na­gyobb lelkesedéssel dolgozzunk és kulitúrmunkánkkal is segítsük műn. katársainkat a szocializmus építésé­ben. Maros? Ilona íj]S/2. Építők kuá űr csoportjának. Lógj*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom