Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)
1952-05-18 / 115. szám
1962 MÁJUS 18 99 M p h a 7 Gyenge János műnk aér demr ende s sztahánovista J bádogos-műhely versenyhlradója“ ran felírva a műhely versenytáblájának fejlécére a Bonyhádi Zománcgyárban. A felírás alatt kis r,ománctáblákon a műhely dolgozóinak nevei, köztük Gyenge János sztahánovista üstkészítőnek neve is, aki már a tizedik havi tervénél tart. Gyenge Jánost április 4-én nagy megtiszteltetés érte: megkapta a Munkaérdemrendet. Mi megkértük, hogy mondja el, hogyan lett sztahánovista, majd később munkaérdemrenddel kitüntetve. Kissé elgondolkodik, rendezi gondolatait, majd elkezd beszélni. 11911-ben születtem Nagyváradon. A felszabadulás előtt sok helyen dolgoztam, vándoroltam az ország különböző részein, hogy kapjak munkát, amiből meg tudok élni. !A felszabadulásig nehéz volt az én helyzetem is, mint annyi sok mun- kástársamé. Az életünk bizonytalan volt, rettegve gondoltunk a holnapra. Nem volt biztosítva egyik napról a másikra még a betevő falat sem. A felszabadulás ntán Bonyhádon a Zománcgyárba mentem dolgozni. Elejével mint udvari munkás dolgoztam, a munkát szerettem és szorgalmam után bekerültem az üstgyártó műhelybe, ahol hamarosan elsajátítottam ennek a munkának a gyakorlati fogásait és hamarosan a legjobb dolgozók közé küzdöttem fel magamat. A szakszervezeti mozgalomban a felszabadulás óta aktívan résztvettem. Az államosításig harcoltunk jogainkért, majd az államosítás után pedig irányt vet- -ünk arra, hogy mozgósítsuk dolgozóinkat a tervek teljesítésére, fontosnak tartottam a személyes példamutatást, hisz ezt tanultam n «szemináriumokon. 1948-ban nagy megtiszteltetés ért. A Magyar Dolgozók Pártjának tagjai sorai közé kerültem. A fel- szabadulás után ez volt a legnagyobb megtiszteltetés, melyben részesültem. Tudtam, hogy ez kötelez is, mégpedig a munkám jobb, még tökéletesebb elvégzésére. Éreztem, hogy nekünk, kommunistáknak feladatunk élenjárni a termelésben, példát mutatni a pártonkívüli dolgozóknak. Ezután mindig azon gondolkodtam, hogyan tudok jobbat és többet termelni. Ennek eredménye is lett, 1951-ben olyan újítást nyújtottam be, amely- lyel tíz tonna 8 miliméteres vas. drótot lehet megtakarítani évente a népgazdaságnak. Ennek az újításnak kidolgozásában segítségemre volt Köllő István sztahánovista elvtárs is, aki egyébként állandó támogatóm és segítőm volt. Jelenleg is egy nagyobbszabású újításon dolgozunk, ami ugyancsak anyagmegtakarítást jelent népgazdaságunk számára. A munkaversenyben a kezdettől fogva résztvettem, felismertem ennek nagy jelentőségét. Tudom azt, hogy a szocializmus építése munkaverseny nélkül lehetetlen. Dolgozó társaim között felvilágosító muukát végeztem, hogy mennél többen kapcsolódjanak be a szocialista munkaversenybe és vállaljanak szocialista kötelezettséget. 1951. november 7-i munkaverseny szakaszban kimagasló eredményei!eí értem el. Ekkor kaptam meg a sztahánovista kitüntetést. Ez még nagyobb hatással volt ránk, még jobban akartam dolgozni, ami sikerűit is. Segítettem dolgozó társaimat, a gyengébben teljesítőknek átadtam jól bevált munka, módszeremet. Ennek van is eredménye, hisz azok teljesítménye már a 110 százalék körül mozog. Az év elején hosszúlejáratú versenyszerződést kötöttem, majd szocialista kötelezettséget vállaltain Rákosi elvtárs 60. születésnapjára, amit túl is teljesítettem. Ekkor mint sztahánovista kéthetes ingyenes üdülésre küldtek Galyatetőre. Ez életem egyik legszebb napjai közé tartozott. Április 4-én Galyatetőn ért az a meglepetés, örömhír, hogy kormánykitüntetésben részesültem, megkaptam a munka- érdemrendet. Az üdülés után még nagyobb lendülettel fogtam a munkához, teljesítményem állandóan 160 százalék fölött volt, még többet foglalkoztam a csoporton helüli dolgozókkal. Jelenleg a bádogos- műhely csoportvezetője beteg és helyette én végzem a csoport- vezetői teendőket. Ebben a munkában nagy segítségemre vaunak a dolgozók. Most még inkább lehetőség nyílt arra, hogy munkamódszeremet átadjam nekik. Amit elmondhatom, hogy szívesen fogadják a dolgozók és azt alkalmazzák munkájukban. Több mint 10.000 holdon alkalmazzák az idén az iregszemcsei szója poroltó anyagot Az iregszemcsei kísérleti gaz Tits ágban évek óta széleskörű kísérletek folynak a szója terméshozamának emelésére, kitenyósz-tett nemesített fajták mellett kísérletezték [regszemcsén a szója poroltó anyagot is. mely ritrogéngyüjtő baktériumot fejleszt ki a gyökérzeten, s ezáltal több táperőt juttat a növénynek- A szója poroltó anyag az elmúlt évben az iregA munkáin elvégzésénél mindig szemel5tt tartottam a párt. és kormányhatározatokat, követtem pártunk útmutatását. Ennek köszönhetem azt, hogy megváltozott az életem is és munkám után megbecsülésben részesülök nem úgy. mint ezelőtt 9—10 éve. szemcsei gazdaság nagyüzemi kísérleteiben is bevált s holdanként 20 25 százalékos termés többletet eredményezett. A gazdaság az idei évben nagy mennyiségben állította elő a szója poroltó anyagot, s összesen 10.30b hoVl terütetr© szükséges pori adott át az állami gazdaságoknak és a, termelőszövetkezetek uek. Á minisztertanács határozata nyomán megkezdték a hibák kiküszöbölését népkönyvtáraink Á mezőgazdasági munkákban is segíti a dolgozó parasztokat a hangospusztai kultúrotthon Hangos-paszta egyike Tolna megye legkisebb településeinek. Lakóinak ©zárna a másfélszázat is alig éri el, s a kis helyiség mégis jelentős szerepet játszik Tolna megye kulturális életében. Tánc- és báb játszó cso/tori- ja sikerrel szerepel a ktdivrvcrse- nyek járási döntőjében, most pedig megindul a sportélet ?.s Hangospusz_ tán. meri a megyei tanács, mintegy 30.000 forint értékű sportfelszerelést adott a kultúrosoh jó munkája jutalmaként. A Hangos-pusztai otthon, azonban nemcsak a kultúra, hanem s. termelés terén is harcol a jó eredményekért. A mezőgazdasági szakkör rendszeres előadásokat tart, melyeket dia_ film vetítésekkel tesznek szemlélte- többé. A szakkör felvilágosító munkája, nyomán alakult meg a múlt év augusztusában a III. típusú Uj Élet tszcs, mely azóta is állandóan szoros k-apcsolatot tart a kultúr otthonnal. A tavaszi munkák során jó eredményeket értek el a oeoporttagok- Határidő előtt elvetették a tavasziakat, s a Dövénvápolási munkák közül már végeztek a. répa kapálásával is. Ugyan akkor a begyűjtési tervük teljesítésében sem ma-radtak le: tojás beadásukat már egész évre teljesítették.' a Szabad Héjs ói megjelenési ideje A Szabad Nép, pártunk központi lapja 1952. május 20-tól az eddigi külön fővárosi és vidéki kiadás helyett egy, egységes éjszakai kiadásban jelenik meg. Ez lehetővé teszi, hogy a vidéki és a fővárosi olvasók is a. legfrissebb bel- és külpolitikai eseményeket olvashatják. a lapban. A lap a nyári vasúti menetrend figyelembevételével a legtöbb helyen már 8 órára megérkezik a postára. A Veszprém—Dombóvár vonalon lévő egyes községek délelőtt 11 óra után kapják meg a lapot. Tamási 7 19 órakor, Paks S. Bátaszék 7.41, Hogy ész 6 42, Gyönk 6.52, Simon, tornya 7.Í7, Szék szárd ra 7 órakor érkezik rurg a Szabad Nép. Tolna me£ye 12b népkönyvtárában és 1 városi könyvtárában közel '>0.000 kötet között válogathatnak a dolgozók. A könyvek értéke meghaladja az 1 millió forintot, s ugyanakkor a könyvtárak anyaga állandóan bő«| vül, szaporodik. Tolna megye könyvtárai jelentős fejlődésen mentek át az utolsó időkben. Ma már több. mint 16.000 olvasója oan a könyvtárnak és egyes falusi könyvtáruk havi forgalma megközelíti, sőt több helyen eléri az 1000 kötetet is. A fejlődésre jellemző: a könyvtárak ez év első három hónapjában annyi könyvet kölcsönöztek. mint tavaly egész év folyamán. Kajdacs, Várdomb, Decs, Madoesa, s a többi jól működő könyvtár mellett, azonban vannak olyanok is, melyek lemaradtak a könyvtarak versenyében a minisztertanács legutóbbi határozata nyomán most az eddig lemaradt köztegek is jó könyvtár munkával igyekeznek a legjobbak közé kerülni. Csibrák községben eddig nem volt könyvtáros, s a takács könyvtár he. lyiségről sem gondoskodott. A minisztertanács határozata alapján a csibráki tanács megértette a könyvtár fontosságát, s már gondoskodott könyvtárosról, s a könyvek elhelyc- zéséről. Hőgyészen ugyancsak a tanács nem töródömsége okozta a gyenge könyvtár munkát. A minisztertanács határozata alapján Hőgyészen is kijavítják a hibákat, éppúgy, mint Bogyiszlón. ahol szintén csak hiányosan tudott dolgozni a népkönyvtár. Jól halad a novényápolási munka a talnamegyei állami gazdaságokban Tolna, megyében az állami gazdaságok az elsők között fejezték be a tavasziak vetését, © a növény ápolási munkákban sem akarnak lemaradni. Ezt bizonyítja-, hogy cs<ak a csütörtöki nap folyamán 282 hold kukorica kapálását, 1.46 hold kukorica egy elését. 30 hold burgonya kapálását. valamint 29 hold kukorica osok- rositását. végezték el. A tolnaszigeti állami gazdaságban az irodai dolgozók is bekapcsolódtak a mezőgazdasági munkákba és májú© 15-én. három és fél hold paprika kipaiáu tálasát végezték eL A növényápolási munkákban legutóbb a fornádi állami gazdaság érte el a legjobb eredményt: egy nap alatt 25 hold kukorica egye. lését, valamint 75 hold kukorica ó- kapálá&át végezték oL Genauer tájékoztatta a Szociáldemokrata Párt joíilioldali vezetőit a keretszerződés teljes tartalmáról Adenauer kijeién tette, hogy a nyu. gátéi hatalmaik képviselői hajlandók teljesítem az úgynevezett szabad demokrata pórt és a német párt ..legfőbb követelését11, amely valamennyi még börtönben ülő fasiszta háborús bűnös szabadonboesátására irányul Hozzáfűzte szavaihoz, hogy ezután a keretszerződés“ aiáírásdmaik „nincs döntő akadálya." Adenauer újabb titkos megbeszélést tartott a STOciáldemokrata Párt jobb_ cúdalH vezetőségének küldöttségével. Adenauer a, megbeszéljen a keretszerződés és a pótszerződések te&jes tartalmáról tájékoztatta a szociáldemokrata vezetőket, A jobboldali ezo. ciáidemokrafoa vezetők, bár megismer kedtek a háborús keretszerződés, intézkedésével, továbbra sem hívják fel aktív elóenáiSltásra a lakosságot a ke- retszeraődés&eü. szemben és ezze. még inkább elszigetelődnek a dolgozó tö. megektői, am-cCyek nap-nap után figyelmeztető sztrájkokkal és nagygyűléseken tüifoko.mak az amerikai és német imperialisták háborús egyez, menve elDeoa. Festői, kanyargós szerpentin úton repít bennünket két hatalmas «Ikarus 60“ auióbusz Színből Agg. telek felé. Az út egyik oldalán a hatalma? erdőség, itt-ott kopár hegyoldal, a másik oldalon, mély, szinte feneketlen szakadék tátong felénk. Sofförünk teljesen hozzánő a. kormányhoz. Biztos kézzel fogja a kormányt, zökkenés nélkül vezeti ezt a hatalmas kocsit a kanyargós úton. Utunk apró, művészi rendetlenséggel szétszórt falvakon vezet keresztül. A falvakban élet, eleven. ség. Egy rövid kis bukkanó, és mindenkiből egyszerre tör elő a csodálkozás: „Ennél már festeni sem lehetne szebbet!'1 Előttünk áll Aggtelek. Nem nagy falu, de annál forgalmasabb. Még egy rövid kis út és teljes pompájában ott áll előttünk az aggteleki cseppkőbarlang bejárata. ízléses kis íúristaház, vendéglő, autóbusz- megálló — és pár méterre északra —- két baráti ország: a magyar é.s csehszlovák népi demokráciák határát jelző sorompó. A villanyfény kigyúl és mi egymásután lépünk be a barlangba. A vezetőnk egy pár szóval ismerteti a barlang történetét, mielőtt hozzákezdenénk az egyes termek megtekintéséhez. A barlangot már íiöbb, mint ICO év óta ismerik, de Látogatás az aggteleki cseppkőbarlangban mind máig vajmi keveset törődtek vele, hogy az valóban és tudományosan is a nép, a művelődés és nevelés célját szolgálja. Népi demokráciánk tette lehetővé, hogy-a barlang egyre tudományosabb összeállításban járni jón hozzá népünk neveléséhez. Maga a barlang több, mint 22 kilométer hosszú. Ebből 15 km magyar, 7 pedig csehszlovák területre esik. ..Jobbra 48 lépcsőt megyünk lefelé — hangzik vezetőnk szava.“ Az első terem a csont- terem elnevezését kapta. Régen az ősember idejárt ellenségei elől, itt talált védelmet a természet viszontagságai elöl. Még mi is találtunk egy pár kisebb-nagyobb csontot, amelyek azt bizonyítják, hogy nemcsak időlegesen, hanem állandóan is itt tartózkodott az ősemberek egy csoportja. Újabb lépcsők, újabb meglepetések. Egyik teremben teknősbéká- hoz -hasonló cseppkőképződmény látható, ismét másutt egy szomorú- fűz alakjára emlékeztető képződmény gyönyörködtet bennünket. Az egyik terem teljesen szobor- csoportozaf benyomását kelti a szemlélőben, míg a másik azzal kápráztatja el a szemet, hogy ott folyik rajta végig a barlang egyik oldalán bebújó kis patak, hogy majd körüLbelül 7Tj0 méter alán kibújjon a napfényre. Az úgynevezett „táncteremben" kis villannyal megvilágított üvegládában a barlang állatait és növényzetét mutatják be a közönségnek. A természet csodálatos alkalmazkodó képességgel tud felruházni, állatokat és növényeket. Él itt egy rák- fajta, amely már teljesen elveszítette egyes tulajdonságait. Ez a rák már csak előre tud nienni, hossza i,s mindössze 10—15 milliméter. Teljesen a környezethez alkalmazkodott itl mindenféle élőlény, állat, vagy növény egyaránt. Az aggteleki cseppkőbarlangban 18 féle állatfaj él, amely állandóan barlanglakó. Ezenkívül még mintegy 40 féle időszaki adat található itt. Az egyik terem, csodálatos színeivel kápráztat el bennünket. Ez a terem a legváltozatosabb színekben pompázó köveket mutatja be. A magyarázata egyszerű. A hegy tetejére került eső a mészkösziklát könnyen borsija, és bomlás révén a víz egyre mélyebb rétegekbe kerül. A sziklában található különféle elemeket: vasat, rezet, síb. kiválasztja és az állandó csepegés, amely vagy azonnal felülről történő cseppkövet hoz létre, vagy pedig a víz 3 barlang altalajára cseppenve alulról é^jtítí Sessl a saob. rőt, rágj más alakot mutató képződményt, ugyanilyen színű lesz. Van itt régi, — az arisztokrata világot tükröző — ú, n. rokokkó ruhában ékeskedő hölgy, gyermekkórus, amely teljesen azt a benyomást kelti a. szemlélőben, mintha egy igazi gyermekkórust látna maga előtt. Ha másik terembe lép át az ember, a természet pusztító hatását figyelheti meg. Egy több évezreddel ezelőtt végbement földrengés egy teljes termet felforgatott. Szebbnél szebb oszlopok fekszenek itt összetöredezve, meghasadozva. Sok teremben a cseppkőképződés még most is tart. Időnként hideg vízcseppet éreztünk a nyakunkra hullani. A természetnek ez a munkája állandóan tart. Pedig igen hosszú, tartós munka. Egy 5—6 centiméteres darab létrehozásához a természetnek sokszor tíz, sót még több ezer évre van szüksége. Éppen ezért háborított fel bennünket is jogosan, hogy régebben sok láiogaió rendszeresen fosztogatta a barlang szebbnél szebb díszeit. Ma már törvény védi ezt is, hogy a dolgozók a maga teljes szépségében élvezhessék a barlang szépségeit. — Most jobbra tessék nézni! — hangzik ismét kitérőnk hangja és M.T. egész hatalmas terem beleremeg, Ez itt a hangversenyterem. — Csodálatos szépségű terem tárul a szemünk elé. Néha a barlangnak -ezen a helyén hangversenyeket rendeztek, éppen a terem kivételesen jó akusztikája következtében. A mi hangunk is szépen és tisztán szárnyalt ebben a teremben. A barlang egyes helyei a. régi görög mitológia szavaival vannak elnevezve. így található itt „Styx“, a régi görögök szerint az a folyó, amelyen Cháron, az alvilág révésze a megholt lelkeket szállította. át a túlvilágra. Persze csak akkor, ha a halottnak egy ;:obu- lus“ volt a szájában. Különben nem vitte át. Hosszú, kanyargós utakon, sötét emelkedőkön és lépcsőkön megyünk fel, majd ismét le. Mindenhol egy-egy újabb csoda túrul elénk. Fiataljaink ajkát egymás után hagyja el a. csodálkozást kifejező sokféle szó. Egyik terem követi a másikat, egyik látnivaló a másikat és mégsem mond ja senki, hogy mikor lesz mar vége. Még egy rövid kanyar következik, mindenki felkiált: Hiszen itt már voltunk! — \aloban, a barlangnak ebben a csodálatos rengetegében -nem is vettük észre, hogy egy másik járaton ugyanoda lyukadtunk ki, ahonnan elindultunk: a kijárathoz. Mihály Sándor