Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-05-18 / 115. szám

MÄPIO 1952 M UT S 18 É P Ü L A KOM Verseny a gépi berendezés legteljesebb kihasználásáért A moszkvai Kompresszor-gyár gép- szerelő ütemében dolgozó Anatolij Potapov- szakszer vezeti csoportbizaL Jß'i kezdeményezésére verseny indult a gépi berendezés jobb kihasználá­sáért. Potapov maros kiszámította, hogy a legtökéletesebb szerszámgépek* ke dolgozó csopor' a gépállások és más okok miatt elfecséríí a munkaidő 10-15 százalékát. Ez természetesen kihat a havonként gyártótí kompresszorok mennyiségé­re is. A részlegben 24 munkás dolgozik. A csoport tagjai rendszeresen túltel. jesáíették feladataikat, a munka még_ sem volt .egyenletes. Egyesek, külö­nösen az újoncok még nem tanulták meg., hogya^- kell .a gépeket tökélete­sen kihasználta!.' Anatoli} Potapov, Borisz Kobzarov művezetővel összehívta a szakszerve. ■zéti csoportok Az esztergályosok, ma_ ró sok, fúró sok megvitatták, mit kell lejzniök, hogy a szerszámgépek meg- állás nélkül dolgozhassanak, hogy maradék nélkül kihasználhassák a gé­pek teljesítőképességét. A csoport, értekezleten számos határozatot hoz dák. Értekezlet után gondosan átvizsgál, 'lak minden egyes szerszámgépet, ki- ••cserélték a kopott alkatrészeket, ki­küszöbölnék a hibákat, s technológus segítségévei feíü Vizsgálták a meg­munkálási folyamatokat, a terv-iroda pedig a gyártási rendét vizsgálta meg. Az eddigi kis sorozatok gyártása a szerszámgépek gyakori átállítását tet­te szükségessé. Egy.egy műszak alatt 40—60 percet fordítottak a gépek át- állítására. Miután a sorozatok darab, számát növelték, jelentősen csökkent * gépeknek az átállítással kapcsola­tos állása, így 7—11 százalékkal nö­vekedett á gyártás meirrnyisége. .Aka_ toy marós például az eddigi öt mun­kadarabból á»ó sgroz&ii esetén 60 percet fordított egv-eg^ munkadarab' megmunkálására. Miután 20 százalék, kai növelték a sorozat darabszámút, Akatov minden egyes : munkadarab megmunkálásánál négy percet takarí­tott meg. Az üzemrészekben S2JÍiahániovista. is­kolákat szerveztek, ahol a kiváló szakképzettségű sztahánovisiák a leg- terme lékenyebb munkámé de z e r e'kre oktatják az új rriunikásokaít. Gyakor. latban mutatják be, miként kell ha­tékonyabban kih aszná'n,i a szerszám­gépeket.-Nagy segítséget, nyújtanak a, gépi berendezés jobb kihasználása terén az észszerű-sítők. Rogacsov marós például kisebb változtatást hajtott végre szerszámgépén s ennek eredmé­nyeképpen 20 százalékkal növelte a gép termelékenységét. Zotov marósnak speciális készülék se. gítiségével 50 százalékkal sikerűit a gépein a megmunkált; alkatrészek mennyiségét növelni, A. Potapovnak és szakszervezeti csoportjának hazafias kezdeményező sót a Kompresszor-gyár valamennyi üzemében telkesen felkarolták. — Ugyanekkor a módszert bevezették a gépíipar és a műsizuripar más válílaia- tai-nái- is. A Szovjetunió népgazdasága más ágainak gyáraiban és ipartele­pein is lelkes versengés indult a gé­pi berendezés jobb kihasználásáért. A nagyszerű versenyek eredményei mindenütt a gyártás mennyiségének jelentős növelésében mutatkoztak. A Znamja tm-da-gyár műhelyeiben pneumatikus berendezések, kemény ötvözetekből készült szerszámok se­gítségéve!, a kézi műveletek csökken, lésével és a berendezés egy részének korszerű sí résével a változatlan szer­számgéppark mellett máris 42 száza- lékkal több terméket állítottak elő. A technika teljes kihasználására ha­sonló-határozatot hoztak a Tyizpribor, az E .ek 1 min szirmú ont, a Krasznij Oktijabr gyárak brigádjai,, a nyomda­ipari gépgyár, valamint a gépipar és a műszeripar hatáskörébe tartozó sok más váttelat dolgozói. Ezekbén a gyá_ •rakbain szintén jetemitős mértékben nö­vekedett a gyártmányo*k mennyisége. A munkások, mérnökök, techniku­sok, alkotó aktivitása napról.napra növekszik. Moszkva, Leningrád, Szverdlovszk, Orjol, Uglics számos gyárának üzemeiben tartanak elő­adásokat a szovjet ipar műszaki elő­rehaladásáról, qz újabb szerszámgép­típusokról. Rendszeresen kicserélik a berendezés jobb kihasználásáért folyó versenyben részvevő vállalatok kö­zötti tapasztalatokat; lapokat,. plaká tokait, brosúrákat adnak ki a legki­válóbb kollektívák eredményeinek is­mertetése. céljából. A Szovjetunió hatalmas ipara egyre több új technikai eszközt bo. csat a népgazdaság vaiumeamyi ágá­hoz tartozó vállalatok rendelkezésé­re. A szovjet ipar csupán a muH év­ben 400-nál több újabb nagy teljesítő, képességű géptípust gyártott. A Szov­jetunió már régen túrszárnyalta & ka­pitalista országok termelési 'technika ját, a szovjet dolgozók világosan iát. ják a gépek jobb idhasznáLásáéri fo­lyó munkaversenyek hatalmas jelen­tőségét . TÁV ASZ ÜZBEKISZTÁNB AN '. 'A fák smaragdzöldbe öltöztek, az utak mentén kisírjad! a. selymes tű, az ég mélykék színben ragyog és az őszibarack-fák virágbaboruli koronája olyan, mint egy.egy alacsonyan szálló rózsaszínű felhő. Ü z be ki s zí á n b a n a ta vasz hirtelen köszönt be és rövidesen teljes pompájában kivirul. '' ‘A vetést már elvégezték. Az egyik tábla mellett hárman állnak: Artyikov kolhozeinök, Sveniszkája hirdotechni- kusnő, aki. még a háború idején ke­rült ide Lenin,grádból, de úgy meg­szerette ezt a szép vidéket, hogy itt­maradt, s végül Tyejnirbáj, az új szak­ma képviselője: instruktor, aik a kol- hozparastzokat azokra a feladatokra ■oktatja, amelyek az új öntözőhálózat megnyitása után. várnak megoldásra. A tavasz mindig szép üzbekioztán- ban. De ez a tavasz más lesz, minit a többi — nevezetes tavasz ez az idei... ■ A földdarabon, amelyhez a tábla tartozik, látszólag semmi különös nincs. Pedig csak most vált termővé, nemrég még szeszélyesen hullámzó domb emelkedett itt. amelyet tükör­simává vágtak a földgyaluk. Ezt a te­rületet az idén vetették be először. Nemsokára elkészültnek az öntözőba­rázdák, az éietetadó víz végigszalad a. fiatal földeken. A kolhozirodában piros vonalakkal átszántott térkép feszül a falon. A kolhoz földjeit mutatja, a vörös vo­nalak az új öntözőrendszert jelzik. Minden tábla mellett állandó elosztó csatorna húzódik, a táblába pedig minden tavasszal öntözőbarázdákat ásnak. A műit tapasztalata azt bizo­nyította, hogy az egyes táblák sűrű, állandó öntöző hálózata zavarta a gé­pek munkáját, nem mozoghattak sza­badon, mert minduntalan beleütköz­tek a csatornák akadályaiba. Ezeket az öntözőbarázdákat ma már ideigle­nesen építik, a vékony vízpaiak ak­kor fut rajtuk keresztül, amikor a gyapotnak öntözésre van szüksége, amikor viszont a gépek dolgozna,k, a barázdákat betemetik, A Fergana .völgy nielleti épült Fár- hádi-vizierőmű küldi el a Szir-Darja vizét a földekre. Az új öntözési rend­szert az instruktor és a hidrotechni­■ kus irányítja. A régi árasztásos-rend­szert a tudományosan megalapozott öntözési rendszer váltja fel. Ahogy Svenszká.ja hidroteohniikusuő néhány mondattal megvilágítja: — Az árasztásos öntözés ma már teljesen elavult. A* ilyen vízellátás akárhányszor károsnak bizonyult, túl. itatták a földet. Az embernek i:s, ami­kor 'szomjas, ©lég egy pohár Az. nem keli mindjárt egész vederrel rázúdí­tani. Az öntözés új rendszere megdön­tötte a régi, idejétmúlt szokásokat... Most Tyemirbáj, az instruktor veszi át a szót: — A mező szomjúságát a földek vízszükségletét ma már nem „szemre'“, érzés szerint állapítják meg. Amikor a növény már „segélyjeleket“ adott le, akkor késő a segítség. A tudomány ezen a téren támogatja a gyakorlatot és a kolhozparasztok, ha elsajátítják az új, öntözési ismereteket, pontosan meg tudják határozni .a levélzét fel­szívó erejét és megállapítják, hogy mennyi nedvességre vari szüksége - . . Na,gy munkát végeztek erre. A föld­gyaluk a dombok egész láncolatát tün­tették. el. s a helyükbe gyapotföldeket és gyülmöcskertcket teremtettek. A te­rületen elszórtan fák és régi házak voltak, amelyek akadályozták a termő­földek egységes kialakítását. A fákat, —vagy ezer vaslagtörzsű. régi eperfát — hatalmas földlabdákkal kiástak és feljebb ültették el, A régi házakat pe­dig lebontották s a kolhozpara.sztok számára új települést létesítettek. Szép, barátságos házakat építettek, amelyekben megvan az otthon melege. Az új ház előtt a régi eperfa lombja bólogat. A kapu küszöbén elnyúlva hever a házőrző kutya és az új ház kéményéből vidáman száll a füst a ta­vaszi ég félé .., A földeken az első termésért dol­goznak. A víz már az új öntözőrend­szer keskeny barázdáiban csörgedezik, átjárja a talajt és megitatja gyöngyö­ző cseppjeivek Kii 1 földi UiiIdőitségeb a ixovjeliiuióban Moszkva (TASZSZ) Tbiliszibe angol munkásküldöttség érkezett Morris Ivor Morgan vezetésével. A TASZSZ tudósítójával folytatott beszélgetésben Morris Ivor Morgan a többi között ki­jelentette: A Szovjetunióban folyó hatalmas békés építőmunka igen nagy hatással volt ránk. A szovjet emberek őszintén törekszenek a békére és a népek kö­zötti barátságára. Jerevánba május 15-én belga ifjú­sági küldöttség érkezett A, Dächer ve­zetésével. A küldöttség megismerkedik az örmény ifjúság életével. 35.000 ÜJ GAZDASÁGI ÉPÜLET A* elmúlt évben a Szovjetunió kol­hozainak dolgozói 400.000 lakóházat, sok kulturális és gazdasági épületet, valamint istállót építettek. Egyedül az OSzFSzK kolhozaiban 35.000-nét több áj gazdasági épületet és 30.000-nél több istállót építettek. Az állam terve­zőintézeteket létesített, hogy műszaki segítséget nyújtson a falvak építőinek. Ezek a tervezőintézetek nemcsak az épülő kolhozvárosok lakóházainak terveit készítik el, hanem a különböző gazdasági épületek tervezésével is tá­mogatják az építőmunkákat a kolho­zokban. Az elmúlt évben mintegy 60 Istálló típustervet dolgoztak ki. E ter­vek figyelembeveszik a kolhozok által támasztott fokozott követeLméuyekct is, Az istállókban gépesítik a takar­mányelőkészítést, a trágyakihordást, öuitatókat, villamos fejőgépeket ai kalmaznak, a korszerű technika min den vívmányát Jgénybo veszik. Képünk a „J. Y. Sztálin“_kolhoz ser téshizlalótdepének építkezéseit (mu­tatja be. Ez az épület is az állami tervezőintézet terve alapján készül. A Moszkva területi tomilinszki baromfitenyésrtőtelepen minden érbe« több, mint 2 millió tyúkot és kacsát nevelnek fel. A keltetőben minden negyedik napon 25.000 csibe és 8.000 kacsa kel ki. A tomilinszki csibéket és kiskacsákat nagy számban szállítják el a Szovjetunió különböző vi­dékeire. Csupán a Moszkva-terület kolhozai és szovhozai négy hónap alatt 182.000 csibét és kiskacsát kaptak. Képünkön a tojótyúkok ketre­ceinek részlete látható, amint Je. Piijugiaa baromfitenyésztőnő összegyűjti a tojásokat. > Ó i A szovjet gyárak versenyezve teljesítik a kommunizmns nagy építkezései számára kapott megrendeléseket, A képünk egyik moszkvai üzembe vezet el, ahol a kujbisevi vizierőinű részére csomagolják a határidő előtt elké­szíteti nagyméretű szigetelőket. Másfél asxtendej*', hogy Borisz Kova'jenko, a kujbisevi vizierőmíi építkezéséhez került. Exkavátorhoz osztották be: Borisz nagy lelkesedés­sel ismerkedett a géppel, * minél in­kább megismerte, annál jobban meg. szerette De Borisz Kovaljenko nem elégedett meg ennek a7 egy gépnek, egy géptípusnak a megismerésével, hanem mind szélesebb területen akart megismerkedni az új technikával. Könyveket bujt, szaklapokat olvasott és látogatta, az építkezés területén rendezett továbbképző tanfolyam elő. adásait. Közben szorgalmasan iolyt a. mun­ka. Az alapárok egyre mélyüli. a föld mind nehezebb, ragadósabb lett, s mindúntalan odatapadt a. markoló­imnál oldalaira. Borisz nem győzte elegei tisztogatni, s amint megint ép. pen a ragacsos földet kaparta le u markolókanál oldatáról, alaposabban szemügyre vette. Nézte, vizsgálgatla ~ Vps/crg az oldala, elöl pedig ke­vesebb hézag kellene... — állapí­totta meg. —- És ezt a. kotrókanalat tulajdonképpen a .szénbányászat am-, EGY ÚJÍTÁS TÖRTÉNETE Imára készítették, s nem a lágy föld. nek . .. Borisz Kovaljenko a megállapítá­sát nem zárta magába. Egyideiq még gondolkozott a dolog teleti, de aztán elmondta az egészet Levcsenko me­chanikusnak és vázolta elgondolását is, hogyan keltene a markolót út. alakítani, hogy folyamatosan végez, ze munkáját és ne lcelljen a tisztoga­tással mindúntalan időt vesztegetni... A mechanikus végighallgatta és bó­lintott: — Igazad várit Elmegyünk és meg_ beszéljük a .,generálissal7“ Ivan Vans’Havié» Sínmaint. a vizi. erőmű építésének vezetőjét nevezték „generálisnak.“ Egy napon el is men­tek Sztavropolba és Borisz az elgon­dolást már rajzba rögzítetten vitte magával. Komzin tanulmányozta a rajzot, figyelmesen végighallgatta Bo rísz fejtegetéseit, azután ennyit inon. dottr ”* 4 javaslati helyes Äs értékes. Meg kell csinálni! Készüljön fel, el­utazik az uráli gyárba... Unriss Kovaljenko kicsit elío- gódottan ült az uralj, gépgyár irodá­jában a tervezőmérnökök között., Ei. hozta az újítása rajzód, meg Komzin és a kujbisevi vizierőmű főmérnöké, nek levelét. Amikor a megbeszélés megkezdődött, már mindannyian is­merték a markoló átalakításának ter_ vét. Szatovszidj, az uráli gyár tervező irodájának vezetője így foglalta ősz. sze az újítás lényegét: Tehát vékony oldalú markoló­kanál, elől úgyszólván résok nélkül... Megindult a beszélgetés az újítás terve teleit. Az első, ami megütötte Kova1 jenko tűiét, a7 egyik tervező, mérnök kijelentése volt: — A megállapítás helyes! Boriszt boldog forróség öntötte el. Lám, milyen megértéssel és elisme­réssel vannak a kotrómester javasla­ta iránt. Egyszeriben otthonosan moz­gott a kiváló szakemberek között és] amikor rákerült a sor, lelkesen é* boldogan magyarázta elgondolásait: — A markoló fogát js megerősíte­ném — mondotta és ujja a tervrajz­ra siklott, — így, mert akkor tartó- sabb lesz és jobban mélyed a föld­be... És a markolót hegeszive kell készíteni, nem pedig önteni, mint ed­dig .. . És a lógat is helyesebb lesz -'.zen a módon megerősíteni. Az újítást elfogadták, elkészítették a munka részletes tervét és Borisz Kovaljenkp kipirult, arccal, boldogan írta alá az új markoló kivitelre el­fogadott rajzait. Borisz Kovatjenko újra régi mun­kahelyén dolgozott. Uj exkavátor ér­kezett, amelyet neki kellett brigád-, jóval összeszerelni A normában még állapított 49 nap helyett 13 nap a'att elvégezték u munkál. .isslnn ear napon megérkezett az uráli gépgyárból az új markoló is, pontosan úgy, ahogy Borisz elképzel. le. Az exkavátor már a? líj kanállal kezdett dolgozni. Borisz szerelte fel és szerelés közben gyengéden meg. simogatta. Olyan szeretettel. ahogy az ember a gyerekét simogatja...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom