Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-01-04 / 2. szám

TOZNAI NAPLÓ Vf LAP PROLETÁRJAi ECYEJÜLJETEK A MAI SZAMBA«: fatális «Irlárs Tr«MS»ct-ober intézett táriratanaáí ■»ilagri#«*. hangi*. (2. o.) — A Neme* r?M|íir.nkr»tüiu.'' Köitá.í“«iaá< kornurnybizotlsaga kidolgoz!* az b&»/.nénaet válasstási törvMoyr«vasletcrt. (2. o l Az ar ik^i inrperiahsták fo. kozzák j) THo-fosi tudták ícllcgyver „ fék (2. el -- Elértbe- lépett az tij nyugdíjtörvény. (2. o.) Sikeres volí a M*- rögazdASägli c* Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének ntegvei értekezlete, (3, 0.) Jobb munkával a megyei levelezői értekezlet sikeréért A pártjai tó Tolna, megyében is 1952 január 6-án tartja megyei le­velező konferenciáját. Ez a konfe. rencía hivatva lesz arra, hogy a munkás-paraszt levelezési hálózatot az eddigincl jobban kiszélesítse és szorosabbá kovácsolja a kapcsola- I tot a párt és a tömegek között. ; Ezen a, konferencián nekünk, leve- r iőzöknek fel kell tárnunk eredmé- I nyeínkef. és hiányosságainkat. De r nemcsak fel kell tárnunk, hanem a : lapasztalatok Útján az eddigi hiá­nyosságot ki is kell küszöbölni. Fo_ kozni kell termelésünket immka- S körünkben. Mi. levelezők, akik a dolgozók soraiból kerültünk ki és kiérdemeltük, hogy levelezői lehe- j lürtk a pártsajtónak, kötelességgel tartozunk pártunknak és a dolgozó népnek. Éppen ezért úgy kell Lé. rzftfrti a sajtókonferenciára, hogy *aját magunk a legjobb példát ma- | lassúk, mint a tanulás, termelés és <7 nevelés terén. Hogy ezen kérész, tűi pártunk Ií. kongresszusának határozatát maradéktalanul végre­hajtsuk, Ez a feladat hárul minden állami gazdság, termelőcsoport, gépállomás és egyéni dolgozóra is, »ki levelezője a pártsajtónak. Pártunk H. kongresszusa és Rá-» kosi elvtárs nemrég tartott beszé­dében rámutatott az állami fegye­lem betartásának fontosságára. Az állami gazdaságok, termelőcsopor. I öle fcS X^á^t’VU 1 i --A »■- C C-I -í „oek, fejlesztésének fontosságára, Vekünk levelezőknek kötelességünk, hogy meggyőződjünk arról, hogy a feladatok mennyire vannak végre­hajtva, De nem elég csak meggyő­ződni. hanem meg kell adni a leg, messzebbmenő támogatást is. Nyit. va kell tartani szemünket, fiilünket és öt fejlődésünk akadályozóit leg­szigorúbban le kell leplezni és bí­rálni g sajtón keresztül. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy bí­rálataink nyomán sok ipari és gaz. dasági. funkcionárius és vezető munkája vált eredményesebbé, — Ezért a. megyei levelező konferen­cián is alkalmazzuk pártunk fegy­verét: a bírálatot és önbírálatot, sa­ját és dolgozó társaink munkájá­ban, mutassunk rá az eredmények, re, tárjuk fel a hiányosságokat, vessük fel az egyszemélyi vezetés lelentőségét és mutassunk rá. ho­gyan néz kj az saját munkaterüle­tünkön, Meg kell néznünk, mivel maradtunk adósak pártunknak, ál­lamunknak az 1951-es esztendő­ben, hogyan javíthatjuk ki ezeket az I952.es évben. Számadást kell vetnünk, mit adott pártunk, szere­tett vezérünk, Rákosi eh társ, az elmúlt hét esztendő alatt, hogyan fejeztük ki ezért hálánkat. Elvégez- tük-é becsületesen munkánkat, ele. Cet tettünk-e beszolgáltatásunknak avagy a ránkeső adózás befizetésé nek, vagy pedig mint adós jöttünk át az új esztendőbe. Ezeket figye lembe véve fokozott lendülettel pártunk harcedzettségével felvér­tezve folytassuk munkánkat az öt éves terv sikeres befejezéséértí A magasabb kultúra, magasabb élet. színvonal emeléséért és a Szovjef- ünió-vezette béketábor erősödésé­ért. Nekünk levelezőknek sem szabad elfelejtenünk, hogy a kommunista sajtó annál erősebb, minél széle­sebb levelező hálózata, a dolgozók tömegei között. Ez erősíti a kap­csolatot párt és a dolgozók széles tömegei között. Nem. szabad elfe- ledkeznünk arról sem. hogy a párt- kongresszus nagy és komoly fel­adatokat ró mindenkire, főleg mi­ránk, levelezőkre. Ezért újból ki kell hangsúlyoznunk, a példamuta. tó muuka fontosságát, amely min­den levelezőnek kötelessége saját munkaterületén. Mindannyiunknak lelkes felajánlással kell készülni az 1952. év január 6-án tartandó me­gyei levelezöértekezletre: ahol meg- választjuk küldötteinket február 2- án és 3-án tartandó országos leve­lező-konferenciára. Rákosi elvtárs ffittvaif 'omieivereteniben xartva ma Eun w lZon leszekl h°gy minél többet tehessek, népgazdaságunk öt­eVCS a január 6-án tartandó munkás-pa­raszt levelezői konferencia méltó megünneplésére munkavállalással készülök saját munkakörömben. Vállalom, hogy az András-pusz- tán tartandó kéthetes dRat hizlal ási tanfolyamon, mint politikai előadó az eddiginél még fokozottabban foglalkozom hallgató társaimmal, hogy a marxista ideológiát minél jobban elsajátíthassák és a gyakor­lati és szakmai tudást összekap­csolva minél hamarabb építői le­hessenek szocialjzmusunknak.Vá Ha­lom, hogy az eddiginél több időt fordítok, az egyéni elbeszélgetések, re, A magam részéről is fokozni fo­gom elméleti tudásomat, hogy a ta­nultakat minél jobban fel használ­hassam szocializmusunk és népgaz­daságunk sikeres fejlesztéséhez és békénk megvédéséhez. Előre a január 6-i konferencia si­keréért, pártunk és államunk iránti kötelességünk sikeres végrehajtá­sáért! CSERENYEC ISTVÁN András-pusztai levelező. l$50 májusában leltem bizalmija a csoportomnak, amely akkor 18 főből állott. Bennünket akkor is a jó mun­ka jellemzett, de a munkafegyelem te­rén mutatkozott még hiányosság. Mi­kor át am ezt » helyzetet, elgondol­kodtam rajta, és rájöttem, hogy mi- .yen helytelen ez. Ekkor hozzákezd­em ennek a hiányosságnak a kik ií szöböléséhez. A* ebédszünetet felhasználtam é* felril»«o«ító munkát Tegeztem. Korszerű mezőgazdasági technikum let! a leogyeli Appouyhkasiélybő! A felszabadulás elfte, a Leng véli kastély Apponyi Sándor tulajdonában volt, Amíg munkásai kora hajnajtó1 késő éjszakáig robotoltak, izzadtak, az ő tevékenysége abban merült ki, hogy rsebrerakta a dolgozó nép munkájá­ból származó jövedelmei, A íelszaba­dulás után ií* is megvált'ozoti'j a hely­zet. Apponvi cselédei a maguk gaz­dái lettek. A kastély egyideig elha­gyottan állt. 1946-ban megkezdték n romos épii- 1 e'ek helyreállt!Jásät. A kastélyból Iskola isii. ahol » dolgozó parasztok gyermekei a korszerű mezőgazdasági technikái sajátítják el. A technikum úgyszólván a semmiből keletkezett. A kezdetben sok nehéz­séggel ke'.lelt megküzdeni mind a ta­nulóknak, mind a tanári karnak, mert úgyszólván s-emmi felszerelésük nem volt. a tanulóknak alig állt egy szék rendelkezésére, az iroda- egész felszerelése egy rossz asztai volt. ■ . Pártunk és kormányzatunk gondos­kodása a í-engyeli mezőgazdasági tech­nikumra is kiterjed!. A tanulók ma már szép tantermekben tanulnak és korszerű fel szere lések segítik őket, hogy tanulmányaikat minél alaposab­ban elsajátíthassák és szaktudásukkal minél jobban elősegíthessék a mezőgazdaság szocialista átépítését és az élen járó szovjet tapasztalatok alapján új, fejlettebb termelési módok al­kalmazásai. A. tanulók az elméleti képzést a gya­korlati képzéssel kapcsolják össze, hogy az iskolában, tanultakat teljes mértékben meg tudják valósítani- a gyakorlatban is a technikum elvég­zése után, Ä tanév folyamán elsajátítják a növényápolást az öntözéses kertgazdálkodást, vala­min!) a talajjavítást. Az elméletben ,-a- nullákat tavasszal hét-hetes gyakorlati munkával egészítik ki. A lengyeli mezőgazdasági techni­kum általában növénytermesztési jellegű, de emellett fofflaikozuak az állattenyésztéssel is. A szovjet tapasztalatok átvételével megtanulják az egyedi takarmányozás alkalmazását és a tőgymasszázást. hogy ezzel elősegítsek a tejhozám eme ' . Rámutat iám arra. hogy mennyire iiá ros hatással van népgazdaságunkra az a sok 5 10 perces késés és igazolat­lan mulasztás. Ezekkel a hiányzások kai saját magunknak is kárára voi- óunik. Az ilyen alkalmakkor mindig éles vita alakult ki köztem és a cso­portlapok közölt. Aránylag rövid idő a tett, szívós, kemény felvilágosító munkával cl értem, hogy a felmerült probléma kát * műszakiakkal megoldottuk. Az igazolatlan hiányzások és késések teljesen megszűrnek, s emelkedett a termelésünk is. Az eredmények láttán * „Bolond" brigád aktívan bekapcsolódott a mun- ka versenybe. Ezután bozzákezdtem más hiányosságok kiküszöbölésébe?, is. Első volt, hogy a szakszervezeti tag­sági könyvet csoportom tagjaitól be­kértem ellenőrzés régeit. Megállapítottam, bogy nagy ré­szük 6 12 hónapi tagdíjával rJ van maradva, Cioportérílekez/iclet tartottam és rávilágflőttem a tag­sági díj pontos fizetésének jelen tőségér«. A csoport-értekezlet után elértem, hogy ä tagok fokozatosan visszafizeti ói .« IfíoüaEátorn. hogy tagsági díjával sen­ki sem hátralékos. 1951 áprilisában a csoportban bevezettük a tervköovvebck melyet dolgozótársaim nem nagy lel­kesedéssel fogadlak, tgy azok veze­tését naponként én végeztem. De rá­jöttem arra, hogy ez nem helyes és kiadtam a. tagoknak a -i ervkönyvees­küket. hogy sajátkezűleg .vezessék. Májusban brigádunk, a meszes tőkésbrigád, versenyre hívta ki a boxfaragó brigádot. Az azóta is folyamatban lévő verseny kiértékelésekor mindig mi kerülünk ki győztesen. De a mennyiségi munka mellett szorosan viő'.em a fokozott minőség javításáért a harcot, így el­értük, hogy a brigád 5—6 hónapja se tejben eli­tesen dolgozik, 1951 augusztusban megszüntettük a csoportos cíga retitaszüneteket, valamint a mún- kaversenyt gátió csoport élsz ám o tűst, így termelésünk még' jobban tudott emelkedni, s most 150 ...160 sz ázalék közöli mozog. En. mint a csoport bizalmija, nem­csak a szervezésben, hanem a terme­lésben is igyekszem élenjárni. 161.11 százalékos áll a g lelj e s í trftén y c m m el e z t is elértem. Hogy vállalásunk teljesí­tésével mindenk*or tisztában legyünk, bevezettük az ellenőrző könyvecské­ket. Csoportom tagjainak elméiéi színvonala mindig jobban emelkedett. Igv a II. békekölcsön jegyzésénél bri­gádom a fizikai dolgozók közül az •első lett 87'5 forintos áilagjegyzéssch A párt áSlftl Kyiijioll segstséjjge t ft- íSí«*.?. 11 á 1 ra, a november 7-i verseny folyamán olyan eredményt értünk el, hogy brigádom sztahanovista brigád Let!. Minden egyes tagja megkapta a sztahanovista oklevelet. így a börgyártó iparban a II. sztahano­vista brigád lettünk. Bizalmi értekezletek után csopor­tom tagjaival ismertettem a felmerült hiányosságokat és feladatokat. A Gaz­da-mozgalomba n csoportom minden tagja aktívan résztvesz. Az osztályve­zetővel és művezetőkkel a ka peso atol állandóvá tettem. Így eférjük a mun­ka jó megszervezését és magas tér­ni ölési eredményeket tudunk e'-érni. Erre példa az. hogy brigádom minden tagja batár­idő előtt bHf**je*fr évi tervét. Ebben js én jártam elől jó példá­val. hiszen ar üzem dolgozói kü riii évi t«n mncl en feje «te ni be elsőnek. A munkafegyelem betartásán szigo­rúan őrködöm. A közelmúltban Varga Lipót, brigádom egyik tagja iL'as.-in jött be dolgozni, amihez hasonló még a csoportban nem fordult eiu. Ilyen állapotban nem engedők munkába állni, azonkívül pénzbírságban része­sítettük és a szocialista juffa'á.s'skl-Msl három hónapra kizártuk. Sport vonalon »- »lEmidó feliifáijosítő nuiiiból iég*ek az )!HK niőZjtfaloin jdetilőféjfcről. Gondoskodom arról, hogy az elért tel­jesítmények ki legyenek értékelve e.s azoknak a hangos híradón, verseny- táblán való mépszerüsílfcscröl. De egyik hiányosságom az voil. hogy nem fordítottam kellő figyelme: a dolgozóiak egészségvédelmére. Pél­dául a védőé!elek és biztonsági beren­dezések helyes alkalmazását nem fi­gyeltem. Ezt úgy kívánom kijavítani, hogy szorosabbra főzöm a Társadalmi Biztosító Tanács megbízó dal a kap­csolatot. Gondoskodom arról, bogy a vedé berendezósrk mindenhol meglesse­nek és azokat alkalmazzák is. Rendszeresen megszerveztem -,j be- teg átogatásl is. A látogatók a megbe­tegedési köv-eüö napon, a m égbe le er­det: szak társat, meglátogatják és je­lentésükben pontosan beszámolnak az o'i észleltekről. így megállapít ha juk, hogy a táppénz folyósítható-e u jólé­ti alapból segé.yt lehel e neki nini, ha arra szükség van J oitfo£H.iftk íftfiőin, liygj mitultüt bí/ttimi m normáK biüi/ániitását. így 3 bérezésiéi kapcsoiktos kérdések re a ki elégi.ő választ meg tudja ad ni, ami a dolgozó elölt esetleg nem világos. Még megkívánom említeni, hogy S l»gu csoportomban 5 párttag 4 tagjelölt, egy pediu tésbftu mind résaivesauek ’léhát megállapí.haló joggal es mvg- győzödcssel, hogy amelyik üzemben H bizalmiak jól dolgoznak, ott a ej-- • v maradék nélkül tudják teljesíteni. M'mondotta: rr.u; < — bi zahm.ja. EG Y ÜJ ÉSZT EN DO ELŐTT... LeÉklezőnh írja: KEDVES TOLNAI NAPLÓ! A múltban egy-egy esztendő a dolgozóknak csak január Tét }»leniek, ami magával hozta a következő év mindenkori nyomorát, nélkülözésé*. Ma azonban tudjuk, hogy számunkra évről-év re mindig szebb, boldogabb élet következik. Ezt köszönhetjük tervgazdálkodásunknak, dolgozóink lel­kes munkájának, ami magával hozza az életszínvonal fokozódó emel}cede séf, a munkanélküliség megszűnését. Rákosi elvtárs beszéde is számunkra a további felemelkedést biztosítja. Azóta tapasztalom, hogy itt, a 3. számú Négboltban nem csökkent a forgalom. Továbbra is vásárolnak az emberei; gondtalanul: bőven rendelkezünk taitaléklial, ami mindenkinek a. szükség­letét kielégíti. A piacokról eltűntek a spekulánsok ma már minden áru a dolgozók rendelkezésére ált. Február végén megszűnik a húsjegy, ami egy hatalmas lépés megint dolgozó népünk éetszínvonalanak emelkedésében- Ez a jegy rend szer utolsó maradványa, is el fog tűnni, s egy újabb csa­pást mérünk a spekulánsok és háborús gyujtogatókra. Nézzünk vissza az, elmúlt esztendőre. Szép eredményeink melleit van nak hiányosságok is. Ilyenek a laza munkaiegyelem, a begyűjtés és u me­zőgazdasági munkák elvégzésénél mutatkozó lemaradás. Most az új ■ .■te­lendő küszöbén számoljuk fel ezeket a hiányosságokat és fokozottabban teljesítsük pártunk, kormányzatunk minden határozatát, hisz azok mara­déktalan teljesítése mindannyiunk személyes ügye. Ebben a muu^abon nmn vagyunk egyedül. Segít minket pártunk és a Szovjetunió kimeríthetet­len tapasztalata- A mezőgazdasági munkák időbeni elvégzésé a munka,e- qyelem megszilárdítása, a terv teljesítése biztosítja szamunkra, a szeob boldogabb jövőt, erősebbek leszünk, meg tudjuk védeni azt, am.it építünk CS tervünk maradéktalan teljesítésével mi is hozzájárulunk a beketabo, erősítéséhez. Még inkább teljesül Rákosi elv társ szava, hogy „hazunk nem rés, hanem erős bástya a béke frontján. ROSENBAUM GYŰL AN f Bonyhád,-■" ■1 iirJH-u.« Úttörőink! Csatlakozzatok az orosházaiak kezdeményezéséhez Orosháza, általános iskolájának út­törői kitó rongyért* jelszó atal' országos gyüjtömozgalmal kezdemé­nyeztek, A mozgalom lényege az, hogy minden tainilótfjú legalább t k< tó rongvot gyűjtsön össze ős azt a megfelelő beváltási összegért adja ál a hulladékgvüjlésso) megbízóit iölii- művesszövetkez-efaek; vagy MÉH le­lépnék. Megyénkben nem minden iskola es földmű vessző vetkezet karolta fel az „1 kilő rongyért“ mozgalmat, holott mindenkinek tudnia kell, hogy annak textiliparunk . nyersanyagellátásában nagy fontossága van. A mulasztást könnyű behozni, ha az iskolák peda­gógusai tudatosítják a tanulók köre ben az „egy kiló rongyért“ mozgalom jelentőségét és közük úttörő pajtások ka! azt is, hogy a legeredményesebb gyűjtő jutalomban részesülnek A tőid- inüvesszövctkezelek dolgozóinak ál.!an dó összeköttetéseket kell tartaniok a pedagógusokkal, hogy a rongygyiiifes- ben minél jobb eredményt érjenek e, taentrációs laborokat állítanak le! az USfl-ban Washington (ADNI: Az amenlcai ic azs ág-üg vmuiiaz tér i um beje.en tette hogy a, Egyesült Államokban rövide­sen megkezdik három koncéul r - ,-.-s Tn tábor építését. A táborodban a írd* man-uralom szempont jáho .u*m Kí­vánatos" személyeke- ’ne vezne« «'• Egy szakszervezeti bizalmi munkamódszerérő)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom