Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)
1952-05-11 / 109. szám
\tsm NAPLÓ ltßi MUTTS » É P ÜL A KOMMUN M Ü S Moszkvában mezőgazdasági gépkiállítás nY'dt tneg, amely bemutatja a Szovjetunió hatalmas mezőgazdasápi technikáját. Alekszandr Zanyin, a biállítá* vezetője, a technikai tudományok kandidátusa a következőkben temerieti a kiállítás érdekességeit: I lógón legjobb aratógépeik hatalmas állományával rendelkezik. A ,,Sz'talány ec—6'“ szovjet kombájnok és az ,.Sz—4“ magánjáró kombájnok, amelyeket á kolhozparasztok a ..sztyeppe hajóinak" neveznek, a kiállítás igazi díszei, A Szovjetunióban 1947 ig csakis traktorvontalású kombájnokat használtakAzóta megjelentek az ,,Sz 4"‘ típusú új magánjáró kombájnok. E gépek alkalmazása a betakarításnál a munka termelékenységének olymérvű emelkedését biztosítja, amilyet még soha nem tapasztaltak a földművelés történetében. Évről.évre, egyre több aratógép dől. gozik a szovjet haza földjein. A kol- hozfödeket megművelő gépállomások 1951-ben 53.000 gabonakombájnt kap tak amelyek közül 29.000 magánjéró. A kolhozokban a múlt évben a gabo- noneműek vetésterü 1 etének több, mint 60 százalékáról már kombájnokkal ta_ kar kották be a termést. A szovjet kormány nagy figyelmet szentel á7 ipari növénytermelés, gyű, mölcskertészet, ál la ttenyészt és és egyéb mezőgazdasági ágak gépesité. sének is. A modern mezőgazdasági technika legújabb vívmányai közé tar. Ióznak a szovjet gyapotszedő kom. bájnok, a lenkombájnok, a cukorrépa- kombájnok, a tíz méter vágószélessé- gű szénakaszálógépek, amelyeket egy. egy ember irányít, a traktorgereblyék, amelyek egy óra -alatt 3 hektárt gereblyéznek, a silókombájnoik a mozgó szénaprés ele és még sok egyéb gép. A világon először a SzovjetunióhaT1 készítettek különleges gépeket erdők tömeges ültetéséhez, erdei kultiváborokat, erdei facsemeték kiemeléséhez szo’gáló ekéket, amelyeknek nagy szerepük van a mezővédö erdősávok ültetésénél. A MOSZKVAI MEZŐGAZDASÁGI kiállítás gépcsodái Ljtípuau t rak torvont a táau rigoleke szőlővenyige és gyüuiőlcsfacse"" 60 centiméter mélyen történő elültetésére. : - im Traktorvontatásu gereblye, mely a földeken rendekbe rakja a Icfeaseáft szénát. Az első dói eementégetőmester A VOLGA ÓRIÁSA A forgó kemencék hatalmas testéből áramlik a forró levegő, az óriási műhelyben olyan meleg van, mintha a kohók mellett állna az ember, A kemence roppant vízszintes csőre emlékeztet, hossza Í50 méter, átmérője pedig akkora, hogy jólmegtermett ember görnyed és nélkül végig lúd menni a belsejében. Egyik végén adagolják az ásványi anyagokból és márkából álló iszapot, amelynek nyúlós, ragadós masszájával szemben a másik oldalról izzó gázok hatalmas áradata gomolyog. Az iszap lassan halad a hatalmas csőben, 1500 fokra hévül és így jut el az összeolvadás állapotába. Ekkor megváltozik az anyag szerkezete, a massza klinberré, a cement félgyártmánnyá alakul át, amelyet különböző hidraulikus tulajdonságú anyagok: trasz (könnyebb vulkanikus kőzet), kohósalak vagy kazánsalak és pernye hozzáadása után megőrölnck. igy. készül a klinkercemenl! A novorosszijszki „Oktvabr“-gyár a Szovjetunió élenjáró cementgyára. Hatalmas lendülettel dolgozik, innen szállítják az építés nagysontosságú anyagát a cimljanszkajai vízierőműhöz, a Yolga-Don csatorna nagy építkezéseihez. Az egyik kemence mellett fiatal 4 magyarral rokon komi (zűrjén) nép újjászületése bő termés lehetőségét. Uj fejezet kezr dődik a votlgai hajózás történetében is, a tengernek beálló duzzasztónredencéflc és zsilipek feHemeliík a vízszintet, megszűnik a folyam eliszaposodása, a Volga mindig bővizű lesz és eltűnnek a hajózást veszélyezte tő zátonyok. A villamosenergia kiapadhatatlan forrása lesz a Kujbisevi Vizierőmű, amelynek rendkívüli jelentőségét akkor értjük meg igazán, ha elmondjuk, hogy ugyan olyan mennyiségű viliiamosenergiiát, aim ennyit az új vizierőmű forme1, maid, hőerőművek évente legalább 10 millió tonna tüzelőanyagnak helyszínre szál• Ulásával és elégetésével tudnának csak előállítani. A Ku jbiseví Vizierőmű villám osenerg iá ja öt-hatodával piLcsóbb lesz, mint a hőerőművek energiája. Kujbisev környékén lük let az élet, a munka üteme. Nápról-napra szebbé, erősebbé, nagyobbá nö a Volga óriáA kié Hí tás bemutatja mindazokat a foíitosebb mezógazdásági gépeket é3 ésskönöket,, amelyeket immár tömege, »ess gyárt a szovjet ipar. A szovjet mezőgazdasági gépipar »asden évben új típusú gépeket és sárközöket ad a mez og’azd as ágnak. A szovjet tervezők által elkészített gppek mindenben megfelelnek a gazdaság irányzatának és a különböző vidékek talaj, és éghajlati sajátossá. yv<fik —• emellett összha ngban állnak a füves-vetésforgós földművelési rendszer legfontosabb követelményei, vei, amelyek gazdag termés elérését segítik elő. A kolhozparasztok és a szovhozok dolgozói a modern techni_ l:a segítségével a kalászosok aratása. tájl egyidejűén buktatják a tarlót, előhántós ekékkel végzik a mélyszántást., még ősszel felszántják a tavaszi- sziap alá a földet, többször ugarol- ■nak, a vetésnél az élenjáró módszereket alkalmazzák, sorközi megművelést végóznek a kapásnövényeknél, s ugyancsak gépekkel harcolnak a növényi kártevők ellen ... A Szovjetunióban majdnem az egész szántást gépesítették. A szovjet ekék minőségben és szerkezetben a. legjobbak a világon, A kiállításon ott láthatók a. hatalmas öt eke testű Traktoré kék, amelyek 25—27 centiméter mélységű barázdákat szántanak. A hatalmas „Sztaiinyec—80‘‘-traktor után kapcsolt két ilyen eke égy óra alatt másfél hektárt megművel. A. szíá&tk 'háromte&tü szovjet traktor eke 25 centiméter mélységbe^ végzi el a szántást és ezzel egyidejűleg külön porhanyító csoroszlyákkal további 15 centiméterrel mélyíti a szántás alatti sfchrtet. Rujbisev közeiében, aho] a Vo'iga káríö nősen bő sünien hömpölyög, új városka nőtt ki a földből, a környéken folyó hatalmas építkezés dolgozóinak laké télepe, amelyet a munkában résztvevő ifjúság kérésére VoIgamenti Kom- fef-omolszknak neveztek dl. Itt ' épül a Kujbisevi Vizieromű, a riág .legnagyobb hidrotechnikai lcte- -vftménye, a Volga óriása. Nem egészen két esztendeje: 1 í>ő0 aCgns7*h}s 2í*én tették közzé a Szovjetunió mini&ztertaTiúcsának rendeletét a Kujbisevi Vizierömű megépítéséről. Ásni azóta itt történt, az építkezés hatalmas (iránijainak és páratlan lendüle- űrnek egyaránt bizonyítéka. Sokezer tonna iémtm-omiy’iséget használtak' fel a Volga medrének megsznílárdí lásáboz, je* lebleg a vizierömű fökl feletti építkezései folynak, majd a Volga két parL- já» a betonozásra, kerül sor. A Kujbíscoi Vizieromű évente körülbelül 10 milliárd kilowattóra villamos- entrgiát termel, amelyből több, mint 6 milliard kilowattóra a moszkvai, energetikai rendszernek jut. Ezt a nagy- nteunyiiségu villamosenergiát a 800 ki- Láméterniéfl is nagyobb távolságra különleges, körűibe]ül 400.000 voltos fc* száittségü távvezetékek viszik ol. Ilyen úágyJeszul-tségü és ilyen nagy távolságira történő eSüergiaátvilel most valósul meg először a világon. t.r.zél az ebergiaátvitéllel hihetetlen távlat nyílik meg a főváros gazdasági fejlesztésében, ipar, a helyi közlekedés és a távolsági vasútvonalak városkörnyéki szakaszának villám ásításában).. Milyen hatalmas fettl endiü'lés lesz új gépek gyár Iá Kábán. új technológiai folyamatok bevezetésében. Tömegméretekben alkalmazhatják majd a fémmegmunkálások legújabb nagytér mel ékenysé g ü módszereit: a villamos edzést és marást, a nagy frekvenciájú indukciós árammal történő hevítést, a készítmények villamos szállítását, A villamos fómikohúszat teljesen kiéíégíti majd a gépgyártás és más iparágak keményA szovjet tudósok és tervezők, akik a tudományos kutatóintézetek nagyszerűen felszerelt laboratóriumaiban és a gyárak mellett működő tervezőirodákban dolgoznak, o!Yan újszerkeze, tű ekéket készítettek, amilyeneket egyetlen országban sem gyártanak. A szovjet bozót és lápekék a mocsaras rétegek felszántására., valamint az újonnan termővé tett földek megművelésére sk-o Igáinak. A gépáKomásokon és a szövő okokban az ekéken kívül ott van az egyéb talajmegmunkáló eszközök nagy választéka, A traktorral vontatott tárcsa. illet ve a kultivátor 5—8 centiméter mélységben végzi el a tarlóhántást. A kiáíiítóson a s®ovjet mezőgazda_ ságban. használatos 11 féle vetőgép látható. Köztük van a szovjet mezőgazdasági gépipar büszkesége, a „SzUB—48“ új sűrűsoros vetőgép. A sűrűsoros vetés — amikor a sorok közt a régebbi 15 centiméter helyett 7—8 centiméter távolságot hagynak — biztosítja,, hogy a gabona neműek a legcélszerűbben kihasználják a táptalajt, s ezzel 20—30 százalékkal emelkedik a terméshozam.. Érdekes a kukorica, a napraforgó és a dinnyefélék vetéséhez használt négyzetes-fészkes vetőgép. A háború után a szovjet ipar tö. megesen kezdte gyártani a kombinált vetőgépeket. Ezek közül az együk a gabonával egyidejűén vet fűmag, vafcat, a másik pedig a vetőmaggal együtt juttatja, a talajba >a szemcsé- zett vagy poralakú műtrágyát. A Szovjetunió mezőgazdasága a vi_ fémötvöretökben és különleges acél- faj tikban mutatkozó szükségletét, s nagy fejlődés várható m. elektrokémia területén is. A főváros és az ipar mellett a vidék és a mezőgazdaság is rendkívüli hasznát látja a Kujbisevi Vizierőműmek. A Volga vidék kofllhozparas«tsága megszabadul az aszály és a forró szelek pusztításától, a villamosenergiát széles körben felhasználják a mezőgazdaság gépesítéséhez, a különféle termények feldolgozásához. A 10 milliard kilowattóra villám ős-energiából másfél milliárd jut a Volga környéki; sztyeppék öntözésére. Az óriási öntözőrendszer 1 millió hektár területet hálóz be, a Volga vize hatalmas szivattyúk és villanymotorok segítségével megindul a sztyeppék felé, éltető nedvesség ilatja át a vízben szegény talajt és megteremti az állandó A komi föld végeláthatatlan ^ sztyeppék és erdők között terül el. Sok legenda fűződik e föld és a kis finn-ugor nép történetéhez. Hatalmas térség ez, gazdag föld ez, amely évszázadokon ál rejtette méltóban a hasznos ásványok egész so rát: vasércet, szenet, kőolajat. Ős- erdei, értékes vaddal vannak tele: van itt sötétbarna coboly és prémes mókus, vörhenyes róka és rengeteg szarvas A bö, gyorsyízű íolyók halban gazdagok. A forradalomig mégis reménytelen ínségben élt a komi nép. Az orosz és külföldi tőkések kíméletlenül kizsákmányolták, A vidék gazdasága kezdetleges volt nem voltak utak és szállítóeszközök. A külföldi cégek és az orosz nagyiparosok nevetséges 1 árakon valósággal elrabolták a ko mi nép Iáját, a prémeket és nem is gondoltak arra, hogy komi földön gyárakat, üzemeket, bányákat..létesít, •seriek Kisebb gondjuk is nagyobb vo't, mint a nép szükséglete A lakosság düledező kunyhókban lakott é,s a legprimitívebb földművé, léssel, esetleg vadászattal, halászait, tál .és fakitermeléssel fogla kozott. Nyomorúságosán tengette életét. .lack London egyik regényében a Sarkvidéket és a Távol-Északot „kék csönd“ nek nevezte. A komi nép a 60. és 70. szélességi fok között azon a vidéken él, amelyre az angol író elnevezése c forradalomig valóban je'lemzö volt A szovjet rendszerben azonban a komi főig megszűnt a „kék csönd ‘ földje lenni. A szovjet emberek vé getvelettek ennek. Felébresztették a tundrát és új romantikával ajándékozták meg az. addig elhagyott kopár észak; tájat. A hősi szabad munka, az alkotás román, tikája ez — szovjet romantika. A komi nép. mint a Szovjelunió ^ északi területének többi elmaradt nemzetisége is, példátlanul AÖ vid idő alatt óriás; fejlődésén ment át. Harminc év alatt több évszázadnyit, haladt előre A komi nép nern^ csak részese az élenjáró szov/et kultúrának., hanem alakítója is ennek s szabad ura a földjén leltárt természeti kincseknek. ■ A villamosság átalakította a komi nép életét. A sárkunyhókból új, világos házakba költöztek az emberek. A komi föld legnagyobb folyóját, a Pe. csórót régebben .,elfelejteti íolyó". nak nevezték. Ma megszámlálhatni, lan gőzhajó szántja vizét. A komi nép ügy énekelhet ma már a Pecso- ráról, mint az orosz a Volgáról. A ré_ gubbeii néptelen vidékeken sokezer lakosú, szép épületekkel, színházakkal, iskolákkal ékes városok keletkeztek. A föld mélyének kutatói mesés kincseket tártak fel. Szén és ércbányák létesültek, gyárak, üzemek épültek. Av őserdőt autóút szeli át, a Komi Köztársaságot vasút köti össze a szovjet ország lobbi részeivel. Míg régen alig akadt ezen a vidéken írni_ olvasni tudó ember, ma 700 iskola., mintegy 20 középfokú szakiskola és 2 főiskola neveli, tanítja a komi nép gyermekeit. Vorkuta, a komik büszkesége a Szovjetunió legfiatalabb ipari városainak egyike — sarkvidé. ki város Ide központosították a felsőoktatási intézményeket, innen 'n- divKak útjukra a komi föld minden részére az orvosok, tanárok, mezőgazdasági szakemberek: az új komi cr- telmiség. 1 tfrni('sxc< ti i a la k í ( ií só éri ** vívott harc eredményei a ko. mi nép életét is beragyogják fényükkel. Ezen a lundra.övczethez tartozó északi, vidéken ma. már megterem a főzelék, ci gyümölcs és Vorkuta kertjeiben illatos virágok nyílnak'. A komi nép és földje újjászületett. lány áll. Alacsony, sjzőkehajú, élénktekintetű. Valja Zsuravljeva, az „Oktyabr“-gyár égetőmestere, az egyetlen nő a Szovjetunióban, aki ilyen munkát végez, még hozzá a világ egyik leghatalmasabb cementégető kemencéjét kezeli. Mozdulatai, gyorsak és határozottak, egész lényéből a szakértelem és a munkaszeretet sugárzik. Kinyitja az öntöttvas ajtót cs a kémlelő üveggel a kemence lángleu- gerébe pillant. Arca pirosra gyullad a kiáradó hőségben, odabenn lobogó lángban pereg a kemence falain a klinker izzó anyaga. A massza málnaszínben viliódzik és apró fústfeí- hűk csapódnak fel belőle, ami azt mutatja, a massza még nem hcvült át annyira, hogy az összeolvadás állapotába kerüljön. A nedvesség és a széndioxid-maradványok fékezik a láng hatását. Valja pillanat alatt felismeri a helyzetet és gyorsan határoz. Megállapítását ellenőrzi a mérőeszközökkel, azután fordít a fogantyún, amely a tüzelőanyag adagolását szabályozza. A következő pillanatban már tompa morajlással áramlik az. óriás kemencébe a további üzemanyag- keverék. A megismételt • ellenőrzés azután megállapítja, hogy a klinker már rózsaszínűre pirult, a láug teljes erővel lobog, a füst megszűnt, — minden a legnagyobb rendben halad. Valja elégedetten megtörli verejtékező homlokát. Jól megy a munka! Aki elnézi a láuvt. joggal gondolja, hogy évek óta dolgozik már munkahelyén, annyira biztos cs határozott minden mozdulata. Ennek azonban ellentmond fiatal kora. Ivekről uém lehet, de nincs is szó, V a Íját néhány hónappal ezelőtt állították a forgókéin cucc mellé, s ezalatt a rövid idő j alatt bizonyította be, hogy méltót i éri a választás. Most már a legjobb szovjet égetőmesterek között emlegetik nevét. Megtörtént az első zsilipelés a Volga*Don csatornán Moszkva. A szovjet sajtó beszámol arról, hogy Volga-Don csatornán kedden délután öt óra negyvenöt perckor megnyílt a (5. számú zsilip also zsilip főjének kapuja. A zsilipkamrába két kotrógépei bocsátottak be. A kurpovkai vívtúrolóból széies sugárban ömlött a víz a zsilipbe. A víz szintje a zsilipkamrában egyre magasabb lett s a vízzel együtt emelkedtek a kotrógépek. Vcglií megnyílt a Felső zsilipknpu és a kotrógépet egy vonlatógpzüs átvopatatta a kat- povkfti víztároló vízterébe. Üj gépek a szocialista mezőgazdaságban
