Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-05-07 / 105. szám

2 NAPLÓ 1982 MÁJUST 5jAz 1945 május 8-án szétxnzott német imperializmusnak sohasem szabad feltámadnia“ Berlin (MTI) A Demokratikus Né­metország Nemzeti Frontjának Orszá­gos Tanácsa a május 8.1 lehszabiitfulá #i ünnep alkalmából a következő jcJ- *zarakat adta ki: Felszabadulásunk évfordulóján hú- ?ánbat fejezzük ki J. V. Sztálinnak, * bc.kemoz-galom nagy tanítójának és vezetőjének, a német nép nagy barát­jának! Köszönetünket fejezzük ki a Szovjet Hadseregnek és hős harcosainak, akik felszabadítottak bennünket a fasizmus fémáraim« alól és őrzik a világ béké­iét! Felszabadulásunk évfordulóján hitet teszünk a szovjet nép iránti örök ba­rátság melleit! Köszönet a szovjet népnek a Né­met Demokratikus Köztársaság felépí­téséből njujtott segítségéért! A Né­met Demokratikus Köztársaság erős támaszunk a német nemzet egységé­ért, békéjéért és jólétéért vívott harc ban. A szovjet vállalatok 66 űzetnének átadása a német nép tulajdonába, a Szovjetunió irántunk való bizalmáról tanúskodik. Méltóak leszünk c biza­lomra! A Szovjetunió bekeszerződésterveze. te megfelelő alap az egységes, béke- szerető, demokratikus és független német állam megteremtéséhez! Az 1945 május $-án szétzúzott és kapitulációra kényszerített német «m perializmusnak soha többé nem sza­bad feltámadnia hazánk egyetlen ré­szében sem! Németország csak a Szovjetunióval való barátság jegyében válhat függet­len, békeszerető, virágzó, gazdag or szaggá! A demokratikus Németország Nem­zeti Frontjának nagyberlini bizottsága a küszöbönálló ünnep alkalmából fel hívást tett közzé. Május 8.. felszabadulásunk évfor­dulója — mondja a félhívás, — a Né­met Demokratikus Köztársaság demo­kratikus rendje védelmének napja, a német békeszerződés megkötéséért és a keretszerződés meghiúsításáért folyó küzdelem napja. Berlin lakosai! Az évforduló napján díszítsétek fel az elesett szovjet hősök sírjait, akik 1945 május 8-án felszaba­dítottak bennünket u fasizmus igája alól! Vegyetek részt a szovjet bősök tiszteletére emelt emlékművek ünnepé­lyes megkoszorúzásán! Legyen május 8. az emlékezés és egyben az öröm és jókedv napja! Díszítsétek fel a há­zakat. üzemeket, utcákat, vegyetek részt Berlin demokratikus övezetének valamennyi kerületében népünnepélye­ken! A Szovjetunió Miniszíertauáesáöak határozata az 1952, évi népgazdaság fejlesztési állami kölcsön kibocsátásáról Mosjßkva (TASZSZ) A Szovjetunió snisiisslentanácsá, határozatot hozod az J9Ő2. évi népgazdaságfejlesfztési álkwná köUcsöo kibo cs ásásáról. A- Szovjetunió minisztertanácsa ab­bot a célból, hogy a lakosság anyagi eszközeivel hozzájárulhasson a Szov­jetunió népgazdaságának további fej- lesztéséhez, a Volga folyón épülő, kuj- bismi és sztálingrádi vízierőművek, a Dgneper-fólján épülő kahovkai vízi- erőmű, továbbá a Turkmén-főcsatorna, <z délukrajnai és északkrimi csatorna építéséhez, — elhatározta: 1 SO milliárd rubeles összegben. *-• húszévi időtartamra kibocsátja. 2 Szovjetunió 1052, . évi népgazdastáig- íejlesűdési áülami kölcsönét. O A kőlcsö nkö tvértyakei és a nyeremé uy e két .mentesíti az ál­lami és helyi adók és illetékéi; ától. Q J óváhagyta a Szovjetunió 1052. • évii népga zdáságfejlleszlésd Mia­mi kölcsöne kibocsátásának a Szov­jetunió penzáigymln is ztéii um a általi ja­vasolt feliétolcH. A A Mlesbn • jegyzése linói* május 6án keZKiéVÚk, Ad itlami kölesednek a Szovjetunió mi nóisy/ít érten ácsa állttal jóváhagyott tel­tételei szerint áx 1952. évi méip gazda- sá^feJeSBbétSi Miami1 kölcsönt az 1952 október Idői 1972 október l-.ig ter­jedő időszakra bocsátjáik ki. A kölcsön ki zárói ág a lakosság körében helyezen­dő el. A kölcsön kő fvéri ij e k alapját nyert egész jövedelmet nyeremények formá­jában kifizetik. A nyeremények teljes összegét á kölcsön húszéves időtarta­mára számított négy százalékos kanuzt alapulvételével állapították meg. A kölcsön liú'szesrz'töndő’s időtartama alatt az összes kötvények 35 százaléka nyer, a többi 65 százalékot pedig névérlétk- ben törlesztőik. A kölcsön nyereményei t — százrubetes kötvényre számítva — 20ö—25.000 rubelben állapították meg, (beleértve a n'éniértlé'ket. A kölcsön húsz­esztendős időtartama alatt összesen AO húzásra kerül sor. 1055 tói kezdve évente két-két húzás lesz. A nem nyerő kötvényeket 1057 ok­tóber 1-től kezdve a. kölicsön klotar-- tamánask végéig terjedő 15 esztendőm át návéiiékben törlesztik. Á „Democratic Nouvelle" című francia folyóirat külön szómban foglalkozik a népi demokratikus országok életével A ..Democratie Nouvelle“ . küiön- szárnának utolsó cikkét Jacques Du- clop, a Francia Kommunista Púit tit­kára. írta „Igazuk volt“ címmel. Du. dos elvtár,s .cikkében elmondja, ho­gyan izmosodtak meg és nőttek.nagy- gvá az imperializmus összes mester­lamok Május 7 a rádió A. Sz. Popov. a. zseniális orosz ‘tu­dós 57 évvel ezelőtt mutatta be Péter- várotf a világ első rádiókészülékét. A Szovjetunió minisztertanácsa elrendel­te, hogy eat a napot, a rádió születé­sének napját, a rádió ünnepévé' kell tenni. A rádió a kulturális fejlődés határ tálán lehetőségű eszközével gazdagí­totta az emberiséget. Különösen nagy a rádió szerepe a Szovjetunióiban. Bár­hol is él a szovjet ember —- a Kurili szigeteken, vagy a rjazani falvakban, Kara-Kmn izzó homokSivfagjában vaey Ukrajna izzó sztyeppéin — a rádió összeköti az egész országgal és a szov­jet haza fővárosával: Moszkvával. A háború előtti sztálini ötéves ter­vek éveiben, a Nagy Honvédő Háború nehéz és diadalmas napjaiban és a háború utáni nagyszerű korszakiján, amely a kommunizmus küszöbére ve­zette el a szovjet népet, a szovjet rádió szava, Moszkva szava a haza dicsőségét nevelő hőstettekre, a kom­munizmus mielőbbi megvalósítására lelkesített és lelkesít. A rádió — Le­nin ' meghatároza szerint — távolságot nem ismerő, papirnéCküii újság, amely a szovjet ország legtávolabbi vidé-’ keinek lakóihoz is eljuttatja a bolse­vik igazság szavát. A szovjet rádió, amely Lenin-Sztálin eszméit közvetíti a tömegekhez, a dolgozók kommunista nevelésének eszköze. A kapitalista or­szágokban az imperialisták « rádiót is a .dolgozók félrevezetésére, egy új háború előkészítésére használják lel. harcolnak a békéért. Az amerikai sztrájkokról Murray a sztrájk beszüntetésére hívta fel az amerikai acélipari mnnbásokat Paris (MTI): Most jelent meg a „JDemocratie Nouvelle“ című francia, folyóirat küiönszáma. E szám célja, hogy,, .az imperialista rágalmakkal szemben a népi demokratikus orszá. gok valóságos életéről tájékoztassa az olvasód A különkiadás címlapját Jean Effel híres bókeharcos francia rajza díszíti „Húzzuk lel a vasfüg­gönyt7’* felírásnál - és a címlapon már húzzák is felfelé a háborús uszí­tok vasfüggönyét, amely mögött nap- smgaras réten vidáman szánt a trak. tor, épülnek az új házak és önfeled­ten játszanak a boldog gyermekek, A-, érdekes cikkek és beszámolók sorát Jonnay Berlioz -„Előre a szocia- fizmus felé“ című cikke nyitja meg. Berlioz a népi demokratikus orszá­gok 1945-ös helyzetéből kiindulva mutatja meg, hogyan élnek a népi de­mokráciák dolgozói nehezen megszer­zett szabadságukkal. Georges Cogniot „Mi a népi demo­krácia?'1 címmel írt cikket. William Grossin „Reformok helyett -‘teljes át. alakulás“ cím alatt a népi demokra­tikus országokban megvalósított föld­reformmal, államosítással1 és a. szocia­lista iparosítással foglalkozik. Paul Noirot a népi demokráciák alkotmá­nyáról szóló cikkének címe Sztálin idézet: „A legfőbb érték az ember". Aiain le Léap, a CGT főtitkára a né­pi demokratikus szakszervezetek új feladataival foglalkozik, Jacques Sa­rlóul ,,A szocializmus építése nem idill“ című cikkében arról számol be, hogyan küzdöttek és küzdenek a né­pi demokratikus országok az imperia­lizmus ügynökségei ellen. Pierre Cour- lade a Szovjetunió szocialista segít­ségéről, Pierre George az épülő szó- ckilista. városokról, Domonique De. sahti a népi demokratikus Országok­ban szerzett benyomásairól ír.. Marius Magnien a titóisták rabságában síny­lődő jugoszláv nép sorsát mutatja, meg. A Lengyel Köztársaságról ,A len­gyelek szocialista hazafisága“ cím- mai Jozei Cyrankiewic-/. lengve: mi­niszterelnök ír. Olt Károly pénzügy- miniszter pedig ,,Magyarország: a vas ás az acél országa" címmel számol be a Magyarországon végbement ha­talmas v.áHozásokról. Vlko Cperven. kov, a Bolgár Kommunista Párt főtit­kára arról ír hogy Bulgáriában a pa­rasztság Jele már a szövetkezeti gaz­dálkodás áljára lépett. Ion Vdlerian, ti román népi tanácsokról ír. Stefan. Ka/ ■s- csehszlovák igazságügyminiszter cikkének címe: „Csehszlovákia soha. l$em lesz. második Jugoszlávia ^Albánia: írástudatlan parasztokból szakképzett munkások“ — ez alatt a cím alatt Bedri Spaniu, a.7 Albán Munkapárt titkára számol be a népi demokratikus Albánia dolgozóinak . új- életéről. Washington (MTI): Philip Murray, a jobboldali CIO Szakszervezeti Szö­vetség munkásáruló vezetője pénte­ken felhívást bocsátott ki, hogy a 650 ezer sztrájkoló . acélpari munkás ver gye fel újra a műnkét. Sok ezer munkás azonban visszauta­sította Murray áruló mesterkedéseit, így szombaton reggel a. Pittsburgh St.ee Company több, mint 4000 mun kása tagadta meg a munkát, kedései ellenére a népi demokráciák útjára lépett országok, összehasonlít, ja ezeknek az országoknak boldog és szép életét a Marshaü-íerv, az At­lanti Szövetség és más háborús ter­vek súlya alatt görnyedő nyugati ál. sorsával. ünnepének napja A szovjet rádió a békéért és demo­kráciáért vívott harc nagy céljait szol­gálja, leleplezi .egy líj háború kirob- ibantására 'irányuló agressziös impe­rialista törekvéseket, a népek, az ogész emberiség ellenségeinek bűnös mesterkedéseit. A szovjet ország sűrű rádióállomás hálózattal! rendelkezik. Rádióadó mű­ködik a testvéri szovjet köztársaságok fővárosaiban, a területi és vidéki köz­pontokban és sok körzetben. A lenini* sztáliniJ7j»emzeliségi politikának meg­felelően, minden nemzetiség saját nyelvén közvetít rádióadásokat. A Szovjetunió népeinek 80 nyelven köz­vetítenek rendszeres műsort az adó­állomások. A városi és falusi dolgozók életszín­vonalának állandó növekedése abban is megnyilvánul, hogy a kolhozparasz­tok házaiban, a kolhozok, gép és traktorállomások épületeiben, a kuL túrházakban, kiubbokban, olvasószo­bákban és a városi dolgozók lakásai­ban cs intézményeiben évről-évre az újabb rádióhangszórók millióit és a rádióyevőkésziilékek tízezreit szerelik fel. A szovjet rádió útján a világ kü­lönböző országaiban a dolgozók szé­les rétegei szereznek tudomást a Szovjetunió óriási politikai, gazdasági és kulturális sikereiről, a kommuniz­mus építésének újabb adatairól. A szovjet rádióadások fáradhatatlanul Truman ködös ígéreteket tesz ar­ra, hogy ha az acéltársaságok és a szakszervezetek között nem jön léi­re mcgáLlap'O-dá-, ő maga lesz intéz­kedéseket a bérek tel emelésére. Ugyanakkor azonban az Egyesült Államok Legfelső Bírósága már előre úgy határozott, hogy mindaddig tilos a béremelés, amíg a vállalatok luiaj donosaj nem adják beleegyezésüket ehhez. A, TTJCSiSYIN; 4 jugoszláv nép harca a, Hto-klikk ellen . A fasiszta' TitoJklikk egyre foko- * zódó ütemben alakítja át Ju­goszláviát az újabb világmészáriás-ra készülő ■ Amerikái imperial isták kato­nai hídfőállásává és ágyütöltqlék szál­lítójává. A L'Humanité közlése szerint Tito egy március ll.én tartott sajtóérte­kezleten megelégedéssel nyilatkozott az USA háborús előkészületeiről, s kijelentette, hogy a jugoszláv kor- mánv is serényen készül a Szovjet- • unió elleni háborúra. A belgrádi bandavezér újabb gyúj­togató nyilatkozata azt bizonyítja, hogy fasiszta klikkje most már égé. szén leplezetlenül készül a béke és demokrácia tábora elleni támadásra. Ezeket aj előkészületeket Titóék ször­nyű terrorral kísérik. A belgrádi hó­hérok azonban hasztalanul próbálják a hazafiak vérének ontásávai mesz- szebbre tolni azt az órát, amikor majd fizetniök kell a nép aljas eiárulásá. ért, A7 imperialista reakciót aggoda­lommal tölti el Tito fasiszta. rend­szerének ingatagsága, s ezért újabb erősítéseket küld. 50 ezer csetnik és usztasa1 tér vissza Jugoszláviába. Ran- kovics már a műk év decemberében felajánlotta a fasiszta . bűnösöknek a Jugoszláviába való visszatérést. Fel. hívásában kijelentette, hogy „nem kell félniök a felelősségrevonástól.“ Magas fizetést és „szakmájukba vá­gó“ munkát ígért nekik. Ez a szak­ma jól ismeretes. Ugyanakkor 20 ezer, a nácikkal együttműködő háborús bű­nöst bocsátottak szabadon és állítok tak munkába az államgépezetben, és a hadseregben, Tito a hivatásos hó­hérokat és gyilkosokat is kész fel­használni a jugoszláv nép elleni harc­ban, Annak ellenére, hogy ay imperia. iizmus belgrádi bérencei a legkülön­félébb módszerekkel igyekeznek a ju­goszláv hazafiakat kiirtani, az ország­ban egyre növekednek és tokosodnak azok az erak. amelyek revékenv har. cot folytatnak Tito önkényuralma el­len, A jugoszláv nép az utóbbi években nehéz iskolát járt ki és sok mindent megtanult. Egyre világosabban fel­ismeri, hogy milyen szörnyű szaka­dék felé vezetik az országot a titóis. ták, s egyre tevékenyebben kapcsoló­dik be a fasiszta rendszer megdönté­séért küzdő ellenállási mozgalomba. A jugoszláv népnek a Tito klikkel szemben ellenséges hangulatát, még az USA vezetőtereinek képviselői is kénytelenek elismerni. Az amerikai kongresszus egyik tagja, Rybikow, ju. goszláviai látogatása után kijelentet­te, hogy „az ország, lakosságának túl­nyomó többsége nyíltan kifejezésre juttatja Titoval és rendszerével szem­ben érzett gyűlöletét/1 A Tiío.rendszer ellen folyó harc élcsapata a munkásosztály, Ellenál­lása egyre szervezettebb. Sztrájkokat rendez, ellenáll a kényszermunkára való mozgósításnak, megtagadja a ter­melési program teljesítését, illegális röplapokat terjeszt, sib. A muri év­ben A trepesaj bányákban több, mint 3000 ember sztrájkolt Sztrájkok zaj. 1-otiak le továbbá a szíorai kohászati gyárban, a Maribor közelében lévő vagonjavítógyárban, a szerbiai fa- kitermeléseknél és más vállalatokban. Titóék vérbéfojiották ezeket a meg­mozdulásokat, de nem tudták meg­törni a jugoszláv hazafiak ellenállási akaratát. A munkások tömegesen hagyják ott a titóista 'szakszerveze. teket ameiyek a belgrádi fasiszta klikknek a munkásosztály ellen irá­nyuló kémkedés és provokáció cél­jára. fenntartott szervei. p ovid idő alatt több. mint fél- millió tag lépett, ki a titóis­ta szakszervezetekből. A dolgozók ez­zel nyíltan kifejezésre juttatták a Ti­to rendszerrel szemben ellenséges ál. lásfoglalásukat. Ugyancsak tömeges jellegűvé vált a dolgozóknak a bá­nyákból és a hadiüzemekből történő eltávozása. A miovi bányákban pél­dául, alig marad meg a munkások fe. le. A bori bányából ezer bányász sző kcŰJ meg. A kosztolLnj bányákban a bányászok el szökése következtében. 30-—40 százalékkal esett vissza a . ter­melés. A kokanyi, trepcsai, koluba- rai, banovicsi. mezsicai ércfejtök az ellenállás fészkei lettek. Tömeges sztrájkok vannak a kiköíőmunkások körében, akik megtagadják a hadi­anyagok kdakását és a hadiloniossá- gú nyersanyagok berakását. Nyers­anyaggal és hadianyaggal megrakott sok ez er vagon vesztegel az Adriai- tenger kikötőjében. Tito lápja, a Bor. ba. beismeri, hogv egyedül Zenicában naponta mintegy 100 -110 vagon ma­rad kirakutlanui. ............. A .né p ellenállásétól felbőszült D- ■. töisták börtönbe vetik és kivégzók a hazafiakat, bírósági pereket rendez­nek e'lénük, így, 1951 végén Bel. grádhan 110, Bradinában 29 vasútié ellen indítottak perr. s kettőt közülük halálra. ítéltek, Borban egy bátivásr/.- I csoportot 20 évi kényszermunkára'- Ítéltek, a krekai bányászok és tiszt­viselők egy csoportja ugyancsak hosz- szabb kényszermunka büntetést ka­pott. J ugoszlávia agyonkinzott, agyon- nyomorgatott dolgozó paraszt­sága is egyre tevékenyebben leap csolődik be a TitoJklikk ellen íoiyo ’ harcba. A jugoszláv parasztságot ke-' gyet leniül sanyargatják a kuíákok. akik kezükbe kaparintották az ország legdúsabb földjeit. Jugoszlávia 70 ezer kulákgaz-dasága ma két és fél­szer annyi földdel rendelkezik, mini a 629.000 dolgozó parasztgazdaság. A dolgozó parasztok vetésterülete év­ről.évre csökken. A Vajdaság és Szia vénia szántóföldjei — Jugoszlávia éléskamrái — 1951-ben 65 százalék ban bevetetlenek ma­radtak. A fasiszta Tito.rendsrert gyű­lölő dolgozó parasztok megtagadják a gabonabeszolgáltatást, nein hajlandók ■ a súlyos adókat kifizetni. Az adósze dós rendszerint a parasztok és az adó szedők közti nyílt csatává válik. A karlovicai kerületben, például, az elmúlt év utolsó negyedében mind. össze 28 százalékra, a szplicai kerü­letben 21 százalékra teljesítettek az adóbeszedési tervet, sok más vidéken pedig teljesen kudarcot vallott az adó- szedés. Megszokott jelenség Tett a. parasz- • . toknak a kulák „munkaszövetkezetek. bői" való kilépése. „A nemzetközi&ég zászlaja alatt*’ című lap közlése sze­rint, Bosmnszka Krajmi sok faluja. ban — Brekimben, Szfrigoviban. Kos­os ib-an. Mirkovcén és másutt a bor. zalmasan kizsákmányolt, éhező pa­rasztok tömegesen hagyták ott a ku- iák „szövetkezeteket.“ A haladó jugoszláv értelmiségiek körében is egyre többen szállnak harcba a Tito.klikk ellen. Az érteim: ség ellenállásának különösen elter­jedt formája az ország miiitarizáliásá- ra irányuló intézkedések bojkottja, • Az ellenállásban kitűnik a fiatal mű. szaki értelmiség. Például, a belgrádi Építészeti Főiskola 47 végzett hailga.- tója közül 44 megtagadta a különbö­ző katonai építkezések vezetését, a hatóságok által Boszniába küldött Í7 mérnök közűi pedig csak kettő jeleni meg a helyszínen. Húsz elektromer, nők közül csak egy volt hajlandó ar- . ra hogy katonai építkezésnél dolgoz­zék. A belgrádi banditák terrorral jgye,, keznek megfélemlíteni qZ értelmisé­get, a tanulóifjúságot; megvesztege­téssel és más aljas módszerekkel pró. báljaik megbontani soraikat. A titóis ták az állami ösztöndíjakat, arra hasz­nálják fel, hogy a maguk oldalára vonják a tanulóifjúságot. Ez azonban nem sikerül nekik, Szerbiában több. ezer ösztöndíjas közül mindössze 80 sorolható az UDB jegyzéke szerint a „megbízhatók“ közé. J950—1951-ben 1236 hallgatót zártak ki a belgrádi egyetemről azért, mert nyiltan állást '■ foglaltak a Tito klikk ellen. Ez év . március 29.én letartóztatták a bel­grádi diplomataképző iskola 17 hall­gatóját. A letartóztatottakat „komin- . formizmussal", vagyis azzal vádolták, hogy meg akarták dönteni a fasiszta rendszert. 1952 elején a Tito.fasiszta rendszer megtorló rendszabályai csak­nem 150 ezer ifjút és leányt sujtot tak. Egyre nagyobb arányúvá válik az ellenállási mozgalom a jugoszláv hadsereg' katonái és tisztjei körében is. Erről tanúskodnak a. jugoszláv hadsereg tagjainak .harcosok szövet, ségte“ nevű illegális szervezete által: kibocsátott és terjesztett röplapok. A belő vári hadosztályban tavaly 29 ma­gasrangú tisztet ítéltek el azért, mer: bírálni merték az amerikaiakat, A zágrábi körzetben több, mint 100 tisz­tet végeztek ki, köztük Markovics al­ezredest, a 2. hadtest politikai osztá lyának vezetőjét, akinek az volt. a bűne, hogy kijelentette: ..A jugoszláv hadsereg helye nem az imperialisták oldalán hanem azoknak oldalán van. akik a bekéért harco’nak.“ övekednek és acélosodnak Ju­goszlávia hazafias erői, <:me. lyek u Tito klikk elleni aktív harc ban látják hazájuk megmentésének, a béke és szocializmus táborába való visszavezetésének útját. (A Szovjet Tájékoztatási Iroda anyagából),

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom