Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)
1952-04-13 / 87. szám
■ 1 « «.:/( . •- > • . . . • ' -'f. , . .••/■• • '■ 'AP 4 WBPIQ <»*2 ÁPRILIS 13 É P Ü L A K 0 M M UNIZM V S Á szovjet tudósok megoldják á viíiamosetnergia távvezetésével kapcsolatos kérdéseket írta: V. VElVYfKOV, a technikai tudományok kandidátusa A ••jéleiníeg épii-iö nagyszabású vízierőművek évente több mint 22 milliard ki'ówattóra viiSlamosenergiaf tér. raélmek majd a Szovjetunió népgazdasága számára-. Moszkva kapja annak a viítóattoeenergoáiiak mintegy felét, amely ex az új volgai vízierőművek termelnek, tiz az energiamennyiség 10 milliárd 100 mi-Mó kilowattórának felel meg évente. Egy kilowattóra ViUasmos- energiá-val 50 kilogramm fém hengerlése, két pár cipő elkészítése, vayv 10 méter pamutszövet eliőálh’tása vé. gezheto el. Ha ezt & 10 milliárd 100 millió k'iléwattóra villamos energiád köz\ e11 eív;A 1 Moszkvában fé rnicAirők 20—30 közepes tcájesítőképességü hőerőművet kelene építeni és körűiíibeiiil 22 Ámi'iíó tonna fűtőanyagot kellene eltüzelni. ,-t naovjei energetika arra törekedik, hogy az óriási erőmüvek nocsak egy bízónyos várost lássanak el hanem az egész ország kerületeit. Az a cél, hogy mertél teljesebben használják ki . az. 'ország vizienérgia- taartelőkait -és a helyi fűtőanyagodat. Ezt abban az. eset. ban -ehet megvalósítani, ha mánde.n erőművei; egységes • magast'el'szűl-tségiu vezétéfehá! apátiái kötnek össze. A kujbisevi és a sztálingrádi vizierőmű és a belőlük kiinduló magasfeszültségű távvezeték e nagyszabású ma- paö'fe&ziÖtsógű hálózat fontos •láncszemévé válik. . Az -a körülmény,' hogy a-?, erőművekét egy rend. szerbe foglalják össze a távvezeték lehetővé teszi, hogy égy szerre 'különböző erőművektől lehessen energiát szol gá-Itatni. A Szovjetunióban már most mintegy 50 emer giéreadszer működik; ezeket a jövőben, egységes ma- gasfeszül'taégü hálózati rendszerbe kötik össze. Ilyen egységes magasfeszülixségű hálózat elkészítése egiyedü e Szovjetunióban lehetséges, ahol a termelőeszközök: ki r nincsenek magán túl aj dóriban. , Rendkívül nehéz technikai íeiaclat évente 10 milliard ■ Q0 mill- 6 . kilowattóra vilóamoseaergiát elvezetni Kuj. bkeyből és Sztálingrádból Moszkvába. A "távolság 900, ilfetve 1200 kilométernek felel meg. A modern elektrotechnikai gyakorlatban «szidőszserlnt iegíéijebb 300 kilo méternyi távolságig továbbítanak jelentős mennyiségű vili amosenergíát. "A modern efek'ijrotechnika gyakorlatában távveze tésnél rendszerint 200 ezer voltos feszültséget hasznúi nak. Ha azonban nagyteljesítményű viMamosesnergáú-t Kujbisevbol és Sztálingrádból ilyen feszültséggel to vábbítanak, ajkkor túlsók energia menne veszendőbe. 4 szűrje t tudóitok és mérnökök a hatalmas vízierőművek elektromos, energiájának továbbítási probí-é. teájává: foglalkozva, azon a., úton haladnak, hogv yovelík a leszúitcégnt és ezzel egyidejűén megnagyob bírják a vezeUakek koresalmetsaetét. miközben úgynevezett ..hasított vezetékeket“ használnak; minden egyes ozigeielóre 3P4 sab.cno« ■szerkezetű vezetéket • függeszt e fék. _ nőm pedig 'egy vastag vezetéket. Az elvégzett kísér, a lök 38t mutatták, hogy a Ku jbisev—MoszU va és Sztálingrád—Moszkva vonalon iegoélszörfibb 400 ezer voltos feszültséget alkalmazni, amilyet mostanáig távvezetékeknél nem használtak. Ez a feszültség, amely íeheiőyé lesei a nagy energiaveszteségek elkerülését és a használatos szerkezetű vezeték alkalmazását. Az. ilyen lávvereték megépítése számos komoly pnobje-ma élté álltja az elektrotechnikusokat. A többi kozott például különleges kikapcsoló szerkezeteket kell készíteni. Kű.ömeges szerkezetet keM tervezni. /. DALMATOVSZKIJ: ameiyek megvédik 0. vezetéket a viharok elektromos ságiétól. Tekintettel kell lenni arra is, hogy az egyetlen elektromos. rendszerbe összefogóul! számos erőmű párhuzamos, közös munkájában üe legyenek ingadozások. Képzeljük el,hogy két hinta van egymás mellett. Ha ezeket a hinták egyszerre, lendülnék, akkor a benne ülő emberek egymáshoz viszonyítva „mozdulatlanok“ tosznak. Megfoghatják egymás kézéi; és tovább folytathatják a hintázást, segítve egymást. Ha azonban a hinták egyidejű menete megbomlik, akkor az emberek stabilitása js felborul. Már nem tudják egymást kézenfogva tartani és. segíteni Valamit hasonló zajlik le akkor is. ha az erőművek között az összhang megbomlik. Az erőművek ugyanis csak ..szinkron“-munka esetén tudják segíteni egymást, Készülitek a Völjga-Don csatorna óriási transzformátorai A Szovjetunió g\ ár ».ihn rí lelkes munkával készítik a kommunizmus nagy építkezéseinek gépi Jelszere'éseif. A zaporozsjei transzformátorgyár dolgozói i.s határidő előtt készítették el u á olga-Don csatorna épífokezesoi számúra gr ártott óriásinéretií villamossági berendezéseket. V képen V, Ponomarenko (baloldalon) a szerelőműhely főművezetői* és \. Lanéz juj ellenőrző főművezető megtekintik a szállításra készen« Hó transzformátorokat. A JO VO GÉPKOCSIJA Hely szín: Moszkva. Idő: 19... i-ste van. A lámpák nappali világosságot árasztanak a széles (Utakon. A deihökárjcólók csillogó tornyai mintha beledöfnének a sö- üéí égboltba. Pompás gépkocsik sorakoznak a parkolóhelyeken. Tetejük üvegből készült, karosszériájuk pedig tompafényű, rugalmas műanvagból. A kerekeket csaknem teljesen elrejti a karosszéria. Négyerp közeliidnek az egyik gépkocsi fele: egy férfi, egy nő és <cét ifjú. A legifjabb megnyom egv gombot a karosszérián, az ajtók zajtalanul kinyílnak és az egész csalód beszáll a gépkocsiba. Felakasztják kabátjukat cs elhelyezkednek^ a leszerelhető asztal körül lévő kényelmes karósszékekbe. Az egyik ifjú a kormányhoz ül, megmozdít egv fogantyút és a gépkocsi csendesen megindul, Egy ilven gépkocsi vezetéséhez nem kell több tudomány, mint a kerékpározáshoz. Csak a kormányt kel! forgatni jobbra vagy balra .és időnként á sebességváltót kell lenyomni. A gépkocsi ‘ sebessége önműködően változik. Legnagyobb óránkinti sebessége városban 100 kilométer, országúton pedig 200 kilométer \ gépkocsi vezetését megkönnyíti az utak különleges felszerelése is. Amikor a gépkocsi elhagyja a város; és kerekei az aszfalt felületén elhelyezett érintkezési vonalat érintik, sebessége fokozódik és a. knT>csojótábbi mutáló ja magától az „országút“ jelzésre ugrik. íía pedig a gépkocsi aszfaltozatlan útra kerül, a megfelelő helyen az út- p*9i érintkezési vonala a mutatót vif)*r.aáih'tja a „lassú menet“ _ jelié» re, A gépkocsi minden gépi be- otfíidezéne a vezető beavatkozása Suéíköl működik. A gépkocsi foto-elemekkel rendelkezik,^ amelyek a fékek és a volán működését szabályozzák. Az ntak mentén korlátok húzódnák. A vezető elveheti kezét a volánról es a fotóelem mindaddig vezeti a gépkocsit a korlátok mentén, amíg csak a vezető ^ szükségesnek néni látja, hogy átvegye a kormányzást. Ha a gépkocsi túlságosan köze! kerül egy másik gépkocsihoz, a fűtőelem Lassan működésbe hozza a féket. Ügy iűnhet hogy az ilyen gépkocsi vezetése unalmas lehet. Mégis sokszázezer gépkocsi gyors és biztos közlekedését biztosítja. Emellett nem zárja ki a sportbarátok kedvteléseit sem. Hogyha a gépkocsi előtt száguldó másik autó vezetője kikapcsolja az önműködő berendezést és maga vezet, ezt megmutatja a. gépkocsi tetején elhelvezeti sárga jelzőlámpák kjgyulhdúsa. 1 gépkocsi száguld az országul on, a kanyaroknál kissé meghajlik, megelőzi a hatalmas távolsági autóbuszokat és az áruval megrakott tehergépkocsikat. .sebf-sen száguldó gépkocsiból az egész család csodálja a fényszórók fényében fürdő nagyszerű épületedet, a hidakat és a csatornákat, az erdőt és a holdfénnyel bevilágított végtelen rónát. A szembejövő gépkocsiknak a szokottnál erősebb fenve nem zavar i a a vezetőt. A fényszórók polarizált üvegből készültek és a szél védő ii vég nem enged it át a szcmbejövő gépkocsi fényszóró ré- nak megtört fényét: A vezető sugárnvakíbok nélkül nem látja a fényszórókat, mintha nappal lenne. Az úttest közepe szabad, ezt a részt az autóturisták részéjre tartják fenn. Az országút két szélén távolsági autóbuszok száguldanak. időn kint helikopterek zúgása hallatszik. Az olvasó joggal teheti fel a kérdést; „Mi ez? Ábrándozás? Tudományos képzelődés? Egy terv reális leírása?“ A "'I t I «n n felelet: a. fent leírtak közül csaknem ulin-den már ma megvalósítható, részben már valóság is. De a már elkés^tŐt szerkezetek vagy még kísérletezések alatt állanak, vagy kevéssé terjedtek még el, vugv pedig a technika más területén alkalmazzák és nem gépkocsikon. Miért? Alert valamennyi szerkezetet a tökéletesség legmagasabb fokára kell emelni, gyártásukat pedig egyszerűvé és olcsóvá kell tenni. Az „eszményi“ gépkocsi megalkotásának útján még más nehészségek is felmerülnek; meg kel! változtatni -az utak felépítését, meg kell szervezni új anyagok tö meggy ár i á.sát Mírjdehhez természetesen időre, újabb tapasztalatokra és munkára van még szükség. Jól tudjuk azonban, hogy a szovjet emberek .mindenféle nehézséget le tudnak győzni és le is győznek. Ezért az elképzelések nem maradnak meg papíron, hanem igenis valósággá válnak. A tervező irodákban, a laboratórium ókban. a kísérleti állomásokon f'rj terveket, modelleket, műszereket. gépkocsikat állítanak elő. A szobrászok eddig még soha. nem látott karosszéria-formákat készítenek. a tudósok • rend kívül tartós ni üanyagokka I kíséri elesnek, a szerkesztők tökéletesebb szerkezeteket' konstruálnak, a kísérletezők pedig kipróbálják az új modelleket. Biztosak vagyunk afelől, hogy 'nincs messze a nap, amikor a fenti .fantázia“ majd valósággá válik. A „Vorosi-kolhoz A Moszkva környékén lévő Nyepccino fain parsaztjai a „Vor®* silov“-kolhozban egyesülve folytatják sokoldalú, fejlett gazdálkodásukat. A „Vörösilov“-kolhoz földjein gabonát, burgonyát, zöldségfélét, takarmánynövényeket termelnek, az állattenyésztő telepeken szarvas- marhát, sertést, juhot, baromfit tenyésztenek. A többi M.oszkva-kör- nyéki kolhozokhoz és szoyhozokhoz hasonlóan a „Vorosi‘lov“-kölhöz is élelmiszerekkel látja el a moszkvai dolgozókat. A kolhozban —- az élenjáró szovjet agronómiái tudomány alapján —• minden munkafolyamatot gépesítettek. A kolhozparasztok a gépállomás agroriómusai segítségével kidolgozták és bevezették földjeiken a füves vetésforgót; amely fokozza a talaj termelékenységét. A kolhoz fejlődő állattenyésztése bőséges jövedelmet hoz. Az állattenyésztő telepekből befolyó jövedelem l^Hhez viszonyítva 1951.-ben hatszorosára növekedett meg. „A „Vorosilov“-kölhöz, a Szovjetunió számtalan kollektív gazda- ságának egyike, megteremtette a mezőgazdasági termékek bőségét n ezen keresztül kultúráit jómódú életet biztosít a kolhozparasztok számára. A ..Arorosilov“-kolhoz újonnan felépített tágas sertésó'jában a ser» tésgondozónők különleges függőpályás iparvasút segítségével szállítják a takarmányt az onyasertések számára. A ,, Vor ősi lo v“-kolh oz fejlett állattenyésztő telepén kü’Sn takarmány” konyhát létesítettek, ahol univerzális malom őrli meg a takarmánygabonát, felszenteli n takarmánygyökereket, összezúzza az olajpogácsát. A képen M. Knrlajev kolhozparaszt tápláló takarmányt kó» szít a takarmánykonyhában az állatok szamára. A Volga—Don-csatorria új halai A szovjet tudósok is rendkívül tevékenyen veszik ki részükéi • kommunizmus nagy építkezéseinek munkájából. A Szovjet 'tudományos Akadémia moszkvai állaiinorfológiai intézetének laboratóriumában nagyarányú kísérletek folynak annak megállapítására, hogy a nagy vizierőm«íveknél hogyan módosítsák a folyami Italtenyésztést. Kidolgozták azokat az eljárásokat, amelyek megóvják az áramterme, lésre szorított folyó halállományát és olyan új halfajtákat tenyésztettek ki. amelyek a Vo’gu és a Don inegvá’tozott körülményei között js a leghasznosabbaknak bizonyulnak. A képen V. Vasznyecov Sztálin-díj as tudós a biológiai tudományok doktora és Je. Dinitrijeva, a biológiai tudományok kandidátusa az újonnan tenyésztett halakat tanulmányozzák.
