Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-04-11 / 85. szám

TOLNAI NAPLÓ VU.A6PROLETÁRJA! EGYES Sí JETEK!------------------------------------------------------------------------------------ N A MAI SZAMBÁN: A nemxeí&tkd *aídasÁgi lrteka*!s+ ápriU* 9 i mije* tik**- (<} 0ij — Női yakiít* értekezlet Budapee'««- [2. o ! — Egyt« *Vn vdhe!*4lenebbé vAJák a jugoszláv dolgozik elet«, (2. o) Hét jp«rí tanuló vinsgázott a Sinusakor. nvRi B.öröT«rk«n. | X o.) — A gépállemáaok tavsszl ver­senyében » «árpllisj (3. ft.) — Ufireá » mesí?e eiv> községe s beadási kötelez* ísójj tel leölésében. (4. ol AZ M DP TOL N A!* EGY ÉJ P AlRTBIZO Tf JÁG AN A K L ApÍA'%.:;a IX ÉVFOLYAM, 8b. SZÁM v KA 50 hllep PÉNTEK. 1952 ÁPRILIS 11 Az agitációs munka megjavításával biztosítsuk a tavaszi munkák sikerét Megyénk dplgnzu nép« minden erővel azért harcol, hogy orszá­gunkat még erősebbé tegye, hogy idejében és jól végezze el a tava* «xi mezőgazdasági munkákat. Á bekövetkezett kedvező időjárás mellett a tavaszi mezőgazdasági munkák most már akadálytalanul folytathatók. Dolgozó parasztsá­gunk saját bőrén tapasztalta, hogy az idejében elvégzett munkák a bő termés alapjait biztosítják. Számtalan község dolgozó paraszt­sága, tszcs-je harcol, hogy a ha­táridőket betartva, elsőnek jelent­hesse pártunknak, eleget tettek hazafias köelességüknek. A tavaszi munkák sikeres vég­rehajtásának alapvető feltétele a jó agitáció, a népnevelők felké­szítése, mozgósítása. Megyénk te­rületén az agitáció terén sok a javítani való. A mezőgazdaság te* rfiletésn és különösen a szocialis­ta szektorokban kevésbbé mutat­kozott meg az egyéni agitáció, de még ennél is súlyosabb hiba az, hogy politikai tömegmunkánkban szinté figyelmen kívül hagytuk a PB határozatát, ami pedig meg­határozza, hogy csoportos agitá- ?íón keresztül, mégfelelő közhan­gulat kialakításává), mozgósítsuk a dolgozó tömegeket vállalásaik tel­jesítésére, az állami, népi fegye­lem betartására, a hanyagok, ló­gósok elítélésére. Ez a csoportos agitáció igen gyengén ment s munkánknak fő hiányossága volt. Mutatkozik nemi javulás ezen © téren. Faddon. például tíz-tizen­öt dolgozó parasztot összebírtak megbeszélésre, amelyre felkészült egy jó népnevelő a pórt és kor­mányhatározatokkal, az előttünk álló feladatokkal kapcsolatban és tájékoztatta a dolgozókat arról, hogyan kell megoldani azokat. Tehát vitát, csoportos megbeszé­lést jelent a közhangulat kialakí­tásának egyik legfontosabb esz­köze. Nagyon fontos az, hogy az ellenség elleni küzdelemben aku- íakság, a klerikális reakció elleni harcban olyan közhangulatot te­remtsünk, amely éberségre neveli a dolgozó parasztokat, amely fi­gyelemmel kíséri, leleplezi az el* fenség aknamunkáját. Népnevelőinknek, alapszervi titkárainknak meg kell érteni, mi­lyen feladatokat vet fel Rákosi elvtársnak ez a mondása: „Feltét­lenül fontos, hogy a mi agitációs csoportjaink és rajtuk keresztül népnevelőink rendszeresen olvas­sák, tanulmányozzák a szovjet agrotechnikai eljárásokat. Ismer­kedjenek a mezőgazdaság szak­mai kérdéseivel is.“ Rákdsi elv- társ a járási titkárok országos ér­tekezletén úgy vetette fel, hogy is­merjék meg az alapvétő szakmai kérdéseket, amelyeket minden egyes dolgozó parasztnak ísmer- nie kelt, amiket nekünk meg kell honosítani, mint újat, mint jó ta­pasztalatot e mezógazdasag vagy az ipar területén. Ezen a téren is vannak jó tapasztalataink már. Decson Papp József népnevelő a saját példáján keresztül bizonyí­totta be a dolgozó parasztoknak, hogy mit jelentenek a fejlett ag­rotechnikai módszerek. Példáját számos dolgozó paraszt követte, alkalmazva a négyzetes vetést, a simitózást. Termelőszövetkezeti csoportok­ban, állami gazdaságokban most, a tavaszi munka idején el kell mélyíteni, állandósítani kell az agitációs munkát. Példával szol­gál megyénk valamennyi tsz-e fe­lé a faddi Uj Élet, amely kidol­gozta a tavaszi munkák, idejére a népnevelőmunka tervét. Az ál­landó felvilágosító munka ered­ménye, hogy határidő elölt fejez­ték be a vetést és bátran alkal­mazták a szovjet módszereket. A gerjeni állami gazdaság pártszer­vezete is megjavította az agitá- qiős munkát. Minden brigádban, munkacsapatban van népnevelő, akiknek eredményes munkája n termelésben, a munkák elvégzésé­ben mérhető le. Nagy feladat vár az agitációs munka terén a béke­bizottságokra is. Általában jól oldották meg feladatukat, s külö­nösen a mucsi Vörös Zászló tsz békebizottsága ért él kimagasló eredményt. Kezdeményezésük, mc. már országos mozgalommá széle­sedett. Példát vehetne tőlük a sza­bályi békebizottság, amely csak papíron szerepel, munkát nem vé­gez. Ennek tudható be aztán, hogy a község utolsó a megyében, s a szabadpiaci forgalomból is ki­zárta kormányzatunk. Alkalmazzuk az agitáció vala­mennyi formáját. Alapszervezeté- ink osszák be csoportos agitációra a pár toktatásban részvevő elvtár­sakat. Gondoskodni kell ezeknek az elvtársaknak kioktatásáról, két­hetenként rendszeresen meg kell tartani a népnevelő-értekezleteket. Ágitációnknak a tavaszi mező- gazdasági munkák idején döntő­en azzal kell foglalkoznia, hogy a korai vetés, az új módszerek al­kalmazása mit jelent a magasabb termés érdekében, mit jelent a begyűjtés teljesítése érdekében. Azt jelenti, bogy dolgozó paraszt­ságunk anyagi helyzete tovább javul. Termelőszövetkezeteink számára azt jelenti, hogy tovább erősödnek, megszilárdulnak. Az ország számára azt jelenti, hogy népgazdaságunk tovább erősödik, újabb lépést teszünk a tartós bé­ke felé. Ilyen értelemben kell ér­velni, így összefüggésben kell magyarázni, miért kell időben el­végezni a tavaszi munkákat úgy az egyénileg dolgozó parasztok­nak, mint, a termelpcsoportoknak. A termelőszövetkezetek példája nyomán több dolgozó paraszt befejezte Szekszárdim a koratavasziak vetését Sssksrárd város ’dolgozó párasetsá- gs nagy lendülettel végzi a tavaszi munkákat. Április 5-ig elvégezték a 2ab, & cukorrépa, az olajlen, a rostién. 9 zabosbükköny vetését. A tavaszi ár. pát 90 százalékban, a burgonyát 9 '.zázalékban. a takarmányrépát SO szá- r.alékban a napraforgót 45 százalék­ban, a borsót 48 százalékban, a iu eemát védönövóraiyol 52 százalék­ban, a balíaeimot 20 százalékban ve­télték el eiideig. Példamutatóan befejezték a kora­tavaszi vetéseket a Gőgös Ignác termelőszövetkezet és a Béri Ba. Iogfí Adam tcrmelöcsopori. A termelőszövetkezetek példáját az egyéni dolgozó parasztok is követték, A megállapított határidő előtt 5—-1t) nappal előbb elvégezték a .vetési muri- káka!: Farkas István, Zero ári János, Horváth János, Heiner 'József, Nagy Ferenc. Lendvai Ferenc. Bíró Ferenc. Hunvai József, Nagy Ignác. Durgonies János, SörőiJ Sándor, Szegedi István, Gyöngyösi János. Szűcs Ferenc és Hauszknocht Ferenc dolgozó parasztok. Ezek a gazdák páros versenyben van­nak egymássáí, amelynek feltétele a tavaszi vetések befejezése a határidő előtt öt nappal. Ezeknek a dolgozó parasztoknak az eredményei is megmutattak hogy a m-unkaversény mennyiben segíti e’ö a munkák mielőbbi elvégzését. Ezek a dolgozó parasztok tudatában van nak annak is, hogy a korai vetés á bő termés egyik alapja, a nagyobb termés pejig lehetővé teszi ? beadási kőtelezéttség maradéktalan és kemé­nyebb teljesítését. A második negvedéri (érv első napjaiban 100 százalékon alul íeljesílő nein volt a Tolnai Seiyeniro«tokáit A Tolnai 5etyeaníoűó dolgozói az április 4-i murütaversenyszakaszbaii a vállalások teljesítésében kimagasló eredményeket értek él. Vállalásukat kévés kivétellel csaknem valamennyi dolgozó -teljesítette. Negyedé-vea iervét az özem 115 százalékra teljcedtettr. Ahhoz, liógy ezt az eredményt éJ tudták érül. nagyban hozzájárult az, hogy a verseny kiértékelését megjavítot­ták, ma már naponta kiértékelik a legjobb eredményt elérő dolgo­zókat, a többieket pedig dekádonként. A II. negyedévi terv beindulását nz üzem dolgozói ragyogó új ltiuhkagyöZel- mekfcei köszön töt'ék. A 11. negyed­éves terv első napjaiban 100 száza, lékon alul teljesítő dolgozó nem voCt. Bevezették hé (izembe, hogy meg­jutalmazzák »sokát a. dolgozókat, akik az anyagtakarékosságban és a •minőségi munkában kiváló eredmé­nyeket érmek el. Legutóbbi dekádban Kovács J átlós né, minőségi fonó "1 forintot, Yericze! József né pedig 13 forintot kaptak. Az üzent bon műszer vezlék a sztahanovista Iskolákat, melyen ogy élenjáró dolgozó Ismerteti a szakma egyes fogásait és közösen megjavítják azokat a kérdéseket, munkafolyamatokat, melyek a dolgozók előtt nem eléggé világo­sak. Ezen az iskolán belül komoly ered­ményeket értek el. Legnagyobb fej­lődés Stein hadi GyörgynrncI tapasz­talható, aki azelőtt alig teljesítet! 1ÖQ százalékot és a minősége is rossz volt, ma már minőségi munkát végez és teljesítménye 121}—Í30 százalék közöli mozog. Ezótáig már 8 szíah'./y visla iskolát fejeztek Ive eredményesen. A bírálat szelleme jó az üzemben, a dolgozók bátran bírálják a válla­lat vezetőségét, a pártszárvezetet és az üzemi bizottságot egyaránt. így időben észre tudják venni azokat a hiányosságokat, amelyek munka köz­ben felvetődnek, s azok kljaviléfára a dolgozók javaslatokat lesznek, ,1a- \u’ás lapaszt-aIható a löme-g:szrvveze tek munkájában is. Különösen a DISZ szerveiét kezdi betölteni mind­jobban a rá váró feladatok Végre­hajtásában helyét. Az üzem dolgozói az április 4-i inunk agy őzemek'kel nem elégedtek meg. hanem újabb szó. clalisla kötel-ezellséget vállaltak má­jus 1-re. Ezek a vállalások legna­gyobb része a mi tlő* cg nirgjnvi;«-ánr történt. De mindezek mellett nagy fordítanak a munkafegyelem megszi­lárdítására, mélyen még javítanivaló um. Éppen ezért az üzemi bizottság és a pártszervezet a terv teljesítése mellett legfontosabb kérdésnek tekin­tik fi munkafegyelem megszvárdításá!. az üzemben. A paksi járás megjavította munkáját s első lett a versenyben A járások vetési tervteljesítése az április 8-i kiértékelés szerint ’A tavaszi vetés teljesítésében a já­rások közötti versemben nagy válto­zás állott bt?, A globális télóieljPBÍlés­ben, 1. « paksi járás 55.1 százalékkal. 2. * gyűrik! 52.3* 3. a dombóvári 475, 4, * szekszárdi 47.1. 5, a tamási 47, *> Szrikszárd város 43,6 7. * bonyhádi járás» aki 43.1 százalékkal utolsóként kul lóg a járások közötti versenyben. A paksi járásban tszes-ink tavaszi árpa vetés előirányzata 373 íróid és ezt teljesítették 105.2 százalékra, a tava­szi búza előirányzatuk műn volt. el­vetettek 27 holdat, Zab előirányzatuk. 452 hold. amit 96.7 százalékban lel jesíietté'k. BurgönVavrléS előirányzata 342 hold, ezt 10.S száz ifié kr a teljesí­tettek, cukorrépa vetésüket, ahol az előirányzatuk 58 hold volt, 51.7 szá­zalékra, napraforgónál 242 hold volt az élőirányzat, teljes ítél tők 80.9 Szá­zalékra. lucernavetési elöirányzatük 777 hold és 37.8 százalékra teljesítet­ték. A vörös lóhere vetési térvélő- iránczat 134 hold s ezt 58.2 százalék­ra teljesítették. Simitózást végeztek 5208 holdon. Az egyénileg dolgozók tavaszi búza vetési előirányzata 200 hold, ezt 43 százalékban, a tavaszi árpa vetési terv 3243 hoki, ebből tel­jesítettek 70.6 százalékot, a znbvelés előirányzata 2358 hold, teljesítve van 109.9 százalékra, A, blugdnyávelés előirányzata 2880 hüld, teljesítve 35.3 százalék. Cukorrépa vetési elöiráhy. z«t 592 hold, teljesítettek 49.8 száza­lékot. Napraforgóvelcs előirányzata 1720 hóid, cbhőC teljesítve -15.8 száza­lék. a hiermit előirányzat 2227 hold, elvégezve 25.7 száza Uns. Vörös Inhere vetési előirányzat 470 háld, melyből teljesítettek 25.4 százalékot és siülí- tózási végeztek 13.906 holdon. A paksi járás továbbra is fokozza vetésének elvégzését, hogy továbbra is meg tud­ja tartani eiősógéf, hogy elmondhas­sák azt, nem mindig utolsók, hanem elsők is tudnak lenni a terv teljesí­tésében a járások közölt. A bonyhádi járás, úgy a begyűjtés­ben, mint a tavaszi munkák elvég­zésében. az utolsó helyen áll és ez azt mutatja, hogy a bonyhádi járásban kevés gondot fordít a tanács úgy a tavaszi munkák elvégzésére, mint a Hegy(jjíéS ázórgaMiiatásara. A hunyJtádi járásban a tszcs-k tavaszi búzavetés előirányzatukat »9.1 száz,siókra, tavaszi árpából 98.1 j zabnál IÖÖ, burgonyánál 11.4, cukorrépánál 110.1, napra forgónál 74, lucerna tö.3, vörös- here Í32 százalékra teljesítetlek tervüket. Ezek az éredméíiyek Iszcs-irík vona­lán megínutatják a tsics.k előnyeit az, egyénileg , dolgozó párásítókká! szemben, akik igen visszatartották a börtyli.ádi járás L ,jí tavaszi i cl esten teljesítésében. Az egyénileg dolgozó parasztok á tavaszi búza vetésüknek 20.5, tavaszi árpánál 36,3, zabvctc- siikncJ 09.1, hüi'gdnyavetésii'knél 17 cukorrépavetésüknél 7714, napraforgó vetésüknek 47.9, lucerna vetésüknek 0.8. vörös lóhere vetésüknek pedig 1.4 százalékban tették eleget ezidáig. Ez az oka. annak, hogy r bonyhádi járás lemaradt * versenyben és utó só- .nak zerkózi-k tel a járások mögöü Ezt a Icmarádásál sürgősen ki kell javítani a járásnak,, hogy idejében földbe kerüljenek az elvetendő mag­vak. Ehhez a munkához az eddigi■ ttél sokkal nagyobb támogatást kel nyújtani a járási pártbizottságnak és a járási tanácsnak. Többet kell tar­tózkodni ä Határban, mint az irodá­ban, mert csak így tudják helyre, h o z u i lem afrudásu k ä t. Kanizsai István fogatos 241 százalékra teljesífeíte normáját április 4 tiszteletére Az aisólepérdi átiami gazdaságban az április 4-i felajánlások kiért ékélé­sénél legjobb eredményt a kővetke­zők érték el: Kanizsai István fogatos, aki vállalását 211 százalékra -telje­sítette. A répavetésué! Bozj.mann László és társai 1913 százalékos ered ményt mulatlak fel vállalásuk telje­sítésénél. A traktoros lücérnavetésnél Földi István éa Takács Lajos 136 szá­zalékra teljesítették tervüket. A gépi műtrágya szórásnál Magyarosi Sán­dor és Csendes József 124 százalék­ra, a magrépáüHeíésuél Ozbach Györgyivé, Sturkelv Henri,kné 125, Ko­vács Mária, Pelhes Rózáíia 130, a ré- paválogaíá&ná!, mely prizmából tör­tént, Nagy Erzsébet, Pelhes Rozália 282. Horváth Ágota, Bauer Erzsébet 274 százalékra teljesítették normáju­kat. Foga ins simílózáinál Poda Sán­dorra, Bohó Jánosáé 255, Gulyás János és két társa pedig 160 százalé­kot ért el. a fogatos műtrágya szórás­ban Tűkor a Ferenc 210 százalék, gép­pel végzett kukoricamorzsolásná! Ab­raham Kálmán és három dolgozótár­sa 160 százalékra, heiigerezést, .mely vontatóval történt, Ilccsérnyer Lajos, Suti György 190 százalékra teljesítet, téli normájukat. A tehenészet Vörös Csillag brigádja 11.2 literről 12.2 li­terre emelte a fejési átlagát. A mes­terséges borjúnévelésnél napi 110 de­kagramm súlygyarapodást érlek el Marosi Erzsébet, Marosi Katalin, Pes la Mis Éva, ak*k jó és odaadó mun­kájukkal érték cl eredményüket, Ezek a dolgozók normájuk tűtted jésitésével nagyban elősegítik a ter­melékenység fokozósál és ha továbbra is megtartják ezeket az eredményei, két és bevonják a gazdaság többi dol­gozód a versenyníunkába, jó tapasz­talataikat átadják, akkor gazdaságuk az 1952-es évben jövedelmezővé válik és büszkén mondhatják cl, hogy a munkában rájuk eső részt beesü'eí-- sen elvégezték. Az ürgevári és az alsóleperdi állami gazdaság lemaradt a vetésben A korai és középvetések állami gaz dasága ink baft az 1952es év április S-i k'iérlékeléá szerint a következő: 1. az alsó péli állami gazda.ság 136 százalékkal, mégelözte a na-gytor- másí áHafr.l gazdaságot, 2. a gerjeni 1Ö6, 3. a nagy tormási 102, 4. a fornádi J01, 5. a todiaszi- geíi 109, 6. a Icperdpuszlai 80, 7. a sárközi 70, 8. az ürgevári 04, 9. az aígóleperdi 5-5 százalékos tervteljesí­téssel. A lemaradót! állami gazdasá­goknak sokka.! nagyobb gondot kell fordílani a munkák megszervezésére és az idő kihasználására, hogy feze­kéi a lemaradásokat behozhassák t-s felzárkózhassanak az elsők közé. Főleg nagy gondot kel! fordítani » munkák menetére az urges ári ds mz afcsóleperdi állami gazda ságokuUk, akik a kiértékelés azé rint jóformán felig teljesítettek csák előirányzott tervüket. Ez azt bizonyítja, bogy ezekben a gazdaságokban a gazdaság vezetősége rossz inunkat végez és nem szervezi jó! meg a munkákat és ezáltal kap­kodás, az egyik tábláról a másik táb­lára való maszkáiés jellemzi a mun­kál, ami nagy ikieséseket jelent a lerv teljesítésében. Ezek a gazdasá­gok ha hiányosságaikat kiküszöbölik, a jövőben nem fordulhat elő az, hogy mindig az utolsók között legyenek és hátú! kullogjanak az állami gazdasá­gók közötti versenyben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom