Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)
1952-04-10 / 84. szám
2 »BPI. 6 1M2 ÁPRILIS IS Aj moszkvai nemzetközi gazdasági értekezleten a magyar küldöttség több ny ugat európai és tengerentúli k üld ö tf segged folytat kereskedem Imi megbeszéléseket A •möszk'ai nemzetközi gazdasági értekezlet résztvevői az üJésMv szüiie. téhen és «z, -illések, után a külön <*. célra léf-csitett kapcsolatok irodáján kérésziül, vagy’"közvetlenül érintkezésbe lépitek, egymással, hogy konkrét íurrnábáü megégvezhe.ssenck keresked él m i kap csői a Iáik fej I észt ősében. V 'magyai küldöttséget az osztrákok- után 'most több más országból köztük Olaszországból ős Mexikóból — érkezett, küldöttek keresik fél ebből a célból.. Ropsóki 'Ferenc és • Szilágyi Béla magyar küldött felszólalása a moszkvai, nemzetközi gazdasági értekezlet két szekciójának ülésén A mWszk-vai viemz.clközi gazrla sági éil.ekcz>Vtért április 'Sáli tovább folytak a szekciók- ülései.. A 2. szálon v/ekeióban.v aUTelynek feladata. ;r gazdasági agyüt’m ükö<l,és előmozdítása a szmyái'i.s problémák megoldásúm, keddeu^f&zólalt BozsoUl Ferenc ma. gva r földül!. ' - • v' Bozsóki' Fe'rönc. a Szakszervezeti Világszövetscg vegyipari-,’-' tagozatának titkára felszó'lalááábán • rámutatott; hogy a -magyar nép soka! szenvedett t második .világháború következtében. Országunk a pusztulás szélén állt. A végpus/.tnlá.stól népünk élniaka rása, munkaszeretete é.s a Szovjetunió önzetlen, baráti segítségé mentett meg bennünket. — A háború után három évig dolgoztunk. azon, hogy ujra te!építsük azt. amit a háború lerombolt. Megtanultuk á mi na.gv barátunktól. a nagv Szovjetuniótól hogyan kell országunk természeti' kincseit okosan fe!-htis/-n:'rni s iparunk, mezőgazdáságunk fejlesztésével azokat a dolgozó nép szolgálatába állítani. Sorra épí- ' ettük és építjük az új", - nagy terjes íl- mésnyű gyárakat, amelyekben hogy. tn-eniiv iséglien ■ g vár lünk különböző cikkeket. ' A gyárakban sok új. munkásra van szükség. Az utolsó három év folyamán több, miid .'>{10.000 új munkást foglalkoztattunk. az ipar különböző ágaiban: a nagyiparban a munkások száma csaknem megkétszereződött.' Fellendüli építőiparunk, tOá.O-ben megszűnt (PuPkaitéiirülis.'-g. külön intéz mépyt, .kellett felállítani. amelynek feladata munkaerőt ' biztosítani; az ipar, számárai. Iparunk erőteljesen fejlődik. Kg vés l'párága-ink már nemcsak a hazai szükségletekéi elégítik ki. hanem mák országnak is tudnák juttatni iparcikkekéi. Ezut'á'ri ismertette, országunk he. gyári biztosítja a dolgozók szárná rá az .- alkotmányiulkba.u élőirt jogokat az egészségvédelem, betegségi, rokkantsági és öregségi biztosítás terén. Hazánkban a dolgozók száz- és százezrei 12—14 napiig lerjedő fizetett szabadságukat az ország legszebb ü d ii.! öh elvein I Öli hetik. — Nálunk — folytatta Bozsóki Ferenc — törvény biztosítja a művelődéshez való jogot. Ha az általános iskola S osztályát él végzett--fiataloknak kedvük és lehet ségiik van a továbbtanuláshoz, érré' megvan a lehetőségük is. Az elmúlt évben négy új egyetem nyílt -meg. Országunk .agrúrorszagból ipari országgá leli, ele mezőgazdaságunk is sokat ‘fejlődött az. utóbbi évek folyamán. A fokozódó gépesítés lehetővé tette.a nagyobb termelési eredmények elérését. Igv ipari exportunk mellett mezőgazdasági iemelvény! is fokozódó mértékben tudunk külföldi piacoknak 'juttatni. Ismertette, milyen mezőgazdasági terinelvényeket tudnánk hasonló értékű ipari berendezés és nyersanyag ellenében exportálni. Befejezésül a következőket mondotta: — Meg vagyunk győződve arról, hogy az országok közötti kereskedelem kiszélesítése nagyban hozzájárulná a dolgozók életszínvonalának emeléséhez, szociális és kulturális problémáik megoldása hoz. Szilágyi Béla a gazdaságilag kevésbbé fejlett országok kérdéseivel foglalkozó szekcióban a következőkben világította meg a magyar küldöttség': véleményét: A háború előtti exportunk nagyobb része mezőgazdasági termékekből ke rillt ki >s a magyar mezőgazdasági cikkek ig<?n ismertek voltak Európában, A mezőgazdasági cikkek export. ja' tc'ivnészetésé-n wá is ren'dlavül fön- to.s, noha az ipari termelés íéjjiesz- tése -lohélővé, teszi az iparcikkek na- gyxi'bliniérvű exportját is, Kivitelűnkben mind nagyobb szerepe ran a szerszámgépek, egyéb ipari termelvények és fogyasztási cikkek exportjának. Egyéb 'kiviießei'nk közül megemlitlhetjük még a villanyégőexportöt, amely iparcikkünket minden országban meg tehet" tel&lmi. — MagyarorS'Zá.gna’k már sok közét és távolikéi«ti piaca tan és kapcsolatai vannak már latinamerikai országokkal is. Exportálunk példán® szcrxzá mgópéket Indiába, Pakisztánba, Diesel - von a to kát Argentínába és Egyiptomba, mezőgazdasági gépeket és traktorokat Indiába, Egyiptomba, Libanonba és Uruguayba,. Elsősorban gépeket exportálunk a gazdaságilag kevésbbé fejlett államokba és ezzel is segítjük ipari fejlődésüket. * “ Szívesen felvesszük a kereskedelmi kapcsolatokat olyan területekkel, amelyekkel eddig nem volt kapcsolatunk, — Vannak olyan áruk, amelyeket azonnal vagy’ rövid időn belül is tudunk szállítani. A kevésbbé fejftetí államok részére ajánlhatunk szerszám gépeket, hűtőberendezéseket, transz forrnátort.: és- egyéb elektromos gépeket, orvosi röntgenkészülékeket, autó. buszt, rádiót, motorkerékpárt, kerékpárt, varrógépet, orvosságot, gyógyszeralapanyagot. pamut- é.s selyem- darabárut stb. Másfelől készek vagyunk vásárolni nyersanyagokat, félkész árukait, gépeket, és műszereket. Nyersanyagokban többek között ér. elekek bennünket a gumi, á gyapjú, a pamut és sok egyéb áru. Szeretnénk rámutatni árrá, hogy a kevésbbé fejlett országokba — Ázsiába és Latin-Am erikába — exportál- hatunk mezőgazdasági íenmékekeí, gépekeh berendezést és közlekedési eszközöket, híradásteebnikai eszközöket, és egyéb termékeket. Ennek ellenében könnyűiparunk számára alap- és nyersanyagokat kívánunk behozni. Kétoldalú kéreskedebnet kívánunk folytatni, amelyben a kevés híré fejlett államok előnyös fizieteket köthetnének velünk. Hajlandók vagyunk eladott áruinkért a' vevő ország valutáját elfogadni, ha azt ugyanott nyersanyag vagy félkész, termékek vásárlására költhetjük. Adenauer tovább árusítja Nyugat-Németországot Memzetközi gyermekvédelmi értekezlet a békeharc szolgálatában X nemzetközi, gyermekvédelmi érte. kéziét. ’ e ok észül cici ' azt- mutatják, hogy az értekezlet harc. amely a nyomor és háború ellen- a gyermekek életéért , . és • . boldogságáért harcol, nagy lépéssel előre viszi majd a béke ügyét is. Világszerte folyik az előkészület, a bécsi értekezletre. A Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban jmar' megalakultak in országos gy'er- , 'mq]i4,védelmi bizottságok. Kínából 15 ..tagú küldöttség utazott a bécsi ér- tekezi étre A küldöttség tagjai elutazásuk előtt hangsúlyozták, hog.y az értekezleten a kínai anyák és apák nevében vádat emelnek az amerikai agresszorok * ellen,. ;akik - bakteriológiai' fegyverekkel ' kegyelienkédnek : Kínában és Koreában. V Olaszországban is ' nagy az érdeklődés , az értekezlet' iráni. A. nápolyi .országos' gyermekvédelmi értekezleten . 300' tagú országos gyermekvédelmi tanácsot, választottak meg- A tanács tagjai között neves 'tudósak, tanárok és ismert közéleti személyis-égek vannak. Amerikáin’”! nvolc k el e Lameri kai 4 állam szakszeré ez e t]. ifjúsági és női szervezetei tartottak gyermekvédelmi értekezletek Az értekezleten. Moor- hoad asszony araal a felhívással fordult, az amerikai néphez, harcoljanak a békéért, a. háború ellen és azért, hogv az adófizetők filléreit a nép szükségleteire és ne fegyverke. zésre fordítsák. Brazília haladószellemű társadalma is lelkesen készül a nemzetközi gyermekvédelmi értekezletre. Az. előkészítő -bizottság a tudomány és a mű. vészét több neves brazillá;' képviselőjét meghívta, hogv vegyen részt a ■ gyermekvédő'mi értekezleten és ilyen módon fejezze ki -a brázi'l nép béke- 1 akaratát, Budapestre érkezett a bécsi neínzetközi gyermekvédelmi értekezletre utazó kínai, koreai, mongol és vietnami ■ küldöttség A kínai küldöttség vezetője, klán Tfo (Isin élvtársnő, a Kínai Demokratikus Nőszövetség gyermek védelmi osztályának vezetője, Csú Te' elvtárs felesége, h koreai küldöttség vezetője: Ki fn-Szo elvtársiul,' a Koreai Nő • szöveAég a,'.elnöke. . .' A két küldöttség vezetője felszólal M.ND.SZ szerdán délután öt órakor kezdődő nagya-ktíva értekezletén az 'A,V"};'Dö).SZ volt Mémosz) székházban. Ugyancsak felszólal Pák Csun - V'öl Avtársnö. a/, április I érc hazánkba '• Vérkezett koreai körm-ányk-UUlöl tség Magja.,, ófcmuirkás mozdoriyvezetőnő. Két magyar filmet, gyermek- rajzaliíumot küldtünk a nemzetközi gyermekvédelmi . konferenciára * * Av. április 12-én kezdődő ncmz.el..jwíjn gyvermek védetni i koirferenciára a . .rpagvar delegáció beszámolójának ' iiltiszlrdkására már' elküldték Becsbe I magyar gyermekek életét bemutató ,Legdrágább kincsünk a gyermek“ •••miíVdokumcnt.filimet és egy úttörő- liinuiűt s az Országos Béketanács és az, MNDSZ által összeállított gyer- mekrajzalbumol. A konferencia résztvevői számára francia nyelvre fordították' a budapesti gyermekvédelmi konferencia anyagát. kitüntetések '\ Népköztársaság Elnöki fan-ácsa ti helyi tanácsok munkájában, a köz- rendészet megszdárdjtása érdekében, valamint a tűzrendészét terén vég zeit kiváló munkájuk elismeréséül: Fehér Lajos r. .hadnagynak (Mo. bácsi. Zeu-tai Károly 1. íöhcithóiyvpak (Tolna megye).,' a Magyar Népköz, társasági Érdemérem arany fokozatát. Borsos István r. töfzsörmesiernek (Tolna megye), a Magyar Népköz- társasági Érdemérem erűm fokozatát,- .farUyik f.-'íyán r. önnestemek (Bá- t a szók), Wirth Aladár vb. -szeméiy- zeji vtezetőnek (Baranya megyó),-- és Dulcai István községit parancsnoknak (Máriakóménd), a Magyar Népköz- társasági. Érdemérem bronv fokozatát adományozta, Franciaországi amerikai megszálló katonák megtámadták a Francia Kommunista Párt bordeaoxi székhazát Paris (MTI) Az Humanilé jelenti: A Bordeaux mellett lévő Mérignacban állomásozó amerikai repülök mintegy húsz főnyi csoportja megkísérelte, hogy behatoljon a 1'rancin Koinmu. ni.sla T’árl bovdeattxi székházába. Az amerikai repülőket a pártmunkások elszántsága visszavonulásra kényszert'tel te. Berlin (MTI)., A B. Z. a.m Abend räroulat azokra y. népelíienes engedményekre, amalyéket. y\dema,uer ' az úgynevezett , keretszerződés mielőbbi megköbéae érdedében .a nyugati, meg. szálló hata-lmakinak tett. Adenauer ..megállápodápái“ a következők: I A nyugatnémet rtradörség a 1 * nyugati hatalmak fennhatósága atá kerül O A nyugati hatalmak *** -.rckvirálási jog'kga.l revdelkeA vek Nyugat-Nómetorxzágban, le/oc,t laihatnak katona.[ célokra szántóié}. d'ket, erdőt, teret és lakásokat Q A nyugati- intervenciós esc. * • patok létszámát felemelik. / riyagatnémetoiszági angoljimérilüa \ gyarmati hadsereg eltartási költsége, a lakosságot terhelik, „Megukadálroxtsuk a Uerets%cr%ödcsílii — a Freies Volk cikke Düsseldorf (ÄDN), A Freies Volfk- a Német Komanurus.te. Pá,rí központi lapja keddi vezércúdfében ..Megakadályozzuk a keretszerződést“ cimme-1 állást fogtál AderMuer ssaa ■ kisérleté- vél kapcsolóiban, hogy a keretszer- ződés gyors aláírásával megakadályozza a néniét egység helyreállítását. és a békeszerződés megkötését. A cikk többek között ezeket írja: Adenauer a néanet népet az 1953- ban roegtartäsTa kerül'ő szövetségi gyűlés] választ é«,ok előtt kész t én vek elé akarja áSíitául. Miért ellenzi q németek többségej Adenauer politikáját? Meri tudjál vágy érzik, hogy ez a politika hová. juhai hadszíntérré változtatja. A háború szörnyű veszélyére ta-tott rá a német Szocialista Egjyaécr párt Központi Vezetőségének a Né met Szociá'tdemokrata. Párt vezető ségéhez intézett Hévéi«. Max Reimam. Solingen ben. tartott értekerfeten ki. emelte a leválnak következő szavait: létérdekünk, hogy A.denauer poüti | kájártak ellenfelei egyesüljenek. . T \it9chke: „Élni kell a ssorjet jegyxéh nyuitotin j lehetőségekkel“ Betöm (MTI). Otto Nuschke a NA met Demokratikus, Köztársaság mi. nisztereLnökhelyettese, a Keresztény Demokrata Unió elnöke, az Unió tartományi ülésén. beszámolt -a poiiitikai helyzetről. Azt a szilárd meggyőződését fejezte ki. hogy Nyugat-Német, ország népe a bonni kormányt védelmező amerikai szuronyok ellené. re elűzi helyéröl az áruló Aden/iu&rty; és cinkosait. A német kérdés?; a viiágbéke ér I dekében meg kel) oldani, hongsúlvoz- j' ta a továbbiakban és kijelentette;.] ölni kell azokkal a nagyszeré tehet 1 tőségekkel, amelyeket a Szovjetunió | kormányának március 10-1 -jegyzék %| és a békeszeiződésAenrezete imiji. ! Még mindig nem alakult meg a tuniszi kormány Páli* (MTl)i Bokfr-us kijelölt tűni. szá minisztereinök újbóT felkereste a bejt majd Hautectoque framcia fő- helytaútóval tanácskozott. ■ Ce. Soir értesülése szerint a bej megtagadta - benyújtott kormány Ásta jóváhagyását. Bakhasnak sikerült ugyan különböző mesterkedések segítségé vei hat,hét ^miniszterjelölief*‘ -találnia, de nem tudta elkészíteni az úgynevezett ,,vegyes bizottság'• tuniszi tagjainak listáját. Ennek a bizottságnak kellene ki dolgozná a főhely tartó áEta] ■ j*vaso5f ,,reformok“ sen dozataib. A bizottságba jelölt tuniszi 1 személyek már tartottak egv megbe I szélest B-akkusnáE do a javasolt # fomrokat“ még megtárgyalni sem vol- | Lak hajlandók, A tuniszi bíróság hét tuniszit bör-1 tönbüntetésrs ítélt- „a tuniszi villa-1 mosközlekedés akadályozása miatt j Kedden Tuniszban egy vií-p. elótr, ha- j ta'taae robbanás történt, asheáy nagy ] onyag-i .károkat okoaoét A. francia nemzetgyűlés jobboldali többsége sorozatosan bizalmat szavaz a Fin ay~k órai ári y n ak Páris (MTI).. A francia nemzetgyűlés jobboldali többsége a bizalmi kér. délekben megtartott cls-ő szavazásai során bizalmat;, szavazott a Pinav- kormányimk. FeSiiaüaömazta arra, hogy 95 mii liárd frankot zároljon a beruházási és újjáépítési 'progtammra elő irányzott hitel! ékből. Délután folyamán a nemzetgyűlés jobboldali' többsége hatszor szavazott' különböző kérdésekben bizalmat a kormánynak. A jobboldali szocialista párt a bizalmi szavazások során két ízben támogatta a kormányt, a többi esetben ejtene szavazott. Marius Patmand. a Pm-nda Ka*- j munis'ta Párt szónoka élesen bírálta | a kormány pénzügyi progzammjátl ] — Pinay miniszterelnök kísérlete j — 'mondotta — az adócsalóiinak köz- ] kegyelmei, a trösztöknek pedig újabb í kiváltságokat jelent. Ezzel egyidőben I megtagadnak mipden béremelési a | dolgozóktól és megtagadják a Időre- I gedett dolgozók nyomorúságos nyug- i díjának íelemelését is. A Pinay.ki- I sérlel, egyrészt a katonai kiadások Íelemelését. jelenti, másrészt az újjá. építés és az építkezés brutális meg- ié késését. Tito Jugoszláviája az ngresssoroh katonai hídfője Az ;mperialis!a háborús gyújtó- g'ilók úgy tekintik Jugoszláviát, mint kisajátított hídfőállásukat-A titeristák nemrégen katonai egyezményt kötöttek az Egyesült Államokkal, mely szerint a jugoszláv hadsereg teljesen az amerikai imperialisták szolgálatára áll. Egész Jugoszláviát átfogja az imperialista. országok katonai, gazdasági és kereskedelmi képviseleteinek hálózata. Csak egyedi?' az Egyesült Államok belgrádi kő. vétségén több. mint négyszáz munkatárs van A iorradaimár jugoszláv_ emigránsok sajtója számos példát hoz fel, amelyek mJná az ország veszett militarizál-ására mutatnak. A belgrádi fasiszták na cry sietséggel szerelik fel Bar, Metkovics, Split, .7.adat, Sibenik, Rióira és Pola kikötőjét, hogy azok be tudjanak togadm na.gv hadihajókat is. A belgrádi kormány uTa:i meg 1049-ben szerződést kötöttek aura vonatkozólag, hogy az. amerikaiak használhatják a jugoszláv-lógj kikötőket és légi közlekedési vo. ualakat. Jugoszlávia minden stra téglái'ag fontos vidéke az amerikai militaristák: kezében vart. Az imperialisták most már nem leplezik Jugoszláviával e's a jugoszláv hadsereggel kapcsolatos terveiket. Midőn Truman a kon. gresszushoz fordult azzal a javaslattal, hogy hagyják jóvá egy külön’cges alap megteremtését. any:lv majd Jugoszlávia, Spanyol ország és Nyugat-Némctország támogatására szolgál, kijelentette, hogy az Egyesült Államok részérói „sürgősen szükséges a jugoszláv íegvveres erő megerősítése '. A. jugoszláv hadseregből kiűzték a nép iráni odaadással viseltető Liszteket.. Több, mint húszezrei közülük börtönbe és koncentrációs táborba vetettek. A parancsnoki pozícióra a volt királyi hadsereg tisztjeit, csetnikeket és usz.tasá- hat tettek. A titoisták tucatszám- ra. alapították a tisztek, kémek es diverzánsok -kiképzésére szolgáló iskolákat. A „káderek’’ kiképzése amerikai oktatók vezetése mellett folyik. Rankovics nemrégen kije. lentette, hogy , Nyugat-Némeior- szágból és Ausztriából visszatért 15.000 esettük és usztasa. A tito- isták arra számítanak, hogy az ö segítségükkel megszilárdítják hadseregük agresszív magját. Tito klikkje kiszolgálja az imperialistákat és politikájának alapjává, a háborúra való ielkészülést telte meg a szocialista tábor ellen. Jugoszláviát pedig a nc-pi demokratikus országok ellen intézett provokációk tűzhelyévé alakította éri. Erről cinikus nyíltsággá! számol be az Egyesült 4‘- tamok sajtója. Az amerikai ,-Business Week' című hetilap a következőket írta: ,.Tita az Egyesült Államok legolcsóbb fegyvere a Kelet-Európa ellen viselt hidegháborúban Tito bandái csak u múlt esztendő folyamán sokszáz fegyveres provokációt hajtottak végre Bulgária. Magyarország, Románia és Albánia határán. 'A jugoszláv tií- kos rendőrség (UDB) ezeknek: as országoknak__ a határa mentén különleges központokat teremteti, ahonnan a népi demokráciákba kémeket, diverzánsokat cs gyilkosokat dob át. Azoknak a nak je’entékeny része, amelyeket az Egyesült Államok kormánya a szabad népek ellen folytatandó bomlasztó tevékenységére utal léi. a tUoistákhoz kerül adományként lakáji szolgálataikért, A háborús hisztéria szítása « belgrádi provokátorok kedvenc fog'alkozása lelt. A - litoista újságok tele vannak a kémbanda főnökeinek kijelentéseivel, amelyek, ben arcátlanul rágalmakat- szőr. nak a Szovjetunióra és a népi demokráciák országaira. Tito lep. lezelien dühvei lépett fel a béke. paktum megkötését, követelő felhívás ellen. A jugoszláv hadsereg egyik vezetője, Lapcsevi-cs kijelentette. az amerikai tüdősöknek Belgrádban, hogy a titoisták na- gyón örülnének ha az Egyesük Államoktól kaphatnának bizonyos számú alombombái, amelyeket ..nagyon hasznosan“ tudnának' alkalmazni. Jellemző, hogy a Utoistálénak az ENSZ-ben véghezvitt provokációs mesterkedéséről, mint ahogyan azt az olasz „Avanti“ című ■napilap közölte, az Egyesük Államok külügyminisztériuma már nemcsak jóval előbb értesül. mint azt a közgyűlés elé vitték, hanem- ismerte azt minden részit, lében.
