Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-04-09 / 83. szám

2 r> N Ä PIO m2 iPRrús a .iMosíl^a! nemzetközi gazdasági értekezleten részvevő magyar küldöttség több ország * " iséiőivel folytat tárgyalásokat jM-osÄkv-a IMTTL- A. rrtosxkyai:-' ne-ra- seiko/.j gazdaság:; értekezleten mar niás’ociik- napja ■ folynaik _a .-székció- i'déa-ek, amelyeken a küldöttek kon­krét javas iátok aí rerjeszienek be a nemzetközi kereskedem mi és ghzda s.lyi • kapcsolatok: fejlesztésére. Az ' é-Ttekez.’eten ’ résztvevő magyar kük dö'^fCge'. i-s löbb küldd*;-é~ were ; e f,t Ívd p cső 1-a tót. bog v . ké tó: da-tú . meg- be-rz/és útján vizsgálják meg a Ma- gya"rors?ág;ga;' folytatott 'k^resikedei- mük ' fejlesztésének gyakorlati Tehe. i-őségeik A többi .között az osz.uák küldőt íek-ke! folyta-1:' a. magvar küldöttség ilyen K-rmészetü meg beszedések et Délien Imre magyar küldött felszólalása \\ nio-zkvái nemzet közi gazdasági, ét :ek ez lejen a iiemze! köz-r 'kereskedő Nur. .fejlesztés év ej Ioidai-koio .szekció­ban április 7-én jle.ciot.t ieNzoialt D«-. .«an imiv. a magson-. .küldöttség v.-ze- tője.-. •■■■■■ A magyar gazdasági körök á .második világháború befejezéssé óta eltelt években szakadatlanul arra törekedtek, hogy Alagyaror s/iig nemzetközi gazdasági kap CMolahűt. — amelyeket a háború •'síkútreürobolt helyreállítsák és to­vább fejlesszék — mondotta Degen Imre — A-L.n ciciméi .johbail bizonyítja ezt a •törekvés; :r/ a lény* hogy orszá­gunknak ‘JU országgal van -keres kede!- vj .es*\«cz ti ténye nie. enné jóval, na eyp-bb azoknak az országoknak a szá­nt i, alton;-..in Magva no rszág áru ka! import.ál év ahová, árukat exportál. IN ép; demokráciánk mégnüvekedett e á-p o r l i eb o! őségé i re rávilágít az a ;ény. Loge Magyarország laifkér-'-ke- of ;n forrni Ima ,1'.Mü-lteii elérte a má­sodik v ilágháború előtti • .szú) víuj.-i-a t. IS./.' a színvonal .azóta • is őv.röW-vre mm-' ivi-dik és IDŐI ben. in in légy 35 szá­zé. ékka- ha'ad'a meg az. HŐ>S. évit. • '•A továbbiakban elmondotta. hogy Magyarország második világ háború befejezéssé éila szoros gaz­dasági kanesolalokat épített ki a Szovjetunióval, a népi demokra likas országokkal és a kivitelre rendelkezésre álló áruit az .-.egyen jogosáé és a kölcsönös gazda yági előnyök figyelem bevételevei : bármely országnak rendelkezésére bocsátotta. 1.1 z ni. obiul .az is bizonyítja. hogy s.' nyugati országokkal folvlulott köl- k -rés);edehui forgalmunk érléke —• árú elv 'UWö.bah 'álig' haladba nveg a dí’O mil.ió fovinto! évről -"év re; ein é 1 ­kydye. UMD-ben elérte, a ö , milliard forint ér-ékgl. A no.ip.zptközi gazda sági élei hé bori) illanj egészséges ki­lő n 1 u'k o z a sá 1 az ónba ri mégza va r.lák azok a körük, amelyek a fegwerk-i-. z'és.i versenyre építenek. • A, magyar .kormány — folytatta l'éye'i.i Imre — nagy türelmet I an üst­től t. egyes -országok diszkriminációs, rendelkezéseivé! szemben, amelyek már odáig men lek. hogy gyógyszere­ket“ és tudományos könyveket -is az úgynevezett ,,stratégiai árucikkek“ li­la Inni Us táj ára helyeztek. A nemzetkö­zi -kapQsoUit-ok.történetében példa nél­kül álló meg!.*ü!önböztető gazdasági politikával szemben nem nyúltunk megóv Ló intézkedésekhez, nem szakí­tottuk meg a kereskedelmi kapcsola­tokat. bár ez nem egv éveiben indo koíf lett • volna. Országunk azért cse­kkedéit így, mert abból a méggyő­zöd ősből indult ki. liogy e/ a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok egészség- felen- uiakulásáho% vezető, és elsősor­ban gt gazdasági elzárkózás politiká­jától éri-picit nyugati államok gazda­sági ételére- hátrá«vo& következmé­nyekkel .iáró ki'évlet nem lehel .tar tus, inert a dkomsketkdmct -/aváró mester­séges akadályoknál erősebbek a tényleges gazdasági érdekek. — Magyarország népgazdaságának virágzó fejlődése is biz.«nyitja;, a vele szemben alkalmazóit gazdasági korlá­tozások nem tudták ni-.ggátolni gaz­dasági fejlődéséi. Jellemző, hogy az 1951. év — amikor az FSA- legjobban kiszélesítette az.' ejtenünk irányuló rendszabályokat — egyben az az év is voll, amikor nemcsak hogy nem szűkültek, hanem megnövekedtek led hetőségeink népgazdasági .tervünk ere­ded. célkitűzéseinek felemelésére és IDŐI-hen a felemelt termelési terved is túlteljesítettük. Ez a -többi között azt jeienielle,'' hogy az előző, évibez képest, az ipar termelése IK). 1 .százalék­ka!. a'nehézipar termelése pedig 37.7 százalékkal emel kede 11.-1 D-i-j-egációnk e. tört-énci-mi jelen, ■tőségéi nemzetközi értekezlet plölt le kívánja szögezni Magyarországnak az; az őszinte, szándékát,. hogy; továbbra is következetesen .alkalmazza a kül­földi gazdasági ka pcsolatok lek in íy léi­ben • (-dd-ig köveiéit polilik'áját, amely arra irányul. hog> külkereskedelmét fej'c-'sze, mine’ több országgal tartsa fenn s "’mélyítse cl gazdasági kapcso­latát. lfzut-án jie jelen tette Dögén Imre, 1 i-o g v . Magyarország a következő három évben 2.5 milliárd svájci frank értékű árut vásárolhatna a nyu gáti Cs tengerentúli országokból és ugyanilyen értékű árut lenne képes oda kivinni.- A nemzelközi á nicsereíorgul-om ki-szélesítése során — folytatta — .kü­lönösképpen gondot fordítunk arra, hogy. továbbfejlesszük kereskedelmi összeköttet ésefn-kei azokkal az ör- szágók.k-a! - igy például -A«Szíriával. 01aszórs-zágga 1, Svájeeal. Fitinország. ga-l. Németországgal — amelyekkel tradicionális kereskedelmi kápcsola Iáink, vannak. Dégcu Imre hangsúlyozta: A ma­gyar küldöttség örömmel ragadja' meg az alkalmat arra, hogy az értekezle­ten részi vevő közel-, távol és közép- keleti orsz.á.gga'1; víi terhi nt a tengeren- túli óts z á g o k kai b e.’ y reá Hít s a. i 11 e t v e kiszélesítse a. kereskedelmi és gazda­sági kapcsolatokat. íjépek és ipari berendezések s*ál lítása útján bozzájáruibatnánk a gázdasági!ag elmaradott országok iparának fejlődéséhez és megérő •ölhetnénk velük békés gazdasági kapcsolatainkat.- - A magyar népgazdaság gyors­úletntí fejlődése — és ezen belül me­zőgazdaságún!; termelési szín vonalá­nak. emelkedése lehetővé teszi szá­munkra, hogy. nemcsak ipari, hanem mezőgazdasági termékekből is egyre naeyobh mennyiségeket tudjunk a uy ugat "felé' irányúló expori rendelke­zésére bocsátani. MeCIoy újabb parancsot adott Néroot Kommunista Párt betiltására Berlin ' (MTIj: A ' demoikratikus né. Vuet kajtó közlés© szerint McCloy ametikuj főbiztos újabb utasítást .a.dotl; Aclönauernek, a Német Kom-- xrmrdsfa Párt. bétiltásara. - ■McCloy ü. nyugati/ fő-biztosok és Adenauer legutóbbi tanácskozásán kijelentette, hogy a Német Kommu­nista Párto t még a,7 úgy nevezett ke- réts'zerzödés május közepére tervezett 'aláírása, lelő’t .ej kei! némkaiii.'' Nyugat-Németország if júsága szervezetten tzáll szembe Xcleuauer háborús politikájáéi Búin (MTI). Va.-'áinfip'"'Offenbach. han "ci nyugat.rj'émetoESzúcji ifjúság 'több..mink.ezer kiUdgfle tj);takozott- a vbonnj kormány háborús politikája c len, \.7 ér:ék'ezl(k.f-u Kozott határozat a •Jobbt, között, ezeket tart<;lmaz‘z'a: ' ■t'n.drgn. Tiéiuetet le'..-zó kunk. hogy szi’ívegaijnn .»lojtm. fel az. 'Adenauer.' k-ormány bűnös poíiikaja ebien. Kö­veteljük a szabad össanémet nem- zot-gyülési vála..sztásokaf, hogy a nem­zetgyűlés választó ti a ö-sznémet kor­mány részt vehessen, a német béke- szerződés megkötésének clöké,szíté- ■,sé»bcn, FeiszöKíju-k a német mtaíjd. soka,:, hogy n>; járuljájn-ak ho//./; ha. diám e-g gyártásához. 1/ ranro ci táiígéri (‘gyozinriiy revízióját kéri , .. Pál-:.-» fii fl) J-rumo hétfőn jegy góker intézett i.. lange ii .-! .--n őrző Tói- 7-U-.Uágban ' kupvisc»1 . ' államok Fián/, iuorszü--:. Nagy-Beilon-nia. Olasz, oisaáij, iu USA, P'-igjuin, 1 io.'aiidin 'éi Portugália — kormányaihoz. A iojy^ékbélV nz 1954. évi Tanger T; tátusúná-'- --vonat'közó . nemzetközi cgyézmóiy,.; . :©vizlójai .követeli. í í o/c-co csKip^ '-ai az -i-gy'.vzmény fel * rug-ásáva!- bevonultak a marokkói váró- ricmzotközí övezetébe, hogy el­nyomják a nemzeti mozgalmat és mog'áoV.ó i.n-í<-vkedések e! aikalmazza- na.f. a mozcgail.om vezetői elten. Tangerben ezen. a héten bí.ióaág eí.6 _ á Nítják a március 30-i tömeg fünt''hesek sorún letartóztatott 80 nuM o.kkói háza ifi. Az. a. köHitniény. hogy Magyar-, országon ma több. mint .négyszer annyi, gépet gyártunk, mint 1938-báw,. lehetővé teszi egv sor kiváló .minő­ségű nehézipari termék, gépek -és, be.- rendezíjse.kl, -közöttük élétmiszerípari gyári berendezések, hidraulikus erőgé­pek, .szerszámgépek, sít», kivitelét. A magyar ipar' által gyártott és a légiül volabbi tengerentúli piacokon is- elis­mert minőségű közlekedési és szállí­tási eszközöket is 'exportálhatnánk je­lent ős m en ny iségJben. Az elektoi'omo.sipar kiilÖJíbözö tér niékei .jeleutő.s helyet foglalnak az exportálható termékeink között. --- De nemcsak eladni kívánunk töb bet a külföldi piacokon, mint bármi­kor, hanem mint jelentős,vásárlók ás felléphetünk’ a nyugati országokban. A kölcsönös gazdasági érdekeket fi-' gyedembe vevő gazdasági kapcsolatok esetén -különböző szerszámgépeket, építőipari gépeket, műszereket vásá­rolhatnánk a nyugati piacokon. Még. növelhetnénk pamut gyapjú-, möfbnal, bőr és fabehoz.atal-unk.at ezen orszá­gokból, Az életszínvonal -emelkedésé­vel növekszik országunk szükséglete olyan cikkekben is, mint -kávé. kakaó, fűszer és ennek megfelelően ezen a téren is jelentkeznek behozatali igé­nyeink. Elgondolásaink szerint a nyugati és tengerentúli országokból a kö­vetkező három év során behoza­talra kerülő áruknak mintegy tele nyersanyag, egynegyede gép és műszer, egynegyede pedig egyéb ipari termék lehelne. Delegációnk úgy védi — mondot­ta ezután .... amennyiben országunk megfelelő biztosítékot kap az egyez­mények megtartására, fennállna a le­hetősége annak is, bogy hosszúlejára­tú egyezményeket kössünk a nyugati országokkal. Magyarország kész az exportáruért járó összegeket az illető importáló ország valutájában elfogadni, feltéve, hogy ezt a valutát az importáló or-, szagban' áruvásárlásra használhatjuk fel. Nagy és megtisztelő feladatok állnak a nemzetközi - gazdasági -érte­kezlet -előtt jelen-telte ki befejezé­sül. Meg keli ragadnunk azt a párat­lan lehetőséget., hogy & konferencián va-in. mennyi földrész és számos országá­nak a legkülönbözőbb foglalkozási ágakhoz -tartozó, különböző politikai felfogású küldöttei -közvetlen tárgya­lások útján ismerhessék meg egymás elgondolásait. A kölcsönös megértés és bizalom talaján ez úton megteremthetik »7. egyenjogúságon és a kölcsö­nös előnyökön alapuló békés gaz: tiasági együtt tu tik gySmöfesöiwí kapcsolatait a népek között. Kiliíiilctcsek .4 Népköztársaság Elnök; Tanácsa az építésügy terén végzett kiváló munkájuh elismeréséül: Seregély Aladár igazgatónak (73. s»z. áMauii építőipari tröszt) -a Ma. gvar Munka Érdemrend ezüst foko­zatú. es az ezzel .járó 3000 for int pénz ju talmit. ördög Vera gépkezelőnek (73/1. sz. Építőipari V.) -a Magrpar Munka Érdemrend bronz fokozatát és az ez­zel járó 1500 forint pénzjutalmak . 4 Népköztársaság Elnöki Tanác.su jó es eredményes munkája, elismeré­séül: Gyenge János segédmunkásnak (Bonyhádi a Ma-g.y% Munka Érdem­érmet adományozta. Domonkos Gyula vegyészmérnök, műszaki vezetőnek (Pécsi Ásvány- olajipari V.) a Magyar Munka Ér­demrend ezüst fokozatát és az ezzel járó háromezer forint pénzjutalmait, Börzsei Mihály bánvatechnikus- üzemvezetőnek (M'ESZHART. Pécs) 3 Magvar Munka Érdemrend bronz fo-~ kozaíát, és o7 ezzel- járó 1500 forint pénz jutalmat, Tihanyi Dezső aknásznak (Komlói Szénbánya). Rokka Nándor műveze­tő,. osztái-v vezetőnők (Dunántúli Á.ramszotgá itató V. Pécs), Szécsi1 Zoltán, vájárnak (MESZHART. Pécsi, a Magyar Népköztársasága Érdem. ér-em bro-n., fokozaiá-t. Szó kola Ferenc bányamestornek (MESZHART, Pécs) a Magyar Munka E rd e iné r,m et ad óra ú n voata. 1 lö1dmüvelés terén végzelt hivató, munkájuk cl ismeréséül: *■ Gyű.” is Mária traktorvezetőnek (Bólyi gépálom.d:-'). Rócza István elő­adónak (To na megyei tanács). Tóth Bála előadónak (Tolna megye), a a Magyar Munka Érdemérmet adó. mányozta. \z állami mező- és erdőgazdaságok területén végzek kiváló mankójuk elismeréséül : Ifj. 5z.uboti.sch ltnxe fraktorisíánuk (Sz»éintmÚr tonpúszta), Hark a Antal juhásznak (Kelemcn-ligel), a magyar Munka Érdémérmot adományozta tője' dr. J, Bogdanovricz professzor, a Lengyel Gyermekgyógyászok Társa­ságának elnöke. BELGIUM Brüsszelben a belg-a gyermek védel­mi bizottság ülést tartott.'A felszó­lalók hangsúlyozták, hogy Béig uhu. ban rendkívül kis összeget fordítanak gyermekvédelemre, mert hatalmas.ősz- szeget pazarolnak, háborús' előkészü­letekre. Az ülésen határozatot fogad talc el, amelyben követelik, hogy a kormány tegyen hathatós inlézkcdcM*- kef a gyermekek védelmére. OLASZORSZÁG Olaszországban nagy érdeklődébe? tekintenek a Bécsben tartandó gyer­mek védelmi értekezlet elé. Olaszor­szágban a legkülönbözőbb pártokhoz tartozó vezető személyiségek csatla­koztak az előkészítő bizottsághoz. Ná­polyban országos gy ermek védelmi ér tekezlet volt és ezen 8»0ő tagú orszá­gos gyermekvédelmi tanácsot válasz­toltak. A tanács most a nagyobb vá­rosokban — Milánóban, Linóméban. Veronában, Pal-ermóbau — gyermek­védelmi értekezleteket készít -elő. A szenátusban 19 különböző párt- állású szenátor gyermekvédelmi cso­portot alakított. Javaslatot, készülnek a parlament elé terjeszteni, hogy alakítsanak parlamenti bizottságot ar. olasz gyermekek helyzetének kivizs­gálására. BRAZÍLIA Brazília haladó szellemű társa,dalaim lelkesen készül a nemzetközi gyermek védelmi értekezletre. Több pedagógus ás orvos-szervezet, valamint az értel­miség más szervezetei beszámolókat készítenek a brazíliai gyermekek hely­zetéről. EGYESÜLT ÁLLAMOK Nyolc keletamerjkai állam szakszer­vezeti, ifjúsági, nő és más szerveze. teinek képviselői gyermekvédelmi kon ferenciát tartottak, amely megvitatta a gyermekek helyzetét, egészségi ál­lapotát, nevelésél. valamint erkölcsi és kulturális fejlődését. Moorhead, a nők békevédelmi bi­zottságának titkára az amerikai ifjú­ság és az amerikai gyermekek helyze­téről tartott előadást. Ebben rámu­tatott. hogy az állami költségvetésnek igen jelentéktelen részét fordítják is. kólákra és kórházakra, Felhívással fordult az amerikai nőkhöz: harcolja­nak a békéért a háború ellen. A konferencián megalakították a kelet-amerikai államok állandó gyer­mekvédelmi bizottságát. Tito-fasiszták garázdálkodnak a trieszti „Aw-övezetben Róma (MTI). Az Unlt-a trieszti tu­dósítója jelenti, hogy a szabad terü­let .A/’ övezetének a ,-B"‘ övezettel határos községeiben fegyveres Tito fasiszták garázdálkodnak. A tiloisták a lakosokat arra igyekeznek kény­szeríteni, hogy foglal janak állást Ti tónak a szabad terület jövőjére, vo­natkozó .. javaslatai" melted. Az a tu göl-amerikaj megszállóknak engedel­meskedő rendőrség tétlenül nézi & titoiafa ügynökök garázdálkodását. Május 1-től csak rmmkakönyvve! lehel alkalmazni dolgozókat A Magyar Közlöny április 8 i sí«- ma közli a Magyar Napköz társaság Minisztertanácsának, rendeletéi, me y- tu-ic. óiben 1053 má;us 1-töJ a munkáltatók, csak olyan dolgozót al­kalmazhatnak. aki. munkábalépéskor átadja munkakönyvét. Az eddig ha l-álybun volt rendelkezések szerint ugyanis a munkaválla'ó munkába- lépése után munkahelyén kérhette a munhakönyv kiáitítását Mimkakönyv nélkül alkalmazhatók az ideiglenesen — legfeljebb három napra — alkalmi munkára íelvek dolgozói:, továbbá a mezőgazdasági idhívmnnkálatoknál (növényápolás, aratás, cséplés, betakarítás, gyapot- szedés, réparakodás) ideiglenesen al­kalmazóit iulusi dolgozók. A mezőgazdasági idénymunkáim- toknál iáéig lenesen alkalmazóit ní­lusi dolgozókat azonban, csak a 'kóhciyiik szerint illetékes tanáé* végrehajlóbizottsága által erre a cél­ra kiállítón igazolássá1 szabad műn. kakönyv nélkül alkalmazni. Azok a dolgozók akik munka- könyvvel még nem rendelkeznek, munkakönyv kiállításai kérhetik az illetékes tanács vrgrehajlóbiioUságr. lót. Boleslaw Bierut köztársasági elnök levele J- Y. Sztálinhoz Varsó (MTI). Boleslaw Bierut. a Lengyel Köztársaság elnöke a követ­kező kivétel intézte J. V. Sztálinhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsának, elnökéhez: ...J V. Sztálin e'vtaf&nak/ a Szqv- jetúnió MiiiiszteiTi.a'ii'äcäa elnökének. Moszkva..- . . A lengiyel koimáo-y és. a? egész bmgyef nép nevében kérem, fogadja fbiró jlíöszpin©tünket a!" Szovjetem ó' -kormányának barátj és nemes- aj-án. d-ékűénr.; a. kuj'túira és tudomány mo- numejitáfifi varsói palotájának felé- pí léséért: Ez . a. nagyszerű felhőkarcoló, mé­lyet a szovjet emberek —munkások, techpikusok,, mérnökök és építészek a. fasiszta vandálok á’üaili ']i©rom- boilt Varsó szívében építenek fel. .örök Időkre 'szóló emlék lesz -3 má* .népektől való gondoskodásról, aane iyet -az emberiség történetében első­nek a Szovjetunió aj épei valósítanak meg. Jel-képe lesz a lengyel és szóv. Jet nép megboíuíhajtatten örökre ösz- • sze'kovácsoiódott barátságának, em­lékműve fesz a nagy Sztálin korsza­kának. e korszak kiapadha.tatían erői­nek és legvőzh etet;'jen eszméinek. A kultúra és tudomány varsói pa. Diájának felépítése beszédes bizo nyítéka a Szovjetunió alkotó muriiá. jának és béícetörekvésének s. még jobba.n fokozza az égése í-engyel nép lelkesedéséi'- a békés építés és a bélié megvédése érdekébe^ végzett további önfeláldozó munkájában. Éljen a nagy Szovjokmüő! Bolésíaw Bierut“ Világszerte készülnek a bécsi nemzetközi gyermekvédelmi értekezletre Április 12-e és. 16-a közölt tartják meg Becsben a nemzetközi gyermek- védelmi - értekézí-etet. Eddig 54- ország 4-32 képviselője jelentette ,be részvé­telét. Pedagógusok, orvosok, a gyer­mekvédelem kérdésével foglalkozó sze­mélyiségek, közéleti kiválóságok vesz­nek részt az értekezleten. A nagyjelentőségű értekezletre az egész világon, hatalmas előkészületek folytak. A részvevő országokban gyer­mekvédő mozgalom indult. Számos országban nemzet; gyermekvédő bi­zottságokat szervezetek; nemzeti gyer­mekvédő értekezleteket tartottak. Az értekezletre mindenütt előkészítő bi­zottságok alakullak. SZOVJETUNIÓ Álla Taraszova, a Szovjetunió nép- müvésznője, a nemzetközi gvermek- véd-tónw. értekezlet patronázs bizottsá­gának tagja a Trudban irt cikkében rámutat arra, hogy -egyetlen anya sem lehet közömbös gyermeke sorsa, jövő­je iránt. Nézlietjük-e nyugodtan az amerikai gyermekgyilkosok Koreában elkövetett gázdewdt? Közömbösek ma Padhaluuk-e az iránt, hogy a löké vi­lágában. »ok millió gyermeknek éhség és nyomor az osztályrésze? — véli fel cikkében a. kérdést, A Komszomolszkaja Pravda Carmen Saulinak, a nemzetközi Demokratikus Nöszöv-e-ség titkárának cikkéi ‘ közli. A cikkben Carmen Santi kijelenti, hogy .a Nemzetközi Demokratikus Nő- szövet,ség soraiban tömörülő 135 mil- CSő -nő tevékenyen védelmezi az ifjú nemzedékei. A jöakar-atu emberek se­regét a gyermekek boldogságáért és jövőjéért, a békéért vívott harcban a nagy Szovjetunió példája lelkesíti, ahol napfényes és boldog a gyermek élete. Lelkesíti-őket a népi demokra­tikus országok és - az új Kína példája, ahol- TUggnyilt ,az -ifjúság, előtt a ra­gyogó és boldog jövő félé vezető út. KÍNA 15 tagú kínai küldöttség utazott Pe- kingböl a nemzetközi gyermekvédelmi értekezletre. Elutazásuk előtt a kül­döttség tagjai hangsúlyozták, hogy a kínai anyák és apák nevében emelnek vádat az értekezleten az amerikai agresszorok ellen, akik bakteriológia; fegyverekkel akarják a gyermekeket is elpusztítani Kínában és Koreában.. ALBÁNIA , Az albán küldöttség elutazott Bécs- be. A küldöttség vezetője Vera Poja- ui az Albán Vöröskereszt elnöke LENGYELORSZÁG A nemzetközi gyermekvédelmi ér­tekezleten Lengyelországot. lt tagú küldöttség képviseli, amelynek veze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom