Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-04-03 / 79. szám

1959 ÁPRILIS 3 NAPLÓ 3 Az új mezőgazdasági szakszervezet a szocialista munkaverseny szervezője A" MEDOSZ, mint új szakszervezet mindjobban bekapcsolódik a termelés, be., a munkák menetébe. Megalakulása után először még csak tapogatózások voltak, a vezetők azt gondolták, csu­pán a szocialista intézmények és jut­tatások téréi) vari tennivalójuk. Azon­ban napjainkban n MEDOSZ lendüle­tesen hozzáfogott a rminkaversenye.k kiszélesítéséhez, megszervezéséhez, Igyekszik megszüntetni annak kam- pányjeliegét s így egész évi versenv- > mozgalommá sikerült átalakítani. Ezt bizonyítják a MEDOSZ által megtar­tott gyűlések és termelési értekezle­tek, ahol egvrc jobban mozgósítják a dolgozókat a feladatok megoldására. A munka versenyek szervezését nagy­ban elősegíti az is, hogy a 'legtöbb MEDOSZ szervezet vezetősége maga jár elől jő példával és mutat utat a dolgozóknak- Ezt mutatja a kondai tógazdaság dolgozóinak egész évre. szóló hosszúlejáratú versenyvállalása. A sárközi állami gazdaságban be­indított hosszúlejáratú Terscny­nioxgaloin pontosan meghatározza, hogy egye* területeken hány ma zssa terménnyel fognak többel ter­mein 5 és mikorra végzik el a kü­lönböző növényápolási, belak ári lási munkákat­A tolnaszigeti állami gazdaságban ha­sonló vállalások születtek meg a ME­DOSZ kezdeményezése nyomán, ame­lyek jelentősen elősegítik a nagyobb terméseredmények elérését,- * Adatállo­mányunk fejlesztését. Nemcsak állami gazdaságainkban, lianem erdőgazdaságainkban, gépállo­másokon, tógazdaságokban és selyem, hernyótenyésztő telepeken is hasonló vállalások születnek meg nap, mint nap a jó szervezés és a példamutatás nyomán. Ezek \ncllctt az eredmények mel­leit még mindig vaunak hiányos­ságaink a MBDOSZ-nál, mert nem mindenütt érzi magát eléggé füg­getlennek és egyes helyeken en­gedelmes eszközévé válik a válla­lat vezetőségének. Nem folytatnak következetes harcot a hibák megjavításáért. Ezt bizonyítja az is, hogy egyes igazgatók nem en­gedik e! a gyűlésekre és visszatartják a szakszervezet vezetőit. Az is előfor­dult. hogy munkájuk nincs összhang- hnn. az üzemi pártszervezet munkájá­val, függetlenül akarják a pártszer­vezettől, pedig ez az egyik legnagyobb hiba,, amely az összes munkák elvég­zésére kihatással van. Hiányosság még a* is. hogy nem szervezték meg több helyen a bt zahni csoportokat, amely mozgató ereje a termelésnek. Ezeket a hiányosságokat még ie keli vetkőzni szakszervezeteinknek, akkor tudják teljes mértékben megvalósítani feladataikat. A hibák kijavításához az üzemi pártszervezetek is adjanak na­gyobb támogatást, hogy a* új szak­szervezet jó munkával .segíthesse nép­gazdaságunk fejlődését, ötéves ter­vünk sikeres megvalósításáé egyben a béke ügyét. Az Árvíz-és Folyamszabályozási Hivatal valamennyi dolgozója tett felajánlást felszabadulásunk 7. évfordulójának tiszteletére Felajánlásaikat a hivatal valamennyi dolgozója teljesítette- De számos olyan dolgozó van, aki szocialista kötelezett­ség vállalását túl is teljesítette. A he­lyes inunkaversenyszerve-zésnek kö­szönhetik a hivatal dolgozói, hogy I. negyedéves tervüket határidő előtt •befejezték. Globális I. negyedévi terv. teljesítésük 173 százalék. A legutóbbi kiérték el cs szerint a minisztérium osz­tályai közül a második helyezést ér­tév el * hosszúle járatú párosverseny­ben. Az I. (negyedéves terv leijesí'éséért a vállalat minden dolgozója kemény csatát vív. A terv maradéktalan tel­jesítéséért folyó harcban születtek olyan komoly eredmények. Fejér Vil­mos főmérnök és Regényéi István ve­zető technikus I. negyedévi tervüket 600 százalékra teljesítették. Varga József technikus I. negyedévi tervét 180 százalékra teljesítette. A hivatal területén jelenleg 23 sztahanovista dolgozik, köztük 9 jelvény,es, akik a sztahánovista jelvényt márc us 9-én kapták meg. A bonyhádi járás az utolsó helyen a tavaszi munkákban A bonyhrii járásban termelőcsoport- faluk tavaszi vetési előirányzata 398 told tavaszi búza, 612 hold zab, 70 bold burgonya, 277 hold napraforgó, 7SO hold lucerna és 400 hóid vörös lóhere. Az egyénileg dolgozó parasz­toknál 400 hold tavaszi búza, 1795 hold tavaszi árpa, 1450 bold zab, 1630 bold burgonya, 160 hold cukorrépa, 2223 hold napraforgó, 14S0 bőid lu­cerna, 276 hold vörös lóhere. i/dretírs 27-i kiértékelés szerint ter- •endócsoporfjaink 19 hold tavaszi búzát, 458 hold árpát, 5 hold burgonyát, 44 hold cukorrépát, 67 hold napraforgót, 33 hold lucernát és 3 hold vörös ló­herét. Az egyénileg dolgozó parasztok 6Í8 hold tavaszi árpát, 39 hold tavaszi búzát, 650 hold zabot, 29 hold burgo­nyát, 61 hold cukorrépát, 317 hold napraforgót, 18 hold lucernát vetettek ti, vörösherét pedig még egyáltalán nem vetettek. Ezek eredmények ■’■d mutatják. hogy a bonyhádi jáTásn/ak ugyancsak van tennivalója, hogy az előirányzott vetési tervet a minisztertanács határo zala által kitűzött időre befejezhessék Ha megnézzük, alig áll egy pár nap rendelkezésükre, ha az elmaradásokat helyre akarják hozni. A kedvező idő­járást az eddiginél fokozottabban ki kell használni, mert csak így tudják teljesíteni feladataikat. Meg kell szün­tetni végre azt az állapotot, hogy a bonyhádi járás mindenben az utolsó helyen legyen. A kötelezettségek tel­jesítéséből és a béke megvédéséből a bonyhádi járásnak is ki kell venni n részét, nem mindig az utolsó helyen állni, mint a beadási kötelezettség tel­jesítésében és a tavaszi vetések elvég­zésében. Ezt a lemaradást, sürgősen fel kell számolni s ebben nagy feladat vár a járási, községi pártíiíkárokra és párt tagokra egyaránt, hogy a bonyhádi já­rás végre elkerüljön az utolsó hely­ről. Az üzletek nyitvatartása a kettős ünnepen A belkereskedelmi minisztérium az üzletek nyitvatartási rendijét az aláb­biakban szabályozta: Április 3 án: rendes hétköznapi nyit- vatartás. Április 4 én: az üzleteket zárva kell tartani, kivéve a vasárnaponként nyit- vataríotí trafikot, virágüzleteket, édes­ségboltokat* valamint, a 2 műszakos boltokat. Az utóbbi boltokat a szoká­sos vasárnapi nyitvatartási időnek megfeleleön kell üzemeltetni. Április 5-én: rendes vasárnapi nyit- vatartás. Április 6-án: rendes hétköznapi nyit- vatartás. 8 szekszárdi rendőreeyesiilet kuitúrgárdája Várdombon A szekszárdi rcndőregyesiilet kul- lúrgárdája szembajon est« Várdom­bon ,szereped- A?, .előadást a wo?: helyiségében tartották meg, A nézőte­ret zsúfolásig megtöltötték Várdomb dolgozó parasztjai. A szekszárdi rend­őrzenekar igen értékes és szép hang­versennyel szórakoztatta Várdomb dől gozóil. Utána a színjátszó csoport kezdte el munkáját. Elsőnek a ,,Jó doktor“ című egyfelvonásos színmű­vet mutatták be. Azután verseket és két rövidebb színmüvet adtak elő. Az előadás befejeztével a közönség hosz. szantartó tapssal íejezle ki tetszését az egész műsor iránt. A szekszárdi rendőr egyesület célja az volt ezzel a kultúrműsorra,, bogy a dolgozó parasztsággal megismertes­se és megszerettesse a zenét és a kul­túra többi ágát, hogy közelebb hozza a falu dolgozói parasztjait a városi dolgozókhoz. Nem utolsó sorban cél­juk volt az is, hogy ezzel az előadás­sal serkentsék Várdomb dolgozó pa­rasztjait a tavaszi murika jobb és mielőbbi elvégzésére. A tanácsülések elé 4 egyre növekvő mezógazdaaagi munkáik, a hab»"más méreteket öltő verseny mozgatom, asz Ötéves ter­vünk s-ikeres befejezése, ami egyben a kü/túriorra dalműnk kiterjesztését is megköveteli szép és megtiszteltető* de fel e ősségiéi jen fétadaóoik elé ásÜiiitják tanácsainkat. Nem kevesebbről van itt szó, mint arról, hogy a tanács és tagjai a miniksztertanác.s által ho­zott határozatokat hajtják végié né­pünk szolgálatában és kemény liar, cot folytatnak a magasabb termés­hozam és a begyüjtéfiá tervünk telje­sítéséért. Csak úgy tudjuk e felada­tokat sikeresen végrehajtani, ha a széles tömegek javaslat.ára támaszko­dunk., ha azok kezdeményezéseit fel hasznátjuk és & versenymozgatoin élé­re álévá végezzük munkáinkat. Erre ad alkalmat tanácsainknak az április l és 13 között minden községben meg­tartandó tanácsülés, jy tanácsülések sikere, azaz a feladatok jó végrehaj. fása a tanácson és tagjain múlik, meri ha jói szervezik meg a tanácsülése­ket, ez egyben a munkák további sikerét jelenti. Csak akkor lesz iga­zán jó tanácsütés, ha jó előre gondos­kodunk a tömegek megjelenésének biztosításáról. ha tárnác.-'tagjaink mar most felkeresik a dolgozókat, lakásai­kon. ha elmondják a tanácsülés fel­adatát és felkeltik azok érdeklődését. Erezni keli mindé,, dolgozónak, hogy joga és kötelessége meg jelenni a ta­nácsülésen, mert itt róla is szó van, az ő jobb és szebb életét, saját falu- iának szebbé tételét, gyermekeinek boldog jövőjét biztosit ja, amikor a tanácsülésen megjelenik és bírálatá­val, javaslatával a jó munkamódszer elmondásává'1, segítik a tanú- mun­káját. * A tanácsülés napirend; poni.jai- nak közlése a dolgozókká;! a tanácsülés eelőtt fontos azért is, mert a dolgozók gondolkodnak rajta és jó] felkészülve mennék el a tanácsülésre, így egyben biztosítva van az is, hogy a tanácsülés nem lesz egyoldalú, ha­nem egészséges és jó javasltatokat és bíráltatokat taríaimarz.0 igazi .népgyű­léssé válik, ahol a dolgozók saját maguk bírálják a munkát és hoznak határozatokat e munka to rábkntolé- re.kVe essünk '*ibba ■ - -ha. { Mró az- elmúlt hónt.pbav mjy f» pÁ~ köz­ség tette, mint például Mucsfán. Ala­joson, Pálién, Szakályban, . Koppány. szántón, Váralján és több községijén tették, hogy a tanácsülés szervezésé, re semmi gondot nem. fordítottak. Nézzük meg, hogy a felsorolt közsé­gek tanácsa« tudják e teljesíteni a tervet, nem. Mucsfán és Májuson például ej vannak maradva a vetés­sel. Ugyanez a helyzet Szakályban, Koppány szántón, Váralján és sorol­hatnánk azoknak a községeknek a neveit, ahol a dolgozóktól elszakadva végzik munkáikat a tanácsok és ezért nem irányítói a község munkájának. Tudjuk, hogy a felsorolt községek kijavítják a hibát és olyan lesz a ta­nácsülés, mini Tevelen, ahol a dol­gozók nagy számban jelennek meQ a tanácsülésben a jő szervezés nyo. mán. Teve: község a koraiak vetését már be is fejezte. Csibrákon például egyetlen tanácsülésen 26 felajánlás történt, amit a dolgozók teljesítettek is és mondhatjuk, hogy a község nem A barázdás kukoricatermesztés 'Az összszövetségi Növénytermesz­tési Intézet kubányi kísérleti állomá­sa az agrotechnikai kérdések kidol­gozásában 7.. D. Liszenko akadémikus tanítását követte és eredményes kí­sérletet .végzett a kukoricával. Ezek a kísérjelek megcáfolták az amerikai, olasz és más burzsoá tudó­sok állítását, amely szerint a magas kukoricatermés főleltéiele a bőséges csapadék, valamint az, hogy a leve­gő hőmérséklete a virágzás idején ne legyen magasabb 32 foknál> a leve gö nedvességtartalma pedig ne le- gyen alacsonyabb 30 százaléknál. Megállapították, hagy a nagy kukoricatermés döntő teltétele a talaj nagy nedvességtartalma. He n talaj mélyebb rétegeiben ele­gendő a nedvességkészlet, akkor a magas hőmérséklet és a levegő csök­kent víztartalma másodrendű fontos­ságéi és nincs döntő befolyása a ku- k őri ca termés hozamú ra. Azokon- a vidékeken, ahol nincs elegendő csapadéliga: fontos, hogy a talajban a soiközök kuitivútorozá- súnak segítségével nedvességkészletei gyújtsunk, ámi 10—Í2 centiméter vas tag, laza. felszíni minire:eget létesít. A nem barázdás vetésnél a kukorica legfelső <rétegben elhelyezkedő gvö herei a felszíntől csupán 5—8 centi, méteres mélységre terjednek, hí. Ezért ha a száraz vidékeken a talajnedves­ség megőrzése céljából a sorközök -•/ívelésé: bármilyen mértékben is mé­lyítjük, ez art u gyökereknek és csökkenti a; kukorica terméshozamát Ezt bizonyítják a verhenyednyepicvi kísérted földek, valamint az ossz sző vetségi szója- és ricinustermesztő in­tézet adatai. A barázdás vetésnél a kukorica gyökérrendszere mélyebbre — 8—14 centiméterre — kerül. Ezért a sorkö­zök 10—12 centiméter mélységben végzett porhanyílása csak barázdás vetésnél alkalmazható, ha a sorkö- zök 90, sőt több centiméter szélesek. A sGrközök művelésének mélyítése igen fontos továbbá a talaj vízviszo­nyainak megjavítása és a? évelő gyomnövények ellen folytai ott hatha­tósabb harc érdekében is. Sok eset­ben döntő jelentőségű a. sorközök mély kuitivát or ozása és a barázdás vetés, mert ezáltal megkönnyítjük és Jcukoricaföldek vetéselőtii meginti ve megjavítjuk az őszibúza alá kerülő \ lését. A barázdás vetésnél sokkal könnyebbé válik a gyomnövények eilen íGiytatatt küzdelem. A kü'önleges vetögépre szerelt 5a- rázdanyiló csöroszlya elpusztítja és a felszínre forgatja sok gyomnövény csíráját, később pedig a sorkózök művelésénél a kultivátor kapái föld­del szórják be a sorokba a gyomnö­vényei: hajtásait. A kukorica barázdás vetése lehel sorveiés vagy négyzetes-fészkes ve. f,és. A keltő közül a négy zeies-i ész- kés barázdás vetés az eredményesebb, mert lehetővé teszi, hogy. a kultivá- lorozást -keresztben végezzük, ami még inkább növeli a terméshozamot és csökkenti a kétkezi munkát. Kubány élenjáró kolhozai és szuv- hozai a gyakorlatban bizonyították be ennek a vetési módszernek az elő­nyeit, a Sztálin-élelmiszerkombinát 1950 51-ben a kukorica egész, v lés- területét ugyancsak barázdás négyze­tes-fészkes módszerrel vetette be. — 1950 ben, az aszályos időjárás ellené- re hektáronként 19.3 mázsás, 1951-ben pedig hektáronként 27.S mázsás ter­mést takarítottak be Még jobbak az eredmények a ku körien gépi barázdás négyzetes-fész­kes ültetésénél, ha a vetés előtti kuk tivátorozást 12—13 centiméter mély­ségben végezzük el és betartjuk a 70 centiméteres széles sortávolságot. A barázdanyitó csoroszlyáva! vég­zett tahijporhanyíiás mélysége 1-1— 16 centiméter A sorközök első kulti- vátorozását a barázda irányába ke resztbe, a kukorica hajtásainak meg jelenése után rögtön. traktorvontáV.a géppel végezzük és annak érdekében, hogy a fészkeket ne temessük be ■föhldel. a kullivátorra tárcsás védő- készüléket szerelünk. A barázdák végleges betakarítása, az ültetési fészkek betemetése a má­sodik kultivátorozással egyidejűleg történik, amikor az óvandó gyöke­rek. már eléggé kifejlődtek és a veté­seket már nem temetheti bc a föld­Az első kézi gyomirtást rögtön a második kultiv&lorozás. és a fészkek betemetése után az egyezéssel és a sorok kiigazításával egyidejűleg vő gezzülc. A barázdás termesztési módszer igen nagy jelentőségű, a csapadékhi­ányban szenvedő vidéken a ricinus, napraforgó és más kapásnövények termesztésében is. tartozik a in egye utolsó község«* közé. * VT drang község is jól szór vsat munkáját es nem szakad el a dolgozóktól. Ennek tudható be, hogy hízóttseriésbeadását 60 száza­lékra, negyedévi szarva smar!labeodá. sót 100 százalékra, negyeded barom- f/beadását 162 százalékra, tojásbaaúá- sát 133 százalékra, február havi tej- beadását 128 százalékra teljesítette. A ianácsütéseket ki Arái használni az eredmények továbbfofoozásáreg » ht. búk kijavítására. A tanácsülésnek ér tékelni kel! a versenyek áfását, amit ápri is A tiszteletére tettek a dogo­zók. Biztosítani keü a versenyek tovább, terjedését, azt, hogy a. dolgozók újabb munkafolajánlásokon kevesrtiU készüljenek május 1, a viOiág prole­tariátusának nagy ünnepének, a routv ka ünnepének megünneplésére. Meg kell vizsgálni és tudatosítani kel-1.1 azt. hogy mit -tettek a község dolgozói eddig is a terv 'teljesítéséért, hogyan álé a .község- Q. tojás, barom­fi, tej, hízottsertés, az adó fizetés te­rén. Érezni kell minden dolgozó-mák. hogy a fentiek teljesítése :s a gyor,* mezőgazdasági mur.k>Vk vitele saját .személyes ügye. A tanácsüléseken vünssák me« a lemaradások okaik dicsérjük meg a? élenjárókat mert. hiszen ők a béke, a .szocializmus harcosai, de mutassa­nak rá o hanyagokra, lustákra. a nemtörődömökre és nem utolsó sói­ban tepúezzük le a szabotáló kukko­kat, mint például Szekszárdon a Koc­ka kulákcsoládot, akik még egy sze­met sem vetettek, ?,zab<r‘á!tják a dói- giorók ötéves tervét és ezrael bebizo­nyítják txv imperiaMstálckoz vn'A iar- to zásukat. Caüíegscník a mi tanácsú, ó-e mken oVem haforozatok, melyei? a? e'-ilenséq számára súlyos és kihever- hetetton csapásokat jelentenek, mert a terv törvény gyorsabb végrehajts. Sát jelentik és mozgósítanak a motaő- giazdasági munkák határidő előtti vég;/ásón': j Elsőt cm; djü fto-ijdadceiA álfejonf taká­csaink elő'?, hogy az április hónap' ba-n tartandó tanácsüléseiken a me­gyéjük területén történt országos mé­retű, a do’gozók hazaszeretetét visz szatükröiző szocialista versenyki’nlvá. sok a dolgozók körében ismertetve ’ogve-nek és azt a dolgozók el is fo­gadják. Csak úgy találnak otthont a kezdeményezések és úgy tudnak gyö­keret verni ha elmondjuk nekik azt, hogy a dunaszenlgyörgyi asszonyok azért indítanak fé’cyi tojásbeadásJ versenyt és kelletnek több baromfit az idén, mini tavaly, mert ebben új Irultúrotthonokat. kövesutakat, h-:da- kal és olyan .gépeket látnak, melyek n föld uraivá, teszik a dolgozó pa- rasztságot. A legnagyszerűbb kezdeménye, zésnek egyikében csetkikaztatjuk dől. goízóinkai, ha elmondjuk, nekik a mu- esi Vörös Zászló tszcs „Korai vetéssel a békéért'* indított versenyeinek je­lentőségét. azt, hogy a kezdeménye­zés a szocializmus építésének eme lője, rugója, melynek bevezetésévé1 hatalmas léptekkel haladhatunk előre boldog és nekünk kincseket érő hol­nap fölé. Ék í-gv kel.1 sorban megma­gyaráznunk a Dabi József szekszárdi dolgozó p arasz: egészséges kezd eme. nyesését és azt. hogy m". adott eret Dabi Józsefnek akkor, amikor 2 hold földre egy számosaiét beáiüításá-tvál­lalta, Kétségen kivin a hazaszeretet az, hogy tisztában van azzal, hogv- hazánk kétéves állattenyésztési ‘ér­vérnek m-egvatíósí'ása az égés- népüri: érdeko. mert ez része a/ ötévé« Mér­vünknek D e így sorolhatnánk .ov.ább a nagyszerű kezdem én vezéreket, melyek a jókat, az újat, a tökéletese két jelentik és csupán ismertetni keli azokat dolgozóinkkal, mert ők íeís- nxerik jelentőségüket, mint ahorg; fel­ismerik. amikor kezclcmiérryeizzük. A fentiek alapján láfniok keh ta- nácsainknak, hogy a -tanácsülések megszervezése a feladatok és hibák bátor felvetése és a ta-nácsüf«seken a "dolgozók erejére, kezdeményezésé­re való támaszkodás és azok helyes felhasználása döntő moauanal; a szo­cializmus építésében és ozeteet <& ta­nácsülések jó elökész-ítósévcá és - be» vezetésével lehet megokferm.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom