Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-01-09 / 6. szám

1 1952 JAN LAR » fi Ä P L Ő Levelező mozgalmunk erejéről, gazdagságáról tanúskodott a nagy érdeklődés és lelkesedés mellett megtartott megyei levelező konferencia A vasárnap megtartott tolnamegyei levelező ' konferenciára na&y szám mai főttek el megyénk pártmunkásai, a pártbizottságok, pártszervezetek képviselői, a tömegszervezetek vezetői és a magyar sajtó tolnamegyei levelezői. Közel 200 munkás-parasztlevelező és vendég volt együtt, ami­kor Kontra Sándor, a Tolna,- Napló kiadóhivatalának vezetője megnyitot- fn a levelező konferenciát, A megnyitó után a konferencia egyhangúlag választ.oito meg ar elnökségbe Farkas László elvtársat, a Központi Veze­tőség ágit. prop. osztályának munkatársát, Lipcsik István elvtársat, a me gyei pártbizottság tagját, Rapai Gyula elvtársat, a megyei pártbizottság tagját, Keresztes József elvtársat, a Szabad tNép munkatársát, Berki Mi- fxálypé elvtársnői, a -megyei tanács elnökét, Parczel Józseíné elvtársnőt, a Tolnai Napló szerkesztősége vezető helyettesét, Balogh Ferenc, honvéd elvtársat, a. Néphadsereg levelezőjét, iíj. Csercnyec István. Kertész János elvtársiakat, a Tolnai Napló levelezői! és Pető Gyula tanítót, ugyancsak o Tolnai Napló levelezőjét Az elnökség megválasztása után Parczel Józsefné elvidrsnő, a megyei sajtó szerkesztőségének helyettes vezetője tartotta meg üdvözlő beszédét: A »/.«bad magrar *»jtó cliirrríe a dolgozó nép bizalmát — Szeretette üdvözöljük a magyar *ajtó levelezőinek tolnainegyei kon­ferenciáját. Az elvtársak már értesül­tek a sajtóból arról, hogy páriánk javaslatára a miniszter tanács határo­zatot hozott., hogy a Szabad Nép megjelenésének 10. évfordulója em­lékére minden év február első napját a magyar sajtó napjává nyilvánítja. Ez a határozat, kifejezi azt a szerelé­iét és megbecsülést, melyet, a magyar dolgozó nép és a nép állama tanúsít a szabad magyar jtó iránt. A Sza had Népnek — mondja a határozat - az elnyomatás éveiben és a felszaba­dulás után jelentős része volt népünk küzdelmeiben ős győzelmeiben. Har­cokban és sikerekben gazdag útja során milliók szellemi kenyerévé vált Éles fegyver .szabadságunk ás nemzeti függetlenségünk védelmében a. szocializmus építésében. A Szabad Nép magasra emeli a proietarmtern.i- donalizmus. a Szovjetunióhoz való rendület'.en hűség diadalmas zászla­ját, Szilárd helytállásra neveli a bé­ke minden magyar hívét, az impe­rialista háborús -gyujtogatókkal szem­ben, A szabad taagyar- sajtó — köz-s pártunk megyei lapja a Tolnai Napló is — elnyerte a dolgozó magyar nép bizalmát, szeretetét, és kivívta magá­nak az emberiség ellenségei, a hábo­rús gyújtogató imperialisták gyűlö­letét, A magyar sajtó ezeket az ered­ményeket csak ügy tudta elérni, hogy a dolgozók széles tömegei támogatták munkájában. Ma már egyre több azoknak a dolgozóknak a száma, akik javaslatukat, bírálatukat levélben megírják a szerkesztőségnek. Ma már valamennyi lapnak széleskörű leve- Lezőhálózaía van, de ez még nem ele­gendő, ennek a konferenciának egyik legfőbb feladata éppen az. hogy buz­dítsa a munkásokat, parasztokat és értelmiségi dolgozókat, háziasszonyo­kat, és diákokat. —- hazánk boldogu­lásáért s a béke megőrzéséért küzdő minden embert, hogy leveleivel, ja­vaslataival. a tapasztalatok terjeszté­sével és bírálatával segítse még ma­gasabb színvonalra emelni a sajtó munkáját. A másik igen fontos fel­adata, hogy megmagyarázzuk és el­mélyítsük a levelező mozgalom je­lentőségét, összegezzük levelező mun. kánk eddigi tapasztalatait és megje­löljük a további feladatokat Az elnöki megnyitó után Rapai (?Tob elvtárs, a megyei páilíuzottság ágit. prop. titkára tartotta meg beszámolóját: ■ — Ma tartjuk először a magyar «ajtó tolnamegyei levelezőinek kon- ierencLáját — kezdte beszédét Rapai elvtárs. — Néhány bét múlva, feb­ruár 1-én ünnepeljük pártunk köz­ponti ’apjának, a"Szabad Nép-rmk 10. évfordulóját. Az illegális Szabad Nép 1942. február 1-én jelent meg először. Rózsa Ferenc elvtárs szerkesztésével. Ezer veszedelem és nehézségek között írták, titkosan maguk készített nyom­dában állították elő. A Szabad Nép megjelenésétől kezdve büszkén hir­dette, hogy Rákosi Mátyás lapja, Harcol a békéért, a háború ellen, sze­rétéire nevelte a magyar népet a Szovjetunió és Sztálin elvtárs iránt. A Horthy-fasizinus 1942. tavaszán megakadályozta a lap további terjesz­tését, dühödt támadást indított a párt eilen. A Szabad Nép megérdemli, hogy pártmunkásaink ezrei, elvtársink Gyesre! dolgozzanak éne. A felszabadulás ótá is naponta bűz­ük lelkesít, tanít és mozgósítja dol­gozó népünket a Szovjetunió oldalán a béka megvédésére, a háborús uszí­tok leleplezésére, a part- és kormány, határozatok végrehajtására; l'ppeo ezért nagy megelégedéssel logadta dolgozó népünk a mini.s/.- 1 er tan ácsnak azt a határozatai, hogy a Szabad Nép megjelenése uc.k tü. évfordulója emlékére feb­ruár 1-ét a magyar sajtó napja­ként ünnepeljük. E határozat szel lemében határozta el a Szabad Nép szerkesztősége, bogy február 2-re és 3-ra összehívja a magyar sajtó munkás- és parasztlevele- zcítnek első országos konferen eiáját, Napjainkban, amikor nálunk és az egész,.világon .tő kérdés a béke meg­védése, a háború megakadályozása, komoily feladata van a sajtónak. hogy ebben a harcban a kommunista saj o hatásossága milyen, döntően atio függ, milyen a lapok kapcsola a a tömegekkel, libben is, mint minden ben a Szovjetunió tapasztalatai-', keli követnünk, az Iszkra, a Pravda és a öbbi szovjet lápok széles levelező há­lózatot építettek ki a dolgozók köré- bő’.. A Szovjetunióban jelenleg 44 nyelven 345 köztársasági, vidéki és ■területi, újság jelenik meg, több, nini: 10 millió példányban. Ez idő szerint egy-egy területi újság körülbelül iO~ 15 'erei- levele' kap munkás és pa­raszt-levelezőtől. A mi lapjaink is ezt követve, egyre jobban valósítják meg az olvasókkal! való együttműködés, és szoros kapcsolatot tartanak fenn a dolgozók tömegeivel. l evelező mozgalmunk komoly segítségei jelent terveink sikeres végrehajtásában, hiszen levelezőink maguk is egyre inkább élenjárók a termelésben. A keltő nem választható el egymástól. Csak az lehet jó levelező, aki a ter­melésből is példamutatóan veszi ki ré­szét. Ma. amikor az amerikai impe­rialisták százmilliókat szavaznak meg kémek, hazaárulók f cl fogy vérzésére, amikor nálunk is a kulak, a speku­láns és a klerikális reakció egyre job­ban acsarkodik eredményeink láttán’.. Különösen fontos az éberség fokozása, az ellenség tevékenységének Icleple zése. Ebben a Ivaréban a levelező- mozgalom hatalmas segítséget nyújt, hiszen százával érkeznek olyan leve ’ok. amelyek felhívják egyes szerve­zetek. figyelmét az cidenség tevékeny­ségére, melyek nyomán eredménye­sebben folyik azok ártalmatlanná té­tele. Tolna megyében a lcvclező-moz galom pártunk II. kongresszusa után indult nagyobb fejlődésnek. Ma már megyénkben 105 levelezője van a ni a gyár sajtónak. Helyi lapunk sokáig elhanyagolta ezt az ige» fontos terü­letet. De a szeptemberben megtartóit megyebizottsági ülés után lényegesen megjavult a munka ezen a 'eriile ni is. Augusztusban csupán levél ér kezett a szerkesztőséghez, a szep­temberi MB határozat után ko­moly fejlődés kezdődőit n levele­ző-mozgalom kiszélesítése terén. Ma már 104 levelezője van a Tol n«i Naplónak és egyre l-öbb levél érkezik különböző területekről. Rákosi elvtárs november 30-j beszéde után egyre többen és bátrabban vetik fel a munkában, a fegyelemben es termelésben lévő hibákat. A beérkező levelek színvonala ko­moly fejlődést mn'»'. tleg«löfitheteflcii lény, hogy kritika és önkritika iiéltíiii nincs előrehaladás. En»é lkiil nem küszöbölhetjük ki. mun­kánkban jelentkező hibákat. Ezért tárják fel erőteljesen levelezőink min i azt. ami gátolja fejlődésünket —mon dőlte Rapai elv'árs. Azután példának hozta fel Hangya Vince elvtárs né- melkéri levelezőt, aki levelében rámu­tatott a termelőszövet ke z e! és a gép- állom ás h iá n y ossága ir a. R ám utalóit arra, hogy a tagságnak az őszi beta­karítási munka'a!okban körülbelül 50 —35 százaléka dolgozott. Vagy a nagydorogi gépállomás hibájára, ahol négy erőgépből 3 nem volt kijavítva. A traktorosok hanyag munkájára is rá világítóit levelében. Rapuj elv'.ars azután rá műt a‘ott arra, hogy levele­zői nemcsak a hibákat, de az eredmé­nyeket is bemutatják leveleikben. Pél­dának hozta fel özv. Tamás Istváiméi’., a Szabad Nép levelezőjét, aki a duna- i öldvári Alkotmány tszcs jó eredmé­nyeiről számol be levelében. Továb­biak során beszélt arról, hogy kevés női levelező kapcsolódott he a levele­ző-mozgalomba. Rámutatott, hogy a t olnai Napló levelezőinek mindössze 18 száza­léka női levelező, pedig a női levelezők is jól megállják helyű két. Példának hozta fel illés Józsefnét, aki a Magyar Rádió egyik legjobb [eve­zője, majd ezeket mondotta: Az asszonyok, levelei kifejezik azt a ha­tártalan szeretet és örömet, amit dol­gozó asszonyaink éreznek pártunk és kormányzatunk iránt — majd foly­tatta. — Levelezőink munkája akkor lesz eredményes, ha állandóan fejlesz­tik tudásukat, ha rendszeresen tamil­nak. Sok tennivaló ''an azon a térén is —’ mondotta Rapai elvtárs —. hogy levelezőinket megvédehnezzük, az ül­dözések ellen fellépjünk. Nem egy he­lyen előfordult olyan eset. mint a nagydorogi dohánybeváltóban, a hot Sáfrány Mária elvtársnő megbírálta a pártíit'kárt. nem kap munkát és nem segítik abban, hogy jól végezhesse munka ját. A nagykónyi földművelő vetkezet teijesít^fte szerződés kötési tervét Sztálin elviár- 72. -/iileié-napjára A lenn ősi szerződéskötések megyei viszonylatban a legtöbb helyen befe­jeződtek. A dolgozó parasztság szive sem kötött termelési szerződéseket, mert tudatában vannak a szerződéses t ermelés népgazda sági jc! e> 11ü gé ve!. Azokban a községekben, ahol még mindig nem érték el a szerződé«:.ö- ési előirányzat HM) százalékos telje­sítésé!. annak {adható he. hogy a töldmüvesszövetkezelek és tanácsok nem foglalkoztak kellően ezzel a fel­adattal. Azonban még most sem késő. ha becsüle tei hozzáfognak a munká­hoz és a népnevelőket mozgósítják ennek a feladatnak végrehajtására. Vegyék át azoknak a községeknek nép nevelő módszerét, amelyek már lelje sítelték szerződéskötési előiránvzatu- k a t. A nagykónyi föiduiüveftsxövctkeze termelési szerződéskötési tervét telje­sít ette Sztálin elvtárs 72. születésnap jónak •tiszteletére, hogy ezzel is ki­mutassa szeretetét és háláját a szov­jet nép nagy vezére iránt. A földmű­vesszövetkezei dolgozói az eredmé­nyeket úgy tudták elérni, hogy a szö­vetkezet dolgozói között felosztották a községet és egy-egv népnevelő 10 dolgozó parasztov látogatott 1c. akik­ké;! elbeszélgetett a szerződéses ter­melésről és így köttetel<t szerződést. A szövetkezet vezetőségi tagjai példái mutattak a szerződéskötésben, hogy meggyőzzék az ingadozó gazdákat, azonkívül a népnevelő munkában i.-> részi', vettek. .Mészáros Mihály 6 holdas dol­gozó paraszt, Igazgatósági tag egy és fél hold földterületre kötöii stfriődésl. amelyen cukorrépái- ricinust és dohányt termel. Bako­nyi János 5 holdas dolgozó pa raszt, igazgatósági tag '-’.400 ól földh-riiletre kötött termelési szer /.ödést. l'/en a területen cukor­répát. mákot, ricinust, húr gúnyát, zöldséget és dinnyét lennel K/.enkíviii a népnevelő munkából :s kivette részét és a dolgozó parasztok­kal 40 holdra kftvtete'.t termelési szer­ződést. Tavaly 300 ölön ’.«-muT ma kot. Kzcn a 1 erii!el-r-n 5 mázsa lei • méseredménvl ér! e!. amelyből jeien lös jövedelemre té t szert, mos’ azér kötött '-*400 öl földterületre, mert ez* jelentős jövedelemhez segí i. A/.onki viii ö i.s hozzájárni ahhoz, hogy az ipar számára minél töhh nyersanyag Legyen biztosítva és ezen keres/, ii. a dolgoz«) parasztok töhh iparcikk--' - •*- sároihat mik. A veze/őség példamutatásának a ■ vit maradt el az. eredménye. A szőve ke­ze' tagsága is jele-ntő-s mennyiségben kötött termelési szerződést. Kr.ek kö­zé tartozik fvasziha János It holdas közép- paraszt, aki 3 holdra kötött ler urelési szerződést é.s Balogh Já­nos 10 holdas középparaszt 1 Imid gyapotra, másfél hohl ricinusra 800 öl cukorrépára és 400 öl mák ra kötött termelési szerződést. A szövetkezet dolgozói közül kii.o nősen jó munkát végzőé Kaszibu Já nos silófelel'ős, aki 7t) holdra. Tófűi Lajos ügyvezető 50 holdra, Veyifc Margit termény admiiiisz-.rn'nr n- :ig 30 holtlra köttetett termel-'- > •«•>«»-' dós! a dolgozó parasztok kát. Láttam munkásosztályunk legszebb ajándékát: Sztálin elvtárs szobrát KEDVES 'TOLNAI NAPLÓ! Országunk fővárosában: Budapesten jártam azokban a napokban, amikor a dolgozó szaktársainik lázas, szorgal­mas munkával készít élték Szerepeli ve zérónk, Sztálin elvtárs szobrát. A Gorkij fasoron mentem és az úton már messziről 7,állam a gyönyö­rű alkotást, így az első utam oda ve­zeteti, hogy megnézzem. Mikor oda­értem, láttam a kisgyermekeket kö­rülötte játszani, láttam, hogy az em­berek megálltak és nézték, sokan néz­tük, bármennyire is sietős vote ütünk, mégis csak néztük. I.állam és- be­szeltem faluról feljövő idős szak ár s animal-, akinek könnyei jöttek és mondtuk az elmúlt kapitalista rend­szer gyalázatos mesterkedések, ki­zsákmányolását, ma pedig miénk a föld, a gyárak, nincs kizsákmányolás és megszűnt örökre a munka nélküli­ség. Amikor megláttam pártunk, munkás osztályunk legszebb ajándékát: a fel­szabadít ónik szobrát, magam e öli láttam azt a képet, mikor százmillió ember hallgatta és hallgatja Sztálin elv társnak a világtörténelemben és 'a szíveinkben bevésődött szavak hogy „a béke tartós lesz. ha a népek ’Ke­zükbe veszik annak ügyét és végig kifar anak met.ette". Azóta nem tud úgy elmúlni egy értekezlet sem. hogy meg ne enter sem. amit én olt HM mm és éreztem. Vállalatunk életében a felajánlások­nál js megmutatkozott » szerété'. Sztá­lin elvtársunk iránt, mert a munka- felajánlások teljesítése, a munkafegye­lem sokul javult. Nagy erőt adott a hatalmas szobor látása az én munkám ban is, örülök annak, hogy mesélhe­tem az építkezésen, amit dolgozóink szeretettel hallgatnak és ők is tovább­adnak. A Sz ahánov-mozgalomra gon­doltam ott a szobornál, ami a Szov­jetunióban indult el l!93ő-ben és ar­ra a sok jóra, ami viszi előre a mi fejlődésünket is. hogy az építkező seinken gépekkel dolgozunk és ma már kombájnok járnak földjeinken, mert Sztálin elvtárs védi a békéi Horváth Ferenc üB-til-kár. Megkezdődött a Magyar Mikrohlologíaí Társasán I. kongrossza; Mit« Ui» if I ('veli'/.úi nket nem él heti Igmadá' azért, mert bátran feltárják területük problémája'. Gondoskodni fogunk a jövőben arról, hogy akik gá­tolják a levélírást', gátolják levelezőink fejlődését, fellépjünk 'elük szemben. Ebben is követjük Sztálin elytárs út­mutatását, aki a következőké: mon­dotta: ..A falusi levelezők üldözése barbárság, a burzsoá erkölcsök marad­ványa, az újságnak meg kell védeni levelezőjét az üldözés.öl.’’ Rapai elvtárs beszédében rámutatott I evclezőm k nevelésének fon ‘.ossága ra is. Levelezőink nevelése terén sokkal többet íveli lenni mondot a, te­gyen rész! minden levelezőnk pár.ik­tatás ban, . tamilja rendszeresen a m arxi zni us-! cn in izmus tanításait. Ol­vassák rendszeresen a sajtót, alud­janak a Szabad Népbői és a többi al­pok tó!. Pártszervezeteink feladatává fűz­zük a levelezők nevelését, meg- ' • védését, új levelezők szervezését. Sokan vannak megyénkben, akik sze­retnének levelezői lenni a kommun s- ta sajtónak, csak arra van szükség, hogy széleskörű ági áe’ós munkát le.; - síink ki minden területen. Meg kell ér'.'fessük, hogy levelezőn d< tenni az jelenti, mint élharcosnak •.hm n i a béke a szocializmus nagy ügyének. Minden levelezőnek ismerni kete pártunk II. kongresszusának határozu'ail és ismer ni kell különösen Rákosi elvtárs no­vember 30-i beszéde, alapján született párt- és kormányhatározatot, mely a jegyrendszer eltörléséről, a mezőgaz­dasági termények szabad forgalmáról intézkedik. Ráko.sj elvtárs újból a munka­fegyelem. állami fegyelem további megszilárdítására hívta lel figyel­münket cs erre irányította figyel milnkel a megyei pártéi'tekezlei i*. Ez. .1 határozat komoly csgpás volt a spekulánsokra, feketézőkre. Az. 1952- es tervév még komolyabb fel.ada'okat szab elénk. mini az, 1951 es. Levelezőinknek maguknak is példát kell mutatni a fegyelem serén Az 1952 első negyedévi terv végrehajtásá­ban az üzemben., terme lőcs portban, gépállomáson, á! i am i g.n z d a súgókban egyaránt példa: kel:, hogy mutassanak az áilami I egyelem bet óriásában is. Leveleikkel mélyí sók el dolgozóink szereidé! é.s háláját hazánk felszana- 'Jíli'i ja. a nagy .Szovje'unió és Szia .'n elvtárs iránt. Legyenek büszkék arra, hogy élharcosai annak a nagy ügy­nek, melyet a mi drága Rákosi elvtár­simén. vezet — fejezte be beszédéi Ra­pai Ovula elvtárs. Vasárnap delelő í a Magyar Tudo­mányos Akadémia nagytermében Ha­vas András Kossuíh-díjas akadémikus megnyitó beszédével megkezdődő a Magyar Mikrobológiai Társaság L kongresszusa. A kongresszuson Raikó Anna egészségügyi miniszter mondott beszéde!, majd Keresztes Mibá’.v, a földműveiésiigvi miniszter első helyet­tese, M. M. Majcvszkij, Sz'áíin-dijas professzor, a szovjet küldöttség veze­tője, Csen Vej-Kvej a kínai, Han 11jón Gi a koreai. Ivan Málek a csehszlovák. Stefan Nico lau, a román és- Stefan Angelov, a bolgár küldöttség vr.ze'ője üdvözölték a kongresszust. Január heh (Ükén kezdődik az ipari tanulók üdültetési* Kormányzat unk az ipari tanútok I üdiiSietéséi is biztosítja mind az met- ie.t a sok kedvezmény mellett, ami­ben már eddig is részesültek. Az üdü­léseken az ipar: tanulók legjobbjai vesznek részt. Sárospatak kőzetében. I jhutun ja­nuár 7-én megkezdik az épí.öipar: tanulók- üdültetését Az egykori va­dászkastély ipari lfum.uk vidámsága .o lesz hangos; K,éihe.ténként !20-as mriiusukban futnák be id az ipari tanulók, bogy az iskola eh egzese után szabadságidejüké sporttal. szóra kozássul. pihenéssel töltsék el .Jú­niusig itymódon körülbelül 2-500. a taanikísban és munkában kitüiv ipari tanuló jut nagyszerű üdülési ietie.o- ségekliez. Az újliulai üdülő f’enyveserdö köze­lében terül el. Környékével pompás j terepet nvujt :é*i sportolók céljaira. Enyhe lejtőjű sípálya teszi .lehetővé a sí sport üzését. Az épületei egyébkén* röplabda, kosárlabda és abdarúgopá lya 'u.szi körül. Kűl'.úrlefem. rádió hanglemezek állnak a fia‘.alsó g ‘ ren­delkezésére A környékbeli DISZ szervezetekkel közösen kite úrdélui ’ nokaI rendéinek, ho az üdülő kultúr.érmében, hol pe­dig a környéken. Utóbbi esetben sa ját .ebergépkocsiju kon keresik te a DISZ fiatalokat. \ téti sportok .szakavatott iráuvuá- :árói külön ' -s nevető tanár gondos­kodik. Négybe.énként fehá -v-i. HúkuI és lányokul iidüilclnek I > •>••• sporto- ké szer kétbeíe.s lm u.ij-us nví; in meg. \ téli üdültetésben nem­csak Budapest, de az egész ország építőipari tanulóinak egj-obbjad ré­szesítik. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom