Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-03-23 / 70. szám

2 H. r «. «9S2 vunnns «1 Az egyházi teakríá — békés építésünk ádáz ellensége | PAK> fiS P4H ■ Ä Mmdszeaíy és a Grcws:-féle per befcizonyítoíía, hogy s hazai kiéri' káli« reakció az imperializmus, kü­lönösen az amerikai háborús gyúj­togatok szolgálatában áll. A dolgo­só uép ökle lesújtott a papi talárba bujt összeesküvőkre. A klerikális reakcióra mért elöntő vereség után, sbben az új helyzetben, — a nép hatalmának teljes megszilárdulása idejében — jött. létre nz állam és .*£ egyház közötti megegyezés. De a megegyezés — ami a io- yábbiakbaa látni fogjuk — koránt- »esii jelenti azt, hogy megszűnt volna a klerikális reakció tevékeny­sége. Ma már többnyire nem nyil- tenc hanem illegálisan tevékenyke­dik, vagy pedig a hrtbuzgalmi te- x'ékenység kiszélesítésével próbál­ja elveszett tömegbefolyását vissza­állítani. Mindegeknek egyetlen cél­ja: a szocializmus felépítésének aka­dályozása — az imperializmus vér­gőzös terveinek szolgálata. Nézzük meg röviden ennek a kérdésnek sokoldalú összefüggését. A Vatikán a katolikus egyházak ■stemzetközi központja. Nemcsak a ...lelkek gondozásával“, sőt elsősor­ban nem is azzal foglalkozik, hanem ® gazdasági és politikai életbe bősé­gesen befolyik, azért, mert a Vati­kán maga is földi „hatalmasság“, óriási földterületek birtokosa, az ipari tőke és a banktőke egész ka­pitalista világra kiterjedő részvénye­se. Tehát az egyház is kizsákmányo­ló, a munkásosztály és a parasztság «vornórának okozója a kapitalista országokban. Magyarországon a felszabadulás előtt 8$"5 ezer kát. hold föld­birtokuk, és különböző iparvál- Inlatokban megszámlálhatatlan részvényük volt. Tolna megyé­ben is több, mórit 200 ezer kh. földjük volt. Ebből egyedül Bo­gyiszlói! 3616 hoki káptalan bir­tok, Deesen a Teréziániunvi alá- pftványroak 72KÄ hívd volt * hír- tokában. ügy aztán érthető, hogy az egyház * történelem folyamán minden em­beri haladás legfőbb ellenségévé •iett. A fejlődés útját a papi mág- ?vok és a inkvizíció féktelen rombo­lása jelezte. Megyénkben 1514-ben a Dózsá­ié!? parasztforradalom után Böbrőközön Bakócz Tamás her* reprímás megbízottja, Verboczi István kastélyában írta meg a hírhedt parasztnyúző törvényt, «melynek alapján több mint 100 ezer parasztot gyilkoltak meg. Á Verbőczi-féle törvény értelmé­ben, az általuk ..bűnösnek“ nyilvá­nított, sorsukkal meg nem elégedett jobbágyokat vérpadra hurcolták, ke­fékbe törték, karóba húzták, ló far­kához kötötték, sőt a törvény értei- »Msében felvagdosták a terhes jobbág y- «aszony hasát, A Kákőezi szabadságharcban részt vrett hősöket és családjaikat is a leg- kegyetlenebbü! üldözték, így üldözték el Faddről Béri-Bn- fogh Ádámot, csaladját és vele együtt csaknem az egész falut. Ezek az üldözöttek a bátai ha­tárba menekültek és telepedtek le. Á hátai nép ma is „jaj-tanvának“ •aevezi ezt a. területei, amihez — az ‘Asztrák rablókkal összefonódott egy­házi „urak“ okozta — tengernyi szenvedés, sóhaj és halálhörgés kap­csolódik. S ne hi'gyjük azt, hogy ez csak 'au címűit történelem folyamán volt így. Ma is így cselekszik a Vatikán. Múlt év karácsonyán Spelmann amerikai bíboros megáldotta Koreában az in­tervenciósok öldöklő fegyvereit és csapatait. Ezért Li-Szin-Man, — Dél Korea népének hóhéra — a legma­gasabb „világi" kitüntetésben része­sítette. Mihez volt szükséges az „ál­dás“ és miért kapta a „magas“ ki­tüntetést? Az „áldás“ a gyilkoláshoz kellett. Az a kimondhatatlan szeu- vedés, amit az agreszorok Koreában okoznak a legvadállatiasabb kegyet­lenségekről tanúskodik:. Nem riad­nak vissza a leggonoszabb cseleke­detektől sem. Baktérium bombákat dobnak le békés falvakra, lakóne­gyedekre. Kolera és pestis baktériu­mokkal akarnak tömegpusztulást előidézni Koreában, így akarják megtörni egy hősi nép ellenállását. Ezen keresztül akarják agresszióju­kat kiterjeszteni egész Ázsiára, ké­sőbb az egész világra. De a világ néneinek tiltakozó haragja elsöpri a bűnösöket, Spelmann bíborossal együtt; aki mindehhez áldását adta. A „kitüntetés“ — vérdfj — g nőnek legvil kólájáért segédkezet nyújtás „elismerése“. Országunkban me. « szocializmus építése üdéjén az egyház vezetői nem részesei többé a hatalomnak. A dolgozó nép felszámolta a papi tízezer holdak rendszerét. Biztosan, lendületesen építi jövőjét. De n kle­rikális reakció — mint a megdöntött uralkodó osztályok egy része —■ a /ín'*»nz«vtc h ?>t a’mának a1áá«ás5ra, a népnyúzó rendszer11 vissza állítására törekszik. Mindszeniy és Grősz etrv új borzalmas háború eredményéből várták uralmuk visszaszerzését. Ez­ért néni demokráciánk gyengítésé­vel, a dolgozó nép egységének meg­bontásával. a dolgozók mnnkalenrlü- letének csökkentésével, politikai ak­tivitásuk fékezésével akarták ma a közvetett lehetőségéi biztosítani uralmuk visszaszerzésének. Mindezekkel a rpakciős kísérle­tekkel találkoztunk és találkozunk megyénkben is. Vida István volt bá­tai plébános félrevezette a dolgozó­kat. A felszabadulás előtt személyi ellentéte volt a furkőpusziai föld- birtokossal. A hátai dolgozó paraszt­ság azonban meggyőződhetett arról, hogy ez porhintés volt a dolgozók szemébe. Kulákok voltak a barátai. Főleg a kulák fiatalokat gyűjtötte maga köré, úgy, mini azt annak ide­jén a KALOT-ban tette. De nem ri­adt vissza attól sem, hogy a szószé­ket felhasználva nvilt ellenséges agi­táció! folvfasson. Vasárnapról vasár­napra prédikációban a népi demo­krácia vívmányait: a földreformot, a gyárak, és üzemek államosítását tá­madta. Erőszakosan támadta út fej­lődő életünk vezető erejét, a pártot. Vida is szembekerült a dolgozó nép tiltakozásával, kemény határozottsá­gával. Kosztolányi Pál z<*mbai plébános eevidőlmn a vallásos szertartá­sokat olyan időben tartotta, ami­kor a dolgozóknak sürgős mező- gazdasági munkájuk volt. Nem tartotta be a megjelent idevo­natkozó szabályokat, . rendeletet sem. Sőt, amikor felhívták a figyel­mét arra, hogy a misét a megszo­kott, rendes időben tartsa, ravasz megoldáshoz folyamodott, Orv. Már­ton Főrendién keresztül igyekezett a . tanácselnök feleségét rávemü *r. ra. hogy a misét akkor tartsa, ami­kor ő akarja. De ez nem sikerüli. Ezután nyíltan azt hiresztelte, hogy „mindennek a tanács az oka.“ Ezzel a dolgozó tömegeket a tanáccsal akarta szembeállítani. Szocialista társadalmunk új embe­reit neveljük ma iskoláinkban. Pe­dagógusaink nagy többsége lelkesen végzi feladatát. Minden igyekezeté­vel azon van, hogy az iskolai fegyel­met megszilárdítsa, emelje a tanul­mányi színvonalat. A klerikális re­akció ezen a területen is mindent megtesz eredményeink lerombolásá­ra. Köztudomású, hogy hittanórákon legfegyelmezetlenebbek tanulóink, A lelkészeknek nem is céljuk a fegyelem megtartása. Tudják nagyon jól, hogy a hittanórák fegyelmezetlensége könnyen át­terjedhet az iskolai oktatás min­den területére. Ma rí ez Elemér szedresi pap az is­kolában tartotta a szertartásokat. Ennek következtében csaknem min­dennap késéssel kezdődhetett meg a tanítás. Másutt a «ziVők és a vv^r- snekek félrevezetésével próbálkozik a klerikális reakció hatni ifjúsá­gunkra. A diősberényi pap azzal csalo­gatja lakására az iskolásgyere­ket, hogy zongoraestet rendez nekik. Az ilyen alkalmakkor önti fiataljainkba a „titokzatosság“ és egyéb ködösítő dogmák mér­gét. Tömegeink politikai aktivitásának csökkentésére, sokakat lebeszéléssel akarnak távoltartani a természettu­dományos előadásoktól, a Szabad Eöld Téli Estékről, tömeggyűlése inkről. De 3 szertartásoknak a ter­mészettudományos síb. előadásokkal való ütköző időpontját használják fel ma legáltalánosabban a tömegek elvonására. j A mezőgazdaság, szocialista csirá­ját a termelőszövetkezeteket sem „kerüli“ el a klerikális reakció. Tudja nagyon jól, hogy a mezőgaz­daságunk szocialista alapra való át­állításával mi nagy csapást mérünk ellenségein kre országunkon bélül, ík: Arainkon kívül egyaránt. Min­dent megtesz, hogy egyénileg dolgo­zó parasztjainkat távol tartsa a tár­sasgazdálkodástól. Azt hirdetik na­gyon sokhelyütt. — hol nyíltan, hol alaítomban — hogy: „őseinknek jó volt az egyéni paraszt gazdaság, ne­künk miért nem jó?“ Ez a fejlődés fékezésének egyik formájá. A kurdi pap egvidőben azt hiresztelte, hogy 9 liter borát elloptak. A termelőszö­vetkezet dolgozóira fogta, azért, hogy lejárassa a tszes-t. Sokkal jobb lenne, ha a maga portáján nézne kö­rűi a kurdi plébános! A kurdi eset az új kibontakozása akadályozásá­nak egy másik formája. De vannak békepapok is, akik a béke mellett — egyre többen — ki­állnak. A szocializmus felépítése lendüle­tének ilyen módon történő gátlása — a háború kirobbantásának szolgá­lata. Ezt teszi ma a klerikális reak­ció Tusi József, Grősz egykori meg­kínzott cselédje a per folyamán eze­ket mondotta: „Ha ti bűnös mocsa­rakban összeesküvést vartyogtok, mi a napfényben haladunk előre. és eltaposunk benneteket, csak próbál­jatok meg elébünk állni! A nap min­den percében harcolunk ellenetek!“ Molnár Ferenc. A tf^rmefés & iegfoníosabb pártmunka Nem olyan régen még «üríin merült fel az üzemekben az a probléma, hogy „a pártmunka elvonja a munkásokat a termelőmunkától“. Bizalmiak, nép­nevelők, a párt nem függetlenített funkcionáriusai, munkaidő alatt hol ilyen, hol amolyan ürüggyel, de min- ! dig azzal a felkiáltással, hogy „ez pártmunka“ számtalanszor jelentek meg a pártszervezet helyiségében, az üzemi bizottságnál, a vállalatvezető­déi. félórákig tartó „villámértekezle- teken“ dugták ő&sáe fejüket kultúrád lis, szociális és sportvezetője. Közben a gépek álltak, vagy üresen jártak, esetleg a csoport többi tagjai látták él nem túl nagy lelkesedéssel a „pártmunkát végző‘‘ dolgozó részét a termelő munkában. így volt ez szinte valamennyi üzemben, kivétel nélkül. Azóta gyökerében megváltozott a helyzet. Elvtámaink megtanulták, hogy az első és legfontosabb párt- munka, ha a termelésben dolgozó kommunisták példát mu’a*nak a rájuk eső tervrés®líet túlit élj évi télé­vel. így gondolkodnak ma már üz - meink bizaLmiaí, a népnevelők vala­mennyien, Morvát Jóascfné elvtársnő, a Tol­nai Selyem gyár egyik bizalmija a március 9 i versenyszakaszban megmutatta, hogyan lehet kom­munista módon dolgozni és válla, lúsa 300 százalékos teljesítésévé! ő érte el « legjobb eredményt. — A bizalmi tisztséggel járó munkát — mondja — nem munkaidő alatt végzem, arra ott van a munka utáni idő amikor már a napi feladatomat elvé­geztem és ha akkor foglalkozom a csoport tagjaival, akkor nemcsak a magam, de a társaim idejéből sem veszek el értékes perceket. Morvainé elvtársnő példája csak egy a sok közül. De ugyanígy vélekedik Ambrusits elvtárs a Bonyhádi Cipőgyárban is. — Azelőtt is szívesen foglalkoztam párt-munkával és a termelő munkában sem maradtam le, ezt bizonyítja a munkámért kapott szíahá no vista ki- küptpbé?,. A mi üzemünkben is min­denki túl akarja teljesíteni normáját és nem is hajlandó munkaidő alatt más munkát végezni. \ Erre nincs is szükség. Már az já népnevelő munka, ha a termelésben magas százalékot, példamutató ered­ményt érnek el. Ma már kevés he­lyen merülhet fel a panasz, hogy munkaidő alatt bármilyen más elfog­laltság miatt elhagyják & gépeket, hogy a pártmunka elvonná az elvtár- sákat a termelő munkától. Ahol még j megmutatkozna, ott is feltétlenül ki kell küszöbölni. Pártunk minden tagjának meg kell tanulnia a Bolse­vik Párt példájából, hogy az ötéves j terv végrehajtásában, amikor pár* 1 tunknak, kormányunknak, az égés* országnak központi kérdése a szocia­lizmus megteremtése, a legfontosabb pártmunka maga a termelés, a ter­vek túlteljesítése,. De meg kel! gátolni ennek, ellen­kezőjét is, aminek csírái fi Tolnai Textil gyár ha nt mutatkoznak, hogy a termelés mellett háttérbe szoruljanak a pártépítéa kér­dései, mellékes szerepet kapjon az oki» tás és a pártfunkcionárlnsok ne fordítsanak kellő goadot a párt szervezet, valamint aranytartalé ka, a DISZ-szervezet erősítésére Nem elég az, hogy «saját, helyesen értelmezett egyéni érdekeik serkentik a munkásokat részletterveik túltelje­sítésére, azzal, hogy a több teljesít­ményért több bér is jár, hanem a pártszervezetnek még az eddiginél is nagyobb érővel, a termelésen túl vég­zett pártmunka még nagyobb lendü­letével kel] arra törekednie, hogy a szocializmus objektív feltételem a több és jobb gépen, gyáron, árun tűi a szubjektív alapokat is megteremtse: olyan tömegeket, amelyek lelkesen és harcrak észen képesek a szocializmust építeni. Ehhez pedig az kell, hogy ne elé­gedjünk meg azzal, hegy most már munkaidő alatt csak termelő munka folyik, s nem végeznek külön párt- munkát (amely többnyire nem is pártmunka volt, csak ürügy az idő­töltésre), hanem a párt harcos, tag­jainak. aktíváinak a termelésen kívül végzett munkáját tegyük valóban len­dületes. tömegeket nevelő, oktató és szervező pártmunkává! Tolna megye fiatalfai követelik a baktér umháborű okozóinak megbüntetését Az egész világon fokozódik a népek felháborodott tiltakozása az amerikai intervenciósok baktériumba borúja ellen. Hazánk területén is számos tiltakozó gyűlést tartottak, amelyen követelik a bűnösök felelős- ségrevonását. Megyénk területén is számos tiltakozó gyűlésen emelték fel szavukat munkások, parasztok, fiatalok és öregek. A Bonyhádi Cipőgyár DISZ fiataljai távíróiban tiltakoznak a bakié- shim,háború ellen. — Mi, a cipőgyár fiataljai — írják a táviratban — a legnagyobb felháborodással értesültünk az amerikai imperialisták gaz­tetteiről. Tiltakozunk a koreai baktériumháború ellen és követeljük an­nak azonnali beszüntetését. Tiltakozásunkat a termelő munka fökozásá- val, szervezetünk erősítésével és a p olitikai oktatás megszilárdli,ásával erősít fűk. * A dombóvári MÁV forgalmi DISz szervezet is tiltakozását fejezi ki <s? imperialisták embertelen gazte.ie, a baktériumháború ellen. Követelik a beszüntetését és a bűnösök meg büntetését. A területi DISz fiatalok is fel­emelték tiltakozó szavukat. — Szüntessék be a baktériumháborút ■= írják. « A mucsi DISz fiatalok az ifi napon tiltakoztak az imperialisták gaz­tette ellen. — Munkafelajánlásokkal, a termelés fokozásával adunk még nagyobb hangot tiltakozó szavunknak, — írják. — De nem csak az if­júság, megyénk valamennyi dolgozója tiltakozik az amerikaiak bakté- riumhadjárata ellen. A jobb rnunkav d, a terv határidő előtti teljesítésé­vel válaszolnak minden aljas cselekedetükre,. ____• As ipari «8 banktőke osszefonodasát a klerikális reakcióval bizonyítják ezek a részvények is, melyekből íö bliezer darabot találtak a pécsi püspöki rezidenciában. Az amerikai kontinentáiíú békekougresszus határozata Montevideo (TASZSZ): yy Monte videóban március 11 -tő március 16-ig megtartott amerikai békekongiresszus határozatot hozott a háborús politika eilen amely súlyos adóterhet, óriást elviselhetetlen Icatonad költségvetése­ket, sértő gazdasági egyezményeket és szerződéseket ró a népekre A békekongresszus többek között felhívta Amerika népeit, hogy küzd* jön a íokozatos. egyidejű és ellenőr, zött leszereléséért, az atomfegyver eltiltásáért, a koreai konfliktus bé­kés rendezéséért, gátolja mag a Ko­reába való csapatkü/déseket és ítélje el a háborús propaganda minden for­máját. Ezenkívül a kongresszus határoza­tot hozott arról, hogy fokozni kelti a7, a áírási kampányt az öthatalmá béke egvezmény mielőbbi megkötése éa dekében, határozatban ítélte »1 az amerikai kontinentális békekoogresz- SZ.US részvevői ellen fellépő reakciót és békefelhív ást intézett Amerika né­peihez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom