Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-02-29 / 50. szám

2 N » P T. O 1052 FEBRUÁR » Át Adeoauer kormány évi több, mint 13 milliárd márkával járul hozzá az amerikaiak háborús előkészületeihez Berlin (MTI) : . A bonni kormány az asrerikaj háborús tervek érdekében elviselhét-étieá terhet hárít Nyugat-Né metoisaág gazdasági életére.. A kormány. Adenauer és McCloy, amerikai főbiztos többórás megbesz-é- fése után kedden este kijelentette, hogy évi több, mint 13 milliárd már­kával hajlandó hozzájárulni az ame­rikai imperialisták háborús előkészü­leteinek költségűihez. A bonni kormány ezt az újabb pák- tmoot is az Adenauer lemondását kö­vetelő német nép akarata és tiltako­zása ellenére kötötte. j\y ugal-lVciiieíomág lakossága sorozatos gyűléseken és összejövete­leken foglal állást a Német Demokra- Ökns ’Köztársaság kormányának fel­hívására érkezett szovjet válasz ügyé­ben* A Ruhr-vidék dolgozói határo­zatinkban köszönettel üdvözlik a Szovjetunió igenlő válaszai. A gelsen- kircheni bányászok követelik hogy «a Adenauer-korin ány a Német De­mokratikus Köztársaság kormányával vállvetve küzdjön a német békeszer-, eődós kivívásáért. Míg a nyugatnémet kormány halai, más összegeket fordít a háborús ké­szülődésekre, addig a Német Demo­kratikus Köztársaságban a gyors gaz­dasági felemelkedés megmutatta a nyugatnémetoiszági munkásságnak és 4 lakosság- többi rétegének azt az istát, amelyen a német nép eladósodás és a. külföldi tőkésektől való függés fléllkül, önerejével építheti boldogabb jövőjét.. Erről beszélt Heinrich Hau. w Német Demokratikus" Köztársaság jfáihiszt er elnökhelyettese. Kij derítette, hogy az. 1951. évi népgazdasági terv -teljesítéséről szóló jelentés- végleg meg­cáfolta az amerikai imperialisták szol. q álatában álló 'nyugatnémet 'sajtó gyakran hangoztatott szólamait, ame­lyek' szerint , a Német Demokratikus. Köztársaság ötéves terve ..megvalósít. hatatlan ábránd1’. 4 Német Dómokra, tiküs Köztársaság dolgozói minden erejüket , latba, vetik, hogy 1952-ben és az ezután következő években meg. hatalmasabb termelési eredményt ér­jenek el. Lipcsei dolgozók levele Xruinaitlioz, Churchill fliese és Faurclioz A koreai fegyverszüneti tárgyalások A demokratikus Németország Nem­zeti Frontjának lipcsei, szervezete kedden nagyszabású békegyüíést tar­tott. A gyű’és részvevő} levelet intéz­tek Trumanhoz. Chufelülihez és Faure. hoz. A lipcseiek level,ükben követelik: a nyugati hatalmak kormányai a Szov­jetunió példáját követve -tegyék .’lehe­tővé a békeszerződés mielőbbi meg. kötésiét. Németországgal. A. Német Demokratikus.Köztársaság dolgozói országszerte ázzg,! fejezik ki hálájukat a Szovjetuniónak, hogy ter­melési kötelezettségeket vállalnak á. népgazdasági terv határidő előtti tel­jesítésére. Mcjgei’ősHcHck « Lilly Wächter ellen hozott ítéletet Frankfurt am Main (ADN): Német, ország amerikai megszállási övezeté­nek legfelső fellebbezési . bírósága szer­dán megerősítette a Lilly Wächter eben kimondott terrorítéletet, /y béke. harcosnőt a?, amerikai megszállók pa­rancsára nyolc hónapra börtönbe ve­tik. Lilly Wächter a 'fellebbezési' tár­gyalás során kijelentette: — „akármi­lyen ítéletet hozzanak is, nem másí­tom meg nyilatkozataimat amelyek teljesen és tökéletesen megfelelnek a valóságnak.1’ Fette meg akarja akadályozni, hogy a Nyugatnémet Szakszervezeti Szövetség országos vezetőségi értekezletén megvitassák a „védelmi hozzájárulás44 kérdését Düsseldorf (ADN): A Nyugatnémet Szakszervezeti Szövetség országos ve­zetőségi értekezletének előestéjén, is­meretessé vált, hogy Fette, a szak- szervezetí tagok millióinak követelése ellenére meg akarja akadályozni, Jiogy vitát rendezzenek a német „védelmi hozzájárulásról.'" A kétnapos értekez­let napirendjének négy pontja közül egyik- sem vonatkozik közvetlenül a véderőtörvényre. Az értekezlet. több részvevője szer­dán sajtóinterjú során kijelentette, hogy a szá-kszelvezeti tagok követe­lésének megfelelően kérdi, hogy a „védelmi hozzá járatást’1 a napirend első pontjaként tárgyalják meg. Nem egyeznek -bele abba, hogy semmibeve­gyék hatmillió szakszervezeti tag aka­ratát. Növekednek a belső ellentétek a* agresszív lÉsseak-Atlanti Szövetségen beiül .Moszkva: Jurij Zsuikov, a Pravda ©árisi tudósítója ,.az agresszorok lisz- szabonj találkozója“ című cikkében többi között ezeket írja: Liss^abocban február 25-én be­fejeződött a7. Északatlanti Szövetség úgynevezett tanácsának /ülésszaka. Az ül északot egész sor’ értekezlet, megbeszélés és találkozó előzte meg, amelyek arról tanúskodnak, hogy az imperialista ellentétek elsimítására «gyre újabb és újabb tárgyalásokra v an, szükség. A lapok szerint Lisszabonban elha­tározták. hogy 1952-ben 50 hadosz­tályt helyeznek Eisenhower parancs, noksága alá és 200 légitámaszpontból siló támaszpon t h ál óz al 01 létesítenek. Az Északatlanti Szövetség tanácsa jóváhagyta az „európai hadsereg1’ tervét és i!yen módon hivatalosan szentesítette a német fasiszta fegyve­res erő megalakítását, amelynek — &z amerikai sajtó beismerése szerint — az „európai hadsereg" alapját kell képeznie. Az Észa-katlant} Szövetség tanácsa több határozatot hozott, amely fokoz za az amerikaiak politikai, gazdasági és kat-on-at el ion őrzését a csatlósok fe­letti A" népek ágy értékelik a fenti ha- fározatokát, mint az Északatlanti Szö­vetség agresszív jellegének újabb szembetűnő megnyilvánulását, mint h ' szövetség részvevőinek újabb lépé­sét, az új világháború kirobbantásá hoz vezető úton. Helytelen lenoe azonban — foly- i'Atta Zsukov ha a. lisszaboni tár­gyalások értékelésénél nem vennénk 'figyelembe azt a nyilvánvaló tényt, hogy. a 'tárgya'ások során újból , fel­színre kerültek az’ agresszív Észak- atlanti Szövetség tagjai közt} ellen tótok. Ezt mutatja, hogy a diplomaták és 3 katonai szakértők jóformán még el sém hagyták Lisszabont, amikor az angol és francia lapok már nyíltan arró] ír tik hogy a lisszaboni hatá­rozatokat lényegében nem lehet meg­valósítani. „Csők, naiv emberek képzelhetik — írta a Times február 26-j száma —, hogy Eisenhowemek az év végéig va­lóban 50 kész hadosztály áll rendel-, kezesére.’' .A. Le Monde megállapítja, hogy a Lisszabonban kitűzött progra­mot meg keli nyirbálni, mert Anglia gazdasági helyzete . és különösen N yugat-Nénié tország’ i t'.f (is ágának küldöttei március' 2-?ín országos ér­tekezletet tartanak Darmstadtbais a rcmilüarizálás eWcn Franciaország pénzügyi . helyzete eb- bői a szempontból a legnagyobb két­ségeket támasztja. Ezek a sajtóba «gok azt mutat­ják, hogy az amerikaiak vazallusai egyáltalán nem égnek a vágytól, hogy minél hamarabb fejest ugorjának ab­ba a kalandba, melynek előkészítésé­ben amerikai gazdáik fáradoznak.- a Combat cimü francia burzsoá lap február 26 án „egy brit szakértő1' alábbi nyilatkozatát közölte: „A lisszaboni értekezel jóváhagy, fa Németország remiit tarizál ását.11 A United States News World Re­port című amerikai folyóirat nemre giben határtalan cinizmussal ezt írta: „Az amerikai stratégák a német had­sereget, nein pedig a francia csapa­tokat tekintik az egyetlen olyan erő­nek, amelyre számítani lehet és amely végső- fokon helyettesíti az amerikai fegyveres erőket Európában.“ Ma már nemcsak a haladó közvéle­mény, hanem1 a francia burzsoázia egyre szélesebb körei is kezdik felis­merni, hogy az amerikai imperialisták hova sodorják Nyugat-Európát. A Lisszabonban hozott határozatok nem­csak hogy nem szilárdítják meg az Északatlanti Szövetség belső össze­forró ttságái, hanem ellenkezőleg:, elő. segítik a belső ellentétek további ki­bontakozását. ’ Keszon: Az Dj' Kína 'hírügynökség, tudósítója jelenti: - . A vezérkar}, tisztek szerdai .ülésén Csatig Cson-Saii ezredes- a' koreai-kí­nai fél képviselője, erélyesen megbé lyegeztó. áz amerikaiakat, méri. álján, dóan elhúzzák a tárgyalásokat a csal patok leváltása, a belépő Vllomások és .a semleges úemzdek jelölése kérdé-. sében és vonakodnak ’elfogadni ezek­nek a kérdéseknek észszerű rendező c“*. biztosító koreai-kiijai javaslato­kat. csang Csun-Sán ezredes nyjlaikoza- tában megállapította: Méltányos javaslatot tettünk a. csapatok leváltásának mértékére és u különleges rendeltetésű belépőül lő- mások számára vonatkozóan. A sem­leges nemzetekre lett javaslatunk is teljesen észszerű, önöknek nincsen okuk, hogy továbbra, is hátráltassák a fegyverszünetí ■' tárgyalásokat. és meg- akadályozzák a megállapodást a 3. napirendi pont. kérdésében.’' Minthogy e kérdésekben közele­dünk a megoldáshoz — mondotta -az ezredes —, a megegyezés egyel lén út­ja, hogy mindkét fél engedményeket tegyen. Előrehaladás nein, érhető el egyedül a mi, engedményeink alapján, ezt egy pillanatig sem fogadhatjuk cA Ha. önök nem a megbeszélések aka­dályozására törekednek, akkor nem utasíthatják el ezt a tervet. A továbbiakban Csang Csun-San ezredes rámutatott: három hónap telt el, amióta 1951 november 27-én meg­kezdtük a 3. napirendi pont megvita­tását. Ez a napirendi pont még min­dig rendezetlen a7 önök részéről ta­núsított esztelen -akadékoskodás mi­att. 4 3. napirendi pont .megoldása— folytatta “ és a fegyverszüneti meg­állapodás elérése érdekében újból fel­kérem önöket hogy vegyék komolya.,. fontolóra’ és fogadják e'l a semleges / nemzetek jelölése kérdésében tett ész II szerű javasl’aümkét.“ ■ A napirend 4. pontjával foglalkozó § vezérkari-tisztek szerdai ülésén a ko. reai-kinai fél vezérkari tisztje hang . súlyozta, hogy egyedül aT igazságos |. elv szerint az ellenségeskedések merj- Jj szüntetése után mindkét fél, őrizeté­ben lévő valamennyi hadifoglyot s2*1- r. hadon kell bocsátani és haza kell te- I, lepi terű,. Semmiféle amerikai hazug, sag vagy rágalom nem szolgálhat ala. a pul ennek az igazságos és észszerű V elvnek elutasításához'.’ Minthogy az amerikai fél pemakart) ; félhagyni a vezérkari tisztek ülései^ - tanúsított észszerűden magatártásá- • val — mondotta, — ’éj nem hajlandó J e távolítani :>z akadályt, amelyet ma. 1 ga emelt a 4. napirendi pont kérdésé ... ben _ a koreai-kínai tél hozzájárt; .1 ahhoz, hogy a kérdést terjesszék az 1 albizottság elé; A koreai-kínai fél a kocsedoi vé- ■; rengzéssetkapcsolatban feltette a kér.'!' dúst : mikor adnak felelős választ a I koreai-kínai, tiltakozásra. -Az ameii- • kaiak arcátlanul kijelentették, hogy a ;/ vérengzésnek áldozatául esett kor.q^i- kínai hadifoglyok úgynevezett „visz- ; sza.tartott polgári. egyéneid’ voltak és i azért ,.az egész, kérdés az ENSZ p«- ] rancsnokságánalv belügye“, amihez a | koreai-kínai félnék semmi köze. A koreai-kínai fél vezérkari tisztje | rámutatott hogy az amerikaiaknak a hadifoglyokkal kapcsolatban alkalma- ^ zott jog.ta’an. /.átminősítéseit“ a ko- reai-kína} fér sohasem fogadta el és semmiféle részükről emelt kifogás nem : montesílheti őket a barbár, vérengzé­sért reájuk háruló felelősség alól. Tito 'fasiszta p tírt fának politikai és érkötési zülléséről Prága. A jugoszláv politikai emig­ránsok Prágában megjelenő Nova Borba című lápjában A. Todorovics Tito fasiszta pártjának széthullásáról a többi köziöit a következőket írja: Tito pártja az úgynevezett közpon­ti bizottságtól a legkisebb alapszer­vezetig közvelCenül UDIDnek van alávetve..A tiloista párt a rendőrség eszköze és függvénye. A párlfunkcio- nárusok maguk is az UDB szolgábr Iában állnak. A vezetők az UDB-töi kapják az utasításokat és annak tar. toznak beszámolni munkájukrói. A fasiszta párt függése Tito Gestapojá- lól azt eredményezi, hogy a párt ősz* sze jövetelein rész tvehet. és utasításo­kat adhat bármelyik UDB-íi-szt, még akkor is, ha nem ingja a pártnak. Rendszeresen kizárják, üldözik és bebörtönzik azokat a tagokat, akik .bármilyen- módon kifejezésre juttat ■ ják rokonszeuviiket a Tito e.Ken har­colókká]. Titoék — megcsappant lét. számú pártszervezetek kiegészítése érdekében — üzéreket,’ csetaxikeket, voCt királyi rendőröket és egyéb söp­redékeket vesznek fel a tagok sorába, ment a becsületes dolgozók nem haj landol; belépni Tito fasiszta pár-tjáha-,­A titpisfa pártszervezeteket a. fag: ság teljes passzivitása jellemzi. A ta­gok nem fizetnek tagdíjai, nem j^rh nak összejövetelekre. A hadsereg pártösszejöveteléin ugyancsak néma csend uralkodik. Gyakran megtörténik, hogy éppen, ezekről az összejövelelekrő' viszi d és börtönzi. be. az UDB azokat, akik tiltakozni merészeltek az UDB terror­ja ellen, vagy bírálni merték a. Tito klikk szovjet ellen es politikáját. IFJÚKOR in. 1918. október 30-ról 31 -re virradó éjjel• a budapesti munkásság és ka­tonaság kezébe vetle a hatalmat, eb kergette a háborús Habsburg kor­mányt. A dolgozók örömmámorban úsztak, ünnepelték a háború befeje­zését és az átkozott Habsburg-uralom bukását. Hamarosan kiderült azon­ban, hogy az új . forradalmi“ kor mány• és az abban résztvevő szó ciáldemokrata vezetők a forradalom leszerelésén, a kapitalista rend meg­mentéséi; mesterkednek. \ munkásosztály, legjobbjai elöli vif.ágossá vált, hogy a szociád demokrata árulás ellensúlyozására, a forradalom továbbvitelére új, valóban forradalmi munkáspártot kell létre­hozni. Ilyen körü'.mények közölt ala kuli meg 1918. november 20-án 1 Kommunisták Magyarországi Pártja, melynek Rákosi elvtárs egyik alapító tagja volt, A Kommunista Párt rövid néhány hét alatt hatalmas iömegne- f’olyásra tett szert, mert az orosz forradalom, a nagy Bolsevik Párt la. pász.tal.atai alapján világos válasz! ;tu­dott adni azokra a kérdésekre, ant Ivek a doCgozökat Ie,gjobl;an érdekei ték. A kommunisták követelték, hogy adják ál a nagybirtokokat a dolgozó •parasztságnak, a gyárakat a munká­soknak. A kommunisták öorendet.ke. zé.si jogot követeltek a nemzetiség­nek és azt hirdették, hogy a háborús összeomlásból, a fenyegető éhínségből és nyomorból az egyedüli kivezető út az, ha a dolgozók az orosz proleiá riátus példájára maguk veszik kezük­be- sorsukat. A kommunista párt a jobboldali szociáldemok rat a árulók elleni harcban növekedett, erősödött. Ebben a harcban élenjárt, vezető sze. repel játszott Rákosi Mátyás elvtárs,. aki azonnal kitűnt kiváló szervező- képességével, bátor fellépésével, ián goió beszédeivel, melyekkel gyorsan meghódította a dolgozó tömegeket. Bejutott a kaszárnyákba, ahol maga mellé állította a honvédeket. Elment azokba a nagyüzemekbe, amelyek szociá 1 den; ok ral a fellegváraknak szá­mítottak és megnyerte a munkásokat a Kommunista Párt számára. Minden munkát szívesen vállalt, ■— az aprót is, a nagy felelősséggel járó, nehéz munkái is. Ahol nehéz, bonyolult fel- <;di;íot kellett elvégezni, oda Rákosi elvtárs at küldték. Es ö energikusan, szívósan, mindig .sikeresen oldotta meg feladatát. Törhetetlen, optimiz. musa magával ragadta munkatársait, előadásainak hallgatóságát. A mun­kások és a katonák szívesen hallgatták világos, meggyőző okfejtését, lendü­letes beszédét, így a szociáldemokrata pár! egyik gyűlése a Budapesti Nép házban Rákosi elvtárs felszólalása után 'kommunista népgyűléssé válto­zóit át s azonnal megalakították a KMP helyi szervezetét. Rákosi elvtárs azonban nemcsak Budapesten szer­vezte a Kommunista Pártot. Mint a párt vidéki titkára, az ország legkü­lönbözőbb részein; — Szegeden. Mis koicon, Pápán, Kecskeméten, Szolno kon, Vész-prémben és még ki tudná felsorolni, hány helyen, lángoló be­szédekben, tudományosan megalapo. zott előadásokban hirdette a Konr ymmisfa Párt igazát és a jobboldali s z o c i á ki cinokráták leleplez és ével ! ö­mörílette. « dolgozókat a kommuniz mus zászlaja aiá. Szegeden tartott előadásának hatása’ aCatt a szocial* demokrata Szervezet bizalmiainak többsége csaNakozott a Kommunisták •Magyarországi Pártjához. A Habsbuatg-monarchia összeom. fása után — ugyanúgy, mint Oroszországban a cár bukását követő hónapokban, — bár a forradalom mozgató és éltető ereje a munkásság és dolgozó parasztság volt, az állam­hatalom Magyarországon is a bur­lcrata párt vezetői azon dolgoztak, hogy megszilárdítsák a roskadozó ka pitalizmuist, a burzsoázia uralmát. De a Kommunista Párt agitáció ja nyo­mán a munkások nagy többsége ha marosan hátat fordított a magát for- r a d ál ah inak nevező, a v al ó s ágb a n e 1 - lenforradalmi politikát folytató kor­mánynak, Megértette, hogy ez a kor. mány most azon dolgozik, hogy Ma gvarország —• mint azelőtt a német <-s osztrák imperializmust — most a győztes antant-haíaCmakát. Angliát *s Franciaországot szolgálja ki. A kor mány földet. ígért a szegényparasz­toknak, de csak ígért. Sok mindent Ígért a munkásságnak is, de anyagi támogatást elsősorban a gyáriparo­soknak adott. A dolgozókká! szemben az igére-tek kormánya voll, a régi kizsákmányolok felé a tevékeny se­gítő. És közben minden előkészüle­tet megtett, hogy letörje a forradal­mi mozgalmat s annak vezető erejét, a Kommunisták Magyarországi Párt­ját: demokrata párt a kommunisták ellen, annál telkesebben özönlött a kommá n isták lobogója alá a dolgozó nép. ügyre hangosabban követelték .a le­tartóztatott kommunista vezetők sza; badonbocsátásáf. ]Vf egoldhaíatlan probléma elé ál lította n tömeg befolyását vesztette kormányt az antant-hatal­mak jegyzéké, a Yyx.jegyzék is, amely az ország újabb területeinek, köztük Makónak és Debrecennek az átadását követelte. .-A. kormány teljes tehetetlenségében lemondott és átad' la a hatalmat a szociáldemokrata pártnak,' hogy az folytassa a bur­zsoázia érdekeinek megfelelően a . kormányzást és a kommunisták ültő zését. A szociáldemokrata vezérek tisztában voltak azzal, hogy .a dol­gozó tömegek ©’fordultak tőlük. A'- jas árulásuk súlyos következményeit újabb aljassággal akarták elhárítani, A szociáldemokrata munkástömegek nyomására tárgyalásokat kezdtek a Gyüjtöfogházban lévő kommunista vezetőkkel és látszólag elfogadták a kommunisták programúi jáh A tervük az volt, hogy beimtől, a proletár­diktatúra híveinek álarcában ássák alá a Tanácsköztársaságot, A két párt 1910 március ?t-én Magyarét: szágí Szocialista Párt néven egyesült, közösen átvették a hatalmat és kiki­áltották a Tauácsközíá;nsaságot, A Magyar Tanácsköztársaság meg. , alakulásával a magyar nép Küzdelmes < történetében először került a határ■ 'ora a dolgozók kezébe. Á proletár diktatúra megteremtésével ,) magyar munkásosztály elsőnek követte orosz testvéreinek példáját, elsőnek lépett arra az útra, melyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom fénye mutat a világ ‘ elnyomott dolgozóinak. A Ta­nácsköztársaság létrejöttét a dolgo­zók határtalan lelkesedéssel üdvözöl, tők. Megértették, hogy- elérkezett az elnyomás és kizsákmányolás megszün­tetésének, a dolgozók szabadságának. felemelkedésének ideje. (Folytatása következik) ,4 Kommunista Párt gyorsan vert gyökeret a dolgozók között. Kp pen j szociáldemokrata vezetők sem­milyen. eszköztől, a lega.l jasabbíó! sem riadtak vissza, hogy a kommu n isták növekvő tömeg befolyását fé kezzék, megsemmisítsék. A szociáldemokrata vezetőknek ka. pora jött 19J9. február 21-én a műn- ka,nélkülieknek a Népszava szerkesz­tősége elleni tüntetése " ahol a rendőrök fegyvert használtak — ah­hoz, hogy a Kommunista Párt veze­tőit, köztük Rákosi Mátyást •letartóz­tassák. A Kommunista Párt helyisé­geit és nyomdáját a „forradalmi kor­mány“ ebicnl'orra<la lmi ren dőrs ége szállta meg.. A szociáldemokrata pá.t utcai tüntetési rendezett a kommu­nisták és Szovjétoreszország ellen. A s-zociáidemok.rata ve.zetőkue.k azonban nem sikerült a kommunisták tevé­kenységét megszüntetni. Minél na­gyobb agitációt fejtett ki- az antaní- mperiaíizmus felé kacsingató szociéi­zsoázia kezébe került. A szociáldémo-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom