Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-02-24 / 46. szám

4 NAPLÓ 1052 FEBRUÁR U A kolhozpárl szervezetek irányítják a kolhoztermelés valamennyi ágát 1 koífaojfok pártsaerve rétéi nagy­arányú irányító, szervező es mozgo- sító tevékenységet fejtenek ki a Kom­munista Párt határozatainak vég.re. hajtása, a nágy Sztálin álltai kitűzött célok mielőbbi elérése érdekében. A kommunisták személyes példamutatás­sal! és, lelkes, szenvedélyes hangú fel­világosító munkával magukkal ra­gadják a kolHozok pártonkivüSi do - gozóit a nagy feladatok megvalósító­jára. A kolhozok pártszervezetei az utóbbi időben eszmeileg és szerveze­tileg egyaránt jelentősen m-ege-rősod- fék, A ko (hoz pártszervezet eh a feo?ho»tertn©Jés valamennyi ága­zatát irányítják. Az SzK jb.'P szervezetei szabályzata ugyanis fontos és megtisztelő joggal, a koihozvezetőségek gazdasági ellen­őrzésének jogával ruházta fel a kol- hpzpáriszervezeteket. Ezek a szerve­zetek a kolhoz műnk a különböző te­rületein dolgozó párt aktivá kon ke­resztit! irányítják és ellenőrzik a ter­melés!. V pártvezetés megerősítését szol. gálják az állattenyésztő telepek mi és :f ’ szántóföldi brigádokban lét’ sssáMKZrttt pártesoportOk. ^zeke-u a pávicsoportokon keresztül rnoEgösitja a pártszervezet a dolgo­zókat a terméshozam emeléséért és a kollektiv állatállomány növeléséért, vjvctíí harc sikerre vitelében. A pártesopwetok életre hívása meg­erősítette a pártszer v eze tek és a páríonkívüíi dolgozók kapcsol» fát, sanely első feltétele a fel­adatok megoldásának. A /tőm egekkel való kapcsolat ‘megérő •sMénére nemcsak a? alap-szervek, liá­néra a terü'teti pártszervek is nagy gondot fordítanak. A kalinyini kerü­let pártbiizöütsága például gva.kra- kikéri a legjobb k o’h ozmunk ás ok vé iemépyét, s csak a széleskörű kolhoz aktíva meghallgatása után hoz hatá­rozatot egy-egy kérdésben. Ez a mód szer igén eredményesnek bizonyult. A termelés színvonala eme’ősének megtárgyalása a kolhozok legjobb dolgozóinak bevonásával a kerület termelési eredményeinek-.• megjayulá sál eredményezte. A. kasinszlri kerü­letiben például tavaly ősszel nem voU elég fedett helység a lenkor« táro­lására. A probléma megvitatására a kerületi pártbizottság értekezletre hívta össze a Ieniermesztésbeo élen járó kolhozok 'legjobb dolgozóit, A nehéz helyzetből kiutat a Menzsin- szkij koűhoz lenterruesziői mirtattak, akik a len kórót kazlakba rakták, s így védték meg az időjárás vászon- tagságaitól'. A kolhoz-dolgozók tapasztalataira való támaszkodásnak másik formája, bevonni a legjobbakat a leggazdaságo­sabb inunk a módszer eket népszerűsítő felvilágosító munkába, A kalinyini területi pártbizottság kezdeményezé­sére a legjobb kolhozeimökök, brigád- vezetők, á lilát tony ész tők és gépáí! o mási dolgozók rendszeresen látogat­ják a versenyben elmaradt kolhozo kát és ezeknek dolgozói elölt bemu­tatják a legjobb eredményeket biz­tosító módszereket, illetve előadásit, kát tartanak a terméshozamot emelő el járásokról. A kolhozpártszerveze&ck fontos feladata a munka verseny megszer­vezése. A in unka verseny célja a mezőgazda­ság belső tartalékainak mozgósítása, s a tudomány eredményein alapuló új természeti és állattenyésztési módszerek széleskörű meghonosítása. A muntkavíseny kérdéseinek Al ándó- au szerepeiniök kell a pártcsoporlok és pártvea:©tőségek megbeszéléseinek napirendjén. A párttagoknak a' ver­seny népszerűsítése terén élen kell jármok és a bírálat, öabírnlat kifej­lesztésével is hozzá kell járubiiok a •versenymo®galom mind szélesebb ki­bontakozásához. A versenymozgafom kibontak oztatásához a kolhozok pártszervezetei nagy se­gítséget kapnak a felsőbb pártszer. vektöl. A poljesszai terület pártbizott­sága a nyolc legnagyobb kolhozhoz harminc napra pártszervezőket kü - dött. A szervezők alaposan megismer­kedtek a kolhozok és pártszerveze­teik problémáival és segítettek kija­vítani a feltárt hibáikat. Felhívták a ügyeimet a versenyeredmények szé­les körben való ismertetésének fon­tosságára, A pártszcmiaSk javaslatára rend. speresítették a legjobbak nép siserűsf lését, felállították a brigá­dok eredmény tábláját és meg­kezdték az eredményeikről rövi. den beszámoló „harci röplapok“ terjesztését, A brigádok egymásközti versenyének eredményeit is rövid időközökben ismertették a kolhoz dolgozóival. A verseny nyilvánosságának megszerve­zése, a versenyeredmények iránti ér­deklődés felkeltése nagymértékben hozzájárult a jó munkához, a tervek haláridöelőtti tel jesít éséhez. ÉPÜL A KOMMUNIZMUS. FORMÁLÓDIK A KOMMUNISTA EMBER A nagy sztáÜiu íennészetátalakí- fftü; z' kommunizmus építkezéseinek négy szerű napjaiban, a tudomány munkásai és a dolgozók egyre szi­lárdabb együttműködésének idején, a szovjet emberek az értelem és akarat számos új megnyilatkozását viszik dijaira­A fflunkaífer«euy első koruza­kefe»» még azé a munkásé Volt &2. elsőség, aki ügyesen be­osztotta fizikai erejét és jól beideg­zés munkamozdula tokkal dolgozott.. Ma.-az-jár az élen, aki gondosan meg- ?tervezi, a termelési folyamatnak rá- *«ő részét, széles kulturális és mű­szaki- látókörrel. rendelkezik és a ter­melési feladatok minél észszerűbb megoldására törekszik. Minden egyes termelési műveletnél folyik a harc a gyorsabb és ugyanakkor minőségileg jobb munkáért, az önköltség csökken­téséért, a technológia- javításáért és o _ technika tökéletesítéséért. •A sztahanovisták mindennapos gya­korlatukban a maguk kis területén négy. Országos problémákat oldanak meg. Levosenko és Muhanov kezde­ményezése az önköltség termelési mü- vütelenként.i csökkentésére, a Zsan- darova és Agafonova által indított verseny az egyes termelési műveletek kitűnő végrehajtásáért vagy Zagor- nij és Katajev, a gorkiji autógyár két kovácsának a munkaigényes mű veletek csökkentésére indított kezde­ményezése hatalmas mozgalommá szé. ’esedeít, elterjedt és terjed a Szov­jetunió határain túl. a népi demokrá­ciákban is, Ezek a kezdeményezések azért születhettek meg, s azért terjed­hettek rohamos lendülettel, mert a szovjet munkás képzett és kulturált A képzettebb ember helyesebben hasz­nai ja ki a belső tartalékokat, köny nyebben alkalmazza az új technikát és ai élenjáró tcchno’ggiát. Ezért kerül­nek ki. a munkások keze al ól ma ■iZébb. iobb és olcsóbb cikkek. A szUiianovísiák vxívéba véső. ^ dött Lenin mondása, hogv „ki. Kőiből épül a nagy'* 1 — tudják, hogy a miílimáternyi megtakarított bőrből fe a grammnyi acélból országos vi­szonylatban tonnák lesznek és tud­ják, hogy a másodpercek és a percek megtakarítása vezet az ál ami tervek határidő előtti teljesítéséhez. A szo­cialista munkaversenyben ldalakutt a sztahánovis iák együttműködése a számviteli és gazdasági dolgozókkal, a tervszakemberekkel is. Az együttmű ködös egyik eredménye: a sztahano­visták egyéni számláin naponta rög­zítik az önköltségcsökkentéssel elért megtakarítást.. Kujbisevben V. Szkityev épületies­té. felfigyelt arra. hogy az építkezések­nél nincs műszáki ellenőrző részleg! és így a hibák rejtve maradhatnak. A festő rossz minőségű vakolatra má­zolhatja színeit, a vakolat, elrejtheti a kőműves hibáit, stb., Szkityev nem­esei- mint munkás, de mint gazda ia nézi a dolgokat, az a cél vezeti, hogy az építkezés minél jobb, k.ifogástala- nabb legyen. Ennek érdekében kez­deményezte. a kölcsönös elenőrzés módszerét, a kőműves átveszi a ku­bikos munkáját, a vakoló és az ács a kőművesét, a vakoló munkáját pe. dig a festő. Céljuk egy: a szovjet emberekhez méltó kitűnő, hibátlan há­zat építeni. A szovjet ember a kommuniz- •*"*■ mus hatalmas távlatait látja maga előtt. A nép érdekeinek él, ezért dolgozik. Érzi, hogy a kollek­tíva. ame.yhez tartozik, egy vele. Bátran cselekszik, merészen kezdemé nyez, megmondja az igazat és nem sértődik meg, ha szemébe mondják az igazságot, legyen bármilyén kemény is. Antonyina Zsandarova és Olga Agafonova például nyomon követik azokat a, alkatrészeket, amelyeket készítettek, véleményt kérnek munká­jukról azoktól, aki az alatrészek to­vábbi megmunkálását végzik. Mi van ebben a kezdeményezésben? Kutatják, mit csinálhatnának még jobban, saját magukkal szemben is újabb kövelel- ! ményeket támasztanak, hogy jobbá és I könnyebbé tegyék dolgozó társaik munkáját. így viszonylik az igazi j kommunista a munkához, ez mutatja ! a_ termelés éléri járó sztahánovista újító arculatát. Igv formálódik akom- • munlsta ember az épülő kommuniz­musban. Kai földiek a Szovjetunióról A kapitalista országok dolgozóinak küldöttségei egyre nagyobb szám­ban keresik fel a Szovjetuniót. A sze­mélyes tapasztalatok hatására meg­győződnek: ,,a Szovjetunió a péké országa, az emberiség haladásának zászlóvivő je." A külföldi, küldöt­tek a legjobb benyomásokkal távoz­nak a Szovjetunióból. „Legelőször js megállapíthatjuk — olvassuk az osztrák nőküidöftség nyi­latkozatéban —- hogy a „vasfüg­gönyt'\ amelyről olyan sokat mesél­nek országunkban, sehol sem találunk. Mindenütt szabadon beszélgettünk a lakossággal, férliakkal, nőkkel és gyermekekkel egyaránt “ Mi az ami legelőször szembetűnik a Szovjetunióba érkező külföldieknek? — Egész útunk alatt egyetlen hely­re sem akadtunk a Szovjetunióban, ahol ne folyna valamilyen nagyszabá­sú építkezés, — jelentette lói Jorge Garcia, a mexikói szakszervezeti kül­döttség vezetője a küldöttség mosz­I kvai sajtóértekezletén. — Mély benyomást tett rám a gyors I haladás és fejlődés légköre, amely minden téren észlelhető a Szovjet­unióban írta Christopher Freeman, a gíasgowi egyetem előadója a Szov­jetunióban tett látogatása után a News Statesman and Nation című londoni hetilapban megjelent cikké­ben. „A szovjet emberek alkotó munká­jának óriási lendülete a legjobb bi­zonyítéka a Szovleiunió békesz: ráté­tének. a mindenütt jelenlévő alkotó. ' ’ ' •••">/« meg a i-ityv ......, ..-»uh ba ri a béke ellenségeinek rágalmait, akik agresszív szándékokkal vő,dőljük ez épil ő kommunizmus országát — Ezeket állapította meg az angol mun- kásküldöttség „Az igazság Oroszor­szágról című brosúrában megjelent beszámolójában.-A szovjet emberek békét akarnak — olvashatjuk tovább a beszámoló­ban. — Létérdekük a béke, meHcsak békében valósíthatják meg nagyszabá­sú. építkezési tervüket. A szovjet em­bereket a termelésnek, az építésnek és a közoktatás, a kultúra fejleszté­sének kérdései jog la,’kozta tjük Legutóbb két amerikai szakszerve zeti küldöttség járt a Szovjetunió­ban. Hazautazásuk után így nyilat­koztak: Amerre jártunk, mindenütt azt ta­pasztalhattuk hogy a szovjet nép igen erősen kívánja a barátságot az amerikai néppel. Teljesen nevetséges az amerikai sajtó állítása., hogy a szovjet nép gyűlöl bennünket Ugyan­ilyen nevetséges bizonyos köröknek az az állítása is, hogy a szovjet kor­mány gyűlöli az amerikai népet“ Ezekután érthető, hogy a ..vasfüg­göny" legendáját terjesztő reakció sok minden erejükkel igyekeznek megakadályozni a küldöttségek kiju­tását cl Szovjetunióba. Hiábavaló azonban a háborús gyújtogatok erő­feszítése. Az igazság a Szovjetunió­ról, a boldog, szabad munka orszá­gáról, a béke és a demokrácia erődjé­ről áthatol minden akadályon és el­terjed az egész .világon. Képek a kommunizmus építkezéseiről " * Ezéir tavaszán átadják a forgalomnak a komomnbanas egyft hatal­mas alkotását, a hajózható Volga-Don ernriornát Február 1-én robban, torták fel az utolsó zárógátat, amely a Don vizét elválasztotta a karporl szivattyirtcJfeptőL A karpovi szivattyú cflép efcß gépegysége már üzembe Ss lépett és megkezdte a víz átemelését az új csalóra« leghatalmasabb víz­tárolójába IRIivlde^ú még üéi szivattyútelep kezdi meg munkáját, bog? meggyorsitea a csatorna üzeinbehclyekésének munkáját. Képünkön a kar. povi szivattyútelep első részlegének megindulását látjuk. A Voliga-Don csatorna építkezése It a talmas iramban közeledik a befe je zéshez. A két nagy folyó épülő vizvá lasiztójáihoz aatuyi követ használnak fel, amennyivel 112 kilométer hosszú országutat lehetne elkészíteni. A kommunizmus nagy építkezései építői legyőzik az időjárás nehézségeit és í- vasziljev búvár a jeges vízbe száll le hogy ellenőrizze a vízalatti sző* rőberentlezés szerelésének munkálatait. A szovjet emberek teljesítik Sztá. Un clviárMvák tett felajánlásaikés a tervezeti határúit» elüti Moszkvo öt tenger kikötője lesz« Ez év tavaszán már átadják a forgalomnak a hajózható Volga-Dou «#• tornát. A kommunizmus a hatalmas építkezésénél számos fiatal szakem­ber dolgozik. Közülük sokan a főiskola padjaiból kerültek az építkezé­sekhez. G. Sefclanova mérnöknő most nemrég fejezte be a kujblsevi hidra technikai főiskolát. Most a 10-es számú zsilip építésének felelősségtelje», munkáját irányítja. Képünkön G. Seklanova mémöknőt látjuk, amint meg beszéli az építés sorov.kövctkezö feladatát P. Lipatev építésvezetővel, Uj városok épülnek a Szovjetunióban A Szovjetunióban gyors ütemben építik az új városokat és alakítják át a régieket, — állapította meg az oroszországi építész tanácskozáson V. Skrarikov, az OSzSz.SzK építésügyi hivatalának vezetője. Uj város épül a Volga balpartján, a sztálingrádi vizi- erőmünől, a kujbísevi vizier ómű kör. nyékén. Ipari város épül az új volga­doni csatorna kiindulópontján is. Ki­dolgozták 68 nagyipari központ és 12 más város rendezésének, átépíté­sének tervezetét. Sok városban ren. dezük már az utcákat, tereket, sétá­nyokat, új épületeket emelnek. A vá­rosok nagyméretű szocialista átalakí fásának hatalmas példája Moszkva rendezése. Uj vasútvonalakat építenek a kommunizmus nagy építkezéseinek körzetében Moszkva (TASZSZ) Ukrajnában, a Dnyepr-menti sztyeppéken rövid idő alatt 150 kilométeres vasúti tó vonalat építettek a kahovkai vizierő- mü építkezéséhez szükséges szállít­mányok lebonyolítására. Az új vasút vonalon már megindult a közlekedés. 1951 .ben vasúti fővonalakat építőt tek a Vo ga mellett épülő kujbisevi erőmű építkezése számára is. A vas­útépítés során sok hidat is építettek. Gyors ütemben építik a vasútvona­lakat a sztál'ingTádi vizierőmű és ä Turkmén-főcsatorna építési körzeté ben i®. Az idén a délukrajnai és az észak, krimi csatorna számára is megkezdik n vasútvonalak építését. A munkái»* toknál nagymértékben alkalmazzák a gépi erőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom