Tolnai Napló, 1952. január-június (9. évfolyam, 1-150. szám)

1952-02-06 / 30. szám

Toomx NAPLÓ VtLÁO PROLETÁRJA!EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBANj Ho SI Mich os Mao Ce.I’uo# eh társak táv ír ah altién» 2, o., — Nusztkt kommunista képviselő a japan par l&mentben leleplezte o néparub, ioslda-kurmány bűnt* politikáját 2. o. ~ Rendkívül i hr/ w jugoszláv dol­gozók gyermekeinek htlytrie (V iskolavezető laj»a.%/,ta!atai o.) I>unaköm!őtf kötelese ttséiíénck titkár nem Ismer! el Egy politikai Huayuii test eleget Ahol a párt Tint t o. IX. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM ARA <>o ÜLLEK >ZEHl)A, 1062 1 EBÜL All <• Váljon m nden dolgozó kezében fegyverré a könyv a békéért vívott harcban Gazdasrajj’ megerősödésünk, vala- dint a szocialista kukurforradal­©unk kiszélesedése hozta magával hogy ím már 122 népkönyvtár áll dolgozóink kulturális tcleraclkedé- »ének rendelkezésére, A kultúrfor- radalom egyik legfőbb, legsokolda­lúbb, legkönnyebben elérhető esz­köze a könyv. Világosan kell lát­nunk az irodalom történelmi kül­detését és szerepét, a dolgozók po­litikai és erkölcsi egységének meg­szilárdításában a dolgozók neveié* lében. Ha visszatekintünk a niult- rd és magunk elé képzeljük a kapi­talista rendszer maradványait, ak_ kor világosan láthatjuk, hogy ezen a téren hatalmas fejlődést értünk el, A múltban a könyv a dolgozok butítására szolgált. A könyvekben y kapitalizmust dicsőítették és meg­vetették az egyszerű dolgozókat. ’Ha már népkönyvtárakban megta­rthatjuk az élenjáró szovjet szép­irodalom íegremekebb müveit, a lépi demokráciák szépirodalmának alkotásait, valamint az új és a ré- |i magyar irodalom, haladószelle- nű írásait, Népkönyvtaráink anyaga minden Esetben a dolgozókat segíti min- íennapi munkájában. Szocialista re dalműnk művei dolgozóinkat a mxnkihoz való jó viszonyra, haza­fiasságra, ellenség elleni izzó gyü- öletre és a békéért folytatott ál* latatos harcra neveli. Építésünket i, szovjet tapasztalatok alapján tájijuk végre. így kulturális téren s és ezen belül a könyvtár munká­in. Nem kell tanúbizonyságot ten. ti arról, hogy cgy-egy jó könyv ei- dvosása, annak tartalma, nyomot tag’y az olvasóban, megváltozik a ttunkéhoz való viszonya és ez meg- autaíkozik a termelés területén is. Népkönyvtáraink főfeladata, hogy minden esetben a politikai és gaz- lasági feladatokat alátámassza. Ép. jen ezért látjuk el könyvtárainkat finden olyan könyvekkel, melyek zeket a feladatokat támasztják Iá, Mezőgazdaságunk szociaiízálá. a érdekében megyénkben sok hé­ven tartunk irodalmi rendezvénye, et. Ezek a könyvismertetések min­den esetben alátámasztották a szo­fista fnezőgazdaság eiőnyössé- ét. az egyéni gazdálkodással szem­en, Könyvtáraink mezőgazdasági önyvei megismertetik velünk a zoüfetunió élenjáró mezőgazdasá- át, annak szerepét és dolgozó pa- í szíjainknak megmutatják a he­tes fatajművelés és állattenyésztés míosságát, hogy dolgozóink a jó ?rmelésj eredmények elérésével adják segíteni tervünk megvalósí­tsál, szocialista hazánk felépíté­si. E Ha a népkönyvtárak szerepet így tjük kint a községekben, akkor éíségtelenül meg kell állapítanunk zt is, hogy népkönyvtáraink ezt a íunkát el tudják végezni, csak a özségi tanácsnak másképpen kell iszonyulnia a népkönyvtárokhoz, sok mozgalmának kiszélesítéséhez, likőr ezeket a dolgokat boncol- afjuk, akkor világosan meg kell ír­unk, hogy vannak községi taná­raink, akik ezt nem látják- Ilyen özség például Hogy ész. ahol egy. Italán nem is vesznek tudomást ar_ ?/, hogy a községnek népkönyvtára an és azért van, hogy tanácsaim­at munkájuk elvégzésében, a. fel­daiok megoldásában segítsék. —- agy például Kölegd község, ahol ^váltott Boros kartársnak minden mtosabb volt. mint egy kicsit tő- ödní a népkönyvtárral. Nem vette ■gy'elembe, ha jó a könyvtár mun- oia, a község dolgozói otvasnak, khor az ö munkája és a tanács lankája könnyebb. De ezt még >bb olyan községről is el lehet íondani. Varsád és Fadd község mécsei nőket a népkönyvtár részé- e küldött könyvtár szekrényt a hi­ntáiban tartják saját irataik ehd 5 rására, ugyanakkor a népkönyvtár könypex, mint társadalmi tulajdon. nincs kellő bánásmódban részesítve és ninckenek azok a könyvek meg­becsülve amelyek segítenek mun­kánk megoldásában, segítenek ne. künk a szocialista kultúra terjesz­tésében, az ellenség ellen folytatott harcra. De nem így van megyénk egész területén. A hibák mellett vannak eredményeink, mert látszik az, hogy dolgozóink szomjazzák a szocialista kultúrát. Megmutatko­zik ez Várdomb községben, ahol az írni és olvasni tudók 30 százaléka a könyvtárnak tagja és havonta 550—600 kötet könyvet kölcsönöz­nek ki a könyvtárból. Ez a könyv­táros jó munkáját bizonyítja, de visszatükrözi azt is, hogy a könyv­táros munkája ott lehet jó, ahol a tanács is látja a kultúra, fontossá­gát, A. várdomb! tanácselnök és titkár eivtárs minden támogatást megad a könyviárnak, De Várdomb község dolgozói államunkkal szem­ben járó kötelezettségük teljesítése terén sem maradtak el. Ezeket a dolgokat még Győrköny. Kajdacs, Medina, Tolna községek népkönyv­tárairól is elmondhatjuk. .Mert ná­luk is havonta átlag 6Ó0---700 köny­vet kölcsönözünk lei. Mikor ezekről az eredményekről beszélünk, akkor feltétlenül arra az álláspontra kell. hogy helyezked­jünk, hogy megyénk dolgozói sze­retik a könyveket es kulturális szín­vonalukat emelni akarják- Ezt a szerepet kell betölteni minden fa­lusi. népkönyvtárnak, mert csak így segítheti elő a könyv a dolgozók művelődését. De ekkor szükség van arra, hogy méltó segítséget adjunk könyvtárainknak és könyvtárosa, inknak abban, hogy -most, akiikor dolgozó parasztságunk legjobban ráér a könyvek olvasásira a ne­héz évi munka után, adjunk köny­vet. kezükbe, hogy fejlődésüket elő­segítsük. A várdombi tanácselnök elvtárs mondotta, aki legjobb olvasója ajj népkönyvtárnak: — .,cn akkor cr- zem jól magamat, ha a könyvtárba érkezett könyveket legelőször olvas­hatom. mert tudom, hogy munkám­ban segítőtársat kaptam, feladata- ink végrehajtásához.“ Üzemeink ég mezőgazdaságunk szocialista szek­torainak dolgozói szeretett vezé­rünk Rákosi elvtárs 60. születés­napjára felajánlásokat tesznek munkaterületükön, mi is jó mun­kát végzünk, ha március 9.re min­den községi népkönyvtár legalább annyi olvasót szervez be a könyv­tárba, mint amennyi könyvvel ren­delkezik a könyvtár. Hogy ezt mind meg tudjuk való* sitani, szükséges, hogy pártszerve* zeteínk, tanácsaink az eddiginél na­gyobb segítséget nyújtsanak a könyvtármunka kiszélesítéséhez, A Szovjetunió példáját követve te­gyük a könyvtárakat a falu kul- túrközpontjává, hogy könyvtáraink az eddiginél sokkal jobban hozzá­járuljanak a dolgozók mozgósításá­hoz: a begyűjtés mníden részleté­ben való teljesítéséért, az állami, népi fegyelem megszilárdításáért, a tavaszi mezőgazdasági munkákra való jó felkészüléséért is. Az olvasömozgalom kiszélesíté­sén keresztül is érjük el, hogy a dolgozó emberek jó harcosai legye, nek a békének, az ötéves terv meg­valósításának, hogy jobban szeres­sék életüket, saját hazájukat. Ta­nulja meg városban és faluban egyaránt minden dolgozó. —- az ol- vasómozgalom segítségével is — mélységesen szeretni nagy barátun. kát, a Szovjetuniót ég mélységesen gyűlölni mindazokat, akik akadá­lyozzák tervünk teljesítését, akik szabadságunkra, boldog életünkre törnek. Szarka Ferenc körzeti könyvtár vezetője, t Á neki „Ut a szocializmus felé* t$z alkalmazz« a szovjet agrotechnikai A l»d<ií Hódúit) i «> megkezdi a 'jrriijMH os A ralnamegyei terroeloszoveíkezétök és csoporLok nagy lelkesedéssel kap­csolódtak he Rákosi ©Ív társ szüiotés- nsajpjának 60. évfordulójára indított munkaverseaybe, hogy kifejezzék sz*: betétüket és hálájukat szereteti véré rönknek és tanítónknak. A korzóin. de0kuti Uj Élet termelőszövetkezet lei ajánlásában vállait« március 'J-re, hogy elkészítenek e.gv 500 méteres út­szakaszt. A faddi Kossuth termelőesoport » tavasszal megkezdi a szénporos teglaégetésK hogv a meginduló építkezésekhez biztosítani tudja a .szükséges auy:igokul. A tagság vállalta, hogy nr. ehhez szűk séges 900 köbméter főidet március 9 ig kitermelik, hogy mielőbb be. tud­ják indítani a* építést. Vállalásuk«! eddig már ,>0 százalékban teije.dteiték mert tudják azt, hogy minden fc - ajánlás annyit ér. amennyi1 te psi tériek is bolűie. A belecakal Szabadság termelő.-,zö- vetkezeti csoport kultúr Warn el épít, hogy ezzel elősegítsék a la;; sng mtívehkléwct kulturáltabb életet. Ezenkívül Uhvasutal Is ópi lenek 200 méter hostSKÚsagban. itmclymi már most folynak mun kutatni A számos munkafelajánlas közül ki­tűnik a nakj Lt a sgoci-oMzrous felé termelőcsoport váltialása. \ nakink számos olyan szovjet agrotechnikai módszer beveztését vállalták, .>;11• ivet eddig nem alkalmazlak, meri tu­datában vannak, hogy a magasabb Irr- méseredtnéayekel csak új. fejlett !ét­in ölési módszerekkel érhetik ■. lg» kukoricájukul teljes egeázc heti négyretc.'f»on vetik »z idén alkalmazzak » (x>tbepor»ásl I.» így akarják elérni, hogy a la. salyi gr> tmizsas holdmikéntt ter­méxútlngtikal legalább ."»r* maoiv­A több u* ra emeljék. jlerme'éa elérési­érdekében bevezetik a napi báromszi jri fejésí ezzel egyi d-jiiieg -.u egyedi \i\ kfmp.iV nvo/ást i­A riiikin k annak is 'udat ábai) h u.iIiou» munkájuk ei-cdin ény<-t i-.iV s«i 1 i az u- ha u te nur lőcse fpov: Irak. Ipvo.sa do yu/.ik a földön, li áz<*rt 3 li* got kiiidb •k traktoros tu.’ ifolyiMiira. akik :» c söpört rí ak fognak (iolgorni és jövi'ib Imiik ei munkáé:!’, ' ' 1 4 \\ k h | • já k Körnél jelmillióra emelkedett a Kadd^árs&egpusxtM f j Elet vagyona egr er alatt Fadd rVáhszegptWííáa i960 sseptem herében alakult meg az Uj Élet ter melősiövetikercL lío csa'ád t?á hóid földön kezdte meg a nagyüzemi gaz­dálkodást és az aránylag rövid tdö aCatt «s eredményes munkát végeztek. A mull övi zárszámadás arról beszél, hogy egy év alatt a lemielöszőveíke- zet vagyona félmillió forint fülé eme- keidet!. A nagymértékű vagy oagyarap odás elsősorban annak köszönhető, -hogy már kezdetben jól szervezték, meg a munkál és nem fordultaik elő hazasá. gok a inuoikiifcgyeflcm {erén. A brigá­dok és munkacsapatok jó munkája mellett nagy gondot fordított a ter- melőszöveíkezí az állatállomány terv- i szerű fejlesztésére is. Megalakuláskor a termeiűsíiö vetkezetnek mindössze 3 pár lova volt, ma már 6 pár lovuk, 10 fc jőstehenük. 12 üszőjük, 20 anya kocájuk és 180 malacuk van. A szövetkezet így kellően megalapoz­ta az állattenyésztés fejlesztését, A 'szövetkezetnek nemcsak állatállomá­nya, hanem földterülete át> tagi-aga is szaporodót!. Földterületük dót) hold ra aöveködefct, .míg a/ otic folyamán újabb i család lépett ar Uj ElH ing jai közé. fejismerve, hogy az -egy « n helyes út a 'nagyüzemi gazdáik'ukis útja.. Az Uj Élei ben megkezdték és egv- ro nagyobb méretekben alkalmazzál; a szovjet írnád szer eket. amiben nagy segítségei -A tan-dó útTiiuLdásI nyújt Kertész János, aki az elmúlt évben a harmadik magyar parasztlcüMüUség. gél a. Szovjetunióban járt. \z ő ta­pasztalatai alapján vezették be a. há­romszori fejést és ezzé' együí! az egyedi takaiTiaátiyozási, valamim a borjak ketreces neveléséi. Az Uj Élet termelőszövetkezet az idén még na­gyobbra alkarja növelni vagyonát és tagjainak még több jövedelmet akar hiztosílani. Ezer! szocialista tuuu-ka- .versenyre hívták ki a szomszédos Sza­badság Földje milliomos termeloszo- retkezeíeí. A versenykihívásuk a me­zőgazdasági munka minden ágára ki­terjed. \ «Halták, hogy a huni terűin* átlagot. 13 niáíMU'u, a napi tej ti o /amiül a mo&tauj 13 literről 'A literre emelik ieheuenkéiit, n v-r léseknél a jelenlegi ll-röl da rabra emelik az eHelcsi átlagot, hogy minél jobban e ..-ei tud.jauöl»' tenni az állatállomány fejlesztéséről szó ó mit)i«ztert»náes;. ha'.áro;atnal>. Vállalták, hogy a kn.pásnöuhn • km s niegy.s/cTi kapálást »••ztosf.afiak. híg ezzel is elősegítsék a nagyobb .er rnéshozam elérését, azonkívül a ku­koricát négyzetesen vetik el é" alk ü mazni fogják a iiófbeporzást. A Szabadság Földje, tennelöi/.öv,-i- Aczet az Uj Illet vcresnvkihivá.oi.l e- fogadta és mindkét szövi lk, /.■■{ ps rom-búrom tagú bizottságot je!öi i a versenyben meghatározóit felad,a tok elvégzésének ellenőrzésére i-’- n verseny kiérléke'ésérc Mindkét sn> vetkezet azzá] a tudatitól imlitoltr <: a versenyt, hogy ezzel még (obiun elősegítik és meggyorsiiják ötéves ter­vünk mogvaíósításá!. a »zoci.É>rnle­telepítéséi. A MEIÖKiR dolgozói fokozottabb mértékbari veszik ki rémiek®r o takarékossági mozgofombél KEDVES TOLNAI NAPLÓ! Nem sok idő választ el bennünket március 9-töL, szeretett voaérünk Rá­kosi elvtirs 60. születésnapjától Erre a napra készül az egész magyar nem­zet, hegy méltóan tudja megüninepél- ni annak az embernek születésnapját, aki a magyar népet elvezette a fel- emelkedés úájára. Rákosi elvtárs so­kat szenvedett, sok kínzásban .nél­külözésben üldöztetésben volt része a Horthy-id ók alatt, csak azért, hogy a magyar dolgozó nép számára ki­harcolja, a boldog jelent, amelyben élünk. Neki köszönhetjük, hogy békában ép í Hűsítjük a szocializmust, a. boldo­gabb jövőt. Neki köszönhetjük, hogy' iparunk, mezőgazdaságunk rövid 6 év alatt olyan fejlődésen ment út, mely­re csak az az ország képes, amelynek o’yan bölcs vezetője van, mint Ráko­si elvtárs. Ö az, aki vezet és irányit bennünket a békéén, folyó nagy harc­ban. Nem szabad megfeledkezni ar­ról sem, hogy ő mulatott példát, ho­gyan kel] leleplezni és ártalmatHammá ienni az ellenséget, aki békés, építő- munkánkat gátolni akarja, Ezt tudja az egész munkásosztály, az egész dolgozó parasztság, tudja azt is, hogy műn adhatunk nagyobb ajándékot, mini, hogv jobb munkával készülünk,, minden munkaterüioten és a munkánk­ban lévő hjányos.'ágokai kiküszöböl­jük s még fokozottabban dolgozunk Qtéves tervünk mie.öbbi megvalósítá­sé ért. Mi, a MEZŰKER vákalaí dolgozói ,f csatlakozunk a többi dolgozókhoz,. akik rauakaíelajásrii-á^uícka'. nyiivávu ■ tc;btáic ki Rákosi eLvtárs irénój sze re- létükét. Ezideig dolgozóink 80 száza.- ióka tett munkafaljajániást, Az áruforgalmi osztá7y dolgozói vál­lalók, hogy a telefonköltségeket feb­ruár hónapban 8, március hónapban 10 százalékkal csökkentik. Tüzelő­anyag raegtatkaritásban február hónap­ban 10, március hónapban 15 száza­lék megtakarítást érnek el. A szek­szárdi kirendeltség adminisztratív dol­gozói váltatták, hogy munkaidő után az irodahelyiségeket kitakarítják. . » így körülbelül 400 forintot, e-jy fák* rító fizetését takarítanak meg. Tudjuk azt, hogy minden felajar lás amelyet ez alkalomból teltünk. » béketábor megierősödéeét is elősegíti. Felajánlásunk és munkánls megjaviiá- sán keresztül kívánjuk Rákosi elvtárs nak, hogy még hosszú éveken keres?- tül vezesse a magyar népe; a szecüv liizmuí felé. Alotnár Dreneuf MEZÖKER 'levelező fl Siffiontarnyai Borgyáriiaa egy újítással SüÉ, il ezer kiló faggyá! talearítanak mep A óim un tornyai Bőrgyárban a Gaz­da-mozgalom keretében már több ér tőkés, eddig elfekvő hulladékanyago't használtak fel. Igv « tervbrigádok az évek óla elfekvő lt százalékos zsír, alkohol szulfonátot is felhasználták a múlt év végén. A jó eredménnyel dol­gozó tervbrígádok azóta is számos ja­vaslatot terjesztettek elő a hul adék felhasználására. A -közelmúltban Cser­ma János minőségi cilcnőr é-s Résey Ferenc művezető javasollak bog;. bőrök zsirózására ne faggyúk hanem a íLmártőke mellett elbukó kaparék zsírokat használják fel. \ hullad*?r /.sírt a többi bőr és bus bu.íadekka jnyvgyártás részére adták ei. Az új; tó bizottság megállapította. hogy Cserma és Résey javaslata egyes bő­röknél alkalmazható és ennek beveze tésével c-gy év alatt lt ezr,r 1MVÍ k- ó faggyút takarítanak meg. A vietnami partizánok sikerei Hanoi’ól délre Peking (Lj Kínai. A vietnami hírügynökség jelentése szerint a helyi népi erők és a partizánok jelentős sikereket értek el a Ha­liam és Thai Binh iartornácyok- h a n. Hanoitól délre Huugjen tarló raánybari 40 nap alatt 5? ellensége^ őrhelyet semmisítettek meg, hb foglyot ejtettek- és 108 főnyi vés/ tőséget okoztak az eliensegt»*---- tettakban és sebesültekben-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom