Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-11-25 / 275. szám
1951 NOVEMBER 25 NAPLÓ f» Á gépállomások alközpontja számolja fel a nagydorogi gépállomásra befurakodott ellenséget Nincs 10 éve sem, amikor még Széchenyi nevű „gróf úr“ folytatta ezen a vidéken a-z önkényuralmát: mérhetetlen kizsákmányolást. A nyomor jellemezte abban az időben ezt a nagyikiterjedésű pusztát ami köz- veken Nagy dörög község mellett vol't és körülötte a „gróf úr“ sokezer hold- nyi birtoka, vadaskertje terület cl. A puszta egyik szélén volit egy kisebb kastélynak is beillő épület. Ez vol't az intézőlakás: a szidalmak, könyörtelen c-bocsajtások és a csendőri tenyegetódzések'kel aiáiámasratott parancsok kiadásának a székhelye. A cselédházaik alacsonyak, nádfedelesek voltak és az apró ablakaikon a napfény még véletlenül sem talált be Özekbe a kis viskókba voltak összezsúfolva ö cselédek és ígiy gyakran szedték áldozataikat a fertőző beteg ségek. a közeli domboldalon elterülő fenyveserdőből egészséges fenyőílila- tot. hozott a szél ide a pusztára.. Ilyenkor eszükbe jutott a cselédeknek: „Jó helye is lehet ott a fenyveserdőben a gróf úrnak, de mi ilyen, kellemes szórakozásnak nem lehetünk részesei.“ A felszabadulás után pedig nemcsak részesei, hanem tulajdonosai lettek az egykori cselédek ezeknek a kirándulóhelyeknek, a sokezer hold földnek: a „gróf úr“ birtokának. A felszabadulás óta a puszta köze. pén gépállomás épült. 1949-ben útjelző táblák jelentek meg Nagvdorog utcáin: „Gépállomás felé.“ Megjelentek a traktorok és mély zúgásukkal verték fel a falu csendjét. A gépek megindították a harcot a környéken a nagyobb terméseredményekért, hiszen a párt, a muníkásosztálv azzal bízta meg a nagydorogi gépállomást, ia^ hogy segítse elő az egyéni gazdák, de főleg a termelőcsoportok nagyobb termésért vívott harcát. Ezektől a napoktól már évek teltek ei és így ma már jogosan érdeklődhetünk azután, lősségtrevonásról: „Feltétlen serükséges lenne, hogy a fegyelmi bizottság működjön aminek az elnöke a gépál'Io- másvezető. Ha valaki nem jó munkát végez, azt figyelmeztetni kell, ha ez sem használ, akkor pedig meg kell büntetni. Ennek ez volna a rendje. Vancsics József is kapott egy új gépet, de nem törődött vele, hanyagul kezelte, mégsem állították fegyelmi elé.“ De hasonló véleményen vannak a többi jól dolgozó traktoristák is. Ezért a bűnös mulasztásért súlyos felelősség terhei a gépálllo-másvez©tőt hiszen alkalmat adott az ellenség aknamunkájának. A gépállomás S2 százalékra teljesít ette a tervét. nagy hogyan áiltfa meg a nagydorogá gépállomás a helyéi? A felelet erre csak egy lehet: „Az utóbbi időben hanyatlás állott be ezen a gépállomáson és nagy hibák vannak a tervek teljesítése körül.“ Ez’a válasz a dolgozók nyilatkozataiból és az olyan levelekből tevődött össze, mint amilyet Hangya Vince levelezőnk, a németkéri Ságvári tsz tagja írt: ,.a gépállomással kapcsolatban igen sok panaszunk van, mert nem hajlolta végre kellően feladatát, hogy október végére az őszi vetést el tudtuk volna végezni... Ha vontatót kértünk, amit mindig megígért a gépállomás mezőgazdásza, és a mi embereinknek sokszor délig is kellett rá- .várni. Előfordult, hogy 6—S ember várta a vontatót...“ Ugyanígy a panaszok sorozatát halljuk Györ- könyben Bikácson és a többi községekben. Mi ennek a sok hibának, lemaradásnak az oka és mindéiért Síi a felelős ? A gépállomás eredményei, ha beszélni tudnának, egész biz'tosan azt mondanák: ,fejtől bűzük a hal." A nagydorogi gépállomáson a hibák onnan erednek, hogy maga a gépállomás vezetője, Stift Józsiéi nem hajtotta végre azokat a párt- és kormányhatározatokat, amelyek a jó eredmények - elérésének legszükségesebb alapjai. A munkafegYelem megszilárdítása érdekében lényegében semmit sem telt a gépállomásvezeiő. Mege'égedett azzal, hogy a mulasztások: egy részéről tudomást szerzetl és néha figyelmeztette valamelyik traktorost, ha valami hibát követett el. Stift József tud ugyan néhány olyan traktorosról, mint Gazdag Jó zsef, Fetzer Mihály, akiknél igen laza a munkafegyelem. Gazdag gyakran hazamegy anélkül, hogy szó na valakinek Fetzer pedig a munkából hiányzik, sok esetben ittas, ugyanakkor még nem gondoskodott, arról, hogy legalább egv mulasztót is, szigorúan felelősségre vontak volna. A sorozatos mulasztásokért, amelyek nagyban akadályozták az őszi munkálatok sikerét, tehát személy szerint: a gépállomásvezető a felelős, mert azok megakadályozására lényegében semmit sem tett. A gépállomás, vezetőnek ezért a párt és az egész dolgozó pép előtt kell felelnie, iriert nem kevesebbről van itt. szó, mint a következő évi bő termés megakadályozásáról. Molnár József, a gépállomás egyik kommunistája így vélekedik a fe!eEmnek az országos viszonylatban is nagy Lemaradásnak az okát a gép álló. rná-svezető azzal magyarázza, hogy sok a fiatal traktor ista, akik nem nagy szaktudással! rendelkeznek. Nézzük meg, mit tett a gépállomásvezető a fiatalok szaktudásának növelése érdekében? A szakmai oktatás igen gyenge volt az idei évben, amire nem is fektetett nagyobb súlyt a gépállo másveziető. Erről a gépállomás kommunistái tanúskodnak és az a tény, hogy a gépállomásvezető maga sem oktatta ,.ellenőrzései“ alkalmával a traktorosokat. Nem beszélgetett el a traktorosokkal arról, hogy miért ionos a nagyobb eredmények elérése, hogyan tudják eredményeiket fokozni. A gépállomásvezető munkáját általában ez jellemezte. Ez mutatkozott meg akor is, amikor a gépállomás kommunistáit a múltkor jóban nem akarta gyűlésre engedni. A gépállomásvezető ezt mondja: Én js állandóan kint vagyok ellenőrzésen a traktorosoknál.“ A valóságos ellenőrző munkájára azonban olyan mulasztás nyomja rá a bélyegét ami tág teret engedett a fegyelmezetlenségeknek és így az ellenség aknamunkájának. így iordülhalott elő az, hogy semmit sem tud arról, mikor a németkéri termelőcsoportban ekevashiány miatt hosszú ideig állt a gép, sem arról, hogy Györkönyben nem vették át az egyik traktorostól a mintegy 2 hold terület szántási munkáját, sem arról, hogy az egyik Haraszti nevű traktorostól a györkÓnfl Petőfi termelőcsoport nem vette át a szántást. Aratásban az egyik aratógép Kajdacs határában elromlott amikor kijavították, rövid idő múlva ugyanaz a hibája fordult elő. Erről sem tud semmit, a gépállomásvezető. Sorra történtek tehát a gépállomáson a mulasztások, de arról a vezető jóformán semmit sem tud, ami nem más, mint az ellenőrző munka semmibevevése. Nem csodálkoznánk, ha a Széchenyi grófnak az egyik intézője maradt volna olt a gépállomást vezetni és az beszélne úgy a dolgozókkal mint Stift József gépállomásvezető. Ha a dolgozók valamit kérnek tő-le, inkább a szidást kapják, mint kérésük teljesítéséi. Meggyesi László . gépkocsivezető például egy alkalommal a jogos fizetését kérte. A gépállomás vezető erre Ledorongolta és így nem csoda, ha Meggyesi László fel akart monda ni. a felmondásra a gépállomás vezető „majd elviteliek44 fenyegetőzésekkel válaszolt. A női traktorosoknak szintén csak a ledo- rongolásokban volt részük, ahelyett, hogy a gépállomásvezető segítette vóLnia őket. Ennek a következménye, hogy a női traktorosok sorra hagyjál>: el a gépállomást és a férfi traktorosoknak is elmegy a kedvük a munká tói. Tóth Ferencet, aki az üzemi párt- szervezet tagja, megkérdeztük a hi. bákfcal kapcsolatban, a mire ő azt fe lelte hosszas gondolkozás után: „Nem szólok semmit, mert még itt akadbk maradni a gépállomáson.“ Később elmondotta, hogy a gépállomáson azoknak a traktorosoknak, akik az igazságot meg merik mondani nem sokáig van helyük, mert a gépállomásvezető „elmarja“ őket. A gépállomásvezető ilyen terrorisztiikus, csend őri formában igyekezett „befogni“ még a párttagok száját is. Vájjon miért volt a hallgatásra szükség? Azért hogy ne szóljanak az igazságitalan hús és sajt kiosztásokról és a hasonló esetekről A traktorosok arról beszélnek a gépállomáson, hogy a főgépész és a vezető olyan viszonyban vannak egymással, mint a kutya, meg a macska, tehát nem értik meg egymást A valóságban mindketten szorgalmas előidézői a hibáknak. Aratáskor a főgépész nem engedte jó csapággyal kicserélni a Kajdacson elromlott aratógépet és így alig ment a gép 10 métert újból javíhatt^k azt. Ráadásul a gépet kétszer kellett Kajdacs. ról behuzatni a gépállomásra. Kovács János főgépész, hogy ezt tudatosan csinálta, azt bizonyítja az a kijelentése is: „Voltam főgépész úr, de még leszek is44 Mindezek után jogosan megkérdezhetjük, hogy hol volit eddig a gépállomás kommunistáinak és felelős funkcionáriusainak az ébersége, miért nem léptek fel időben az ilyen hiányosságokkal szemben, a gépállomás kommunistái eddig csak suttogtakt ahelyett, hogy bátran felvetették volna a hibákat. A pártszervezet ébertelensé- ge tehát nagyban elősegítette, hogy mindezek a hibák lennálljanak a gépállomáson és, hogy mindeddig nem hullott le a lepel a hibák elősegítői- ről. A Gépállomások Megyei Alközpontja sem ellenőrizte kellően a nagydorogi gép álló másít, annak ellenére, hogy igen nagy a lemaradása. így történhetett meg, hogy olya.n személyek vezetik még ma is a gép álló másít, akik visszaélnek a dolgozók, de főleg a párt bizalmával mint Stift József és Kovács János, a lemaradás fő okozói. Az őszi munkálatok sikeTe megkívánja, hogy a Megyei A’központ sürgősen felszámolja a nagydorog.i gépállomás vezetőségébe befurakodott nem odavaló elemeket és helyükbe olyanokat állítson, akik a dolgozók érdekeit nemcsak szóval, hanem a valóságban is képviselik. A biritói gazdaság eüáíása fokozta a szekszárdi DlSZ-fiatalek munkakedvét KEDVES TOLNAI NAPLÓ! Mi, a szekszárdi Garai gimnázium DISZ-fiata-’.jaj bekapcsolódtunk a gyapotszedés országos méreteket öltő kampányába. Atóreztiik a gyapotszedés hatalmas jelentőségét és így az esős idő ellenére hetvenen mentünk a biritói gtllami gazdaságba gyapotot szedni. Köleseiig vonaton utaztunk, ott pedig kényelmes, padokkal el látóit autók vártak bennünket. Ezeken az autókon mentünk hangos nótaszóval és derűs jókedvvel a biritói állami gazdaság hegycspusztai üzemegységébe. Itt finom kétfogásos és bőséges ebéd várt bennünket. Igaz, többen mondogatták: — mit tudnak végezni az iskolapadokhoz szokott diákok. — Hát mi megmutattuk, mit tudunk végezni. A kedves baráti fogadtatást jó munkánkkal háláltuk meg. Már bc- sötétedett de mj meg hotd'fényben is kint dolgoztunk a hatalmas gyapottáblán. Szorgos kezeink nyomán egymásután teltek a zsákok fehér, puha gyapottal. A gazdaság vezetője, Kovács elv. társ Mjött hozzánk megnézni, hogyan dolgoznak a szekszárdi DISZ-fiatalok. Látva a fiatalok munkakedvét, Kovács elvtárs kihirdettet hogy 50, 30 és 20 forintos jutalmat ad a gazdaság a legtöbbet teljesítőknek: a gyapotcsata hőseinek. MunkalendüLetünket ennek a jutalomnak a híre még jobban fokozta. A munkahelyről énekszóval, fegyelmezetten vonultunk a mázsálö- helyre. Nem tolakodtunk, hanem rendezetten vártuk, amíg ránk kerül a sor. Amikor a mázsálás után megtudtuk, hogy egyesek 150, 200, 250 s/ri_ zalékra teljesítették: normájukat, örültünk. hogy meghálálhattuk' a gazdaság kedves togadtatását. A meglepetések ezzel nem értek véget. A munka után nagyszerű vacsora fogadott bennünket. Az éjjeli szállásunk az újonnan épített modern mur.kásszál ó meleg és tiszta fehér lepedőkkel és ágyakkal berendezett szobáiban volt. Éjjel esett az eső. Reggel mégis mindnyájan kivonultunk dolgozni az átázott talajra, mert hiszen nem henyélni jöttünk ide. A tervezett két nap letelte után tovább maradunk mert láttuk, hogy nagy szükség van a mi kezünk mun. kajára. A tervezett két nap helyett 5 napig segítettünk gyapotot szedni a gazdaságnak-. Elmondhatjuk, hogy ilyen szíves bánásmódban és megbecsülésben még egy gazdaságban sem volt részünk. Meggyőződtünk arról, hogy a biritói állami gazdaságban a szocializmus egyik alapvető elve: .legfőbb érték az ember“ — nemcsak szóbeszéd, hanem bebizonyított valóság. Amikor búcsúztunk, egyöntetűen kiáltottuk: „Idejövünk a jövő nyáron is dolgozni.“ A DISZ-fiatalok nevében: Ónodi György, Nagy Zoltán» Leleplezték a tamási gépállomásra befurakodott ellenséget Az elmúlt napokban levelet kaptunk Szalai Sándor elvtársitól, a tamási járás DÉFOSZ titkárától. Szalai elvtárs arról ír levelében, hogyan leplezték le a tamási gépállomásra befurakodott ellenséget. A tamási Vendéglátó Vállalat vendéglőjében Lay István volt esztergályos, az utóbbi időben a gépállomás „dolgozója“, odaült az egyik asztalhoz, ahol több elvtárs ült. Lay István nem ismerte, az asztalnál ülőket. Éppen ezért elkezdett a demokrácia ellen izgatni. Az asztalnál ülő elvtársak, amikor felismerték Lay István aljas szándékát, hogy még többet megtudjanak tőle, disznókereskedőknek mutatkoztak be. Elsősorban a kommunistákat kezdte rágalmazni. Jó néhány járási felelős funkcionáriust és a gépállomásvezető elvtársat, akik szinte „szívbéli" kommunisták, névszerint is megjegyezte, hogy ezekről rövid időn belül .lesz gondja". Lay István a számára megbízható környezetben érezte magát, mert hiszen az egyik elvtárs gróf Apponyinak nevezte magát. Éppen ezért ki is mutatta előttük az igazi arcát. A többi között elmondotta: ,,Lcsz rá gondom, hogy a gépállomáson ne legyen egy üzemképes traktor sem". Később kiderült, hogy Lay István a varsádi gépállomás részére készített csapágyakat, melyek rövid használat után tönkrementek Lay István valamikor cséplőgépÁllami gazdaságaink dolgozói munkafela jani ásókkal készülnek Sztálin elvtárs születésnapjára Állami gazdaságunk öntudatos dolgozói jó eredményeket értek ei a november 7-i munkafelajánlások teljesítésében. Most nagy tanítónk és felszabadítónk, Sztálin etVtárs 72. születésnapjára, az évi terv befejezéséért vagy túlteljesítéséért harcoló hős bányászaink, munkásaink példáját követve, állami gazdaságaink dolgozói új munka felajánlásokkal harcolnak a békéért, a szocializmusért. A felsőhidvégi állami gazdaságban a dolgozók m u n k a f c! ajánlása í k kai akarják kifejezni Sztálin élvtárs iránti hálájukat. Nádasdi Józsefné állatgondozó vállalta, hogy gondosabb etetéssel és fokozottabb gondozással az eddigi fiO százalék helyett 100 százalékra emeli a súlygyarapodást. Kovács sertésgondozó vállalta, hogy a hízóknál a súlygyarapodást lG-rót 20 kilóra emeli. Az alsóhidvégi állami gazdaság dolgozói is tudják, hogy felszabadulásunkat, szép életünket a szovjet nép nagy vezérének, Sztálin elvtársnak köszönhetjük. Ezért születtek meg itt is a munkafelajánlások. A gépműhely dolgozói vállalták, hogy Sztálin elvtárs születésnapjára három cséplőgépet, három elevátort és egy aratógépet kijavítanak s az elektromotor állványát elkészítik. A növénytermesztő, brigád sajíóter- jesztési versenyre hívta ki a kajmádi üzemegységet. A december 21 tiszteletére indított munkaversenyben Sza hó Anna és Bognár Ilona versenyre hívta ki Fogler Esztert és Gutái Máriát' a répaszedés ISO százalékos 'el jesítésére. Németh Ilona Fogler Erzsébetet 200 százalékos eredmény elérésére hívta ki versenyre. Kovács Maria vállalta, hogy teljesítményé: !S0 százalékra emeli. Fogler Erzsébet, Német Ilona, Richter Erzsébet, Richter István, Pintér Józsefné és Gutái Mária felismerték, hogy a Megyei Partbizottság lapja, a Tolnai Napló segítséget ad nekik. tanítja őael azért bekapcsolódlak az előfizetésbe. A kurd-csibráki állami gazdaság dolgozói is méltóképpen, jjkarják megünnepelni nagy ünnepünk, Sztálin elvtárs 72. születésnapját, amint :v/j munka felajánlásaik mulatják. A műhely-gépcsoport vállalta, hogy a rossz gépeket december 21-re kijavítják. Orsós János vállalta, hogy munkáját 120 százalékban teljesíti. Jahdu József vállalta, hogy az őszi mélyszán lási normáját 1Í0 százalékra teljesíti. Fáncsik Józsefné traktoros vállalta, hogy teljesítményét 120 százalékra emeli. Horváth Ferenc ál attenyész- tési brigádvezető vállalta, hogy a sí- lózást november 31-re befejezik. Ezek a felajánlások szolgáljanak útmutatásul a többi dolgozóknak is, hogy Sztálin elvtárs iránti szerelékünket és bálánkat méltón fejezzük ki, ezzel is védve az imperialista hábo rus uszítok ellen a békefronl ránkbízott szakaszát. tulajdonos volt és jobboldali szociáldemokrata. A tamási gépállomás fegyelmi bizottsága az ügy kivizsgálása után azonnal eltávolította a gépállomás kötelékéből a szintváltoztató kuíá- kot. A tamási gépállomás vezetője, Grűn- vald elvtárs az ilyen esetekben, nem ismer kíméletet. De nem ismer kíméletet Grünvald elvtárs a munkafegyelem lazítóival ezemben sem. Madaras László vontatós többizben ittas állapotban ment haza a géppel é® így több esetben megrongálódott. Több esetben előfordult, hogy a gépállomás vezetőségének tudta nélkül hazautazás céljára használta fel a vontatót. Előfordult az is, hogy meglopta dolgozó társait, azzal, hogy kicserélte a jó alkatrészeket. Ezzel akadályozta a traktorostársait tervüknek teljesítésében. Egy alkalommal a vontatóval elment ismeretlen helyre néhány traktorossal és este ittas állapotban tértek vissza. Ennek lett a következménye, hogy két gépnek üzemanyaghiány miatt le kellett állni. Madaras Lászlót a fegyelmi bizottság elbocsátotta a gépállomásról azzal, hogy ott nincs szűk'• ség munkafegyelem lazítókra. Fülöp Gyula többízben ittas állapotban ment a munkahelyére. Fülöp Gyula segédvezetőjével dolgoztatott a gépen, erre ő mégis azt mondta, hogy nyújtott műszakban dolgozik. Fűlő]) Gyula bércsalást követett el, mert a segédvezetője közben önállóan dolgozott. Ezzel becsapta a dolgozó nép államát és munkatársait. A fegyelmi bizottság éppen ezért nem küldte el a megye legjobb traktorosainak értekezletére és jegyzőkönyvileg szigorú meg rovásban részesítette azzal, hogy visszaesés esetén elbocsátják a gépállomástól. A tamási gépállomáson tehát szigorúan felelősségre vonják azokat a traktorosokat, akik hanyag munkájukkal akadályozzák az őszi munkálatok sikerét. A gépállomás vezetője nemcsak meghallgatta Rákosi elvtársnak Tatabányán a bányászokhoz intézett beszédét, hanem gondoskodik is a munkafegyelem megszilárdításáról. Arra gondol, hogy nem lehetünk megalkuvók, amikor a dolgozó nép ügyéről van szó. Elrnélefi színvonakmk ©meféséf A segíti elő az '***
