Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-07-17 / 164. szám

2 NAPLÓ 1951 JULlUi. 11 flz OSZSZSZK állami tervbizotlságának és Statisztikai Hivatalának jelentése az OSZSZSZK negyedik (háború utáni első) ötéves tervének teljesítéséről Jelentés a vasárnapi fegyverszüneti tárgyalásokról Az OSZSZSZK népgazdasága hely­reállításának és fejlesztésének — 1946-tól 195(Hg terjedő évekre szóló háborúutáni ötéves tervéi, amelyet az OSZSZSZK legfelső tanácsa 1946 jú­niusában fogadott él. a Szovjetunió kormánya és személyesen Sztálin eh’iárs áldandó segítsége eredménye­képpen sikeresen teljesítették, a leg fon osabb tervfeladai'ükat jelentősen, túlteljesítették. A jelentés megállapítja, hogy az elmúlt ötéves terv teljesítése során az OSZSZSZK jelentős sikereket ér! el az ipar heiyreá'llítása és fejlesztése terén. Az ötéves tervben 1950-re megál­lapított Ipari termelési színvona­lat haláritlő előtt — az 1949. év negyedik évnegyedében — elérte. Határidő élői! teljesítették az ötéves tervet Moszkva és Leningrad ipari üzemei. Az Ural. Szibéria és a Votga- menti ipara tovább fejlődött és 1950. ben 2.8-szer annyit termelt, mint a háború előtt. A háborús károka' szenvedett vidéken a vas- és színes- fémkohászati üzemeket, a' szénbányá­kat. ol-ajkutaikat, vitfanytelepcket. gépgyártó és vegyiüzemeket épí'ő. anyág-ipari, könnyűipari, élelmiszer- ipari és egyéb iparágakhoz tartozó ipari üzemeket új technikai alapon állították helvre. kapott. A gép- és trakto-rállomások traktorparkjának kapacitása 75 száza­lékkal növekedett, a kombájnok szá­ma pedig 30 százalékkal. Nagy munkát végeztek a mezővédő erdöültetvények létesítése terén. A természetátalakítás sztálini tervét végrehajtva, az OSzSzSzK európai része sztyeppés és erdősztyeppés vi­dékeinek kolhozai, szovhozai gép. és ‘ —■k'nróH.nmásai, erdőgazdasági és er­dővédőállásai 1948—1950-ben több mint 860,000 hektár területen telepítettek és ültettek védőerdőket. Az OSZSzSzK gépkocsiszállítás- ügy minisztériuma gépkocsiparkjának teherforgalma 1950-ben 1940-hez vi­szonyítva több mint háromszorosára emelkedett — állapítja meg a továb­biakban a jelentés. Az ötéves terv' esztendei alatt az autóbusz- és taxiállomány majdnem ötszörösére növekedett. A jelentés a továbbiakban azzal foglalkozik, hogy hogyan teljesítették az ötéves tervet a nép anyagi és kul­turális életszínvonalának emelése te­rén és megállapítja, hogy az OSzSz- SzK-ban, miként az egész Szovjet­unióban munkanélküliség nem volt és nincs is. nyitva 28 százalékkal növekedét'.. A városi és falusi szülőotthonokban lé­vő szülőágyak, száma túlhaladta a háborúelötli színvonalát. Sikeresen fejlődött a szovjet keres­kedelem is. 1947-től 1950-ig a szö­vetségi kormány három ízben szállí­tói ta le a tömegfogyasztási cikkek árát és létrejöttek a feltételek ahhoz, hogy 1951 március elsején újabb ár- leszállítást lehessen végrehajtani. Az állami és szövetkezeti kereske­delem kiskereskedelmi áruforgalma 1950-ben jelentősen felülni úti a a há- börúelőtli színvonalat. 1950-ben az á'llám és szövetkezeti üzletekben több árut adtak el, mint 1940-ben, külö­nösen húsból, hentesáruból és halíer. liléitekből:, állati- és növényi zsira­dékból és egyéb zsiradékból, cukor­ból!, cukrászkészítményekből, lábbeli­ből. pamut- és gyapjú, selyem, és lenszöyelekből, harisnya- és zoknifé­lékből. A háborúelőtti színvonalhoz viszonyítva a lakosságnak több órát. rádió vevőkészüléket varrógépet, ke. rékpárt, motorkerékpárt, villamos háztartási cikket és egyéb kultúr- és háztartási cikkel adtak el. Jelentősen megnövekede!t a kolhozkereskedelem. A kolhozpiacokon a jegyrendszer el törlése és a pénzreform végrehajtása után csökkentek az árak. Az Uj-Kína hírügynökség jelenti Phenjanból: A koreai front főhadiszállásának jelentése szerint július 15-én, koreai idő szerint 13 órakor, háromnapos szünet után sor került a koreai fegy­verszüneti tárgyalások küldöttségé­nek . harmadik ülésére. Az ülésen megoldották annak kér A Koreai Központi Távirati Iroda tudósítója jelenti, hogy az amerikai fél' a tárgyalások sikeres menetét elősegítő konkrét javaslatok nélkül érkezett a keszoni tárgyalásokra Ridgway tábornok 15 perccel a tár­gyalások kezdete előtt látta el sür­gős utasításokkal képviselőit. Nam.Ir vezérezredes, a koreai nép­hadsereg főparancsnoksága küldött ségének vezetője világos programot terjesztett elő a tanácskozásokon és olya.n kérdésék napirendre tűzését javasolta., amelynek megoldása bizto­sítja a koreai kérdés békés rendezé­sét. A koreai lapok rámutatnak: a tárgyalások során kiderült, hogy az amerikai fél le akarja venni a- napi­rendről azt a kérdést, hogy a csa­patokat vonják vissza, a 38. széles­ségi fokról, továbbá, hogy a, külföldi csapatokat vonják ki Koreából. dósét, hogy Koszon térségét semle­ges övezetté változtassák, továbbá azt a kérdést, hogy milyen kiterjedő sű legyen a térség, ahol a tárgyalá­sok folynak. Ezután folytatták a két fél által előterjesztett napirendterve­zet megvitatását. A negyedik ülést július 16-án tar­tották. ,.Mint ismeretes — írja a Kodon Színműn — az egész világ közvéle­ménye támogatja Maliknak, a Szov­jetunió ENSZ-beli képviselőjének azt a javaslatát, hogy kössenek fegyver- szünetet Koreában, azzal a feltétel­lel, hogy a csapatokat vonják visz- sza a 38. szélességi fokról. Az ame­rikai félnek a tanácskozásokon tanú­sított magatartása arra mutat, hogy nem kívánja a koreai kérdés békés rendezését.“ A koreai sajtó azt a körülményt is kiemeli, hogy ’ a Li Szin-Man-klikk hisztérikus lármát csapott a háború megszüntetése ellen. Ezzel kapcsolat­ban a Nodon Szinmun hangsúlyozza, hogy a népáruló klikk véleményével szemben az egész koreai nép a ko­reai kérdés békés rendezése mellett száll síkra, s követeli: A koreai nép­nek .adjanak jogot, hogy maga dönt* són sorsa felett. Koreai sajíókommenláforok a fegyverszüneti tárgyalásokról Az ötéves terv előírta, hogy a köz- társasági és a helyi ipar összterme­lésének 1950-ben — az ötéves terv uloísó évében — 28 százalékkal kel! felülmúlnia a háborúelötli 1940-es év színvonalát. Ténylegesen 1950-ben az ipari termelés 37 százalékkal volt főbb. mint 1940-ben. Az ötéves terv évei alatt a köztár­sasági és helyi ipar. valamennyi ásál magasabb ‘echnikai színvonalon állí to’ták helyre és ezek az iparágak jelentősen továbbfejlődtek. A köztársasági és a helyi ipar épí főanyag lerrueíése túlhaladta a hábo- rúelőtti színvonalat. A köztársasági és het’yi könnyű ipar az ö'éves terv évei folyamán a lennek cikkek választékában elérte a háború eílői-ti színvonalat és új cikkek tömeggyártását sajá'.ílofla el. A pamutszövetek termelése az öt­éves terv alatt 3.3-szeresére, a gyapjúszöveteké 2.8-szeresére. lenszöveteké ‘2,5-Szeresére növeke­dett. A köztársasági és helyi élelmiszer­ipar az ötéves terv előírását péksü­teményekben 16 százalékkal, tészta- árukban 23 százalékkal, cukrászsüte­ményekben 27 százalékkal] és állati zsiradékban 23 százalékkal teljesített teúl. A helyi ipar és az ipari term elő­szőve kezetek — mondja a továbbiak, ban a jelentés*—. '1950-ben összterme­lés tekin’e'ében 16. s'zázaíékkal telje­sítették túl az ötéves terv előírását és 59 százalékkal több közszükségleti cikket gyártottak, min! 1940-ben. A helyi fírtőanyagiparban a szénkitermelés 1950-ben 1940-hez viszonyítva 52 százalékkal emel­kedett, a tőzegbrikeft termelés 3.5-szeresére emelkedett. A köztársasági és helyi ipar üze­meiben meghonosították az élenjáró technikát. A munkások munkájának termelékenysége a köztársasági ál­lami iparban és helyi iparban 1950- ben 22 százallékkal emelkedett 1940 hez viszonyítva. Az OSZSZSZK népgazdaságának minden ágában egészében lúHeljesí tették az állami beruházási tervei. A jelentés ezután áttér arra, hogy a mezőgazdasági téren hogyan telje­sítették az ötéves tervet és megál­lapítja, hogy az elmúlt ötéves tors során nagy sikereket értek el a me­zőgazdaság továbbfejlesztésében és a kolhozok társadaimasított gazdaságá­nak erősítésében. A mezőgazdaság anyagi-technikai bázisa megnöveke. deli és emelkedést a gép- és traktor- állomások szerepe a kolhozok terme­lésében. A gabonaneműek vetésterülete a? ötéves terv során 28 százalékkal nö­vekedett —, ezen belül a búza vetés területe 71 ' százalékkal. A gnbonane miiek terméshozama 1949-ben és 19.,0-ben túlhaladta a háborúelötli színvonalat. Az ipari növények vetés­területe az ötéves terv alatt 64 szá­zalékkal növekedett. Állaf'enyésztés terén haszonállatok és baromfi szempontjából a kolhozok túlhaladták a háborúelőtti színvona­lat. A növekedés szarvasmarhánál 2! százalék, a juhoknál és kecskéknél 21 százalék, sertéseknél 49 százalék A mezőgazdaság gépesítésének színvonala emelkedett. Az ötéves terv esztendei alatt a mezőgazdaság na£>mennyiségű mezőgazdasági gépet A népgazdaságban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak szá­ma 1950 végéig 1940 végéhez vi­szonyítva 24 százalékkal növeke- > dett. Tovább javult a lakosság anyagi hely­zete, ami kifejezésre jutott a mun­kások és alkalmazottak pénz- és reálbérének emelkedésében, valamint a parasztoknak mind a társadalimasí- tott kolhozgazdaságból, mind a ház­táji és egyéni gzadaságból származó jövedelme növekedésében. Jelenté­kenyen megnövekedtek az államnak a dolgozok , kultúrális és társadalmi céljaira fordított kiadásai. A lakos­ság az állam költségére segélyeket és kiutalásokat kapott a munkások és alkalmazott afk társadalombiztosítási beutalásokban részesültek, szanató­riumokba, üdülőkbe, illetve gyermek­intézményekbe. A sok gyermekes és egyedül álló anyák az ingyenes or­vosi ellátásban részesülték, a dolgo­zók továbbképzését az . állam fedezte továbbá ösztöndíjakban részesítette a tanulókat és még sok más juttatás­ban és kedvezményben részesítette a lakosságot. Ezenkívül minden munkás és alkalmazott évenként legalább két heti, egész sor foglalkozási ág dol­gozói pedig ennél hosszabb fizetéses szabadságot kaptak. A nép anyagi élet.szín vonatának emelkedésével egyidejűleg a háború utáni időszakban további fejlődést él­tünk el a kultúra, tudomány és mű­vészet terén. Az ötéves terv alatt jelentős sike­reket értünk el a közoktatás terén. Biztosítottuk a gyermekek általános kötelező oktatását, hét éves kőr ől kezdve. Az elemi hétosztályos és kö­zépiskolák hálózatának kiszélesíiése terén és a tanulók létszámának szem­pontjából t'úllel jesítettük az ötéves terv előírását. Az ötéves terv alatt körülbelül 8090 városi és falusi iskolát állí­tottunk helyre és építettünk, me­lyekben több, mint egymillió gyermek tanul. Az elemi, hét-osztályos és középisko­lákban. a munkások és falusi ifjúság iskoláiban a technikumokban és egyéb középiskolákban 1950 végén 20.6 millió volt a tanulók lés zárna A szövetségi és köztársasági főiskolá­kon az OSZSZSZK területén 1950-ben 800.000 fő is kofa i hallgató tanult. A háborúéba! ti időhöz viszonyítva je­lentékenyen m ege. övék ede .‘l a gver. mekiniézmények száma is. A kulturális és népművelési intéz menyek háborúelötli hálózatát helyre, állí'olluk és ' !úi halad luk a háború- elő li színvonalai. 1950 végén a kü­lönböző rendeltetésű könyvtárak szá ma 203.000 volt. a könyvállományuk meghaladta a 4 70 millió példányt. Ebben nincsen benn a városi és fa­lusi értelmiség, továbbá n munkások és kolhoZparasztok magánkönyvtárai­nak könyvállománya. A járás kuliűr- házak száma 1940-hez viszonyítva 39 százalékkal emelkedett. A faCusi klu­bok száma jelentősen túlhaladta p háborúelőttit. A velítőberendezések, filmszínhá­zak és vándorfitmvetjtő-berende- zéske hálózata 1950 végéig 1940. hez viszonyítva 1.5-szeresérc eniel- kcdell. A gyógyintézetek hálózata kiszéle sedet'l és tovább javult a lakosság egészségügyi ellá'ása. A kórház'- ágyak száma 1950-ben 1940 hez viszo Többszázezres tömegek hatalmas béketüntetése Franciaországban a francia nemzeti ünnep alkalmából Szombaton délután több, mint öt óra hosszat, vömet fel a Bastille-tértől a Nation-térig a párisi és a vidéki bé­keharcosok többszázezres tömege, kö­vetelve az öthatalmi békeegyezményt és az üldözött békeharcosok ellen irányuló megtorló rendelkezések meg­szüntetését. A nagy párisi békefelvonulás ellen fasiszta provokátorok négy ízben kí­séreltek meg eredményié'en merény­letet. Fojtógázzal telített robbanó pa­lackot dobtak négy esetben a felvo­nuló tömegek közé. A hatalmas béketüntetést a töniejvfelvonulás élén a békeharcosok országos vezetősége nyitotta meg. Az egybegyűli tömeg hatalmas lel­kesedéssel köszöntötte a Francia Kom­munista Párt Központi Bizottságát, Jacques Duc'ost, Andié Martyt, Mar- cél Cachint és a többieket., Maurice Thorezt óriási arcképekkel „Éljen Thorez“ kiáltásokkal fogadták. Min­den megyei küldöttség előtt transz­parens hirdette. a7 öthatalmi béke- egyezményt követelő, a megyében eddig összeszámlált aláírások szá­mát, valamint, a békeküldöttek létszá­mát. | színéről Franciaország. Mi már vá- j lasztotiunk. Felhívjuk az egész fran- | cia népet, egyesüljön, hogy megnyer­hesse a^t az egyet'en csatát, . amely ma megnyerhető: a béke csatáját — mondotta Yves Farge. Az Humanité írja : A párisi július 14-i békefelvonulás e’Jen elkövetett fasiszta kihívásokkal foglalkozva, az Humanité Dimanche megállapítja: E provokációk arra mu­tatnak, hogy az imperialisták egyre inkább a terrorista módszerekhez fo­lyamodnak. Ilyen körülmények kö­zött még nagyobb arányú kihívásokra kerülhet sor. A fasiszta merényletek értelmi szer­zői elárulják, hógv mennyire félnek a békemozgalom terjedésétől, — foly­tatja a lap. E merényletek arra is ürügyül szolgálhatnak, hogy a jövő­ben betiltsák a hasonló béketünteté- seket, mert úgy szeretnék feltüntetni, hogy veszélyeztetik a közrendet. A szombati eseményeknek két ta­nulsága van. Először: Fokozni kel1 az éberséget, mert csak harcos kiállás­sal lehet visszaverni a provokációkat. Másodszor: E provokációknak arra kell késztetniük a békeharcosokat, hogy folytassák a béke frontjának ki­szélesítését. A francia békemozgalom vasárnapi rendkívüli országos értekezletén a vezetőség hivatalosan bejelentette, hogy eddig 5.584.000 békealáírást- számláltak tneg. A mozgalom 3.000. Franciaország minden tájáról érkezett küldöttje ün­nepélyes fogadalmat tett, hogy az aláírások gyűjtését az eddigi tapasz­talatok alapján lényegesen meggvor ■sít ják. Jean Laffitte. a Béke Világ tan ács főtitkára jelentése szerint az ötha­talmi egyezményt követelő felhívá« ra eddig 54 országban több, mint 350 millió aláírás gyűlt össze. Laurent Casanova, a Francia Kom­munista Párt Politikai Bizottságának tagja felszólalásában kijelentette: A francia békeharcosok minden erejük­kel támogatják az öthrrtalmi béke- egyezmény sürgetésére irányuló moz­galmat. mert bizonyos, hogy a har­madik világháború Franciaországot m c g se mm isit éné. Az értekezlet- a ..Békét akarunk|;' jelszó -hangoztatásával, nagy lelkese­dés közepette ért véget. Franciaország mind a 90 megyéjé­nek küldöttsége is felvonult. A volt deportáltak hatalmas kül­döttsége a Bastille börlönl ábrázpló óriási tehergépkocsi mögött csíkos rabruhában menetelt. A Francia Nők Uniójának vezető­sége. majd a gyerekek után a berlini Fesztivá’ra induló több. mint 2000 különféle nemzetiségű fiatal küldött­sége kövelkezett. Nyomukban a Fran­cia Szovjet Baráti Társaság, a Fran­cia—Lengyel Baráti Társaság, a Fran­cia—Magyar Baráti Társaság cso­portjai, a Francia—Magyar Baráti Társaság kü'dötlsége, hatalma,. táblán a Táfsaság folyóiratának óriásira na­gyított címlapját, vitte. A francia békemozgaloin országos értekezlete Vasárnap délelőtt a párisi Mutuáli- íé pa'otában a francia békemozgalom rendkívüli országos értekezletén Yves Farge, a békemozgalom elnöke be­számolt arról, hogy amikor a kor­mány látta a párisi béketalálkozó ha­talmas sikerét, betiltotta azt. Miért acsarkodnak annyira a békeharcosok ellen — tette fel a kér­dési Farge. — Azért, mert a háborús előkészítéshez a gyűlölet szítása Szük­séges, a népek egysége azonban ku­darcra ítél minden mesterkedést, öt- százmíliióan írtuk alá a stockholmi felhívást, de máris sokkal löbben va­gyunk az öthatalmi békeegyezményt követe'ő világmozgalomban. — Válaszúton állunk: vagy megj­egyezés jön létre, vagy a világ meg­semmisülésbe rohan. Vagy egyesül­nek a franciák, vagy eltűnik a föld A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadi jelentése A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága jelenti július 15-én: A koreai néphadsereg egységei szoros együttműködésben a kínai né­pi önkéntesek osztagaival, folytatják a harcokat és súlyos veszteségeket okoznak emberben és hadianyagban az amerikai-angol beavatkozók és a Lí Szin-Man féle hadseregnek. r Külföldi hírek Az osztrák dolgozók körében nagy felháborodás', kettelt, hogy horribilis összegei fordít a kormány a hadügy­minisztérium újjáépítésére, ugyanak­kor elutasíják a lak ás é p i í 1c e z é se k e.! sürgető javaslatokat. A hadügymi­nisztérium újjáépítésére szán! összeg- -ből 2.100 lakást lehetne felépíteni a hajlék alánok számára. A bécsi háziasszonyok tüntettek a vásárcsarnokban a hús árának újabb emelése ellen. Angliában július 15-től emelik a cukor fogyasztói árát. A berlini világifjúsági találkozó tiszteletére. a fiatal román művészek- írók és zeneszerzők művészeti alkotá­sokat készítettek. A pályázat eredmé­nyéi a román ifjúsági és művésze i szövetség bírálja cl. a legjobb alkotá­sokat elküldik Berlinbe a nemzetközi versenyre, A lengyel hatéves terv keretében a .sziléziai szénmcdencébeii 8 új nio. dcrnü! felszerelt szénbányát nyitnak meg. A bányák napi termelése 6— 10.000 tonna lesz. Szófiában Scptembrisle parkban 27 méter magas emlékművet emel­nek a felszabadító szovjet hadsereg iránti hála. kifejezéséül. Bukarest közelében. Buftcában, filmváros építését kezdték meg. Ün­nepélyes keretek között helyezték el az első filmgyár alapkövét. Kemhivatalos totoeredmények A sportfogadások 28. fordulójában 12 találatot két pályázó ért el, nye­reményük 24.350 forint. 11 találatot 14-en értek el, fejenként 3.475 forin­tot kapnak. 262 tizes találat között fe­jenként 247 forintot osztanak ki. Csillagh.—Előre, végered. 2 3:4 —' Csiiiagh.—Előre, I. félidő x 1:1 —< Árvíz pusziit az Egyesült Államokban Gázm.—IV. kér., végered. x 1:1, —* Gázm— IV. kér., I. félidő 2 0:1. Bp. ’ A szűnni nem akaró esőzések kö­vetkeztében n Missouri és mellékfo­lyója, Kansas kilépett medréből. Kansas és Missouri államban sok várost és falut elöntött az árvíz. Máris kr.-.-iVtm'ü! 500.000 ember vált hajléktalan,tá Kansas Cityben az árvíz követ­keztében benzint ós petróleumot tar­talmazó tartályok robbantak fel. az égő benzin é* petróleum szétterjedt a medréből kilépett víz felületén. A tűzvész számos épületet elpusztított az ipari körzetben. Szikra—Bp. Postás 2 1:3, Bp. Gyárépi- tők~'Vác 1 3:1 D. Előre—D. Kinizsi 2 1:2, Sz. Kender—H. Dózsa 1 1:0, S Kinizsi—M. Bástya 2 0:2, S. Üveg­gyár—S. Petőfi 2 0*7, Z. Építők--Z. Bástya 1 2:1, Eger—Bp. Honvéd l 4:3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom