Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-07-15 / 163. szám

4 N A PL O 1051 JUWl'S IÄ ELMÉLETI TANÁCSADÓ » Hét nap a külpolitikában A Sztabánov-mozgalom néhány kérdése tjeiméiül bizonyos kétség, vájjon az amerikai tárgyalófelek őszintén kí­,,Miért győzheti le, miért kell, hogy legyőzze és miért fogja okvetlenül le is győzni a szocializmus a gazda­ság kapitalista rendszerét? Mert a munka magasai endű formáit, a munka magasaim termelékenységét eredményezted mint a kapitalista gazdasági rendszer. Mert több ter­méket tud adni a társadalomnak és gazdagabbá tudja tenni a társadal­mat. mint a gazdaság kapitalista rendszere" — mondotta Sztálin elv­társ 1935 november 17-én a sztahá- novisták első összszövetségi tanácsko­zásán. ' A szocialista gazdaság fölényének egyik alapvető fontosságú tényezője a dolgozó tömegek felszabadult al­kotó ereje. „Az a tudat, — mondotta Sztálin elvtárs —, hogy a munkás nem a tőkéseknek dolgozik, hanem a saját államának, saját osztályá­nak, ez a tudat óriási mozgató- erő iparunk fejlesztésének és tö­kéletesítésének ügyében.“ A dolgozók felszabadult alkotó erejének legfőbb megnyilvánulási for­mája a termelés frontján: a szocia­lista munkaverseny. . A Sztahánov.mozgalom a szocia­lista munkaversenyben alakult ki, annak újabb fellendülése, magasabb foka. ..A Sztahánov-mozgalmat nem sza­bad a munkások és munkásnők kö­zönséges mozgalmának tekinteni. A Sztahánov-mozgalom a munkások, munkásnők olyan mozgalma, amely a szocialista építőmunkánk történe­tének egyik legfényesebb lapja lesz" ■-!- mondotta Sztálin elvtárs. A Szlahánov-fTtozgaiom kialakulása Nézzük meg, hogyan alakult ki a Sziahánov-mózgalom és hogyan jut kifejezésre nagy jelentősége a szocia­lizmusért folvó harcban. 1935-ben Alexej Sztahánov a mun­kanormáját hatszorosára teljesítette; á teljesítményt újítással és a szén- termelés szinte évszázadok óta meg szokott módjának merész megváltoz­tatásával, az eddig egvesített mű­veletek — mint fejtés, cölöpözés, ki­szállítás — észszerű felbontásával érte el, ezzel a széntermelés óriási lehetőségeit tárta fel. A Szovjetunióban a Sztahánov. mozgalom rohamosan fejlődött és fejlődik tovább: fokozott ütemben fejleszti az új technikát, . szemezi á versenyt ,az anyag- és energiameg- takaríiást, az épületek és gépek jobb kihasználását. Azonban nemcsak a technikát és a gazdasági szervezőmunkát fejleszti, emeli, hanem a dolgozók élet- és kulturális színvonalát is. A Sztabánov-mozgalom egyre job­ban emeli a munka szellemi tartal­mát, a termelési folyamatok mecha- nizálásával és az állandó szakmai to vábbképzéssel, Egyre közelebb hozza a fizikai munkát a szellemi munka színvo­nalához, Mindezt fígyelembevéve a Sztahánov-mozgalom a szocia­lista építés rendkívüli jelentősé­gű hajtóerejévé vált, A Sztahánov-mozgalómnak nem kis szerepe volt abban, hogy a szovjet nép-legyőzte a német fasiszta táma­dókat és példátlanul rövid idő alatt a háború szörnyű pusztításait telje­sen helyreállítva, most már hozzá­kezdhetett a kommunizmus hatalmas, természet átalakító építkezéseinek megy alósításál: z. A Szlaiiáncv-mozgalom kifejlődésének legdöntőbb feltétele a Szovjetunió segítsége Nálunk is kialakult a munkához való új, szocialista viszony dolgozó­ink, de különösen a munkásosztály tömegeiken. Dolgozó népünk a szo­cialista építésünk eredményein és Pártunk nevelő, felvilágosító munká­ján keresztül látta meg és tette ma­gáévá Rákosi elvtárs megállapítását: „Tiéd az ország, magadnak építed." A szocialista építés eredménye­képpen — a Szovjetunió állandó se­gítsége mellett — kialakult az új technika: nagyszámban épültek és épülnek új üzemek, gyárak, másrészt a régi üzemek jelentős részét új gé­pekkel láttuk el és tervszerűen át­szerveztük, , A szocialista verseny, de különösen az újító, és Sztahánov-mozgalom ki­alakulása bizonyítja azt, hogy meg­jelentek, kifejlődtek azok az embe­rek is, akik az új technikával bánni tudnak. Hazánkban a Sztahánov-moigalom kialakulá­sának. és fejlődésének alapvető fontosságú tényezője a Szovjet­unió állandó segítsége, A Szov­jetunió a világ legmodernebb technikájával gazdagítja, segíti iparunk iejlödését. A szovjet tu­dósok, mérnökök és más műszaki emberek tanácsadása, tapaszta­latátadása, továbbá a szovjet sztahanovisták munkamódszerei.. nek átadása dolgozóinknak, fel­becsülhetetlen nagy segítséget je­lent. Hazánkban Sztálin elvtárs 70-iíf születésnapja alkalmával jelentek meg az első magyar sztahánovisták. Ma már többezer sztahánovistánk van. Sztahánovístáink kiváló eredmé­nyeket érnek el: például Szada Jenő, a Fémáru- és Szerszámgépgyár szta- hánovistája, az utóbbi három havi átlagteljesítménye 223 százalék, a kongresszusi műszakban 426 százalé­kot ért el, Szada Jenő újító — 12 újítása van, ezzel 178.000 forint meg­takarítást étr el. A vállalatnál eddig 11 társának adta át munkamódszerét. Sztahánovsta-brigádot alakított a műhely segítésére. Sztahanovistáink igen fontos feladata a munkamódszeráladás Nagyszerű eredményeink vannak, de a feladataink jóval nagyobbak. Egyre szélesebb dolgozó töme­geknek kell biztosítani a sztahá­novista munkamódszerek megis­merése lehetőségét. A termelési tapasztalatok átadása területén különösen nagy feladataik van­nak a termelésben élenjáró dol­gozóknak, a sztahánov istáknak, A munkamódszerátadásban komoly eredményeket értünk el, a sztahá. novístáink nagy része megértette en­nek nagy jelentőségét. így például Horváth József, az Egyesült Izzó sztahánovistája, akinek egynegyed­évi átlaga 203 százalék, selejtmente- sen dolgozik és munkamódszerét ál­landóan 3—4 munkásnak adja át. Vagy Bíró László, a Csepel Autó­gyár sztahánovistája, aki állandó munkamódszerátadó: ennek eredmé­nye, hogy valamennyi szerszámlaka­tos magasan felemelte teljesítménvét. Továbbá Vincze János, a MÁVAG sztahánovistájának brigádja állandóan 200 százalék .körül telisít: két leg­jobb brigádtagját Dunapente^ére küldte el dolgozni és helyükbe két ipari tanulót vett a brigádba, ezek idő előtt felszabadultak és e mellett a brigád teljesítménye is azonos szinten maradt. Sztahánovistáinknak nem szabad elfelejteniük Rákosi elvtárs szavait: — „A jó sztahanovistát nemcsak a saját eredménye után ítélik meg, hanem aszerint is, hogy hány munkásnak adta át tapaszta­latait és milyen eredménnyel.“ Sztahanovistáink eddig általában csak a nagyobb teljesítmény elérésé­re törekedtek és a legtöbb esetben, háttérbe szorult az anyagtakarékos­ság és a minőség kérdése. Harcot a foksrékosségért, a jobb minőségért ötéves tervünk egyik központi kérdése az anyagtakarékosság. A munkaversenyt az eddiginél sokkal hathatósabban a takarékosság szolgá­latába kell állítani.- Ennek érdekében fel kell karolni az olyan kezdeményezéseket, mint a Korabelnyíkova-mozgalom. Ez a moz­galom komolyan mozgósít a takaré­kosságra, itt a munkások minden hó végén bizonyos időn át — csak a megtakarított anyagból termelnek, ebből készítenek újabb termékeket. El kell érnünk, hogy sztahanovis­táink kimagasló termelési eredményei párosuljanak a takarékosság terén elért kiváló eredményekkel. Legye­nek a takarékossági mozgalomnak is sztahánovistái, A közelmúltban kaptak elsőízben sztahánovista oklevelet, illetve jel­vényt ,olyan dolgozók, akik mint Piszkai Erzsébet, a Győri Textilmű vek szövőnője — 24 gépen dolgozik és célul tűzte, hogy 32 gépen fog dolgozni — a kiváló teljesítmény mellett a hulladékot 0.8 százalékra szorította le. Vagy Vincze Jánosné, a Pápai Textilgyár dolgozója, aki há­rom hónap alatt 10 nappal előzte meg tervelőirányzatát és a hulladé­kot 0,77 százalékra szorította le. Népszerűsíteni kell a Szovjetunó­ban jól bevált minőségi terméket' termelő brigádokat: a Csutkíh.moz galmat. A Szovjetunióban a Nagy Honvédő Háború után rövid idő alatt nagyi mértékben fokozták az ipari terme­lést, Sokféle termékfajta gyártását vezették be és ezzel egyetemben a jobb minőségért folyó harcot is na­pirendre tűzték. Be kellett vonni egész üzemeket a minőség feljavításáért folyó harcba: olyan helyzetet kellett teremteni, hogy a dolgozó szé­gyenen ha-^vag és selejtes mun­kát végezni. így indult meg a verseny a „Kitűnő Minőség Brigádja" címért. Nagy nyil­vánosságot biztosítottak az eredmé nyék ismertetésének, tudatosították a helyes munkamódszereket. A mozgalom azt eredményezte többek között, hogy a gyárakban minden eg} es selejtről, mint valami felháborító eseményről beszéltek, a neveket ny ivánosságra hozták és az okokat kielemezték. A minőségért folyó mozgalomnak nálunk is tannak már szép megnyil­vánulásai — egyéni eredmények for­máiéban. Például Pioker Ignác, az Egyesült Izzó sztahánovistája, akinek már bárom éve nem volt selejtje, a jó munkáját fígyelembevéve, az ille­tékes felső szervek hozzájárulásával önmagát ellenőrizi. A minőségi mun­ka mellett az egy negyedévi átlaga 245 százalék, munkamódszerét állan­dóan átadja. Továbbá Horváth Jó­zsef, az Egyesült Izzó sztahánovistá­ja és Mednyánszkv Anna, a Csepel Autógyár sztahánovistája, akik ál­landóan selejtmentesen termelnek. Ezek a példák azt bizonyítják, hogy igenis összeegyeztethető a magas teljesítmény a minőségi munká­val, a munkamódszerátadással is, mert a kiváló sztahánovisták ál­landóan segítik dolgozó társai­kat, üzemüket, tapasztalataik át­adásával. Természetesen mindez azt feltételezi, hogy szta’nánovistáink és dolgozóink állandóan tovább kell, hogy képez­zék magukat. A SztahánoHnozgaíom kollektiv formái A Sztah ánovmozgalom továbbfej­lesztése napirendre tűzi, hogy előké­szítsük, majd létrehozzuk a Sztahá­nov-mozgalom kollektív formáit: a sztahánovista brigádokat, ’ műhelye­ket. majd üzemeket is. Ehhez szükséges, hogy a munka­módszerátadást sokkal szélesebb dol­gozó tömegekkel megismertessük és elfogadtassuk. * A Sztahánov_mozgalom kollektív formáínak létrehozása csak akkor lehetséges, ha biztosítani tudjuk, hogy ezeknek a kollektíváknak min­den egyes tagja sztahánovista módon tudjon dolgozni, a vezetője pedig sztahánovista módon tudja vezetni és szervezni a munkát. Nekünk is vannak már sztaháno- vísta brigádjaink: ilyen például Já nosík János, a Ganz Hajógyár Kos- suth-díjas sztahánovistájának brigád­ja. A brigád sztahánovista oklevelet kapott. Termelési átlaga 140—160 százalék. A műszaki vezetők a Sztaiiánov- mczgalomban A Sztahánov-mozgalom további fejlődésének egyik előfeltétele a mű­szaki értelmiség bekapcsolása és en­nek révén a munkaversenymozgalom előfeltételeinek megteremtése. Komoly segítséget adnak műszaki értelmiségi dolgozóink olyan formá­ban, hogy a gyártásvezető a műszak befejezésével átbeszéli a sztaháno- vistákkal a műszakban előfordult ér­dekesebb technológiai eseményeket: továbbá esetleg a másnapra előirány­zott munka nehezebb technológiai kérdéseit tárgyalják meg. A feladatok megoldása feltételezi a nagyobb szaktudást az élenjáró mun­kamódszerek ismeretét: ezért tehát minden dolgozónak állandóan képez­nie kell magát. Ebben nagy segítsé­get kell, hogy nyújtsanak az üzemi pártszervezetek és a szakszerveze­tek dolgozóinknak. Hazánkban a szocialista épnés eredményei nagyok. A magyar dol­gozó népnek még soha nem állt mód­jában olyan nagyszerűt alkotni, mint amilyent a felszabadulás óta alkotott. Az éleződő nemzetközi helyzet, az imperialisták háborús készü­lődései arra figyelmeztetnek, hogy még fokozottabb ütemben kell erősödnünk, ha meg »karjuk védem eredményeinket, békén­ket. Tlven körülmények között a szó-, cialista munka versenynek a jelentő­sége még nagyobb: hiszen ötéves ter­vünk megvalósítását csak a dolgozók alkotóerejének és áldozatkészségé-’ nek még fokozottabb mozgósításával tudjuk elérni. Pártszervezeteinknek tudat ősit a- niok kell —- az eddiginél még szé­lesebb tömegek között — a felada­tok fontosságát és nagyszerűségét. Politikai felvilágosító munkával kell megértetni a dolgozókkal, hogy a harc a termelés frontján harcot jelent a béke védelmében. vánják-e a békét.1' Ez a mondat jellemzi talán legjob­ban a pillanatnyi nemzetközi helyze­tet. Világszerte óriási érdeklődéssel figyelik a koreai eseményeket. A dol­gozók mindenütt, Európában és Ázsiában, Afrikában és Amerikában lelkes örömmel üdvözölték a koreai háború békés megoldásává! kapcso­latos szovjet javaslatot. A szovjet javaslat alapján megkezdődtek a tár­gyalások a harcoló felek között a tüzelés beszüntetéséről, de alig kez­dődtek meg, átmenetileg máris meg­szakadtak az amerikaiak hibájából. Az Uj-Kína hírügynökség részletes be­számolót közöl, miként törekedtek az amerikaiak arra. hogy összekeverjék a küldöttség tagjait és személyzetét az újságírókkal, megkísérelve ezzel azt, hogy félrevezessék a világ közvéle­ményét és kitérjenek a felelősség alól a kölcsönös megegyezés elvének megsértése miatt és így álcázzák a tárgyalások hátráltatására irányuló szándékukat. Valóban igaza van az Uj-Kína tudósítójának: „Felmerül bi­zonyos kétség, vájjon az amerikai tárgyalófelek őszintén kívánják-e a békét?'1 Anélkül, hogy elébevágnánk a tárgyalások alakulásának és az el­múlt hét eseményeiből végső követ­keztetéseket vonnánk le, megállapít­hatjuk: jogos a kétség, sőt több, mint jogos, mert a világ minden részéből érkező hírek egyre inkább bizonyít­ják, hogy az amerikai imperialisták nem békét. hanem háborút akarnak. Koreában fegyverszünetről tárgyak nak. mert a béketábor ereje kénysze­rítette őket erre, de Wilson, az Ame­rikai Egyesült Államok gazdasági diktátora, a hadimilliomosok meg­nyugtatására máris bejelentette, hogv bármi legyen a koreai tárgyalások eredménye, a fegyverkezést tovább folytatják és fokozzák. A tárgyalások ellenére tovább foly­tatják terrortámadásaikat az ameri­kai repülőgépek a koreai városok éc a mezőn dolgozó parasztok e:len, hi­szen Ridgway tábornok külön paran­csot adott ki az intervenciós csapa­toknak: „Folytassák hadműveleteiket ■Koreában mindaddig, amíg a keszoni- tárgyalások nem vezetnek a hadmű­veletek beszüntetéséről szóló egyez­mény megkötéséhez.“ Az imperialisták szokásos zsaroló politikája nyilvánult meg ebben a fel­hívásban. Világos, hogy mi a célja az amerikai hadvezetőségnek: Elhúzni a tárgyalásokat ameddig csak lehetsé­ges és közben féktelen terrortáma­dásokkal megfélemlíteni a koreai har­cosokat. Az elmúlt év tapasztalatai azonban megtaníthatták volna már az amerikaiakat arra, hogy a hős ko­reai népet nem lehet megfélemlíteni. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság békét akar, de ha rákény­szerítik a háborút, meg tudja védeni földjét az imperialista rablók hódítá­saitól. A koreai események mellett válto­zatlanul az iráni helyset áll a világpolitikai érdeklődés hom­lokterében. Az imperialisták itt is egyre nyíltabban a zsarolás politiká­jához folyamodnak, mindent elkövet­nek, hogy az ouajállamosítás kérdé­sében hozott törvény végrehajtását akadályozzák, felfüggesszék, vagy legalább elodázzák. Az angol kor­mány most a hágai bíróság- útján kí­sérli meg, hogy megsemmisítse az iráni nép eltökélt akaratát kifejező államosítási törvényt. Az iráni nép azonban nem tartja magára nézve kötelezőnek a hágai nemzetközi bí­róság döntését, mert tudja, hogy ez a bíróság a mai összetételében egy o'yari nemzetközi szervezet, amely segítséget nyújt az imperialista nagy­hatalmaknak, hogy akaratukat ráerő­szakolják a kisebb nemzetekre. Az angolszászok természetesen nem elégszenek meg jogi vitákkal, hanem a gazdasági' terroreszközök és a ka­tonai fenyegetések egész sorát alkal­mazzák az iráni nép ellen. Irán hatá­rára egvre |öbb angol csapat érkezik, az iráni vizeken angol hadihajók gyülekeznek és most beavatkozott az olajügybe Amerika is. Az USA egye­lőre a „közvetítő“ szerepét akarja játszani, de természetes, hogy ez a .,közvetítés“ semmiesetre sem az irá­ni nép érdekeit tartja szem előtt. Az iráni nép éppen úgy visszauta­sítja az. amerikai hívatlan prókátoro­kat, mint amilyen kereken vissza- utasítotía a nemzetközi bíróság Irán nemzeti füqgétlenségét lábbal tinró intézkedéseit. Az iráni helyzet ala­kulása két dolgot mutat. meg. Egy­részt világosa* föltárja az imperia­lizmus pozícióinak gyöngülését Kö­zel-Keleten, másrészt egy széles egy­ségfront kialakítására mutat rá, amely magábafoglalja az iráni mun­kásosztályt, a dolgozó parasztságot és a nemzeti burzsoázia egyes elemeit is. Ennek az egységfrontnak a kiala­kulása a Tudeh Párt (Iráni Néppárt) felvilágosító munkájának az eredmé­nye. A Tudeh Párt az utolsó két év folyamán lényegesen megerősítetté ál­lásait és egységes, antiimperiálista frontba tömörítetté a dolgozó nép széles tömegeit A nemzetközi helyzet alakulása azt bizonyítja, hogy vereséget szenvednek az imperialisták akkor, amikor fegyverrel kezükben törnek más népekre, vereséget szen­vednek, amikor szembehelyezkedve a népek függetlenségi akaratával, pró­bálják megállítani a történelem ke­rekét. De ugyanígy vereséget szen­vednek az imperialisták akkor is, amikor a marshallizAlt; országok báb­kormányait saját népeik elleni erő­szakos politikára kényszerítik. A tő­kés országokban is erősödik a béke­mozgalom. Olaszországban néhány hét alatt csaknem hétmillióan írták, alá a békefelhívásl. Londonban va­lóságos röpcédulaeső fogadta az ame­rikai csapatok díszszemléjét és a röpcédulákon ez állt: „Amerikaiak kotródjalok haza.“ A francia nép sokmillió békeharcosának július fő­re tervezett hatalmas arányú békéfa- Iá!kozóját betiltotta a dollárzsoldos párisi kormány. Félt. hogy a Parist elözönlött jenki megszállók a fran­cia nép békeharcos millióinak láttán az eddiginél is világosabban veszik észre, hogy velük van néhány mi­niszter, de e7lenük van az egész nép. Es a nép mindenütt ellenük van, ellenük van az Egyesült Államokban is. hiába intéznek a fasizálódó ame­rikai államgépezet tagjai egyre nyíl­tabb és aljasabb támadásokat a béke és szabadság amerikai erői ellen. Az elmúlt hetekben az amerikai reakció újabb nagy terrorhadjáratot kezdett az Amerikai Kommunista Párt ellen. Az amerikai legfelső bíróság jóvá­hagyta az USA Kommunista Pártja vezetői ellen 1949-ben hozott szé­gyenteljes ítéleteket. Ez az ítélet . a Hitler-fasi'Szták által megrendezett lipcsei per amerikai változatának az „eredménye.“ Ezzel egyidóben újabb kommunista vezetőket helyeztek vád alá Ameri­kában és a kommunista vezetők vé­dőit megfosztják az alkotmányban biztosított jogaiktól. Nyilvánvaló, hogy a kommunisták a béke és sza: badság amerikai harcosai elleni újabb terrorhadjárat megmutatja: az ameri­kai háborús gyújtogatok rettegve fél­nek az amerikai nép háborúellenes hangú.atának megerősödésétől. /Vövekednek a hehe erői Jugoszláviában is. Jelenleg a Tito-klikk népellenes po­litikájával szemben kifejtett eüenáj* lás lege terjedtebb formái: a mun­kások nem jelennek meg a munka­helyeken, akiket pedig kényszerrel mozgósítottak, azok megszöknek. A parasztok nem teljesítik a mezóga»; dasági munkák terveit, a dolgozók el­utasítják a titoista „táisadalmf* szer­vezeteket. Ez év közepéig például a különböző munkákra mozgósított (130 ezer paraszt közül 400 ezer megszö­kött. Az utóbbi hónapokban több gyárban összetűzések és munkába szüntetések voltak. Jugoszlávia adriai kikötőiben az elmúlt hónapok alatt 20 ezer munkás vett részt sztráfks.k- ban és szabotázsakciókban. Sztrájkok vohak Isztriában. Szerbia bányái­ban, a var esi és nisi acéhnüvekbí* is. A fasiszta Tito-klikk véres terrorra; próbál ja letörni a nép ellenállását B* végleg leleplezi ezt a klikket a az* les néptömegek előtt, erősiti a töm» gek harci szellemét, megmutatja ne­kik, hogy még keményebb harcra vau. szükség Tito—Rankovics fasiszta rendszere ellen. A békeharc napról-napra erősödik és szélesedik. ,A békeharc er&oédé** jegyében ünnepelte a Szovjetunió A» a népi demokratikus országok navy családja a Mongol Népi Fortadalo» 30. évfordulóját. Az ünnepségek ke­retében leplezték le Ulan Bátorban, a béketábor legfőbb irányítójának, ve­zetőjének, a nagy Sztálinnak szobrát. A dolgozó milliók szívükben forró szeretettel köszöntötték erekben r napokban Sztálin elvtársat és meg­fogadták, hogy híven a nagy Sztálin útmutatásához, ,,kezükbe veszik % béke ügyét és végig kitartanak m*A- lette*“

Next

/
Oldalképek
Tartalom