Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-12-25 / 300. szám

NAPLÓ 1951 DECEMBER 23 ÉPÜL A KOMMUWIzmujg ....................... n —- 1 1 ~ tJ i kikölőfároi épül ■•'Lassan ereszkedik a tengerbe a aap. Az alkonyat visszfénye a ten­gerparti város épületeinek ablakain lángol. Magas fenyők emelik fejüket a, felhők felé. zúgásuk beleolvad a tenger hullámverésének morajlásába. ^Vlyan tenger partján vagyunk V»/ asnelvet egyelőre csak elképze­lünk. A kikötőváros pedig éppen most születik. De már áll az iskolaépület, ahol folyik a tanítás. Az ideiglenes szállodák, mellett, amelyeket később lebontanak, már kibontakoznak a l többemeletes házalt. Itt van. a klub, amott a kórház, a fenyves mélyen pedig napról-napra nő a diáknegyed. Éplif a kikötő. A városnak még nincs neve.- de valószínű, hogy az ifjú épí- rok kérésére Komezomolszknak fog­ják '.hívni. Van Amur-menti Komiszo- molszik, miért ne _ lehetne Volga- menti Komszomolszk is? ' ,y érv év múlva bevonul a tenger erre a rozedaszínti fenyőkkel borított földre-. A kikötőváros építői, mintha éreznék közeledését, versenyt futnak az. idővel. A Kujbisevhidrosztroj (a kujbisevi vizieröműépítkezés) veze­tője szeretettel nézegeti a fenyőket. — Ne csak a városra gondoljatok, eivtársak — mondja a munkaveze­tőknek, — hanem azokra az embe­rekre is, akik majd itt élnek. Bűn tenne megfosztani őket etteü a szép­ségtől, Igyekezzetek ezért minél több növényzetet megőrizni. A Volga jobbpartján lépcsőzetes hullámokban tornyosul az ég feló a híres Zeiguli-hegység. Tövében az építkezés a modern szovjet technika legragyogóbb vívmányaival folyik. Grépbk, gépek, gépek! Megszabadít­ják az embereket a súlyos fizikai munkától. Zsigulevszk — régi halásztelep. Mintha közvetlenül a Volga Kellett állna, pedig jó magasan fekszik a hegyoldalon. A halászoknak a jövő­ben nem kell majd a meredek par­ton leereszkedniük a folyóhoz — maga a víz emelkedik fel majd hoz­zájuk és ablakaik alatt a tenger hul­lámai morajlanak majd. A régi Zsi- giilevszk helyén fellángolt az ember iwaíája a természet ellen. A révtől néhány méternyire cölöpverő állvá­nyok ágaskodnak az ég felé. A ke­mencék tűzterében szén lángol, sok- tonnás acélkalapácsok dübörögnek. A legforróbb munka a-z új Zsl- golevszk melletti viz i er cím ű­fcfelep ópítkezéséniél folyik. Exkaváto­rok öntik a földet az önbillentő gép­kocsikba.. Tizenegy exkavátor, mind megannyi gépóriás, 24 óra alatt any- nyit végez, amennyit 11.000 kubikos is álig tudna elvégezni. A több mint 100 önbillentő tehergépkocsi alig tudja elszállítani a gépóriások által kitermelt földet. Egy-egy exkavátor mögött csak két ember dolgozik. De hány ezer kézen ment keresztül ez a gép, amíg megszületett a gorkiji gépkoesigyár- ban! Szénbányáik, ércbányák, gyá­rak: adták az anyagot hozzá. Tudó­sok, gépszerkesztők, sztahanovisták munkája nyomán kelt életre. A szovjet emberek milliói rakták lo a jövendő vízi erőmű alapját. Az .egyik exkavátor mögött két barát, Ljaniin és Kamajev igazgat­ják a gépóriást. Egy faluban nőttek fel, együtt tanultak, együtt jöttek ide-.. _ Mindketten komszomol-tagok, mindketten exkavátorgépészek. Hí­rük. már túljutott az építkezés hatá­rain. L jam in mellett segédgépészként dolgozik Borisz Kovalenko. Barna- szemű, szélesvállú fiatalember. Ser­dülő ifjúként jelentkezett, önkéntes- részt vett a hires keresi partraszál­lásban. Az egyik hadműveletnél megsebesült és megvakult, de Filatov a tudós szovjet akadémikus vissza­adta a cv.cmevilágát. Most íme iitt van és építi a szovjet ember új, bol­dog jövendőjét, A fiatal gépészek lel­kesedéssel beszélnek az új kikötő építkezéséről és munkájukat másod­percekben számolják. A munkanerc értéke az -egész ország méreteiben millió és millió rubelre rúg. múltak a»ok a* idők. amikor az exkavátorgépéez óvatosan vezette át a gémet és hosszasan mé­regette, hogy a földet ne öntse az önbilLéntő gép mellé. A lábak bizto­san nehezednek a. pedálra, a kezek tévedhetetlen fii forgatják a fogantyú­dat, Az óriási fvnhajtású gépezet en­gedelmeskedik: az ön-billentő gén ko­sijába zuhog a föld. A gépkocsi- t-zető már bekapcsolta a motort és ugyanezen idő alatt az óriási kanál megfordult a remegő gémen. A géo- kocsi már elrohant a föVldél eg'-üd, az exkavátor géme pedig átfordít az fdanárok falához és a kanál újból harci készüHséo-ben van De márts ott teremnek az üres gépkocsik. A kanál csikorogva mélyed a földbe, a kocsi röptében kapja el a földzuhatagot. A. gépész nyugodt, amikor a kanál meg­fordul, a soron következő gépkocsi. már ott áll a helyén. Egyre szélesedik a munka arcvo­nala, a hátország pedig egyre újabb és újabb gépeket küld. Itt van. a „Pjatyiletka“ kotrógép, amely játszva birkózik meg a eüppedŐs talajjal is. Ugyanakkor azonban bármilyen ke­mény földbe is bele tud harapni Tizenötméteres mélységből szedi fel a földet kotrólapátjaival és 23 méte­res magasságba emelve beönti egy különleges vak-aknába. A gép ott szétmorzsolja a földet, felhígítja és csöveiken keresztül egy kilométeres távolságba is el tudja juttatni. Á szovjet nép ilyen technikával fegy— verzi, fel - a nagy, békés építkezése­ket A természetétalakítás sztálini terve támadó hadjárat az aszály, a holt sztyeppék ellen. Zöld övezettel veszik körül a sztyeppét az erdők, eltűnnek a sivatagok és he­lyet adnak az éltető nedvekben és termékenységben bőkezű földnek. Az aszály rohamo&ztagaá: a száraz sze­lek megtörnek az erdősávok zöld falán. A szovjet emberek, millióinak alá­írása a Béke Világtanács Felhívásán — szent eskü arra, hogy a szovjet nép megvalósítja nagy, békés céljait N. BIRJUKOV cikke nyomán. A georgijeví kolhoz vizíerőműve A ^z«jv,etiiiiiúbau »ukesc* MH». kis vikiertmü,,:,. „-------wrB "Z '7 r *”•** “V®rsijevi rlllamm vt,.i,,r, *> kap .Illanví.r,.m„'l ' , t k kä' kf T"' '"",0 '«**»»>. villa,;« v sun k he. - Ki,„»k , R.»r#i)evl «Mmmmm »««tenni, ...... A Turkmén Főcsatorna nyomvonalán végzi tudományos előkészítő munkáját V. KHimonko gravj metrikai csoportja. A világ legnagyobb öntözéses erdőgazdasága A (sztálini természetátalakító munkák hatalmas távlata®! mutatja a Turkm éu Főcsatorna építkezés« Is. A Turk mén Főcsatorna a tahla-tasi víz tárolóitól vezető mcllékcsatomákka] együtt több minit 20 mlMárd köbmé­ter vizet visz el évente az Ama Dórjából. A Főcsatorna 2,260.000 hold újonnan megművelt terület öntözését és 12 millió hold legefllő vízellátását teszi lehetővé. A csatorna mentén ültetett erdősávokkal mintegy 850.000 holdon kötik le a homokot. Itt létesül * világ első, hatalmas kiterjedésű öntözéses erdőgazdasága, A Tisrkmén Főcsatorna útvonala mentén ma még több, mint 25 millió hold pusztaság terül el. Itt van a Kara-Kum és KzM-Kum sivatag is, amely az öntözés segítségéve] megművelhető vé válik, Turfcménía sivatagjainak ta­lajait rendkívül termékeny iszap alkotja, amelyet az Amn-Barja és a Szir- Darja évezredekén át hordott ide. A csatom® vize étetre kelti a kopár földeket és óriási területeket változ tat majd termékeny, virágzó vidékké, StatisztikuroV kiszámították, hogy Sam-Emn stvategban minden köb­méter vfz körülbelül 30 deka nyers gyapotot (1 méter kartont), vagy más­fél kiló cukorrépát (27 deka cnkrol), 1© liter tejet, 3.5—5 kg gyapjúi 7—10 kg húst és állati zsiradékot fog eredményezni. Ezekután képet alkot­hatunk magunknak az öntözéses gazdálkodás új eredményeiről, ha figye­lembe vesszük, hogy csupán a Turk mén Főcsatorna évente 13 milliárd köbméter vizet fog szállítani. BORISZ POLEVOJt Mi, szovjet emberek ilzovjet ember! Amikor ezt a két szót hallom, mindig eszembe fut­° nak Iösziv Visszarionovi.es S télin. szavai: „A tőke láncaitól megszabadult legutolsó szovjet polgir is magasabban éli, mint bármély külföldi magusáttású hivatalnok, aki vállán hordja, a kapitalista rábsdg igáját.“ Milyen bölcsek ezek a szavak, (melyeket az alkotó és teremtő szov­jet nép iránti - nagy szeretet hevít! Szovjet államunk egész története két­ségbevonhatatlan bizonysága ezeknek, a szó,vaknak. A Bolsevik Párt által növeli szovjet, emberek legkiválóbb tulajdonságai különösen a Nagy Honvédő Háború napjaiban, böniakoz ak ki. ■ Csak az egységben összeforrott, hős szovjet nép volt képes, arra, hogy összetörje a hitleri hadigépe~ 'tét. térdrekényszerUse x náci biro­dalmat és ezzel megszabadítsa a világ népeitj — köztük a német népet is, — a fasiszta, rabszolgaságtól. Mint a, szocializmus fáklyái, úgy ragyognak az egész emberiség előtt, azoknak <x hazafiaknak a nevei. akik' az egész világnak bebizonyították szovjet rendszerünk szilárdságát és áayőzhetetlenségét és akik az- igazi hazafiság legdicsőbb példáját mutatták. Az ifjúgárdisták, akik gondolko tásnélkül áldozták fiatal életüket. a hazáért, Matvej Kuzmin, a 80 éves kolhozparaszt., aki megismételte hxm Szuszanyin hőstettét, 'lója Ko ••zmogyemjanszkaja, - hős moszkvai komszomol-lány, Artyamovics Kovpak, a bátor partizán, Nyikolaj Kuz- nyecov mérnök, Liza Csajkina, a fiatal kolhozparasztasszony — és még sokan mások_ — a dicső szovjet emberek tízezrei, — öleik mind olyan hazaszeretetről tettek tanúságot, am ly példa nélkül áll tíz egész világon.. Most a győztes szovjet nép a Bolsevik Párt vezetésével csodákat, vész véghez g békés alkotó munka terén. Minden nap új munkahőstetieh születnek, amelyek ugyanolyan hazaszeretetről beszélnek, mint Gleg Ko- zevoj, Koszmogyemjanszkaja. Matroszov hőstettei. A szovjet emberek alkotó tevékenysége z sztálini korszakban soha nem látott mértékben bontakozott ki. Egész, országunkat magávalragadta a kommunista építés hatalmas lendülete. Büszkén emlegetjük az élenjá­róknak, a sztahánovistáknak és az újítóknak neveit, okik kiváló mun­kájukkal, nagyszerű- alkotásaikkal erősítik hazánkat és győzelemre vi­szik a béke ügyét. Büszke boldogsággal ejtjük ki ezeket a szavakat, mint a győzelem jelszavát: „Mi, szovjet emberek Képek a szovíef emberek éleiéből A kosiztromaí tehenészetben kötélpál yán viszik a takarmányt n% e4c.!ő­vály uig. A báborúelőlti években Klrglztában csaknem kizárólag durva gyapjas juho kát tenyésztettek. A Nagy Honvédő Háború befejezése óta Kirgirfábam Is megkezdték a finom gyapjas jubfajták tenyésztését. A finomgyapjas juh ér «ékes gyapja melléül nagymennyiségű húst és zsírt szolgáltat. Képünk Szí Mt Marimba jer kc’hozpásztor! mutálja he, *kl a kérni kerületi Sztálin-ked- hozban éiű el kimagasló eredményt a juhtenyésztés terén. Gépesítik az állattenyésztő brigádok munkáját A szovjet nép hozzálátott, hogy megvalósítsa o nagy sztálini «terveket és felépítse a világ legnagyobb vizier őművelt, a Volgán, a Dnyeperen, a Donon és az Amu-Dar jón. A bőséges vili a nyeu cigi a nagymértékbem teszi lehetővé az állatitenyész’.é.s komplex gépesítését 5«. A Szovjetunió sok (kolhozának állattenyésztő gazdaságában már beve­zették « nehéz fesllii mimikát igénylő műveletek komplex gépesítését. Ez a gépesítés kiterjed többek közt az önműködő Itatásra, a téliének fejőgép­pel való fejősére és a (takarmányelő készítésre is. A takarmány-konyhában olajpogácsazuzók, rinrátógépek, répamosók, rágó- és erjesz.őgépek működ­nek. Csupán a takarmány előkészítésének gépesítése 30—40 százalékkal csökken*!! az állat tenyésztő brigád munkáját és költségeit. V takanná nyelőké szí lés nagyfokú gépesítése lehetővé teszi a kúthoz ál 1 alténésztőln,cili, hogy a különböző állatoknak különféle takarmány félesége, keit készítsenek. Allekszandra Ljuszkova sertésgondozónő, a Szocialista Munka Hőse 20 fajta takarmányt, SzSyepanova 'Nartova fejőnő, aki ugyan­csak a Szocialista Munka Hőse, pedig 30 fajta liakarmányt basznál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom