Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-07-15 / 163. szám

VILÁG PROLETÁRJAEGYESÜLJETEK! TOLNAI NAPLÓ L' A MAi SZAMBÁN: A cséplőgéptől a mőKsi raktárig (2. o.) — Kövessenek el mindent a lemaradj behozására téglagyáraink dől- gőzöl és vezetői (2. o.) — A Mngvar Népköztársaság mi. niszstertanácsának határozata a művezetők kötelességei­ről f* jogairól (3. o.) — A Sztahánov-mozgaíom néhány kérdése (4. o.i — A termelési értekezletek elé (». o.i — arga József sárpilísi dolgozó paraszt 312 kiló búzát adott be „C“ vételt jegyre (5. o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTT5ÄCANAK LAPJA VIII, ÉVFOLYAM, 163*. SZÁM ARA 5U FILLÉR VASÁRNAI', l»ül JULIUS tő Mozgósítsunk minden erőt a békebegyüjtés sikeréért §iir^Ő!ieii hozzuk be leinai^idiisniiktd a iiiÚMMliiövóiiyok veiéi« terén MegyCvSzerte megindult a leara. Lőtt és a nap melegétől átszáradt gabona behordása és asztagokba rakása. Nagyon sok helyen búgnak már a cséplőgépek is is bőven fo­lyik a zsákokba a gabona. Itt állunk tehát a gabonabegyüjtés nagy fel­adatának előestjén. Olyan feladat előtt állunk, amelynek sikeres meg­valósításától függ országunk dolgo­zó népének egészévi kenyérellátása és ezen függ nagymértékben továb­bi felemelkedésünk: országunk gyorsabb felvirágzása. Ez a feladat nemcsak egyszerűen gazdasági vo­natkozású, hanem döntő politikai feladat is. A háborús gyújtogatók- ra, a külső és belső ellenségre mért csapásunk nagyságát is ragyo­góan tükrözi vissza a beadási köte. lezettségük teljesítése. A gabonabe- gyüjtés éppen ezért harci feladat és hogy győzelemre vihessük, minden dolgozónak maradéktalanul eleget kell tenni a dolgozók államával szemben fennálló kötelezettségé­nek, Ez minden dolgozónak becsü­letbeli kötelessége. Megyénk dolgozó parasztsága tö­megesen tett vállalásokat még az aratás megkezdése előtt a beadási kötelezettségének teljesítésére. Leg­több községben vállalták dolgozó parasztjaink, hogy a cséplőgéptől egyenesen a földmíivesszövetkezet magtárába szállítják terményeiket és nemcsak teljesítik, hanem még túl is teljesítik begyűjtési tervüket. Ezek a vállalások összegezve a Megyei Pártbizottság és a megyei lanács megyénk dolgozó parasztjai nevében versenyre hívta Baranya megye dolgozó parasztságát. A ver­senykihívásnak így szól az egyik pontja: „Vállaljuk, hogy a megyén belül a versenymozgalom kiterjesz­tésével a búza, rozs, árpa és zab begyűjtését, kötelező beadását, vala­mint a községi terv teljesítését ösz- szegezve Alkotmányunk ünnepére, augusztus 20-ra 100 százalékban befejezzük. Ebbe beleértendő az 1950 51-es gazdasági év hátraléká­nak begyűjtése is." Megyénk dol­gozó parasztsága tehát arra köte­lezte magát, hogy határidő előtt teljesíti a sok gépért, kultúrott­honért, iskoláért, napköziért erről az évről tartozását a munkásosz­tálynak és a dolgozók államának. Ennek a tartozásnak az értéke azonban közel sem éri el azt az összeget, amennyi értéket megyénk kapott a hároméves terv és ötéves tervünk első éveinek keretében és éppen ezért annál inkább fontos, hogy sikerre vigyük a begyűjtés harci feladatát. Elérkezett a gabonabegyüjtési kampány előestje .Itt állunk a be­gyűjtési nagy csata döntő ütközeté, nek beindítása előtt. Az ütközetek már megkezdődtek a baromfi és to­jás begyűjtésnél, valamint a próba, cséplések ideje alatt. Ezek is igen fontos alapjai annak, hogy a döntő csatát milyen sikerrel nyerjük meg. Feladatunk éppen ezért az is, hogy tovább fokozzuk a baromfi- és tó­ja,sbegyüj tés ütemét és ezzel erősít­sük a begyűjtés döntőjének: a ga- honabegyüjtés sikerének alapjait. Elmondhatjuk, hogy a gabonabe- gyűjtés döntőjének megkezdése előtt már megmutatkozott, hogy megyénk dolgozó parasztsága tuda­tában van a begyűjtés jelentőségé­nek. Számos bizonyság van arra is, hogy a „cséplőgéptől a magtárba“ mozgalmat nemcsak vállalták dol­gozó parasztjaink, hanem teljesítik is. Varga Somogyi Ferenc decsi dolgozó paraszt például a cséplés után azonnal teljesítette 100 szá­zalékra gabonabeadási kötelezettsé­gét. és ezen felül C vételi jegyre is beadott 174 kilogramm búzái. Szabó András dombóvári dolgozó paraszt is beadott 4 mázsa búzái és ezzel eleget i* telt a saját államával szembeni tartozásénak- — Szabó András tavaly is az elsők között teljesítette kötelezettségét és az idén is már az első volt a Dom­bóváron, aki ünnepélyes keretek között a földművesszövetkezel rak­tárába szállította gabonáját. Az idei előirányzat több, mint a tavalyi volt, mert szocializmusunk építése ezt úgy kívánta. Dolgazó parasztságunk azonban vállalta, hogy ezt a nagy feladatot határidő előtt teljesíti. A vállalás teljesítése nagy feladatok megoldását követeli meg. Feladataink tehát nagyok, de a lehetőségek is megvannak, hogy azokat teljesíteni tudjuk, Ennek ér­dekében tovább kell szélesítenünk a „cséplőgéptől a magtárba" moz­galmat. Szükséges, hogy község- községgel, utca-utcával, dolgozó pa­raszt dolgozó paraszttal álljon pá­rosversenyben. — Mindenek előtt azonban legfontosabb, hogy okul­junk a tavalyi tapasztalatokon és szívós népnevelő munkát végezzünk Meg kell szervezni a cséplőgépagí. tációt. Minden cséplőgépnél kell, hogy legyenek olyan dolgozók, akik világosan látják a begyűjtés jelen­tőségét és a gazdáknak megtudják magyarázni, hogy mit jelent csa­ládja és az egész magyar dolgozó nép számára a begyűjtési terv tel. jesítése. Ez még csak egy része annak, ami szükséges ahhoz, hogy sikerre tudjuk vinni a begyűjtés ügyét. Minden igyekezetünk kárbaveszne, ha megfeledkeznénk arról. h°gy az idei begyűjtést az osztályharc éle­ződése közepette kell végrehajta­nunk és nem fokoznánk éberségün­ket az imperialisták hazai ügynö­keivel, a kulákokkal szemben. En­nek és a többi feladatnak a végre­hajtásáról is, elsősorban falusi kommunistáinknak kell gondoskod- níok. Pártunk tagjai felelősek első­sorban azért, hogy a begyűjtés si­kerével is hatalmas csapást mér­jünk az ellenségre. Gondoskodni kell arról, hogy a kulákok is telje­sítsék kötelezettségeiket. Ha a tel­jesítést szabotálják, megalkuvás nélkül le kell őket leplezni. Gon­doskodni kell arról, hogy a beadás elszabotálásán keresztül dolgozó népünknek ártani akaró kulákok idős Rémes István váraljai kukák­hoz hasonlóan elnyerjék méltó bün­tetésüket. Idős Rémes István a ba. romfí és tojásbeadást szabotálta és ezért 6 hónapi börtönre, 2000 fo­rint pénzbüntetésre, 3 évi közügyek­től való eltiltásra és 10 hold föld­jének elkobzására ítélte a bonyhádi járásbíróság. De le kell lepleznünk még a leg­kisebb megnyilvánulást is, amely az ellenség malmára hajtja a vizet. A bonyhádi terményfelvásárló pél_ dáül nem akarta az egyik dolgozó paraszttól átvenni a gabonát, mert a cséplőgéptől azonnal beakarta adni és még nem volt teljesen szá­raz. Az ilyen megnyilvánulás alap- vetően káros és akadályozza be­gyűjtési tervünk teljesítését. A dombóvári földmüvesszövetke. zetbe is vittek már be gabonát köz­vetlenül a cséplőgéptől. A termény­felvásárló ezt minden további nél­kül átvette és, hogy elejét vegye az esetleges befülledésnek, az ajtó­hoz közel öntötték és mivel még bőven van hely is, kissé elkerítet­ték. A gabonabegyiijtés harci feladat. Sikeie érdekében éppen ezért min­den erőnket mozgósítani kell. Min­den erőnkkel azon kell lennünk, hogy a gabona a cséplőgéptől váló­ban a dolgozó nép közös magtára, ba kerüljön. Itt fel kell használ­nunk a személyes példamutatással való agitál ás fegyverét is. mert csak így tudnak hatásosan agitálni név- nevelőink n begyűjtési, terv: a cséplőgéptől a magtárba'‘ való mozgalom sikere érdekében. Hakallmas len dűl elf el indult meg megyénkben . a gabonabehordás. Öcsény községben a pénteki jelenté­sek alapján már több, mini 200 hold. ről behordták a dolgozó parasztok a gabonái. Decsen 401), Alsónyéken 300 hold gabonát takarítottak be, főleg közös szérűre. A behordássial egyidőben megindult a csépOés. Egyben elérkezett az az idő is. amikor sor került a „cséplő­géptől a magtárba“ mozgalom valóra váltására. Dolgozó parasztjaink leg­többje már a próbacséptéseknél bebi­zonyította : Alija a szavát, a cséplő­géptől egyenesen a raktárba szállí­tóba terményfeleslegét. Tapsonvi Fe­renc, szedrest öt holdas dolgozó pa­raszt a géptől egyenesen a magtárba vilié ‘ ősziárpáját ps az 500 kiló elő­irányzata helyett 640 kilót adott be. ígéretet tett arra is, hogy a búza és rozsbeadási kötelezettségének is. a cséplőgéptől azonnal eleget lesz. Bíró Ferenc 12 holdas szedres! dolgozó paraszt a 480 káló őszi árpa beadási kötelezettsége helyett a géptől azon­nal 525 kilót adott be. Fil'kő József hét holdas nagymánvoki dolgozó pa raszit is 100 százalékig eleget lett az állammal szembeni kötelezettségének teljesít ette, valamint a baromfibeadá. si kötelezettségét is. Pártunk és a minisztertanács fel­hívására megindult megyénkben a másodinövények veiése és a tarlóban, '.ás is. Számtalan dolgozó paraszt van, aki az aratás lilán azonnal fel­szántotta tarlóját és másodvetésű növényt vetett. Balogh Mihály ) I hol­das mőzsi dolgozó paraszt példátmu- tat ezen a téren nemcsak a község, de még a környék dolgozó paraszt­jainak is. A keresztek niég a föld­jein soraikozlak, de a keresztek kö­rül már felszántotta és így csak kes­keny sávok maradlak f eC szán i# liá­nul. Azok is csak addig, míg elvégzi földjeiről a behordást. Vetett másod növényként 600 n-öl csalaipádé!. ezenkívül ezen öl napraforgói is. Nem hallgatott az ellenség hangjára. Tisz­tában van azzal, hogy az idei év ked­vező a másodnövények termesztésé­re. Ezéri merte elvetni a napraforgót is. Saját tapasztalataira glapozla azt a véleményét, hogy a kedvező időjá. rás következtében jó termés várható a most elvetett napraforgóból is. Kocsis István k étből das szed ras i dolgozó paraszt is elvégez'« a tarló- hántást és a rozs helyébe muhart ve­tett, hogy ezáltal is növelje talkar- mánykészletét és kivezesse részéi a minisztertanács állattenyésztésről szó­ló határozatának végrehajtásából. Étiért eredményeink azonban még korántsem mulatják azt. hogy min­dent megtettünk a minisz.erlunár.s másodnövények termesztésével kap - csilla!os határozata végrehajtása érde­kében. A megyei állag azt mulatja, hogy teonáradás mu 'átkozik a terv teljesítésénél; Ez azt jelenti, hogy ezen a téren nem teltünk meg min­dent. Ezt a lemaradást egészében he kell hoznunk, meri csak így tudjuk a 'ér­vé! teljesíteni és túlteljesíteni. A já­rási tanácsok mezőgnzflasági osztályai és a községi tanácsuk hassanak oda, hogy a termelöcsc.portok példája nyo­mán az egyéni dolgozó parasztok is mind nagyobb területen termeljenek csialaniádét. muhart, kölest és egvéb másodvetési növényi. Az idei évben a szoko't állagnál jobb terméseket takarító'Ilink he az egyes 'akarnianv.. növényekből. Ez azonban nem sza­bad. hogy elbizakodottságot váltson ki a dolgozó parasztokban vagy az irányi ló szervekben, hanem még jobb eredmények elérésére kell. ho-gr késztessen minden dolgozó!. Gondol­janak arra, hogy a világbéke meg. szilárdítása nagyban függ aV.óí is, hogy mi, magyar dolgozók milyen ütemben épí jük országunkat. mondja: — Gyárban dolgoztam az előtt, de mindig vágytam vissza a leriTfészeihez. Azonban az egyéni föld­művelésből! és napszámból csak alig tudtam családomat eltartani, báliam a fejlődés útját és tavaly én is be­léptem a termelőszövetkezetbe. Nem is bániam meg, megvan a családom nak az egész évi kenyere, nincs hiány semmiből, jó! tudunk ruházkodni is. Azóta mint könyvelő végzi munká­ját szorgalmasan Tóth István elvtárs., már Pártunknak is tagjelöltje. Az aratásból ő is részt vállalt, megszer­vezte az úttörőket és brigádokat alakított a kis pajtásokból. Egy bri­gádban 8 pajtás dolgozol!, hordták ar, aratógép után és raklak keresztbe a kévékéi. Egy brigád egy nap alatt 23ő ke, resztet, vagyis 4.230 kévét hor­dott össze, Köbii István, ifj. Szigeti János. Szent- páti József, ifj. Túrós János, Horváth Pál, Rupperl József. Kuberj ls'ván. Ruppert János, Németh György. Bér lók József. Gőgös László. Nagy Ist­ván és Kocsis György úttörők. Nóta­szóval indullak minden reggel mun­kába a pajtások, a sok gyermekka’ cajlól hangzott a határ, fáradságot nem ismerve dolgoztak, vígan, héU köznap, vasárnap az. aratás ideje alatt. A termelőszövetkezetnek szép nagy kertészete van. A nagy munka köz­tien nem feledkeznek meg arról sem. Csütörtökön reggel árut, zöldségfélét vittek a piacra. Az asszonyok délutá­nonként szedik meg, úgy, hogy a foníos termelőmunkából nincs ki­esés. Tamási dolgozó népe örömmel fogadta a termelőszövetkezet áruját. Olcsó árakkal letörték a piaci drága­ságot. Örömmel fogadta a vásárló- közönség az olcsó és elsőrendű árui. Már ezen az első piaci napon 800 foriniot árultak. Olyan kellemesen hatott, a községre ez a nap, többen ,,piaci kiállításnak nevezték“ az el­sőrendű zöldbab, káposzta, karalábét, slb. Ott. ahol még két éve gaz és cser­je volt, most a lenneiőszövelkezeli tagok maguk készítene csatornával kertészetté alakító'Iák át és el sőrén dű zöldségféléket termetnek. A ter­melőszövetkezet hatalmas zöldség: mennyiséget biztosit a közfogyasztás számára. Hozzájárulnak a nagyobb húsfogyasztásról való átmeneti Lo mondás megkönnyLéséhez a bőséges zöldségfélék termelésével. Az. jelei bő termés előreviszi élelmezésünk meg javítását, Nagy Imre el.viárs írja: ..Mezőgazdaságunk, amikor feleslegeit ez ipar fejlesztésére fordítja a béke ügyéi szolgálja, újabb lendületet ad a szocializmus építéséhez erősíti a békefáhor frontsznkaszát". A Szovjetunió határidő előtt megindította a kaposvári fonoda részére a gépek szállítását ötéves tervünk egyik nagy beru­házása lesz a kaposvári fonoda, ame yhez a gépeket a Szovjetuniótól kapjuk. Még az építési munkák foly­nak- de már befutott az első gépszáb Líimány. Ez újabb bizonyítéka « nagy Szov­jetunió baráti segítségének. Az Or­szágos Tervhivatal és a könnyűipari minisztérium dolgozóinak segítségéve] a megérkezett kiváló gépeket a már meglévő üzemekben állítják tel. hogy addig fs termeljenek, míg az új lono- cjánk felépül. A korszerű szovjet fo­nógépek nagyszerű teljesítményeit már ismerik a textilipar dolgozói és ezért nagy hálával és lelkesedéssel fogadták a szállítmányt. A pártszervezet Iá munkája nyomán a tamási Vörös Szikrában is győzelemre vitték a békearatást . - t . • A tamási járás -elsőnek jelen'etfe,., hogy az aratást hefejezte. Ebben a munkában élenjárt a tamási Vörös Szikra term elősző vet kezet. A tagok lelkes munkája, a jó munkaszervezés, a verseny segítette hozzá a termelő­szövetkezetet ahhoz, hogy győztesen kerüljön ki az aratás csatájából. A győzelem mellett még elérik azt is. hogy kívülálló dolgozó parasztok megbecsülése, szeretele mindinkább a termelőszövetkezet felé fordul. Ha összehasonlítjuk a tavalyi aratást az ideivel, megállapíthatjuk, hogy ezen ; a téren is hatalmas a fejlődés. Az idén az aratást csak később kezdhet­tük, mint tavaly. Az elmúlt esztendő­ben, különösen a tavaszi hónapok csaknem esőmentesek voltak, a gabo­nák rohamosan beértek, ezzel szem­ben idén az érés a sok esőzés miatt később következett be, de az aratói­ra,égis sokkal hatalmasabb lendülettel folyt, mint a tavalyi évben. Tavak megyénkben az aratás mintegy há­rom és fél hétig tartott, ezzel szem ben idén 8 nan alatt learattunk. A termelőszövetkezet üzemi pártszervezete betölti élenjáró szerepét Szervezője a munkának, de egyben élenjárója is. Pártkongresszusunk tiszteletére indított versenyben elnyerték a jó munka alapján a Megyei Pártbizottság és a Já­rási Pártbizottság versenyzászló- ját Azóta hosszúlejáratú versenyben van­nak az újiregi Béke termelőszövetke­zettel Ezt a versenyt azóta is fokoz­lak az aratásban és ( megnyerték a versenyt a Béke lermelős-zövelkezcl- lel szemben. Abban a tudatban, hogy az aratás egész dolgozó népünk ér- dekp,- 10 kaszás ment segíteni kom nnmista példamutatással a Béke ter- melőszöve'.keze! nek, hogy olt is mi­előbb befejezhessék az aratás!, iTerv­szerűen foglalkozik a kádernevelés- set a termelőszövetkezet üzemi pári- szervezele. A mull havi taggyűlésen Tulner Erzsébet és Fridricb Jótsef fiatalokat tagjelöltppk, Szabó László és Szigeti János', tagnak vették fel. A DlSZdia'.alok kiveszik a lenn elő szövetkezel munkájából a részüket jó munkájuk alapján, mint Póriunk arany-tartalékai tagjai, lagjelöiijei lehelnek Pártunknak. ' Az iáéi termés gazdagnak Ígérkező békearatás min­dem erői mozgósított, hogy minél kevesebb szemveszleséggel. népgaz­daságunkat erősítve tudjuk sikerre vinni. A tamási Vörös Szikra terme­lőszövetkezetben bn!almas lelkesedés­sel lolyt a £ aratás. Erre a nagy mun­kára mindenki megmozdul!, kivette részét a munkából. Tóth István, a termelőszövetkezet könyvelője el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom