Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-12-07 / 285. szám

2 Nino 1951 DECEMBER T Malik elvfárs beszéde az ENSZ különleges politikai bizottságának december 4-í délutáni ülésén Rákosi elvtárs beszédének visszhangja, a külföldi sajtóban Pájis (TASZSZ): Az ENSZ különleges politikai • bizottságá-nejj decem­ber 4-i délutáni ülésén az^al a kérdéssel kapcsolatban, hogy küldjenek-ki egv ENSZ-bizott-ságot a németországi választások kérdésének megvizsgálá­sára, Maiik elv társ, szovjet megbízott beszédet mondott. Beszéde ©lején rámutatott, hogy az USA, Aagüáa és Fraajóaorsizág már a potsdamj értekezlet másnapján meg­kezdte a potsdami egyezmény meg szegesét Németország kéttészalátását és egy új háború előkészítését Nyu­gat;-Németország részvételével, majd így folytatta; ■ Az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország, azzal, hogy áz ENSZ-be,, felveti Németország kérdését, megakadályozni reméli az egységes, béke-szerető és független Németország megteremtését. Az a javaslat, hogy alakítsanak Németországgal kapcsolatban ENSZ- bizottságot, teljesen. indokolatlan, mert ez a kérdés nem tartoHk az ENSZ hatáskörébe és nem. lehel meg­vitatás tárgYa a Közgyűlésen. Maiik elv társ emlékeztetett arra, bogy egész sor nemzetközi egyez­mény van, amelyeket a nagyhatalmak képviselői írta alá és amelyek ponto­san meghatározzák, hogy a ^ német kérdés megvitatása és eldöntése csak az ."ezekben az egyezményekben meg­állapított rendben történhetik. ' Ezek. a nemzetközi egyezmények megállapítják,' hogy a Németország­gal -kapcsolatos háború utáni rende­zés kérdései annak a négy hatalom­nak hatáskörébe' tartoznak, amelyek 3 felelősségét viselik Németország 'sorsáért. , Tiymodon, a négy nagyhatalom ezen külön nemzetközi egyezményei és szerződéséi következtében Németor­szág egész kérdése azoknak a kor­mányoknak a döntésié alá tartozik, amelyek felelősséget viselnek Né­metország megszülMséért és nem1 tar­tozhat- sem ilyen más elbírálás alá. i Ncrh először találkozunk azzal a kí­sérlettel, hogy az ENSZ.t bevonják a néniéi kérdés megvizsgállásába, Ilyen kísérlet történt 1948 őszén. Ez a kí­sérlet akkor vereséget szenvedett. '.A-három hatalom javaslata Német­ország kérdésének a Közgyűlés napi­rendjére tűzéséről nyilvánvaló é-s dara mepsértése az alapokmány 107. cikkelyének és. következésképpen megsértése azok­nak - a kötelezettségeknek, amelyeket nemzetközi szerződésekbe^, vállaltaik. Az USA, Nagy-Britannia és Francia- öt szag - kő rmáiny a, amiko r j avaso 1-ja, hogy az Egyesült; Nemzetek Szervez-e_ térnék vezetésé alatt nevezzenek ki nemzetközi bizottságot azért, . hogy megvizsgálja Németországban, meg- vá-rinak-e ott a feltételek össznémet nemzetgyűlési választások megtartá­sára,' úgy tekint Németországra, mint kultúrálatlan jogtalan és elmaradt gyaranáfirá, ahol n-incsőnek politikai pártok/ ahol korábban nem voltak parlamenti .választások. Az ilyen ja­vaslat szerzői a német népre úgy tekintenek, mint elmaradt nemzetre, amelynek arra van szüksége, hogy evőm ságot létesítsenek felelte és megtanítsák, hogyan kell parlamenti választásokat tartami. A Németország­ról váló ilycn nézet szükségszerűen megalázza a német nép nemzeti mél- tóságérzetél. Természetesen G- szovjet, küldöttség nem egyezhet bele, hogy a- három hatalom így bánjon Német­országgal és a német néppel. A német nép — mondotta a továb­biakban Malik elv társ -— egységesen támogatja^ a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának a bon­ni szövetségi parlamenthez ez év szeptember 15-én intézett felhívását, amelyben javasolta, hívják össze a Német ^Demokratikus Köztársaság képviselőinek és Nyugat-Németország képvisel ötnek össznémet. tanácskozá­st 'Hót kérdés megvitatására: szabad, össznémet nemzetgyűlési választások megtartása a.z egységes demokratikus, béJceszenető 'Németország mcg-atekílá- ** .érdekében és a Németországgal való békeszerződés megkötésének gyorsítása. Midőn a bonni kormány — majd, nviti két héttel később —, szeptem bér 27-én közzétette nyilatkozatát és a-.. 14,.ponttól tette függővé a Német Deraqfcratikus Köztársaság népi kama­rája, felhívásának elfogadását, a népi kamara válaszul közölte, hogy a szö­vetségi ^parlamentnek az össznémet választások feltételeire vonatkozó ja­vak atal többségükbe^ elfogadhatók!- Msíhik elvfárs ezután ismertette a Német Demokratikus Köztársaság so­rozatos erőfeszítéseit az össznémet vá la szitások elő'kés-zí tésére. Rá m utat o 11, hogy &i össznémet választások elő. készítésére az NDK kormánya által létesített bizottság véleménye sze­rint a választási törvény számára a Weimairi Köztársaság 1924. III. 6-i választási törvényét kell alapú! ven­ni, Ezután így folytatta: Németország egyesítésének, terén nagy lépés lenne,: ha a bonni. kor­mány, és a három nyugati megszálló hatalom, elfogadná a Német Demokra­tikus Köztársaság kormányának javas­latát. A szovjet kormány — mondotta a továbbiakban., — helyesli a német de­mokratikus erőknek a javaslatait, amelyek össznémet nemzetgyűlési vá­lasztások útján egységes, demokrati­kus Németország megteremtésére tö­rekszenek, továbbá indítványozzák, hogy Németországgal mielőbb kös sék meg a békeszerződést és vala­mennyi megszálló csapatot vonják ki Németországból. ä Szovjetunió ísiuogaija a javaslatokat és úgy véli, hogy már régien el kel­lett volna háritapi minden akadályt, annak útjéből, hogy a német nép vá. laszitott képviselői közős asztal mellé üljenek és megtárgyalják az országuk számára létfontosságú kérdéseket: az egységes, demokratikus., békeszerető Németország megteremtését valamint a békeszerződés megkötésének meg­gyorsítását. Malik elvtárs ezután rámutatott, 'rogy a szovjet kormány már 1947 őszén a külügyminiszterek tanácsának ötödik ülésszakán javasolta a Német­országgal kötendő békeszerződés ki­dolgozásának haladéktalan megkezdé­sét és javasolta, hogy a négy; hata­lom kormánya két. hónapon belül ter­jessze a külügyminiszterek tanácsa elé a Németországgal kötendő béke. szerződés alapjainak tervezetét. A szovjet küldöttség javaslata azonban nem .talált • támogatásra az amerikai, angol és francia küldöttség részéről. Az USA. Anglia és Franciaország ál­lásfoglalása a londoni tanácskozáson .lehetetlenné tett minden haladást Né­metország egységének újjáferemtése terén. Mi több — mint már rámutat­tam, — e hatalmak kormányai Né­metországra megszállási statútumot erőszakollak rá, hogy ezzel a statú­tummal helyettesítsék a békeszerző­dést és határozatlan időre meghosz, szabhítsák a megszállási rendszert. Emlékeztetett arra is Malik elvtárs., hogy 1949-ben a szovjet kormány a külügyminiszterek tanácsának párisi- ülésszakán »ismét. felvetette a Német­országgal kötendő békeszerződés elő­készítése meggyorsításának kérdését. A szovjet javaslatok azonban ez­úttal is a három nyugati hatalom ko­nok ellenállásába ütköztek. Nem. kerülheti el a figyelmet — folytatta. — hogy a három hatalom azért vetette fel a Közgyűlésen a né­metországi viszonyokat megvizsgáló bizottság megalakításának kérdéséti hogy a német demokratikus erőket minden módon gátolja az egységes, demokratikus, békeszerető Német.or_ szag megteremtésében és a Németor­szággal kötendő békeszerződés meg­kötésének: meggyorsításában. A három hatalom azért veti fel az ENSZ-ben Németország kérdését, meri remélj., hogy ezzel határozatlan időre a’odázhatja, majd meghiúsíthatja az össznémet tanácskozás összehívásá­nak és a szabad ossz német választá­sok megtartásának kérdését, Nyugat Németországot az agresszív Észak- atlanti Tömbhöz csatolhatja és e té­ren befejezett tény elé állíthatja német népet. Az USA, Anglia és Franciaország kormányának azért van szüksége a Németországgal foglalkozó nemzet­közi bizottság megalakítására, — ál­lapította meg Malik elvtárs — hogy az Egyesült Nemzete^ Szervezetét agresszív militarista céljainak álcá­zására, használja fel, megakadályozza Németország egyesítését, tartóssá te- SY10 ;a megszállási rendszert, elodázza a német békeszerződés megkötését. A Szovjetunió küldöttsége — mon­dói ta ezután Malik elvtárs, — hatá­rozottan tiltakozik az ellen, hogy a nemet, népre akarata ellenére, a Né­metországgal kapcsolatos érvényes n< mzethözi egyezményeket- sernmibe- veve a nemzetközi bizottságnak va- ,amilyen gyámságát erőszakolják rá. A Szovjetunió küldöttségének a_ a ve ,©menye, hogy ilyen bizottság meg­terem, tes-e. sértő volna a német nem­zetre. . V A szovjet kormány úgy véli hogy senki sem foszthatja meg a nemei népet a’lól a jogától, hogy ^ országát békésen egyesítse ossznemel tanácskozást hívjon össze' szabad választásokat tartson egész Németországban, senk lsem foszthat­ja meg a német pépet a békeszerző desre való jogától. A szovjet kormánynak az a véle­ménye, hogy legjobban maguk a né­metek állapíthat jók. meg Kel el-Német­ország és Nyugat-Németország képi viselőiből alakított bizottság által, a Németországot megszállva . tartó négy hatalom ellenőrzésével■, hogy vájjon megvannak-e egész Németor­szágban a.szabad választások megtar­tásának. feltételei. Mindez azt bizonyítja, hogy a há­rom hatialgminak semmi alapja sincs eat a kérdést Közgyűlés élé terjesz­teni. A Szovjetunió küldöttsége tiltakoz­ni fog minden olyan határozati javas­lat ellen amely jogalap nélküli és a néniét nép számára sértő nemzet­közi bizottság létesítéséről rendelke­zik. Ami Anglia és Pakisztán küldötté­nek azt a javaslatát illeti, hogy hív­ják meg a bonni kormány képviselőit, nagyon J,s nyilvánvaló, miért ragasz­kodik ehhez az USA, Anglia és Fran­ciaország — a „hármak“ — határo zaiíi javaslatának szerzői. A bonná kormány képviselőinek meghívását mindenekelőtt azért kísérlik meg, mert a Németországgal foglalkozó bi­zottság létesítéséről! szóló javaslat szerző; ennek a jogtalanul feltett kér. désmek tárgyalását fel akarják duz­zasztani, erziel akarnak nagyobb súlyt adni ennek a vitának. így akarják ál­cázni a törvény sértést és eltitkolni azt, hogy a három hatalom durván sért.; az ENSZ alapokmányát, az alap­okmány 107. cikkelyét és a Németor­szágról szóló érvényes nemzetközi egyezményeket. Ezért van szükség a bonni kormány képviselőinek meg­hívására.. Magától értetődik, hogy ilyenfajta javaslatot nem lehet elfo­gadni. .. Tekintettel arra, hogy a közgyűlés nem illetékes e kérdés megtárgyalásá­ra és hogy e kérdés vitája az ENSZ alapokmányának és a fennálló nem­zetiköz; egyezményeknek megsértésé­vel folyik, a Szovjetunió küldöttsége nem tartja lehetségesnek a pakisztáni küldött javaslatának támogatását, mert ez a javaslat közvetlenül a há­rom hatalom javaslatából folyik. fl Magyar Nők Demokratikus Szövetsége táviratot intézett Lopez Raimundo spanyol békekuTcoshoz és társaihoz, amelyben a magyar nők nevében for­ró együttérzéssel üdvözli a barcelonai sztrájk 34 jogtalanul letartóztatott hő­sét es ígéretet tesznek arra, hogy a világ dolgozóival együtt fokozzák harcukat a bebörtönzött spanyol béke- harcosok kiszabadításáért és a béké­ért. Az MNDSZ Spanyolország belügy­minisztériumához is intézett tiltakozó táviratot. „Mélységes felháborodással értesül- h'ink arról, hogv a márciusi barcelo­nai sztrájkokban való részvétel miatt jogtalanul letartóztatott 34 spanyol hazafit — férfikai; és nőket — átszál­lították az ocana; fegyenct-áborba, hogy ott katonai bíróság elé állítsák őket, bár - Franco a, sztrájk minden részvevőjének amnesztiát ígért. A ma­gyar nők milliói nevében tiltakozunk az emberi jog és szabadság durva megsértése ellen és-követeljük a sza­badságharcosok azonnali szabadó,nbo- csátását.“ A moszkvai napilapok közük Rá­kosi eJvtársnak az MDP Központi Ve­zetőségi ülésén tartott, beszedet. A lapok hangsúlyozzák-, ' Hogy a jegyrendszer megszüntetése azért, váll lehetségessé, meri a magyar munká­sok, dolgozó parasztok és értelmiségiek önfeláldozó munkája és az idei jó ter­més'eredményéképpen az országban ma jelentősen főbb élelmiszer és köz­szükségleti cikk van,, mint á múlt év­ben. Bukarest A román főváros lapjai és valaraeny- nyi kedd reggeli„bolgár, lap is beszá­molt Rákosi elvtár6 december 1 i be. szódéról. A lengyel főváros lapjai is a keddi számiban ismertetik a párt és a kor­mány határozatát. A Néniét Demokratikus Köztársaság­ban megjelenő lapok Rákosi elvtárs beszédével kapcsolatban mél tátják a magyar népi demokráciának a dolgozó nép életszínvonalának emelése terén eléri újabb eredményeit. Több bécsi la.p részleteket közöl a beszédből. Svájcban a kedd esti lapok, hírügy-. nöksegek jelentései alapján foglalkoz­nak a. Rákosi-beszóddel. A Voix Ouyne re és a Vorwärts ,,A jegy rendszer meg. szüntetése“ címmel ismertetőt közöl. Az Unita. az Aventj és az II Parse c. olasz lapok háromhasábos, cikkeket közölnek Rákosi elvtárs beszédéről. Az Humanité első oldalon közölt cikkében megemlíti, hogy az intezk"- dések a "Magyar Népköztársaság gazt dasági sikerének szilárdságát bizonvit- jäk. Más francia lap — köztük a jobb­oldali szociáldemokrata Populaire és a Lá Croix című klerikális lap is — kénytelen megemlíteni a jegyrendszer megszüntetését. A New-York Herald Tribune párisi kiadása is beszámol az eseményről, megemlíti az áremelést, de beismeri, hogy a munkabéreket,szintén felemel­ték. Nz angol lap-ok közül a Daily Wor­ker hangsúlyozza, hogy a munkások és a dolgozó parasztok örömmel üdvözlik az intézkedéseket, mert ez csapást mér a spekulációra. A Daily Express és a limes buda. pesti tudósítóik jelentéséből kozlik Rákosi elvtárs beszédének főbb pont­jait. Öteves tervünk adja Kormányzatunk nagyteljesítményű génekkel könnyíti meg a szénbányászok munkáját Az elmúlt egy esztendő alatt a szénbányászat több, mint 300 gumi szállítószalagul, kaparöszalagot, rá- zőcsiízdát, fejtő* és réseiőgépeí. szállítógépet kapott. Azonkívül vagy 1500 villamos szénfúrógépet, pneumatikus fúrókalapácsot, pneu­matikus fcjtőkalapácsot és még ogv sor egyéb új gépi berendezést. Ezek a gépek fokozatosan mente­sítik a bányászt a nehéz fizikai munkától. Jövőre még több gépet kapnak a bányák. fllákosi elvtárs beszámolójából) Kormányzatunk ezért nagyteljesít­ményű gépekkel könnyíti meg a bá­nyászok munkáját. 1951 első félévében tovább folyia- tódott a legnehezebb bányamunkák: a jövesztés és rakodás gépesítése. Az ország bányaüzemeiben munkába áhítottak 144 villamos szénfúrógépet, 130 fejlőkalapácsot, 33 rotációs pneu­matikus fúrógépei, 89 fúrókalapácsot, 3 Aj! a v~Sz i 1 ár d féle f ej tőgépel, két szovjet rakodógépet és egy szov­jet Donbassz-kombájnt. Nagy gondot fordítottak a szállítás gépesítésére is. Január l-!ől június 30-ig üzembehe­lyezte 13 szovjet gumiszalagot, három szállítógépet,,121 Bamert kaparószala- goi, egy hazai gyártmányú gumiszala­got. 15 rázócsúzda gépet, két nyers­olajmozdonyt és 35 villát. Jelentősen hozzájárult a fenntartási munkák kor­szerűsítéséhez a felszerelt hetven szi­vattyú, 27 szovjet és 19 egyéb gyárt­mányú kompresszor. A munkahelyek szellőzési viszonyait 156 ventillátor felszerelésével javították meg. A kü­lönféle' gépi berendezések meghajtásá­ra üzembeállítottak 413 meghajtómo- tort. Az év második felében újabb gépe­ket kapott a bányászat: mintegy 150 szénfúrógépet, 50 Ajlav-Szilárd-féle festőgépet, tíz Szcmán réselőgépet, cgv ..Petőfi“ fejtőgépet és 17 szovje' rakodógépet. Még korszerűbbé tette a bányaszállí'.ást az üzembehelyezett hél új gumiszalag, 9 szállítógép, négy rá- zócsúzda-gép, 31 kaparószalag. Továb­bi 41 kompresszort, 42 ventillátort, 28 villát és ezeknek meghajtására 500 motort is küldtek a bányaüzemekbe. A robbantási munkák biztonságát je­lentős mértékben megnövelte az a tíz villamosgyujtógép, amelyeket sujtólég- veszélyes bányaiakban állítottak mun­kába. Az aknamélyítők munkáját négy akna-mélyítőmarkoló könnyíti már meg. A gépesítés növekedésével csökkeni a szénbányászat dolgozóinak idegen­kedése a gépekkel szemben. Ma már a bányászok szeretik a gépeket, sze­mélyesen győződtek meg róla, hogy a gép megkönnyíti a bányász munkáját s arra törekednék, hogy tökéletesen elsajátítsák a gépek kezelését s kihasz­nálják gépeik kapacitását. A magyar népi demokrácia Tudományos Akadémiája évente több mint 13.000 köt eltel gyarapítja könyv­tárát. A könyvtár a világ minden szá­mottevő tudományos intézetével csere- viszonylatban áll. Csak folyóiratokból és időszaki kiadványokból több, mint 1500 féle érkezik a könyvtárba. Külö­nösen szoros kapcsolat fűzi az akadó, miát a Szovejtunió Tudományos Aka­démiájához s a Szövetségi Köztársasá­gok, valamint a többi baráti állam Tudományos Akadémiáihoz. A háhorils gyujtolató Tito körútja Néhány hónap óta Tito sorra keresi fel azokat a városokat, amelyek a múlt­ban a felszabadító harc végvárai voltak és amelyek ma is kitűnnek a tiioista rendszer elleni harcban. A belgrádi diktátor csak az elmúlt hónap alatt több, mint húsz beszédet, tartott. Ezek a beszédek, úgy ha­sonlítanak Hitler egykon beszédeire, mint egyik tojás a, másikra. Tito beszédei csak úgy harsoglak, a szo­cializmus tábora és a ,szo- fogaduilan" nép elleni gyű­lölettől. Mi kényszerít ette Tilot arra. hogy elhagyja bel­grádi barlangját és elindul­jon erre a korúira? Az, hogy a tiloisták lába alatt nagyon átforrósodott a ta- taj. A jugoszláv nép több­sége szörnyű körülmények közé került, és a tömegek mi na nyíltabban, tili akoz­nak a nyomot, éhség es állati , kizsákmányolás el­len, amit .1 ito tenget cniúli gazdái parancsára és azok kiszolgálására folylat. Ja goszlávia legjobb fiai mind nagyobb számban csatla­koznak a tiioista rendszer ellen kifejlődőit aktív harc­hoz. Ez a tény ejtette gon­dolkodóba a nyugati gáz- dekát, akik megijednek ár­tól, hogy' Jugoszlávia ki csúszik a kezük közül és *ezért elrendelték Tilonak, hogy valami úton-módon ■rendezze a kérdést.“ A belgrádi diklálor való­jában meg is kísérelte a dolgok elsimítását. 'Ahová, csak ellátogatott, min­denütt, megpróbálta alkal­mazni a régi hazudozó, igé. retektől hemzsegő mód­szert. A hős Kozarn pa­rasztságának de makrád á I. Kordun* népének' utakat, ígért. Banjaluka Doboj né­pének azt. hogv rövidesen ha ráengedik a stratégiai utak építésére elhurcol! Unikat. Zcdarban jobb köz ellátást ígért, hogy így próbálja lecsillapítani a for rengő hangulatot. T ito mindegyik beszédé­ben volt egy visszatérő mo­mentum. Mégpedig az. hogy minden egyes alkalommal egyformán provokálta a Szovjetuniót és u népi de­mokráciákat, minden egyes alkalommal beszélt «. „ke­leti veszélyről“. mindenütt vad soviniszta kirohanáso­kat rendezett a népi demo­kratikus ország ellen azzal a céllal, hogy félrevezesse Jugoszlávia népeit és elő­készítse azokat a népi de­mokráciák ellen indítandó háborúra. Ezenkívül min­denütt megdicsérte a nyu­gati imperialistákat. E di­cséretek még az eddigieknél is nyíltabbak voltak. ^Nyu­gat mellett vagyunk ... Nyugat velünk van . . . Nyu­gat segít bennünket. . . Az amerikaiak segítségének szocialista jellege van . .. Amerika helyesen cselek­szik. amikor fegyverkezik“ e' szólamok minden be­szédéből kiese ndüll ck. E frázisokkal THonok nyil­vánvalóan az volt a célja, hogy úgy áililsa be az ame­rikai imperialistákat, mint a jugoszláv nép barátait és védelmezőit, ezzel még jobban előkészítse a talajt az imperialistó.k még foko­zottabb beavatkozásra a ja. goszláv politikai és gazda­sági életbe Ezzel akarja előkészíteni az amerikai csapatok bevonuláséi Ju goszláviába. A tiloisták ezenkívül is nagyarányú előkészületeket hajlanak végre az amerikai csapatok bevonulásához. Mate Jcrkovics viccadmi ralis beismerte, hogy 1940- ben 900 millió dinárt, fek­tettek be az amerikai ha­jók részére építendő kikö­tőkbe. Valóban az amerikai csapatok bevonulásának előkészítésében az első lé­pés az volt., hogy az impe­rialista hadihajók megje­lentek az Adriai-tengeri ki­kötőkben. Ez mintegy két. hónappal ezelőtt zajlott le. A űtoisták az amerikai , katonaság jugoszláviai je­lenlétének előkészítését egyáltalán nem titkolják. Tito - egy külföldi újságíró kérdésére, hogy milyen mó­don. fognak a: amerikai csa­patok bevonulni Jugoszlá­viába. kijelent etc, hogy .„rz egy ál tálán nem lényeges", söl azt hiszi, hogy ez néni lényeges az „amerikai sze­nátoroknak és a kongresz- szus taejainck sem". THo­nok esek az fontos, hogy az amerikai csapolok minél előbb bevonuljanak Jugo­szláviába. Jugoszlávia földjét már nagyon sokszor taposták el­lenséges hordák. de ez a föld mindig temetőjükké vált. Ezt.. meg kellene je­gyezniük az amerikai im­perialistáknak és Titonak is. ' *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom