Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-11-23 / 273. szám

1651 NOVEMBER H NAPLÓ X PÁR I ÉS PÁRT ÉPÍTÉS * Erősítsük pártunkat, javítsuk meg: píirtépltési munkánkat n nekünk . . . előtérbe kell üj- ra állítani a tagfelvételt, pár Imik nüvettéének kérdését. Változtat- norrk kell elsősorban a falun, — mint mondottam — a közép ^tapasztok legjobbjainak a pártba »■aló felvételére is irányt kell ▼ennünk.“ ‘Rákosi elvtárs 1950. október 27. beszédéből.) Mea#l!apílja Rákosi elvlárs, nogy még mindig komoly hibák vannak (M-rtszer,vezeteinkben a Ing- és lagje- lőiték felvételének kezelésében, ..Sok eLvíársnsík az a érzése, hogy mi most már Meg erősek vagyunk így is, nem kell magunkat törni, azért, hogy pár­tunkat tovább erősítsük“ — állapítja meg Rákosi elvtárs. Ez a megállapí­tás vonalközük Tolna megye, nem e'gv kö/jségi, üzemi pártszervezetére is. TNiM—'-oztk például a Tatarozó Vállalat pártszervezetének pártépí- tési munkájára. A pártszervezet vezetőségének az volt a vélemé­nye, hogy nem lehet dolgozókat felvenni a pártba, mert nern al­kalmasak rá. Nem néztek körül alaposan a portájukon. Nem lát­ták azt, hogy 34 sztahánovistá- juk ran, akikből mindössze 4 párttag. Nem vették észre, hogy a nők és fia­talok közül, nap, ni in! nap születnek az új mqnkahösök, a 'termelés clhar- e.osai, akik igenis alka.masak arra hogy tagjai, .tagjelöltjei legyenek párt unknak. Általános tapasztalat, hogy a veze töSégváksztás előtt és utána is gyen­gén ment a pártépílés munkája, kü­lönösen falun. Nézzenek körül ala­posan az új vezetők. vegyék észre azokat a dolgozó parasztokat, akik alkalmasak arra, hogy pártunk tag- jelöltjei legyenek. 16.000 olyan .gazda van megyénkben, aki hegyüj 'ési kö­telezettségének 1(H) százalékon leiül eleget tett. Az új párlvezetöségek ka­rolják fel a párt erősítőnek fontos munkáját, tegyék az', állandó feladat­tá. A tömegszervczelek legjobb akii vístáit neveljék pártunk harcos tag jaivá. Nem egy dolgozó paraszt b'zo- nyíítoUa be, hogy alkalmas arra, hogy pártiunk soraiban helyet foglaljon es igenis érdemes vele foglalkozni. ,.A mi v idéki szervezeteink lassanként rá­térlek arra, hogy az egyénileg dol­gozó parasztot, különösen a közép- parasztét figyelmen kívül hagyták. Pedig a középparaszlság ma is dol­gozó parasztságunk zöme. Ha ezt az óriás' tömege', figyelmen kívül hagy­juk, ez páráink befolyását feltétlenül csökkenti“ — mondotta Rákosi elv­társ. .Szívleljék -meg pártszervezeteink ezeket a szavakat. Erősítsék a pártot, hogy sikeresen megoldhassák azokat a feladatokat, amelyeket a pártépi- tés terén végre kell hajlaniok. Ezrével vannak megyénkben la- náeütpgok, akik még pártonkívií- llek, de példamutató munkájuk­kal már régen kiérdemelték azt, hogy a tagjelöltek soraiba kerül­jenek. Nem egv pártszervezet ve­zetősége. nem hogy segítette volna n pártépítés megjavítását, hanem gátolta a dolgozó parasztok, nők, fiatalok pártunkba való jutását. Az . újonnan megválasztott vezetőségek feladata, hogy ezeket a hibákat, ha- nvagságokat felszámolja. De fel kell számolni azokat a helytelen és meg nem engedhető 'lazaságokat, amellyel e8.y?* pártszervezetek, sőt járási párt- bizottságok kezelik a iagelöltfcivétel kérdéséi. A bonyhádi JB nem sok gondot fordított a pártépítési mnnka meg­javítására. Hónapokig fekszik már a szekrényben 21 tagkönyv és tagjelölt igazolvány, amelyet az alapszervezetek többször Ls sür­gettek. De az is előfordult, hogy nevetséges indokokkal küldtek vissza kérelmeket az alapszer­vezetekbe. Nem egy pár‘Titkár zúgolódott, hogy minden kérelem visszajön a járástól, annak ellenére, hogy a .IB meg sem nézte ki és mi a tagjelökségé- kérelmező. Az elkövetkezendő hetekben taggyű­léseket tartanak az új vezetőségek pártszervezeteinkben, í egyék elő újra és újra a vezetőség tagjai, de maguk a parl agok is Rákosi elvtárs beszédéi és annak szellemében dolgozzanak. Biztosítsák pártszervezet! eink azt, hogy a Rákosi elvtárs által megadott szempontok maradéktalanul érvénye­süljenek. Fel tétlenül biztosítani kell, hogy az eddigi hibákat kijavítsák párt­szervezeteink és lehetővé tegyék, elősegítsék a dolgozó kis- és középparasztok, gépállomások, állami gazdaságok, termelőcsopor- lok és üzemek dolgozóinak még közelebb jutását pártunkhoz. Rákosi elvtárs szavai világosan meg­szabják azokat a feladatokat, ame­lyeke! pártszervezeteinknek a párt­építés térén végre kell hajtani. Ha pártszervezeteink jól dolgoznak, ha ezeket a feladatokat jól oldják meg, újabb hatalmas utal lesz meg pártunk a 1'ejilődeS útján, még erősebb lesz lömegbeíolyása a dolgozó nép körében még hatalmasabb feladatokul tud megoldani népünk felemelkedésének érdekében. JSagydorogon is rosszul jártak azok, akik a kulákra hallgatlak A kulákok a begyűjtés nemteljesíté­sével akarják megakadályozni a dol­gozó nép államának fejlődését. Ezen­kívül igyekeznek a dolgozó parasz­tokat is. félrevezetni, hogy azok aka_ rakanul is az ellenség 'malmára hajt­sák' a vizet. Bordás István 34 holdas na-gydorogi kulák 50 mázsa kukon-' cával, 1000 darab tojással és 74 kiló baromfi beadási kötelezettségének el- szabotálásával akarta megkárosítani államunkat. Sánta István 37 holdas ugyancsak nagydorogi kulák pedig 20 mázsa tengeri, 600 darab tojás és 80 kiló baromfi beadási kötelezettségét szabotálta el. özv. Főfai Józseíné dolgozó pa­rasztasszony már hosszú évek óta nem aclolt be sem gabonát, sem pe­dig tojást, vagy baromfit. Amikor a községi tanács felszólította, hogy tel­jesítse beadási kötelezettségét, akkor Sánta István és Bordás István kulá- kokra hivatkozott, hegy azok sem teljesítik: az állammal szembeni köte­lezettségüket és neki sem termeit ga_ honája, ezért nem hídja te’jesíteni az állammal szembeni kötelezettségét. A községi tanács átvizsgálta a ha­tárt, hogy melyik kulák, vagy dolgo­zó paraszt nem munkálta meg rende­sen földjét. A községi tanács megál­lapította, hogy özv, Főíai Józseíné, Végh János, Kiss Ferenc és Német István dolgozó parasztok a kulokok­kal egyetemben földjük megmunkálá­sát elhanyagolták és ezért nem tudták teljesíteni az állammal szembeni, kö­telezettségüket Kiss Ferenc 22 mázsa tengerivel, 10 mázsa burgonyával, 12 mázsa szénával és .a baromfi- és to. jásbeadá-sával van hátralékban. S. Tancsa Józseíné, aki 27 mázsa kuko­ricával, 15 mázsa burgonyával. 33 kiló baromnfi és 240 darab tojás be­adási kötelezettségének teljesítésével van hátralékban. Ezek a dolgozó pa­rasztok nem fogadták meg a népne­velők tanácsát, hanem a kulákokra hallgattak. Ezért .teljesítette a község a'z, évi begyűjtési tervét eddig csak 78 százalékban. A beszolgáltatást sza­botáló ku’ákok ellen a községi tanács megindította az eljárást. Feketevégók, feketézők és gabonarejtegetők kerültek a bíróság été Özv. Badobi Györgyivé fii rged i In- kost a tamási járásbíróság sertés fe ketevágásért 4 hónapi börtönre és iOOO forint pénzbüntetésre ítélte. A megyéi bíróság felilebbvileli bün­tető tanácsa súlyosbító ítéletet ho­zott Szabó Lajosáé és Tarczal And­rás fekelevágók ügyében. A levágott sertést Budapestre akarták szállí­tani és ott feketén szerették volna értékesíteni. A fellebbvileli büntető bíróság Szabó Lajosnál.8 hónapi öör- tönre és 900 forint pénzbüntetésre ítélte. Tarczal András büntetéséül 5 hónapi börtönt és 700 forint pénzbün­tetést szabott ki a bíróság.­A szekszárdi járásbíróságon Schmidt János várdombi fekeiev^gó; vonták felelősségre, egy sertés és egy birka levágásáért. A leölt állatok hú­sát feketén akarta értékesíteni, mielőtt azonban végrehajtotta volna szándé­kát, leleplezték. A 3 hónapi börtön és 400 forint pénzbüntetés ellen sú­lyosbításért fellebbezett a közvádió. Huszonnégy kiló hízott liba húsát szerette volna értékesíteni a buda­pesti feketepiacon Boda Józsefné ta­mási feketéző. Bódán ét a községben mindenki úgy ismeri, mint a község egyik, legnagyobb feketézőjét. Megin­dult ellene az eljárás; Őrizetbe vették és gyorsított eljárást indítottak Ko­vács Józsefné, miszläi 28 holdas ku­lák ellen. A kulák úgy gondolta, hogy a széna alá rejlett 6 mázsa kukoricát és 60 kiló napraforgót tavasszal ma­gas áron értékesítheti. Dömötör Lász­lóim paksi kulákasszony a padlására rejtett el 130 kiló búzát és 78 ki.ó árpát. Ellene is megindította a rend­őrség az eljárást. Néhány hónap óta Tito sorra keresi fel azokat a városokat, amelyek a mustban' a felszabadító harc végvárai vol’-ak és amelyek ma is kitűnnek a litéis.a rendszer elleni harcban. A belgrádi diktátor csak az elmúlt hó­nap alatt több, min! húsz beszéde! ‘ártott. .Ezek a beszédek úgy has'on­U.anak' Hitler egykori beszédeire, mint egyik tojás a másikra! Tito be­stédéi csak úgy harsoglak a szocia­lizmus tábora és a •. ,;s-zófo.gadaHán*‘ nép elleni. gyűlölettől. Mi kényszerít eél e Tkot arra, hogy elhagyja' belgrádi barlangját és elin­duljon erre. a körútraV Az. hogy a Ittojslák -lába - alatt nagyon átforróso­dott a talaj. A jugoszláv nép többsége szörnyű körülmények, közé került és a tömegek mind nyíltabban tiltakoz­nak a nyomor, éhség és állati kizsák­mányolás ellen, amit Tito tengeren­túli gazdái parancsára és azok ki­szolgálására folytat. Jugoszlávia leg­jobb fiai mind nagyobb számban-csat• lakoznak a titoisla rendszer elten ki­fejlődött aktív harchoz. Ez a '.lény ej- . teilte gondolkodóba a nyugati gazdá­kat, akik megijedtek- attól, hogy Ju­la!, hogy félrevezesse Jugoszlávia né­peit és előkészítse azokat a népi de mokráciák ellen indítandó háborúra Ezenkívül mindenül! megdicsérte a nyugati imperialistákat'. E- dicséretek még az eddigieknél is nyíltabbak vol­tak. „Nyugat melleit vagyunk... Nyugat velünk van... Nyugat segít bennünket ... Az amerikai segítség­nek szocialista jellege van . . . Ameri­ka helyesen cselekszik, amikor fegy­verkezik ..— e szólamok minden ..beszédéből kicsenflül'e-k. E frázisokkal Tutoriak nyilvánvalóan azt volt a cél­ja, hogy úgy állítsa !.:•■•: az amerikai impericJi.sláknl,' mint á í.vgoszláv barátait és védelmezőit. e;:> l még jobban előkészítse' a talajt' az impe­rialisták még fokoz óét abb beavatko­zására a jugoszláv politikai és gaz­dasági éleibe. Ezzel akarja előkészí­teni az amerikai csapatok bevonulá­sát Jugoszláviába. A tilois'ák ezenkívül is nagyarányú 'előkészületeket hajlanak végre az A háborús gyújtogató Tito körútja Lelkes hangulatban folyt le az MNDSZ megyei aktíva értekezlet Az MNDSZ megyei titkárság vasár­nap Szekszárdon megyei aktíva-érte. kéz etet tartott. Az értekezleten a megyéből 130 asszony vett részt. Az értekezlet lelkes volt, a,z asszonyok hozzászólása megmutatta a párt iránti szeretet elmélyülését és azit, hogy milyen nagy utat tették m-eg a politi­kai fejlődés terén, az utolsó megyei aktíva-értekezlet óta. Lelkes vállalá­sokat tettek a járási pártériekeztel tiszt el« té-re, a szervezeti megerősítés és a sajtóterjeS'Ztés terén, A duna- íöldvári MNDSZ 30 Tolnai Napló elő­fizető beszervezését vállalta. Bodrics Jánosné, a Tolnai Selyemgyár üzemi MNDSZ ügyvezetője vállalta, hogy a termeiés íokozása érdekében &s a mi­nőség megjavítására, az üzem részle­gében dolgozó összes asszonynak át­adja munkamódszerét. A teveli MN­DSZ a tojás- és baromfi begyűjtési versenyre hívta a kisdorogi MNDSZ-t és vállalta, hogy 10 Tolnai Napló elő­fizetőt szerveznek. Nagy lelkesedéssel készülnek a me­gye asszonyai Sztálin elvt-árs születés­napjának méltó megünneplésére. A varsádi gépállomáson dolgozó Lova- rec Antalné elmondta, hogy jó mun­kával akar harcolni a békéért, büszke arra. hogy Sztá'inyecen dolgozhat. Azon a gépen, amely a legnagyobb békeharcos nevét viseli. December 2- v befejezi őszi szántási tervét, s Szlálin elvtárs születésnapjára pedig 120 százalékos teljesítményt ér el. Szabó Jánosné értén yi ügyvezető Sztálin elvtárs születésnapjára 30 új tag szervezését vállalta. A dombóvá­ri MNDSZ-sizervezet as olvasókör szervezésével tort felajánlást és 30 tag szervezését vállalta. Tamásiban Sárközi Mihályné 25 asszony beszer­vezését váttolta az MNDSZ-be és ver­senyre hívta ki a pmoehelyj ügyveze­tőt,. tagtoborzásra. Beszámoltak még az etéősegélynyu j- tó és a Szabadságharcos tanfolyamok szervezéséről, ami azt mu+ertj-a, hogv az asszonyok megértik a bókéba re jelentőségét és felkészülnek a bek« megvédésére. Tolnai Naplóval a szocializmus építéséért! A szocializmus építésének egyik döntő tényezője a sajtó. A sajtó ke­mény fegyver a kezünkben, mellyel a legsikeresebben tudjuk megvívni az osztályharcot. Minden becsületes szocializmust építő ember számára a sajtó életszükséglet, mini azt Révai elvtárs is kifejtette: ..Százezrek ke­nyere“. Ezért fogadták: örömmel a magyar dolgozók a minisztertanács ha­tározatát, hogy minden év február el­sejét a magyar sajtó napjává nyilvá­nította. A bonyhádi dolgozók is megértik, hogy mit jelent számukra a sajtó. A Szabad Nép. mely nap, mini nap tá­jékoztat, bennünket ragyogó jövőnk építéséről, a béketábor híreiről, mind­arról, amely ma minden becsületes dolgozói érdekel. Mit jelent számunk­ra a pártunk megyei sajtója, a Tolnai Napló, mely közvetlenül a mi éietühk- kel foglalkozik, arról ír ami körülöt­tünk történik. Ezi megértve, a községi pártszervezet irányítása mellett a bonyhádi dolgozók js megalakítóttak egy bizottságot, mely ^ivatott arra, hogy a magyar sajtói minél szélesebb körben terjessze. A bizottság mind­járt az első megbeszélésen lellcés vál- lalcist lett. hogy Sztálin elvlárs, a ma­gyar nép nagy baréitjának születés­napjára Szabad Népre 60, Tolnai Nap­lóra 100, Szabad Földre 30 és Tartós Békére 30 új előfizetőt szerez. A bonyhádi dolgozók így akarják a sa j­tón keresztül is építeni a sízebb és boldogabb jövőjüket jelentő szocializ­must. Konyhád község Sajtóbizottsága Pedagógusaink az iskolai munka színvonalának emeléséért Réva-i elvtársinak a párt IE kon­gresszusán mondott beszéde megje­lölte a pedagógusok feladatát, a fel. emelt ötéves terv idejére. Pedagógu­saink úgy igyekeznek munkájukat megjavítani, hogy — mint a munkás- osztály legjobbjai is — átadják egy­másnak tapasztalataikat. Ezért gyűlt össze november 13-án a bonyhádi já­rás 9 községének 22 pedagógusa Apar hanton. A résztvevők mindannyian kis községekben több osztállyal fog- lal'kozinaik egyszerre. Tudják, hogy nekik ugyanazt a tananyagot kell el­végezni, amit lényegesen jobb körül, menyek' között lévő teljesen osztott iskolák végeznek el. Ma már a falusi iskolák tanulói sem tudhatnak kevesebbet, mint a városi általános iskolák tanulói. Munká­jukhoz nagy segítséget nyújt a Mjel- nyikov szovjet professzor által ki­dolgozott tanítási módszer, amit a nevelők valamennyien alkalmaznak munkájúiéban. j\z új módszer alkal­mazásával kapcsolatos tapasztalatok kicserélésére gyülekeztek össze már jóval a tanítás megkezdése előtt a nevelők. Rendes Béla és Zsigmondi Gi­zella nevelők ismertették bemutató tanításaikat. amerikai csapatok bevonulásához. Mate Jerkovics vice admirális beis­merte, hogy 1949-ben 900 millió di­nárt fektettek be az amerikai hajók részére építendő kikötőkbe. Valóban az amerikai csapatok bevonulásának előkészítésében az első lépés az volt. hogy az imperialista hadihajók meg­jelentek az Adriai-tengeri kikötőkben, ez mindegy két hónappal ezelőtt zaj­lott le. A íiloisták az amerikai katonaság jugoszláviai jelenlétének előkészítését nem titkolják. Tito egy külföld; új­ságíró kérdésére, hogy milyen módon fognak az amerikai csapatok bevo­nulni Jugoszláviába, kijelentette, ,.ez egyáltalán nem lényeges“, sőt azt hi- s-zi, hogy ez nem lényeges az ..ame­rikai szenátoroknak és a kongresz- szus tagjainak sem/1 Titonak csak az a fontos, hogy az amerikai csapatok minél előbb bevonuljanak Jugosziá- ' via ha. Jugoszlávia földjét már nagyon sok­szor taposták ellenséges hordák, de ez a főül mindig leme'öjükké vált Ez-', meg kellene jegvezniök az ame­rikai imperinlte-táknak és Titonak is A bemutatott tanítások során a je­lenlévők láthatták, hogy az idő helyes kihasználásával igen szép munkát le­het végezni. Zsigmondi Gizella bemu­tatta, hogyan lehet a legprimitívebb eszközökkel is szemléletessé tenni a tanítást. A tanító leleményessége gon. dolkozásra késztette a tanulókat. Mindvégig aktívan résztvettek az új anyag tárgyalásában. Rendes Bélától a nevelők láthatták, hogyan kell ön- á!lóan elvégeztetni a gyermekekkel új tanítás' egységet. Igen értékes volt József Attila „Éhség“ cimü költemé­nyének tárgyalása, valamint a „Hon­foglalás“ című anyag történelemből. A bemutató tanítások után a nevelők megbeszélték a tanítási órákat. Élénk vita alakult ki. Sok pozití­vum született. Koncsag Sándor !on- gyeii nevelő a körzetéhez . tartozó is­koláknak gyermekeik által készített maggyüjteményt és növénygyüjtő modelleket adott át. Az értekezlet után a nevelők a késő délutáni órákig beszélgettek el Békés Ferenc tanul­mányi felügyelő társaságában a Mje.- nylkov módszerről és a tapasztalai- csere tanulságairól. Ez a tapasztalatcsere is megmutatta, hogv pedagógusaink megszívlelték Révai elvtárs szavait és a jobb szov­jet munkamódszer birtokában kíván­ják maradéktalanul teljesíteni a fél­éméit ötéves terv rájuk háruló fel­adatait. Bcvárdi József általános iskola igazgató. A asekssárdi Balogh Adóm Htűseum szemléletes és tanító célú történői!, néprajzi kiállításai és értékes képtá­ra mindenki számára nyitva állnak- Megtekintésük díjtalan. Nyitási idő; kedden, csütörtökön és pénteken dél* után 2' órától 6 óráig- szerdán, szom. baton és vasárnap délelőtt 9 órától, délután 1 óráig. Előre bejelenteti lá­togató csoportok vezetésben részesül­nek. A kiállítási szekrények üveglapjai mögött látható tárgyakban! hámként pereg le előttünk az emberiség társa­dalomtörténete. t^ múzeum a hetedé- szellemű tudományok Kanfláswt meg­dönthetetlen tárgyi bj.aonqptScO'kkaij támasztja alá. goszlávia kicsúszik a kezük közül és ezért elrendelték 1 itonak, hogy va­lami ú Ion-módon „rendezzék" ezt a kérdésit. A belgrádi diktátor valójában meg is kísérelte a dolgok elsimítását. Aho­vá csak ellátogatott, mindenütt meg­próbálta alkalmazni a régi hazmiozö ígéretektől hemzsegő módszert. A hős Kozara parasz.ságának demokráciát, Kordán népének utakat ígért. Ban- jaluka-Doboj népének azt, hogy rövi­desen hazaengedik a stratégiai utak építésére elhurcolt fiaikat, badarban jobb közellátási. ígért, hogy így pró­bálja lecsillapítani a forrongó hangú latot. Tito mindegyitk beszédében volt egy visszatérő momentum. Mégpedig az. hogy minden egyes alkalommai egyformán provokálta a Szovjetuniót és á népi demokráciákat. minden egyes alkalommal beszélt a keleti ve­szélyről, mindenül! vjui soviniszta ki­rohanásokat rendezett a népi rlemn kratikus országok ellen azzal a cél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom