Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-11-10 / 262. szám

JÄ1 NOVEMBER 10 KAP IO & A Tolnai Selyem gyár 105 élharcosát jutalmazták meg november 7-én Ünnepre készülnek a Tolnai Selyem- gyár dolgozói. A szépen dekorált k ni - tiirterenTben gyülekeznek, hogy meg­ünnepeljék a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 34-ik évfordúlójál. Mindenki érzi, hogy ez a nap új fordulatot hoz munkájukban, üze­mi életükben. Mindenki tudja, hogy a Nagy Októberi Forradalom megem­lékezésén kívül még az egész idáig elvégzett munka kiértékelését is meg­hallják és az élenjáró dolgozók juta­lomban részesülnek. Készüllek is a dolgozók erre a napra, s hogy jól készüllek, azt bizonyítja termelés' eredményük is. Kzen a napon tervüket ISO százalékra teljesítették. Egyforma figyelemmel hallgatja Borsi Ferenené éh-társnő, az üzem pártlik kára beszámolóját, a fonoda, a cér. názó, a műhely és az erőmű dolgo­zója. Egyformán érzik a dolgozók, hogy ezen az értekezleten, az ill hal­lottakból meríthetnek új erőt további harcuk sikeréhez. — Boldogságunkat, jólétünket az Októberi Szocialista Forradalomnak köszönthetjük — kezdte meg beszédéi Borsiné elvtársnő. Ismertette a nap jelentőségét, a béketábor erőfölényéi és beszédét a kivetkező szavakkal fejezte be: — Ennek a világraszóló, nagyje. lentöségü forradalomnak következme nye a mi szabadságunk is, amelyet meg is fogunk védeni. Az ünnepi beszéd után Deák Mar. git. elvtársnő, a vállalat igazgatója köszönti a dolgozókat a mai ünnep alkalmával és az alkalomból, hogy lékos teljesítést ért el. Morvainé á'- veszi az érmet és á külön ruhaanyag- jutalmat, szemében egy pillanatra mintha könny csillana meg. Köszönő szayait elnyomja dolgozótársainak él­jenzése. Utána Sziics Józ§ef’né fűző kapja meg a sztahánovista jel­vényt. Szűcs József né háromhavi tel­jesítése 125 száazlék. Sorban jönnek az üzem élharco­sai, kiváló munkásai: Potyondi Józsefné, Klein Erzsébet, Ganczer Mária, Frech Katalin, Főfai Jó­zsef, Kiefert Mária, aki a juta­lom átvétele uián vállalja, a vezc_ tőség választ ás tiszteletére, hogy évi lenét december 1-rc befejezi. Utána Csendes Isívánné, Link Anna. Hujber Mihályné, Takller Jánosné, Felker Mihályné veszik át sorra a kü­lönböző jutalmakat. — Vállalom a vezelőségválaszlás tüztcletérc, liogv minőségemet 5 százalékkal meg­javítom— mondja Felker elvtársnő. Bottler Erzsébet, a legjobb gombolyító munkás nagymennyiségű ágynemű' kap, valamint elismerő oklevelet. Bá- tori István, Bencze János, Takács József, Buchmüller János, Hegedűs Ferenc, Jóosz Erzsébet, Schmidt Mar­git és még sokan mások veszik át a jutalmat. B. Schalli Józsefné vállaltja, hogy a vezet őség válasz tás napjára be­fejezi ezévi tervét. Utána a tervbrr gádok kapnak pénzjutalmat jó mun­kájuk elismeréseként. Palotás Lajosné, Ezer Mária, Ko­vács Jénos, Schmidt József, Kindl Lászlóné 50—200 forintig terjedő pénzjutalomban részesültek. Népi demokráciánk megbecsüli a dolgozókat és emberi életet biztosi, mindenkinek. Ezt bizonyítja a Se­lyemgyár 105 dolgozójának jutalma­zása is. Jó munkát végeztek az üzem dolgozói, a pártszervezel és a vállalat­vezetőség közös irányító munkája nyomán indulnak már holnap harcba 1952-es tervük sikeréért, a szocializ­mus felépítésének győzeUmécrt. Az Erdőgazdasági Egyesülés jutalmazza az élenjáró dolgozókat befejezték ezévi tervüket, sőt túl is szárnyalták azt. — A munkaverseny na.gv fejlődésen ment keresztül az el­múlt hónapok óla a Selyemgyárban — monrloita. — Ezt bizonyítja az is, hogy míg augusztus 20-án 65 dolgozol tudtunk jó munkájáért megjutal­mazni, «odriig ma 105.cn részesül­nek munkájuk elismeréseként ok­levél, ruhaanyag és pénzjutalom­ban. Mi nem akarunk háborút, ezt bizo­nyítjuk munkánkkal és eredményeink­kel. Békét akarun'k, építeni akarunk' Az üzem dolgozóinak Öl százaléka áll versenyben és ez is bizonyítja, hogy dolgozóink helytállnak a békéért ví­vott harc ránkeső szakszán és tovább­ra is eredményes, sikeres munkával visszük sikerre tervünket, valósítjuk meg tervtörvényünket, — fejezte be beszámolóját. Utána sor került azoknak a dolgo­zóknak a kitüntetésére, akik munká­jukkal megérdemelték az elismerést. Elsőnek Morvái Józsefné elv társnőnek nyújtotta át a sztahano­vista ejrmet Deák elvtársim. Morvainé három hónapon keresztül 123 száza­Erdőgazdaságunkban ez az időszak az előestéje a fakitermelési és fa- szállítási munkálatoknak.. Ebben az idöszak-ban kezdődik erdőgazdasá­gunkban a legimiegfeszítettebb munka. Az Erdőgazdasági Egyesülés ennek a népgazdasági szempontból is nagy- .jeilentős'égű munkálatnak a sikerét úgy akar.ja elősegíteni, hogy az élen­járó dolgozókat jutalmakban részesíti, amellett, hogy minden erdőgazdasági dolgozó megkapja az elvégzett mun­kájáért a megfelelő munkadíjat. .A. tamási Állami Erdőgazdaságban november első hetében a misz.lai üzemegységhez tartozó 'Stiener Imre Tormási Ferenené 1951 áprilisától a Dombóvári Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat vezetője volt. Ebben a mun­kakörben kötelességét súlyosan meg­szegte, A könyvelést egyáltalán nem vezette, ebből kifolyólag nagyobb ér­tékű pénzt és árut elsikkasztott, úgy. hogy a korábban veszteség nélkül mű­ködő vállalatnál rövid ideig tartó ve­zetése alatt 65.000 forint hiány kelet­kezett. Az ügyészség vádat emelt el­munkacsapata érte el a legjobb ered­ményt. Éppen ezért az Erdőgazdasági Egyesülés Stiener Imre felterhelő munkacsa­pata részére 250 forint jutalmat utalt ki. A bátaszéki Állami Erdőgazdaságban Arany János vasúti felterhelő mun­kacsapata érte el a legjobb ered­ményt és az Egyesülés a munkacsa­patot 250 forint jutalomban részesí­tette. 250 forint jutalmait kapott a szekszárdi Állami Erdőgazdaság Kürschner Ferenc munkacsapata ’s, amely az uszályfelterhelés terén- éri el kimagasló .eredményt. lene. Rajta kívül még vádaif emeltek Skuta József, a dombóvári VB-fitkár, Topa József és a húsüzem több alkal­mazottja ellen, a kötelező felügyelet elmulasztásáért 'és hanyag kezeléséért. A megyei bíróság büntető tanácsa Tormási Ferencnét 2 évi, 6 hónap': börtönre, társait pedig 3—8 hónapi börtönbüntetésre ítélte és 3—600 fo­rintig terjedő büntetésre, melyet az utóbbiaknál fel függ eszlel tek. Súlyos ítélet a Dombóvári Húsüzem sikkasztó! ellen r Nemzetközi Ifjúsági Nap November 10-én a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség megalakul ásó­nak évfordulóján minden évben Nem_ zotközi Ifjúságii Napot tanainak. . A DlVSZ-t 1945 november 10-én, a világ ifjúságiénak első, Londonban (ártott kongresszusán teremtették meg. Számos ország ifjúságiának képviselői határozták e-1 akkor, hogv minden erejükkel küzdeni fognak a fasizmus elitem súlyos harcokban kivívott bé­kéért és a demokráciáért. A küldöt­tek ünnepélyesen megfogadták, hogy „a bátor kezek és felvilágosult el­mék soha nem fognak háborúért dol­gozni.“ A DÍVSZ megalakulásának első évében 30 millió volt. az ifjú béke­harcosok száma, ma már 80 millió vi­lágbékéért, népek függetlenségéért és szabadságért harcoló tagja van az If­júsági Világszövetségnek. A sok százmillió béke-harcos között mindenütt megtaláljuk a demokrati­kus ifjúságot. A fiatalság mindig szem előtt tart­ja a béke nagy zászlóvivőjének, Sztá­lin elvtársnak a szavait: „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette.“ A berlini Világifjúsági Találkozón, Sztálin elvtárs levelének felolvasása után 104 ország fiataljainak képvise­lői tettek hitet a béke megőrzése mel­lett. Az imperiaü'isták minden mesterke­dése ellenére, egyre több ifjú és lány kéri fölvételét a Demokratikus Ifjúságii Viliág-szövetségibe. Az ifjú békeharcosok az Ifjúságii Nap alkal­mával még jobban összefogják lel­kes hadseregüket s még nagyobb len­dülettel készüknek fel a béke megvé­déséire. Francia-országban., Portugáliá­ban, Nyugat-Német országban. Japán­ban, s a világ minden táján a rend­őrterror ellenére is szívósian harcoknak a felfegyverzés ellen és a béke-paktum megkötéséért. ,.A rendőrség mindent megtesz an­nak érdekében — mondotta Carola Kelly, az ifjúsági aláírásgyűjtő, — hogy meglélemlítsem bennünket... Az aláírásgyűjtőknél: erősletkű embe­reknek kel1 lenniük.“ És az ifjú alá- írásgyüjtök a háborús gyűjlogatók ál­tal szított háborús őrület ellenére is sokmillió békealáirást gyűjtöttek. A népi demokráciák ifjúsága áldo­zatos munkájával és a szocializmus építésével erősíti a béke frontját. A haladó emberiség büszkén tekint Ko­rea hős fiataljaira és a kínai önkén­tesekre, akik fegyverrel védelmezik hazájuk becsületét és szabadságát. A világ demokratikus fiataljainak élén haliadé szovjet ifjúság, amely tettekkel mutatta meg a háborúban, hogyan kell hősiesen megvéd elmerni a népek biztonságát a háború befeje­zése óta, munkahösteUckke-l szolgálja a béke ügyét. A Komszomol fiataljai most a demokratillctrs országok fia tál _ jaivail és a világ hal-adó ifjúságával vállvetve harcolnak a békéért és a népek közti barátságért. A nemzetkö­ziség szellemében nevelt szovjet if­júság egyre jobban kiszélesíti kap­csol« fait a világ d-enioikra4.ik.us. ifjú­ságával. A Szovjetunióba ellátogató ifjúsági küldöttségek is sokban, hozzá­járulnak az ifjú békeharcosok kul­turális és politikai kapcsol at-a inak’ megszi! árdí fásához. A Szovjetunió ifjúsága a világ bol­dog jövője érdekébe^ hívja közös szervezett harcra a haladó fiatalokat az imperializmus sötét erői ős & há­borús gyújtogat ók ellen. November 10-én, a Nemzetközi It júsági Napon a világ haladó ifjúsága újult erővel juttatja kifejezésre szi­lárd elhatározását, hogy végig kitart a béke ügye mellett. Á Szabad Föld Téli Esték sikeréért Tavaly, bizony elmondhatjuk, hogy megyénkben nem minden községben volt megszervezve a Szabad Föld Téli Esték előadás-sorozat. . Több esetben meg tört ént, hogy egy- eg v községből átmentek a dolgozó parasztok a szom­szédos községeikbe az előadásokat meghallgatni, mert látják annak ha­talmas jelentőségét a további felada­tok végrehajtásában. A Szabad Föld Téli Esték előadásai is egyik fontos tényezője népnevelé­sünknek és egyben jó fegYver az el­lenség leleplezésében, mozgósító ere­jű dolgozóink számára a napi felada­tok sikeres végrehajtásában. Most látjuk a tavalyi hibákból eredő hiá­nyosságokat, amikor megyénk ered­ménye különösen a begyűjtésnél, de a többinél is országos viszonylatban nem a.z elsők között van. A tavalyi tapasziaoatokbö! tanulva most megyénk valamennyi községé­ben meg vannak szervezve a Szabad Föld Téli Esték előadásai. Megyeszer­te egyre többen vesznek részt ezeken a népszerű előadásokon. Mucsiban tavaly 180—200 lő jelent meg az elő­adásokon, az. idén már elérték a 300 főnyi létszámot is. E jó eredményhez nagyban hozzájárult az is, hogy a fiatalok kultúrműsorral tették még érdekesebbé, még tanulságosabbá. Du- naföldváron 35 hallgatóval indult meg az idei előadássorozat.' De, hogy most filmvetítéssel színesítik, máris 120— 150 hallgató jelenik meg egy-egy es­te az előadásokon. Az MNDSZ-szervezetek asszonyai­nak is nagy szerepük van a Szabad Föld Téli Esték előadásainak népsze­rűsítésében. MN DSZ-asszonyaink már eddig is a #pusztákon olvasóköröket szerveztek, ahol 15—20 íalusí do’gozó részére a Szabad Föld Téli Esték e/ő_ adásainak anyagát tartalmazó füzei­ből olvasna!i. fel. A körök munkájá­ba egyre többen kapcsolódnak be. Á megyei tanács népművelési osztálya a népesebb olvasókörök helyett, mint pé'dául Özsákpusztán i,s, Szabad Föld A SZUEZI-CSATORNA ES AZ EGYIPTOMI HELYZET Téli Este előadássorozatot indít. Most az a feladat, hogy e lendületet II. . A Szuezi-csatornának Egyiptom — amelynek területén van — vsak név­leges gazdája. Minden haszon a „Szu- ezi-csatorna Nemzetközi Társaságot"" illeti, amely 1869-ben 99 évre szóló koncessziót kapott az egyiptomi kor­mánytól. A Társaság igazgatóságában 19 helyet biztosítottak a franciáknak, ** angolok 10, az egyiptomiak 2, a hollandok 1 lagságot kaptak, •— ez az összetétel azonban szemfényvesztés, mert a részvények 44 százaléka az an goi kormány birtokában van, a többi kis részvénytulajdonosok között for­gácsolód ott **zét, tehát mindig az tör­ténik, amit Anglia akar és a francia és egyéb igazgatók csak jól megfize­tett bábok az angol érdekek szolgain iában Hogy milyen <jó üzlei a társa­ság számára a Szuezi-csatorna, bizo­nyítja, hogy míg a csatorna építése 400 millió frankba került, a társaság nyeresége 1870 és T93Ü közölt 3.5 mil­liárd aranyfrank volt. Ennek a pénz­nek túlnyomó része az angol kincstár páncélszekrényeibe ömlik, Egyiptom a bruttó bevétel 7 százalékát kapja. A „Staist"' című angol bulletin szerint 1950-ig a tiszta nyereség, amit Anglia a csatorna kiaknázásával szerzett, meghaladja a 63 millió fontsterlinget. ..Ami biztos, az biztos“ elv alapján ■z angol uralom nem elégedett meg pénzügyi pozíciójának erősségével és erősítésével, hanem már régen meg­szervezte fegyveres bázisait is, A Szu­ezi-csatorna egész Övezete katonai erődítmények, repülőterek, laktanyák és más katonai építmények végtelen hálózata. Itt van a Faid-tábor, a Kö­zel- és Közép-keleti angol haderők ve­zérkarának főhadiszállása. És egyre ] erősítenek, egyre építenek. Alii Sulla- nában emelték a Közép-Kelet legna­gyobb hadianyagraklárail, Abi Sucr közelében most épül 10 kilométeres repülőtér. Az angol csapatok a Szuezi-csatorna övezetét az 1936. évi »megegyezés alap­ján szállták meg, amely — a huszas években megmutatkozott egyiptomi mozgalmak nyomására — a korábbi védnökséget a szebben hangzó „Szö­vetségi szerződés Anglia és Egyiptom között" című okmánnyal váltotta fel. De ennek csak a neve szerződés, — a valóságban nyoma »sincs benne a jogegyenlőségnek. A szerződés kinyil­vánította, hogy az angol megszállás megszüli'«, de Angliának joga van tíz­ezer főben megállapított csapatokat tartani a Uzuezi-esatoriia övezetében. Anglia nem sokat törődött ezzel a ki­kötéssel, gátlás nélkül, könnyedén té­vedett egy nullával és ma is — leg­alább »százezer főnyi brit katonaság van Egyiptom földjén, Alexandriában pedig változatlanul meg van az angol haditengerészeti bázis. A szerződés ki­mondja, hogy Egyiptom „háború, há­borús veszély és rendkívüli nemzetkö­zi helyzet cselén“ köteles Angliának megadni „minden rendelkezésére álló lehetőséget és segítséget"’, beleértve kikötőinek, repülőtereinek és közleke­dési eszközeinek használatát is. * A második világháború befejezése után Egyiptomban mozgalom indult meg, hogy az angol csapatokat von­ják ki az országból és hatálytalanít­sák az 1936-ban kötött úgy ne viheti szerződést. 1946 januárjában ' kXn, aa akkori brit küiügyminl.sztea suka lentette, hogy az angol kormány kész megbeszélésekre, amikor azután a tárgyalásokra került sor, kiderült, hogy Anglia csak olyan felülvizsgálat ba hajlandó beleegyezni, amely to­vábbra is biztosítja Egyiptom tényle­ges megszállását. Revinék részletesen a következő feltételeket tárták az egyiptomiak elé: 1. Közös angol-egyiptomi tanács fel­állítása Egyiptom és a Szuezi esatorna „védelmére“. 2. Anglia felhatalmazást kap, hogy bármely pillanatban, amikor úgy véli, hogy Egyiptom biztonsága veszélyben van, csapatait Egyiptomba vihesse. 3. Továbbra is megmaradnak a brit hadirepülő és tengerészeti bázisok Egyiptomban. 4. Szudánban változatlanul fenn­tartják az eddigi helyzetet. Az egyiptomi küldöttség elutasítot­ta ezeket a feltételeket, az angolok zsoldjában álló Sidki pasa, akkori mi­niszterelnök azonban aláírta a meg­állapodást, mire a felháborodásnak olyan vihara tört ki Egyiptomban., hogy még Sidki pasa sem merte rali- fikáltaini a megállapodást. Eredmény­telenek maradtak azok a tárgyalások is, amelyek 1950 nyarán indultak meg, mert újra bebizonyosodott, hogy a brit kormánynak nincs szándékában engedni akár a megszállás megszünte­tése, akár Egyiptom egyéb jogos kö­veteléseinek kielégítése kérdésében. Az angol megszállás ellen irányuló mozgalom a legutóbbi hónapokban új­ból fellángolt Egyiptomban és erre a tömegmegmozdulásra kétségtelen ser­kentő és biztató hatással volt az irá­ni nép kemény harca az Angol-Iráni Olajtársaság, s ezen keresztül a brit imperialista érdekek ellen. Egyiptom népe újra és most már elszántabban követeli az 1936-os ál-szövetségi szer­ződés és az 1899. évi szudáni egyez­mény hatása alatt október 8-án ja­vaslatot terjesztett a parlament ele c két okmány felmondásáról és az egyiptomi parlament október 15-én határozatot is hozott a két egyez­mény felbontásáról, miután ezek nem egyenjogúságon alapuló, nem törvé­nyes szerződések és sértők Egyiptom és Szudán szuverenitására. Anglia az egyiptomi eseményekkel szemben minden módon igyekszik megvédeni imperialista hadállásait, ebben a számára oly fontos körzetben. Fenyegetéseket csörtet és próbálkozik a diplomácia mézesmadzagjával is, csalogatja Egyiptomot, hogy csatla­kozzék a Közel-Kelet úgynevezett „védelmi“ tervéhez. A terv szerint Egyiptom köteles lenne kikötőit, re­pülőtereit és közlekedési útjait az úgynevezett „középkeleti parancsnok­ság"" rendelkezésére bocsátani, de nemcsak a Szuezi-csatorna övezetében, hanem az ország egész területén és nemcsak háború idején, hanem béké­ben is , . . Egyiptomban azonban jól tudják, mi van az új javaslat mögött: az im­perialista megszállás további kiszéle­sítése, amely most már a brit megszál­lásból amerikai-angol megszállássá alakulna át. Az egyiptomi kormány ezeket a terveket is elutasította, az egyiptomi nép pedig tovább küzd függetlenségé­ért, szabadságáért-^« ne engedjük eUanyhuini. Törekedjünk arra, hogy a lemorzsolódások helyett állandó növekedéssel minél több dol­gozót vonjunk be e nagyszerű isme­retterjesztő előadások meghallgatásá­ba. Gondoljuk meg, ' hogy ha most. ezeknek az előadásoknak segítségével a napi feladatok eredményesebb vég­rehajtására tudunk mozgósítani min­den becsületes dolgozót, akkor már félig elértük, amit ezeken aiz eladá­sokon keresztül célul magúnk elé Iűz­tünk. De elérjük azt is, hogy jövőre minden munkába országos viszony* latban is sokkal jobban megállja me­gyénk a helyét, mint most. . Étolaj — bök k magból A Román Népköztársaság kormá­nya nagyszabású bükkmaggyüjlési ak­ciót indított, mivel bükkmagból ki­tűnő minőségű étolajat lehet készt'e­9 ni. Az akció sikeres lebonyolításában nagy szerep vár a városi és falusi fiatalságra. A sztálinvárosi ifjúsági szervezetek vállalták, hogy 3:—4 héten át szombaton és vasárnap bükkmago* gyűjtenek, s ugyanakkor versenyre hívták ki vallamennyi bükktermelő vi­dék ifjúsági szervezeteit a sikeres gyűjtés érdekében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom