Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-11-02 / 256. szám

4 1*M NOVEMBER a NAPLÓ Előadás a Bolsevik Párt Története I. fejezetéről A felsőfokú- *• Hciflépkádertanfö- lyaia hallgatók ezekbe* « napokban fannlménvezzák a Bolsevik Párt Történetének I. fejezetét. K cikk — inelv azonos Somi Benjámin elvtars légii több a Pártoktatás Házában el­hangzott előadásával, — a közép- és felsőfokú káderképző tanfolyam Hallgatóinak akarunk segítséget nynj­taní. If. 3 nmnirásfüszgatom kialakulása örsszarszágösii és nálunk. A 'kepátailÁzsaus fejlő-dó-Ae Oroszoff- raAgbtfc» 1961 után, a jobbágyság eb törlés« után meggyorsult-. Létrejött a proletariátus, minit osztály. Az iparo­ssá« Orosxorw: ágban másik éppen ment végbe, mint például Angliában, vagy Németországban. Angliában az iparo­sítás forrása a gyarmati extra-profit volt. Németország Franciaországtól kapott hadisarcot (1871). Oroszország­ban külföldi kölcsönökből és 'külföldi koncessziók révén fejlődött az ipar, a 90-es években még gyorsabban is, mint más országokban. A külföldi tőkével növekedett a,z orosz iparban a külföldi tőke politi­kai befolyása is, ez Oroszországot a nyugati imperialistáik félgyarmativá •tette, Amellett, hogy az ipar gyor­san fejlődött Oroszországban és köz­pontosított nagyipar jött létre, mégis elmaradt agrárország maradt. Oroszországban sztrájkok még a jobbágyság eltörlése előtt is voltak, de ezek szervezetlen, elemi kitörések­hez hasonlították. Azonban a 7ö-es, 80-a.s években a sztrájkok száma sza­porodik, szervezetté válik és ez jelzi a munkások öntudatának ébredéséi is. Ekkor kezdik a marodmyik szerve­zetek felv-ermi a kapcsolatot a mun­kásmozgalommal (maguk is szervez­nek munkásköröket), A nyugateurópai munkásmozgalom hatása alatt Orosz­országban is kezdett elterjedni a marxizmus, marxista körök alakulták, azonban marodnyilkok gátolták a marxizmus elterjedését Éppen ezért vált íőfeladattá a narodnyik nézetek szétzúzása, A Párttörténet megállapítja, hogy „Oroiszorstzágban marxizmus csupán a narodnyikok ellen folytatott harc so­rán tud megnőni és megerősödni." A narodnyikokra az első csapásokat Plechánov mérte, aki 1883-ban meg­alakít oíta. az első marxista csoportot a ,Munk'a Félsza.badltás‘'■■ át:. A Mun­ka Felszabadításának még nem volt gyakorlati kapcsolata a munkásmoz- gatommai, sem az akkori marxista kö­röknek. Ez az időszak a marxisba eszmék elterjedésének, a szociáldemokrata program kidolgozásánaík az időszaka, A naarodnyikok eszméinek teljes szét­zúzása Lenin elvtársra várt és végez­te el, Lenin elvtárs 1893-ban Péter- várra érkezik és 1894-ben megírja is­mert könyvét „Kik azok a né pb ará­tok", melyben leleplezi, szétzúzza a saro dnyikokat. 1895-ben Lenin elvtárs egyesíti a Pkétervári marxista köröket „Harci szövetségben," A Harci Szövetséggel előkészíti a forradalmi munkáspárt megalakítását. A Harci Szövetség volt an első marxista szervezet, amely megkezdte a szocializmus egyesítését a munkásmozgalommal. A Harci Szö­vetség — állapítja meg a Párttörténet, —■ „első komoly csírája volt egy olyan forradalmi pártnak, mely a munkás- mozgalomra támaszkodik," 1895-ben Lenint letartóztatják. Le- tartóztatása után üti fel a fejét az első megalkuvó, opportunista csoport az orosz marxista szervezetek sorai­ban: az ökonomisták. A századfordulón kitör az európai ipari válság, magával ragadja Orosz- orsxágot is. A válság iorradalmasítólag hat a munkásosztályra, A munkások kezdenek politikai sztrájkra is át­térni, A sztrájkokat a marxista szervezetek irányítják és röplapok­kal látják el, A munkásmozgalom hatása egyre nagyobb hatással van a parasztságra is, sőt más ré­tegekre, főleg a liberális burzsoá­ziára is. Azonban ebben az időszakban a mun­kásszervezetekben igen nagy ideoló­giai és szervezeti zűrzavar uralko­dott, Az első kongresszus után még a bomlás is erősödött, Mindezék miatt szükségessé vált a munkásság marxista pártjának mcg- alalkkása. E célból 'került napirendre a II, Kongresszus összehívásának kér­dése. A „Mi a teendődben Lenin elv­társ lefektette a Bolsevik Párt ideoló­giai és szervezeti alapjait. Már a Kongresszus előtt éles vita volt a pártprogramról Lenin és Plenáchov között. Ez a vita már jelezte a bol- »evikok és mensevikek közötti ké- öbbi éles ellentéteket, A vitában a mini elvek győzedeJnneskedlek és a kongresszus olyan programot fogadott el, amelyik érvényben marad egészen a VIII. kongresszusig, 1919 márciusá­ig. Bár a rendkívül fontos szervezeti kérdésben a kongresszusom Martov kapott többséget, 1903-ban mégis megalakult — most már nem formáli­san — a Szociáldemokrata Párt. Egy­ben létrejött a bolsevik ok és rneose- vikek csoportja. 1904-ben Lenin eivtar* újabb ba,- taiknas munkát végez, az „Egy lépés előre, két lépés hátra" című könyvé­ben —- a marxizmus történetében elő­ször — kidolgozta a marxi pártról szóló tanítást i«. Hogyan alakult ki a munkásmozgaiom hazánkban? Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy nálunk 1848—-49-es polgári forradal­mak mélyebb változásokat idéztek elő, mint az 1861-es jobbágy eltörlés Oroszországban. A jobbágy eltörlés Oroszországban a forradalomtól való félelemből, a forradalmat megelőzni akaró rendszabály volt, nem pedig forradalom következménye. Nálunk forradalom volt, mely mé­lyebb változásokat idézett elő, más­részt azt is látnunk kell, hogy Ma­gyarországnak Ausztriától való fél­gyarmati helyzete, függése súlyosabb volt, mint Oroszországé a külföldi im­perialistáktól. Ez utóbbi azzal jár, hogy a magyar kapitalizmus fejlődése az 1848— 49. évi forradalom ellenére még az 1867. évi kiegyezés után sem volt olyan gyors ütemű és nagy­ipari jellegű, mint a kapitalizmus fejlődése Oroszországban, Ez pe­dig késleltette a magyar ipari munkásság kialakulását. Nálunk az első njunkásszervfezetek 1860-ban jötték létre: a Budapesti Munkásegylet és az Általános Mun­kásegylet. Mindkettő — a köztük lé­vő különbség ellenére — reformista szervezet volt. Tagjai közt vannak munkások, kisiparosok, gyárosok, tisztviselők, értelmiségiek (köztük Jó­kai Mór), Ezek az egyletek csupán gazdasági megsegítést hirdettek, a munkásságot a politikai harctól tá­vol akarták tartani. Nagy volt az osztrák opportunisták 'befolyása. Az Általános Munkásegylet érdeme, hogy elősegítette a munkásság osz­tállyá szervezését. Harcolt a mun­kásság gazdasági érdekeiért, állást foglalt az ország politikai kérdésed­ben, egyes vezetői, mint Farkas Ká­roly, kapcsolatot tartott fenn az első Intemacíonáléval és magával Marxai és ápolták ezt a kapcsolatot. A döntő különbség tehát az orosz, a magyar munkásmozgalom kiala­kulása között abban van, hogy ná­lunk nem volt nagyipari mun­kásság, hanem főleg kisipart szak mák dolgozóinak a mozgalma volt és bár kezdettől fogva tartott fenn az I, Internacionáléval kap­csolatot, ennek ellenére magyar munkásmozgalom világító tűzosz- lopa ekkor még nem Marx, ha­nem Lassalle volt. Mindez azt eredményezte, hogy az 1880-ban megalakult Magyarországi Általá­nos Munkáspárt nem töltötte be azt a szerepet, amit csaknem ugyanabban az időben megalakult Munkafelszabaditása Szervezet Oroszországban, Bár ebben az időben a magyar munkásmozgálomuaik is voltak olyan jelentős vezérei, mint Táncsics Mi­hály, a^48 as forradalom jelentős alak­ja és Frankel Leó, a Párizsi Kommíín volt külügyminisztere, aki magával Marxai is szoros kapcsolatot tartott. Oroszországban ebben az időben Plechánov, akinek bár voltak té­ves nézetei, — munkáiban mégis a marxizmus alapkérdése it magyarázta meg. És létrehozta a Munka felszaba­dítás csoportját, valamint kidolgozta az orosz szociáldemokratáik 'két olyan programtervezetét, amelyek igen fon­tos lépést jelentették a Marxista Szo­ciáldemokrata Párt megalakításának előkészítéséhez, A Magyar Általános Munkáspárt programja ezzel szemben reformista program vök, LassalLe nézeteit kép­viselte, Például a párt megalakításá­nak indokait így határozza meg: „az uralkodó osztályból alakult pártok­nak egyike sem képviselheti teljesen a munkásosztály érdekeit". Vagy „minden törvényes eszköznek felhasz­nálásával oda törekszünk, hogy .. A társadalmi átalakulást nem for- í adatommal, hanem reformokkal, tár­sulati munkarend bevezetésével akar­ta megvalósítani. A magyar munkás- mozgalom 1881-ben már elveszti két legtekintélyesebb vezérét, Táncsicsot es Frankel Leót, s ezt követően tért hódít az opportunizmus Magvarorszá gon. Ebben az időben a Népszava már igy Irr: „Ha a munkáspártnak több százezerre rugó szuronyai, né­hány száz Krupp ágyúi és egy millliárd- ia volna, mely fölött rendelkeznénk, akikor a fölhívásnak, hogy legyünk forradalmárok, volna értelme. Akikor mint hatalom a hatalommal szembe­szállhatnánk a munkások elnyomóival, de még akkor is meggondolnánk, nem /ólma-e jobb a békés út aiz eröszak- jää," Az áruló és opportunista . vezetők ellenére is a munkásmozgalom egyre izmosodott, szélesedett, 1880-ban már 2000 asztalosmunka® sztrájkolt és ezt a sztrájkot számos sztrájk követte. 1890-ben a május 1-i felvonuláson mintegy 60 ezer dolgozó vonult fel. tüntetett a földmunkásság és a sze­gény parasztság is. Ez év decemberében alakult meg a Szociádemokrata Párt, mely bölcsen folytatja az, opportunista politikát. Fő követelése (de ez is jövő időben), követelni fogja az általános közvetlen és -titkos, választó jogot. A kongresszus nyíltan hirdette a lemondást a pro­letariátus diktatúrájáról. Mindez okoknál fogva a magyar munkásmozgalom vezetői (sem Tán­csics, sem Frankel, sem a II. Inter- nacionáJlé. küldöttei) nem feleltek meg annak a követelményeknek, amelye, Lenin a „Mi a teendődben az orosz szociáldemokrácia számára kijelölt. Nagy bűne az akkori pártvezetőség­nek, hogy elhanyagolta a parasztság mozgalmát, sőt visszautasította a sze­gényparasztok és földmunkások or­szágos kongresszusának összehívását. Ennek az lett a következménye, hogy Várkonyj „Független Szocialista Párt" néven új pártot alakított és ez igen komoly következményekkel járt úgy a parasztságra, mint a munkásságra. Erős párt hiányában kegyetlenül bán' el a reakció a nyomor ellen fellá­zadó parasztsággal és megkísérelte a munkásmozgalom elfojtását is. Az alapvető különbség ebben at időben az oroszországi és a ma­gyarországi munkásmozgalom kö­zött, hogy Oroszországban létre­jött és megszilárdult a szociál­demokrácia elmélete és programul- ja? vagyis a marxizmus uralkodó helyzetet vívott ki a munkásmoz­galomban. Addig nálnnk az op­portunizmus győzedelmeskedett a munkásmozgalomban. A magyar munkásosztály azért nem tudott felkészülni történelmi hivatásá­nak teljesítésére) mindaddig, míg Ma­gyarországon is meg nem alakult a Kommunista Párt. Kezdetben azon­ban a kommunisták sem álltak a hely­zet magaslatán. Rákosi elvtárs .,30 éves a Magyár Kommunista Párt“ című előadásá­ban megállapította, hogy a Magyár Tanácsköztársaság bukása okainak egyike a magyar kommunisták politikai és ideológiai felkészült­ségének hiányai is. Magyar Tanácsköztársaság idején, a magyar kommunisták még legényegé­ben az auszíró-marxizmusnak, a meg­alkuvó szociáldemokrata gyakorlatot, forradalmi frázisokkal elfedő, Auszt­riában nagvranőtt és Magyarországra átplánlálódött mozgalomnak voltak neveltjei. Az orosz szocialista forradalom 34 évvel ezelőtt bennünket is magával ragadott, de ahhoz, hogy a marxista- leninista elmélet egy párt vérébe, ve­lejébe menjen át, sok tényező kell, többek között idő! A bolsevista elmé­let nem hatott a magyar kommunis­tákra elég mélyen és elég hosszú ideig ahhoz, hogy a Tanácsköztársa­ság nehéz viszonyai között minden kérdésben helyesen és jótl tudták vol­na alkalmazni. így történhetett meg azután, hogy a hatalom megragadása után egy sor hibát követtünk el. A magyar kommunisták oknlták az elkövetett hibákon és „felszabadulásig eltelt negyed század alatt, a szörnyű nehézségek ellenére, a föld alatt küz­dő Kommunista Pártunk... mindenütt elevenen és cselekvőén jelentkezett otl, ahol a magyar dolgozó nép, vagy a nemzetközi haladás érdekei azt megkövetelték ... ennek ellenére mi tudtuk kiragadni az országot a német elnyomók karmaiból" — írja Rákosi clvlárs. Ehhez nagymértékben hozzájárult a Ilorthv uralmat szolgáló politikájá­val a szociáldemokrata párt. A ma­gyar dolgozó nép győzelmeinek a so­rozata akkor indult meg. amikor a szovjet hadsereg felszabadítóit ben­nünket és amikor a szociáldémokra- lizmus fölött, Rákosi elvtárs vezetése i,la'd " a mi munkásmozgalmunkban is - a inarxizmiis-Ieniniznius győ­zőit. Hogyan szerzett jogot Hőgyész az osztályozó mérkőzésekre? A legerősebb csoport, a dombóvári o.so portnak a bajnoki küzdelmei igen érdeke­sen alakultak. A legnagyobb meglepoés az esélytelen ffőjryész kezdeti sikeres szerep­lése T0ii. Az első mérkőzésen ugyan r> J aránya vereséget 'szenvedtek a D. Látom ■>• t’v tartalékcsapatátó), de azután 1:0-Sy győ­zelem következeit á nagy esélyes dániAd ygvlittes ellen. Ugyancsak 1:0 arány ban fektették kétrnllra a másik esélyes lreg szemese, csapatát, melv után azonban sze­rencsétlen körülmények miatt megtorpanás mutatkozott. A TSB is megváltoztatta haté rozatát és a D. Lokomotiv visszakapta * pályán kiharcolt bajnoki pontjait. Elmaradt a Tolnanémedi elleni mérkőzés, majd a D. Postás tartalékcsapata elleni mérkőzésük maradt el a spártákiádok miatt. Ezután ke­rült sor Szakoson Szakos elleni mérkőzük ré. A csapat nem a legjobb összeáll fi ásban játszott és bár vezetett az első félidőben, mégis kénytelen volt átengedni a győzelmet n derék szakcsiaknak, akik szereplése szni. tén meglepetésszámba ment a járási A baj nokságok dombóvári csoportjában. Ezután már csak az elmaradt mérkőzések voltak hátra. Totnanómedi ellen nem jött össze a esa<pat és így játék nélkül kapott Tolna- némedi 2 pontot. Hőgyésznok ez a póntvesz- tése megcsillogtatta Iregszemcse előtt annak lehetőségét, hogy az iregszemcsei csapat vegyen részt az osztályozó mérkőzéseken Ez a remény- azonban az elmúlt, vasárnap, szertefoszlott, mert a Hőgvészi AMC csapata legjobb felállításában utazott el Dombó­várra és a csapat lelkes játék után kihar coltu a. 4. helyet, amelv az osztályozó mér­kőzésekén való rcsztvétel jogát jelentette. A hőgyésziek 5:1-es győzelme után még egy mérkőzés van vissza a dombóvári csoport ban, amely a kiesés szempontjából bír je­lentőséggel Éspedig Tolnanémedi és a 17. Postás egymás elleni mérkőzése, amelyet a? elmúlt vasárnap játszottak le Tolnanémedin az ui lolsó mer közé , 7 5 1 1 li 31 : Ifi 7 5 _ 2 10 1 5:17 7 4 _ 3 8 40 :l<­7 3 1 3 7 17:H 7 3 1 3 7 9:11 7 5 — 4 í) 13;Í9 é 1 1 4 3 7:* 6 1 — 5 2 5:31 itás kérdése. még A mérkőzésről, amikor ezeket a shét'kái ír. j.uk; még nem érkezeit jelentés. &>1>ennyi­ben a T>. Postásnak sikerül döntelleu ered ijiényt- elöl nie ) olflánémedin. ez esetben el kerüli a kiélést, veresége esetén pedig <» jut, a kiesés sorsára, következő kópét juuta élőtt: 1. Simohtornya 2. D. . Lokomoti\ 3. Tamási 4. Hőgyész 3. Iregszemcse 6. Szakc-s 7. D, Postás 8. Toluanémedi Természetesen a f _ , nicsen tisztázva és nincsen tisztázva a dóm bóvári csoport utolsó és utolsóelőtti helyének a kérdése sem. Csupán azért, tüntettük fel így konkréten a beosztást, hogy tisztán lát ható legyen tervezetünk lényege. Amennyi­ben természetesen vasárnap Tolnanéinedi- nek sikerülne legyőznie a D. Postást, ez esetben Tolnanémedi kerül a D. Postás he­lyére, ha pedig Hőgyész és a Sz. Dózsa helyett a mórágyi és sióagárdi csapat ve­rekedne ki a feljutást, ez esetben a cso­portok kis átrendezése válnék szükségesnek. Ezzel a csoportbeosztással elérhető lenne, hogy mindig élvezetes, küzdelmes mérkőzé­sek várnának a bajnokságban résztvevő csa­patokra, mely küzdelmekben megedződve a bajnok minden bizonnyal jobban megállná helyét azok az idei feljutok küzdelmeiben, mint azok az idei feljutók, amelvek nem egv ízben alulmaradtak a tarialékcsapaiok kai szemben. Ha a TSB úgy látja, hogy ez a csoportbeosztás anyagilag túl nagy terhel ró az egyesületekre, dönthet n három 8-as létszámú csoportbeosztás mellett is. F.z eset. ben á következő csoportbeosztást képzeljük el: Nyugati • csoport: Simontornya Iregszemcse Tamási járási bajnok Dombóvári járási bajnok Szakcs D. Postás D. Lokomotív Váralja Közép csoport: NAgymúnyok Bonvhád Mórágy Bátaszék Bony-hádi járási bajnok Dees öcsén y Sz. Építők Keleti csoport: Sz,. Meteor Fndd Tolna Tolnasziget Sióagárd Bogyiszló Kajdacs Palánk Építők: Wíttner (Frei). Fridrich, Fehér. Nagy, Korsós, Cziráki. Ellermann. Próbajá- tékos I. Vigh, Próbajátékos II., Zsoldos. Az első félidőben, különösen • a félidő vé­gén. a vendégcsapat támad többet, de lövé­seit nem kíséri szerencse. Mezőnyben közel egy-enrangú elenfelék küzdelmét láttuk eb­ben a. játékrészben. Az Építők részéről még mindig sok volt a rossz labdaleadás és ma­PARTHIREK November 3-án, délelőtt Ö órakor Szekszárdon a Pártoktatók Házában lesz megtartva a felsőfokú kádertan­folyam hallgatói részére mindkét sza­kon (politikai gazdaságtan és Párf- törfénet) az első konferencia foglal­kozás. A járási pártbizottságok bizto­sítsák az egész megye területéről a hallgatók pontos megjelenését. Megyei Pártbizottság Ágit. Prop. Osztály. ♦ November 4-én SzékSzárdön, a Párt- oktatók Házában képkiállítás nyílik meg, melyre az érdeklődőket szerctct- lel várjuk. HÍREK PÉNTEK, NOVEMBER 2 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR: (l/l. sz. Áll. gyógvszertár. NÉVNAP: Gábor. -- IDŐJÁRÁS JELENTÉS: Várható időjárás péntek estig: Jobbá, ra borult idő, többfelé eső. Mérsékelt délkeleti-déli, majd megélénkülő dél­nyugat-nyugati szél. A hőmérséklet átmeneti emelkedés után kissé csök­ken. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére: péntek reggel 4—7, délben nyugaton 11—14, keleten 13—16 fok között. A Meteorológiai totóiét jelentése a fűtés alapjául szolgáló napi kti- zéphőmérsékletrőL November 2_án a várható napi közép­hőmérséklet Hudapeslén és az or­szág egész területén 9 fok. Tehát a központi fűtéses lakóházak fűtésé­ről szóló belügyminiszteri rendelet ér­telmében a lakóházai az egész ország kerülőién fűteni lehel a rendelet 4. paragrafusában megállapított I. foko­zat szerint. — A várost tanács üzemi alapszer­vezete és a tanács dolgozói dekorá­ciós versenyre hívják ki a város va­lamennyi alapszervezetéi és valameny. nyi köziiletét. Kérjük az elvlársnkai, hogy a Nagy Októberi Szociulisla For­radalom 'tiszteletére ezl a dekorációs versenyt fogadják el. A verseny felül, bírálására egy " tagú bizottság fog alakulni és ez a • bizottság november 7-én fogja a szemléjét megtartani. A verseny győztese pedig a városi In- nácitól elismerő oklevelet fog kapni. a labda, ugyanakoí a simontorny-aiákfol elvenként szép. lapos összjátékot láttunk. A második félidőben megváltozott a já­ték képe. Egymásután vezetik szép helycse- rcs támadásaikat az Építők csatárai. A két összekötő egészre jól bevált, jól hozza fe1 a labdákat és hol a jobb, hol pedig a bal szélsőt foglalkoztatják. Vigh közcpceatárjá téka ebben a játékrészben nem kielégítő. A 20-i<r perrbrn sziilefik meg az első gól. Ellermann jó labdát kap a jobbösszekötő­től, a tizenhatoson átjátssza védőjét és 12 méterről nagy gólt lő; 1:0. Néhány perccel később szabadrgúást rúghal az Építők csa­pata a kapuiéi mini egy 18 méterrp. C'zi- ráki jól eltalált lövése élesen vágódik a robb felső sarokba. 2:0.. Ezután már fölény­ben játszanak az Építők de gólt ismét r«ak a 32-ik percben sikerül elérniök. A bal- összekötő Arigbet szökieti. aki a kifutó ka­pus mellet! a bálé közepébe lő. 5:0. A mér. kőzés uiolsó perceiben még feljönnek a ven- ’—'k is. de gólt nem tudnak elérni. Jók Toltak: Nagy. Cziráki és a két pró­ba játékos. illetve a simontornvai fedezer- sor. — Az ózdi állami gazdaságba Nagy- dorog és Sárszenilőrinc községekből október 28-án mintegy 45 tagú brigád ment ki gyapotot szedni. A gyapotsze- dő brigád, amikor kiment a gazda­ságba, a gazdaság területén senkii sem találtak. A brigád a gyapotfölrL ré ment ki munkát végezni és a gya- potszédés befejeztével csak egy em­bert találtak a gazdaság területén, aki este átvetle a gyapotot és a mun­ka után járó pénzt még a mai napig sem kapták meg. Így ftogadiák az úzdi állami gazdaságban a gyapolsze- dő brigádot. E*en a héten is jól fisét a TOTO I /I találni = f/J»694í forint ÍO „ == 980 forint 9 „ = 120\W Fi. N« felejtse el art sem, hogy a vasárnapi 44. héttel imául a novemberi rignxxdíj TOLNAI NAPLÓ Felelős szerkesztő: PÁLINKÁS GYÖRGY Felelős kiadó: KIRÁLY l.ASZLO Szerkesztőség telefonszáma: 22 |0. Kiadóhivatal lülefousznma: 2i<-t0. M. N. B. epyszáml.uszám $36.5"t-5». Előfizetési díj: havi It.— forint. Pécsi Síikre ívomda Pécs, Munkácsv Míháiv-ulca >0. Tctnfuiv. 20-är. A nyomdáért fetet: MELLES REZSŐ Eis ntóbbi megoldá* esetén azonban annak ellenére, hogy a csapatoknak alig kell. csak kevesebbet utazoiok. lényegesen érdektele­nebb küzdelmekre kerülne ser De a járási ,.A'‘ bajnokságban szereplő csapatok létszáma csökkentésének van még egy jelentősége, amely mellett nem mehe­tünk el szótlanul. Éspedig ez az., hogy ezáltal a járási bajnokság mezőnye is meg­erősödik és a járási TSB-k mellett alakí­tandó labdarógósz.akszöyetségek komoly iárási bajnoki küzdelmeket tudnának lebo nyolítani, amely a körzeti bajnokság fel- jutóit nevelnék ki. Az egy egységes, vag-v legfeljebb 2 csoportos járási batnes»- ság minden bizonnyal sokkal nagyobb ér­deklődésre tartana «zároot a falnsi csapatok '-őrében is. Az a cél. hogy a járási baj­nokságokat széles alapokra fektessük és ezáltal biztos alapot szolgáltassunk a me­gyei bajnokságnak, amelynek színvonal* nem kis mértékben függ attól. hogv az alatta lévő piramisszerűen elhelyezkedő csoportokban milyen színvonalú labdarúgás Folvik. Ezeket a problémákat és ja vasiatokat az­ért vetettük fel. hogv megnvilatkozásra bír­óik az érdekelt egyesületeket is és éppen ezért várjuk a hozzászólásokat. Szekszárdi Építők—Simontornya 3:0 (0:0) Vesettel Mnjoro9

Next

/
Oldalképek
Tartalom