Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-10-31 / 254. szám

2 NAPLÓ 1951 OKTÓBER 81 A világ lakosságának egynegyede már aláírta a Béke Világtanács felhívását A Béke Világtanács titkárságának közleménye a% aláírásgyűjtés eredményéről Prága (TASZSZ) A Béke Vi'ágtanács titkársága október 29-én közleményt jelentetett meg. A közlemény hangsú­lyozza, hogy a viliág lakosságának egynegyede már aláírta a Béke 5 ilág- tanáes felhívását. A jelentté* szerint 562 083.383 alá­írás gyűlt eddig össze. Október 15-ig az egyes országokban nem teljes adatok szerint az alábbi számban gviil ek össze aláírások: Albánia 865.885, Algír 100 000. Ar­gentina 1,500.000, Ausztrália 67.425, Ausztria 842.153, Belgium 387.500, Brazília 1,493.725, Bulgária 5,6?7.000. Burma 129.830, Kanada 270.000, Chile 500.000, Kína 344,053-057, Kolumbia 10.00, Costarica 34.000, Kuba 786 778, Ciprus 103.824, Csehszlovákia 9,020.522. Dánia 124.724, Egyiptom 22.000, Finnország 525.000, Francia- ország nyolcmillió, Németország (nép­szavazás), Németország rcroililarizá- lása ellen és a békeegyezményért 13,588.002, Nagybrilannia 833342, Guatemala 65.073, Magyarország 7.148.000, India egymillió kétszázezer, Indonézia 536.000, Irak 12.000. Irán egymillió 920 000, Izrael 201.337, Angol katonák úiahb vérengzése a csatorna-övezetben Kairo (MTI): Vasárnap a Szu-ezi- csäto rniaövezetbe,, újabb véres angol provokációk történtek. .Vasárnap este angol katonák agyonlőttek egy egyip­tomi katonát és egy másikat megsebe­sítettek.. Az egyiptomi belügyi állam­titkár közölte, hogy .vasárnap egy an. goi katona agy öntőit egy egyiptomi nőt és megsebesített egy egyiptomi férfit. Ugyancsak a belügyi államtit­kár közölte azt is, hogy vasárnap újabb angol csapatokat és hadfelsze­relést tettek partra Port Said ban. A portsaiéi repülő támaszpont egyip­tomi munkásainak, 29 százaléka kilé­pett az angolok szolgálatából. Az egyiptomi kormány elhatározta, hogy a kormány alkalmazásában álló. körülibeiül százötven angol szakértőt fe!menti á i’íásá tói. A Berlinben megjelenő Der Kurier című Lap szerint ..mértékadó londoni körökben lehetségesnek tartják ame­rikai haderő áthelyezését, a Szuezi- csatoma vidékére. Arra1 szá-mí tárnáik, hogy először az USA 'légihaderejének kisebb kötelékeit küldik a Szuezi- csatorria övezetébe.“ Az AkhbiaT él Jón című egyiptomi lap a7 angol vátaszítások eredményei­vel kapcsolatban így ír:' „Churchill hazája, sírját ássa meg, ha erőszak alkalmazásához folyamodik Egyip­tommal szemben. Churchill becsapja magát, ha azt. hiszi, hogy a világ diktátora lesz. Még súlyosabb bak­lövést. követ, el, ha azt képzeli, hogy erőszak alkalmazásával igába lehet hajtani a7 egyiptomi népet Ksyipíow** jegyzékek Angliához Moszkva: A Szovjet. Tájékoztató Iroda ismerteti a . Pravdának a leg­utóbbi egyiptomi jegyzékkel kapcso. csőlátás közleményét. Az egyiptomi külügyminisztérium a kairói angol nagykövetséghez jegy­zéket intézett. A jegyzék tiltakozik ,.azok ellen az incidensek elten, ame­lyeket az október 19-től október 26-ig terjedő időszakban az angol csapatok provokáltak ki a Szuezi-csiatorna öve_ z etében. Az egyiptomi kormány egy másik, az angol nagykövetséghez intézett jegyzékében hivatalosan értesít] az angol kormányt, hogy felmondja a.z 1936. évi angol-egyiptomi szerződést és a Szudán közös birtoklásáról szóló 1899. évi egyezményt. A jegyzék tu­domására hozza az angol kormány­nak, hogy az egyiptomi angol nagy­követnek új megbíz ólé v elet kell át­nyújtania Faruk királynak azzal kap­csolatban, hogy a király új címe Egyiptom és Szudán királya. AW, EG1TPTOMI HELYZET Kairo (MTI): A Szuezi .csatorna öve­zetében hétfőn — mint a Reuter je­lenti — ,,tovább romlott a heíyzet.“ Az egyiptomi kikö tömünk ások sem- miféle hajón nem hajlandók elvégezni a rakodási munkálatokat. A Te'l-E- Kebir-i katonai támaszponton az egyiptomi munkások teljesen beszün­tették a munkát. Az AFP jelentése szerint a Szuezi- csQtorna övezetében. súlyos az élel­miszerellátás is. A brit főhadiszállás közlése szerint a katonák és család­tagjaik csupán konzerv ékből tápíáU knznak. A Szuezi Csatorna Társaság be­szüntette az éjszakád hajóforgalmat a csatornában. A Reuter kairói jelentése szerint az egyiptomi minisztertanács legközeteb_ bi ülésén megvitatja az általános mozgósításról előterjesztett törvényja­vaslatot. A középkel-eti angol főparancsnok­ság további csapatokat vonultai fel a csatornaövezet térségében. Hétfőn este nehéz katonai járműveket raktak partra. Port Said-ban. A 19. angol gya- logdandár előretolt egységed Angliá­ból. légiúton Tripoliszba érkeztek. Vei. sárnap Port Sóidba újabb 1.300 angol katona érkezett. Egyiptomi, lap jelen­tés szerint a-r angolok tervet készíte­nek, amely Egyiptomnak amerikai Iá­Adenauer a német nép akaratát senibeváve a remiiitarlzálási egyezmény aláírására készül Berlin (MTI) : A vesztfáliai Wieden- brückben egy válasz tőgy ülésen Ade. nauer bejelentette, hogy a. bonni kor­mány képviselői és a nyugati meg­szálló hatalmak főbiztosai még e hét folyamán aláírják a megszállási sza­bályzatot felváltó kér ét egyezményt, arne y „védelmi“ hozzájárulásira, vagyis zsoldoscsapatok állítására kö­telezi Nyugiat-Németországot. Az ADN jelentés,e szerint az egyez_ ményt előreláthatólag október 31-éri írják alá. Az egyezmény előírja Nyu- '.gat-Néme törsz ág csatlakozását az ab lanti egyezményhez. A Reuter jelenti, hogy a nyugati hatalmak és Adenauer ezen a téren befejezett tényeket akarnak terem­teni még az Egyesült Nemzetek köz­gyűlése párisi, ülésszakának megkez­dése előtt. Az egyezményt, amely a remtlitarizálás részleteit nem tartal­mazza, Adenauer a parlament elé ter­jeszti, hogy megszerezze a parlament, jóváhagyását Nyugat-Németország re­mik tarizálásóhöz, mielőtt a remilitari. Ziálás részleteit megállapítanák. Nercet szocláldemoNrala küldőnél; az összrérce^ vá’aszíssok rcelíeii Vasárnap több, mint száz, a Igé­met Szociáldemokrata Párt schuma- cheri vezetőségével ellenzékben lévő szociáldemokrata küldött értekez' etet tartott Berlinben. Az értekezleten kö­vetelték az össznémet választásokat Németország egyesítésére és a,7 egysé­ges Németországgal kötendő béke- szerződést. A koreai néphadsereg főparancsnokságának yijelenlésn A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének löparancs. noksága október 29-én közölte, hogy a koreai néphadsereg alakulatai, szo­ros együttműködésben a kínai népi önkétesek egységeivel, valamennyi »revoualon sikeresen visszaverték az ellenség támadásait, és nagy vesztesé­geket okoztak az ellenségnek. Október 28"án a nyugati partok uie.níén, Hecszsntól délre, a nc.phad- »ereg egységei elsüllyesztettek három clenseges hajót é.s súlyosan megron­gállak még négy ellenséges hajót, amely patraszáilást kísérelt meg. Mind a 103 partraszállt katonát, köz­tük a tiszinmanista hadsereg tenge­rész-gyalogsága 5, ezredének egy szá- zadparancsnokát fogságba ejtették. A néphadsereg légvédelmi tüzérsége és az ellenséges repülőgépekre vadá­szó lövészosztagok lelőttek öl ellensé­ges repülőgépet. I.« amerikai agresnsorok iámét mcrgcsgáxí használlak Koreában Koreai arcvonal. Az Uj-Kína hír- ügynökség jelenti: Az amerikiak legújabban ismét mér- gesgázl használ.ak a koreai harcié, ren. Október 4-én Csorvonlól nyugatra kél amerikai zászlóalj — légierők és tüzérség támogatásával — Csun'uk- szannál támadást indított a 312.3 ma­gassági pont ellen. Katonáink az el­lenség több, mint tíz rohamát vissza­verték. Az ellenség ekkor messzehor. dó-tüzérséggel több, mint 20 mérges­gázzal töltött gránálo! lő!', állásaink­ba. A felrobbant gránátokból nagy­mennyiségű sárga, lila és barna színű kenszagu tűst tört elő. A mérgesgáz­zal fertőzött katonákon fulladási tü. nőlek múl atkozlak, szemük könnyezni kezdeti, bőrük színe elváltozott és eszmélelüket veszte11ék. Félórával később az ellenség egy szazada újabb rohamra indult.'’Kato­náink — feliháborodva az ellenség al­jas eljárásán —- hatalmas golyó- és granalzáporral fogadták a támadókat akik sok halottat vesztetlek állásaink elolt. mogatáss/a.l va’ó erőszakos megszóllá- sára irányul. ■ Szíria politikai köreiben is egyre élesebben nyilvánul meg az ellenséges érzület az imperialisták terveivel szemben. Fáresiz El Huri, a szíriéi ENSZ-küldöttség vezétője a7 AFP sze_ riot kijelentett©: A nyugati hatalmak­nak a Közép-Kelet védelmére irányu­ló terve az arab országokat protekto­rátusok -színvonalára süllyeszti, sérti, függetlenségüket és az ENSZ tagálla­mait rflegüjftő jogaikat.“ A libanoni minisztertanács megvi­tatta a középketeti parancsnokság­ban va o részvétei . kérdését. 1 Ezzel kappsota.t.barr a Libanoni miniszterel­nök kijelentette: „Az a.rab államok érdekeinek megfelelően lógnak dön­teni ebben a kérdésben.“ Teheráni diákok hatalmas iiinte’ése London (MTI): Kedden a teheráni egyetemi hallgatók hatalmas imperia- Listaellenes tüntetést rendeztek. Az egyetemi hallgatók ,.Le a brit és ame­rikai imperialistákkal“ jelszavakat, hangoztatva felvonultok a parlament előtti téren. A tüntetők' felszólították az angol-amerikai imperial listákat, hagyják e1! a Szu ezi-c^atonnaö v eze tét és mondjanak le az iráni olajról. A rendőri összetűzés során három diákot m egs e.besí tét te k. Kalkuttában Az első, amit Kalkuttába érkezve megláttam, egy papírlap volt az állo­más épületének falán. A papírlapon tintával az állt, hogy a. kommunista párt este gyűlést tart. a vasúti, fűtő­házban. Alatta pedig ez a jelszó: „A népnek meg kell teremtenie saját kor­mányát és kezébe kell vennie a ha­talmat, ahhoz, hogy boldog életet épít késsünk magunknak és gyermekeink­nek“ Sokan álllak a papírlap elölt, olvasták. Hirtelen három pirosturbános rendőr bukkant elő valahonnan, szét­kergették a népet és le akarták sza­kítani a hirdetményt. Ezt azonban olyan erősen odaragaszbollák, hogy nem sikerüli. Mintha a jelszót köbe vésték volna. Kalkuttát a rabló Kelet-Indiai Tár saság (angol gyarmatosító társaság) alapította s valamikor India fővárosa volt. Még ma is erre emlékeztet az a töméntelen emlékmű, amelyeket a kő zel két évszázadig itt uralkodó angol gyarmatosítóknak állítottak. Autóval járjuk a várost. A sofőr megállítja a gépet, s megmutatja ne­künk a bronz Cherson lordot, — fa­zékkal a fején és kötélhurokkal a nyakában. Megyünk tovább, s most a lovát táncoltató Aulram tábornok ke­rül szemünk elé. Kardját kivették ke­zéből, s csontos ujjai közé botot dug­tak. A lóra fehér olajfestékkel ráírták: ,,Le az angolokkal! Éljen India!" Vagy itt. van Viktória királynő emlék­műve. Egy kövér vénasszony terpesz­kedik gőgösen a faragott trónon, ko rónával a fején. Egyik kezében ki­rályi jogar, a másikban lyukas kosár, üres sörösüvegekkel. — A diákok műve — magyarázza a sofőr. — Az angol kormányzók és királyok emlékműveit népünk India szégyenének tartja. Kalkutta — az esztelen pazarlás és leírhatatlan nyomorúság városa. A pálmákkal beültetett, központi útvona­lakon. a hófehér paloták homlokzatán arannyal ragyog a felírás: ,.Reserve Bank of India". ,,Imperial Bank o> India.“ Ezek a bankok segítenek a brit tökének kézben tartani India kin­cseit, Ezekben a pénzügyi fellegvárak- ban fojtják tneg az ország nehézipa rónak megteremtésére irányuló kezde­ményezéseket. S természetesen nem véletlen, hogy a bankok, vezetőségének nem itt, ha­nem messze innen, a londoni City épület eiben van a székhelyük. Nemrégiben tízezernyi éhező indiai tüntetett a bankok előtt.. Élő csont­vázak vitték a felírásokat: ..Ruhát. ételt követelünk!" A rendőrség több mint száz tüntetőt. letartóztatott, s szétkergette gyűlésüket. Láttam a dölyfös angol urakat is Nincsenek köztük írók. színészek, or­vosok. tudósók, vagy turisták. A ké nyelmesen berendezett vendéglőkben katonai tanácsadók és pénzügyi szak­emberek. vállalkozók is üzletemberek élnek, akik kiszipolyozzák az indiai nép vérét, s lassú éhhalálra kárhoz látják őket. Ezek az emberek azzoi foglalkoznak, hogy átőmleszlik az an goi vállalkozók hasznát Indiából Angliába. A Gangesz partjára érve elhatároz­tuk, hogy a kalkuttai kikötőbe me gyünk, a világ egyik legnagyobb ki kötőjébe. A kikötőben meglepően sok idegen hajó horgonyoz. Ä legtöbbön angol és amerikai zászló leng. Aligha van a világon még egy or­szág, ahol olyan kevésre értékelik az emberi munkál, mint Indiában. A be- és kirakodást emberi erővel végzik Száz meg száz kuli környed a bálák és zsákok súlya alatt, előrc-hátra fut­kosnak a meghajló pallókon — mun­kájuk kevesebbe kerül, mint, egy cmélődarú alkalmazása. Egyikük sem mosolyog, egyikük sem énekel. Indiá­ban sehol sincs vidámság. Ez a nap­sugarakkal gazdagon bearanyozott or­szág — a bánat, és a körmy hazája. Ugyanezen a parton, a Paptól feltü• zesedrtt köveken feküsznr.k a, munka­nélküliek ezrei, s irigykedve nézik társaikat., akik munkát kaptak. Azt hinné az ember, hogy passzív tömeg ez — pedig nem egyszer csatlakoztak már a sztrájkoló kikötőmunkásokhoz. kitartottak a végsőkig, itt haltak gyak­ran éhen a parton, de nem lettek sztrájktörők. Különösen emlékezetes maradt szá­momra egy tiszta, rendesen öltözött fiúval — egy könyvárussal való ta­lálkozásom. Vállán átvételt táskával állt az utcán és angolnyclvű Lermon­tov kötetet kínál gátolt a járókelőknek, A tarka tömeg egykedvűen hömpöly­gőit mellette. Egyszerre három olajos- ingű munkás lépett a fiúhoz. Egyikük elvette. a Lermont öv-kötetei, for­gatta, azután belenyúlt a fiú táská­jába és előhúzott egy másik könyvel — Sztálin elvtárs életrajzát. Óvato­san tartották kezükben a könyvel, la­poztak benne, azután mind a hárman a zsebeikben kezdtek kutatni — pénzt, kerestek. Két vagy három pénzdarab hiányzott, de a munkások megígérték a fiúnak, hogy másnap megfizetik* — Elhiszed nekik, hogy meghozzák a pénzt? — kérdeztem. — Indiában a munkások a legbe­csületesebb emberek — fehlte nyu­godtan a fiú. Táskájába pillantva. Marx. Lenin, és Sztálin néhány könyvét láttam meg. Késő éjszaka járkáltam Kalkutta kihalt utcáin. Hajlék!alanok ezrei aludtak a járdákon. Sorba feküdtek, mint a vasúti talpfák. Egy fényes gázlámpa alatt, egy csoport emberi, ült. Egyikük, a legfiatalabb, olvasott, o többiek figyelmesen hallgatták. Állás­nélküli tanító volt, s könyvet olvasott, az irni-olvasni nemtudó munkásoknak Arról szólt a könyv, hogyan har collá ki a szovjet nép nagy pártje vezetésével a szabad es boldog éleiéi. (Sz. Borzcnkónak a Pravdában megjelent riporijából.) MOHÁCS ELŐTT, EGY HAJÓN TÖRTÉNT... — Majd bolondok lesznek dolgozni! Azért a káposz­táért, meg kukoricadaráért! Nem dolgoznak azért, hogy nektek még több rum, még több perzsaszőnyeg jusson! Meg azért sem dolgoznak, hogy még több ilyen megrakott uszály menjen Ausztriába és jöjjön vissza onnan üresen! A szél a borotvál all an, rongyos matróz felé vitte sza­vait. aki a bocmann hála mögött helyeslőén bólogatott * A csehszlovák uszályon éppen ekkor fejeződött be a muzsika. Klcment ekkor csalfintolta össze a harmonika kapcsait. — Gyere cl majd holnap is Ferike! — biztatta a fiút. — Addigra megtanulok egy magyar nótát is a vá­rosban. A gyerek már a palló közcpcláján járt, mikor a cseh utánakiáltott: Ugye, hogy gyubre? — Az, az, — erősítette Feri, — szemétdomb! Másnap dé'ben, a gyerek megint felkapaszkodott a pallón át a napraforgómaggal terhes uszályra. A fedél­zeten ott ült Klcment, kíváncsian fülelve a kék-fehér- piros lobog ős hajóról érkező hang (fiira. — Szabadság! — akart köszönni hangosan Fen, de már az első szótagnál elvágta a hangját az öreg figyel­meztetése: Pszt! Ferike végtelenül óvatosan odaóvakodott a cseh mellé. Rátámaszkodott a szék karfájára és úgy figyelt a semmibe. Nem értett a szélhozta hangokból egyetlen egy szót sem. Idegen nyelven beszéltek azok, akikre az öreg Klement figyelt. Szerbül beszéltek, olyan nyelven, amelyet Klement megértett, de ő nem. A gyerek pisszenni sem mert. Egyszerre csak bele­kapaszkodott az óreg térdébe. Az uszály fenekéről fel- taszigáltak egy rongyos, csapzoU embert a fedélzetre és csónakbalökték, majd egy kövér, nagyhasú, hangosan méltatlankodó altiszt kíséretével áteveztek vele a von­tatóra. — Pőfonütötte a bocmannf. — magyarázta Klement a gyereknek. Már izzik ..odaát“ a parázs... Egy kis szél kell csalc és lángra is lobban! A fiú nem sokat értett a tört magyarsággal, hadart szavakból. Csak sejteti valamit. A jugoszláv hajón már elült a zaj, mikor megkér­dezte: Mondd csak, Klement bácsi! Ugye ezek a hajók sem maradnak örökké „szemétdombok?“ „ — Nem fiacskám, nem! — válaszolt határozottan az öreg, miközben vállára tűzte harmonikáját. — Megtisz­títják ezeket a hajókat is hamarosan a szennytől! A harmonikán, felharsant egy induló és a jugoszláv hajón, az uszályokon kiegyenesedlek a fáradtarcú, ron­gyos emberek. GARAMI LÁSZLÓ Az uszály fenekéről feltaszigáliak egy rongyos, csapzott embert a fedélzetre, csónakba lökték és átevezlek vele a vontatóra Olaszország 14,353.842, Japán ötmillió 693.301, Korea 7,047,821, Libanon 170 000, Mexico 160 000, Mongol Nép köztársaság 633.877, Hollandia 282.332, JJjzéland 10.000, Norvégia 40.000, Pe­ru 5.578, Lengyelország 18,058.000, Portugália 40.000, Porlorico 20 000. Románia 11,060.141, Spanyolország 350.000. Svédország 248.580, Svájc 50.000, Szíria 205.000, Taiföld 152.531, Tánszjordánia 12.000, Trieszt 80.000, Tunisz 100.000, Délafrikai Unió 5.000, Uruguay 215.000, Szovjetunió 96,729.946, Venezuela 36,000, Vietnam 6,362.057.

Next

/
Oldalképek
Tartalom