Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-10-21 / 246. szám
fOINAI r VILÁG PROLETÁRJA! EGVEJÜLJETEKl A MAI SZAMBÁN: F»luuü pártszervezeteink induljanak harcba jövő évi kenyerünkért (2. o.) — A szovjet kormány jegyzéke Franciaország kormányához (R. n.) — „Ezreknek egv a «íve' (4. o.) Az őszi mezőgazdasági munkák ver- tényállása megyénkben lő. o.) — A helyi szovjetek munkája (6. o.'l — l’j győzelmek felé (7. o.) — Auer Józsefné a béke begyűjtési bét sikere érdekében 1« használja a személyes példamutatást (8. o.) AZ M DP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTT5 AG AN A K LAPJA Vili. ÉVFOLYAM 240. SZÁM AKA 50 HLLEK VASÁRNAP, lőól OKTOBER 21 A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a felemelt ötéves terv második évének harmadik negyedévi teljesítéséről Az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és az áruforgalom fejlődéséi, i beruházások, valamint a dolgozók ínyagi és kultúrái! is színvonalúnak smelkedését 1951 harmadik negyed- ivében a kővetkező adatok jellemzik. Ipar 1951. III. negyedévében az egész fyáripar a termelési tervet 99.4 &zá- ;alékra, ezen beliül a nehézipar 5)8.5 izázatékra. a könnyűipar 101.2 számlákra, az élelmezési ipar 98.4 százaikra teljesítette. Az egész gyáripar 1951 III. negyed- ivi termelése 21.8 százalékkal volt öbb, mint 1950 III. negyedévében — zen belüli a nehézipar termelése 32.2 zúzalékkal, a könnyűiparé 19.8 szá- alékkal, az élelmezési iparé 11 szá- alékkal emelkedett. Az iparcsoportok :özül a bányászat termelése 12.4 szá- aliékkal, a kohászaté 32.8 százallékkal, gépgyártásé 49.4 százalékkal, az pítőanyagiparé 22.3 százalékkal, a ex'iiliparé 14 százalékkal emelkedett múlt év azonos időszakához képes*!. Az év III. negyedében az egyes jarcsopórtok tervleljesítése a követezőképpen alakult: 1951 III. negve- Iparcsoporlok: dének lervleJljesílésc, százalék női kabát 123.1 liszt 108.6 szesz 150.8 cigaretta 149.4 édesipari készítmények 142.5 szappan 117.8 gyufa 131.4 ányáazat 90.2 oh ászát 99.6 épgyártás 97.4 rősáramú berendezés 99.7 yengeáramu berendezés too inommcchanika 103 ömegclkk 111.1 a ví főműhelyek 108.2 iUamosenergia pi tőanyagipar (építésügyi és könnyűipari minisztérium 99.7 együtt) 92.3 egyészet 100.6 nini 92.4 Nehézipar összesen: 98.5 a 91.9 apir 103 yorada 103 örül 101 8r és szőrme 106.6 abázat 104.2 Könnyűipar összesen: 101.2 lelmezés 98.4 Gyáripar összesen: 99.4 Az egyes minisztériumokhoz tartozó iparvállalatok III. negyedévi termelési tervüket a következőképpen teljesítették: 1951 III. negyeMmiszitérium dének teljesítése %-a anya- és energiaügyi minisztérium 96.3 ohó és gépipari minisztérium 100 önnyüi{»ari minisztérium 101.7 lel mezősi minisztérium 98.4 pítésügyi minisztérium (építőanyagipar) 88.4 özlckedés- és postaügyi minisztérium 103.5 A fontosabb iparcikkek termelés« 1951. III. negyedében 1950 Hl. negyedéhez viszonyítva a következőképpen alakult: 1951 III. ne- Cikk megnevezése gyed 1950. III negyed százalékában ;én 117.5 is és acél 119.0 (ztergagépek 130.9 ozdony (közforgalmi vasúti vontató) 128.1 i&uti teherkocsi 70.2 hergépkocsi 196.3 lotorkerékpár 192.1 erékpár 117.9 ■aktor 95.1 illáin osforgógépek 161.4 zólámpa 117.7 ídióvevőkészülék t 125.3 »rrógép 121.6 iUamosenergia 117.1 ép- és motorolaj 134.4 ípkocsi abroncsképpeny 128.6 :gia 111.8 lés* 90.8 unenit 113.4 uzottiiveg 112.6 arnulszövet 106.2 rapjúszövet 116.9 •lycnuszövct 110.3 ii- és kenderszövet ^ 107.4 :lyenibari«uy u 149 ainiTharisnyá 128, ííreipő 120 iriiöí öny 119.1 Terven felöl a III. negyedévben jelentős mennyiségű vasércet, acél- nyersvasiat, vasöntvényt, kovácsolt acélt, gőzmozdonyt, motorkerékpárt, gyalugépet, fúrógépet, marónátront, foszfor-műtrágyát, k ősz éníkolk szót, nö vényvédőszert, gép- és motorolajat, ballomruházatot, furnért, ömtöítüve- get, pamutharisnyát, szeszt, sört, malátát, keményítőt, cigarettát, s-bb. gyártottak. A tervvél szemben lemaradás mutatkozik a szén, nyersolaj, tőzeg, timföld és hutaahuninium, martínacél, hengerelt áru, acéilöntvény, motorvonat marógép, traktor, vasúti személykocsi, vasúti teherkocsi, kerékpár, tehergépkocsi, autóbusz, gépkocsi abroncsköpeny és tömilő, zsírszalonna, tej cs vaj termelésében. Epííőípar Az építőipar 1951. III, negyedévi termelési tervét 100.5 százalékra, ezen beiül a magasépítőipar 104,8 százalékra, a szerelőipar 108.9 százalékra, a mélyépítőipar — részben a szeptemberi esős időjárás következtében ~ 92.4 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumokhoz tartozó építőipari vállalatok III. negyedévi termelési tervüket a következőképpen teljesítették: Építésügyi minisztérium 105 százalék, közlekedés- és postaügyi minisztérium 90.6 százalék. Az ipari minisztériumok vállalatai III. negyedévi tervüket saját rezsiben végzett építkezéseknél 81.7 százalékra teljesítették. Az építőipar termelése 1951. III. negyedévében múlt év hasonló' időszakához képest 12Í.1 százalékra, ezen belül a magasépítőiparé 107.9 százalékra, a szerelőiparé 142.6 százalékra, a mélyépítőiparé 137 százalékra emelkedett. A tervidőszakban tovább fokozódott az építőipari munkálatok gépesítése, A földmunkáknak az előző negyedévi harminc százalékkal szemben 44 százalékát, a betónkeverési munkáknak az előző negyedévi nyolcvan százalékkal szemben 85 százalékát gépek segítségével végeztéik, A SztÉrti ánov-mód szerrel végzett falazás részaránya a múlt negyedévi 34 százalékról a tervidőszakban 39 százalékra emelkedett. A helyi tanácsok irányítása alatt álló magas- és mélyépítőipari vállalatok fejlődése ebben a negyedévben sem volt kielégítő. Negyedéves tervüket nem teljesítették Mezőgazdaság A tervidőszakban befejeződtek az aratási és cséplési munkáik, A jó időjárás, a fejlett agrotechnikai eljárá sok szélesebbkörű alkalmazása és a társasgazdálkodás kiterjedése következtében a betakarított kenyérgabona mennyisége jelentősen túlhaladta a sokévi átlagot. Az állami gazdaságok termésátlaga kenyérgabonában átlag 13 százalékkal, a termelőszövetkezeteké 8 százalékkal magasabb, mint az egyéni gazdálkodóké. A többi, főbb növényeknél is jó termést értünk el. Árpából 22 százalékkal, zabból 37 százalékkal, kukoricából és cukorrépából mintegy 60 százalékkal, burgonyából több, mint száz százalékkal magasabb a termésátlag mint az előző évben. A másodnövények vetésterülete kétszerese az elmúlt évinek. A mezőgazdaság gépesítése tovább fokozódott. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a gépállomásokon a traktorok száma 47 százalékkal, a vontatóké 43 százalékkal, az aratógépeké 188 százalékkal nőtt meg. A tervidőszakban jelentősen erősödött a szocialista szektor. A termelőszövetkezeteknél az előző év megfelelő időszakához viszonyítva családok száma közel háromszorosára, szántóterületük két és félszeresére emelkedett. Közös állatállományuk azonban az elmúlt évhez viszonyítva csak mintegy 60 apásaié« kai nőtt, Az állami gazdaságok azántóterüLc te egy év alatt, több, minit 31 száza lélkkaí emelkedett, Áltatáilomán y ü 36 százalékkal több, mint egy évve ezélőtt. A cséplési munkák elhúzó dása és a csapadékos időjárás követt kertében a talajmuníkálk végzéséné és az őszi vetésnél bizonyos késede lem mutatkozik, Közlekedés A közlekedés 1951. III. negyedévé ben áruszállítási tervét 94,2 százalék ra, személyszállítási tervét 104.6 szá Zaláikra teljesítette, az elmúlt év azo nos időszakához hasonlítva 31.6, illet ve 21.6 százalékos emelkedést jelent A vasúti közlekedésben ág áruszál lítás teljesítménve egy év alatt 1l.< százalékkal, a személyszállításé 30.f százalékkal emelkedett, a teherárul napi átlagos rakodásábar a múlt év hasonló időszakához kénes a fontosabb árucikkeknél az emelike dés mértéke a következő: szénné 13.6 százalék, tégla és cserépnél 63/ százalék, vas és acélárunád 27.3 szá zailék, burgonyánál 190 százalék, zöld ség és főzeléknél 144.2 százalék, ta karmánygabonánál 86.2 százalék. A vízi közlekedés áruforgalma eg\ év alatt 52.8 százalékkal nőtt. A város közlekedésében az autóba szók utasforgalma a fővárosban 29.3 százaléklkai!, a vidéki városokban 5£ százalékkal, a közúti villamosforgalom a fővárosban 12 százalékkal, a vidéki városokban 41.2 százalékkal, a helyiérdekű vasút forgalma 31.2 százalékkal emelkedett. A távolságii autóbuszok utasforgalma egy év alatt 81 százalékkal nőtt A •tehergépkocsitközle.kedés a III negyedévben 78.2 százalékkal több árut szállított, mint egy évvel ezelőtt Áruforgalom 1951, III, negyedévében a felvásárló nagykereskedelmi vállalatok kenyérgabonából 15.295, kukoricából 5.075, burgonyából 5.442, zöldségfélékből 5,579 vagonnal többet gyűjtöttek be, mint az előző év hasonló időszakában. A szocialista kiskereskedelem eladási forgalma a múlt évhez képest 38.5 százalékkal emelkedett. Ezen belül az állami kiskereskedelem 35, a szövetkezeti kiskereskedelem 49.2 százalékkal növelte forgalmát. 1951 III. negyedév végén a szocialista kiskereskedelem bolthálózata 3.708 üzlettel éspedig 2.591 állami és 1.117 szövetkezeti bolttal volt na- gyobb, mint 1950. III. negyedév végén, Brruházá«ok 1951 III. negyedévben a beruházásokra fordított összeg a gyáriparban és az építőiparban 55.9 százalékkal, a mezőgazdaságban 18.2 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos idősszakában. A gyáripar beruházásaiból 92.8 százalék jutott a nehéziparra, 3.6 százalék a könnyűiparra és 3.6 százalék az élelmezési iparra, A negyedévben számos üzembehelyezés történt. Megindult többek között a kiskunfélegyházai középnehéz vas- szerkezeti gyár és a jászberényi aprító gépgyár termelése, A diósgyőri kohászati müveknél üzembehelyeztek egy 80 tonnás Martin-kemencét, a győri vagongyárban és a borsodnádasdi le mezgyárban egy-egv elektromos kemencét. Nagyszámú fémmegmunkáló gépet, különböző bányagépeket és számos egyéb termelő berendezést helyeztek üzembe. A mezőgazdaság a negyedévben 490 darab traktort és több ezer kisebb mezőgazdasági gépet kapott; Villamosítottunk 30 falut, 15 gépállomást, 8 állami gazdaságot és 8 termelőszövetkezeti csoportot. 28 darab különböző méretű hidat és felüljárót adtak át a forgalomnak, többek között a bánhidi, polgárai és az üllői felüljárókat. A III. negyedévben tovább bővült a vasúti vágányhálózat, elkészült a Dimitrov-déri aluljáró. A Tanácsi Téglagyár dolgozóinak levele Rákosi elvtársboz DRÁGA RÁKOSI ELVTÁRSI Mi, a Tanácsi Téglagyárak Tolnamegyei Egyesülés keszöhídegkútí gyönki, sióagárdi és Szekszárd-csatá- ri téglagyárak dolgozói a Nagy Októ. béri Szocialista Forradalom méltó megünneplésének alkalmából az alábbiakat vállaljuk: Keszóliidegkiili Téglagyár dolgozói Horváth István és Ciráki József kihordok az eddigi teljesítmé nyűnket 10 százalékkal növeljük, Pe- rénvi Jánosné. Bernhardt Jánosné és Gyuris Mihály égetők vállaljuk, hogy az eddigi selejtet 5 százalékkal csökkentjük. Topábbá fogadjuk drága Rákosi elvtársnak, hogy az eddig kihor dott havi 250—270 ezer tégla helyett 300 ezret hordunk ki. Az eddig felhasznált 335 kiló szén (1,000 darabra) mennyiségét 300 kilóra csökkentjük A kihordott tégla 98 százaléka I. osztályú lesz. Berkovics Ernő Horváth István telepvezető üB-bizalmi Ciráki György Gyöuki Téglagyár dolgozói Pauszt Henrik és Lerch ódám behordok vállaljuk, hogy teljesítményünket 120 százalékról 130 százalék, ra emeljük. Iíj. Mészáros Ernő és Dorn József vállaljuk, hogy a kihordásban normalelj esítmiényünket 120 százalékra fogjuk teljesíteni. Perényi János Pauszt Henrik telepvezető ÜB-titkér Sióagárdi Téglagyár dolgozói az égető brigád a jó minőségi tégla égetésével a selejt csökkentesével járulnak hozzá, hogy méltóképpen ünnepelhessük november 7-én. Paoloni Ernő kihordó vállalom, hogy az eddigi átlagos 125 százalékos teljesítményemet november 7-re 130 százalékra fogom teljesíteni. Szabó István és Sági István behordok vállaljuk, hogy az eddigi teljesítményünket 5 százalékkal megnöveljük és november 7-re 130 százalékos teljesítményt fogunk elérni. Büdő Lajos Németh János telepvezető telepvezető Kovács Tibor Bence József ÜB-bizalmi ÜB-bizalmi Szekszárd-csalári Téglagyár dolgozói vállaljuk, hogy az eddigi 130 százalékos teljesítményünket 135 százalékra emeljük. így akarjuk bebizonyítani hűségünket'és szeretetünket a nagy Szovjetunió és bölcs vezére Sztálint elvtárs iránt és a Magyar Dolgozók Pártjának é>s szeretett vezérünknek, Rákosi elvtársnak. Rörő Lajos telepvezelö Kovács Tibor ÜB-bizalmí Németh János telepvezető Bence József ÜB-bizalmi A negyedév folyamán számos új la kás épült, egyedül Dunapentelén több } száz lakás készült ©]. Ezenkívül Kom I lón, Záhonyban, Tatabányán új óvó : i dák, általános iskolák, tanulóottho nők és ipari ta.nulóiskolák létesültek. A III. negyedévben adták át rendek . tetésének a közgazdaságtudományi egyetem 30 millió forintos költséggel ■ készült épületét.-V munkások és tisztviselők számának emelkedése, a munka- termelékenység alakulása 1951. III. negyedévben tovább nőtt a népgazdaság valamennyi ágában a munkások és tisztviselők száma. A gyáriparban és építőiparban foglalkoztatottak száma égy év alatt mintegy 85.000 fővel emelkedett. A gyáriparban foglalkoztatott nők létszáma kb 66.500 fővel nőtt. A III. negyedévi munkabéralap a gyáriparban az egy évvel ezelőttit 21.4 százalékkal haladta meg, A gyáriparban az egy főre eső termelés 1951. III. negyedévben 10.1 százalékkal volt magasabb, mint az előző év megfelelő időszakában. Az emelkedés a bányászatban 4.6 százalék, ezen belül a szénbányászatban 3.5 százalék, a kohászatban 14.5 százalék, a gépgyártásban 14.0 százalék, a textiliparban 5.9 százalék, a ruházati iparban 25.2 százalék. Az építőiparban a munkatermelékenység az előző év azonos időszakához képest 15.7 százalékkal emelkedett, de a munkaidőt sok helyen még mindig nem használják ki megfelelően. A munkából igazolatlanul távolmaradók száma még sokhelyütt magas, Egészségügyi é« kulturális crctl in ínyek Egészségügyi hálózatunk a tervidő 1' szak folyamán tovább fejlődött. 1; A kórházak befogadóképessége a mull év megfelelő időszakához viszonyítva 3600 ággval bővült,- A negyedévben megkezdte működéséi a kétszáz ágyas Dobai állam' tüdőr szanatórium Budapest XIX. kerületében új, modern rendelőintézet létesült. Az ország rendelőintézeti hálózata a múlt év megfelelő időszakához : viszonyítva 30 új szakrendeléssel bővült, a rendelőórák száma 17.6 százalékkal emelkedett. 1 A társadalombiztosításba bevontak 1 száma egy év alatt 15 százalékkal emelkedett, A nőknek a termelőmunkába való fokozott részvételét előse- sítette a bölcsődei hálózat kibővítése, I Egy év alatt a bölcsődékbe beíratott , I gyermekek száma 54 százalékkal .nőtt, i1 1951 III, negyedében a szervezett üdülésben résztvett dolgozók száma mintegy 95,000 volt, azaz 7,700-zal több, mint. a múlt év hasonló időszakában. Ezenkívül mintegy 45.000 volt az üdülésben résztvett iparitanulók, diákok és gyermekek száma. 1951—-52. tanévben az általános is- j kóláikban 116.000-re! több tanuló iratkozott be, mint 1938-ban A tanév i elején beiratkozott középiskolai tanulók létszáma a háború előttinek több, mint kétszerese. A munkás és paraszt származású tanulók aránya eléri a középiskolákban a 65.3 százalékot, az 1937—38. tanév négy százalékával szemben. A léányhallgatók száma a mull tanévhez képest 7400-zal emelkedett. Ebben a tanévben számos új egyetem és főiskola kezdte meg működését. Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma, több, mint 40.000, mintegy 25 százalékkal magasabb a múlt évi létszámnál. 1951. III. negyedében a különböző szaktanfolyamokon résztvevő dolgozók száma 52.5 százalékkal haladta meg a múlt év hasonló időszakának létszámát. A negyedévben 990 új ipari szaktanfolyam indult. A kulturális színvonal emelkedését mutatja, hogy a III. negyedévben a kiadott művek példányszáma az előző negyedhez képest 43.7 százalékkal, a napilapok összpéldányszáma ötmillióval emelkedett. A mozgókép- színházak száma egy év alatt négyszázötvennel, a mozilátogatók száma közel négvmilliióval, a rádióelőfizetők száma 72.000-rel emelkedett. A szeptember elején rendezett vá rosi és falusi könyvnapokon a dolgozók több, mint háromnegyedmd'ió könyvet vásároltak.
