Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-07-11 / 159. szám

TOLNAI NAPLÓ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! r A MAI SZAMBÁN: A Szovjetunió mezőgazdasági minisztériumábaa fogadást rendezitek a magyar para.sztküldöttség tiszteletére (2. o.t Magyar államférfiak üdvözlő távirata a mongol nép nagy ünnepe alkalmából (2. o.) — A koreai néphadsereg főparancsnokságának közleménye a keszoni tárgyalá­sokról (2. o.) — igyekezzék behozni a lemaradást a csibráki Viharsarok! (3. o.) — Versenyben az augusztus 20-i zászlóért (4. o.) J Vili. ÉVFOLYAM, 15». SZÁM ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1951 JULIUS li SÜRGŐSEN VÉGEZZÜK EL A GABONA BEHOBIHSÁT Befejezés elölt áll Tolna megyében az aratás Megyeszerte hatalmas lelkesedéssel végzi dolgozó parasztságunk az aratási munkálatokat. Nap, mint nap érkező újabb jelentések bizonyítják, hogy dolgozó parasztságunk felismerte a szemveszteség nélküli betakarítás jelntőségél. Szinte óráról-órára nő azoknak a községeknek száma, amelyek ad» ják győzelmi jelentésüket, hogy befejezték az aratást. A paksi járás területén az egyéni dolgozó pa­rasztság és a termelőszövetkezetek is 100 százalékig elvégezték a búza és a rozs aratását és szinte órák kérdése, hogy a tavaszi árpa aratását is befejezzék, A bonyhádi járás területén is több község dolgozó parasztsága befejezte az aratást. Többek között Nagymányok, Kismányok, Lengyel, Grábóe, Kisdorog, Váralja, Cikó, Kéty, Mucsía, de sorol­hatnánk tovább is azoknak a községeknek a neveit, amelyek már befejezték aratási munkálataikat. A szekszárdi járásban is csaknem minden község befejezte az aratást. Alsónána, Bála, Bátaszék, Fá­cánkert Harc, Mőzs, Sárpilis, Sióagáid, Szedres, Tengelic, Tolna é5 Várdomb községek már 100 szá­zalékig befejezték a búza és a rozs aratását most nagy lendülettel folyik a lakarodás, hogy a csáp- lési munkálatokat megkezdhessék és ezen keresztül eleget tudjanak tenni az állammal szembeni köte­lezettségüknek. Termelőszövetkezeti csoportjainkban is nagy lendülettel folynak az aratás utómunkálatai. A csoportok tagsága nagy lelkesedéssel végzi a munkálatokat, mert tudja, hogy a bő termés betakarí­tása akkor szolgálja igazán a békearatást, ha azt a legkisebb szemveszteséggel végzi el. Ennek a tudatnak hatására végezték el az aratási munkálataikat a gyulaji Uj Barázda, a naki Uí a szocializ­mus felé, a kurdi Dózsa, a kistormási Dózsa, a györkönyi Dózsa termelőszövetkezetek és csoportok. De alig van már termelőcsoport, ahol ne végeztek volna a búza és a rozs aratásával. Termelőszövet­kezeti csoportjaink, hogy az aratási munkálatokat még sikeresebben tudják elvégezni, kölcsönös se­gítséget adtak egymásnak. Ezt mutatja a györkönyi Dózsa példája is, amely az aratási munkálatait tel­jes egészében befejezte, segítségére sietett a bikácsi Petőfi termelőcsoportnak, ahol az aratási mun­kálatoknál lemaradás mutatkozik. Legnagyobb lemaradás mutatkozik az aratás során állami gazdaságainknál. Dolgozó parasztsá­gunk azonban felismerte, hogy milyen hatalmas nemzetgazdasági jelentősége van annak, ha állami gazdaságaink kellő időben, szem veszteség nélkül betakarítják Ifermériyüket, és több községből, mint például Várdombon is, azok a dolgozó parasztok, akik végeztek a saját aratási munkálataikkal, siet­tek az állami gazdaság segítségére, hogy azt időben el tudják végezni. Különösen nagy lendületet ad a munka menetéhez dolgozó parasztságunknak az a tudat, hogy megyénk terménybetakarítási ver­senyben van Baranya megyével és igyekszünk azt meg is nyerni. Az aratási munkálatok elyégzése után megkezdődtek a hordási és a cséplési munkálatok is. Dolgozó parasztságunk annak érdekében, hogy a cséplési versenyt is meg tudja nyerni, már a gabo­na behordását kölcsönös megsegítéssel végzi. Községeinkben öt-hat dolgozó paraszt fog össze, hogy gabonáját a legrövidebb időn belül asztagba hordva, megkezdhesse a cséplést és haladéktalanul ele­get tudjon lenni az állammal szembeni kötelezettségének. Ezt mutatja Popa Tivadar várdombi hat­holdas dolgozó paraszt példája is, aki közvetlen a cséplőgép mellől vitte a begyüjtőhelyre felesleges kenyérgabonáját. A paksi járás dolgozói harcolnak az elsőségért Még egyes helyeken folynak az utolsó erőfeszítések az aratás mi­előbbi elvégzése érdekében. Leg. több helyről azonban már jelentet­ték a Megyei Pártbizottságnak, a megyei tanácsnak, hogy: ,,100 szá­zalékig elvégeztük az aratást és ez­zel bebizonyítottuk, hogy a mi ara­tásunk is békearatás volt." Ilyen győzelmi jelentés érkezett már a többi között sárpilisi szövetkezeti községből, Várdombról, Iregszem. cscröl, Nagydorogról és még egy egész sor községből. Az aratás ha­ladási ütemének nagy lökést adott az, amikor Tolna megye Pártbizot- sága és tanácsa versenyre hívta Baranya megye dolgozó parasztsá­gát. Tolna megye Pártbizottsága és tanácsa a megye dolgozó paraszt­sága'nevében vállalta, hogy július 20-ra az aratást teljes egészében be­fejezzük. Megyénk dolgozó paraszt, sága azonban számtalan tanujelét adta annak, hogy a vállalt határidő előtt be akarja fejezni az aratást és ezzel válszol az amerikai ímpe. ríaüsták háborús uszításaira és ugyanakkor válaszol Grősz és tár­sainak aljas összeesküvésére is. Állami gazdaságaink közül már befejezték az aratást a birilói és fiirgedi állami gazdaságokban. ami azt mutatja, hogy a gazdaság veze­tősége követte Pártunk útmutatását, mert minden erőt mozgósítottak az aratás sikere érdekében. Nem mondható ugyanez el a. nagy tor­mási állami gazdaságról, ahol va-’ sárnap még mintegy 500 hold le. aratatlan búza volt. A gazdaságban munkaerőhiányra hivatkoznak a le­maradás okának megmagyarázásá­nál, A munkaerőhiány valóban fenn is áll, mert a gazdaságban nem gondoskodtak időben munkaerőről, nem számoltak azzal, hogy az ara­tás harci feladatát csak úgy tudják sikeresen megoldani, ha minden le­hetőt elkövetnek a békearatás nagy ügyéért. Termelőcsoportjaínk legtöbbje is befejezte az aratást, vagy közel áll a befejezéshez. Befejezte a többi között a szedrest termelőcsoport, a Miszla-annamajori termelőcsoport, a sárpilisi és még egy egész sor termelőcsoport. Lemaradás mutat­kozott a teveli termelőcsoportban, a varsádi és a Bonyhád—istvánma. jori termelőcsoportokban, ahol a munkát rosszul szervezték meg és igy erejüket nem tudták kellően kihasználni. Dolgozó parasztjaink közül töb­ben, miután elvégezték saját ara­tásukat, azon igyekeznek, hogy mi­nél nagyobb mértékben résztvehes. senek az állami gazdaságok és ter­melőcsoportok aratásában is. Tud­ják, hogy az aratás sikere közös ügye minden becsületes dolgozó­nak. legyen az egyéni dolgozó pa­raszt, vagy szocialista szektorban dolgozó és éppen ezért minden dol­gozónak, minden erejével hazafias kötelessége az aratás sikerét előse­gíteni. A csibráki állami gazdóság­ban például mintegy 16 egyéni dol­gozó vett részt a vasárnapi aratás­ban. akik egyébként a saját aratá­sukkal már végeztek. Várdomb és Bátaszék községekből is többen se­gítettek saját aratásuk elvégzése után az állami gazadságnak, vagy a termel öcs0 portoknak aratni. Ha kiértékeljük megyénk eddigi aratását, megállapíthatjuk, hogy a’ paksi járás dől-ózó parasztjai jár­tak az élen az aratási munkálatok­ban. az utolsó helyen pedig a dom­bóvári Járás kullogott a jelentések alapján. Ha az eredményt nézzük, megállapíthatjuk, azt is hogy köz. vétlenül az aratás liefejezése: a cél. pont elölt állunk, amely felé csak nagy nehézségek leküzdése és ne­in é /. in 11 n k a á rá n li a I a d h a 11 u n k. A babérok igazi leszedésé, a béhv'ara- tásunk gyümölcseinek beérése azonban még vissza Van, Meg visz­sza van a gah°na behordása és el - cséplése, ami ismét hatalmas fel­adatok elé állítja megyénk dolgozó parasztságát és irányító szerveit. A most meginduló behordás és csép- Iés is legalább olyan feladat, mint az aratás volt. Az aratással csak el­kezdtük azt a műveletet, amellyel a gabona közelebb kerül a zsákok­hoz, a behordáson keresztül a csép- léssel pedig meg is töltjük zsákja­inkat, hogy biztosíthassuk dolgozó népünk egész évi zavartalan ke­nyérellátását. Ennél a két, de egy­mástól elválaszthatatlan jelentőségű feladatnál tehát nem kevesebbről van szó, mint egy hosszas munkánk gyümölcsének leszedéséről és élel­miszerellátásunk zavartalan bizto­sításához a legfontosabb alapok le­rakásáról. Az aratás végeztével tehát fel­adataink nem csökkentek, inkább növekedtek. A behordást, majd pe­dig a cséplést- is, úgy kell elvégez­nünk, hogy azzal egy pillanatig se késsünk meg és a sikeres végrehaj­tása beszélő válasz legyen a nyugati imperialisták és hazai ügynökeik­nek a háborús uszításaikra. Most az aratás után azonnal hozzá kell fognunk a behordáshoz. Azon kell lenni minden termelőcsoportnak, állami gazdaságnak és egyéni dol­gozó parasztnak, hogy az időbeni behordáson keresztül minél na­gyobb mértékben segíthesse elő a cséplés zavartalan menetét. Azok­ban a községekben, ahol az elsők .özött végezték el az aratást, már meg is kezdődött a hét elej.én a behordás. A bátaszéki dolgozó pa­rasztok is elkezdték földjeikről be­hordani a mcgacélosodott szemek­től és a dús kalászoktól nehéz ga­bonát. A község dolgozó parasztjai mielőtt elkezdték volna a behor­dást, megtárgyalták, hogy melyik lesz jobb: a közös szérűre való hordás, vagy ha mindenki a -saját­jáéra hordja. B átasz éken szinte ki­vétel nélkül amellett döntöttek, hogy közös szérűre hordják gabo­nájukat. mert így a gépet jobban ki lehet használni és a tűzörség is könnyebben megszervezhető. A behordás nehéz feladata azon­ban abban rejlik, hogy kellő idő­ben el kell végeznünk azt, A be­hordás feladatának döntő súlyát az adja meg, hogy az osztályharc ál­landó éleződése közepette kell meg­oldanunk, amikor az ellenség min­den eszközzel igyekszik ártani dol­gozó népünknek. A tavalyi . évről marl.dt vissza jónéhány tapaszta­lat és így már előre számotvethe- tünk magunknak, hogy az ellenség milyen módszerrel fog fellépni a gabo.nabehordással való megkrésés előidézése érdekében. Emlékeztetni kell népneve­lőinknek arra hogy ha vártunk volna az aratás megkezdésével Pé- ter-Pálig, a szr-mvesztcség által többezer ember kenyerét dobtuk volna el megyei viszonylatban is. De meg fogja a kulákság kísérelni azt is, hogy behord őskor, mielőtt asztagba rakná a .kévéket, kic.sépeli a szemmennyiség egy részét és azt a feketepiacon igyekszik értékesíte­ni vagy állataival feletetni. A be­hordás sikere tehát f°kozott éber­séget is követel nemcsak a kom­munistáktól, hanem minden dolgo­zótól, mert a kulákok az ilyen al­jas cselekedeteikkel mindnyájunk­nak, az egész magyar dolgozó nép- nak akarnak ártani. Minden meg­alkuvás nélkül le kell lepleznünk a hasonló módszerekkel kísérletező kul ökokat és gondoskodni kell ár­ról. hogy elnyerjék méltó Üiínt&té-. süket: a dolgozók Ökle irgalmat!a- nul lesújtson rájuk. ■ ■ Erőteljesen megindult a küzdelem a paksi járásban, hogy az eddigi eredményeket krvábbfokozva a járá­sok közölő versenyben élen marad­jon. A járási párlbizoiUág, a tanács és a löracgszcrvezeiek vezetői és tagjai a községekkel szorosan együtt­működve harcolnak békeharcunk si­keréért. Egyedül Paksról 220 főnyi csapat.- indult vasárnap hajnalban, hogy i\z. aratásban lemaradókat se­gítve sikerre vigyék a békearatást. Dp más napokon is a járási mezőgaz­dasági osztály dolgozói Puxler Ádám osztályvezető és Sarlós József előadó személyes példamutatásával, ka­szával is segítségére sietnek dolgozó parasztságunknak. Duna földvár példáid a Du napén telei Vasmű, a BEK Vállalat, a Népholl dolgozóiból, DlSZ-lagókból és pedagógusokból álló mintegy 1 KI tagú brigád indult harc­ba jövő évi kenyerünkéi"!, a békéért. A dunaföld vári f ö I d m ű v e s s z ö v e t k e z e! dolgozói mintegy hetvenen, a duna- földvári „Alkotmány*1 termélőcso por­tot segítik, hogy vasárnap be tudják fejezni az aratást. Bekapcsolódtak ebbe a döntő fontosságú munkába a Kl ŐSZ és a Szabók Szövetkezetének dolgozói és hígjai is. Ugyanitt az út­török üdvözölték az aratásban élen. járó dolgozó parasztokat. Olyanokat, mini Krisztián István, Széles István, vagy Fekete Ferenc* és még többeket. Szombaton este Dniial öldvár dol­gozó parasztfainak legjobbjai népne­velő-értekezleten lárgyAhák meg a legfontosabb teendőivel. Az élenjárók­kal. mini Főiek János. Kilidi János, akik már elvégezlek az aratást, vál­lábák, hogy személyesen keresik fel vasárnap hajnalban az elmaradókat és Nagy F. Sándor felszólalása sze­rint politikailag is megvilágí'ják. hogy miért fontos az időbeni aratás. A begvújiés sikerének érdekében a üinárs a füldnüh esszövel kezek el ‘■karöltve 5 helyen szervezték meg a begyűjtési helyeket. Nem Ing meg. történni az. mint tavaly, hogy egész napokat kelk-lt várakozni a gazdák­nak. Megkezdődött a ctéplés Az egész járás területe mozgalmas, kemény harc színhelye az időbeni aratás sikere, a löhb kenyér érdeké­ben. Már a szombati kiértékelés sze­rint is vannak győzelmi jelentések. Nagydorog, Bikács, „Györköny, Pusz_ lahencse elkészült az aratással, a né­metkéri termelőszövetkezet ♦ már szombat déliben befejezte. Vasárnap befejezi Paks, Sárszen'.Iőrinc, Kaj- dacs, a nagydorog tszcs és a biritói állami gazdaság előreláthatólag. A sz. .mir ti L'ériékelés megmutatja világosan azt a harcot, amit folytat­tak a járásban. A termelőszövetkezeti csoportok 79 százalékig, az egyéniek 93.4 százalékig állnak a búza-aratási munkák .végzésében. A járás összesíteti eredménye 92.3 százalék, ami hatalmas ered­mény. A most meginduló még nagyobb erővel folyó harc bizonyítja, hogy Paks járás dolgozó népe, híven Pár­tunk tanításához, igyekszik a béké­ért, országunk megerősítéséért vívott harc frontján is megállni helyét. Az aratása munkák mellett nem hanya­golták el a növényápolási munkákat sem. Az első és második kapálások 100 százalékig megtörténtek és a harmadik kapálások is teljés erővel folynak. Általában 70—80 százalékra áll­nak ebben a munkában is. Ezit a jól megkezdett, lendületes munkát keli még tovább fokozni, hogy a cséplés, majd a begyűjtés munkáinak sikeres befejezésével mél. tóképpen ünnepelhessék Paks járás dolgozói is Alkotmányunk nagy ün. népé'. Minden egyes győz ellene mely minket, a hatalmas Szovjetúnió-vezet- le béketábort erősíti, halálos csapás legyen a háborús uszt'.ó imperialis­ták és csatlósaik, a Tito-banda és a kufákok, a Grősz-félék ellen. Fel hát paksi járás dolgozói még jobb, ered­ményesebb munkára, a béke megvé­déséért, egyre szebb és . boldogabb életünkért. Csép!őbrigódot alakítottak a béfaszéki vasutas dolgozók A bátaszéki vasutas dolgozók a Grősz-féle összeesküvő banda, de különösen felbujtó gazdáik, az ame­rikai imperialisták ellen, mélységes gyűlölettel vannak eltelve és még jobb munkával, újabb vállalásokkal adnak választ a gaztettek sorozatára. Újabb felajánlásokkal harcolnak, hogy még inkább megerősí.hessék népgazdaságunkat, s vele együtt az egész hatalmas béketábort. A vas­utas dolgozók a jövőévi kenyér biz­tosítása érdekében, a munkás-paraszt szövetség még szilárdabbá kovácso­lása végett segítséget nyújtanak a mezőgazdaság dolgozóinak. Megala­kítottak egy cséplőbrigádot, amely az állami gazdaság egy cséplőgépét, a cséplési idény alatt ki fogja szolgálni. Ugyanakkor a többi vasutas dolgozó vállalja a hiányzó és a cséplőgépnél dolgozók helyett a fokozottabb szol­gálatot, hogy a vonatok késést ne szenvedjenek és fennakadás ne le­gyen emiatt. Megértik a vasutas dolgozók, hogy mit jelent az a mozgalom, „harcban minden szem gabonáért.“ Tudják, hogy minden óra, minden perc, amivel előbb leszünk készen a csépléssel cs begyűjtéssel, közelebb hoz bennünket, ötéves tervünk sike­réhez, az ellenség feletti teljes győ­zelemhez. A bátaszéki vasutas dol­gozók azzal akarják hálájukat kife­jezni a Pártnak és kormányzatunknak a Grősz-banda leleplezéséért, hogy fokozottabb munkával, újabb felaján­lásokkal és még keményebb harccal áll szembe a háborús uszítókkal, kü­lönösen a fekete reakció nép- és hazaáruló aljas terroristáival. A még jobb munka, a fokozottabb éberség, jelszó alatt végzik munkájukat a béke biztosítása érdekében. Bátaszék vasutas dolgozót, j

Next

/
Oldalképek
Tartalom