Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-10-03 / 230. szám

A Dtmai Vasm&íkí, a- &udafi&&U az ötíves h&ivétt ite^^ezs ktkekötcsänt! A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a fásítás fejlesztéséről az 1951 és 1952 években í. A me? őgaeda ■'•Ági termőterületek védenie dolgozó népünk életkörül- menyeinek javítása és országunk fá­sításának növelése érdekében - az erdő telepi lések tervszerű fokozása mellett — 1951 év őszén és 1952 év­ben kereken negyvenezer kát. hold­nak megfelelő területen kétszáz mil­lió, főként gyorsa„ növő ipari és bányaművelési célokra alkalmas fajú, továbbá gyümölcsfacsemetét kell el­ültetni. Ez a fásítás első lépés ha­zánkban a tervbevett nagyarányú t.er. mészeíátalakító fásítások megvalósí­tására. Ezért a minisztertanács az alábbi határozatot hozza: F. A fásítási feladatokat a következő területeken kell végrehajtani: A termelőszövetkezetek, az ál­lami gazdaságok, kísérleti gazdaságok, valamint tó- és nádgaz- daságok fásítsák a gazdasági tele­pek. majorok, üzemek és lakóépüle­tek környékét. Erdősítsék mezőgazdasági művelés­sel gazdaságosan és folyamatosan nem hasznosítható földjeiket, vala­mint köves, futóhomokos vagy me­redek. legeltetésre alkalmatlan legelő- területeiket. A földművelésügyi miniszter által kijelölt nagyobb és tagosított ter­melőszövetkezetek és állami gazda­ságok létesítsenek védő erdősávokat szántóföldjeiken, valamint gyenge minőségű egelőterületeikep a szél és aszály károkozó hatásának leküzdé­sére és termelékenységük fokozására, továbbá végezzenek fásítást az ön. fözőcsatornák mentén az öntözővíz elpárolgásának csökkentése céljából. Ezek szerint a fermelőszövctk«‘- zf.tek 1951. év őszén összesen 2517 kát. hold területen, 1952 évhpn peditl* 7S70 kai hold területen az állami gazdaságok, kísérleti gazdaságok, valamint tó- és nádgaz­daságok 1351. év őszén összesen 3240 kai. hold területen, 1952. évben pedig hatezer kát. hold területen fásífa­nak O Az állami erdőgazdaságok £r tervszerű erdőtelepítéseik°n ki­vit : végezzenek fásítást 1951 év őszé,, ötszáz kát. hold és 1952 év során 1200 kát. hold. hullámtéri területen, amit a földművelésügyi miniszter a közlekedés- és postaügyi miniszterre! és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben jelöljön ki védőerdő- övezet létesítése céljából. E védő erdőövezetek véde’met nyújtanak az ármentesítő gátaknak, fékezik a levonuló ár romboló ha­tásait a hullámterekben, egyben pe­dig jelentős tömegű ipari fát szol­gál ' atnak népgazdaságunknak. A községi legelők területén a ’ földművelésügyi miniszter gon doskodjék p községi tanácsok, illet- . ve a legeltetési bizottságok útján arról, hogy erdősítsék meredek, kopárosodó , vízmosásos, köves, futóhomokos, vagy egyéb ok miatt legeltetésre alkalmatlanná vált legelőteriileíei­ket, telepítsenek legelővédő erdősávokat és szegélyeket mintegy ötvenezer kát. hold leromlott 'fűtermésű, gyenge minőségű legelő termelékenységének fe.javítása érdekében 1951 őszén, ösz- szesen 6053 kát, hold, 1952 évben pe­dig 5730 kát. hold kiterjedésű terü­leten. A A városok, községek, bánya- és ipartelepek fásítása érdeké­ben a földművelésügyi miniszter, bel­ügyin imiszl er, kohó. és gépipari mi­niszter, bánya- és energiaügyi mi­niszter, valamint a könnyűipari mi­niszter gondoskodjék arról, hogv a dolgozók egészségvédelme és a lakóterületek fejlesztése, valamint a méhészei és selyemhernyóte­nyésztés előmozdítása érdekében 1951. év őszén 1030 kai. holdnak. 1352. évben pedig 3200 kát. hold- j nak megfelelő területet fásítsanak he, a városok és ipartelepek szennye­zett levegőjének megtisztítása, és a dogozók egészségének megóvása ér­dekében 1952 évben 400 kát. holdon védőerdőöv evet eket létesí lsének. Cj A közutak és vasutak fásífá- ' * sónak fejlesztése érdekében a földművelésügyi, valamint a közle­kedés. és postaügyi miniszter gon­doskodjanak arról, hogy a megyei tanácsok végrehajtó bi­zottságainak közlekedési osztályai 1051 év őszén 770 kát. holdnak, 1952. évben pedig ezer kai. Imid nak megfelelő területen végezze­nek átmen ti fásítást, részben gy fi ­niöle.sfák ül Iet(■■■- é ve 1. Az államvasutak — a vasutak hó­fúvás elfeni védelme, a rézsűk meg­kötése és az utazás kellemesebbé té­tele érdekében — fá-sítsanaik be 1951 őszén 190 kát. hold, 1.952 évben pe­dig 300 k.at. hold területet a pályák mentén és av állomásokon. A fásításokat a határozattal meg­állapított keretben minden fásítás körültekintő részletes. megtervezése alapján kell végrehajtani. Ennek ér­dekében 4 A földművelésügyi miniszter •*-* — a fásításban érdekelt, mi­niszterekkel egyetértésben — bizto­sítsa az országos fásítási ■ tervnek megyékre, járásokra, községekre és termelőegységekre való bontását, va­lamint a tervek alapján az egyes fá­sítások részletes terveinek elkészíté­sét és a fásítások tervszerű végre­hajtását. Ezért tájegységenként ad­jon ki fásítási útmutatót az ültetendő fafajok kiválasztásáról, valamint a telepítés és ápolás tennivalóiról. Ugyancsak gondoskodjék a fásítások keresztülviteléhez szükséges beruhá­zási hitelek, illetve a termelőszövet­kezetek részérQ hosszúlejáratú be­ruházási kölcsönök kellő időben való rendelkezésre bocsátásáról. A földművelésügyi miniszter gondoskodjék továbbá a) az állami erdőgazdaságok és az állami faiskolák útján a fásításhoz szükséges magvak csemeték, suliángok és sorfák termeléséről. b) Az 1951. évi őszi fásításokhoz he!ven,ké"rmi!!ió darab facsemetének és 850.000 darab suháng, az 1952. évi fásításokhoz pedig 125 millió dr su­báiig. valamint a szükséges magvak­nak a megvei tanácsok ólján a fásí­tások rendelkezésére bocsátásáról. cl Az állami erdőgazdaságok és az állami faiskolák útján a fá ítási anyagnak kellő időben a fásításokhoz való eljuttatásáról, "J A földművelésügyi miniszter szervezzen — a földművelésügyi minisztérium kihelyezett szerveiként —• minden megyében erdő telepi tő állo­másokat és az ezzel járó szakirányító, felvi lé gosító ,és szervező munkák el­végzésének biztosításéra. A A földművelésügyi rniniszíer dolgozzon ki és legyen közzé rendeletét a faápolásban, maggyiijlés- ben és a fásítási munkákban kimagas ló eredményekéi elér! dolgozók és szervezetek kitüntetéséről és jutalma­zásáról. tZ A minisztertanács felhívja a y9* megyei, járási és községi ta­nácsokat', hogy a fásítás-! odaadó gon­dossággal készítsék elő, szervezzék meg é: területük fásítási tervét ma­radéktalanul valósítsák meg. A minisztertanács felhívja az or­szág minden dolgozóját, elsősor. ban az ifjúságot. hogy szervezett társadalmi munkával vegyen részt a) a meglévő fásítások gondozásá­ban é> kártevőktől való megvédésé­ben. b) az erdei fák és cserjék magvakra k gyű j >ésébem, c) a fásí'ási lem végrehajtásában, a fásítási talaj-előkészítés munkáinak és a fák elültetésének elvégzésében. Ennek megvalósítása érdekében 1. A társadalmi szervezetek, a DISZ, BEFŐSZ. MNDSZ és az úttörő szer­vezetek vezetői és tagjai járjanak élen a fásítás munkájában és fejtsenek ki széleskörű felvilágosító munkát a fá­sítás előmozdítására és védelmére. Tu­datosítsák, hogy minden elültetett és felnevelt fa népünk életszínvonalát emeli, a nép egészségét óvja. 2. A termelőszövetkezetek, földniü- vesszövelkczetek és községi legeltetést bizottságok vállaljanak minél nagyobb részt a fásítási feladatokból és tagjai­kat mozgósítsák széleskörű társadalmi munkára a fásítások érdekében. Ve­gyenek részt a fásítási tervek elkészí­tésében. végezzék el idejében a talaj- előkészítést és a csemeték szakszerű ültetését, gondoskodjanak a fásítások mintaszerű ápolásáról és megvédésé­ről. 3. A megyei, járási és községi taná­csok a) kezdeményezzenek minden város­ban, községben, tanyaközpontban, termelőszövetkezetben és állami gazda­ságban tavasszal április első hetében ,,Fák hetét 6, melynek során előadás­sal és ünnepéllyel tudatosítsák a fá­sítás fontosságát. b) Vegyenek részt a fásítási terv ki­dolgozásában és kezdeményezzenek te­rületükön új fásításokat. c) Mozgósítsák a dolgozókat, hogy a fásítást a városok és községek bel­területén, valamint a közútiaknak a városok és a községek közelébe eső részén társadalmi munkával végezzék el. 4. A bánya- és ipartelepek üzemi szakszervezeti bizottságai a) kezdeményezzék, hogy minden üzemi telepen és a munkás lakóházak környékén fasorokat, facsoportokat fér- és uteafásításokat létesítsenek az ipartelepeket pedig zöldövezetekkel vegyék körül. b) Vegyenek részt a fásítási tervek elkészítésében, gondoskodjanak a ta lajelőkészítés, ültetés és ápolás szak­szerű elvégzéséről. e) Mozgósítsák a dolgozókat, hogy a fásítást a belterületeken társadalmi munkával végezzék el. 5. A fásítási terv teljesítése és túl­teljesítése érdekében elő kel! mozdí­tani a fásítási versenymozgalom ki­alakulását. A fásítási verseny fejlesz­tése és kiszélesítése a tanácsok és a tömegszervezetek együttes feladata. A fásítási versenyben arra kell tö­rekedni. hogy a) a termelőszövetkeze tok és termelőszövetkezeti csoportok egymás között, hl az állami gazdaságok egymás kö­zött. e) a községek, járások és megyék ugyancsak egymás között, d) a DISZ. DEFOSZ, az MNDSZ és az úttörő-szervezetek egymás között, e) a legeltetési bizottságok egymás között keljenek versenyre. A fásítási verseny első szakasza 1951 december 31, a második szakasza 1952 december 31 napjával zárul A ver­senyt a maggyüjfési ültetési és ápolá­si eredmények mérlegelése alapján a földművelésügyi miniszter dönti el. * Felemelt ö'éves tervünik megvalósí­tásának és az ország szociális építé­sének egyik kiemelkedően szép és fon’os feladata országunk fásításának fejlesztése. Ezért szükséges, hogy dol­gozó népünk magáévá tegye fásí’ási tervünk célkitűzéseit és széleskörű társadalmi munkával vegyen,részi a tervek megvalósításában. Dobi István sk. a minisztertanács elnöke. Parisba érkezei! a hitlerista Speidel tábornok Paris (MTI). Speidel tábornok, akj 1940-ben részt vett páncélos ala­kulatával a francia front. Sjedani át­törésében és az ezt követő hadműve­letekben , a bonni ,.kormány“ kato­nai szakértőjeként Párisba érkezeit. A tábornok Theodor Blankkal, a bon­ni ,,kormány“ hadügyminiszteri funk­ciókat ellátó tagjával együtt a,z úgy- neveztt európai ha-dserg felállításával összefüggő értekezleten vesz részt a francia fővárosban. koreai néphadsereg főparaecstsolisáiátó Mieleíilése A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága október 1-én közölte, hogy a koreai néphadsereg alakulatai, szo­ros együttműködésben a kínai népi önkéntesek egységeivel, valamennyi arcvonalon sikeresen visszaverik az rmerikai-amgol beavatkozók csapatai­nak és a liszanmanista csapatoknak heves támadásait, nvközber» emberben és hadianyagban komoly vesztesége­ket okoznak az ellenségnek. Szeptember 30-án a néphadsereg egységei a középső arcvonalon, a íumkvátől délre lévő vonalon, a Oeszenr;zaR-hegy térségében és Hván cshontól északra visszaverték az amerikai 7, és 25. hadosztályt, vala­mint a liszinmanísta 2. hadosztály dühödt támadásait. Az ellenség több, mint 120 harckocsi és nagymennyisé­gű repülőgép, valamint a tüzérség támogatásával támadást indított, hogy áttörje a néphadsereg védelmi, vonalát. Ebben a csatában a nép­hadsereg egységei megsemmisítettek több, mint 30 ellenséges harckocsit és lelőttek 8 ellenséges repülőgépet. A keleti arcvonalon a néphadsereg egységei Jamggutól északra teljesen megsemmisítették a liszínmanista 5. hadosztály két zászlóalját, amely több, mint 40 harckocsi, úgyszintén repülőgépek és a tüzérség támogatá­sával megkísérelte, hogy átiörje a néphadsereg védelmi vonalát. Október í-én a néphadsereg lég­védelmi egységei és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek le­lőttek 10 ellenséges repülőgépet, amely előzőleg az ország északi ré­szében békés, lakott helységeket bar­bár módon bombázott és geppuská- zott. Max Reimann beszéde Düsseldorfban Düsseldorf (ADN) 15.000 ruhrvídéki német tüntetett vasárnap a düsseldorfi Kari Marx-téri nagygyűlésen. A tömeg tiltakozott a Népi Kamara felhívásának Adenauer részéről történt visszautasítása ellen és kifejezte elszántságát a Népi Ka­mara javaslatainak keresztülvitelére. Max Reimann beszéde során négy pontban foglalta össze Nyugat-Német- ország békeszeretö népének állásfog­lalását Adenauer elutasító kormány- nyilatkozata ellen: 1. A szövetségi gyűlés határoza»» nem vet véget a német nép harcának a német egységért. 2. A német nép tiltakozik Ade­nauer kormánynyilatkozata és a né­met szociáldemokrata párt javaslatai ellen, amelyek az össznémet megér­tést hátráltatják. 3. A német nép nem ért egyet a nyilatkozattal és kívánja, hogy a nem­zetgyűlés fogadja el a Népi Kamara javaslatát. 4. Minden német szilárd békefront- ba tömörül és az össznémet tárgya­lásra irányuló akaratát minden lehető módon a szövetségi gyűlés képviselőd tudtára adja. Adenauernek arra a követelésére, hogy az össznémet választásokat nemzetközi szervek ellenőrzése mel­lett tartsák meg, a Kommunista Párt elnöke hangsúlyozta: „Az ösznémet választás a néme­tek belső ügye. Véleményünk sza­rint a német nép elég érett ab­hoz, hogy a német választásokat német szervezetek és maga a német nép ellenőrizhesse.“ Schumacher szerepéről Max Rei­mann kijelentette: Schumachernek a bonni parlament csütörtöki ülésén elhangzott javas­lata a nyugatnémet választások meg­akadályozását célozta. Adenauer és Schumacher egy úton halad, amikor megkísérli a nyugatnémet nép félre­vezetését a nyugatnémet választások­ra, valamint a békeszerződés megkö­tésére és a megszálló csapatok visz- szavonására vonatkozó össznémet tanácskozások megakadályozását, A nagy béketünteté® befejezésekor a részvevők egyértelműen határozatot fogadtak el. „Megbotránkozással utasítjuk vissza Schumacher ajánlatát és állásfoglalását, amelynek célja Kelet- és Nyugat-Németország megegyezésének megakadályozása. Felhívunk minden németet, aki nem akarja, hogy hazája csatatérré változ­zék, segítsen az össznémet megbeszé­lések létrehozásában. A béke megtartása egységes Né­metországot követel“ — mondja többek között a határo­zat. A német ifjúság nem akar ágyútöltelék lenni Berlin (MTI). •Adenauer a kereszténydemokrata és keresztényszocialista, ifjúság uniójá­nak bonni gyűlésén beismerte, hogy a nyugati hatalmaikkal szemben vál. la't kötelezettsége értelmében ,,egy­előre“ 250.000 német zsoldost szállí­tanak a,z úgynevezett európai had­seregnek. Adenauer szeptember 25-én részle­tesen és pontosan tájékoztatta Schu- machert a Washingtonban. hozott remilitarizálási határozatokról: Ha a bonni parlament megszavazza a had­kötelezettség bevezetéséről szóló tör. vényt, először az 1932-ben született nyugatnémetországi ifjaknak kellene bevonulniok a német zsoldoshad­seregbe. Egész Nyugat-Németországbam szé­leskörű akciót kezdtek a Bonnban készülő ..véderőtörvény“ ellen. A schopfheimi szövődé ifjúmunkásai nyilvánosan kijelentették, hogy nem akarnak ágyutöltelék lenni. Oberhof brémai evangélikus lelkész egy gyű­lésen a Hallgatók egyhangú helyes. j lése közepette kijelentette: a nyugat, németországi ifjúságnak meg kell ta. ! gadnia a katonai szolgálatot. Hérám éve ielenfette ki a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága, Sioqv a francia nép sohasem visel háborút a Szovieltuiió ellen P á r i s (MTI). Három éve. október elsején tette közzé a Francia Kom­munista Párt politikai bizottsága nagyfontosságú nyilatkozatát, amely­ben megállapította: a francia nép sohasem fog háborút viselni a Szov­jetunió ellen. André Stíl. az Humanité vezércikkébe,n erről többi között a követekzőket írja: ,.A fasizmus újjá­született és Truman — mint egykor Hitler — „titkos csodafegyverekkel“ fenyegeti a világot.“ André Stil hangsúlyozza, hogy egyetlen francia sem fé'ejtheti el Sztálingrádot és azt a döntő szerepet, amelyet a Szovjetunió játszott Fran­ciaország felszabadításában. Éppen ezért mindén francia követeli, hogy újra érvényt szerezzenek a francia­szovjet szövetségi szerződésnek. íi»y épffenek ők Október 1-én kezdődött az új isko­lai év Franciaországban. A marshalli- zált francia kormány háborús politi­kája katasztrofális hatással van a köz­oktatásra: az iskoláik túlzsúfoltak, a tanintézetek felszerelése tönkremegy, a berendezés ócska, az épületek dü- ledeznek. A párisi Aiésia-utca isko­lája is ilyen romos. Az iskolaév meg. kezdése előtt a házmester előkészíti a vedreket, lábasokat és lavórokat a behulló eső befogadására. 1938-ba,, megkezdték egy új épületrész építé­sét, most azonban a félig kész falak tövében a moha és a gaz lepte el az udvart. 1938-ban le akarták bontani a régi épület legrozogább részét és ideiglenes barakkokat állítottak fel. Közbejött a háború és 1945-ben újra megkezdték az építést. 1949 júniusában még nem volt. kész az épület és a vállalkozó lebontatta az állványokat, mert kimerült a hitel. Az egyik osztály kénytelen volt az igazgatónő lakásában tanulni. A pá­risi rendőrfőnök szerint a háború előtt emelt ideiglenes barakkok álla­pota ma is kielégítő aimnak ellenére, hogy beesik a,z eső, a padló egyik sarka beomlott, nem lehet fűteni a termeket és a világítás sem jó. 1950 februárjában a hatóságok megígérték, hogy újra kezdik az építést. Ám idő. közben az újonnan megszavazott hitel sem bizonyult elegendőnek az építési cikkek árának emelkedése miatt. Úgy azután most. 1951 októberében, 13 év­vel az új épület építésének megkez­dése után, a gyermekek még mindig részben a rozoga régi épületben, rész­ben a nyirkos, egészségtelen barak­kokban tanulnak. (Humanité) Erdei munkások meghiúsítják a fa rabló-kivitelét Abban a harcban, amelyet a jugo­szláv dolgozók folytatnak az áruló Ti- to-Rar.kovics-banda elten, eredménye­sen vesznek részt a jugoszláv erdei munkások. Az erdei munkások szabo­tálják a fa külföldre való szállítását. A fűrésztelepek egész sora szüntette be a munkál, mint például Homolvé- ben. Dináron Jasztrebáeon és sok más helyen. Csupán Hnrváinrszágban az év első két hónapjában 200 motor­fűrész közül mindössze 3 dolgozott. Az erdei munkások szabotálják a fa kitermelését, a vagőnbarakást. Ma az erdei munkákon 30—50 .százalékkal kevesebb munkás dolgozik, mint az­előtt, A fakitermelő vállalatoktól meg­szöknek a munkások. Bosznia és Her­cegovina fakitermelő vállalataitól át­lag naponta 2500 munkás marad tá­vol. Ez csupán az elmúlt évben 620 ezer munkásnak kiesését jelentette. A jugoszláviai dolgozók nem iürik a vadállat! kizsákmányolást és elhatá­rozták. hogy vissza fogják téríteni or­szágukat a béke, demokrácia, szocia­lizmus táborába. Az esküdtek szabotálják a titoista bíráskodást Jugoszláviában az .,igazságszolgál­tatás“ teljesen a hírhedi UDBA kezé­ben van. Az UDBA pedig olymódon szolgáltat „jogot és igazságot“, hogy igyekszik eltávolítani az útból minden becsületes dolgozót. Hogy mégis de­mokratikus színezete! és iláleza' ol kelt­se nők. intézkedtek, hogy a bíróságo­kon a rendes bírókon kívül népi os ' íidlek is ítélkezzenek. A népei azon­ban nem lohol becsapni Az esküdtek nem jelennek meg a tárgyalásokon, nem hajlandók részlvenni a gonoszt«- vő gépezet támogatásában, néni haj­landók elítélni a hazafiakat, akik az ország és nép szabadságáért és függő­ién séfjéért harcolnak. Nem hajlandók takargatni a fasiszta járom rothadt­ságát, nem akarnak holnap a nép előli fellelni, hanem csatlakoznak a felszabadí'ó harchoz. A felszabadulás napján majd ítélkeznek a néppel együtt a Tito-banda fölött.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom