Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-10-02 / 229. szám

Epífsd a nép országát, védd a magyar függetlenséget, oltalmazd a békét: {egyezz békekölcsönt! Takács József harci 17 holdas dolgozó paraszt 230 százalékra teljesítette napraforgó beadási kötelezettségét A kenyérgabona begyűjtése mel­lett a burgonya és kukorica begyűj­tése is vontatottan halad. A szekszár­di járás burgonya begyűjtési tervé* 66 százalékra teljesítette és ezzel a begyűjtési versenyben itt is, mint a kenyérgabona begyűjtésénél a harma­dik helyet foglalja el. A járás köz ségeiben, ahol a pártszervezetek és tanácsok népnevelői felvilágosítják a dolgozó parasztságot, jó eredmények mutatkoznak. A szekszárdi járás községei közül Mözs község halad az élen a bur­gonya-begyűjtésben. ,,A‘h és „B“ vonalon 95, „C“ vonalon pedig 100 százalékra teljesítette elő­irányzott tervét. A felvilágosító munka nem áll meg a község népnevelőinél. Igyekeznek a dolgozó parasztságot felvilágosítani, hogy tervük túlteljesítésével anyagi előnyökhöz jutnak és segítik népgaz­daságunk fejlődését. Második helyen Tengelic község áll, ahol a burgo- nvabegyüjtés ,,A" és „B‘‘ vonalon 78 .százalék, ,,C“ vonalon pedig 109 szá­zalék. Jó eredmények mutatkoznak a napraforgóbe. gyűjt és terén is. Várdomb áll az első helyen, ahol • napraforgó begyűjtését 160 százaikra teljesítették „A" és „JJ" vonalon, „C‘ ‘vonalon pedig 105 százalékra. Tengelic községben is jó eredmények vannak, a verseny során ő foglalja «1 a második helyet, ,,A es ,.B vo nalon 95, ,,C“ vonalon pedig 100 szá­zalékra teljesítette tervét. A kisüt' f -a kegyiájfése az egész járás területén vontatottan halad, Vannak községek, ahol a fel- világosító munka nyomán megindult, á kukoricabegvüjtés, habár vontatot­tan is, de értek el eredményeket. Várdomb község kukorica begyűj­tési előirányzatát 39 százalékban tel­jesítette, Sárpilis 14, Mözs pedig 10 százalékra. A járás területén vannak olyan községek is, mint Medina, ahoi 22 mázsát, vagy Bátán, ahol mindösz- sze 4 mázsát gyűjtöttek be, Szedre­sen és Harcon pedig meg sem indult, a kukoricabegyüjtés. Ezeknek a községeknek a pártszer vezetei és tanácsai nem fektetnek Súlyt sem a dolgozó parasztság fel­világosítására, sem pedig a földmű­vesszövetkezetek munkájára, nem el- lenőrzik, hogy azok hogyan indítot­ták be a kukorica begyűjtéséért folyó versenymozgaimat. A községek egyéni dolgozó pa­rasztsága közül Takács József 17 holdas harci középparaszt mu­tat példát, napraforgó beadási kö­telezettségét 230 százalékra tel­jesítette. Szél Mihály 10 holdas decsi közép­paraszt kukoricabeadási kötelezettsé­gét teljesítette 208 százalékra. Kaíz Sándor decsi dolgozó paraszt is 209 (százalékra teljesítette kukoricabeadá­sát. Ha dolgozó parasztságunk kö- veti az élenjárók példáját, nagy anya­gi előnyökre tesz szeTÍ a ,,C" utal­ványokon keresztül és azok a közsé­Reggel öt. óra. A Mázai Téglagyár telepén nagy a sürgés-forgás.. Nagy napra készülnék, lehet látni a dolgo­zók arcán. „Én a tavalyi jegYzésem, nek a kétszeresét jegyzem, hiszen még ezzel sem tudom visszafizetni Póriunknak azt, amit én máz a fel­szabadulás óta kaptam“ — mondja a téglagyár egyik népnevelője. Kerekes Imre, az üzemi pártszervezet titkára és Zaccomer Rudolf UB titkár egy csoport népnevelővel és bizalmival élénken vitatkoznak. — Személyes példamutatással kell sikert aratni a jegyzésben. Ez is fo­kozza az eredményt — egészíti ki a mondaiot Lukács János, a pártszerve­zet népnevelője. — Én kihívom ver­senyre Zsigmond elvtársat. A havi keresetem 800 forint, de én jegyzek 1.500 forintot. Az óramutató Lassan a hatra ér, mindjárt kezdődik az ünnepély. Egyik-másik helyen még halkan súg­ják egymásak: — Én két havit jegy­zek. — Az ünnepélyes röpgyűlés el­kezdődik. Horváth József elvtárs az építőipari szakszervezet megbízásából eme'ekdiik szólásra. Ismerteti a má­sodik békekölcsön politikai és gaz­dasági jelentőségét. A dolgozók ar­cán mosoly tükröződik, mindenki első akar lenni a jegyzésben. Kerekes Imre párttitkár elvtárs sze­mélyes példamutatással 1000 forintot jegyzett. A dolgozók között is meg­indult a verseny. — Én 1.300 forin­tot jegyzek — mondja Lukács János elvtárs, — mert tudom, hogy az én jegyzésem is fényes bizonyítéka a béke megvédésének. — Kiss Zsiig. KEDVES TOLNAI NAPLÓ! Pártunk és kormányzatunk szep­tember 27-én reggel kibocsájtotia a Második Békekölcsőnjegyzést, ép­pen úgy, mint a terv. és az Első Békekölcsönjegyzés alkalmával a kül­földi segítség helyett a dolgozó nép­hez forduA, hogy az ő segítségükkel és munkájukkal határidő előtt meg tudjuk valósítani felemelt, ötéves ter­vünket és ezen keresztül még szi­lárdabbá tudjuk tenni a békét. Ne­künk nincs szükségnük külföldi köl­csönre, írem akarunk azoknak az or­szágoknak a sorsára jutni, akik MarshaU-segélyben részesültek, ahol nyomor, éhség és munkanélküliség fenyegeti a dolgozókat. Mi a dolgozók segítségével építjük a szocializmusunkat. Ezért jegyez­tem én is 1000 forint békekölcsönt. Bár ez nem nagy összeg, de a sok százezer dolgozóéval együtt hatalmas összeget tesz ki, ami meggyorsítja népgazdaságunk fejlődését és szocia­gek, akik elvesztették a szabadpiaci forgalmat, mint például Decs is, be adási kötelezettségük túlteljesítésével fogják csak visszakapni. mond elvtárs is jegyez 1.500 forintot és ezeket mondja: — aki ennyit, je­gyez, akkor én 2.000 forintra egé­szítem ki. —- Luikács János elvtárs nyomban az 1.300 forintjára még 200 forint pótjegyzést tett. — Most én akarok jegyezni mondotta. Donenn István, — hogy az első között lehes­sek. — Előbb én jegyzek még 500 forintot. —- A keresetem 1200 forint, de ott van a hét családom, akiknek számára boldog jövő vár, ennek épí­tésében én is ki akarom venni a ré­szem. A jegyzés tovább folyik­de szinte percek miatt írják a pa­pírra 1.000, 1500, 2000 és így tovább. A következő jegyző özv. Bognár La­josáé, az öttagú család egyetlen pénz­keresője, 800 forintot jegyez és eze­ket mondja: — Férjem elhunyt a háborúban. Átérzem a háború szörnyűségeit, nem akarom, hogy gyermekeim is úgY pusztuljanak el, mint a koreai gyer­mekek. Pé'dát mutatok jegyzésemmel a többi dolgozó asszonytársaimnak és kérek mindenkit, hogy jegyezzen békekölcsönt, gyermekeink boldog jövőjéért. A jegyzés összegét most kezdik összeszámolni. Percékig. folyik a szá­molás, végül egy hang: 29.100 fo­rint — kiáltja nagy lelkesedéssel. — Gyertek elvtársak a munka, helyünkre és ott is bizonyítsuk be. hogv a békét nemcsak óhajtjuk, ha­nem mindvégig ki is ta.rt.unk mel­lette. Horváth József Máza. /izmusunk építését­Mis is a felszabadulás után kap­tunk 9 és fél hold földet és én már két ízben voltam tanfolyamon, ami teljesen ingyenes volt. öcsém 4 éves mezőgazdasági szakiskolán tanul, amire a múltban nem volt lehetőség. Fa7unk az ötéves terv során villamo­sítva lesz, aminek a szerelése már meg is kezdődött. De kapunk kultúr- házat, mozit, könyvtárat, ami mű­veltté teszi a falu dolgozóit. Ez mind csak kis része azoknak a hatal­mas építkezéseknek, ami országunk­ban végbe megy. Ezt a békés épít­kezésünket dk árják megakadályozni az imperialisták és csatlósai, de mi ezt nem engedjük, ezért jegyeztem én is szívesen békekölcsönt, tudom, hogy ezzel is hatalmas csapást, mé­rünk az ellenségre és segítjük a béke megvédését. Molnár Lajos tolnamegyei MÉSZÖV dolgozója. Nekünk mines szükségünk W 3» /ff»« ff W * 73 <»» # • » kuijo&dí kölcsönre fl Mázai Téglagyárban a népnevelők íRBtaitak példái a Békekölcsönjegyzésben NEMZETKÖZI KÉRDÉSEK Szólásszabadság — Hitler számára Á bonni „Athenaeum“4 könyvkiadó- jáfialat nemrégiben adta ki a követ- tező könyvet: „Hitlernek, a führen 'őhadiszáiláson, 1941—42-ben elhar-g- Kutt, nem hivatalos beszédei.“ A könyv tartalma és megjelenésének ©rténetc beszédesen tanúskodik amel­lett, hogy az Adenauer-Schumaeher tlikfc leplezetlenül terjeszti a mélysé­gesen züllött, embergyűlölő, fasiszta ,eszméket.“ „Hitler nein hivatalos beszédeidnek uiyagát a bitlerizmus terjesztése érde­lében, 1947-ben, Bajorországban meg- «lakítotí „Nemzeti" Szocializmus Tör­ténetének Német Intézete“ rendezte tej 66 alá. Az „Intézel“ működésének iisö idejét mélységes homály borítja. !95!-beti' azonban, a nyugat-néme! idöfizetők pénzéből, 240 ezer nyugat­lémet márka támogatásban rcszesítet- ék, amely biztosította zavartalan mű iödését. Az intézet dolgozóinak léí- « árnál okikor náci tábornokokkal, fa­lazta „föe lén eLemta dós okkal“ és a faj- . dméld G5bb szakértőjével bővítették ti. A „Tudó—ányots Intézet“ tagjai közé végül is kél nyugatnémet parla­menti képviselő lépett be. s díszelnök­séget a bonni báb-állam elnöke, Theo­dor Heuss vállalta. Mindez természete­sen az amerikai megszálló hatóságok támogatásával és utasítására történt. Az „Intézet*4 rendelkezésére bocsátot­ták az USA kiil- és hadügyminisztériu­mának irattárában, s az amerikai kon­gresszus washingtoni könyvtárában őr­zött dokkumentumokat. Nem véletlen tehát, hogy elsőnek az amerikai kéz­ben lévő „Die Neue Zeitung''‘ közölt reklámcikkct a fasiszta főkolompos nem hivatalos beszédei gyűjteményé­nek küszöbön álló kiadásáról. Az „Intézet“ fő célkitűzése, hogy .feltétlenül tudományos, de ugyanak­kor közérthető formában“ ismertesse a nyilvánossággal a dokumentációs anyagot s kiadványaiban szigorúan ragaszkodjék a „történelmi igazság­hoz4*. Első kiadványuk szemléltetően ábrázolja, hogyan értelmezik a bonni „történottudósok“ a történelmi Igazsá­got. Hitler mintegy 5ŐCÍ oldalon meg­jelent „nem hivatalos“ felszólalásai a fasiszta hordák Szovjetunió elleni rab­lótámadása idejéből — 1941—42-ből származnak. A könyv nyílt propagan­dája az őrjöngő führer zavaros esz­méinek és kusza terveinek. Felfedi Hitlernek azt a szándékát, hogy alá­rendeli gyarmattá változtathassa a szocializmus országát. „350—400 kilo­méter szélességű területen roppant méretű katonai gyakorlóteret fogunk létesíteni, ilyen módon Oroszország hatalmas gyarmattá változik át, a nagy Német Birodalom új Indiájává“, — mondotta Hitler. A könyvben kibontakozik az orosz kultúra megsemmisítésének és az orosz nép igábahajtásának eszeveszett terve is íme, az, aki ma Mr McCloy és bon­ni lakájainak földjén szabadon élhet a szólásszabadság jogával, nem más. mint — maga Hitler! És ez koránt­sem véletlen. Hiszen az amerikai há­borús gyújtogatok ..hitvallása“ meg­egyezik az undorítóan aljas hitleri eszmevilággá" Erről beszéljenek népnevelőink ... A Második Békekölcsönjegyzéssel dolgozó népünk új bizonyítékát adja annak, hogy népünk államának erősítését és az ellenség elleni gyűlöletet elsőrendű kötelességének torija és ezt egyre nagyobb arányokban megmutat­kozó tettekkel is alátámasztja. Népnevelők ezrei járják a falvakat megyénk­ben is, hogy minél nagyobb eredményeket mutathassunk fel ezen a téren is. ...«?* helyes Nagy János faddi dolgozó paraszt. DÉFOSZ-tag 500 forintot jegyzett és már be Its fizette. Most lépett be a tiszcs-be is, a jegyzésnél pedig a? aláb­biakat mondta: — Ezzel kívánom elő segíteni a Szovjetunió által vezetett béketábor ügyét. Tudatában vagyok annak, hogy népünk állama, már sok­szorosan visszafizette és a továbbiak­ban még nagyobb mértékben vissza­fizeti kölcsönünket. Úgy érzem én is egy szeget adtam az imperialisták ko­porsójába. * Orgovány Andrásaié faddi DEFOSZ- tag 500 forintot jegyzett és emellett 20 mázsa kukoricára kötött szállítási szerződést, A jegyzésnél így nyilatko­zott: — Látom, hogy a hároméves terv és az ötéves terv és a békeköl­csön eddig is a dolgozó nép érdekeit szolgálta és szolgálja. Nekünk utat adott Fadd községben és még mit fo gunk kapni, azt sok volna elsorolni. Ezért van bennünk, dolgozókban a békevágy és az építő akaraterő a béke érdekében. * Fóri.s Ferenc szintén faddi tszcs- és DÉFOSZ-tag 300 forintos jegyzésénél elmondotta, hogy jegyzését fel fogja emelni, mert neki is sokkal többet adott a terv. mint ahogy azt fel lehet­ne mérni. — Van két katonatiszt fiam, ezek fegyverrel védik hazánkat, én meg a jegyzéssel és jobb munkámmal járulok hozzá a béke megvédéséhez. . . . ex nem helyes Ez a lelkesedés és példamutatás kö­vetendő példa minden becsülete®, ha­záját és a békét igazán szerető dol­gozó számára. Vegyünk példát róla, különösen népnevelőink használják fel ezeket és széles körben népszerűsítsék, Ne tegyenek úgy, mint például Hor­váth Sándor és Elekes Fermcné bo­gyiszlói népnevelők, akik minden fel- világosító munka nélkül csak annyit, kérdeztek, mennyit akarnak jegyezni? Amikor Pofa bácsi megmondta, hogy 200 forintot, arra is csak annyit vála­szollak, hogy jegyezzenek többet, mert ők ennyit nem fogódnak el. — Majd holnap eljövünk, addigra gondolják meg jól, hogy mennyit adnak. — Ez szinte fenyegetően hangzik és egyálta­lán nem vall a népnevelők türelmes, megértő, felvilágosító munkájára. * Bizonyára nem segíti elő az sem Bo- gyiszlón a kölcsön jegyzés még nagyobb sikerét, hogy a községi tanácsnál Ba­bay Mátyás elzárkózik a békekölcsön- jegyzéssel kapcsolatos minden felvilá­gosítás megadásáról. A helyzet ugyanis aiz, hogy a földműveszövetkezeti bolt dolgozói elhatározták, hogy szépen ki fogják írni a kirakatukba az eddigi békekölcsönre lejegyzett dolgozók ne­veit, hogy azok személyes példamuta­tásával fokozzák az eredményt. Erre fel Babay Mátyás azt válaszolta: — Nem kaptam felülről semmi intézke- dést, s így ezen adatokat nem áll mó­domban megadni. — Itt csatlakozunk Lénárd György szövetkezeti faliújság- felelős megállapításához. Aki titokban tartja, hogy mivel járul hozzá saját maga és mások a békekölcsönhöz, az nem tud jó népnevelőmunkát végezni. A község le van maradva a termény- begyűjtésben is, jó volna,. ha a párt- szervezet erélyesen felülvizsgálná az ottani helyzetet, nem-e akkörül is van­nak ilyen hibás nézetek. Október másodika Nemzetközi üékesmp A Béke Hívei Világkongresszusá­nak Állandó Bizottsága 1949 szep­temberi felhívásában Nemzetközi Békenapnak nyilvánította október másodikat „Az Atlanti Szer­ződés ratifikálása, az a szán­dék, hogy Nyugat-Németországiban és Japánban a béke hóhérainak visszaadják a hatalmat s a fegyve­reket és a népek legádázabb ellen­ségeinek nyüjtsianak támogatást'* — mint a felhívás mondja, Lerántja az álarcot az úgynevezett „védelmi szerződések“ gyártóiról, akik újabb véres kalandokba akarják hajszolni a világot. Mindezek a szándékok azóta tét. tekké váltak. Az imperialista ag­ressziónak rákényszertíették akara­tukat a velük függő viszonyba ke­rült kormányokra, szavazógépük se­gítségével agresszornak minősítették az általuk megtámadott Koreát. Le­rakták az „európai hadsereg“ alap­ját, mely „Nyugat-Európa megvédé­sének“ hamis jelszavával támadásra készül a szabad világ ellen, hátai­mat és fegyvert adtak Hitler tábor­nokainak és náci csapatainak ke­zébe Nyuga/t-Németorsz’ágbajn. Görög­országot és Törökországot bekap, csókák az Atlanti Paktumba és megkötötték a japán különbekét, ami egyet jelent a fasiszta japánok új ra-felf egyvérzés ével. Amerika és Anglia monopoltőkései tehát fokozott erővel készülnek a há­borúra, ami egyre felelősségteljesebb és nagyobb feladatokat ró a nyolc- százmilliós béketáborra. És ez a tá­bor erőben, súlyban és számban ál­landóan növekszik. A Nemzetközi Békenap tovább fo­kozza a béke erőinek lendületét, to­vább erősíti a béke megszilárdítá­sáért harcoló béketábor egységét s a jószándékú emberek százmillióinak tartós békébe vetett hitét. Hiszen mint az 1949-ben kiadott felhívás mondotta: „Ha egyesülünk, legyőz- hetetlenek vagyunk. Megnyerjük a béke csatáját, megnyerjük az élet csatáját.“ Amikor közölte a mosz-kvai rádió az új kölcsönjegyzést, „Cseljuszicin" motoroshajó messze a hazai partok­tól hasította az óceán hullámait. A tengerészek, akik lélekben sohasem válnak el hazájuktól, lélegzetvissza­fojtva hallgatták a drága Moszkva hangját, majd nyomban a hír vétele után gyűlést tartottak. A gyűlést Cserndv fedélzetmester nyitotta meg. EJj, békés építkezésekről beszélt, a békeműszakot tartó szovjet dolgozók hősies munkájáról, Majd Jevtusenko hajóstiszt, a Komszomol-szervezet titkára vette át a szót. — Köszönjük a mi Bolsevik Pár­tunknak és Sztálin elvtársnak, hogy atyailag gondoskodik a szovjet nép­ből, hogy harcol a béke ügyéért — mondta. Egymásután szólaltak fel a tenge­részek is, s mind kifejezésre juttat­ták, bogy munkával keresett rubel- leikkel szívesen segítenek az államon Ezután nyomban megkezdődött a kölcsönjegyzés, amely tizenöt perc alatt lezajlott. A „Cseljuszkin" első akart lenni. Lelkes kölcsönjegyzésről érkeztek rádíogrammok a „Jean Jaures" gő­zösről és más óceánjáró gőzösökről is. A moszkvai „Északi kikötésében Amikor a rádió bemondta, hogy „Állami Népgazdaságfejlesztési Köl­csönt" bocsátottak ki, az „Északi ki- kötő"-ben éppen hatalmas transzfor­mátorokat hajóztak be a kommuniz­mus nagy' építkezéseinek számára. A kölcsön kibocsátásának beje’en- .'"ése után a teherárurész! egeken nyomban tömeggyűlést tartottak. Egy­másután szólaltak fel a mechaniku­sok, kocsivezetők, és darukezelők. Valamennyien kifejezésre juttatták, bogy szívesen kölcsönadják az ál- ’amnak megtakarított pénzüket. ■ Kölcsöneink megkönnyítik a vommunizmus nagy építkezéseinek nielőbbi befejerését — jelente!le ki Éz-kopcov rakodómunkás. — Azt 'karjuk, hogy életünk csupa öröm és boldogság legyen. Kölcsönjegyzés — 15 perc aluli

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom