Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)
1951-07-08 / 157. szám
4 »5! JllUUS t N B P 1 6 ELMÉLETI TANÁCSADÓ A sztálini nemzetiségi politikáról Hazánkban csak úgy, mint a többi testvéri népi demokráciákban a különböző nemzetiségek egymáshoz vaIo viszonyát a lenini-sztálini nemzetségi politika alapé Ivei. a proletár-internacionalizmus szelleme hatja át. Ezt tükrözik az alkotmányban lefektetett jogok és a gyakorlati intézkedések is. Közép-Eurójta a nemzeti viszályod puskaporos hordója volt és ma egyse inkább átalakul a Szovjetunió példája nyomán, szabad nemzetek testvéri együttélésének virágos kertjévé. Melyek ennek a győzelmes lenini-sztálini politikának az alapvonása? E cik'A keretében három kérdést tárgyalunk. A nemzetek és oeztályharc A burzsoá ,,tudósok" és politikusok a társadalmi kérdések homlokterébe a nemzetek harcát állítják.»Szerintük a történelem nem más, mint nemzetek, fajok harca és ebben a harcban az erősebb legyűri és elnyomja a gyengébbet. Szerintük a kapitalista nemzetek teljesen egységesek, a nemzeteken belül béke honol. Tudománytalan, politikailag reakciós elméletek ezek, céljuk az, hogy eltereljék a dolgozók figyelmét a társadalom igazi mozgató erőiről az osztályok harcáról és eltérítsék a dolgozókat a szocializmusért vívott harc útjáról. A marxizmus-len in izmus azt tanítja és az élet ezt nap, mint nap igazolLa Krwí-ir íj n.pm7otplf ^ I» a r>íf.s 1 i rtm 11 R_ ban. különböző osztályokra bomlanak, e sősorban a két alapvető, ogymás<.al ehciuétes osztályra: a munkásosztályra es a tőkésosztályra. A magyar munkásosztály érdekei is mindig kibékíthet etlenül szembenáll- tak a magyar uralkodó osztály okiéval és ugyanakkor megegyeztek ezek az érdekek a román, csen, délszláv dolgozók: end ekeivel. A marxizmus azt tanítja, hogy a kizsákmányoló és kizsákmányolt osztályok érdekei egy nemzetien belül mindig ellentétesek, de a különböző nemzetek munkásainak és dolgozódnak érdekei egyek, azonosak az egész világon. Ez a felismerés írja a kommunizmus zászlajára, már 1847-ben a tudományos szocializmus elméletének' megszületésekor, hogy „Világ proletárjai egyesüljetek!“ A szocializmus megvalósítása a dolgozók létérdeke. Az út a szocializmushoz, minden nemzet munkásosztálya számára „saját burzsoáziájának megdöntésén keresztül vezet“. A szocializmus felé vezető úton, egymásra kell találnia, szoros harci szövetségben kell haladnia minden nemzet munkásosztályának, dolgozóinak. Ez a felismerés feltétele a szocializmus győzelmének a- világon. Ez a felismerés csak a burzsoá áltudósok és politikusok reakciós, soviniszta elméletének szétzúzásán keresztül juthat el a dolgozók széles tömegeihez. gyűlölködést a szomszéd népekkel szemben ... és a nagyszerb sovitniz mtis feltámasztása egyre jobban kiélezi a szerbek, h orv átok és szlovének közötti ellent éleket is“. Soviniszta fiszítást. folytatnak és foly atják a' Jugoszláviában élő nemzetiségeik elnyomását. „Ezeket a nemzeti kisebbségeket mint megbízhatatlan elemeket kezelik, ezrével telepítik ki lakóhelyeikről, a teljesíthetetlen mértékben kiveilett beszolgáltatás! kö_ telezefctségek be nem szolgáltatása címén tömegesen fosztják meg őket földjeiktől és a legkülönbözőbb ürügyekkel a nemzeti kisebbségi dolgozók ezreit vetik börtönbe“. Tito, az impeni aü istá k n a k ez a 'háborús provokátora, nem »esti viszályt szít. elnyomja a nemzetiségeket, háborúra uszít. Belső ellenségünk. a leleplezett Grőszék, voll kizsákmányolok, kulá- kok, egy h ú ro n pendüilnek Ti tóval, szocialista fejlődésünket szabotálják háborúra uszítanak és ebben egyik legfőbb fegyverük, a soviniszta métely terjesztése. Ma két társadalmi rendszer áll egymás mellett, így természetesen kétféle törvényszerűség érvényesüli: a kapitalizmus {háborús, nemzetellenes törekvése és a szocializmus nemzeti egyenjogúsága és testvérisége, a béke szolgáló törekvések. Melyik törekvés kerekedik felül, megvédhető-e a béke ilyen körülmények között? Ez a kérdés százmilliók érdeklődésének hóm. ipkterében áll. Sztálin elvtárs szavai választ adnak erre a kérdésre, erőt adnak a béke híveinek, a világ dolgozóinak: „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette“. A burzsoá „tudósok“ és politikusok « nemzetek közötti harcot a háborúkat, a nemzeti elnyomást örök törvénynek tartják, Ezek a jelenségek a kap ital izmusban törvényszerűek és a kapitalizmus nem is lehet meg nélkülük. Viszont az emberke,g meglehet a kapitalizmus nélkül. 800 millió ember építi már a szocialista társadalmat, olyan társadalmat, amely nem ismeri a nemzetek viszályát, sem a háborút, sem a nemzeti elnyomást. A burzsoá áltudósok és politikusok, amikor a nemzeti viszályok, háborúk elkerülhetetlenségét hirdetik. tulajdonképpen igyekeznek elleplezni az imperialisták háborús előkészületeinek igazi mozgatóerőit és világhódító terveik előtt meghódolásra igyekeznek rábírni a dolgozókat. A mi feladatunk leleplezni ezeket a törekvéseket és mozgósítani a tömegeket a béke megvédésére, a szocializmus kivívására. Ma az angolszász imperialisták eszeveszetten készülődnek az új világháborúra, világhódító törekvéseiket elsősorban a felszabadult nemzetek rovására akarják végrehajtani, de fenyegetnek minden’ gyengébb nemzetet. Az angolszász imperialisták ma mindent a háborús előkészületek szolgálatába állítanak. Különösen jó eszköz számunkra a nemzetek közötti viszályok szítása, a soviniszta uszítás. Vadállati gyilkosságaikat, rombolásaikat Koreában éppen „a haladottabb, felsőbbrendű faj" fasiszta eszményével igyekeznek igazolni és leplezni. Döntő feladatunk, hogy ‘ leleplezzük háborús uszító, soviniszta politikájukat. Nekünk, magyar dolgozóknak különösen feladatunk az, hogy leleplezzük. hogy a tőszomszédságunkban háborúra készülődő, áruló Tito soviniszta uszító propagandája mögött az húzódik meg, hogy Jugoszláviában ma a kapitalizmus törvényszerűségei, imperialista hódító törekvései érvényesülnek. •Jugoszláviában egyre leplezetlenebből folyik a kapitalizmus teljes visszaül lítása, a jugoszláv népnek jogából való megfosztása, amely jogokat a Szovjetuniónak a fasizmus feleli ara- o't győzelme és saját felszabadító harca erednie nyélképpen felszabadu'á sakior kivívott. A kapitalizmus visz- szaálLíiását bizonyítja a munkásosztály. a dolgozók véres fasiszta elnyo mása, az 1945-ben államosított gyárak kiárusítása a tőkéseknek ffőleg .amerikaiaknak], a kulákharácsolás állami biztosítása (zadrügákban, feke.'e piacon. slb.i — de ezt bizonyítják az imperialista érdekek érvényesülése n nemzeti politikában is. A Tarlós Bé'-e e. lapban olvassuk: A felszabadulást követő időszakban Tito ék kénytelenek voltak „képmutató módon egyenjo gnságo'. és önikormánvzalot Ígérni a Sző v e 1 is é g i Köztársaságnak nvi! v á n í to'" .Jugoszlávia népeinek... Barát, sági szerződéseket kötöttek a Szovjet unióval és a népi demokratikus or szagokkal*.. A belgrádi hutások az őket jellemző Iroekis'a kédsziniiségg»’ ma is gyakran hivatkoznak erre. d valóságos politika iuk ma már az lew .ni lángra Inbbanírák a jngo szláv népben a bizalmatlanságot, t A lcnSni-ssIálini nemzetiségi politika gyakorlati mcgvaüósílása, diadala a Szovjetunióban és hazánkban Hogyan valósult meg a gyakorlatban a lenini-sztálini nemze iségi politika a Szovjetunióban és hogyan valósítjuk meg a mi hazánkban? A cári Oroszországban sok kiseblv nagyobb nemzet, népcsoport, nemzeti kisebbség éú'l súlyos nemzeti elnyomás alatt: a cári Oroszország a népek börtöne volt. A győzelmes Nagy Októberi Szocialista Forradalom legelső feladatai egyikének tekintette a nemzetek önrendelkezési jogának, minden nemzeti, faji elnyomás felszámolásának törvénybeikia- tását. Sztálin elvtárs dolgozta ki azt a pro. gram at, amely felszámolja a cári örökséget, a nemzeiek egyenlőtlenségét, azok gazdasági, politikai és kul- túrális megsegítése útján. E sztálini programnak szellemében a szovjet kormány különösen segítette a múltban elnyomott, elmaradott nemzetek iparát, mini anyagi felemelkedésük egyik alapfeltételét, s min", a nemze lek munkásosztálya kialakulásának anyagi bázisát. A szovjet kormány gyakran fejlettiparú orosz területekről telepített át gyáraikat, üzemeket, az elmaradott nemzetek területére. Az ötéves tervek során különös gondot fordítottak az elmaradottabb nemzetek iparának fej’esztésére. így. inig a Szovjetunió ipara 1913—1940 között 11-szeresére növekedett ugyanezalatt az idő alatt például a kazahsztáni ipar 22-szeresére, az örmény1 országi ipar 22.5-szörösére. a igruzia: ipar 26.5-szörösére emelkedett. De a segítség nemcsak ipari, gazdasági je 1 - Pjpgíi volt, hanem srlkoidalú és különösen jelentős kulturális vonatkozás-; ban. Erre igen jellemző példa, hogy több, mint 40 nép. amelynek nem volt eddig ÁBC-je sem, most a szovjet hatalomtól kapott ÁBC-t, iskolákat A Szovjetunió néniéinek testvérisége a második világháborúban minden megpróbáltatást fényesen kiállít. Az íizbóg nép a háború elején a fronton harcoló üzbég katonákhoz a következő levelet írta: ,,üzbég katona! Néped a Szovjetunió qvermeke, az, orosz, a? ukrán, a bjelorusz, az azarbaj- dzsán, a grúz. az örmény, a t.adzsik a turkmén. a kozák és kirgiz, veled együtt építette 20 éven át, nappal és éiiei nagy házunkat, szoviet hazánkat. Idősebb testvéreid házába, az orosz házába, a bielorusz és ukrán testvéred házába betört a német rab ■ó. Akasztóiét, korbácsot, éhséget és Ka1 h 11 hozott. De az orosz háza a te házad is, mert a Szovjetunió egy család!“ Hazánkban is étnek különböző népcsoportok, nemzeti kisebbségek. Népköztársaságunk alkotmánya külön pontban szögezi le teljes egyenjogúságukat. Pártunk politikája arra iránvl. I»n*»v a |»”>’/,óukT»‘ni él*" ne«n-/el8sé' grk fogaikkal ríni tudjanak, hogy n laná'^okhan, • a nemzetisé«*! köz.sé*"'Vbcu számarányoknak megfelelően legyenek képviselve a nemzetiségi dolgozók, — hogy vezetőik helyi emberekből kérőijeitek ki. akik ismerik életviszonyaikat, szokásaikat. Nemzeti nyelvük ápolására felállítottuk például a délszláv pedagógiai fő iskoláit,, ahol idén vizsgáznak elsőízben a nemzetiségi dolgozók fiai, emellett gimnázium, két kollégium és sok elemi iskola szolgálja a nemzetiségek nyelvének, kultúrájának ápolását. A nemzet is écnak kultúrájának fejlesztését szolgálja a népművelésügyi minisztérium délszláv kuliúrauíója, amely a falvakat járja, délszláv nyelvű színdarabokat, népdalokat, népi táncokat ad elő és az országos kultúrversenyen a tíz első helyezett közölt három délszláv kultúr- csoport is volt. Rendszeresen megjelenik a délszláv sajtó, a „Nase Novine“. , A legkiválóbb nemzetiségi dolgozókat megbecsüli, kitünteti az állam, mint kitüntette Kossuth-díjjal megyénkben Ka szapovics András országyűlési képviselőt, délszláv dolgozó parasztot is. A nemzetiségi dolgozók nap, mint nap tapasztalják Pártunk, kormányunk segítségét, megbecsü’ését. A nemzetiségi dolgozók ízzó gyűlölettel fordulnak a háborús uszító imperialisták és fasiszta rohamcsapatuk, Ti- tóék ellen, akik a múltat akarják visszahozni. A nemzetiségi dolgozók teltekkel tesznek tanúságot felszabadult hazánk iránti hűségükről. a Magvar Népköztársaságot hazájuknak tekintik, mint ahogy ez a haza édes gyermekeinek tekinti őket. — Budzsáklia Jánosáé, mohácsi dolgozó parasztasszony mondotta a Pártba va_ ’ó felvételekor: ,,A múltban beszélni sem volt szabad a mi nyelvünkön. Sok családban a gyermekek már ei- felejieiilék saját anyanyelvűkéi Ezzel szemben a mi Pártunk újságot bocsátott ki. hogy fejleszthessük anvanyalvtinket. nemzeti kultúránkat. MnM pedi « fi dolgozó paraszt gyermeke megy délszláv lanítókénző iskolába, al;ik a mi ■ gyermekeinket délszláv nyelvre tanítják maid. Mjndezt mi. délszlávok a Pártnak, Rákosi elvtársnak köszön heljiik. T*»érem, hogy a Szovjetunió, n Pár*. » haza irán't szere?e*et elmélyítem a többi délszláv dolgozó szivében is és egy emberivé"* K"«mk harcolni a l»éké*'rt“. Iav erősödik a lenini-sztálini nemzetiségi . politika gyakorlati magvalósítása nvomán a hazánkban élő nemzetiségek között is a testvéri együttérzés és n haza.szo.rsfp*. amelv minden hecsüjefes doleozót. a sznr.ializmus énPésében való helytállásra, a hákf, önfe’áldozó vedn’m'”-0 lelkesít, lev -lesz — a felszabadult dn'|nn-'é nén haza'fisáng úi erő forrása,, amiből bőven meríthetünk, amelv. mint ;i motor visz bennünket előre a jobb iö vő fNé“ — amint azt Rákosi elvtárr mondatta. Hét nap a külpolitikában Évekig korlátlan úr volt, a császár, az „Ég Fia“ alázatosan hajbókolt élőt te, nem volt még kényúr Keleten, ki gyávább lett volna és kegyetlenebb, mint ö és egy 6zép napon 6z:nte észrevétlenül eltűnt a porondról az embe riség egyik első számú közellensége: MacArthür. Miért? Mege'cgelték talán a kegy el lens éget? A fegyvergyárosok vezette Amerika vezető körei megsajnálták talán a sodrat szenvedett koreai népet, vagy fájt nekik a sokezer ame rilceyi katona halála ott Távolkeleten? Nem, erről szó sem volt. MacArthür kudarcot vallott, megbukott, mint hadvezér, működése veszélyeztette a befektetett dollárokul — tehát egy tollvonással félreállíiotlák. Az amer kai tőkések, akkor ta’án még azt hitték, ha falálnak bűnbakot, .akinek fejére lehet olvasni minden kudarcot, akkor ej van intézve minden, de az események bebizonyították, hogy a Fehér Ház urai ezúttal is elszámí- iotiák magukat. MacArthür távozott Koreából, de sokkal több babér nem termeti utóda számára sem. A hős koreai nép nem tört meg és annak ellenére, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen folytatott agresszióbán az imperialista tömb 16 országa vesz részt, a háború legsúlyosabb időszakában is megállta helyét és példátlan kitartást tanúsított a haza becsületéért és függetlenségéért vívott háborúban. A hős koreai ' néphadsereg szoros együttműködésben harcohm a kínai önkéntesek dicső osztagaival megmutatta katonai és erkölcsi fölényét az amerikai agressziós csapatok fölött. A háború kezdete óta az amerikaiak vesztesége elérte a 125 ezer főt és, ahogy nőtt az amerikaiak vesztesége, úgy nőtt az Egyesült Államokban azok száma, akik egyre bátrabban követelték: Vissza kell hívni az amerikai csapatokat Koreából. Az amerikai zsoldosok, hogy kudarcukat palástolják egyre borzalmasabb kegyetlenkedéseke; hajtottak végre a koreai harctereken. Kegyetlenkedésed miatt világszerte napról-naora fokozódott a felháborodás ellenük. Ilyen körülmények között hangzottak el az Egyesült Nemzetek Szervezetének rádiójában Maiik elvtárs szovjet küldőit szavai. — A szovjet népek bíznak abban, hogy Koreában helyre lehet állítani a békéi — mondotta Malik elvtárs emlékezetes beszédében és azt javasolta, hogy a harcoló felek sürgősen kezdjenek cl tárgyalásokat a tüzelés megszüntetéséről és a fegyverszünetről azzal a feltétellel, hogy csapataikat kölcsönösen visszavonják a 38-as szélességi fokra. A békeszerető emberek világszerte lelkes helyesléssel fogadták a szovjet béke javaslatot és a békejavaslatok elől nem térhetett ki az Egyesült Államok kormánya sem. És főképpen nem térhetett ki azért,- mert a koreai háború, már a zsoldos csapatok között is, veszélyesen népszerűtlenné kezdett válni, hiszen az elmúlt egy év a'att vereség, vereség után érte a betolakodókat, Találóan mutat rá a pillanatnyi helyzetbe a Pbenjanban megjelenő Nodon Színműn című lap, amikor többek között' ígY b: , Az Egyesült Államok kormánya kudarcot vallott c bban a kísérletben, hogy fegyveres erővel meghódítsa Észak Koreát, hivatalosan kifejezte a koreai hadműveletek megszüntetésére vonatkozó kívánságát. A koreai nép beleegyezése a fegyverszüneti tárgyalásokba újabb bizonyítéka a koreai nép őszinteségének az idegen fegyveres beavatkozás megszüntetésére és a béke megteremtésére {rá nyúló törekvésben Ez a beleegyezés ismételten megerősíti a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság határozott és következetes békepolitikáját“, A j'egvverftsüneli tárgyalások lényegében ma kezdődnek meg. Nehéz volna jóslatokba bocsátkozni e tárgyalófele alakulásáról. Egv tény: az amerikai imperialisták továbbra is gyorsított ütemben folytatják a fegv- vorkozé-t. a had'támaszpontok építését, a harmadik világháború előkészí tűsét. Az is tény azonban. hogy ^ a Szovjetunió ereje, következetes b:ko- noMtikája é*s a Szovjetunió vezette béketábor egyre növekvő evője sorra keresztül húzza az jmper*Alisták c7-e- mí fását. A dolgozó milliók tudják ho'W bizton ,számithírtnak a Szovjetunió segítségére az emberibb éleiért, e inunké*- alkotó bégéért vívót; harc ha" Miközben a doPárcsallós újságok az 'mneria’sta "’Kd vezető no,1’'t.’!'-ii*'a: h'szté-kus düibr0hamhan törnek K: he *» békéről h*»1Nr>«*f. he «•.•»élné; Mo-rtrvéhan a Sztál n-hékedíj.-it adták át H|,’"le* ,Trhn?njl Ca.I11 erbvr" érsek* ’’ dvnoknak Johr.cnn a békaJ" A *-rá, t ntkí'v jp ~ •' 4 r, *.j beszédében többek között ezeket mondotta: „A szocializmus világa minden nap erősebbé válik, a kapitalista rendszer ellentmondásai napról napra nyilván- valóbbak. A világ békeszerelő népei tudják. hogyan kell megvédeni a békét. Nyolcszázmillió embert — Prágától Pekingig, Franciaország, Olaszország, hazám és az egész világ békeszerető embereinek maliéival együtt sohasem lehet legyőzni“. Tud jé k ezt az imperialisták ée, hogy mennyire. félnek a béke növekvő erőitől és azok megnyilatkozásaitól, arra jellemző az amerikai külügyminisztérium tevékenysége a Béke Világtanács küldöttsége ügyében. Malik elvtárs, a Szovjetunió képviselője az ENSZ szervezetében — aki júniusban a Biztonsági TanáiSs elnöki tisztét látta el június 25-én és 27-én Newyorkban fogadni akarta a Beké Világtanács küldöttségét. Az amerikai hatóságok megszegve azt a kötelezettséget, hogy az ENSZ ügyében biztosítják az érdekelt személyek amerikai beutazási vízumát, a Béke Világtanács küldöttségének tagjaitól megtagadták azt. Ennyire félnek Amerika urai a béke erőitől és joggal félnek, mert a jelenkor hatalma« mozgalmának — a béke hívei mozgalmának — aktivitása és szervezettsége az imperialista háborús gyújtogatok elten folytatott kitartó küzdelemben szűntél énül növekszik A b.'fceszerető népek saját kezükbe veszik a béke megvédésének ügyét. A kapitalista elnyomás alatt sínylődő országokban is egyre fokozódik a békeegyezményért folyó küzdelem. Az o’asz békevcdelmi bizottság közli, hogy a rómei tartományban több, mint 410 ezren. Szardíniában 220 ezren, a bar: tartományban 200 ezren foglaltak állást a békeegyezmény megkötése mellett. Ausztriában íc-bb. rrint 700 ezer, Finnországban mintegy 400 ezeT, Belgiumban 260 ezer. Svédországban 205 ezer írta alá a Béke Világtanács felhívását, Ang iéban a kampány megindítása óta eltelt néhány hét alatt 250 ezren írták alá a felhívást. Tcbb, m:nf egymillió ember írta alá az öt nagyhatalom békeegyezményét követelő felhívást Iránban, ahol az e'mult héten az angol imperialisták újabb fenyegető katonai intézkedésekkel próbálták rábírni az iráni kormányt arra, hogy ne léptesse életbe az olaj államosításáról szó c törvényt. A Tigris és az Euf rates torkolatánál angol könnyű páncé'o? és gyalogos alakulatok szálltak partra A közelkeleten állomásozó angol csapaté k egyrészet riadókószültségb** helyezték. Ugyancsak nyomást akarnak gyakorolni az iráni kormányra azzal is, hogy az államosított olajvállalatok ügyét a hágai nemzetközi bíróság elé terjesztették. Az iráni kormány azonban nem hajlandó elismerni c hágai bíróság illetékességét és ezért képviselőit nem is küldte el q tárgyalásokra. Az iráni kormány tovább folytatja az olajipar államosításával kapcsolatos intézkedéseket' és az angol fenyegetések az iráni nép hatalmas felháborodását és ellenállását fejtei fék ki, Napról-napra nő a do’gozók ellenállása a déli határainkon túl :s. A dolgozó parasztok közül egyre többen fognak fegyvert « Tilo-klikk ellen. A Times az angol nagytőke lapja s fegyveres ellenállással fogla’kozva megjegyzi Jugoszláviában Tito csak igaz körülményesen tudja kézben tartam a Untaimat. Többheíyütt a lokosseg rgyhc-.rmada a titkos rendőrség letör fóztatási hadjáratától tartva, elmenekült a falvakból a hegyekbe, jxhol f bolsevista partizánokkal együtt robbantanak és megsemmisítik az ellenül kirendelt rendőri egységekéi“. A par. tizánok több alka'ommal valóságos tűzharcot vívnak az TIDBA- val Min' a l'Humanité írta: ,.Tavaly a tiio'Sb Grstauo megszállta Korivacc falui é: ott fosztogatni kezdett. A közeiket tartózkodó r^rtizánok megtámadt áh t fosztogató UDBA-sokat. közülük töU bet megsemmisít eltek, a többit megfut lamitoifáb. A falu egész lakossága < partizánokkal tartott. Az erősítéssé visszaérkező UDP A egyetlen férfit sem talált a faluban. Bosszúból m eeész közsóö női lakosságát elhurcol tők és a falut felgyújtották“. A bor zalmas terror azonban nem rettent meg a hősi ellenállókat. A doNozs' oara.szísá**. a munkásosztály, a Kom mun ist a Párt illegális sejtjeinek vez# tó-óirfd elszántan harcol, hagy félsz» h *i d i f a a országát az áru'ók uraim* aló’, Ar Hazsátf és a béke erői dís, dal^zrhrvdni fodort' Jugosz'áviábú 1«. A dolgozó nén akarata gvőzn* főj Iránban dvőzni fo<* Snanyolnrez-íg h.1 dvo* között és dvözni fog mind»'"íP A béke er-s- ^okc’n-osan felülmúlj*! ~>z imperialisták erőit Kőik*? 1 SÍ*) Kapitalista politika és SKOcialigla politika a nemzetiségiek egymás viszonyában és ennek ősszefrigíjése a béke kérdésévé!
