Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-09-22 / 221. szám

TOLNAI NAPLÓ Világ proletárjai \ MAI SZAMBÁN, Ölévé* tervünk: bcfuUsrv (2. o) Megkezdődött a béke kölcsün-kötvényrk első sorsolása 2. o. Megyénk üzemet ben tömegmozgalommá fejlődik a (lazala-niozgalom o. Szeretedet Kö-züntjük a szovjet Uolliozparaszt-kUldötte. kel *:í. o Számszeríj adrtok igazolják a szerződéses termelés előnyét o-1 Az Átlaltorgalmi Vállalat meg­javítja munkájút (I. o.V Vili. ÉVFOLYAM 321 SZÁM ARA »1» VILLÁK SZOMHAT, 11151 SZEPTEMBER 22 Kultúragitációval az ötéves tervért, a békéért Az ötéves terv sikere, határidő előtti végrehajtása, a mezőgazdaság szocialista átalakítása, a békeharc egyre fokozódó erősítése hatalmas föladatokat ró kultúrcsoportjajnk- 'a. kultúrbrigádjainkra, de ezen belül minden egyes kultúraktívánk- ra. Pártunk tanításai nyomán Ré­vai elvtárs kongresszusi felszólalá­sában közérthetően hangsúlyozta ki, hogy ’,A szocializmus győzel­mes Felépítése lehetetlen a kuf túr­forradalom jelad at ainak megoldá­sa nélkül.“ ­A tapasztalat azt mutatja, hogy kultúrcsoportjaiiík a nyári mező­gazdasági munkák alatt túlnyomó többségben jól megállták helyüket. Munkájukat annak tudatában vé­gezték, hog'y a kulturális megmoz­dulásoknak alá kell támasztani a gazdasági feladatok még jobb vég­rehajtását. Jól működtek ezen a té­ren a kiillúrcsoportok Závodon. Lengyelen. Igen helyesen látták ezt a feladatot a medinai délszláv kul- Hircsoport tagjai is. Most az a feladat, hogy ezeket a nyáron jól hevált tapasztalatokat kuítúrcsoportjaink használják jel, sőt fokozzák tovább. Már ezen a téren is vannak jó kezdeményezé­sek. Ilyen például Pincehely köz­ség. ahol már eddig 7 kultúrbrigád alakult, de ezenkívül 11 diavetítő, brigád is alakult, mert éppen a tömhetek tapasztalatai nyomán tudják, hogy milyen fontos agitd- ciós eszközünk a film. Kultúrcso- portjaink minden eszközt használ­janak fel arra. hogy a kulturális tömegmunka még döntőbben és hathatósabban járuljon hozzá a termelés növeléséhez, a béke meg­védéséhez. Eközben azonban min­dig szemünk clőtt legyen Révai elvtárs tanítása: „Az új szocialista kultúra építése sem békés folya­mat Két veszéllyel számolhatunk kuítúrcsoportjaink munkájában, melyeknek sürgős kiküszöbölése eredményeink rohamos növekedé­sét szolgálhatja. Egyes kultúrcso- portok és brigádok, leszűkítik a kulturális tömegmunkát és kizáró­lag csak a jól teljesítők felköszön­tésével akarják ezt a feladatot el­intézni. A másik pedig, hogy egyes helyeken maga a községi tanács sem foglalkozik a kultűrkérdéssel olyan mértékben, mint ahogyan azt Pártunk tanításának végrehajtása szükségessé teszi. Nem szabad meg. történni olyannak, mint Iregszem- csen, ahol a könyvtárak egyesítése érdekében a községi tanács nem tud biztosítani t>gy kocsit, amely a könyveket egy helyre hordaná■ Ép­pen az elmúlt könyvnapok mutat­ták azt meg számunkra, hogy nem lehet lebecsülni a könyvek oktató és nevelő hatását sem. Intő példaként kel! megemlíte­nünk azt is, hogy Pincehelyen a gépállomás nem akarja segíteni a falusi kultúrcsoportot és itt a fele­lősség először is a vezetőséget ter­heli. Örvendetes eseményként kell (könyvelni azt is, hogy nagyjából szűnőben van az az elgondolás, hogy a kultúrmunkát az úttörők végezzék. Egyre több helyen az ut. törők már sokkal kevesebb száza­lékát adiák a kultúrcsoportok tag­jainak. Ezen a fronton is tovább kell azonban menni és DlSZ-szer- vezeteinknek fokozott felelősséget kell érezni ezirányban is. Nem tör. ténhet meg az, hogy a tamási já­rási DISZ-titkár a kultúr munkák- kai kapcsolatos megbeszélésekre ej sem megy. de intő példa lehet az értényi is, ahol összehívják ugyan a DISZ-tagokat, de nem magyaráz- zák meq kellően, ők magul: sem használják a szemléltető agitácjót tagjaikkal szemben, hogy számok­ban is világosan lássák a kallúr- munka jelentőségét. A sár pilisi kultúrcso port orszá­gos hírű énekkarának példája ser­kentőleg kell, hogy hasson például Nagykónyjban is. Rá kell jönni itt is arra, éppen a sárpilisí példa nyomán, hogy egy-egy községben is lehet kiváló vezetőt találni, de egyre fokozottabban érezni kell a felelősséget dolgozó népünk műve­lődéséért. A kulturális tömegmun­ka lebecsülésétől nem mentesek a járási tanácsok lém. A kulturális munkát népünk erő. sítése érdekében úgy kell vinni, mint például Szakályban, ahol a diavetítőket elviszik házakhoz is. Nagyszokelyban, ahol rigmusokat adnak elő a tszcs.fejlesztés sikere érdekében, ötéves tervünk eredmé­nyeinek népszérűsítősében, de nem felejtkeznek el Pártunk és népi demokráciánk hatalmas győzelme, nek. a terv- és békekölcsönnek, va­lamint azok nyerteseinek népszerű­sítéséről sem. Faliújságjukon a szemléltető agitációt felhasználva mutatják be, hogy mit köszönhe­tünk kclcsöneinknek. A további munkát úgy vigyék, hogy ne legyen egyetlen olyan hely­ség sem, amelynek ne volna meg a saját kultúragitációs brigádja, amely szorosan a Párt és tömeg- szervezetek népnevelőivel együtt­működve végzi munkáját. Ne le­gyen egyetlen olyan kultúrcsoport sem, amely ne törekedne arra, hogy kulturális munkánk további terme­lési eredményeink növelésének fő­mozgatója legven. Fokozott fele­lősség hárul ebben a kérdésben pártszervezeteink munkájára. Ily- nódon szélesítsék tíz. és tízezer újabb harcossal azoknak a táborát, okik a maguk népszerű munkájá­val segítik az előttünk álló napi feladatok megoldását, a szocializ-' mus építését. A gyönki járás vezet az ősziá rnei-vetésben Hetekkel ezelőtt megkezdődtek mc; gyénk egyes területein az őszi talaj- munkálatok és több helyen a veté­sek. Ez a munkai olyanja t azóta mind nagyobb ütemet vesz fel. Az elmúlt napokban már alig volt álla mi gazdaság, t-ermelőcsoport és köz ség, ahol ne kezdődtek volna meg a vetési munkálatok. Különösen a gyönki járásban fo­lyik nagy ütemben az őszi vetés, ahol a hét elején az ősziárpdt ter­vükhöz viszonyítva, közel KJ száza­lékban elvetették.. A gyönki járás eredményeitől nfindös«ze 1 százalék­kal maradi Le a tamási járás és 2 százalékkal a dombóvári járás. Szekszárd városban is elég jól haladt ezídáig az öszíárpa vetése. A vetéstervüket az ősziárpánál 17 százalékon felül teljesítették, a hét elejei kiértékelés szerint. Komoly lemaradás mutatkozik az ősziárpa vetésénél a bonyhádi járás­ban. ahol százalékos arányban még feleannyit s-em vetettek él, mint a gvönki járásban. Ezért á lemaradás­ért Igen súlyos felelősség terheli a járási tanács mezőgazdasági osztá­lyát, amely hivatott arra, hogy a ve­tési munkálatok sikerét megf.lelö szervező munkával elösegtlse. Javítani kell az őszi vetési mun­kálatokat a szekszárdi és a paksi jácásokban, ahol szintén igen komoly lemaradás mutatkozik. A megyék közötti verseny sorrend­jében a mi megyénk nem valami jó helyen áll az őszi vetési munkálatok­ban. Tehát az a feladatunk, hogy a begyűjtés mellett minden egyes álla­mi gazdaságban, terraelöceoportban •ás községben meg kell gyorsítani a vetési munkálatokat. Ennek egyik előfeltétele, hogy a betakarítás lerén sokkal nagyobb eredmén veket érjünk el. Egyes helyeken ugyanis az őszi kalászosok egy részét kukorica, nap rftforgó, vagy burgonyaföldbe vetik. A betakarítási munkálatok terén a tamást járásban mutatkozik igen nagy lemaradás. A tamási járásban a hét elejéig a kukori­cának 5 százalékát sem takarí­tották. be. és a szárvágást is csak -mintegy más­fél százalékban végezték el. Nagy le­maradás vasi ' a napraforgó szedése és a tengeriszár vágása terén is. A kukorica-betakarítás terén az utóbbi kiértékelésig a paksi járás ve­zet. A kiértékelésig a leszedett kuko­rica szárának közel felét levágták, ami a!a,p arra, hogy .meg tudják gyor­sítani a vetési munkálatokat. A já­rási pártbizottság és a járási tanács nem használta ki ezt a lehetőséget, amit mutat a vetés terén való lema­radás. A paksi járásban igen súh os * helyzet a napraforgó betakarítása terén. Lemaradt a párás- a napra­forgó leszedése, de főleg a szár levágása terén, amely lemaradást sürgősen be kell hozni. A gyönki járásban a kukorica és a napraforgó belkarílása terén, a többi tárásokhoz viszonyítva jó eredmé­nyekéi értek el az utóbbi jelentések alapján. A napraforgószedcsl csak­nem teljes egészében elvégezték és a kukoricaszedés terén is a harma­dik helyen állnak megvet viszony Iái­ban. Erősen bizonytalanná téve az előtte lévő két járás helyezését, mert nem sokkal maradt el fölük. A gyön • ki járásban a kukorica- és naprafor­gószár vágása terén mutatkozik le maradás, amely az átlageredményt nagyon lerontotta. Felajánlással készülnek a Tatarozó dolgozói a vezetőségválasztás nagy napjára Pártunk életében nagv esemény les^ a vezetőségek újjáválasztAsa. amiket a munkában- kipróbált és bevált végi káderek mellett — fejlődőképes, tisz- tamultú, új erőket vonnak be a veze­tőségbe. Nemcsak Pártunk, de egész do gozó népünk életében nagy jelen. I őséggé', bír a vezetőség választás. Er­re a napra már most készülnek üze­meink dolgozói, párttagok és párton- kívüHek. Felajánlásokkal teszik ünne­pélyessé a számukra hatalmas jelen­tőségű napot. A Tatarozó Vállalati központi do‘- gozói termelési értekezleteken, béke- gyűléseken tellek vállalást munkájuk megjavítása, az eredmények fokoz V- sa. -a takarékosság még nagyobb mér­tékű kiszélesítése érdekében. Lelkes munkával ünnepük a vezetőségvá­lasztás nagy napját. Az üzem politi. kaj és műszaki vezetői példájára, a fizikai és szellemi dolgozók egymás­után vállalják a még jobb munkát, a fokozottabb felvilágosítást. Zászló Irtván elvtárs válla'ja a verseny még szélesebbkorű szervezérét éc k?,széle­sítését é.s oda log hatni n műszaki osztályokon keresztül, hogy a terv felbontás legyen az alapja a brigád vállalásoknak. Sipos István sztahano­vista újítási felelős a Sztahánnv-mm. galom kiszélesítését vállalja. Az anyagcsoport 30 százai Okos papi meg. takarítást vállal. Dér GyÖrgv stalisz- Hk'ils. a statisztikai oda*szolgád tatás megjavítását, a' telefonköltség 15 szá. zalékoB. csökkentését cs a. Gazda-moz, 'galom nyomán Írószerből ás papírból 15 százalékos meg laka rí tűst vállalt, a vezetőségvúlaszlás tiszteletére. A fizikai dolgozók sem maradnak Je a felajánlások során. Számtalan dol­gozó tesz mennyiségi, minőség] és ta­karékossági vállalást. A segédmun­kások, a szakmunkások pontos és gyors kiszolgálását, a serlejt csökken­tését vállalják. A brigádvezetők a munkafegyelem megszilárdítása mcl- lett, a munka tökéletes megszervezé­sét. irányítását vállalják. Németh Já­nos vasbetonszere'ö vállalja, hogy a Gazda-mozgalom keretében minden gramm hulladékot íclhti&znúl. s nö­veli takarékossági eredményéi. ^ ta. imlóbrigád lapjai a munkafegyelem megszilárdítását, a Gazda-' mozgalom kiszélesítését., s ezen keresztül a még fokozottabb takarékosságot vállalják. Szakmabeli tudásukai igyekeznek mi­nél előbb megszerezni. Számos felajánlás -zíiletett a meg­tartott értekezleteken amely bizo­nyítja, hogy az építőipar dolgozói munkájuk megjavításává: készülnek a vezctőségvá’aszíás nagy napjára. A pártszervezet vezetősége, a műszaki dolgozók hasaa.nak oda, hogy ezek a vállalások a terv leljes-í'é.-ét szolgái • jak, és értékelve legyenek. Minden dolgozó világosan lássa, mit 'eijesi- telt, hogyan járult hozzá a béke ter­vének megvalósításához. S szoviet roőpzfeÉü fiirnisréloak fciitiltsíge írepléfoplla ,1 Veres CsHíai freklíf gyárai A Magyarországon tartózkodó szov­jet mezőgazdasági küldöttség csütörtö­kön délután ineg'nkintct'e n .Vörös Csillag“ traktorgyár ön'ödéjél. festő. műhMvét. csztergaimílu’lvét. hideg- megmunkáló műhelyét ó szálfi'órak- ! A rá'. ahoí n traktorokat készeik, il­letve szerelik mezőgazdaságunk szá­mára. A lá'ogaíás után u gvár dolgozói vendégie'áüúk a kolhozparaszt-kül- dö'.tsége!, A szovjet kolhozparasz’ok nevében ív Borin, a küldöttség helyet­tes vezetője köszönte meg a szívélyes togad’aláh. Kovács [.ajós. a kolhoz- paraszt-küldő!iség kárpá’.ukrajnai tag ja üdvözölte a gyár dolgozóit, majd Dóra Jenő. az üzemi pár bizottság szervező ti kára köszöntővé .1 ./ovi'! vendégeket, hangsúlyoz a. hogy kül­dőt'ek látogatása még jobban megszi­lárdítja a Szoyjclunjú és népi demo­kráciánk közötti széttéplielel len kap c? platót. Mi. a sárpilisi gépállomás dolgozói versenyre hívjuk a dalmandi gépállo­más dolgozóit az őszi talajmunkák el­végzésére és évi tervünk teljesítésére a következő szempontok alapján. t. Az őszi talajmunka temünkéi no- j vember 1- re 130 százalékra teljesít- \ jiik. 2. Az évi tervünket november 14-re 110 százalékra teljesítjük. 3. Az üzemanyag fogyasztást 95 szá­zalékra csökkentjük. 4. Az őszi árpavetést körzetünkben >zi pl ember 23-ra befejezzük. 5. A rozs vetését szeptember 29-rn ’/végezzük. 6. A búzaőrlési a fniftiszlrrtanárs j ntározuta alapján előirt haláridő elölt nappal elvégezzük. 7. A gyapot alá a mélyszántást ' A sárpilisiek levele a dalinandi gépállomás dolgozóihoz Megkezdődött e „fehér arany“ szedése állami gazdaságainkban és termetőcsoportjainkban szeptember 28 ra elvégezzük. A sárpilisí gépállomás vezetősége minden 10 napban jelentési ad. hogy milyen eredményekei értek el és mi is kérjük, hogy éri esi' séták bennünket minden 10 napban az eredményekről, mert csak ezáltal tudjuk versenyünket kellően tudatosítani a dolgozókkal. ami nagy lendül elet fog adni mind a sárpilisi gépállomási, mind a dalmandi traktorosoknak. Minden 10 nap elhi­tt: után ti gépállomás vezet ősege az el­lenőrzést a munkautalványok alapján ellenőrzi a helyszínen, mert csak ez állni látunk, tiszta képet. A gépállomás ven tősége minden tá­mogatási megad a sárpilisi gépállomás dolgozóinak, A felvilágosító és nevelő munkával elősegítjük dolgozóinkat a fen: teljesítésében. A gépállomás veze­tő: a traktoros elvtársak munkalrndü’ letét fokozza azon keresztül, hogy dol­gozóink a fizetésüket- és szociális jut­tatásukat rendes időben megkapják. A mezőgazdász a gépek rajonirotásál és munkaszervezését úgy kívánja megva­lósítani, hogy a nagyüzemi gazdálko­dás. valamint a dolgozók előnyére vál­jék A főgépész a müsz/tki vonalon kérésziül gépkiesési a legminimálisabb­ra. csökkenti minden előforduló liibál a körzeti szerelőkkel együtt kijavítanak. Előre a szocialista verseny győzel­méért. mellyel előbbre visszük a szo­cializmus építéséi hazánkban. papp János gépállomás-vezető. SZÁLAI MIHÁLY Ü fí- titkár. SZAB<'> ISTVÁN politikai helyettes. Öt-hát évvel azelőtt megyénk dol­gozó parasztjai alig ha’lottak vala mit a gyapotról. Mindenki úgy tudta, hogy azt a délebbi, melegebb éghai laíu vidékeken termesztik és, az itt nálunk nem terem meg. A Szovjet­unió segítségével azonban sík:rült a gyapotot hazánkban meghonosítani, amit a dolgozó parasztok ,,fehér are.ny'knak neveztek el. Az ellenség ebbe nem nyugodott bele, mert látta, hogy müven nagy előnyt jelen- a magyar dolgozó nép számára. Éppen ezért terjesztette azt a hazug rém hírt is a többi között, hogy „nem érdemes gyapot-termesztéssel foglal­kozni, mert az itt-nem terem meg. Annak a hazája nem Magyarország.“ A tények erre rácáfoltak. A tárná C Vörös Szikra termelőszövetkezet­nek például közel 10 mázsás gyapot­termésre van kilátása holdanként, A tamási Vörös Szikra a közeli napok­ban kezdi meg a szedést. Vannak azonban már oly fin termelőcsoportok •s, amelyek már megkezdték a gya- ootszedest. A többi között a bátai Vörös Zászló, a faddi Uj Élet, a ten- geíici Petőfi, a bátaszéki Búza-kaié>z kezdték meg a gyapotszedést. Az állami gazdaságok közül Biritón. Gc.r ienben és Várdombon szedtek már az idén gyapotot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom